Szabad Nép, 1947. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-09 / 79. szám
SZERDA, IM7 APRILTS 9 SZABIJk n£p A Magyar Wolfram munkása termel gyárvezetőségem alul exportál! Aschner Lipót Svájcban izzólámpagyárat épít 11 magyar piacra nincs hőpalack. Miért kerül csnk nyomozni? Aschner Lipót Svájcban izzólámpagyárat akfer építeni, konkurrenciet a magyar üzemeknek — így gaól ahír. Rövid érdeklődés és kiderül az is, hogy az Egyesült Izzó koncérn egyes urai fenntartják az érintkezést Aschner Lipóttal, sőt az ő közbenjárásával folytatnak nemzetközi tárgyalásokat. Valószínű, hogy mivel Aschnernak a svájci gyárépítés hírélnökére van szüksége, megkísérli majd, hogy a magyar gyáraktól csempésszen ki tőkét. Az Egyesült Izzó legnagyobb exportvállalatunk. Ismerve a tőkecsempészés módszereit, feltételezzük, hogy találunk majd olyan viszonylatokat, ahová a magyar árut áron aluli számlákkal szállítják. Ebben az esetben az exportcikkekért ténylegesen kapott ár és a számlázott ár közötti különbözettel odakinn külföldön szabadon rendelkezhetnek — átutalhatják Aschner Linórak is, Svájcba. Szerencsénk van a nyomozással. Az Egyesült Izzó koncéra egyik Vállalaté, a Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János rt., az iparügyi minisztériumtól 1.778.000 forint hitelt kapott. Ennek felhasználását nemrég megvizsgálták. Áttanulmányoztuk az iratokat és kiderült: feltevéseink lényegében beigazolódotás. A Magyar Wolfram havona átlagosan 24 ezer kőpalackot gyárt. Ebből a belföldi piacra alig jutott. Az augusztusi, szeptemberi pénzszűkében ugyan még eladtak: 3.500— 2.300 darabot, de januárban már összege’ csak 150-et. Ugyanekkor szeptemberben a felhalmozott raktári készletből 130.000 darabot, azóta is havi 15.000—26.000 darabot exportáltak Svédországba, a „Svenska Orion Förseljnings A. B.“ cégnek. Ez a cég teljes egészében a magyar vállalat érdekeltsége. Persze, az magában véve nem baj, hogy egy gyár még a hazai piac elhanyagolásával is jó svéd koronáért exportál. De már az súlyos láiba, ha a gyár ráfizetéssel exportál. Itt pedig ez a helyzet. A Magyar Wolframnak 100 darab hőpalack 536 forint 11 fillérbe kerül , a svédországi ár exporttérítéssel együtt mindössze 360 forint 61 fillér, tehát a magyar vállalat minden száz darab hőpalackra 175 forint 50 fillért, a kalkulált ár 20 százalékát ráfizeti. A stockholmi vállalat, amelySzintén az Egyesült Izzó koncertbe tartozik, Magyarországtól ennyi nemzeti ajándékot kap. , Rádiós-sziné!? 13 százaival olcsóién Egyébként a hópalack ! nem az egyetlen cikk, amelyet ráfizetéssel küld ki az országból a Magyar Wolfram. Rádiót is exportál stockholmi leány, vállalatának. Ennek kalkulált ára 630 forint, 36 fillér, exportára 372 forint 60 fillér, az „üzlet” tehát darabonként 256 forint 70 filléres, több mint 40 százalékos veszteséget jelent. Mindezekre alig van egyéb magyarázat, mint az, hogy gyanúnk alapos. Persze, a téma ezzel még , nincs kimerítve. A Magyar Wolfram az Egyesült Izzó koncertnek csak egyik vállalata. Lehetséges, hogy a vizsgálat a többinél is hasonló jelenségeket találhat. Az sem volna érdektelen, ha a stockholmi cégnél egy ottani magyar megbízott vagy kiküldött megvizsgálná: mit keres az üzletén a Svenska, Orion és a nyereség a magyar anyavállalatnak jó vagy pedig a Svájcban tartózkod főrészvényesnek? Egy bizonyos: a magyar állam nem azért ad termelési hitelt, a magyar munkás nem azért dolgozik alacsony bérért, hogy tőkébek külföldön konkurrens vállalatot alapíthassanak és a munkás jövője bizonytalan legyen — hanem