Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-30 / 73. szám

VAJSAR1VAP, IMI MÁRCIUS S9 SZABAD MÍP A „költői“ Molnár Ferenc s a wképzeletszegény44 realisták A színházi válságnak már szinte külön rovatot nyitottak a lapok, — képesek és képtelenek egyaránt. — Nntés ft- a Színházi intimpigta riporter, alá lei ne fejtette volna korszakalkotó ötletét e tárgyban. Hozzászóltak persze a hozzáértők is, köziük Tamási Aron, a jeles re­gényíró. Véleménye azonban nem , sokban különbözik őzökétől, akik a csengő - bongó értelmetlenség kul­tuszát védelmezik és nem ott here-- sik a válság okát, ahol az jelent­kezik, hanem ott, ahol nyoma sin­csen. Tamási az egyik színházi heti­lapban az ellen tiltakozik, hogy «s írók ,mz élőt otromba és buta való­ságait. állítják elénk és nem a költői igazságot,, amely egyedül tudná az embert aZkálm-assá tenni arra, hogy a valóság méltatlan és szégyen­teljes eseményeit elsorvassza és végső fokon megszüntesse.” (f!) Ez már igen! íme az otromba élettől, a durva valótól független költői igazság. így fest az, ha valaki rosszul tanulta meg áz igazi költők. tői a leckét, mely imigyen szól: , jtűn jól tudom, a költő sose lódít; az iga­zat mond, na Csák a valódit.“ Tamási aztán még rá is dupláz, mondván, hogy a „realizmus“ . (így, macskdkörmök közt) csak „divatos bűvszó, amelyet nem világnézet, ha­nem a képzelet hiánya szült“. Végül megállapít ja, hogy az elöltünk járó nemzedékben „csak egyetlen író volt, aki tudta és érezte, hogy mi is a Színház. Ez az egy ember Molnár Ferenc volt. 0 is rájött arra, hogy költő kell a színpadra is ..." Komolyan vitába szállni Tamási Áron megállapításaival — úgy hi­szem, — nem érdemes* Ha néki Molnár Ferenc költői csicsergése kedvesebb, ám hallgassa* Mi már csali megteszünk az olyan ,jképze- letszégény és világnézet nélküli” írókkal, mint Gorkij, vagy Móricz Zsigmond, akik üggyel.bajjal csak eligazodnak valahogy az „élet dur­vaságai’’ között is. it Hallgassuk meg inkább, mint vé­lekedik a szíüházi válságról az egy­szerű néző, az a kopottruhás házas­pár, akiknek beszélgetését a minap hallottam a villamoson: — Nézd csak, mennyien állnak a mozi előtt! — szólal meg a férfi a Király .utca közelében. — Persze, mert a színházakban annyi pocsék darabot játszanak — .feleli rá az asszony. Balázs Bélát ünnepli vasárnap a magyar író- és müvésztársadalom negyvenéves írói jubileuma alkalmából. A Fővárosi Népművelési Központ matinét rendez tiszteletére a Belvárosi Színházban. A kőit-#'verseiből Mahay Margit és Somló "István mutat he néhányat. Bulla. Bírna, Dénes György, Simányi Mária és Késmárki Kálmán Balázs Béla „Boszorkánytánc“ című színmű­vének egyik jelenetét játssza el. Némethy Ella és Kálmán Oszkár részleteket ad elő a ,.Kékszakállú her­ceg vára“ című. Balázs—Bartók-ope- rából. • A vasesztergályosok, gépmnnká. sok és rokonszakmák husvét vasár­napján negyed 11 órai kezdettel a Magdotaa-utcái székház színházter­mében a Segítő Alap javára nagy­szabású müvészma tinót rendeznek, Fellépnek: Major Tamás, Bánky Zsuzsa, Gobibi Hilda, .Greguas Zoltán, Fodor János, Ladiányi Ferenc, Al- ezeghy Lajos és sok más kiváló művész. * A MAGYAR PARTIZÁNOK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE rendezte Szabadság-kiállítást a nagy sikerre való tekintettél Április 7-ig meghosszabbítják. A kiállítást eddig, több mint 20.000 ember tekintette meg, * A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság a Nemzeti Múzeumban rendezett ifjúsági kiállításét, a nagy érdeklődésre '/aló tekin­tettél. április 7-ig meghosszabbították. — Ez is azért csukott be, — mu­tat a férfi a WcSselényi-uf-ca fölött lógó „M a g y ar S z ín h á z”-táblá­ra. —■ Bezzeg, a Madách Színház tele van műiden este. — Mert azt a darabot az élet­ből vették. Kiván­csi vagyok,milyen lesz ma este. ez aGorlnj. —• Hiába, jó darab, az jó darab, zárja le a színházi válságról foly­tatott vitát az asszony, majd mind­ketten leszállnak a Rákóczi.