Szabad Nép, 1947. július (5. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-10 / 154. szám

V. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ÁRA 49 FILLÉR /// Al/ J f f Yr.1­­/■ Felakasztották a rákoshegyi gyilkost További áresés várható a zöldség- és gyümölcspiacon Eddig 36.030 hadifogoly­­ért haza CSÜTÖRTÖK, 1947 JÚLIUS 10 A NÉPI KOLLÉGIUMOK EGY ÉVE (K­­P­) A Népi Kollégiumok Szö­vetsége, a NÉKOSz ma ünnepli fennállásának első évfordulóját. Egy esztendeje a Győrffy-kollé­­gium évvégi 7--eünnepélyén útjára indult ez a mozgalom, amelynek születésénél ott állottak segítőke­zekkel a magyar demokrácia ve­zető politikusait de, mágsz­áz­ eszme, a­­Győrffy-kollégium nevelte fia­tal munkás- és parasztinak agyá­ból pattant ki. A munkát is, amely egyre erősebbé és hatalma­sabbá tette a mozgalmat, az a százegynéhány kollégista végezte, akik a nyári szünidejüket felál­dozva szétszéledtek az ország min­den részében és ezer nehézséggel — anyagiak hiányával, reakciós gáncsoskodással, inflációval — dacolva, szeptemberre életrehív­­ták az első harmincöt kollégiu­mot. Hősi korszak volt a NÉKOSz első két hónapja, de hősibb és nagyszerűbb az utána következő tíz, a fennmaradásért vívott küz­delem- Itt mutatkozott meg igazán a mozgalom népi jellege. Népi szervek szervezetek nyújtottak számára politikai támogatás­t: a Nemzeti Bizottságok, az MNDSz, a MADISz, és nem utolsósorban a baloldali pártok. Az anyagi se­gítséget pedig maga a nép adta. Munkások hozták rendbe a kollé­giumi őrületeket, parasztok küld­ték az élelmiszert, társadalmi egyesületek fedezték a napi kiadá­sokat. Ez a — szinte azt mond­hatnánk — népi összefogás tette lehetővé a kollégiumok fennmara­dását, mert az állami segítség — különösen eleinte — bizony édes­kevés volt. A megalakulás után a tanulni­­vágyó­­munkás, és parasztfiatalok áradata megindult a kollégiumok felé. Hogy a népi kollégiumok népi szükségletet elégítenek ki, annak éppen az volt a legcsatta­­nósabb bizonyítéka, hogy a felvé­telt kérők szám­a mindenütt sok­szorosan túlhaladta a férőhelye­két. Pedig a népi kollégiumok egyre több továbbtanulási lehető­séget biztosítottak, a nép fiai szá­mára. Szeptemberben még csak 1600, decemberben már 2000, ma pedig a mór rajom születés­ének első évfordulóján csaknem, 3000 közép- és főiskolás­ fiatal tanul, a NÉKOSz hetven kollégiumában. Ma már kevesebb energiát kell fordítaniok a létfenntartásra, több idő marad a tanulásra, eleven, egészséges kollégiumi élet­­kiépí­tésére. Az első esztendőt az eredmé­nyek igazolják. A 3000 kollégis­ta több mint négy és félszázezer óra kétkezi és szellemi roham­munkát végzett az újjáépítésben, az ifjúsági szervezetekben. Há­­romnegyed részük jeles és jó ered­ménnyel végezte tanulmányait. Egy kollégistára, átlagosan 25 el­olvasott, tudományos­ és szépiro­dalmi könyv esik. 1200 tudo­mányos politikai és irodalmi elő­adást, 750 történelmi, közgazda­ságtani és filozófiai szemináriu­mot, 4000 nyelvórát hallgattak végig a kollégisták. E számok je­lentőségét csak akkor tudjuk tel­jes, egészében felmérni, ha figye­lembe vesszük azt is, hogy a kol­légisták fele szegény- és kispa­rasztiak gyermeke, 20 százaléka ipari munkáscsaládból, további 20 százalék­a szánátos és kispol­gári, végül 5 százalékuk a prole­tár-értelmiségi családból szár­mazik. Jelentős részük semmiféle támogatást nem kap otthonról, ezek számára a kollégiumok je­lentették a művelődés és fel­­emelkedés útját­,me így nevelődik a demokrá­ciában az új népi értelmiség. Sőt több és nagyobb, dolgok történnek ennél­: a kollégiumok új, , most születő népi szellemi élet kohói. Gondoljunk csak a „Valóság ”-ra, amely az ország egyik legjelentő­sebb folyóirata és amelyet job­bára népi kollégisták írnak. És emellett az elmút esztendőben 850 cikk, 256 tanulmány került ki a népi kollégisták kezei­ alól és­ 2371 üzemi és iskolai, előadást tartot­tak­ a NÉKOSz fiataljai.­ Hogy mit jelent egy ilyen értel­miségi ifjúság a magyar demokrá­cia számára, azt felesleges magya­rázni annak, a aki csak egyszer is részt vett a NÉKOSz, vagy vala­melyik kollégium bármilyen meg­mozdulásában. E fiatalok között nyoma sincs annak a néptől el­szakadt, álproblémákba menekülő és elefántcsonttoronyba zárkózó szellemnek, amely 1848 óta értel­miségünk nagy többségét­­ jelle­mezte. Egészséges realitásuk, tö­rekvésük a hamisítatlan és a tel­jes valóság megismerésére éppoly jellemző vonású, mint az élénk po­litikai tettvágy és a rendíthetetlen osztályhírség és hazafiság. Nem­csak azért tanúinak, hogy meg­értsék és magyarázzák, hanégy azért, is, hogy „holnapra megfor­gassák az egés­z világot...“ Éppen harcos demokratikus népi szellemük az oka annak, hogy egy esztendős fennállásuk során olyan sok támadás érte a népi kol­légiumokat­­— elsősorban persze a reakció oldaláról, de meglepő mó­don más körökből, szűk pártér­dekből is nem egyszer sajnálatos és méltatlan támadások pergőtü­zét zúdították, a NÉKOSz-ra. El­lenkollégiumokat alapítottak, ame­­lyek azután az összeesküvés lelep­lezésével jutottak csődbe. A pol­gári oldalról érkező támadásokra és bírálatokra pedig a NÉKOSz egyrészt azzal a pezsgő szellemi élettel válaszolt, amelyhez hason­lót a polgári értelmiség még fény­korában sem tudott megteremteni. A kicsinyes pártszempontoktól vezérelt támadásokra azt felelte: a népi kollégiumok vezetősége nem pártbizomány, azok foglalnak benne helyet, akik dolgoztak ,a mozgalomért és semmi akadálya sincs annak,­ hogy munkájába be­kapcsolódhassanak azok is, akik eddig kívülmaradtak. A nem­ kollégiumok mozgalma nagy eredményeket ért el egyéves fennállása során, de a NÉKOSz mai állapotában mégis csak a kezdetet jelenti. Eddigi kezdemé­nyezése is emelkedettebb és tisz­tább légkör megteremtését, a demokratikus ifjúsági egység szolgálatával az egész magyar nemzet demokratikus népi egy­­ségének­­ kialakítását segítették elő. Ezen a téren éppen úgy, mint kulturális feladatok megvalósítá­sával nagy feladatok és — hisz­­szük —, nagy jövő vár a népi kollégiumok ifjúságára. Most,, amikor első évfordulója alkalmá­val üdvözöl­jük a NÉKOSz eddigi munkáját és eredményeit, remél­jük, hogy a kezdethez méltó lesz a folytatás is és várjuk, hogy a NÉKOSz új feladatok kitűzésé­vel és megvalósításával járul hozzá­­ új népi Magyarország képének kialakításához. Augusztusra 75-20 százalékkal csökkenti az élelmiszerárakat a Gazdasági Főtaná­cs B&BK­özséremelés értésére sem drágálnak az iparcikkek Csökkentik a burgonya, a tojás, a liszt árát, eltörlik a zsírdézsmát, rendezik a szövetkezetek adózását, olcsó cipőket hozunk be, 50 százalékos pótlékot adnak az egyetemi tanároknak és a tudományos személyzetnek .­ Az új,gazdasági évben az élelmiszerek ára olcsóbb lesz, mint tavaly" és­"az iparcikkek ára" a munkabéremelés után sem emelkedik — mondta Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács szerdán megtartott sajtófogadásán, amikor beszámolt a Gazdasági Fő­tanácsnak az új árszínvonallal, kapcsolatiban elfoglalt állás­pontjáról. Gazdasági Főtanács ugyanis­ elhatározta, hogy a gabonaneműek árának a gazdák felé történt fel­emelése ellenére az élelmezési cik­­kek fogyasztói árát, a múlt éviek­nél alacsonyabbra kell szorítani. 4 kenyér ára 25 dekás alapfej,­adag mellett a búza árának emelése ellenére sem emelkedik. Továbbra is szabad marad a burgonya, hüvelyesek, sertés és a baromfi forgalma. 4 birkahús árát és forgalmát most szabadították fel. Megfelelő intéz­kedéseikkel gondoskodnak, hogy a szabad forgalomba kerülő cikkek ára a mainál alacsonyabb legyen. Az intézkedések nyomán­­bizonyosra vehető, hogy augusz­tusra az árszínvonal már lénye­gesen csökkenni fog. Az a tél, hogy a burgonya ára ne haladja­ meg­­ az 50 fillért. Gomdoskodott a G. F. arról is, ho­gy a ‘ tojás m ég liszt drót is elők' kerítsék. A tej árának megállapítására kü­lön bizottságot küldtek ki. A bízott­, tag feladata, hogy a tej termelői árának növelése mellett eleső áron jó tejet biztosítson a város lakosságának, ne csupán az eddigi jegyellátottak­nak, hanem a dolgozók széles réte­geinek is. Eltörölte a G. F. a sertésvágásaik­­nál a magánosoktól eddig beszedett zaklat­ásjellegű négy, illetve hat kiló zsírdorímát.­ Ezenkívül elrendelték hogy a burgonya­szállítási igazolvá­nyokat el kell törölni. Ezentúl fokoza­tosan megszüntetnek­ valamennyi fennálló hasonló adminisztrációs hó­­hérs­éget. ,E rendszabályok hatására az élelmiszerek árai augusztusra átlag 15—33 százalékkal csök­­kennek. Részletesen foglalkozott, a G. F. az ipari árszínvonal kérdésével is. Megv­vizsgálták, hogy a hároméves terv­ben előirán­yzott életszínvonal-eme­léssel kapcsolatban bekövetkezett m­unkabére­melés ellenére hogyan­ le­het megakadályozni az iparcikkek árának emelkedését- A kérdést meg­nehezíti, hogy számos döntő fontos­ságú nyersanyagot ' csak ' külföldről' tehet beszerezni, ahol a világpiaci drágulás miatt magasabb árfát kell fizetni. A G. F. mégis úgy határo­zott, hogy semmi szín alatt sem járul hozzá az iparcikkek árának emeléséhez. Ezért úgy intézked­tek, hogy a munkabéremelésből folyó terheket a többtermelés­sel és erőteljes racionalizálással egyenlítsék ki. A nélkülözhetetlen nyersanyagok drágulásából előállott különbözetet, amelyet az ipar nem tud elviselni, az állam vállalja. Az ipari termelési­­költség-vizsgá­­latok eddigi eredményeinek kicsele­zésével máris megállapítóa tájt, hogy egyes fontos iparcikkek árát még a munkabérek emelkedése ellenére is le lehet szállítani. A hároméves tervnek az életszín­vonal megjavítására irányuló célzata tehát teljes sikerrel jár majd, mert a munkabérek emelése ellenére az ipari árszínvonal nem változik, sőt egyes cikkek olcsóbbodnak. A G. F. hozzájárult ahhoz, hogy bor ellenében többszázezer pár­nűtalpú- és vászoncipőt hozza­nak be Csehszlovákiából. Az így behozott cipőket vámmente­sen kezelik, s ez lehetővé teszi, hogy olcsó áron kerüljenek forgalomba. A júliusi állami pénzgazdálkodás keretében 500.000 forintot szavaztak meg a Tervhivatal felállítására, 500.000 forintot a kecskeméti gazda­sági vasút építésére, 100.000 forintot a Zagyva szabályozására, 200.000 fo­rintot a szikes és savanyú talajok javításához szükséges gépi berende­lések beszerzésére. A választási költségekre másfélmillió forintot sza­vaztak meg. A G. F. elhatározta, hogy a jö­vőben a szövetkezeteket is megfelelő adózási rendszerbe illesztik. Ezzel megszűnik a kiskereskedőknek az a panasza, hogy a szövetkezetek tisztességtelen versenyt támasszanak és megokolatlan előnyöket élveznek az adózás terén. Különösen az élel­miszer kiskereskedőket érinti ez a kérdés. A Dohányjövedék ellen felmerült kifogások miatt a pénzügyminiszter javaslatára a G. F. számos raciona­lizálási intézkedést fogadott el Hozzájárult a G. F., hogy az egyetemi tanárok és a tudomá­nyos személyzet 50 százalékos fizetési pótlékot kapjanak. (Ez az intézkedés annak az ígéret­nek a teljesítése, amelyet Rákosi elvtárs tett néhány héttel ezelőtt, amikor a Pázmány-egyetem profesz­­szorai látogatást tettek az MKP vezetőségénél.)­­ Tárgyalta a G. F. a bércséplőgép­tulajdonosok kérését, hogy a 10­6 százalékban megállapított cséplért dí­jat emeljék fs-re. A G. F. a paraszt­ság védelmében a javaslatot elutasí­totta. Hozzájárult azonban ahhoz, hogy olyan vidékeken, ahol a gyenge termés miatt a cséplőgépekre eső gabonamennyiség kicsi és emiatt a cséplők ráfizetnek, támogatást nyújtsanak a cséplő­­géptulajdonosoknak. .A G. F. ezért az illetékes minisz­tériumok bevonásával bizottságot alakított, amely üzemkedvezménnyel és kedvezményes áru cséplőgépalkat­­részek rendelkezésre bocsátásával ilyen esetekben kártalanítja a csép­­lőgéptulajdonosokat. degi Rauitsz fl­asissa szántása a malmokba Tolna megyéből elindult az első idei gabonasz­állítmány: hatvan vágón rozs Budapest felé. A közellátási minisztérium jelen­tése szerint megkezdődött már a be­szolgál­tatás és Somogy megyében fel­ajánlották az első tétel nyolcvan fo­rintos szabad gabonát is. — Persze, pontos adataink még nincsenek " — mondotta Szongott Miklós, a közellátási minisztérium gabonaosztályának vezetője. Ezek csak az első fecskék, de mindeneset­re jó jel és a gazdák hangulatára jellemző, hogy a beszolgáltatás és felajánlás hamar megkezdődött. A városi dolgozók fokozott ellátá­sának biztosítására is folynak a végső megbeszélések. A kenyér ára változatlan marad- Augusztus elsejétől a fejadag 25 deka lesz. Ezt hatmázsás át­lagtermés figyelembevételével ál­­lapították meg. Ilyen alapon 18 millió mázsa lenne a gabonatermés, amelyből vetőmag, nemzetközi kötelezettségek és a me­­zőgazd­asági lakosság ellátása után 4,7 millió mázsa gabona marad az ellátatlanok rendelkezésére. A 25 dekás kenyéradagot és 1,60 kilós lisztadagot — kukoricapótlás nélkül —­ ebből is lehet fedezni. A termés azonban nem hatmázsás lesz. A napokban érkezett be egy próbacímplés-eredmény Nyíregyhá­­záról, ahol az országban legrosszabb volt a termés. A jelentés 6,3 mázsá­ról szól. A Dunántúlon még a tíz mázsán felüli eredmény sem ritkaság, így bizonyos, hogy az országos át­lag is, minden körülmények­ között dizi a 6 és fél mázsát. Akkor pedig nem 18, hanem 19 és fél millió mázsa lesz a termés- Mivel a terhek ekkor sem változnak, az egész többletet az ellátás javítására lehet fordítani. Ez azt jelenti, hogy egyharmaddal lehet emelni az adagokat, a kenyéralapadagot só dekára, a lisztadagot legalább k­ét és fél kilóra. Ennek csak egy feltétele van: az, hogy a gabona odajusson, ahová kell. Búza helyett felerészben rozsot szállíthattak szovjet jóvátételre A Szovjetunió újabb nagylelkű támogatással sietett, a demokratikus Magyarország segítségére. Bele­egyeztek abba, hogy a jövő évi jóvá­tételben búza helyett felerészben rozsot lehessen szállítani. Ez hatalmas könnyebbséget je­lent, mert jobb kenyeret lehet ró és biztosítani lehet a finomliszt látást. A Szovjetuniónak fizetett hú jóvátétel egyébként 18 millió mázt termés esetén az egész termés­ 3,3 százaléka.

Next