Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-17 / 236. szám
PÉNTEK, 1947 OKTÓBER 17 SZABAD NÉP HÓMM Példa és tanulság Az olasz reakció egy lapra tett fel mindent és ezt a nagy politikai ütőkártyát Rómának hívták. Tavaly novemberben zajlottak le Olaszországban a községi választások, amelyeken két esztendőre megválasztották a városi törvényhatóságokat. Az olasz alkotmány értelmében legkésőbb ez év végéig új országgyűlési választásokat kellett volna kiírni, mert az ideiglenes nemzetgyűlés megbízatása lejárt. A választások tehát valóban időszerűek voltak, — ha nem is Rómában, — egész Olaszországban. Ezeket a választásokat viszont az olasz kormány fél esztendő alatt háromszor halasztotta el, mert érthető okoknál fogva nem merte eddigipolitikáját a nép ítélete alá bocsátani. A De Gasperi-féle fekete kormány hivatalba lépése óta, az olasz dolgozók nagy többségét képviselő baloldali pártok állandó támadásban vannak. A nyári szicíliai választások, a szakszervezeti és a szövetkezeti választások, az eredményes milliós munkás- és parasztsztrájkok az egész Olaszországot megmozdító szeptember 20.i tömegtüntetések és a kormány rendkívül bizonytalan parlamenti helyzette folytán állandósult félévi politikai válság közben. De Gasperiék a római községi választásokat szánták visszaütésnek. Egész Olaszország helyett csak egy városban írtak ki választásokat és a politikai harci terepig nem maradt nagy választékuk. Gondolni sem lehetett a nagy észak-olaszországi ipari centrumokra, Mianora, Genovára, Torinóra, Velencére, ahol munkáspárti többség élén kommunista vagy szocialista polgármesterek intézik egy esztendeje közmegelégedésre a lakosság ügyeit. Bolognában, Firenzében, Livornóban, Pisában, Közép-Olaszország nagy kereskedelmi és kulturális központjaiban ugyanez a helyzet. De kiccsúszott a talaj a reakció lába alól Dél- Olaszországban is, amit éppen a nyári szicíliai választások bizonyítottak. A külső nyomásra megalakított és külföldi segítséggel eddig állásban tartott kormány csak a fővárosban bízott és kiíratta itt az új községi választásokat. Az indokolás úgy szólt, hogy a jelenlegi többéig a városi tanácsban nem elég meggyőző és egységes. A kormány ugyanazt az érvet használta fel a puccsszerűen megrendezett, törvényellenes római községi választások megokolására, mint amelynek alapján az ellenzékbe szorított baloldal országos választást követel az alkotmányosság szellemében. A De Gasperi-kormány célja világos volt. Visszaszóltam a baloldalt a fővárosban, a választásokból legnagyobb pártként a kormányban levő kereszténydemokratákat kihozni és a fővárosi választások súlyával hatni az ország és nem utolsó sorban a mindjobban nyugtalankodó „külföldi pártfogók“ sangulatára. Ilyen látszatsiker elérésére valóban Róma kínálkozott a legalkalmasabbnak. Hiszen a fasizmus által mester,ségesen felduzzasztott lakosságú fővárosban nincsen komoly ipar és ennélfogva viszonylag kevés az ipari munkásság. És mivel a választás csak a város legszűkebb területére korlátozódott, a Róma elővárosaiban, zöldségeskertjeiben, gyümölcsköeeiben, szőlőiben dolgozó parasztok sem vehettek részt a szavazásban. A főváros lakosságának nagyobb részét a hatalmas bürokratikus gépezetben elfoglalt tisztviselők tízezrei alkotják. Ide összpontosul a pompát és fényűzést kereső olasz arisztokráciának nagy része és a Vatikán jelenléte folytán természetesen igen nagy