Szabad Nép, 1947. szeptember (5. évfolyam, 198-221. szám)

1947-09-25 / 217. szám

4 Fél disznó, bödön zsír, női harisnyák a bőröndökben avagy miért nem fontos a labdarúgó-bajnokság Aki azt hiszi, hogy csak a mon­­tecarlói „különítmény” használa fel külföldi tartózkodását saját üzleti céljainak lebonyolítására, nagyon téved. Azok, akik a pá­lyaudvaron általában figyelemmel szokták kísérni a sportemberek külföldre utazását, más sportágak versenyzőinél is furcsa dolgoknak lehetnek a szemtanúi. Egy-egy csapat sokszor olyan ,,felszerelés­sel" indul el, még a szomszédos országokba is, mintha legalább is északsarki expedíció előtt állana és csak hónapok múlva térne haza. A benfentesek tudják, nem erről van szó ... Miért a sok utazás ? A sportért rajongó közönségnek is feltűnt már, hogy miért utaznak az utóbbi időben olyan sokszor külföld­­re a magyar csapatok. Érthetetlen­­nek tartják, miért nem fontos a labdarúgó­ bajnokság, amely pedig az elmúlt évtizedekben mindig a leg­érdekesebb volt a sportvilágban, ma pedig teljesen mellékes. A múltban tabunak számító bajnoki műsor most pillanatok alatt megváltoztatható. Még az is előfordul, hogy két baj­noki mérkőzés között elutaznak a legértéktelenebb külföldi mérkőzés lejátszására. Egyszerűen azért, hogy a­ vezetők és a játékosok a sport ürügye alatt külföldre jussanak és ott ne is a­z­érkőzésre, hanem üzleti ügyeik elintézésére fordítsák a leg■ nagyobb gondot. Igen sokan nem is tudják a kívülállók közül, hogy sok lelkiismeretlen vezető és sportember üzleti útját így, akarva-nem akarva, az állam finanszírozza. Tudunk pél­­dául egy vezetőről, akit az atléták oslói utazása idején minden állomán­son egy szőrmekereskedő várt. Leg­­utóbb, amikor a magyar válogatott Bécsbe utazott, az egyik játékos egy fél disznót, a másik szalonnát, a harmadik cigarettát vitt, hogy cse­­rébe szövőgépet, írógépszalagot és más cikkeket hozzon. Ott tartózko­­dásuk idején azon „fáradoztak", hogy a rendelkezésre álló idejükben a magukkal vitt árut elhelyezzék, a válogatott mérkőzés csak mellékes volt számukra... Ki is kaptunk 4:3-ra. Általában ezek a lelkiismeret­­len sportemberek és a hozzájuk sze­gődött vezetők pontos kimutatás szerint dolgoznak: több szalonnát vigyen ki az ország,­ből... Meddig tűrik a sporthatóságok ? Ezeket az erkölcstelen és a ma­­gyar állam pénzével ilyen bűnösen visszaélő üzelmeket eddig a legfel­sőbb sporthatóságok elnézték és még mindig nem történik semmi ja­­vulás, hogy csak a legszüksége­­sebb, sportszempontból is f°nt°s uta­zásokat engedélyezzék. Pedig ez nemcsak az országnak okoz károkat, hanem a magyar sportnak is. Gal­­lovoich Tibor, a labdarúgók szövet­­s­égi kapitánya már több ízben til­takozott a teljesen felesleges külföldi utazások ellen, nem sok eredmény­nyel. A sport, különösen a labdarúgás teljes lejáratásához vezet, ha ez so­­káig így megy — mondotta. — A legtöbb egyesület és vezetői alig vár­­ják azt a pillanatot, amikor itthagy­­hat­nak csapat-papot és mehetnek külföldre. A Labdarúgó Szövetség­­nek volna a feladata, hogy haladék­­talanul felülvizsgálja a kiutazási en­gedélyeket és a jövőben csak abban az esetben járuljon hozzá a külföldi szerepléshez, ha az valóban sportcé­­lokat szolgál. Különben tönkremegy a sport és egyik kudarc a másikat fogja követni. Lukács László Hol mi a „cikk“ ? Egészen precízen tudják, hová mit kell szállítani. Svájcba barack­pálinkát, Párisba pirospaprikát. Szlovákiában cigarettáért lehet kapni tucatszámra a cipőt, Belgrádban a női harisnyáért adnak nálunk érté­­kesnek számító holmit. Legtöbbször persze élelmet visznek, amelyben ugyan mi jobban állunk, mint a legtöbb külföldi ország, de még mindig nem olyan jól, hogy felesle­­geink volnának. Mégis megengedik a vezetők, akiknek elsősorban kel­­lene ezt meggátolnuk, hogy a játé­­kosok bödönszámra csempésszék ki a zsírt és mindegyikük 10 kilónál HM Mátyás Gynelotrion f. hó 27-én, d. u. 3 órakor szülői érteke­zletet tart az I/a, I /­b, I/c. és a II. csoport­ban lévő gyerekek szülői részére. Kérjük a szülőket, hogy az értekezlet fontossá­gára való tekintettel teljes számban jelen­jenek meg. SZABAD NÉP CSÜTÖRTÖK, 1947 SZEPTEMBER 25 BARANGOLÁS a sportfelszerelés beszerzése körül A teniszezés még mindig csak álom . .. A sportszerető fiatalság részére mezítlábas bajnokságokat rendeznek a szövetségek, mert drága a futball­­cipő, a megfizethetetlen bőrlabda he­­lyett rongylabdával játszanak. A te­niszre gondolni sem mernek, annyi kiadást jelent. Általános a panasz a sporteszközök drágaságáról. Tőkés legyen, aki teniszezhet... Az egyik belvárosi sportüzlet azt hirdeti, hogy az egyesületek és az él­­vonalbeli játékosok szállítója. Amikor teniszütő iránt érdeklődünk, a segéd áhítattal külföldi márkájút mutat. Az ára is áhítatot érdemel: 180 fo­­rint. A magyar gyártmányú sem sokkal olcsóbb: 98 forint. Mindjárt szakszerű magyarázatot is kapunk, miért drágább a külföldi: magas a vám, sok a szállítási költség, drá­­gább a fája, és garanciát is nyújta­nak. Általában mindent, ami drá­­gább, egy szó takar: külföldi. Aki viszont ismeri a kereskedőket, tudja, hogy ezeknél az áruknál a magas árakhoz hozzájárul az ellenőrizhetet­len manipuláció, amelyet a számlák­­kal lehet elérni, így van az ütővel és ha ehhez még hozzászámítjuk a cipő, a labda, a nadrág és az ing árát, megállapíthatjuk, hogy a te­­nisz még mindig elérhetetlen álom a sportolók nagy tömegei részére. Tő­kés legyen, aki fel tudja magát eze­­relni... Miért drága a futballcipő? Ifj. Galicza Károly üzlete az Er­­zsébet­ körúton van, a kirakatban gyönyörű piros futballcipő. Az ára is gyönyörű: 196 forint. — Van olcsóbb is — mondják — 165, 150 forintért. Ez utóbbi igen silány lóbőrből van Ilyen minőségű magasszárú ut­cai cipő 100 forint körül kapható. Csak nem az a néhány körszeg drá­­gítja meg a futballcipőt ? — A típuscipő az más — magya­rázzák. — Ahhoz van hivatalos bőr, kiutalás. Ehhez azonban a szabad piacon kell megvenni a bőrt, amely­nek a nemhivatalos ára 50 százalék­kal drágább. Nem is titok: az üzletekben kap­­ható futballcipők anyaga fekete áru. A tornacipőknél is furcsa a helyzet­ Zubek Bertalannál egy pár 39-es fekete tornacipő 34 forint. Néhány lépéssel arrébb a Deliánál a 40.es számú csak 32 forint. Ugyanaz a Múzeum-körúton Balázsnál 33.50. Végül egy kis számtan. A Sport­áru Szövetkezet 2372 forintért teljes felszerelést nyújt a futballcsapatok részére. Körsétánk során összeáll­í­tottuk, mennyibe kerül ugyanaz a spor­t áru,ker­eskedésekben. Az ered­­mény: 3441 forint. Kapható Behrin­ger.Beretvás üzletében a József­ kör­­úton. A