Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-01 / 222. szám

$ ,A / ** V1/? / V'~­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' '*■ ^ SZABAD NÉP­G­Y­A­R­K­O­MM V. ÉVFOLYAM, 2*2. SZÁM ÁRA 40 FILLÉR / / Nagybritannia nincs abban a helyzetben... (Lg) Lapunk mai számában részletes tudósítást közlünk arról a vitáról, amely az UNO Bizton­­sági Tanácsában folyt Magyaror­szág felvétele körül. A tudósítás­ból kiderül, hogy Magyarország felvétele Anglia részéről élénk el­lenállásba ütközött s így annak el­lenére, hogy a Szovjetunió, Len­gyelország, Kína, Columbia és Szíria felvételünk mellett szállt síkra, a Tanács még nem döntött ebben a kérdésben. Különösen figyelemreméltó volt a vitában Sir Alexander Cadogan, Anglia képviselőjének felszólalása, amelyben kifejtette: „Nagybritan­nia nincs abban a helyzetben, hogy támogassa Magyarország felvételi kérését“. Ez az álláspont azért fi­gyelemreméltó, mivel Nagybritan­nia egyike volt azoknak a győztes hatalmaknak, amelyek elsők kö­zött vették fel hazánkkal a diplo­máciai kapcsolatot. Az 1945-ös vá­lasztások után mértékadó angol körök nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a magyar választások tiszta­ságáról. A most tartott választá­sok után olyan fórumok, mint a londoni rádió és a konzervatív Ti­mes meg Daily Telegraph ismétel­ten megállapították, hogy a ma­gyar választások — kisebb „zavaró momentumoktól“ eltekintve — ki­fejezik a nép akaratát. Az angol képviselőház számos tagja járt az elmúlt esztendők során Magyaror­szágon és soha nem mulasztották el hogy hízelgő szavakat ne ejtsenek a magyar újjáépítés lendületéről és a nemzet életerejéről. Anglia mindezek ellenére továbbra is meg akarja bélyegezni Magyarországot és Amerikával összhangban távol akar­ja tartani az Egyesült Nemze­tek Szervezetétől. De ha Nagybritannia nincs is abban a helyzetben, hogy Magyar­­ország felvételi kérését támogat­hatná, abban a „szerencsés“ hely­zetben van — ugyancsak Amerika oldalán —, hogy támogathatja Olaszország felvételi kérését. Váj­jon mivel érdemelte ki Olaszor­szág, Amerika és Anglia támoga­tását, amelyre ezek a hatalmak a mi kis hazánkat nem tartják érde­mesnek ? Talán csak nem azzal, hogy Olaszországban egy ezekkel a hatalmakkal nem éppen egyen­rangú kapcsolatokat fenntartó jobboldali kormány kormányoz szocialisták és kommunisták nél­kül, míg Magyarországon egy, az ország visszanyert függetlenségé­nek megőrzésén gondosan őrködő, szocialista és komrpunista részvé­tellel megalakult demokratikus kormány áll az ország élén? Valószínű, hogy más lett volna Amerika és Anglia álláspontja, ha M­­­arországon az idegen zsoldba szegődött Nagy Ferenc tervei si­kerülnek és sikerült volna egy ma­gyar De Gasperi-kormányt alakí­tani. Az Economist állapította meg most, a választások után: „A legnagyobb magyar párt, a kon­zervatív Kisgazdapárt, feltehetően azzal a gondolattal foglalkozott ta­vasszal, hog­ De Gasperi példáját követi és kiszorítja a kommunis­tákat a kormányból“. Nagy Fe­rencnek és a mögötte álló imperi­alista köröknek­ azért tartozott fő­­céljaik közé a kommunisták kiszo­rítása, mivel tudták, hogy ezzel a magyar függetlenség legbiztosabb oszlopát sikerült volna kidönteni, azt a gátat, amelyen megtörik a függetlenségünk épületét fenyege­tő imperialista hullámok ereje. Ha Nagybritannia­­nincs abban a helyzetben, hogy egy kicsi, de függetlenségére féltékenyen vi­gyázó és gerinces ország felvételét támogathatná, Magyarország vi­szont nincs abban a helyzetben, hogy újra a gyarmatosítás felé ve­zető útra lépjen Amerika és