Szabad Nép, 1947. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

Képviselő j­elölt­j­eink (Lg) A Magyar Kommunista Párt — valamennyi párt közül legelsőnek —, összeállította jelölt­jeinek listáit az augusztusi képvi­selőválasztásokra s olvasóink eze­ket a listákat mai számunkban kézhez is kapják. Nyugodt lelki­ismerettel és emelt fővel bocsátjuk ezeket a listákat nemcsak pár­tunk, hanem az egész ország vizs­gáló szeme elé. Voltak és vannak pártok a ma­gyar közéletben, amelyek mind­untalan hirdetik magukról, hogy ők nem osztálypárt, hanem nem­zeti párt akarnak lenni. Ha azon­ban közelebbről megnézzük ezeket a pártokat, akkor gyakran kide­rül, hogy ezeknek a pártoknak is van határozott osztályuk-jellegük, még­pedig legtöbbször olyan, hogy azzal nem nagyon lehet dicsekedni a nép előtt s ezt igye­keznek palástolni a nemzeti jelleg felhánytorgatásával. Azok a pár­tok, amelyek az elnyomók és ki­zsákmányolok, a nagybirtokosok és nagytőkések érdekeit képvisel­ték a politikai életben, nem mer­ték ezt nyíltan bevallani a nép színe előtt, hanem nemzetinek ál­cázták magukat. Ezért él a mi népünkben is bizonyos gyanú az ilyen jel­savakat hangoztató pár­tok iránt. A Magyar Kommunista Párt ezzel szemben büszkén vallja ma­gáról, hogy a dolgozó nép pártja. — Van egy dolog — mondotta Rákosi Mátyás szerdán a Sport­­csarnokban —, amelyben a kom­munistának nem szabad engednie. Abban, hogy mi a dolgozó nép pártja vagyunk, a nemzet nagy többségét jelentő,, munkások, pa­rasztok, haladó értelmiségiek, dol­gozó kisiparosok és kiskereskedők pártja.­­ Mivel pedig ezek a ré­tegek a nemzet nagy többségét jelentik s érdekeik egy vonalban haladnak a nemzeti érdekekkel, legtöbb joggal mi mondhatjuk magunkról, hogy nemzeti párt va­gyunk. Pártunknak ez a népi és nem­zeti jellege volt irányadó képvi­selőjelöltjeink kiválogatásánál és listáink összeállításánál. Képvi­selőjelöltjeinket pártunk úgy vá­logatta ki, hogy közöttük szám­arányukhoz és társadalmi súlyuk­hoz képest legyenek képviselve a nemzet dolgozó rétegei. Azt természetesen sohasem tit­koltuk és ma sem titkoljuk, hogy pártunk elsősorban az ipari mun­kásosztály pártja. A magyar ipari munkásságé, amely a ter­melésben elfoglalt helyénél, har­cos történelmi múltjánál és poli­tikai iskolázottságánál fogva a dolgozó nép vezető osztálya. Pár­tunknak a múltban is és a jelen­ben is az ipari munkásosztály adta kimeríthetetlen bőségben a legbátrabb és legtehetségesebb harcosokat, természetes tehát, hogy pártunk képviselőjelöltjei között is többségben legyenek az ipari munkások. Ezért ha ol­vasóink és az ország népe meg­nézi listáinkat, azt fogják látni, hogy 694 kommunista képviselő­jelölt közül 286 ipari munkás. Az ipari munkásságnak a de­mokratikus fejlődésért folytatott harcában első és legnagyobb szö­vetségese a dolgozó parasztság. Az elmúlt évek során nemcsak az ipari munkásság ismerte fel a parasztsággal való szoros szövet­ség szükségességét, hanem pa­rasztságunkat is megtanították saját tapasztalatai arra, hogy felemelkedését csak az ipari mun­kásság támogatásával tudja ki­harcolni. Pártunk az 1945 őszén tartott választásokon, amikor ne­gyedszázados üldöztetés után elő­ször jelent meg a falun, 400 ezer paraszti szavazatot kapott. Szá­mos jele van annak, hogy a dol­gozó földműves lakosság bizalma pártunkban azóta méginkább fo­kozódott. Ezt fejezi ki az a tény, hogy 694 képviselőjelöltünk közül 204 paraszt. A harmadik nagy dolgozó ré­teg, az értelmiség 168 jelölttel van képviselve