Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-15 / 133. szám
VASÁRNAP, 1947 JÚNIUS 15 SZUBUJI NÉP Lukács György a százéves Toldiról A Toldi jelképeket leírva eddig sem volt titok a magyar olvasó előtt. Toldi, a mesebeli kisebbik fiú, akit mellőznek és aki hosszadalmas harc és vröeszkás után győzedelmeskedik: a nép. Szerb Antal már tisztán látja To,lámáit ezt a problémáját. Toldi írójának, Arany Jánosnak problémája már bonyolultabb. Az eddigi Arany-irodalom nem ad képet róla. Ennek tisztázásához járult hozzá Lukács György előadása, melyet az MKP rendezett pénteken a Zeneakadémián. Petőfi és Arany 1897 éppen, olyan fordulat a magyar irodalom történetében, mint 1888, a magyar politikában, Arany János feltűnésének és Petőfi teljes költői kiforrottságának az évében a két költő levélváltása messzemenő harmóniát mutat irodalmi kérdésekben és ami eltérés politikai kérdésekben van, az a háttérben marad. 181 Ha a nép uralkodik a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék — véli Petőfi. János vitéz és a Toldi olyan művek, amelyeknek előzményük nemcsak a magyar irodalomban nincs, hanem az egész világirodalomban hiába keresnék párjukat- Gorkij vagy Andersen Nexe regényei az új ember, a proletár Irodalmi megelevenítésének kiválóan sikerült kísérletei, de a forma a régi, regényforma... Petőfi és Arany népi épossal egyszerre húznák szét a függönyt, amely addig a magyar parasztot eltalázta és azért formában is egészen újak. A Toldi nevezhető éposznak, de irodalmi elődjének nem tekinthetjük sem a klasszikus, Homéros-féle, sem a Vörösmarty-féle romantikus hősköszettvényt, sem Byron „modern" verses, regényét. János vitéz a magyar paraszt felszabadításának ragyogó utópiája. Arany reálisabb is, irreálisabb is Petőfinél. Reálisabb a külső valóság szigorú követésében, de irreálisabb magában a megóvásban, amelyet Toldi, illetőleg a Toldi által jelképezett nép számára talál. A forrásaihoz és az addigi magyar történelemű valóságaihoz oly szigorúan ragaszkodó Arany Toldi számára az egyéni felemelkedés, a lovaggá válás Útját jelöli ki De Várjon járható-e ez az út? Toldi, a lovag Arany azonban maga is érezte a megoldásnak lehetetlen voltát. A Toldi után Arany tudvalevőleg a Toldi Trilógia utolsó darabját, a Toldi estéjét írta meg. Míg a Toldi a lovaggá válás útja— a Toldi estéje már a lovagsorban élő Toldi története. A költemény mély melankóliája közvetlenül az első Toldi fiatalos ragyogása után arra mutat, hogy Arany látja megoldásának nem kielégítő voltát. Toldi mint lovag már a Toldi estéjében is megbukik és a halál hozta végső megkülés nem nyugtat meg bennünket afelől, hogy várjon ha Toldi életben marad, bele tud-e illeszkedni végleg a lovagi világba? A Toldi szerelmében, Toldi lovagi életének eposzában az összeütközés még élesebb. Toldi harcát nem lovagi körülmények között vívja meg, Lajos király, a lovagság őre, fejére is olvas», , fián tadni az ilyet a lovagi törvényi“... Toldit a maga nyers, szögleten, parasztos egyéniségében a lovagvilág kiveti magából. Arany látja, hogy a valóságban lehetetlen a paraszt felemelkedés© a hűbéri világba. Az epikai hitet De ha látja, akkor miért nem szemlélteti az ellentétet harcban? Ebben megakadályozza őt az „epikai hitel”: az a költői alapelve, hogy forrásához, jelen esetben Ilosvay Toldi krónikájához a lehető legteljesebb hűséggel ragaszkodik. Szervesen következik ez Arany tehetségének alkatából. Arany ábrázoló realista, nem magyarázó, hanem konstatáló költő. Márpedig az ábrázolás és a valósághoz való ragaszkodás feltételei mellett a paraszti sor költői diadalra juttatása rendkívül nehéz, a Toldi tárgya, és lovagi voltának bukása mögött a magyar parasztság tényleges történelmi gyengesége rejlik. Nem véletlen, hogy a nagy megoldások költői: Petőfi, Ady, József Attila lírilmsok. Mondanivalóik számára más forma nem adódik és ábrázolás a gyakorlatban aligha sikerülhet, mivel a történelmi kények nem, mutatják meg az alulról való utat. Csak kivételes alkat és temperamentum hozhat lóra olyan mindent megoldó epikus remekművet mint a János vitéz. Arany azonban nem volt igazi forradalmár, bár 1818 bukása és Petőfi elvesztése után nem találta meg a helyét az új Magyarországon. A Toldi-trilógia utolsó része reménytelen kísérlet volt saját maga számára is: „a tárgy olyan, amilyenből semmit sen lehet csinálni"— írja kétségbeesetten. Petőfi elvesztése szimbóluma volt Arany számára valaminek, amit végleg elvesztett és soha többé megtalálni nem tudott. — Lehetetlen Arany problémáját egyetlen előadáson belül tisztázni —– hangsúlyozta Lukács György. Költői és szimbólikus történeti jelentősége sokkal nagyobb annál, semhogy gondos munka és hosszas előtanulmányok nélkül végleges képet lehetne adni róla. Bizonyos, hogy Petőfi elvesztése után Arany nem tudott tovább lépni Petőfi útján, de ettől függelenül, az első Toldi világraszóló megörökítése a magyar nép erejének. Ha ezer év elnyomatás után felbukkanhat egy Toldi, várjon, mi jöhet itt ssds év Szabad fejlődés után? Tersászky Képeskönyve Az író, tucatnyi regény ismert Szerzője, egy kicsit pironkodva áll a Fészek Club nagytermebe a rögtönzölt pódiumon. A nézőtéren csupa jóbarát, írók, újságírók, színész, ■művész-népség. Nincs bársony függöny, amely felgördüljön, nincsenek reflektorok, amelyek kigyulladjanak, csak a pódiumon álló, öszbecsavarodó, suhászképes, kócos ember barátságos, széles vigyorgása jelzi, hogy megkezdődik az előadás. A mosolygó nyitányra csupa mosoly válaszol a nézőtérről is s már-már azt hinnék, hogy valami arisztokratikusan zártkörű stúdió, a bohémeknek, a hasonszőrűeknek valami régi fajtájú, a makroságnak szentelt esti összejövetele kezdődik itt a Fészek Klubban. De az elegánsan intim hangulat csak egy pillanatig tart, addig, amíg ez a mindig jókedvű, hórihorgas furcsa alak, Tersánszky Józsi Jenő meg nem szólal. Ebben a pillanatban nagyot változik a kép. Elfelejtjük, hogy a Fészekben vagyunk, mert Tersdinszky minden szava, minden mozdulata, műsorának minden száma azt a tiszta, derűs, de korántsem öncélú mókát képviseli, amely az egész világ vígjátékirodalmának alapja. ★ Tersáinszky konferál, bemutatja kidszofemü füttyművészetét, hárfázik, énekel, furulyázik ,s mindezt egy örökké kamasz zseni csodálatos, kedves közvetlenségével és bájával. Közben sorra peregnek a számok. A kis társulat tagjai, Fodor Klári, Gáti Mimi és Szőnyi Kató egymásután vonulnak fel régi francia, szzákely, meg silót dalokkal, Sándor lilám harmónikaszólát, majd Tersánszkey „drámáit" adják elő. Ezek a darabocskák valami ősártatlanságot viselnek magukon. Népmesékből gyúrta őket formás kis játékokká a sokoldalú szerző, de megvan ennek a műfajnak a maga színpadi hagyománya is. Az olasz commedia de'uro és a „tréfás bús legénynek”, Csokonai Vitéz Mihálynak szókimondó, csipeg, rigmusos diákdarabjai. A Tei'Lengáky-félékben persze (persze hírom, mintha ez már általában így volna honi irodalmunkban) a mai meg a tegnapi falu jellegzetes figurái elevenednek meg a napi Ezimbílika magától értetődő stilusában s a város peremének lakói, munkásai és munkáslányai mesélik el néhány finom versben sorsukat, romantikus elábrándozásaikat, és visszatéréseiket a valósághoz. •fc A számok után a szerző-igazgatóművész odalép a négy lécre feszített luftterhez, lapoz egyet rajta, közben mesél Vagy furulyázik s nekünk a Jó mulatság közben még arra is jut időnk, hogy gondolkozzunk, miben különbözik mégis ez a Tersáinszky a többi bohémtől ! , itt egy percre el kell komolyodni, akármilyen mókás dologról is van szó. Tersáinszky, akár regényt ír, akár a hárfa húrját pengeti, énekel vagy furulyázik, színházat csinál vagy beszélget, mindig hasonlít egy kicsit a régi apostolokhoz Nemcsak azért, mert ő is gyalog jár, hanem azért is, mert a maga igazságáról, erről a mosolygó igazságról akár egyenként is hajlandó meggyőzni a kételkedő,két. Pár cstudomány, parlamentje Az MKP közíránti vezetősége szerdán délután vendégül látta a budapesti bölcsészeti kar professzorait. A magyar szellemtudományok és a természettudományok legkiválóbb képviselői egymásután érkeznek meg az Akadémia utcai pártközpontba. Németh Gyula, a jövő évi rektor, Hajmti István dékán, Zsirai Miklós, a jövő tanév dékánja, Paizs, Ligeti, Tamás, Lukács( Novobáczky, Wolky, Moravcsik, Schulele, Bolgár, Vadász, Szemerényi, Buzdgh, Trócsényi, Bárnóti, Nedeczey, Mérdi, Bogarad, Faragó, Mödlinger, Kampis, Rudas, Kazocsa, Andivé, Bzimoidesz, Waldapfel József, Waldapfel Imre, Komjáthy, Fischer, Gyónt, Lakó, Makkai, Vigh, Kovács professzorok, Jánosi Dénes, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Tolnai Gábor, a Múzeuma igazgatója, Mátrai László, sfj. Egyetemi Könyvtár igazgatója, Kemény Gábor a Pedagógus Szakszervezet elnöke. A vendéglátók részéről: Rákosi Mátyás Rajti László, Molnár Erik, Révai József, Horváth Márton, Orbán László. Legyen szabad tudományos verseny! Révai József indítja el a beszélgetést. Rövid mondatokban beszél, szigorú szavakkal, felmén. — Egyesek szerint mi kommunisták előnyben részesítjük a természettudományokat a szellemtudományokkal szemben — mondja. — A hároméves tervben valóban nagy secrapuk van az előbbieknek. De a mi számunkra az emberek nevelése legalább olyan fontos, mint a gazdasági színvonal emelése. A professzorok összenéznek. Uj hang ez, megfogja őket. — Humanista és történeti nevelést akarunk — folytatja Révai. — Ennek persze nem az a feltétele, hogy 10 éves gyerekek fejébe tölcsérre töltsék a latint. Nem, törekszünk arra is, hogy a marxizmusnak kizárólagosságot biztosítsunk az egyetemeken — ez épp olyan rágalom, mint az, hogy a hatalom átvételére törekszünk. Nem vagyunk olyan érletemben dogmatikus marxisták.., hogy ne ismernék el a haladó mozzanatot, olyan irányzatokban is, melyek távol állnak tőlünk. Ezeknek ott a helyük az egyetemeken. De ott a helye a marxizmusnak is. Legyen szabad tudományos verseny, mérjék össze a pangóikét, lánsuló, ki produkál többet — ez a verseny csak hasznára lesz az egész magyar tudományos életnek. A professzor urak mondják meg, milyen kíván,tógáik vannak. Az MKP rajta lesz, hogy segítsen. Elő a bajokkal! Hajnal dékán kér szót. Rengeteg kérésünk van, azt sem tudom, hol kezdjem — mondja. — A karnak 60 Intézete, 2800 hallgatója van, — kevés a helyiség, a terem, a felszerelések elavultak, műszerek, vegyszerek kellenek, 800 négyzetméter ablak hiányzik, a központi fűtés nem működik, — az egyetlen segíség, amit eddig kaptak, a „Munkások tudományáért” akció. — Itt van nálam egy lista a hiányokról, de előhúzni sem merem. — Csak elő a bajokkal — biztatja Rákosi Mátyás s miközben a dékán számadatokat sorol fel, buzgón jegyez. Jánosi Dénes, a Nemzeti Múzeum főigazgatója mondja: — Csak gyarapodásnak, nyereségnek tartanám, ha a marxisták helyet kapnának az egyetemeken. A közgyűjtemények a demokráciát, a száres néprétegeket akarják szolgálni, tanítani, ismeretekkel gyarapítani. De sürgős segítségre van szükségünk, mert jzintikincsek egy része ma is ládákban hever, a pincék mélyén pusztul. Ne a Klebersberg—Hóman* szellem fölé húzzunk tetőt Buzágh és Novobáczky professzorok azt kérik: tegye lehetővé az MKP a külföldi tudományos irodalom megszerzését. Vadász professzor: — Ifin magam is hangsúlyozom a tudomány politikáméntességét, de el kell ismerni.* a politika nélkül ma nem lehetnénk Itt, nem élhetnénk és beszélhetnénk szabadon. Panaszom? Az államé«!» tolt szénbányáktól nem kapunk rá-Rákosi Mátyás emelkedik szóld** ift: -- A panaszok ús kénlések ösöne komoly, positiv magot rejt magában. Nagyon helyes, Kft a tudomány követelőjük a demokráciával szemben, más magatartást vár tőle, mint a r g. rendwseitöl. —• Mi tudjuk, nemcsak a szellom fontos, hanem a* is, hogy 800 négyzetméter ablak helyén ne fújjon be őssel. Eddig nem volt raikUnd* a kultúrpolitikában, de a gazdaságpolifikánkban, sőt egiSSz politikárakban sem. A legutóbbi események mutatják: a Smi fájótól letölött. Most — erre való a háromévesérv — megpróbálunk rendet teremteni. Egy példával világítok rá, mennyire «ritkaág van erre. A napokban Zalamegyében jártam. P h f:«tíz »/* @n ti kr 71. én a tanító a falu szellemi vezetője — elmondta nekem, hogy havi fizetése 160 forint. A község a MAORT telepek egyike. A MAORT-ról kiderült, hogy augusntus 1-től december 31-ig a 80 forintos nyersolajat 270 forintért adta. Havonta is és fél milliót nyert — állítsák esz szembe a tanító fizetésével. — Ami a Kommunista Pártot illeti, minket kell legkevésbbé ösztökölni. Vállaltuk a múltban, a jövőben is vállaljuk a tudomány erőteljes támogatását. Éppen most fogadta el pártunk a tudósoknak a*t e kérését, hogy 40 aaánalékos tudományos pótékot kapjanak. De a segítség gyorsasága, utoh'e nem egész uig rajtunk múlik. — Jobban érdekelt volna: nincs-e panaszuk a demokráciának a tudó. Hiányok felé való beállítottságával kapcsolatban? Nem kell-e a levegőt megváltoztatni ? A professzorok tütakoznaak. Nem, a demokráciával nincs semmi baj. De hangjukból kiérzik az udvari»". rág. ’Rákosi a fejét csóválja:" — Félek: önök sincsenek meggyőződve arról, hogy a demokrácia túlságosan törtet a tudományok felé. Megvallom őszintén, hogy én, mint miniszterelnökhelyettes, ezt nem igen tapasztaltam. A tudomány nem lehet megelégedve. Horthy IPSZ-ben büszkén mondta: 11. éve nem vett könyvet, a kesébe. Az egyik professzor közbeszól: — Ehhez vagyunk szokva. — Rétkesi azonnal felel: — Éppen ez a hiba. A tudománynak követelőznie kell. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a magyar demokráciának alig van kulturprogramja. A múlt rendszer tisztelő sveinél jó munkát végzett ezen a területen is. Minden kéményseprőből molnárt csináltak. Nem volna-e ideje egy kulturpolitikai hároméves terv vagy egy nagyobb perspektivájú terv elkészítésének? (Nagy helyeslés a professzorok részéről.) — A régi világban — fejezte be szavait Rákosi — úgy érezték az emberek: a tudomány összenőt a rendszerrel. Érezte a demokrácia embere is azt, hogy a nép s a tudomány közelebb jutott egymáshoz. A tudomány a demokrácia mellett Folytatódik a vita. Ligeti professzor a bölcsészet karnak a magyar köznevelés és a közfelfogás kialakítása szempontjából való döntő szerepét méltattja, Makkai professzor külföldi ösztöndíjak kiépítését, kéri, Németh Gyula rektor: — A török történetíróknál gyakran olvasni arról, hogy kétféle hajnalkanadán van: van egy hamis és egy igazi halnál. Most érzem először —v adja laten, úgy legyen —, hogy a valódi hajnalhssúcusnál vagyunk jelen. Ami a marxtefák helyét illeti, a magyar tudományos életben tudunk említeni egy jó példát Momhén Eriknek a magyar őskor gazdasági rendszeréről írt marxista műve hatalmas gazdagodást jelent a történet ku tetári,xi n. Ebben a példában látom bebizonyosodva, hogy a marxista szempontok érvényesülése a tudomány gazdagodását jelenti. Szívesen látjuk őket az egyetemen is, az akadémián is, ha a tudományos szempontoknak megfelelnek. Révai József közbeszól: Rektor Úr, nem mérnek itt kettős mértékkel? Lukács György mosolyogva teszi hozzá: Ha rólam van szó, mond omogatást, az államosítás előtt kaptunk. Rákosi: Az államosított bányáknak többet kell adtuok! Bum úti professzor: 1924.ben Volt a kísérleti fizikai intéisstben ft„ utolsó beasierté». Csak három hallgatót tuftunk rénceszin kiképezni. Tamás professzor: A pedagógusok 8»ives« vállalják áldotttókra. jók: „Firkas,burkas, jaj, be szép’’ hamiss marxistáról: „Róka,bóka, jaj, be rút’’. Szemerényi, Kemény, Kámpis és Vigil professzor hangsúlyozza: a tudománynak állást kell foglalnia a demokrácia mellett. Lehet gyógyítani felvilágosítással is Vajk László hangján érzik, hogy diákéveinek emlékei elevenednek meg: — Jó néhány év óta először találkozom volt profeesorainmal. Megragadom ez alkalmat és elnézést kérek, hogy 1832-bi‘n kalli’rrtcfc- Wft pillanatokat szereztem, antitkor fia egyetemről vitt el a rendőrség. Mikor kissit bírdultam, az utcán találkoztam Gombocz professzorral. Azt mondta: Sajnállak benneteket, ttem tudtam rajtatok legitimi, fee szívben én Brellerriban veletek vagyok. Megörultmi, ez volt az egyetlen mély élményem a bölcsészkaron. — Egyébként csalódtam azokban az illúziókban, amelyek az egyetemre vittek. Három-négy nap alatt láttam a különbség a középiskolával szemben az, hogy a kis Pintér helyett a nagy Pintért kell tanulni. Révai: Lirci: Te jó tanuló voltál? Ivitja: Rossz tanuló voltam. Éppen azért, mert kérdéseimre, problémáimra nem kaptam, meg a feleletetsaját úton kezdtem járni. A tudomány képviselőinek ma komoly kötelezettségei vannak a nemzettel szemben: gazdagabban kell feltárni a problémákat, mint a múltban, örömmel tapaszatalom, hogy az urak pozitíven foglalnak állást a demokrácia mellett. Erre kell nevelniük a fiatalságot . Nem kommunista szempontból, ha aton a saját tudományos meggyőződésük alapján. Nekünk fáj, ha rendészeti úton kell eljárnunk szellemi fertőzöttekkel, magyar közösségiekkel és hasonlókkal szemben. Meggyőződésünk, hogy lehet gyógyítani más eszközökkel, »settérni tisztulással, felvilágosítással is. Ez a tudásvilágot terítelő nemzeti feladat— és érzem az anyagi ö®hézsőg«ket is. A demokráciának a bőség kosarával kell a lehetőségeket nyújtania a tudomány embere felé. A magam részéről szívesen vállalom, hogy a belügyminisztérium lehetőségszíves támogatom a külföldi folyó iiték behozatalát. Kérem, adják át nekem kéréseik hatását, mert tudják: a magyar demokrácia és elsősorban az MKP méltányolni fogja ezt az áldó »átvállalást Az anyagi felszabadulást várják, — bíznak a hároméves tervben. Tohnty Gábor, a Nemzeti Múzeum igazgatója: A tetőket la meg kell csinálni, de vigyázzunk: ne a Klebelstberg—Himan féle szellem féle húenunk tetői. Rákosi: Hozzuk közelebb a népet és a tudományt Tikos küldetés a földalatti kémszervezetek és kémelhárítók munkája, de a kémek Hornoséit férfiak, hanem többnyire ragyogóan szép nők is. Egy ilyen kémnél idegfeszítő. Izgalmas története elevenedik meg a „TITKOS KühDETÉSS” című filmben, amelyet az AItÁNIA filmszínház a közönségének kívánságára keddtől ismét műsorára tűzzít) „Közelebb kerültünk egymáshoz“ A profi gra,örök, akik hosszú évek óta el vannak vágva a tudományosság egyik gyökerétől, a külfölddel való érintkezéstől, bizakodva fordulnak a tanár-belügyminiszter fel®. Lakó és Fogarasi professzor felszólalása után Révai József összefoglalja az eredményeket. Közelebb kerültünk egymáshoz, az őszinte kritikai hang képi oly lépés előre. Ami a kéréseket illeti: gyorsan kell cselekedni. M. T. 9 7 b¥M03 JULIEN BENDA i ®gi vagy földi demokrácia. KALDOR GYÍRGY: Jászi Oszkár és a magyar ellenforradalom. A hadirokkantok a demokrácia lelkiismeretén. BRÜNING VISSZATÉR: Megjelent a TOVÁBB immmmmmmmmtw legújabb máma Képekkel, illusztrációkkal, rajzokkal. Araimmi.