út sar­kán és elindulnak a Nemzeti Szín­ház felé. Márkus Lászlónak a Haíadás-ban megjelent színházi válság cikkében is van fenntartás. De Márkus is meg­állapítja, hogy a polgári színház ju­tott. válságba, nem pedig azok a színházak, melyek a realista művé­szet útján járnak. Megállapítja, hogy a'polgári színház „elenyészett élei. formát“ fejezett ki, egy olyan stílust, mely „épen úgy tárgytalanná lett, mint mondjuk, a lakásberendezés mű, vészeiének nagypolgári stílusa“. * A hét válságkrónikájának legfu­rább .eseménye a% a küldöttség járás volt, amelynek során a roskadozó Vígszínház küldöttsége azt követelte a polgármestertől, hogy akadályozza meg egyes Színházak olcsó, j—3 fo­rintos jegyakcióit. A tehetetlenségébe belebukott Vígszínháznak tehát az fáj, hogy a Madách Színház nincs válságban, sőt jő üzletnek bizonyult, annyira jónak, hogy már a szegény dolgozót is olcsó áron hozzájuttat, hatja magasszínvonalú szórakozás­hoz, A Magyar Színház válsága megol­dódott: a Nemzeti Színház és az Opera rövidesen megkezdi vendég­játékéit a nagymultü színházban. Legközelebb a Kaméliás hölgy, utána pedig Hauptmann: Naplemente előtt című darabja kerül színre. Ehhez egy kis átcsoportosításra volt szűké ség: az előkészületben levő Sarlre- darabot, a Tisztességtudó ntcalány-t nem a Nemzetiben, hanem a Nem­zeti Kamarában mutatják be. Shakes­peare Vízkéreszt-jének próbáit vi­szont megkezdték a Nemzeti szín­padán és az előkészületek már meg. kezdődtek a 60 éves Kassák Lajos első színmüvének előadására. Ehhez hasonló jókat kíván a többi színháznak is Csepfí Fáiké Nem robban! az atombomba Hollywoodban Az amerikai közönség feszült izga­lommal várta az első atombombafil­met, amelyet már elkészülése előtt hónapokon^ át reklámozott a Metro- Goldwyn.gyár. „Az atombombafilm sikere nem volt kirobbanó“ — állapítja meg az amerikai kritika. A New York Times szerint „atom-ioeitinessi szörnyet“ te­remtettek a hollywoodi rendezők, akik „banális romantikával“ töltötték meg a „Kezdet vagy vég”-et, amely­nek egyik példányát egy kazettába zárva befalazták az utókor számára. A film a huszonötödik század közön­ségéhez intézett bevezető beszéddel kezdődik, majd bemutatja az atom- kutatók és mérnökök munkáját s végül a hirosimái atomboníbázást. A kritikusok szerint azonban mind. ezt valószlnütlenül és kezdetlegesen rendezték s ostoba, szentimentális szerelmi történettel öntötték nyakon. * SZAMOS MŰTÁRGYAT vásárol, tak már eddig a Második Szabad Nemzeti Kiállítás anyagából. A Ma- gyar Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párl jelentős összeggel vett rész1 a müvek megvételénél,. be­szédesen példázva a magyar művé­szek iránti megbecsülésüket. Az állami vásárlásokat bizottság végzi. A fővá­ros is nagyobb összeget szánt az ér­tékes müvek megszerzésére. A SZIKRA húsvéti könyvéi: HEWLETl JOHNSON: S Z O VJ E T- HATALOM An^ol főpap tárgyilagos írása arról, hogyan éi a világ szocialista egyhatoda Ara fűzve .... 24.— forint Kötve ........................34.