listáinkon. Ez a szám önmagában véve is félreérthetet­len cáfolata azoknak a híreszte­léseknek, mintha a Kommunista Párt értelmiségellenes lenne. El­lenkezőleg: ez a szám, amely jóval magasabb, mint az értelmiség arányszáma a munkássághoz és a parasztsághoz viszonyítva, rávilá­gít arra, milyen fontos szerepet juttat a Kommunista Párt saját életében az értelmiségnek és mi­lyen jelentős szerepet szán neki az ország vezetésében. Értelmiségi jelöltjeink között szerepel egy egyetemi rektor és egy egyetemi dékán, két egyetemi tanár, 43 pe­dagógus, számos ismert kiváló mű­vész, továbbá mérnök, orvos, tiszt­viselő és szabad pályán működő értelmiségi. Pártunk a legutóbbi választá­sok óta örvendetesen megerősö­dött a kisiparosok és kiskereske­dők körében. Vezetőségünk ennek az értékes dolgozó rétegnek bi­zalmát azzal viszonozza, hogy most jelöltjei között 36 kisipa­rost és kiskereskedőt jelöl. Jelölő­listáinkon szerepel 88 szakszervezeti funkcionárius, akik közül 12 a FÉKOSz vezetője. Ez­zel a tekintélyes számmal is alá akarta húzni pártunk azt a meg­becsülést, amelyet a magyar munkásosztálynak és parasztság­nak régi, nagymúltú szervezetei iránt érez. És azt a fontosságot, amelyet a kommunisták a szak­­szervezetekben végzett munkának tulajdonítanak. Kiemeljük még, hogy jelöltjeink között van hét lelkész, akik ha­zánknak csaknem minden jelentős hitfelekezetét képviselik és doku­mentálják, hogy pártunk az egy­házakkal meg akarja találni az együttműködés útját, s jószán­dékú lelkészeivel, akiket a jelöl­tek között szerepte hét lelkész képvisel, már meg is találta. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségét 18 vezető, az ifjúsá­got (MaDISz, MEFESz, SzIT, NÉ­­KOSz)) 15-en képviselik. A Ma­gyarországi Délszláv Antifasiszta Front Rot Antal elvtárssal az élen 5 jelölttel van képviselve. És végül: jelöltjeink közül 594 férfi és 100 nő szerepel­ A női jelölteknek ez a magas száma ki­fejezése annak a fokozott szerep­nek, amelyet pártunk és — ha a választások sikerülnek —, az egész ország életében a nők ját­szanak. Jelöltlistáink összetételének né­hány főbb szempont szerinti is­mertetése után azonban meg kell jegyeznünk, hogy a Kommunista Pártban mindenki mindenkit kép­visel. Ha egy munkás kommunista képviselő lesz, akkor nemcsak sa­ját osztályát képviseli az ország­­gyűlésen, hanem a parasztságot és az értelmiséget is — az egész dol­gozó népet. Ugyanez vonatkozik a paraszt- vagy értelmiségi szárma­zású képviselőkre is. Képviselője­löltjeinkben, bármilyen társadalmi osztályból származnak is, nyugod­tan láthatják képviselőjüket a más társadalmi osztályhoz vagy más foglalkozási ághoz tartozó magya­rok is. Mi a demokratikus nemzeti egység pártja vagyunk s képvise­lőjelöltjeink, legyenek munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparo­sok vagy kiskereskedők, ezt a po­litikát fogják végrehajtani az or­szággyűlésen. Képviselőjelöltjeink egy részét, azokat, akiket már az elmúlt cik­lusból ismer az ország, nem kell külön bemutatni. Nem kell külön bemutatni Rákosi, Rajk, Gerő elv­társakat, de nem kell bemutatni Drahos elvtársat sem, a csepeli munkásság régi, kipróbált és nagytekintélyű vezetőjét, vagy Erdei Mihály elvtársat, a szentesi földmunkások vezérét, akit az egész ország földmunkássága és kisparasztsága ismer és tisztel s nem kell bemutatni a többieket sem. Munkájukkal és tehetségük­kel ismertté tették nevüket az egész országban s a dolgozó nép bizalma nem csökkent, hanem nö­vekedett irántuk. De régi és ismert