az egyházi személyek és az egyházi hivatalokban alkalmazottak száma. Fontos körülmény, hogy a római birodalom vágyálmában őrjöngő fasizmus dédelgetette Róma volt, amelyet az egész világ felé a rendszer kirakatvárosának építettek át húsz esztendő alatt. Mussoliniék egész városnegyedeket bontottak le, a benne élő kisembereket áttelepítették Olaszország más részébe és a Vadonatúj, fényűző palotákba a rendszer legmegbízhatóbb, busás jövedelemmel ellátott híveit helyezték el. Két és fél évvel a fasizmus bukása után tehát Róma társadalmi szerkezete is alkalmas talajnak ígérkezett a reakció győzelmi mutatványához. De Gasperiéik ezen felül minden erejüket belefektették a választás, harcia és egyetlen kínálkozó lehetőség kiaknázását sem hanyagolták el. Tizenkét párt indult a választásokon, közöttük három neofasiszta csoport: a qualunquisták, az úgynevezett volt hadifoglyok pártja és a szociális mozgalom. Mellettük önálló listákkal a monarchiáink, a liberálisok, a keresztény, demokratáit, a Saragat-féle szakadarszocialista párt, a ,,munkáltatók és munkások közös frontja“, köztársasági párt és a Népi Blokk, amelyben a kommunisták,a szocialisták és két kisebb haladó polgárpárt, az Akció, párt és a Demolaboristák vettek részt. A Népi Blokk választási gyűléseit provokációk, terrorcselekedetek zavarták meg. A nagy népgyűléseken az amerikai Military Police is segített a rendet fenntartani, közben repülőgépekről szórtak ellenséges tartalmú röpcédulákat. A plakátharcot sem sokáig bírta a Népi Blokk, a szinte korlátlan anyagi eszközökkel rendelkező jobboldali pártokkal szemben. A Garibaldi arcképével megjelölt Baloldali Blokk plakátokat a plakátragasztókat nyomon követő jobboldali bérkortesek — akiknek sorában vezető szerepet a „Lazzaroni del re“ című monarchista csoport játszotta — azonnal átragasztotta. Az utolsó napokban azután jöttek a választási nagyágyúk. A fasiszta Spanyolországban és a náci Németországban készített képeket ragasztottak ki az utcákra a következő felírással: „így élnek az emberek Jugoszláviában, Bulgáriában, Magyarországon. Ha ti is így akartok élni, szavazzatok a Népi Blokkra’“. A hangszórós autóktelebömbölték a várost és a rendőrség ügyet sem vetett rájuk, de egy régi fasiszta törvény értelmében azonnal közbelépett, ha a baloldali pártok kísérleteztek hangszórókkal. Döntő megegyőzési eszköznek az ajándékcsomagokat szánták, amelyeket a Vatikán rendszámtábláját viselő amerikai teher,kocsikon osztottak szét. A zsír-, tészta, és tejkonzervdobozok amerikai csomagolásúak voltak. Ilyen körülmények között született meg a római választási eredmény, amely példamutató jelentőségű a szabad népeknek és tanulság a reakció ügynökei számára. Minden külföldi nyomás, hamis propaganda", a hatalmas anyagi támogatás ellenére az olasz jobboldal újabb vereséget szenvedett és a viszonylagos többséget. 208.000 szavazattal a Népi Blokkba tömörült demokratikus pártok szerezték meg.* A keresztény,demokraták ugyan megnövelték szavazataikat, de nem a demokratikus erők, hanem a szélsőjobboldal rovására. De a jobboldali szavazatoknak ez az átcsoportosítása és összpontosítása sem volt elegendő ahhoz, hogy az előretörő baloldali egységfrontot megelőzzék. A tavalyihoz képest 20.000 szavazattal többet elnyerő Népi Blokk Róma legnagyobb erejű politikai csoportja tett. A húszezres szaporulat azt bizonyítja, hogy az olasz fővárosra is érvényesek — a kedvezőtlen mellékkörülmények ellenére — az európai és olaszországi általános fejlődés szabályai. ,v Döntő jelentőségű tanulság a Saragat-féle jobboldali szocialisták megsemmisítő veresége. Saragaték a szakszervezeti és szövetkezeti kongresszusokon, meg a szicíliai választásokon elszenvedett kudarcaik után Rómában akarták bebizonyítani, hogy a munkásság egyes rétegei őket követik. A reakció nagyon számított a jobboldali szociáldemokratákra, mert azt remélte, hogy kiválásukkal lényegesen meggyöngítik a baloldali frontot. Saragat 24.000 szavazatot, az összes leadott szavazatok három százalékát kapta és ezen a választáson ismét kiderült, hogy a munkásegységellenes jobboldali szóciialisták kiválása a Szocialista Párt- ből nem gyengítette a népi frontot, hanem csak megerősítette. A munkásság ismét megtagadta a munkás, egység árulóit és a többi dolgozó osztályal együtt a kommunisták és szocialisták vezette Népi Blokk lobogóját vitte győzelemre Rómában. Vásárhelyi Miklós A LEGNAGYOBB HAJÓM FILMSIKER! KABONGA Prolongálva! OMNlA Csökkent az építőipari munkanélküliség Ez év februárjában a fővárosi építőiparban foglalkoztatottak száma nem érte el a 9700-at, áprilisban már megközelítette a 16.000-et, júliusban a 23.COO-t, míg augusztusról szeptemberre 27.000 főre növekedett. A nyárnak, a jó építőidénynek más szempontból annyira sajnálatos elhúzódása valószínűvé teszi, hogy októberben is ezen a szinten fog mozogni az újjáépítésben foglalkoztatottak száma. Bizonyítja ezt, hogy a MÉMOSz az elmúlt héten is400 szakmunkásnak, 360 segédmunkásnak tudott az építőiparban helyet adni és a munkanélküli szakmunkások száma éppen, hogy eléri a százat. A Fővárosi lakásépítő szövetkezet létesítését kezdték meg. Az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. Az új fővárosi intézményt az Országos Lakásépítő Szövetkezet mintájára szervezik. mik a bezárt luxushelyiségekben elkobzott finom falatokat A bezárt mulatók ajtaján ott a gazdasági rendőrség pecsétje. Benézek a Moulin espresso üvegablakán: belül egymásra hányt nádszékek, az ajtó előtt valaki földreejtett egy levelezőlapot, még most is ott fekszik. Nagyon siethetett az illető ... A mulatók tehát zár alatt vannak, a tulajdonosok úgyszintén. De mi lesz a sok hússal, süteménnyel, tejszínhabbal, mindazzal a sok romlandó földi lóval, amit még nem volt idejük az éjszaka lovagjainak elfogyasztani ? Nos, ma már a fővárosi gyerekek örülnek a valóban ritkán látott csemegéknek. Tegnapelőtt délután négy óra óta járta a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ teherautója a lezárt mulatokat, s reggel már osztották is szét a sok élelmiszert. A József-fiúotthon, ban 110, a Vág utcai tanoncotthonban S20, a Hernád utcai leánytanoncotthonban 100, összesen a főváros 12 gyermek, és tanoncotthonában több mint 2000 gyereknek és fiatalnak okoz valami újdonságot, kicsiny örömöt a hirtelen jött sok finomság. A Hernád-utcai leányotthon igazgatónője mosolyogva fogad: — Gondolja el, mennyire csodálkoztam, mikor ma reggel jön az altisztünk és azt kérdezi, hogy mi rendeltünk-e cukrászsüteményeket. Csak akkor nyugodtam meg, mikor láttam a főváros küldöttét. — És tudnak már a lányok a dologról . 5 Kinyújtották a textilárut s a többletet a feketepiacon értékesítették Óbudai Fehérítőgyár vezetői Finály Ernő vezérigazgatót és Kovács István igazgatót őrizetbe vették A gazdasági rendőrség csütörtökön őrizetbe vette az Óbudai Fehérítőgyár vezérigazgatóját, Finály Ernőt és Kovács Istvánt, az expedíciós osztály vezetőjét. Az óbudai Fehérítő Rt. csak kikészíéssel, festéssel, mintanyomással foglalkozik, ide kerülnek a gyárak,ból és úgynevezett manipuláns nagykereskedőktől a festésre, nyomásra váró textilvégek. A gyár tehát csak bérmunkát végez Megállapította a nyomzás: a gyár igazgatói utasítást adtak arra, hogy a kikészítésre vállalt anyagot minél jobban nyújtsák ki — az így nyert többletet azután nem szolgáltatták vissza a bérmunkát adó gyáraknak és kereskedőknek, hanem azokban a feketepiacon értékesítették. Már eddig beigazolódott, hogy 1946 augusztusától ilyen módon a gyár 420.000 méter pamutárura tett szert, ezt egyszerűen eltitkolták a munkát adó vállalatok elől. Megállapította a nyomozás, hogy átlagosan 4-5,5 százalékkal nyújtották ki az árut, ezzel a pamutáru jóval silányabb lett, viszont a gyár igazgatói — csak az eddigi vizsgálat megállapításai szerint — több mint két millió forint jogtalan hasznot vágtak zsebre. Ugyanezen idő alatt a gyár nyolc millió forintot is beszedett a bérmunkadíjakból. Kihallgatta a rendőrség Finály Ernő vezérigazgatót is. A gyár részvényeinek hatvan százaléka az övé, ezenkívül a Soproni Pamutipar Rt. összes részvénye, spekulációiból az Istenhegyi-úton vett egy villát, készpénzvagyona többszázezer forint. Bevallotta, hogy tudott a cégjelzéses címkék megsemmisítéséről, a titkos kinyújtásokról és eladásokról, ugyan,úgy, mint a többi spekulációról. Az őrizetbe vett vezérigazgató és osztályvezető ellen árdrágító csalárdság, hamis kalkuláció, ártúllépés készlet be nem jelentés és silányabb áruk gyártása miatt emelt vádat a rendőrség. Meghívó a Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete pestszenterzsébeti bef. cég 1947 október 26-án, d. e. 9 órára Pestszenterzsébet, Kossuth Lajos.utca 39. szám alatt tartandó rentivii közgyűlésére Tárgysorozat: Az alapszabályoknak a szövetkezeti törvény értelmében leendő módosítása. Forintmérleg tárgyalása és elfogadása... Amennyiben a lesen rendkívüli közgyűlés határozatképtelen, az újabb rendkívüli közgyűlés október 31-én, d. u. 5 órára , ugyanoda ezennel kitűzetik azzal hogy az a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. 1947 október hó 11. Az igazgatóság. A fényűzés védelme Alig történt meg az első erélyes lépés a közellátási rendelkezéseket semmibe vevő éttermekkel és luxusbárokkal szemben, máris a védőügyvédek egész serege lépett fel a letartóztatott éttermesek érdekében, s az éttermek és mulatók hatósági bezárása ellen. Előbb a Szociáldemokrata Párt estilapja, majd a Kis Újság, végül a Világ és a Hírlap hasábjain jelentek meg olyan híradások, amelyek szerint a rendőrség intézkedése a vendéglátóipari alkalmazottak százait tette munkanélkülivé. A Kis Újság szerint 1700-at. Az említett lapok közül, hogy pincérbizalmiak léptek fel az eszpresszók, mulatóhelyek és vendéglők azonnali megnyitása mellett. A Világ már arról ír, hogy a bezárt eszpresszók újra megnyílnak és a „kispénzű emberek szórakozóhelyeinek" nevezi azokat a mulatókat, amelyekben hatósági megállapítása szerint százasokat költöttek el egy-egy estén a vendégek. Nem lep meg bennünket, hogy olyan körök, amelyek gyakran hangoztatnak nagy szavakat a fényűzés, a gazdagok pöffeszkedése ellen, most azonnal mentőakcióba fognak a fényűzők, a pöffeszkedő vagyonosok érdekében. De