Szabad Nép, 1947. augusztus (5. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-12 / 182. szám

KIÍDB, 1947 AUGUSZTUS 12 SZKAB&D Naplótöredékek US®.11 AA GANZ V3LLAMOS5AGIBOL Amikor szegény any­ám meglelt, felmentem az üb-be és kértem, ad­­janak valami segélyt, hogy róna 3361% eltemettethessem. Pont pontos szám­adatokkal bizonyították be, hogy az ország és a gyár mai helyzetében ez lehetetlen. Belenyugodtam. Szegény, kémnek utolsó kívánsága egy vala­­mirevaló temetés volt: nem tudtam kicsit megadni. Húsnál, aki jobban helyezkedett nálam, nincs ilyen gond. Vásárhelyi Péter ab. elnök példának okáért egyszerűen az üzemi bizottság meg­­kérdezése nélkül kiutaltatott maga­­smít egy ezrest, mikor édesanyja meghalt. Na­gy Emil vezérigazgató és Döry Ervin ” igazgató szakemberek. Értik nagyon a mesterségüket, de szaktu­­dásukat nem hajlandók az építés szolgálatába állítani. „Szakszerűsé­gük" állandóan akadályozta a rend­szeres munkát i1 gyárban. A dolgo­zók erélyes fellépésére azután a Nehézipari Központ felmondott ne­kik. Vásárhelyiék azonban az illeté­kes kormánytényezőkön keresztül visszatartották őket, állítólag csak a felmondási időre, ők most úgy ren­dezkednek be, mintha egy életen át itt akarnának maradni. Ugyanakkor egyetlen munkásból lett igazgató nincs még a gyárban. „Nyugodjon itála­, éljen Sulyok“ olvasom az egyik műhely falára, má­solva. Tele van a gyár fasiszta fel­­áratokkal, mégsem nyúl se az igaz­gatóság, se az vb. a gyári fasiszták­hoz. Épül a gyár,­ egy Szép napon azután majd fegyújtja valamelyik házi fasiszta­ A Fény-utca­ kapunál i­s valami híres az ellenőrzés, a Lö­­vőház- és Kigrókus-utcai bejáratoknál viszont azt visznek ki, vagy hoznak ba, amit akarnak. Ha azután ne adj Isten baj történik,­­biztosan nem lenne gazdája. S­z­avassal Vass Zoltán kintjárt az üzemben. Látta, hogy 250 tanloneunk­­nak nincs otthona, hogy napközink csak­ öt gyerek­­befopa­d asára alka-1­­mas. Azonnal 250.030 forintot utalt ki egy kultur- és egészség­ház cél­jaira. A pinc­i­t van, tárgyalj.rak jobbra-balr'a, de minden marad a ré­giben. , , Í Műítelyeinet elavultak egész­­ségtelenek. A Mik­á­ban, ahol sebalc­­scal, spiritusszal kenik a szigetelő, papírt, a dolgozók egészségének vé­delmében jóformán semmi sem tör­ténik. Az emberek nyugodtan dohá­nyoznak a gyúlékony anyagok mel­lett és senkinek nem jut eszébe, hogy ezen változtasson. A nők szak­­másítása sem halad egy lépést sem előre, bár sokan vannak,­­ akik revol­­verpadnál dolgoznak és más szak­munkát végeznek, de segédmunkás, bért kapnak még mindig. A gyárban dolgozó építőmunká­sok tussolója a 462. számú női öltöző mellett van. A nők ki-bejárnak az öltözőbe, a nyitott ajtó mellett a férfiak tus­solnak. A gyár hírévintes terve Fischer mérnök irányítása, mellett elkészült. A 75 százalékos épületkárt r.­ég eb­ben az esztendőben helyreállítják és az első év végén elérik a béketerme­­lést. A terv szeriát 50 százalékkal többen fognak dolgozni három év rouliva a gyárunkban, mivől most.' Nemcsak a magyar piacot fogja a gyár ellátni, d­e még exportra is jut. A Nagyok, Dőryek, Vásárhelyiek ve­zetése' ' .mellett', azonban kétségeim vannak, hogy a szép terv megvaló­sulhat. / . A velünk szemben­ lévő fogházban minden megváltozott. Ma javarészt azokat őrzik ott, akik régen uralkodót­tak a népen.. -Nálunk, a Ganz Villa­­­mosságiba­n miért nem forog előre az óramutató? (m. g.) i ISiiSdSlüii Ü IÍZ6!fS§ Mint a Szabad Nép már­ közölte, a Gazdasági Főtanács, majd a minisz­tertanács elfogadta a pedagógusok etátusrendezésáről szóló rendeletét, amelyért a Magyar Kommunista Párt már hosszú idő óta harcot foly­tatott. A hivatalos lap vasárnapi száma részletesen közli a kormány rendeletét a tanárok, tanítónők, óvó­nők és a tanügyi és szabadművelő­dési fogalmazású személyzet illetmé­nyeinek új­ megállapításáról A rendelet szerint a közoktatási alkalmazottakat 16 fizetési fokozatra osztják. Az első fokozatban az óvó­nők kezdik működésüket 290, illetve 305 forint fizetéssel (lakpénzosztály­­ba való sorozás szerint), a második fokozatban a népiskolai tanítók­ 300, illetve 320 forinttal, a harmadik fo­kozatban a magasabb képesítésű me­zőgazdasági szaktanítóit és a szak­­tanfolyamot végzett általános iskolai tanítók 310 ,illetve 335 forint, a ne­­gyedik fokozatban a polgári iskolai tanárok 320, illetve 350 forint, az ötödikben a középiskolai tanárok 335, illetve 370 forinttal kezdik pálya­futásukat. A további fokozatokban 355—390; 380—420; 405—450; 430— 485; 460—520; 490—560; 525—600; 560—640; 600—­680; 640—720; 760— 880 a fizetés. A rendelet részletesen szabályozza az egyes fizetési fokoza­tokban való várakozási időt és közli a nyugdíjasok fizetéseit is. Törődösségi pótlékot kapnak a hadigondozottak A HONSZ debreceni­ központja va­sárnap nagygyűlést tartott­. Dr. Új­helyi Szilárd elvtárs, népjóléti állam­titkár elmondotta a megjelenteknek, hogy eddig a hadirokkant-járadéko­kat azért nem jöhetett felemelni, mert az ország nehéz helyzetben volt. A hároméves terv során azon­ban nagyobb gondot fordítanak a hadirokkantaikra és a 60 éven felüli hadigondozottak törődöltségi pótlékot fognak kapni. A terv során művég­taggyárat is építenek Debrecenben és így minden rászoruló hadirokkan­tat el fognak látni művégtagokkal. Siscskó&si£s elvtásrs­ós munkásegységről Szakagits Árpád vasárnap délelőtt a Szociáldemokrata Párt nagygyűlé­sén, beszélt Dorogon. Beszámolt, a po­litikai helyzetről é­s ismertette a Szo­ciáldemokrata Párt programját. A munkás­egység kérdéséről a követke­zőket mondottal — A választási szöv­etségen belül szorosabb, tartósabb kapcsolat fűz bennünket az MKP-hez. Ezt a szövet­séget nemcsak fenn akarjuk tartani, hanem meg is akarjuk erősíteni. Olyan megállapodások segítségével, amelyek alkalmasak arra, hogy ki­zárják a két párt közötti versengést. ) A „ffaztes Magyar Szeviszfiajizási­lí közli, hogy nécs. IfifEnníliu­s ínisi Ilit és pedig: kovácslén, kocka-dió szén, valamint brikett, budapesti telepén baiparti ügynökség, Újpesti rakpart (Sziget-utcánál ) folyó K& 1S-én il­merketdl. Eladás: magánháztartások, kiskereskedők, valamit ipari ü­z­emek részére tüzelőjegy, illetve Anyag- és Árhi­vatal kiutalás alapján. Bővebb felvilágosítást nyújt ,a vállalat Bányaüzemi Főosztálya Budapest HiS 1­t­oy teletem I SS TOS és 7 SI S5©0 u­it-as mellékállomás. Irigykedő beszélgetés három bolgár íróval Három bolgár író érkezett a na­pokban Budapestre: egy kiváló költőházaspár, Ljudomir Sztojmov, a Bolgár Írószövetség elnöke, nem­­zetgyűlési képviselő és felesége, Maria Gr­abislieva. Velül,­ jött Krum­ Kuljakov, ismert drámaíró, szintén a bolgár nemzetgyűlés képviselője. A bolgár,magyar kultúrán­ a kapcso­latok kérdéseiről tárgyalnak Buda­pesten. Prágából jöttek. Kissé fárad­tak. Ez az első szabad délutánjuk napok óta, itt a dunaparti kávéház térrészén. A beszélgetés egy könyv­ből indult ki. Nikolaj Osztrovszkij: ,,Az acélt megedzik“ című könyvé­­nek bolgár kiadása került a minap az újságíró kezébe. A kiadás a ne­gyedik volt 1944 szeptembere óta, 45.000-től 60.000 példányig. — Hát ez nálunk is kivételes sik­er — mondja vigasztalókig a pápaszemes, kedélyes Kuljakov. r~- Rendes körülmények között körülbelül 15.000, sőt bizony gyak­ran csak 10.000 példányban jelennek meg a könyveink. Valljuk meg, hogy nálunk 5000 pél­dány már könyvsiker ? Pedig a könyvek nem na­­gyon olcsói, folytatja Kulja­kov. — Ha egy munkás átlagos havi fizetése 10.000 leva, egy könyv bizony belekerül átlag 800 lévaija is. Mégis megveszik. Szóval a munkás átlagos havi fi­zetése két­ százalékáért már könyvet­­vásárolhat Számoljunk be viszon­zásképpen a mi viszonyainkról e te­kintetben? — Legnagyobb napilapunk 300.000-es példányosamban je­lenik­ meg — folytatja kegyetle­­nü­l Kuljakov —, hetilapjaink és irodalmi folyóirataink ez utolsó példányig elfogynak. ,— Kuljakov könyve,­ am­elly­e­P oroszországi élményeiről szól, (Kuljakov 13 évet töltött a Szovjetunióban), 25.000 pél­dányban fogyott el — szól a feketehajú Gribcs­eva. — Pe­dig ne­m igazi­ területe a dráma. „A harc tovább tart“ című da­­rabja a fasizmus eV.ciH harcok időszakából való és a Kultúrka­­­­m­ara pagydíját ny­erte. Szóval „politikai“ irodalom? — Hálunk ennek a megkülöm­böztetésn­ek nincsen értelme —■ mondja Sztojanov. —­'A mi író­ink egyszerűen a valóságot ír­ják, annak minden jegyével, így a politikával is együtt- Persze, tudjuk, hogy nyugaton még ism­ár a ,,Politik­ai’­ és az „esz­­tétiku­s‘’ irodalom megkülönböz­tetése. Hallottunk róla, hogy itt is megvan és tapasztaltuk Prá­gában is. — Nálunk valószínűleg azért nincs meg, mert fiatal résm­et vágyunk és irodalmunknak még nem volt alkalma helytelen irányban fejödnie, — mondja Kuljakov. — Általában­ ez, igen fontos egész politikai és szellemi magatartásunk megértésére: ná­lunk a fiatalság áll a dolgok középpontjában: a­­mi hatalmas, minden árnyalatot és pártfrak­ciót befoglaló ifjúsági mozgal­munk. Nem csoda tehát, ha iro­dalom és politika között nincs meg e­z a finnyás, és hazug ellen­­téteskedés, amit­ egyes körök reá­lunk ápolnak. Sztojimov a Bolgár írószövetség kérdéseire tér rá. Ez az írószövet­ség egyesít minden aktívan működő írót. Az írószövetségben persze dön­tő a kommunista írók szerepe. A bolgár írók jóval több mint 60 százaléka kommunista. • —* Megvan az 70 százalék 19. — veti közbe Kinjalov. — Az Írószövetség kiadásait eddig a községek és közületik önkéntes adója fedezte. A jövő évtől kezdve azonban a Nemzeti Kultúrkamara és a tájékoztatási minisztérium fogják­ fedezni. A Kultúrkamara egyik legfonto­sabb intézményünk. Jelentékeny összegű díjakat bíz ki művészi alkotások jutalmazáséra; ezek közül a legr­­orryobb az életmű, díj: 300.000 leva. Az Írószövet­ség­­ több nagy erk­ölcsi jelen­tőségű díjat ad ki. Hozakodjunk elő a Baum­garten, díjjal ? Inkább elbúcsúzunk. Koszi Imre Krum Kuljakov Maria Grubesheva I.Rudonyi Szelojanov Fogadás a bolgár írók tiszteletére Fogadást rendezett a Budapesti­ Bolgár Klub a Magyarországra láto­­gatott bolgár írók és bolgár ifjúsági kiküldöttek tiszteletére. Czvetkov Lázár ,követség­ tanácsos üdvözöita a­ vendégeket, majd Krum Kuljav­­kov író, nemzetgyűlési képviselő szólott küldetéséről, a magyar és bolgár nem­zet közötti kultúrka­pcso­­latok elmélyítéséről. Utánuk Kolan­csev Mihály dr. a klub titkára, Nagy András a METSz külügyi­­osz­­­tályának vezetője és Peter K­augécvl a d­iákküldöttek képviselője beszélt­ Fekete amely fehér Eddig 40 malomtulajdonost értek tetten A GR megkezdte kihallgatásukat Akinek hétfőn délelőtt c, gazdasági rendőrségen volt dolga, az lehetett a véleménye: férfi di­­vatrevüre tévedt Soha ennyi utazóruhás, birgeli-csicsmás, teve­szőr pokróccal felszerelt gyanúsí­tottat nem látott egyszerre a gaz­dasági rendőrség detektív­szobá­ja „Csalt“ 200 mázsa Hétfőn reggel érkeztek Budapestre rendőri kísérettel a lisztfeketézésen, üzérkedésen tétlenért malomtulajdo­­nosok. Az első „szállítmány" 26 őri­zetesből állt. Amíg kihallgatásra vár­nak, beszélgetünk, néhánnyal kö­zülük. Neve: Boda László, a mohácsi malom tulajdonosa. „A fekete őrlés­ből származó vámtöbbletet saját céljára fordította és nem jelentette be az MSzK-nak“ —■ olvassuk róla a jegyzőkönyvet. — Vagyona? —­ kérdezem. — A malom, azután két ház, föld. ,— Számítása szerint júliusban mennyit" őrölt feketén? — Nem hiszem, hogy többet, mint 200 mázsát. Boda malomtulajdonos azt is ter­m­ész-»*"rrtek találja, hogy a 200 má­zsa fekete lisztet a zugpiacon hozta forgalomba. — Miért zsarolta a parasztságot, miért számított 14 százalékot az őr­­lésért? —s­ kérdezem Csepregi ,La­jostól, • a Hódmezővásárhelyi Gőz­malom R­t. igazgatójától. — Megfizették. Nem mehettek máshova — mondja blazilian és el­árulja, hogy napi­­—10 mázsa volt a feketeörlés a malmának. Azután hozzáteszi: — Mért, kérem? Az in­flációban aranyat kaptam az őrlés­ért, akkor szabad volt? Az apátfalva­ malomigazgató, Jung Szilveszter egy hónap alatt hét házat vett a fekete tisztüzleten: 65.000 forintot­ adott az egyikért, néhány ezer mázsa lisztet a másikért. „Már nem tudom pontosan, mennyit“ — mondja. Pepitaruha, kakaxtall Pignicskiéknek a Kisteleki Gőzma­lom tulajdonosainak két ház, vil­lanytelep, föld, malom a Vagyonuk. A termelőket és a közellátást rövid idő alatt 8 vágón liszttel károsították meg. — így segítették a hároméves ter­vet? — kérdezem. — Sikerül az nélkülünk is — mondja és gúny­osan mosolyog. A pepitambás, kakastel­ep kalapu­sr, Kacsó Gyula a csanádpalota­ malom tulajdonosa. Pestről leutazó feketézők állandó kiszolgálója volt, a parasztot zsarolta: 12 százalékot vont le a fekete őrlésből —­ ez ke­rült kilónként három forintért Bu­dapestre. Napi ICO—120 mázsára becsüli a malma által a fekete­piacra dobott lisztmennyiséget. A felső­i Szexashelyeknek­­ korlátlanul A sok malom­tulajdonos között egy csemegekereskedő, Pusztai Lajos, Balatontellén van üzleti,, a balaton­­parti luxushelyek idejártak fekete lisztért, amely természetesen fehér volt és korlátlan mennyiségben volt kapható Pusztai Lajosnál. Hogy honnan ? Meg kell­­ adni. Pusztai precíz kereskedő, egy cédulát vett elő a zsebéből, olvassa, hogy július 15-től honnan és mennyit vásárolt feketén: a balatonboglári Bonuko­­vics-féle malómból l­sst­ ért Veste­l lisztet, 8 hét alatt 5 tételben Liszsí­ben 82110 kilót. A lengyeltóti Tóth József-malomból éoo kilót, a Paksi István és Halász Tandorf-féle karádi malomból pedig 1200 kilót. A fekete liszteket 1 forintért vette, négyért adta tovább. Megkérd­ezem, mennyit keresett a nyár-' ■ szezonban ? Har­mincezer forintot mond. — de maga se er hiszi. ..M­ért nem fogják meg az urak a malmosokat, azok sokkal többet kap­nak ?” — kírd°z.. Megadtuk a választ: eddig több mint negyven lisztfeketéző mr.lom­­tulaj­lono­ került horogra, „a köz­­ellátás érdekeit Veszélyeztető tevé­kenység” miatt kerülnek a bíróság elé — a bíróságon a sor, hogy el­rettentő példát­­ szolgáltasson. György István Olvassa el havi rádiónyugtáját

Next