Vasas 6: 1, az EMTK 6: 2 arányban győzött szerdán Szerdán két mérkőzést játszottak a Nemzeti Bajnokságért. Délután Pesterzsébeten 4000 néző előtt az EMTK 6:2 (1:1) arányban legyőzte a Salgótarjáni BTC-t, amelynek ka­pusa 2:1-es állásnál megsérült és kénytelen volt elhagyni a pályát. Az SBTC ettől kezdve tíz emberrel ját­szott és a balfedezet Laczkó védte a kaput. Este a Latorca­ utcai sporttelepen az első villanyfényes mérkőzésen a Vasas az Elektromossal játszott. Az első gólt meglepetésre az Elektromos rúgta, de azután a Vasas került fö­lénybe és a félidő végére már 3:1-re vezetett. Szünet után Ilovszky még egy gólt szerzett, s ezzel 4:1 arányú Vasas­ győzelemmel végződött a já­ték. A Vasas új játékosának, Marik­nak a bemutatkozása kitűnően sike­rült. A szövetségi kapitánynak so­­káig nem lesz gondja új balfedszülre. Beszámoló a főiskolások sikereiről A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége szerdán dél­­után sajtófogadást rendezett a Pá­­risban kitűnően szerepelt verseny­­zők tiszteletére. Szalay Béla elnök bevezetője után Somogyi Endre be­­számolt a lyoni kongresszus Hatá­rozatairól. Elmondotta: a magyar főiskolásokat bízták meg az úszó-, vízilabda, és eve­­zős­ ügyek irányításával és úgy döntöttek, hogy 1949-ben Buda­pesten rendezik a világbajnok­ságot. Ezután a különböző sportágak baj­­nokai és vezetői méltatták a világ,­bajnoki sikerek nemzetközi sport­­értékét. () A Nemzeti Sport Bizottság isommu­­nista tagjai pénteken d­é­lután 14-kor az Alkotmány­ utca 3. sz. alatti tanácsterem­ben fontos megbeszélést tartanak. * Ma délután a Kispest— Csepel A bajnokságban egymást követik a hét közben rendezett mérkőzések. A szerdai két mérkőzés után csü­­törtökön délután az üllői­ úti sport,­telepen a második helyezett Kispest a negyedik helyen álló Csepel ellen játszik. Itt írjuk meg, hogy a MOGÜRT—DVSG mérkőzést is elő­­rehozták szombat délutánra. Eldőlt az olimpiai plakátpályázat A Magyar Olimpiai Bizottság fal,­ragasz- és jelvénypályázatára be­érkezett műveket elbírálták és a plakátverseny első és második díját (összesen 5000 forint) Gál Mátyás nyerte. A harmadik díjat­ 1000 forin­­tot Pap Gábor kapta. A jelvény, pályázat eredménytelen maradt. Kapásból .. .­ ­ A MAGYAR ökölvívók B-válogatottja több vidéki bemutatón vesz r­­szt. Októ­­ber 4-én Sátoraljaújhelyen, 5-én Debre­cenben lépnek szorítóba. 0 A BALKÁNI CÉLLÖVŐBAJNOKSÁGON elért győzelem után kedden este a magyar versenyzők hazautaztak Budapestre. A jövő­ben két magyar céllövő fogja oktatni a jugoszlávokat• () LENINGRÁDBAN befejeződött a nyári sportévad. A szezonban a város sportolói 13 új csúcseredményt értek el. () A BALKÁN-* JÁTÉK céllövő­-versenyé­­ben Magyarország csapata került az első helyb­e, 2. Jugoszlávia, 3. Románia, 4. Bul­­gária. () A LEGJOBB HAT jugoszláv motoros jön Budapestre, hogy résztvegyen az FTC vasár­napi viadalán, amelyet a Városligetben ren­deznek meg () A VENDÉGLÁTÓ ipari munkások sportnapot tartanak vasárnap a népliget­­diákstadionban. () A LEGJOBB magyar öttusázók indul­nak azon az olimpiai­ válogatóversenyen, amelyet október első hetében rendez a Nemzeti Sport Bizottság modern pentamon intézőbizottsága. Tóth Aladár ismertette az Operaház programját Tóth Aladár, az Operaház igaz­­gatója tájékoztatta a sajtót tervei­ről. Beszámolt arról, hogy kiszélesí­tették az akcióelőadások rendszerét.­­ Az elmúlt évadban már 55 munkás, előadást rendeztek a régi 23-mal szemben, továbbá 11 ifjúsági elő­­adást a régi 5 helyett. Az érdeklő­­dés olyan örvendetesen nagy, hogy felvetődött a gondolat a Városi Színházban is rendez, zenek munkáselőadásokat, a Ma­­gyar Színházban pedig klasz­­szikus operett-bemutatókat. A növekvő zeneigény mindinkább előtérbe állítja a vidék­i operakultúra kérdését. — Meggyőződésem ugyan, — mondotta Tóth Aladár, — hogy valóban egészséges helyi zenekultúra ak­kor alakul ki, ha azt nem­ vasúton szállítják, de addig is, míg megnyil­vánul a városok saját kezdeménye­zése, utazó­ társulatok elégítik ki a vidéket. A Vígopera és a szegedi operaegyü­t­­tes ilyen előadásai mellett szervezik az Operaház stagione-társulatának munkábaállítását is. Itt a zenekar a legnehezebb kérdés, ezért úgy terve­zik, hogy az ország harmadik leg­jobb zenekarát, a MÁV-zenek­art használják fel a stagione állandó zenekarául. Szőke Tibor, a zenekar karmestere már megkapta a megbízást ennek a társulatnak megszervezésére. Megelégedéssel állapította meg Tóth igazgató,­­ bármilyen nagy is a külföld vonzóereje, a magyar művészeit ráeszmélték arra, hogy ki kell tartaniuk emellett az ország mellett. Egyetlenegy sem akadt, aki külföldi szerződés miatt fel­­bontotta volna­­ az Operaházzal kötött szerződését. Annak természetesen csak örülni le­­het, ha a legkiválóbb énekeseink va­lamelyik nagyhírű külföldi operaház­ban töltik szabadságukat és így sze­­rezne­k dicsőséget a magyar népnek. Bizonyos sajtóhangokra válaszolva rámutatott az igazgató: teljesen hamis az a beállítás, mintha sztárok híján lesüllyedt volna az Operaház színvonala. A színháznak legszebb fénykorában sem volt több legmagasabb mértéket megütő művésze, mint most. Igazgatóságának második évadjá­ban még fokozottabban tűzi céljául az ensemble­, az együttes-kultúra el­­mélyítését. Ezért a zenekart húsz taggal fokozatosan kibővítik. Har­madik hangversenymesteri állást is rendszeresítettek: a tehetséges, fia­tal Ákos Ferenc már el is foglalta a helyét.­ A nagyszerű hanganyagú ének­­kar utánpótlása és átnevelése érdekében egyelőre huszas lét­számmal megszervezték a kar­­iskolát. A nyugalomba vonult Rudai karigaz­gató helyébe Pless László került, a kórusiskolát pedig Koltai vezeti. Az új évad műsorterve így alakul: Mozart dalművei közül felújítják a Varázsfuvolát és a Figaro lakodal­mát. Az olaszok közül Donizetti Lam­­mermoori Luciá­ját, a Láng­ ot, a Turandot-ot. Az oroszok közül Boro­­din Igor herceg­ét. A bemutatók so­rában színrekerül Britten: Péter, a halász című dalműve, Dallapiccola: Marsias című balettje, Veress: Tér- B.i.­ Katica táncjátéka. A 48-as cen­tenárium méltó megünneplésére az Operaház a magyar operairodalom legkiválóbb alkotásait igyekszik szín­rehozni így felújítja Bartók és Kodály valamennyi színpadi művét és március 15-én bemutatja Kodály és Balázs Béla Cinka Panná­ját. Millos Aurél 4 hónapra vállalta a balett tanítását és néhány mű, így Beethoven,­ Prometheus-ának szívre, hozatalát. Stignani, Stabile, Volpi, Svanholm és Klemperer is vendég, szerepelnek. Végül arról beszélt Tóth Aladár, hogy az oratórium, kultusz számára hajlékot akar biz­­tosítani az Operaházban is. Godoi Gábor nyilatkozata a Magyar Színház ügyében A pártközi megállapodás ellenére még mindig­ nem adták ki a Magyar Színház koncesszióját. A főváros egyik legszebb és legnagyobb, mint­egy 150 dolgozót foglalkoztató kul­túrintézménye még mindig gazdátlan. Az akadékoskodók sorába most be­állt Éber Antal is, aki egy elferdí­tett nyilatkozatra hivatkozva a Ma­gyar Színház példáján keresztül is­mét harcbaszállt az államosítások ellen. Az alábbiakban közöljük Goda Gábor elvtársnak, a főváros kulturá­­lis ügyosztálya főjegyzőjének nyilat­kozatát:★ Éber Antal, a Magyar Nemzet szeptember 24-iki Számában „Szín­­házak és koldusok városa" cílen vezércikket írt. A Belvárosi Színház sajtótájékoztatóján elmondott fölszó­­lalásom anyagáról nyilván helytele­­nül tájékoztatták és Éber erre az el­ferdített és rosszindulatú informá­cióra építette föl cikkének érveléseit. Az ilyen felületes információkra épí­tett újságírásra van-e már szüksége Éber Antalnak­ ahhoz, hogy a maga gazdasági elméleteinek propagandát csinálhasson ? Fölszólalásom lényege ez volt: A főváros nincsen abban a gazdasági helyzetben, hogy további községesítést hajtson végre, mivel a községesítés olyan folyamatos köte­­lezettségek vállalását jelenti, ami nem fér össze a költségvetés taka­­rékossági irányzatával. Ezért a Ma­gyar Színház községesítéséről szó sem lehet, ellenben főváros hozzájá­rul ahhoz, hogy a Városi Színház a Magyar Színházat egy esztendőre bérbe vegye, hogy ezáltal segítségére legyen színészeknek, műszaki mun­kásoknak és a főváros kul­úrájának­. Kétségtelen, hogy a társadalmi fej­­lődés útján el kell érkeznünk egy­­szer odáig, hogy a színházak rend­kívüli tömegformáló és kulturális jelentőségükre való tekintettel köz­­ségi vagy állami kezelésbe menjenek át, ami néhány évtized múlva min­­denki számára époly természetes lesz, mint amilyen ma már talán Éber Antal számára is, az iskolák közsé­­gesítése vagy államosítása. Persze, Éber Antal nem vette a fáradtságot, hogy elmondott szavai­mat hitelesen közvetítse, hanem be­­érte a félfüllel hallott információk­kal, ezekre próbálta felépíteni kul­túra- és színházellenes kirohanását, amelynek egyik pillére a mindenféle községesítés vagy államosítás ellen való a priori tiltakozás. Nem dema­góg módja-e az érvelésnek, hogy a világ rengeteg államosított vagy köz­­ségesített és hatalmas kultúrmissziót betöltő színházáról Éber Antal meg­feledkezik, de jól emlékezik valami öreg hollandusra, akinek a színházak községesítése kérdésében véletlenül azonos felfogása volt Éber Antalé, vall Végül egy kissé furcsa, hogy a takarékosságról és a népi érdekek védelméről a letűnt idők bankvezérei próbálnak kioktatni Vinmnürket­. Az ilyesmit a „szabadverseny" legöre­gebb szakállas bölcsei is gyanakvás­­sal fogadnak ma már,­­főleg akkor, amikor néhány hasábbal odébb a Magyar Nemzet meleg pártfogásába vesz egy színházi magánvállalkozót, ami azt az aggodalmat kelti vennem, hogy a vezércikk magasztos elvi álláspontja és a népért való szörnvű aggodalma közt, valamint a Magyar Nemzet e támogató sorai közt bizo­nyos összefüggések nem lehetetlenek. SPORT V­I­L­A­Q­rt ragyogó, színes film VARSÓ HIDAT lengyel film ÉPÍT MACSKAZENE szí­ne­s/amerikai rajzfilm MAFIRT OROSZ FRANCA HÍRADÓ Csütörtöktől: Körúti Híradó

Next