a mi véleményünk: a védőügyvédek seregével szemben ia folytatni kell a szerdán megkezdett intézkedéseket. Folytatni és fokozni. Megértjük, hogy a vendéglátóipari alkalmazottakat súlyosan érinti, ha vendéglátóipari üzemeket bezárnak. De a tiltakozást nem most, a demokrácia intézkedésével szemben kellett volna kezdeniük. Akkor kellett volna kezdeniük a tiltakozást, amikor üzemeik jegy nélkül fehér kenyeret, zsemlét adtak és más módon károsították az ország közellátásit Meg kell találni a módját annak, hogy a munkanélkülivé lett vendéglátóipari alkalmazottak ismét munkához jussanak. De ez a mód nem lehet a fényűzés és az éttermi feketepiac engedélyezése. Jó dehogy, meglepetés lesz. Jókor érkezik ez a kis édesség, mert ma búcsúztatunk hat kis leányt, akik tegnap szabadultak fel, így most már lesz ünnepi vacsora... A Szondy utcai fiúk már „komolyabb“ dolgokat kaptak: libamájat, libahúst, sonkát, sajtot. Nagyobbrészt már nyakára is hágtak a küldeménynek. —Jó volt — állapítja, meg az egyik. — Jó helyre jutott — állapítjuk meg mi. F. K. dia Miaki ŐR3ARAT nini........................... Van valami igazság a férfiaknak abban a rosszmájú megjegyzésében, hogy egyes asszonyok szeretnek sorbaállni, akkor is, haarra különben nem volna szükség. Mi egyébbel lehetne magyarázni a rizstébolyt? Van mindenütt 12 forintos egységáron, mégis, ma is, akárcsak tegnap, a megjelenése napján az asszonyok sorbaállnak érte. Látják, hogy van másutt is, ahol nem hirdetik öklömnyi betűkkel, ott mégsem veszik, mert „az biztosan nem az a fajta“. Eddig úgy tudtam, hogy a marhahús kilója 7 forint. Ma megértettem, hogy legalább 14. Az orrom előtt kért egy asszony 1 kiló rostélyosnak valót. A mészáros levágott neki négy szeletet. Mindegyiken jókora csont. A négylet összsúlya 55 deka volt. A mészáros rádobott még 40 deka csontot és 5 deka mócsingot, így Filmpropanhisták! Vasárnap, 19-én, fél 11 órakor az OMNIfi filmszínházban bemutatjuk Solovjov világhírű regényének filmváltozatát, a Csendháborítót A „Harc a sínekért“ jegyei készpénz ellenében átvehetők. Tömblapot, igazolványt mindenki hozzon magával! MflFIRT közönségszolgálat megvolt az 1 kiló. Mikor az asszony tiltakozott, azt felelte, hogy ő is így kapja a vágóhídon. Könnyű kiszámítani, hogy a körülbelül 40 deka tiszta húsért, ami a csont után megmaradt, 7 forintot kellett fizetni. A csont kilója hús nélkül 12 forint. Határozottan jobban jár tehát az, aki külön veszi a csontot és külön veszi a húst. Csakhogy a marhahúst nem adják csont nélkül! Bélszínt 14 forintos kilónkénti áron csont nélkül csaló protekciósok vásárolhatnak néha napján, így a csontos marhahús majdnem nagyobb luxus, mint a disznó vagy a baromfi. Olcsóbb lett a savanyúkáposzta: az AFOSZ nál 2, csarnoki árusoknál 2,08 forint kilója. Drágább lett azonban a tök, gyalulva: 3 forint, viszont kapható a kispénzűek Csemegéje: a sühtök, 50 fillér egy negyedkiló. A gesztenye azonban egyelen: még mindig luxus: 5—5,50 forint kilója. A lurkó és Róna-cég | fecd. RónaLászlói V.. Wahlmann-u 2—4. §7. alatti gépkocsi javítóüzem berendezését megvásárolni szándékozunk Felkérjük mindazokat, akiknek a 8 céggel szemben igazolt követelésük | van, hogy azokat legkésőbb | hó 30-ig írásban jogügyi osztályunkat | (Budapest, V., Baicsy Zsilinszky-ng I Ifj. T. em.) jelentsék be. A be nem jelentett követeléseket nemvesszükk figyelembe Magyar Állami Szénbányák !