azért, hogy idehaza növekedjék meg a termelőapparátus, vele a termelés és a munkás életszínvonala. Veszélyes játékot az, aki ezt nem veszi figyelembe! Gomlís Pál Svédországba ráfizetésre is szólának Mikor szabad misét hallgatni és mikor nem tavagy: Miért kap intőt a jeles tanuló ? Veszélyes játék több képben Gyalog Ferenc, a Hernád utcai polgári iskola HL osztályának legjobb tanulója a következő szövegű intőt vitte haza: Inlét TE SÍTEM A KÉSZÜLŐKET, HOGY FIUK VASÁRNAP KIRÁNDULÁS MIATT ELMULASZTOTTA A KÖZÖS SZENTMISÉT. KÉREM, HOGY SZERDÁN DÉLELŐTT ENGEM FELKERESNI SZÍVESKEDJENEK. PÁTER GELLÉRT: Megjelentünk. Fő felvonás: a pátec attijódik P. Gellért: Tisztán szeretet és aggodalom vezérelt, amikor önöket idekérettem. Gyermeke vasárnap nem volt szentmisén. Id. Gyalog: Reggel hét órakor velem volt misén, erről igazolást is vitt, de ön összetépte. P. Gellért: Nem fogadhattam el az igazolást, mert felborulna az iskola rendje, ha ott hallgatna mindenki misét, ahol akar é lel. Gyalog: Fiam vézna, levegőre van szüksége, én kívánom úgy, hogy korai szentmisét hallgasson és utána menjen kirándulni. P. Gellért: Helyes az atyai gondoskodás, ámde ön úgy látszik nem tudja, hogy gyermeke kikkel ment kirándulni. Második kép: Páternyi átkozik az Úttörőkról Id. Gyalog: Tudom kikkel, az Úttörőkkel. P. Gellért: Én láttam őket a villamoson! Tudja, kik voltak köztük? (Itt nagyobb hatás kedvéért néhány másodperc szünet.) Zsidólányok. Id. Gyalog (nincs eléggé megrendülve): Joga van a zsidógyereknek is kirándulni. P. Gellért: De mit tud a maga fia 8®okkial beszélni ? Jóra vezet ez? Id. Gyalog: Volt valami panasz az Úttörők magaviselete ellen? P. Gellért: Panasz? Hát panasz nincs. De, tudja, mi az az úttörő? Az a szociáldemokrata-kommunista emberutánpótlást szolgálja. Csak ők titkolják. Gyermekbarát szellemben nevelik ott a gyerekeket (Látja, hogy még ez sem elég nyomós érv.) És különben is, a fia osztályfőnöke /Mdiéth 1ycAcatrJjr* tr-t Gyártja: M. psSoiminsk rf. Rgiiny, lapellesző Javítás, helyreállítás! Eckmayerv Telefon: 135—136. mondta, hogy a gyerek hanyatlik, amióta az úttörőkhöz jár. Id. Gyalog: Csodálom, mert tanárok foglalkoznak velük, leckét írnak és előadásokat hallgatnak. Nekem éppen azt mondta az osztályfőnök, hogy a Ham csupa jelesre áll. Harmadik képtelenség: Kibújik a szög a zsákból P. Gellért: Mondja, miért kell jóravaló katolikus fiatalembert ilyen helyre küldeni? írassa be a kongregációba. Id. Gyalog: Jó katolikus vagyok, de egyházi egyesületbe nem szívesen küldöm. P. Gellért: Nem vallásos egyesület ez, kérem. Gerkészcsapat. Kirándulnak, szórakoznak, megfelelő társaságban. Id. Gyalog: Ismerem az ilyesmit, én is voltam cserkész, a jobbmódú fiúk kinéztek maguk közül. Tessék csak elégedni a fiamat az Úttörőkkel, ott ő nagyon jól érzi magát, és hadd hallgassa a korai szentmisét. P. Gellért: Nem vehetem tudomásul, tehát: minden második sorsjegy nyert Hti%kmátdfiAfí-et< 'tíidídlM l! y, 52- 'A'\& U S.» V» 4.- kn'U. Or- Id. Gyalog: A cserkészek’is korán szoktak kirándulni. P. Gellért: Az más. A Regnumcsapat tagjairól tudom, hogy jó kezekben vannak, nekik elengedem a közös misét. Páter Gellért zárszava Megígértem a Regnumban, hogy odaküldöm a fiúkat. Hittanórán nagyon sokan bejelentették már, hogy otthagyják az Úttörőket, mert nem kapnak semmit. Különben nem szívesen beszélek az egész kérdésről, úgyis annyi meghurcoltatást szenved most el az egyház, mrt Saját zárszava. Talán el lehetne kerülni a meghurcoltatást, ha nem intővel és szülők behivatásával terrorizálná az úttörőket és toborozna a kongregációba Páter Gellért. Fehér Klára Fogadás a köztársasági elnöknél! Tildy Zoltán köztársasági elnök április 5-én, szombaton délután az ország teljes felszabadulása második évfordulója alkalmából fogadást adott, amelyen megjelentek a magyar politikai és szellemi élet vezető személyiségei és a budapesti diplo-máciai testület képviselői. Szombaton este az Operaházban ünnepi díszelőadás keretében Muszorgszkij Hovanscsinaját adták elő, s a köztársasági elnök és a kormány tagjai jelenlétében. Vasendaidil " AMERIKAI av. áruból confectionálit Juta-zsák-szóv@l minden nagyságban MesezsákH. T.“»níl Povorel IVTerjisca 2. -I» A cannesi filmverseny abszolút győztes filmje a „La Symphonie Pastorale“, melynek magyar címe: „Elveszted boldogság“, a francia filmgyártás legkiemelkedőbb alkotása, megérkezett Budapestre s ezen a héten bemutatásra kerül nálunk is. A filmfőszereplőit: Mié beje Morgan ■'s Perie Blanchin. Michele Morgan evvel a filmmel a világ legjobb szinharőre címet nvezte el. (x) Homályos stílus — világos cél Akinek nincs rejtegetni valója, az nem rejteget semmit. A demokráciában demokratáknak nincs mit rejtegetniük. Ezért honosítottak meg az újságírásban is egy új stílust: a világos, mindenki számára érthető és félreérthetetlen beszéd stílusát. Kerülik a« frázisok halmazát, a homályos célzásokat, kétértelmű megjegyzéseket. Nincs erre szükségük. Nem véletlen azonban, hogy a másik oldal ennek a stílusnak ellenkezőjét igyekezett meghonosítani: a homályos, sokfélekép érthető, sok mindenre alkalmazható, a világos beszédet, nyílt szókimondást kerülő stílust. Vannak, akik ezt az utóbbi stílust a fasizmus alatti ellenzéki újságírás utódjának tekintik. Azt mondják: akkor is csak rejtve, a sorok között lehetett az igazat megírni, most is a sorok között megírt igazságok stílusára van szükség. Ez az összehasonlítás hamis. A mai jobboldali újságírást nemaz jellemzi — mint a fasizmus ellenzékének újságírását—, hogy a cenzúra miatt írja, meg rejtett formákban mondanivalóit. A demokráciaellenes nyílt támadások száz és száz példája bizonyítja, hogy erre nincs is szüksége. Sajtószabadságunk túlságosan is nagy teret enged a demokráciaellenes újságírásnak és A Holnap esetében sem a cenzúra, hanem a szervezett munkások felháborodása lépett közbe. A mai jobboldali újságírás nem a cenzúra elől, hanem a nép elöl rejti el mondavalóit. Nem azért van szüksége homályra, sallangokra, a nyílt beszéd elkerülésére, hogy elmondhassa mondanivalóit, hanem azért, hogy félreérthessék ezeket a mondanivalókat. Olyan jobboldali stílus alakult ki a sajtóban (vicclapokban is), a szószékeken (a templomi szószékeken is), amelyek homályából, ködös stílusából csak egy dolgot lehet világosam megérteni: hogy szemben állanak a demokráciával. Ezzel vonzzák magukhoz az elégedetleneket, az elégedetlenek minden fajtáját, de gondosan ügyelnek arra: a demokrácia tagadásán túl semmit világosan ne mondjanak meg céljaikból, hogy el ne riasszák azokat a tömegeket, amelyek a jobboldali célokkal még ezerszer elégedetlenebbek lennének, mint amennyire elégedetlenek a demokrácia mai hiányosságaival "iskolapéldája ennek a homályos, az igazságot kerülő, minden elégedetlenre apelláló írásmódnak a Magyar Nemzet húsvéti vezércikke. Ó, ez a diák nem ért egyet azokkal, akiik „azt akarják elhitetni, hogy a magyarság a történelem árnyékos oldalára került, már csak segédnépi szerepre szorul és a világtörténelem színpadán legfeljebb csak mint statiszta tengetheti nyomorúságos életét". A Magyar Nemzet cikke vitába száll ezzel a „kishitű" nézettel. De sehol nem ad feleletet arra, mi okozta a magyarság mai tragédiáját és így vitájával is csatlakozik ahhoz a hazug jobboldali propagandához, amely ősi hirdetni: a magyarság most, Hitler bukásával került „a történelem árnyék oldalára”, most szorult segédnépi szerepre, most lett statisztává, nem pedig akkor, amikor a Habsburgok és Berlin urai mozgatták A cikk a magyarság legnagyobb drámájáról, Golgota-járásáról, kereszthaláláról beszél. Nem mondja ezen nem a fasiszta közelmúltat, hanem a demokratikus jelent érti. De a cikk egész jellege a homályos célzások és mellébeszélések sorozata ezt érteti meg az olvasóval. És ezt érteti meg az olvasóval a következő párhuzam is: „A magyar írók még némán szemlélhetik a gyászt, a halást, a nyomorúságot, a hatalmas társadalmi és politikai változásokat.” A Magyar Nemzet vitába száll azokkal, akik nem látják a magyarság feltámadásának útját, így száll vitába: „Erre a kérdésre nem a pártok politikai vagy gazdasági programja, három, vagy ötéves terve adja meg a biztató feleletet, hanem az a hatalmas lelki és fizikai metamorfózis, az a lelki és anyagi átváltozás, amelyet a magyar húsvét, a magyar tavasz jelent. Nem a politikai pártprogramok indítják el újra ezt az életet, hanem az ősi természet...” Természetesen igaz: a természet törvénye afejlődés, új életek fakadása, az örök feltámadás. Nem a pártok programja teremti meg ezt a természeti törvényt, hanem a természet törvénye teremtette meg pártjainkat, ezek terveit és mindazt, ami a fejlődésnek, a haladásnak a szolgálatában áll. De a Magyar Nemzet nem ezt mondja. A Magyar Nemzet cikke szembeállítja a fejlődés törvényét a pártokkal, azok programjával és országépítő terveivel. Ezért a cikknek csak egyetlen értelme van: szembe akarja helyezni olvasóit a demokrácia pártjaival és alkotó munkájával. A Magyar Nemzet cikke megmondja: botor, aki a tavalyt, a tegnapot vissza akarja hozni. „De ki akadályoz meg bennünket abban, hogy ismét örülhessünkaz új tavasznak, az új nyárnak?" — folytatja.. És ez a fordulat minden olvasóba azt szugerálja be, hogy az új tavasz mégis csak a tavalyi tavasz folytatása lesz. Végül a parasztról így ír: „Hányszor fosztották ki a zivataros történelem során a magyar parasztot? Hányszor gyújtották rá a tetőt? Hányszor fűzték rabszíjra őt és családtagjait ? Hányszor sodorta el az árvíz... És várjon nem kezdte el mindig újra és újra?" A Magyar Nemzet nem mondja, hogy a magyar parasztság mostani sorsára gondol. De a cikk olvasója csak erre gondolhat. Arra, hogy most fosztották ki a parasztot. Most fűzték rabszijra. És a cikk mélyen hallgat arról, hogy történelmi viharok hosszú sora után most jött először egy olyan vihar, amely hozott is valamit a magyar parasztnak. Nem is keveset, ősi ellenségenek szétzúzását és a földet. És talpraállásának minden eddiginél nagyobb és biztosabb lehetőségét. Feltámadásról ír a Magyar Nemzet. De ezen feltámasztást ért. A múltnak, az elnyomatás rendszerének feltámasztását- Az olvasó hiába keres benne egy jó, egy elismerő szót a máról, a ma nagy munkájáról. Csak rossz, sötét szavakat talál erről. Mintha Sulyok lapjának egy cikkét olvasnék, mintha a Magyar Nemzeten nem kölcsönözte volna húsvéti vezércikkét. Betlen Oszkár minden igényt kielégít. Tisztít fehéret, fertőtlenít! Munkautón utazni fogalom Mert gyors, pontos, üzembiztos öcsik télen fűtöttek az ország egész területére vállalunk személyfuvart Ilii Mi Budapest, Vili., Víg-utca 3elefon S3S-094 UrNkolc, Széchenyi-utca 19 telefont 13-9»