képviselőink mellett új jelöltjeink is vannak. Új jelölteket állítottunk a régiek mellett, mivel a demokratikus po­litikai élet új és új rétegeket éb­resztett politikai öntudatra, új és új értékeket emelt ki a népből. Nemcsak a mi pártunknak, ha­nem az egész magyar demokrá­ciának örvendetes tünete ez a gyarapodás. Új képviselőjelölt­jeink között szerepel Szomolyai Ágostonné, iroki parasztasszony, a helyi UFOSZ-szervezet alelnöke és a Földműves Szövetkezet el­nöke, akit munkájáért és önfel­áldozó jelleméért az egész kör­nyék szeret; közöttük van Riz Jánosné Szikszóról, 12 holdas új­gazda felesége, 9 gyermek édes­anyja. Új képviselőjelöltünk Boros Gergely, volt gazdasági cse­léd, a sarkadi Földműves Szövet­kezet lelke, országos hírű, nagyte­kintélyű szövetkezeti ember, 6 gyermek atyja; Cifra Sándor kubikos 3 holdas újgazda, három gyermek atyja, nánási pártszer­vezetünk titkára, akit a helység­ben és a megyében pártkülönbség nélkül szeretnek a szegény embe­rek. Új jelöltünk Pothornik Jó­zsef bányász Salgótarjánból, aki 1918 óta vezető ember a mun­kásmozgalomban és Hahner Jó­zsef vasmunkás, Pesterzsébet vá­rosi tanácsnoka, a vasas szakszer­vezet titkára, aki hosszú mun­kásmozgalmi múlt után megindí­totta az életet Pesterzsébeten. Új jelöltünk Jóbora Magda leány­­gimnáziumi tanárnő, a NÉKOSz egyik vezetője, a Zrínyi Ilona leánykollégium igazgatónője és d­r. Kardos László, a Győrffy­ Kollégium igazgatója, a NÉKOSz főszervezője, háromezer népi kol­légista nevelésének vezetője, aki az illegális mozgalomban tevé­keny részt vett. Ilyen munkások, parasztok és értelmiségiek szerepelnek új kép­viselőjelöltjeink között. A név szerint megemlítetteket csak talá­lomra ragadtuk ki. A jelöléseket pártunk megyei szervezetei végez­ték a párt­demokrácia szokásai­­na­k elfelelően és ezeket a jelö­léseket hagyták jóvá pártunk fel­ső szervei. A Kommunista Párt evvnéee nyilvánult meg abban, hogy valamennyi párt közül első­nek bocsáthattuk az ország nyil­vánossága elé jelölt listáinkat: a felsőbb és az alsóbb szervek töké­letes összhangja nyilvánul meg abban, hogy képviselőjelöltjeink a párt egységes akaratából lépnek fel az országgyűlési választáso­kon. _ Pártunk meg van győződve ar­­ról, hogy mint más cselekedeteivel, úgy képviselőjelöltjeinek kiválasz­tásával is legjobb tudása szerint szolgálta a nemzet ügyét. Olyan képviselőket akarunk beküldeni az országgyűlésbe, akiknek egyéni jellemét feddhetetlennek ismertük meg, a nép iránti odaadását kipró­báltuk, hűségét a magyar nemzet iránt kifogástalannak tartjuk. Bi­zonyosak vagyunk benne, hogy törvényhozói minőségükben az ed­diginél is sokkal többet hasz­nálnak majd népünk ügyének. ■"«v KI AWIN­ y A beszédet a rádió is közvetíti. Felkérjük szervezeteinket: szervezzék meg a rádióelőadás csoportos meghallgatását! SZABAD H ÉP A Magyar Kommunista Párt képviselőjelöltjeinek teljes névsora A M AGY A R KOMM U N ISTA P A' R ’r k ö 2l P 0 N ■ V.«*VFO*,¥A S*AM ÁRA 40 FILLÉR PÉNTEK, 1947 AUGUSZTUS 1 Mákos­ Mátyás beszél­és pénteken á. u. fél 4-kor, a 3-e WM-gyárban letv első napján MA REGGELTŐL: elszáll­jegy 70 fillér! Dolgozók hetijegye : forint! Köztudomású, hogy Kádár Já­nos elvtárs javaslatára a székes­főváros törvényhatósági bizott­sága hozzájárult a Beszkárt vter­­díjak leszállításához. Gerő Ernő elvtárs közlekedési miniszter azon­nal jóváhagyta a tarifaleszállítást és ezzel az olcsó viteldíjak már ma, augusztus 1-én életbe lépnek. Az átszállójegy új ára 70 fillér, a vonaljegyé 50, a gyerekjegyé 34 fillér. A dolgozók hetijegye ezen­túl 5 forint, a heti bérletjegy 7 forint, a füzetjegy 65 fillér, a kül­területi hetijegy 4 forint, a tanuló hetijegy 2.70, a postás hetijegy 2.70, az arckép nélküli havibérlet 88 forint, az arcképes 57 forint, az útvonal bérlet 28 forint, az arcképes hetibérlet 15 forint. A tarifacsökkenés 10—16.5%-os ! Indul a h­ároméves terv? Már augusztusban 25,000 munkanélküli jut munkához Bérci elvtárs beszámolója a terv első hónapjáról Augusztusban 25,000 munkanélkü­lit állítanak munkába a hároméves terv megkezdésével. Ez­t a nagy horderejű elhatározást Csütörtök délután jelentette be Bércs Andor elvtárs, a Tervhivatal főtit­­kára, a hivatal első, bemutatkozó sajtófogadásán. A sajtófogadást­ Vajda elvtárs, a Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Be­vezető szavaiban elmondotta, hogy a Tervhivatal nem korlátozza a mi­­nisztériumok hatáskörét és így nem befolyásolja a miniszterek alkot­mányjogi felelősségét sem. A hivatal­ feladata ellenkezőleg, éppen a mi­­nisztériumokkal való legszorosabb együttműködésben a részletes tervek egyeztetése, és ellenőrzése. " Béres Andor főtitkár a Tervhiva­tal felépítésének ismertetésével kezölte beszámolóját. Elmondotta, hogy összesen 8 osztályt állítottak fel: közgazdasági osztályt (ez foglalko­­zik az ár-bérkérdésekkel, stb.), mezőgazdasági osztályt (a falu villa­­mosításával, bekötőutakkal, stb. fog­lalkozik), ipari osztályt, közlekedési osztályt, kereskedelmi, pénzügyi, épí­tési, szociális és kulturális osztályt. Ezenkívül tájékoztatási irodát és tör­vényelőkészítő irodát létesítenek. Egy-egy osztályon összesen két-há­­rom előadó lesz. A munkába feltét­lenül bekapcsolják a különböző hi­vatalokat, társadalmi szervezeteket és a szakembereket. Első lépés a beruházások megkezdése — A hivatal még csak pár napja működik — folytatta beszámolóját Bereki Andor , de máris elkészítet­­tük az augusztusi beruházás tervét. És nem véletlen, hogy munkánkat éppen ezzel kezdtük el. A dolgozók­­ életszínvonalát, csak az­­ ipari, és mezőgazdasági termelés színvonalá­­nak emelésével lehet elérni. A termelést pedig csak beruhá­zásokkal lehet fokozni. Béres elvtárs ezután ismertette, hogy milyen szempontok figyelembe­­vételével állapították meg az augusz­tusi beruházásokat. A hároméves terv nem írja elő pontosan a beruhá­zások sorrendjét. A rendelkezésre álló erőket úgy kellett beosztani, hogy az a­ legnagyobb eredménnyel járjon. Figyelembe kellett venni, hogy sok üzem és intézmény az előirányzott beruházások ellenére nem készült fel és így először arról kellett gondos­­kodni, hogy minél hamarább megtör­ténjenek a szükséges előmunkálatok.­­ Mi készül az első 100 millióból? — Elsősorban azonban azt nézzük — mondta Belei elvtárs —, hogy, a beruházásokat oda fordítsuk, ahol ezzel a legnagyobb ered­ményeket érhetjük el a munka­nélküliség elleni harcban. Ezért két egyformán lehetséges be­ruházás közül mindig azt választot­tuk, amellyel több munkanélkülit lehet munkába állítani.­­ A tervek szerint augusztusban mintegy 100 millió forint lesz a be­ruházások összege. Ezt az előirány­zatot a Gazdasági Főtanács még nem tárgyalta és így a pontos rész­leteket még nem lehet nyilvános­­ságra hozni. Annyit azonban máris közölhetek, hogy az összeg nagy részét építkezésre, öntözőművek létesítésére s ipari és bányaberuházásokra fogjuk fordítani. Tervünk szerint a mezőgazdasági be­ruházások 6000, a közlekedési be­ruházások 5000, az építkezési be­­ruház­ás 9000, a többi ipari beruhá.

Next