Anglia támogatásának elnyerése végett. Változatlanul valljuk, hogy Rákó­czi, Kossuth, Petőfi öröké, a ma­gyar függetlenség nem eladó. MEGFOSZTJÁK magyar állampolgárságától Nagy Ferencet, Varga Bélát, Sulyok Dezsőt és Híves Henriket Rajk László belügyminiszter a pénteki minisztertanács elé terjeszti Varga Béla, Nagy Ferenc, Hives Henrik és Sulyok Dezső hazahívásának, illetve állampolgárságtól való megfosztásának ügyét. Nagy Ferencet — mint ismeretes a kormány már 1947. május 26-án felszólította, hogy térjen haza. Nagy Ferenc a felszólításról közvetlenül tudomást szerzett, azonban az ország területére mégsem tért vissza, holott ellene a köztársaság védelmé­ről szóló törvény I. szakaszába üt­köző bűncselekmény gyanúja miatt nyomozás folyik. A belügyminiszter most a törvény értelmében javasolja, hogy a kormány mondja­ ki Nagy Fe­renc magyar állampolgárságá­tól való megfosztását. Varga Béla volt nemzetgyűlési el­nök és Hives Henrik dr. miniszter, elnökségi miniszteri tanácsos ellen az­­ államvédelmi osztály a köztársa­ság védelméről szóló törvénybe üt­köző bűncselekmények gyanúja miatt nyomoz. A nyomozás elöl mindketten külföldre távozunk és ott ismeretlen helyen tartózkodnak. A belügymi­niszter kéri, hogy a kormány szólítsa fel Vargát és Hívest: térjenek vissza Ma­gyarország területére és jelent­kezzenek a hatóságoknál. Ha ez 60 nap alatt nem történnék meg, úgy a kormány őket állam­­polgárságuktól megfosztja. Sulyok Dezső úr a hatóságok megállapítása sz­erint útlevél nélkül és a határrendészeti szervek meg­­kerülésével, tehát az ország területének elhagyásá­ra vonatkozó jogszabályok meg­szegésével és kijátszásával kül­földre távozott. Az 1939. évi XIII. T. c. 8. szakasza első bekezdésének 4. pontjában fog­­lalt rendelkezés szerint a kormány megfoszthatja magyar állampolgár­ságét­ól azt aki az ország területé­nek elhagyására vonatkozó jogszabá­lyok megszegésével vagy kijátszásé­val külföldre távozott. A belügymi­­niszter kéri, hogy a kormány mondja ki Sulyok Dezső magyar állampolgárságá­tól való megfosztását. A megfosztás a döntés közzététele napjától lép életbe. ■v UA, ^ Megkötés előtt ^Clljlakmai kollektív szerződés Újabb 1000 hadifogoly érkezett kedden Debrecenbe SZERDA, 1947 OKTOBER 1 A Biztonsági Tanácsban az angolszászok akadályokat gördítenek Magyarország felvétele elé A Szovjetunió kívánja Olaszország felvételét, de ezt a keleti demokráciák felvételéhez köti Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Biztonsági Tanácsa megkezdte Magyarország és a többi volt német csatlósállam felvételi kérelmének tár­­gyalásá. Elsőnek Magyarország ügyét tárgyaltákt. Modzelewski len­­gyel külügyminiszter kifejtette, hogy az az öt állam, amelynek békeszer­­ződését nemrégen ratifikálták, közös elbírálás alá tartozik és felvételüket együttesen kell megtárgyalni. Kérte a Tanácsot: ne szálljon szembe a fel­vételi kérelmekkel. Leszögezte, hogy a Magyar­­ország ellen felhozott amerikai ellenvetések nem alapulnak az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyán. Ha Amerika továbbra is meggátolja Magyarország felvételét, akkor éppen az USA intágzta­­tása ellenkezik az UNO alkotmányának szellemével. , ■ Modzelewski hangsúlyozta, hogy a magyar kormánykoalíció demokra­tikus pártokból áll és a kormány összetételében beállott változásokból nem lehet a demokratikus jelleg megváltozására következtetni. Fel­­hívta a Biztonsági Tanács figyelmét, hogy a 35 éves Horthy-diktatúra ellen senki sem tiltakozott. Hivatkozott Howard Smthre, az amerikai Columbia rádiótársaság tu­­dósítójára, aki Magyarországon járt és ott meggyőződött a teljes polgári szabadságról. Cadogan brit kiküldött ki­jelen­tette: ellenzi Magyarország felvételét, mert nem bízik abban, hogy a magyar kormány betartja az Egyesü­l Nem­zetek alapokmányából származó kö­telezettségeket. Kijelentette: Nagy- Britannia nincs abban a helyzetben, hogy támogassa. Magyarország fel­vételi kérelmét. A brit és utána a francia kiküldött hangsúlyozták, ho­gy fenntartás nélkül támogatják Olasz­ország felvételét. A Szíriái kiküldött Magyarország felvételét pártolta, megjegyezve, hogy a felvétel ellen senki sem tudott mega­lapozott érveket felhozni. Gromikó, a Szovjet­unió kiküldötte nyomatékosan kijelentette: az olaszoknak és az olasz kor­mánynak is tudnia kell, hogy a Szovjetunió támogatja Olasz­ország kérését, de nem lehet Olaszország ügyét a másik négy államétól elkülöníteni. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Belgium küldöttei szembehelyez­­kedtek a szovjet állásponttal. Austin amerikai kiküldött Románia felvéte­­lét is ellenezte. Nagybritannia csatlakozott az amerikai felszólaláshoz, Franciaország, a Szovjetunió, Len­gyelország és Kína pedig támogatta Románia felvételét. A vitát szerdára halasztották. Franciaország az amerikai rá­di­a­ft ellen Az Egyesült Nemzetek politikai bizottsága előtt Caldarisz görög mi­niszterelnökhelyettes megpróbálta a fasiszta görög kormány álláspontját elfogadtatni és gyors intézkedést kért a­z Egyesült Nemzetek Szervezetétől. Utána Délbos francia kiküldött emelkedett szólásra, kérte az Egye­­sült Államokat, módosítsák a görög ügyben elő­terjesztett határozati javaslato­kat és ejtsék­ el azt a vádat, hogy Albá­­nia, Bulgária és Jugoszlávia segítette a görög szabadságharcosokat. Polit­ikai „gyorssegély” Truman elnök sajtóértekezletén­ bejelentette: felszólította a képvi­selőház külügyi és pénzügyi bizott­ságát, hogy Franciaország, Olasz­ország és Ausztria számára segély­­programot dolgozzanak ki, amelynek legmagasabb értéke 580 millió dol­lár lehet. A londoni rádió hírmagyarázója rámutat, hogy az amerikai kongresszus állás-, foglalása a segély ügyében még nagyon bizonytalan. Washingtoni körökben nem is titkol­­ják, hogy a Truman által annyira szorgal­mazott kölcsön célja a jelenlegi népellenes francia, olasz és osztrák kormányok hatalmon tartása. Újabb gyors segítséggel akarják megerősíteni a közelgő választások előtt Ramadier és De Gasperi pozí­cióját. Munkáse­g­y­ség A nyugateurópai államokban nö­­vekvő zűrzavarral ellentétben a kelet- európai országok céltudatosan fej­lesztik termelésüket és kiépítik az egymás közötti baráti együttműköd­dé’,'4­0 Ennek alapja mindenütt a mun­káspártok közötti szorosabb együttműködés. Ennek szükségességét hangoztat­ta Katowicében a lengyel Szocialista Párt értekezletén Cyrchikiewicz len­­gyel miniszterelnök. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem szabad tovább halogatni a párt vezetősége által ho­­zott határozat végrehajtását, amely a munkáspártok együttműködésére vonatkozik. A Romania Libera rádióleadő a román Kommunista­ Párt és Szocia­­lista Párt politikai bizottságának közleményét ismertette, amely rá­­mutat, hogy még jobban ki kell mélyíteni a munkásegységet. Az angol tett nem harcol a Szovjetunió ellen A Prágában tartózkodó Illiacus angol munkáspárti képviselő a Szak­­szervezeti Szövetség lapjának, a Pla­­cenak adott "nyilatkozatában kijelen­tené, hogy angol munkáspárti körök igen szkeptikusan ítélik meg a Marshall-tervet, mert senki sem tételezi­ fel, hogy Amerika bár­kinek bármit is ingyen akar adni. Az angol képviselő végül határo­zottan kijelentette: nem lesz háború. Egy nyilvánosságra került amerikai titkos katonai okmány arról tanús­kodik, hogy a Szovjetunió katonai és gazdasági erejét igen jelentékeny­­nek tartják. Ebben az okmányban áll az is, hogy háború esetén Anglia ismerné meg elsőnek az atombomba pusztító erejét. Ez nagy felháborodást keltett An­­gliában, de az angol dolgozók egyéb­­ként sem­ harcolnának soha a Szov­jetunió ellen. Clementis a magyar­­csensztován viszonyról Clementis csehszlovák külügyi ál­lamtitkár a nemzetgyűlés előtt nyilat­kozott a Németország volt csatlós­­államaival kötött békeszerződésekről. Kijelentette, hogy Csehszlovákiának a múltban Magyarország iránti ma­­gatartását „reális *meggondolásokra kellett alapoznia“, mivel az akkori magyar politikusok egy részének a demokráciáról szóló kijelentéseit óva­i OSBTt .’T;; \ h's'* tett események igazolták az óvatos­­ságot. A magyar demokráciát valójá­ban Németország veszélyezteti ■— mondta — és nem mi. Valamennyi függő kérdés megoldása után a két ország között érdekazonosság áll majd fenn. Clementis rámutatott arra, hogy a két állam közötti keres­kedelmi kapcsolatok élénkek. Hang­súlyozta, hogy a két állam sok tekin­­tetben kiegészíti egymást. Éjfélkor érkezett: fl rabszolgatörvény mis!) lemdolt az amerikai munkaügyi államtitk­ár Philip Hannah, amerikai munka­ügyi államtitkár a Taft­ Hanley-féle rabszolgatörvény elleni tiltakozása jeléül lemondott.­­ Yement és Pakkiztátit felvették az L­YO-ba. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése keddi ülésén Yement és Pakisztánt fel­vette az UNO tagjai sorába. Mik­olajczyk lemondását követelik A lengyel parasztpárt határozati javaslatban új pártvezért követel Mi­­kolajczyk helyett, mert az nem haj­landó együttműködni a többi demo­kratikus párttal. Londoni tudósítónk jelentése­ az angol kormány átalakításáról Chipos miniszter hatáskörének ki­­terjesztésével megkezdődött az angol kormány hetek óta várt átalakítása. A termelés, a kivitel és a behozatal minden ágának központi irányítását a sajtó jelentékeny része elkerülhe­tetlenül szükségesnek tartja. Né­hány lap, például a konzervatív Daily Telegraph szerint nem a kor­­mány összetételének megváltoztat­­­sára, hanem kormánycserére volna szükség. A liberális Manchester Guardian viszont üdvözli a kor­mány átalakítását, mert a nehéz gazdasági helyzetből kivezető, össz­­pontosító politika megvalósítását lát­ja benne. Angol szakszervezeti és balol­dali munkáspárti körök tartóz­kodással ítélik meg Cripps ki­nevezését és várakozó álláspontra helyezked­ neje a további miniszteri változások­­kal szemben is. Valószínű, hogy a további lépések sem fogják kielégí­teni a baloldalt, bár a miniszterelnök Bevan áthelyezését a­ baloldalnak tett engedménynek szánja. Bevan új minőségében közvetlenebbül foglal­kozhatna az acélipar államosításai­nak előkészítésével. Cripps hatáskörének kiszélesítése arra mutat, hogy a kormány olyan gazdasági politika megvalósítására szánta rá magát, amely elkerülhetet­­lenül összeütközéshez vezet a szak­­szervezeti mozgalommal. Cripps a tőkésosztály érdekei­nek megfelelően igyekszik meg­oldani a válságot. A válságnak ez a megoldása új ter­­heket hárít a munkásosztályra. Truman elnök legutóbbi nyilatko­­zata után világos, hogy Anglia egyelőre nem számíthat újabb amerikai segítségre. Az Egyesült Államok kényszeríteni akarja Angliát, hogy használja fel aranyt adalékait, hogy azután kény­telen legyen elfogadni gazdasági és politikai függetlenségének teljes megsemmisítését. Szűcs Miklós

Next