— forint A magyar dolgozók útja a zm A Székesfővárosi Zenekar zene- életünk egyik legfontosabb Néhány megjegyzés a Székesfővárosi Zenekarról tényezője és olyan értékes kultúr - munkát végez, amely szinte felbe­csülhetetlen. Közvetlenül a felszabadulás után már megkezdte működését. . Első hangversenyét 1945 február 23-án tartotta. A, zenekar megszervezése és annak nevelése elsősorban So­mogyi László igazgató-karnagy ér­deme. Különösen a vonósok játékát hozta nagyszerű összhangba, és meg­teremtette a zenekarban az egysé­ges játékstílust, A Mozart és Bach műveiből össze­állított zenekari ciklusok nagyban hozzájárultak zenekultúránk tovább­fejlődéséhez, mert hiszen köztudo­mású, hogy a felszabadulás előtti években ezt a két nagy mestert — akiknek művészete az egyetemes ze­nekultúra alfája és ómegája — telje­sen elhanyagolták. Most pedig ez a két zeneszerző Magyarországon a legnépszerűbb s ez kétségkívül a Székesfővárosi Zenekar propagaidá- jának köszönhető. A minden második hét vasárnapján tartott zenekari ma­tinékon a modern magyar és a nyu- gaííurópai zeneirodalom legjobb mü­veit kerülnek előadásra. A Székesfővárosi Zenekar hang­versenyének helyárai az operaházi és színházi jegyek árához viszonyítva aránylag olcsók, különösen ha tekin­tetbe vesszük a Zeneakadémia nagy­termének jó akusztikáját, ahol a leg­olcsóbb helyen ig kitünően hallható az előadás. Ez az érem egyik oldala. Nézzük meg azonban a hiányokat is. P Isősorban a karmesterek szere- peitetésávfei kapcsolatban van néhány megjegyzésünk. Érthetetlen például, hogy a kórus és zenekari együttes legkiválóbb magyar szak­értője, .Bárdos Lajos, ,az egész év­ben csak egyetlen alkalommal jutott szóhoz. Most, husvétkor, mikor Bachnak két, énekkarra és zenekarra írott müve is előadásra kerül, saj­nálattal látjuk, hogy sem a zenekar vezetőségének, sem a hangverseny- rendező vállalatoknak még csali eszükbe sem jutott Bárdost meg­hívni, holott nézetünk* szerint ő volna erre a leghivatottabb. Sáridon Fri­gyes, akiről már többször megálla­pítottuk, hogy egyik legképzettebb Bach-dirigensünk és ezen felül Bar. tők muzsikájának kitűnő értelme­zője, szintén csak egy aUialcanmal dirigált Nagyon helytelenítjük, hogy 'a Székesfővárosi Zenekar igazgató- sága két ilyen élvonalbeli karmes. tor képessegeit nem használja ki. Nem értjük azt sem, hogy néha megokolni 'un ul vagy helyt nem álló kifogással fiatal, tehetséges, magyar zeneszerzők műveinek előadását el. utasítják. Például Mihály András „Requiem"-je, amelyet a szerző el. halálozást t bajtársai emlékére írt és amely kitűnő alkotás, azon a címem, hogy sok próbát igényel, nem kerül műsorra. I égfóképpen azonban azt Mfogí* soljuk, hogy a zenekar a muiw kásaág széles réteveinél propagálhat, ná a színvonalas zeneirodalmat, nem jár ki üzemi hangversenyek tartására és neon tart az Operaház mintájára munkáselőadáfákat. Pedig égetően fonos volna, högy a müve. lődni vágyó munkásság n® csak na operairodalmat, ,haneni a zenélés igazi formáját, a szövegnélkül! zenél is megismerje, mert így lehelne id. szélesíteni a magyar dolgozók útját a magas zenekultúra felé Szervánszky Endre Kotsonya Mihály és Bánk a munkás-színpadom Néhány napja délutántói éjszakáig zengő szótól hangos a „Tőrch. vés” kultúrterme: zajlik a Munkás Kultúrszövetség nagybudapesti kultúr* versenyének középdöntője. A verseny a nyilvánosság előtt dől ét, örven­detesen nagy az érdeklődés: a többszázszemélyes nézőtér nap.nap után zsúfolásig megtelik, munkásközönséggel. Böngészem a műsort. A részt­A hit FILMJEI Az ezred fia. A háború kegyetlen démona a gyermekek ezreit űzte ott­honából a végtelen orosz föld ege alá, Hányódásuk során legtöbbjüket valamelyik katonai alakulat vette 'pártfogásába. Ezeknek a kis hősök- nek „állított. maradandó emlékét Kata. jev: „Vonja, az ezred fia“, címűn: re­gényében. Ebből a mélyen emberi írásból készült ez a Mafift újdonság. Háborús film, de mennyire elütő mindattól, amit ebben a műfajban eddig felmutat talc. Valami olyan megkapó, őszinte emberség, derűs életszemlélet, gyengédség és rajongó gyermekszeretet árad minden kocká­jából, amely többet mond el a szov­jet ember lelkiségéből, mint sokkö- tetnyi írás. Értékes, szép munka. Nemcsak tartalmában, hanem a Szí­nészi játék, a fényképezés, a rende­zés: a filmszerűség szempontjából is. (Uránia.) (1) Tarzan New-Yorkban. A. füze. tes regényekből táplálkozó, sajnos, n©m is vékony közönség-rétegnek örömére Tarzan ismét Budapestre érkezett, óriás barátjuk ézűtjal olyan súlyos ellentétbe kerül a civilizáció. val és Newyorkba repül. Ott az­után gengszterekkel és bírósággal csatázik. lepke módjára röpköd együk felhőkarcolóról a másikra, fe. jestugrik a Hudsonhidról — egyszó­val akad izgalom bőven. Végül: a csúnya banditák elveszik méltó bün­tetésüket, a jő bíróság is rendet csi­nál, Tarzan.papa és családja ismét boldogan kraulozik afrikai tanyájá­nak halastavában és Csitamajom egy pálmafáról, vígan rikoltozza: itt a vége, fuss el véle... Nem történi nagyobb baj, legfeljebb néhány gya. nutíanul betévedt néző bosszankodik ennyi tömény amerikai naivság lál- tán. (Városi Színház.) (!) Hercejtl szerető. Ha idősebb Dumas sajátmaga gyártott volna filmet terjengős romantikus törté, nélmi regényeiből, abból sem here. kedhetett Volna ostobább és hazu­gabb történet, mint cs az állítólag új francia film. Néhány szép kép egy-egy ~ pillanatra feloldja a szen­velgő párbeszédek végtelen sivársá. gát és egyhangúságát, de a roya­lista ifjú gróf és a hercegi szerető naiv, giccses Hlmesítétt regénye mégis elmerül á teljes unalomban. (Átrium. Royal Apollo.) (m) Arab éjszakák. Ha Harun al Ha­sid, a bölcs és igazságos bagdadi ka­lifa’a filmkritikus álruhájában meg­nézné, hogy mit csináltak belőlo a film hollywoodi nagymesterei. — ugyancsak csodálkozna, Szép, hosszú szakállát leborotválták, ezeregy éj. szakai kirándulásának mély em­beri, művészi és szociális tartalmát alaposan kilúgozták. A szegények, az elnyomottak kalifájának arca el­mosódik a nagy revü csillogásában. De amennyit . veszítünk a meséből, ugyanannyit nyerünk filmszerűség, ben. Izgalmas, vadnyugati történe­tet látunk, keleti pompával díszítve, ellenállhatatlan s helyenkint igaz, emberi humorral fűszerezve. Nagy­szerűen sikerültek a verekedő tömeg, jelenetek és a díszletek, amelyeknek meseszerü irrealitása finom hátteret ad a cselekménynek, (Corvin, Scala.) vevők anyagválasztása igazán di. cséretreméltó. Molíére, Katona Jó­zsef, Madách, Csehov drámarészle­tekkel, Petőfi, Vörösmarty, Ady, József Attila, Juhás- Gyula versek- ka'l lépnek a nyilvánosság elé. Ma különösen értékes estét ■ sikerűit el­csípnem. Moliére „Botcsinálta <Joktar”-ának gondos, frissen gördülő előadása pereg a színpadon; a Hutter és Lever olajgyára együttesének elő­adásában, nagy vonásaiban, de sok apró részletében is meglepően stílu­sosán. Különösen Sganarelle alakí­tója érzékeli fogékonyan a darab játékosságát s diktál üdítő tempót a többieknek is. A Gschwindt-gyár dolgozói „Bánk BáK'-jelenettel mutatják meg, hogy milyen messzire jutottak már a pol­gári mükedvelés művészi igényte­lenségétől. Mindegyike érzi, hogy sze­repében milliók ki nem mondott ke­servét,; vágyát fejezi ki, ez füti, lel­kesíti mondataikat. Csiszolt összjáté- kük mellett megkapó hatást kelt szép színpadképmogoldásuk és a jelmezek sílusoissága. | Színház 1 Léjry J6 mindhalálig ^Móricz Zsigmoná Nyilas Misijének költői története. Vasárnap d." u. Nemzeti). Tükör (A magyar kísipoaztöly nagy probKimátt ve.tl fel Déry Tibor drámája. Vasárnap este. Nemzeti). Egerek és embereit (Amerika Szegényei­nek, a nincstelen földmunkásoknak életét mutatja be Steinbeck Madách Színház) Vidám kísértet (Jó mulatság. Művész Színházi. Váratlan vendég (Pristley tegaltnos drá­májának utolsó hete a Pesti Szinházbán). | Fáim Az erred fia (Iteríis finom, emberi film­történet Katajev regényéből, Uránia). Arab éjszakák (Szép, színes, romantikus mese. Corvin, Scala) Zene Ar Álarcosbál, Verdi áradó dallambőségű operája kerül színre vasárnap délelőtt az Operaházban, este Rossini frissen pezsgő , víg dalműve: a Sevillai borbély szerepel [ a műsoron. * Az Úrhatnám szolgáló Pergoleel Ms VÍZ­operája és írét Mozart-aprőság csendül fel este a Vigoperában A mérfölden léptekkel való haladás# példázza a Gázgyár színjátszóinak da" rab választása is. Az ismeretlen szer. zötől szármázó ,,Kotsonya Mihály házassága’’ kétszázesztesndös komé­dia. Nem könnyű feladat az életre* keltése b mégis milyen pompásan ér­zik ezek az emberek az ízeit, meny­nyire tudják máris, hogy énnek a számukra eddig Ismeretlen darabstí­lusnak legfőbb éltetője a felszabadul! könnyedség. ¥ Hazajelé menet igj/ekszem TérnémI a látottakat. Tárgyilagosnak kellőn« lennem, sorravenni a hibákat, meri hiszen bőven találkoztam ezekkel is. De fogvatart as összbenyomás él­ménye: az az őszinte érzés és áhitat, amely áthatja ezeknek a munkáséin- bereknek szerep formálását s amely élővé, emberivé teszi alakításaikat még akkor is, ha tálán kissé Szögle­tesen, sután vagy érdesen cseng a szavuk s itt.ott esetlen a mozdula­tuk. Ezek az együttesek már világo­san látják feladatukat s • azt az utat, amely a dolgozók művelődésének nagyszerű jövőjébe vezet. (L- J.) | KiáTÍiTásök~} A fi Szabad Nemzeti Kiállft&s a mai magyar képzőművészet teljes keresztmet* szetét mutatja be a Fővárosi Képtár ter­meiben 'Egyetem-u. 6. 10—2-ig.). A Szabadság Kiállítás, amelyet a Parw tizánszövotség rendezett & Megyeházán, tanulságosan szemlélteti a magyar fo>n*8^ dal maik éa szabadságharcok történetét. (Városház-u 7. 10—5-ig ) • VILMA KIRÁLYNŐ visszavonta az Oiániai ház művészeti és tudo­mányos aranyérmét Mengelbergtöl, a híres Konzertgebouwsenekar lcar- nagyától, a német megszállás alatti magatartása miatt. a TAVASZ ; első lehelet«, egy himbóaő «aercuBm ób I két fiatal szív ' alá! hozásának tör énét« a SZEREIvM'EM című film. BHI' beuvksó muzsika: Duntíjevszkr zenéje, uranyszöka hajú fiatal színésznő éa egy ifio.olygós arcú kétéves csöppség a szereplői ennek a filmnek, amelyet húsvétra az Uránia filmszínház tűz műsorára. (x) Rendkívüli matinék a FÓRUMBAN! FRANK CAPRA döbbenetes erejű dokumentumfilmjei lerántják a lep­let a második világ-háború kulissza- titkairól. Vasárnaptól minden délelőtt 10—3-ig folytatólagos előadások. . mi k ' M ü étdmm me§kémi, mepkotipatM? § i i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék