Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-01 / 222. szám

$ ;A ä ** V 1/? / / / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' '*■ ^ SZABAD NÉP ■v V'~­ÜA, ^ Megkötés előtt ^Clljiakmai kollektív szerződés Újabb 1000 hadifogoly érkezett kedden Debrecenbe G Y A R K 0 MM V. ÉVFOLYAM, 2*2. SZÁM ÁRA 40 FILLÉR SZERDA, 1947 OKTOBER 1 Nagybritannia nincs abban a helyzetben... (Lg) Lapunk mai számában részletes tudósítást közlünk arról a vitáról, amely az UNO Bizton* sági Tanácsában folyt Magyaror­szág felvétele körül. A tudósítás­ból kiderül, hogv Magyarország felvétele Anglia részéről élénk el­lenállásba ütközött s így annak el­lenére, hogy a Szovjetunió, Len­gyelország, Kína, Columbia és Szíria felvételünk mellett szállt síkra, a Tanács még nem döntött ebben a kérdésben. Különösen figyelemreméltó volt a vitában Sir Alexander Cadogan, Anglia képviselőjének felszólalása, amelyben kifejtette: „Nagybritan­nia nincs abban a helyzetben, hogy támogassa Megyarország felvételi kérését“. Ez az álláspont azért fi­gyelemreméltó, mivel Nagybritan­nia egyike volt azoknak a győztes hatalmaknak, amelyek elsők kö­zött vették fel hazánkkal a diplo­máciai kapcsolatot. Az 1945-ös vá­lasztások után mértékadó angol körök nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a magyar választások tiszta­ságáról. A most tartott választá­sok után olyan fórumok, mint a londoni rádió és a konzervatív Ti­mes meg Daily Telegraph ismétel­ten megállapították, hogy a ma­gyar választások — kisebb „zavaró momentumoktól“ eltekintve — ki­fejezik a nép akaratát. Az angol képviselőház számos tagja járt az elmúlt esztendők során Magyaror­szágon és soha nem mulasztották el hogy hízelgő szavakat ne ejtsenek a magyar újjáépítés lendületéről és a nemzet életerejéről. Anglia mindezek ellenére továbbra is meg akarja bélyegezni Magyarországot és Amerikával összhangban távol akar ja tartani az Egyesült Nemze­tek Szervezetétől. De ha Nagybritannia nincs is abban a helyzetben, hogy Magyar- ország felvételi kérését támogat­hatná, abban a „szerencsés“ hely­zetben van — ugyancsak Amerika oldalán —, hogy támogathatja Olaszország felvételi kérését. Váj­jon mivel érdemelte ki Olaszor­szág, Amerika és Anglia támoga­tását, amelyre ezek a hatalmak a mi kis hazánkat nem tartják érde­mesne’ ~ Talán csak nem azzal, hogy Olaszországban egy ezekkei a hatalmakkal nem éppen egyen­rangú kapcsolatokat fenntartó jobboldali kormímy kormányoz szocialisták és kommunisták nél­kül, míg Magyarországon egy, az ország visszanyert függetlenségé­nek megőrzésén gondosan őrködő, szocialista és komrpunista részvé­tellel megalakult demokratikus kormány áll az ország élén? Valószínű, hogy más lett volna Amerika és Anglia álláspontja, ha Mr -arországon az idegen zsoldba szegődött Nagy Ferenc tervei si­kerülnek és sikerült volna egy ma­gyar De Gasperi-kormányt alakí­tani. Az Economist állapította meg most, a választások után: „A legnagyobb magyar párt, a kon­zervatív Kisgazdapárt, feltehetően azzal a gondolattal foglalkozott ta­vasszal, ho?- De Gasperi példáját követi és kiszorítja a kommunis­tákat a kormányból“. Nagy Fe­rencnek és a mögötte álló imperi­alista köröknek' azért tartozott fő- céííaik közé a kommunisták kiszo­rítása, mivel tudták, Bogy ezzel a magyar függetlenség legbiztosabb oszlopát sikerült volna kidönteni, azt a gátat, amelyen megtörik a függetlenségünk épületét fenyege­tő imperialista hullámok ereje. Ha Nagybritannia -nincs abban a helyzetben, hogy egy kicsi, de függetlenségére féltékenyen vi­gyázó és gerinces ország felvételét támogathatná, Magyarország vi­szont nincs abban a helyzetben, hogy újra a gyarmatosítás felé ve­zető útra lépjen Amerika és Anglia támogatásának elnyerése végett. Változatlanul valljuk, hogy Rákó­czi, Kossuth, Petőfi öröké: a ma­gyar függetlenség nem eladó. MEGFOSZTJÁK magyar állampolgárságától Nagy Ferencet, Varga Bélát, Sulyok Dezsőt és Híves Henriket Rajk László belügyminiszter a pénteki minisztertanács elé terjeszti Varga Béla, Nagy Ferenc, Hives Henrik és Sulyok Dez&ő hazahívásának, illetve állampolgárságtól való megfosztásának ügyét. Nagy Ferencet — mint Ismeretes a kormány már 1947. május 2S.án felszólította, hogy térjen haza. Nagy Ferenc a felszólításról közvetlenül tudomást szerzett, azonban az ország területére mégsem tért vissza, holott ellene a köztársaság védelmé­ről szóló törvény I. szakaszába üt­köző bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik. A belügyminiszter most a törvény értelmében javasolja, hogy a kormány mondja^ ki Nagy Fe­renc magyar állampolgárságá­tól való megfosztását. Varga Béla volt nemzetgyűlési el­nök és Hives Henrik dr. miniszter, elnökségi miniszteri tanácsos ellen az . államvédelmi osztály a köztársa­ság védelméről szóló törvénybe üt­köző bűncselekmények gyanúja nratt nyomoz. A nyomozás elöl mindketten külföldre távozmk és ott ismeretien helyen tartózkodnak. A belügymi­niszter kéri, hogy a kormány szólítsa fel Vargát és Hívest: térjenek vissza Ma­gyarország területére és jelent­kezzenek a hatóságoknál. Ha ez 60 nap alatt nem történnék meg. űgv a kormány őket állam- polgárságuktól megfosztja. Sulyok Dezső dr a hatóságok megállapítása sz-erlnt útlevél nélkül es a hatirrendészetn szervek meg. kerülésével, tehát az ország területének elhagyásá­ra vonatkozó jogszabályok meg­szegésével és kijátszásával kül­földre távozott. Az 1939. évi XIII. T. c, 8. szakasza első bekezdésének 4. pontjában fog. iáit rendelkezés szerint a kormány megfoszthatja magyar állampolgár­ságét 31 azt aki az ország területé­nek elhagyására vonatkozó jogszabá lyok megszegésével vagy kijátszásé val külföldre távozett, A belügymi. niszter kéri, hogy a kormány mondja ki Sulyok Dezső magyar állampolgárságá­tól való megfosztását. A megfosztás a döntés közzététele napjától lép életbe. A Biztonsági Tanácsban az angolszászok akadályokat gördítenek Magyarország felvétele elé A Szovjetunió kívánja Olaszország felvételét, de ezt a keleti demokráciák felvételéhez köti Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Biztonsági Tanácsa megkezdte Magyarország és a többi volt német csatlósállam felvételi kérelmének tár. gyalásáb Elsőnek Magyarország ügyét tárgyaltáét. Modzelewski len. ^yel külügyminiszter kifejtette, hogy az az öt állam, amelynek békeszer. zödését nemrégen ratifikálták, közös elbírálás alá tartozik és felvéte’üket együttesen kall megtárgyalni. Kérte a Tanácsot: ne szálljon szemle a fel­vételi kérelmekkel. Leszögezte, hogy a Magyar- ország ellen felhozott amerikai ellenvetések nem alapulnak az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyán. Ha Amerika továbbra is meggátolja Magyarország felvételét, akkor éppen xz USA nrtagrta- tása ellenkezik az UNO alkotmányának szellemével. , ■ Modzelewski hangsúlyozta, hogy a magyar kormánykoalíció demokra­tikus pártokból áll és a kormány összetételében beállott változásokból nem lehet a demokratikus jelleg megváltozására következtetni. Fel. hívta a Biztonsági Tanács figyelmét, hogy a 35 éves Horthy-diktatnra ellen senki sem tiltakozott. Hivatkozott Howard Smthre, az amerikai Columbia rádiótársaság tu. dósítójára, aki Magyarországon járt és ott meggyőződött a teljes polgári szabadságról. Cadogan brit kiküldött ki jelen tette: ellenzi Magyarország felvételét, mert nem bízik abban, hogy á magyar kormány betartja az Egyesü t Nem retek alapokmányából származó kö telezettségeket. Kijelentette: Nagy. Britannia nincs abban a helyzetben, hogy támogassa. Magyarország fel­vételi kérelmét. A brit és utána a francia kiküldött hangsúlyoz*ák, ho-ry fenntartás nélkül támogatják Olasz­ország felvételét. A Szíriái kiküldött Magyarország felvételét pártolta, megjegyezve, hogy a felvétel ellen senki sem tudott mcna,lapozott érveket felhozni. Gromikó, a Szovjet unió kiküldötte nyomatékosan kijelentette: az olaszoknak és az olasz kor mánynak is tudnia kell, hogy a Szovjetun'ő támogatja Olasz­ország kérését, de nem lehet Olaszország ügyét a másik négy államétól elkülöníteni. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Belgium küldöttei szembehelyez. ked’ek a szovjet állásponttal. Austin amerikai kiküldött Románia felvéte. lét is ellenezte. Nagybritannia csatlakozott az amerikai felszólaláshoz, Franciaország, a Szovjetunió, Len­gyelország és Kína pedig lámogatta Románia felvételét. A vitát szerdára halasztották. Franciaország az amerikai rá fi a ft ellen Az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága élőt* Caldarisz görög mi­niszterelnökhelyettes megpróbálta a fasiszta görög kormány álláspontját elfogadtatni és gyors intézkedést kért a.7 Egyesült Nemzetek Szervezetétől. Utána Délbos francia kiküldött emelkedett szólásra, kérte az Egye. sül* Államokat, módosítsák a görög ügyben elő­terjesztett határozati javaslato­kat és ejtsék' el azt a vádat, hogy Albá. nia, Bulgária és Jugoszlávia segítette a görög szabadságharcosokat. Pol/» ikni „gyorssegély* Truman elnök sajtóértekezletén! bejelentette; felszólította a képvi­selőház külügyi és pénzügyi bizott­ságát, hogy Franciaország, Olasz­ország és Ausztria számára segély- programot dolgozzanak ki, amelynek legmagasabb értéke 580 millió dol­lár lehet. A londoni rádió hírmagyarázója rámutat, hogy az amerikai kongresszus állás-, foglalása a segély ügyében még nagyon bizonytalan. Washingtoni körökben nem is titkol, ják, hogy a Truman által annyira szorgal­mazott kölcsön célja a jelenlegi népellenes francia, olasz és osztrák kormányok hatalmon tartása. Újabb gyors segítséggel akarják megerősíteni a közelgő választások előtt Ramadier és De GaSperi pozí­cióját. Munkásé g y ség A nyugateurópai államokban nö. vekvö zűrzavarral ellentétben a kelet, európai országok céltudatosan fej­lesztik termelésüket és kiépítik az egymás közötti baráti együttmükö. Jc’,'4 U Ennek alapja mindenütt a mun­káspártok közötti szorosabb együttműködés. Ennek szükségességét hangoztat ia Katowicében a lengyel Szocialista Párt értekezletén Cyrcbik'ewicz len. gye! miniszterelnök. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem szabad tovább halogatni a párt vezetősége által ho. zott határozat végrehajtását, amely a munkáspártok együttműködésére vonatkozik. A Romania Libera rádióleadő a rámán Kommunista’ Párt és Szociá. l'sta Párt politikai bizottságának közleményét ismertette, amely rá. mutat, hogy még jobban ki kell mélyíteni a munkásegységet. Az angol nejt nem harcol a Szovjetunió ellen A Prágában tartózkodó Zlliacus angol munkáspárii képviselő a Szak- szervezeti Szövetség lapjának, a Pra- cenak adott "nyilatkozatában kijelen­tene, hogy angol munkáspárti körök Igen szkeptikusan ítélik meg a Marshall-tervet, mert senki sem tételezi-fel, hogy Amerika bár kinek bármit Is ingyen akar adni. Cripvs miniszter hatáskörének ki- terjesztésével megkezdődött az angol kormány hetek óta vált átalakítása. A fermelis, a kivitel és a behozatal minden ágának központi irányítását a sajtó jelentékeny része elkerülhe­tetlenül szükségesnek tartja. Né­hány lap, például a konzervatív Daily Telegraph szerint nem a kor. mány összetételének megváltoztat^, sára, hanem kormánycserére volna szükség. A liberális Manchester Guardian viszont üdvözli a kor­mány átalakítását, mert a nehéz gazdasági helyzetből kivezető’ össz- pontos'tó politika megvalósítását lát­ja benne. Angol szakszervezeti és balol­dali munkáspárti körök tartóz­kodással ítélik meg Cripps ki­nevezését és várakozó álláspontra helyezked. neje a további miniszteri változások, kai szemben is. Valószínű, hogy a további lépések sem fogják kielégí­teni a baloldalt, bár a miniszterelnök Az angol képviselő végül határo­zottan kijelentette: nem lesz háború. Egy nyilvánosságra került amerikai titkos katonai okmány arról tanús­kodik, hogy a Szovjetunió katonai es gazdasági erejét igen jelentékeny, nek tartják. Ebben az okmányban áll az is, hogv háború esetén Anglia ismerné meg elsőnek az atombomba pusztító erejét. Ez nagy felháborodást keltett An. gl'ában, de az angol dolgozók egyéb, ként sem- harcolnának soha a Szov­jetunió ellen. dementis a magyar- cseusztovan viszonyról Clementis csehszlovák külügyi ál­lamtitkár a nemzetgyűlés előtt nyilat­kozott a Németország volt csatlós- államaival kötött békeszerződésekről. Kijelentette, hogy Csehszlovákiának a múltban Magyarország iránti ma. gatartását „reális *meggondolásokra kellett alapoznia“, mivel az akkori magyar politikusok egy részének a demokráciáról szóló kijelentéseit óva­i OSßTt .’T;; \ h's'* zett események igazolták az óvatos, ságot. A magyar demokráciái valójá­ban Németország veszélyezteti ■— mondta — és nem mi. Valamennyi függő kérdés megoldása után a két ország között érdekazonosság áll majd fenn. Clementis rámutatott arra, hogy a két állam közötti keres­kedelmi kapcsolatok élénkek. Hang­súlyozta, hogy a két állam eok tekin. tetben kiegészíti egymást. Étiéikor érkezett: fl ralszolgalörvÉny mis!) lemdoll az amerikai munkaügyi áiiamlitlfár Philip Hannah, amerikai munka­ügyi államtitkár a Taft-Hanley-féle rabszolgatörvény elleni tiltakozása jeléül lemondott. ^ Yemeni és Pakkt^tátit felvettek az L.YO-ba. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése keddi ülésén Yement és Pakisztánt fe’-vctte az UNO tagjai sorába, Míliolafczyk lemondását követelik A lengyel parasztpárt határozati javaslatban új pártvezért követel Mi- kolajczyk helyett, mert az nem haj­landó együttműködni a többi demo­kratikus párttal. Bevan áthelyezését a, baloldalnak tett engedménynek szánja. Bevan új minőségében közvetlenebbül foglal­kozhatna az acélipar államosítása, nak előkészítésével. Cripps hatáskörének kiszélesítése arra mutat, hogy a kormány olyan gazdasági politika megvalósítására szánta rá magát, amely elkerülhetel. ienül összeütközéshez vezet a szak. szervezeti mozgalommal. Cripps a tőkésosztály érdekel­nek megfelelően igyekszik meg­oldani a válságot. A válságnak ez a megoldása új tcr. beket hárít a munkásosztályra. Truman elnök legutóbbi nyilalko» zata után világos, hogy Anglia egyelőre nem számíthat újabb amerikai segítségre. Az Egyesült Államok kényszeríteni akarja Angliát, hogy használja fel aranyt adalékait, hogy azután kény­telen legyen elfogadni gazdasági és politikai függetlenségének teljes megsemmisítését. Szűcs Miklós Londoni tudósítónk jelentése: az angol kormány átalakításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék