Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-01 / 222. szám
SZERDA, 1947 OKTOBER 1 SZABAD NÉP$ ................................................................................. ■ ^" ŐSZI GOND KRUMPLI NYOMÁBAN A piacokon, az üzletekben csak néhány kiló krumplit vásárolhatnak az asszonyok. .Pedig gondoskodni kell a családde téli burgonyaszükségletéről is. A munkások téli burgonya, készletének beszerzését az üzemek veszik a kezükbe. Kikapcsolták a spekulációt A kormány kivette a burgonyaellátást a spekuláló nagykereskedelem kezéből. A szövetkezetek megszabott áron vásárolják meg a burgonyát a temetőktől és adják tovább a fogyasztóknak. Ha a dolgozóit a burgonyát kicsínyben akarják átvenni a lakásukhoz legközelebb eső árudában, úgy kilónként 1,02 forintért kaphatják meg. Mennyit kapnak az üzemi dolgozók? Ha a gyár vagontételre veszi át a szövetkezettől a burgonyát és vállalja a szétosztással és házhoz szó... Irtással járó költséget, úgy az ár 17 fillérrel csökken. A közellátási minisztérium vagy a MOSzK minden dolgozónak családtagonként 48 kiló burgonyát utal ki. Ez a két szerv végezte a beosztást, az egyes szövetkezetek minden hozzá fordulót oda utasítottak. Az IFOSz például 21 üzem dolgozójának és családtagjainak, összesen 131.000 személynek burgonyával való ellátását vállalta A vállalatok az ÁFOSz-tól már ezen a héten a pénz befizeti, a vételt számított két nap alatt megkapják a teljes mennyiség első 25 százalékát. A főváros is tartalékol Az idei burgonyatermés jobb, mint a tavalyi. Budapest lakossága joggal várja el tehát, hogy a főváros megfelelő készleteket tartalékoljon télire. — A főváros tavaly a kórházak és a közkonyhák részére gondoskodott a téli burgonyáról — mondják a főváros közélelmezési ügyosztályán. — Idén a téli tartalékolást ki fogjuk terjeszteni. Agfa előmozdította ezt az akciót, amikor 5 millió forintos hitelt szavazott meg erre a célra. Már előkészítettük a csarnokok pincéiben, a vágóhidak óvóhelyein, a burgonya tárolását. Ha sikerül a tárolt mennyiséget kellő mértékben felemelni, akkor tálén is tudunk majd jegyre burgonyát osztani a rászorulóknak. Sfe® I©« mnhlánal A szénellátás is jobb, mint tavaly Nagy-Budapest békében 75 ezer vagon tűzifát fogyasztott évente. Ugyanilyen mennyiség vásárlására jogosítanak azok a tüzelőjegyek, amelyeket Nagy Budapest lakossága májusban kapott. De vájjon lesz e elegendő fa a jegy elő beváltására? Eddig 40 ezer vagon érkezett — Lesz! — adja meg a felvilágosítást az Anyaghivatalban Samodai elvtárs. — Májustól augusztusig már 110 ezer vagon tűzifa érkezett a fővárosba. Ennek egy részét elsősorban az üzemek beszerzői vásárolták meg a munkásság számára, másik részét telepeken, tárolták a kereskedők. Még 20 ezer vagon fát szállít a MALLERD és a magántermelők, 10 ezer vagon pedig a külföldről behozott fából jut a fővárosnak. Mert az idén jelentős mennyiségű fát vásároltunk a külföldön is, hogy rá ne kényszerüljünk az elmúlt évek rablógazdálkodásának folytatására. A legtöbb külföldi fát (20 ezer vagont) Jugoszláviából kapjuk, de szállít a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia is. Ezek a mennyiségek természetesen folyamatosan érkeznek a fővárosba. Hogy azonban az első őszi vásárlási roham ne idézzen elő zavaró, hát, a főváros máris nagyobb menynyiségeket tartalékolt erre a célra. Az üzemek dolgozóinak ellátásáról külön is intézkedtek: a MALLERD utasítást kapott, hogy elsősorban az üzemi igényléseket elégítse ki. Az ÁFOSz a Szovjetunióból hoz 3000 vagon fát, amelyet elsősorban a munkáskerületek és a peremvárosok áradás útján hoz majd forgalomba. A vidéknek is jut . A vidék tüzelőoktatásit is nagyjából biztosítani tudjuk. A MALLERD hasábfa termelésének nagy részén kívül teljes dorong, és gallyfa termelését is vidékre, juttatja. Szeged például tavaly egész télen összesen 200 vágón tűzifát kapott,. Az idén máris 1000 vágónnál jutott számára. ■— Ami a szénellátást illeti, a tavalyihoz képest itt is várható javulás. Tavaly egész télen mindössze 15 000 vágón Szén jutott fűtési célokra, az idén május óta már eddig is 18,000 vagonnal adtunk. Ha a follyó külkereskedelmi tárgyalások sikerre vezetnek, akkor a hazai termésből jelentős felszabadult tételei jutnak fűtési célokra. RÁMC ÉS PÉNZ avagy néhány szó az állami vállalatok igazgatóságairól amelyben állami tisztviselők ülnek és hallgatnak Ért ön a nyomdákhoz? És az ásványolajhoz? A Stcaharinhoz és a bauxithoz? Vagy az autókhoz? Netán a napilapokhoz ? A kulforitalomhoz és a szeszhez? Nyugodtan bevallhatja, hogy nem ért, egymástól elég különböző szakmák ezek- Szolgáljon azonban az olvasó megnyugtatására, hogy akad hazánkban olyan szakember is, aki mindezekhez nemcsak ért, hanem olyan kiválóan ért, hogy egyformán tagja az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai rt. az Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolajipari r. t., az óbudai Szaharingyár r. t., a Magyar Bauxitbánya r. a Magyar Országos G IpTkocsi Üzemi r. t. a Magyarország Napilap r. a Magyar Külforgalmi r. t. és a Magyar Szeszkiviteli r. t. igazgatóságának. Neve: Vasadi Kovács Ferenc, főfoglalkozása: államtitkár a pénzügyminisztériumban. Szóval az állam magasrangú hivatalnoka. És a felsorolt vállalatokról is meg kell mondani, hogy van egy közös tulajdonságuk: az államnak érdekeltsége van valamennyiben Győr az erősebb A Gazdasági Főtanács javaslata szerint az állami vállalatok igazgatósági tagjainak havi tiszteletdíja legfeljebb 200 forint lehet. Mindmáig azonban többnyire 200, olykor 700 forintot is ráfizetett egy állami részvénytársaság igazgatóira. Az állami fizetések nem túl magasak, az igazgatósági tagságokért érthetően nagy a tülekedés. A vállalatok igazgatóságaiban helyet kap minden minisztérium, amely a vállalat ügyeiben érdekelt. Azután felvetődik az a kérdés: ki képviselje az igazgatóságban az érdekelt minisztériumot. Gyakran vetélkedés indul meg a minisztériumok egyes ügyosztályai közt, nem egyszer az ügyosztályon belül a személyek közt. A pozícióharc során gyakran kötnek kompromisszumot és az ilyen kompromisszumok következményeként az igazgatóság mammutigazgatósággá duzzad. Mert persze, néhánytagú igazgatósága már csak a kereskedelmi törvény szerint is minden részvénytársaságnak, így az állami részvénytársaságoknak is kell, hogy legyen, azonban semmi sem indokolhatja azt, hogy például az óbudai Szaharingyár 10 állami tisztviselő igazgatót tartson el, vagy hogy a Magyar Gyanta, és Vegyitermékek Rt .nek kilenc állami hivatalnok igazgatója legyen. Az is méltányos lenne, hogy ha már kell igazgatóság, oda kiváló szakértők, vagy legalább is az illető vállalat ügyköreihez értő hivatalnokokterüljenek be. De a valóság az, hogy elsősorban a nagyhatalmú elnöki ügyosztályok és ezenkívül a legbefolyásosabb tisztviselőt ragadják magukhoz az állásokat. A pénzügyminisztérium elnöki osztályát Fóris államtitkár hatszoros, dr. Deseő Antal tanácsos pedig kétszeres igazgató, Rendessy Endre pénzügyminiszteri osztálytanácsos az Athenaeum igazgatóságában éppúgy megtalálható, mint a Magyar Haltenyésztők Értékesítő rt. igazgatóságságában. Bár a legtöbb igazgatósági tagságot a pénzügyminisztérium tisztviselői gyűjtötték össze, mert ők minden állami érdekeltségű vállalatban bent ülnek, azért vannak más minisztériumokban is tisztviselők, akik akár Vasadi Kováccsal is versenyre kelhetnek. Az igazgatóság együtt ül. Az állami vállalatok igazgatósága időközönként, például havonta ősz-szeül. Ilyenkor megvitatják azokat a kérdéseket, amelyeket az ügyvezetés jónak lát felvetni. Némelyik szakértő igazgató komolyan veszi hivatását és hozzászót javasol, bírál és indítványoz — a többség azonban ül és hallgat. Valahogy így fest közelről, amikor az állami érdekeltségű vállalat igazgatósága ülésezik: Bevonul az elnök, 2—3 alelnök, a vezérigazgató, 1—2 helyettese, továbbá 10—15 bizottsági tag. Közülük a vezérigazgató legtöbbször valóban vezeti a vállalatot, ha vel Mesei is részt vesznek az ügyvezetésben, talán még az M1- nek is. A többiek már csak kivételesen konyhának a társaság ügyeihez. Az alelnökség általában kiszállás. De azért az alelnöknek igen sokszor nemcsak a havi 500—1500 forintos vagy még magasabb fizetés jár, hanem gépírónő, tár,kár, 2 szoba, autó és sofőr is. És ez mind pénzbe együttvéve igen sok pénzbe kerül. Az igazgatósági ülésen azonban a megjelentek többségének nincs szerepük. Bevonul a 20 ember, a tömeggyűlés megkezdődik és 3—4 felszólalás után végetér. Az urak, lévén állam vállalatokról szó, fizetésüket formailag társaságtól, de lényegében az államtól kapják. M mst lehet erre mondani... A munkáspártok közös programja azt mondja: „Az állami és közérdekű vállalatoknál le kell építeni a mammusigazgatóságokát és a nem dolgozó, de fizetést és tanelémet húzó igazgatókat és igazgatósági tagokat.“ G. P. Amiről már az rgési város késsel PICCADILLY Jegyelővétel pi. arks:;vődöt. csütörtörtiek ScarafBfRPillflott :i A haladó értelm maég bBilazdasíe* folyóirata a „Gazdaság" ‘tözgfi/dat.á.?, fa ttzemgaz.daság tudományi fé ti a v . folyó at. S/^rke^/tósziS c«? kiadóhivatal: VI., Eötvös-utca 25/a szám TeWcn 127 1O 12. 379 Béri*! Ingyen matatványssánot. Pkkösi értekezlet A koalíciós pártok vezetői kedden délelőtt pártközi értekezletet tartottak a miniszterelnök dolgozószobájában. A Magyar Kommunista Párt részéről Gerő Ernő és Kádár János, a Kisgazdapárt részéről Dobi István és Gyöngyösi János, a Szociáldemokrata Párt részéről Szakasitz Árpád és Selig Imre, a Nemzeti Parasztpárt részéről Veres Péter és Erdei Ferenc jelent meg. A pártközi értekezlet, amelyen Dinnyés Lajos miniszterelnök elnökölt, megállapodott az államtitkári és főigmári állások csökkentésében. Foglalkozott még a pártközi értekezlet a kormányprogram előkészítésével. Az értekezletet szombaton, október 4-én délelőtt 10 órakor folytatják. Megkötés előtt a szakmai kollektív szerződés A péntek este aláírt keretkollektív szerződés nyomán valamennyi szakmában megindultak a tárgyalások a szakmai kollektív szerződések megkötése ügyében. Szerdán reggel kezdi meg a Szakszervezeti Tanács, az RPOK és a kisiparosok csütörtökön pedig a KOKSz és a kiskereskedőit megbízotjaival a tárgyalásokat a kisiparban és kiskereskedelemben alkalmazottait kollektív szerződéseiről. Előreláthatólag a hét végére már több szakmában megkötik a kollektív szerződéseket. Bányamunkás Szakszervezet nyilatkozata A Bányász Szakszervezet vezetősége felkérte a Szabad Népet a következő nyilatkozat közlésére: A Szociáldemokrata Párt központi lapja, a Népszava szeptember 30-i számában rövid időn belül másodszor foglalkozik a Bányamunkás Szakszervezet kérdésével. A szakszervezet központi titkársága szükségesnek tartja, hogy a felvetett problémákkal kapcsolatban leszögezze álláspontját. A Szociáldemokrata Párt pilisszentiváni értekezletén Borbély János, a párt titkára elmondotta, hogy: „Áldatlan ellenségeskedés dúl a bányatelepen, a két munkáspárt tagjai között“. A később felszólaló Vas Miklós államtitkár viszont — nyilván megoldásképen — harcot hirdet. Vas elvtárs talán úgy gondolja, hogy a szociáldemokrata bányászok érdekét a kommunisták elleni harc jelenti? Borbély elvtárs kijelenti, hogy a bányászszakszervezetet a szociáldemokraták hozták létre. Ez így nem helytálló, de nem is ez a döntő kérdés. A lényeg az, hogy a választásokon a bányamunkásság 75 százaléka a Magyar Kommunista Pártra szavazott és ezt a hatalmas fölényt még nem is türözi eléggé vissza a szakszervezeti vezetőség összetétele. Borbély elvtárs feljelenti, hogy „rosszabb munkahelyre osztják le a szociáldemokrata bányászokat, alacsonyabb normákat állapítanak meg részükre és elbocsátással fenyegetik meg őket. A kijelentés különös, mert ha alacsonyabb a norma, több a kereset. Tudni kell, hogy a normát nem egyénenként állapítják meg, hanem csapatonként. A csapatok munkabeosztásánál és összeállításánál nem a pártállás, hanem a teljes •■ütőképesség jön számításba. Elbocsátás az utolsó hónapokban egyáltalán nem volt. Ez a demagógia, viszont sokhelyütt okot ad arra, hogy a munkafegyelmet ne tartsák meg. , Borbély elvtárs kijelenti, hogy át kell szervezni a MÁSz-t és olyanokat kell beküldeni, akik a szociáldemokrata Panaszokat orvosolják. A mi véleményünk szerint a bányász-panaszokat és nem külön az egyik vagy a másik párt panaszát kell orvosolni. A munkásság szociális kérdésének megoldására régen meg kellett volna alakítani a szövetkezetét, létre kellett volna hozni a csúcsüzemi bizottságot és munkásigazgatókat kellett volna a MASz. vezetőségbe kinevezni. Ezeknek a kérdéseknek a rendezését több izben kértük az illetékes minisztertől, de azokat mindeddig érthetetlen okokból nem oldották meg. Meg kell jegyeznünk, hogy amíg a két héttel ezelőtti komlói szociáldemokrata bányászértekezleten politikamentes, addig ma szociáldemo. krata bánya"szervezetet követelnek. A szakszervezeti és üzemi bizottsági választások szükségesek és helyesek, ezeket minél előbb meg kell tartani. Helytelenítjük azonban a lajstromos választást, mert azt akarjuk, hogy ne a pártok, hanem a bányamunkásság leghivatottabb képviselői kerüljenek be ,a szakszervezet vezetőségébe.A szakszervezet központi titkársága úgy látja, hogy a pilisszentiváni értekezlet nem járult hozzá sem a termelés emelésének, sem a két munkáspárt szorosabb együttműködésének biztosításához. Magunk részéről az ilyen hangot és az ilyen próbálkozásokat a leghatározottabb elítél, Inrc. A Bányamunkás Szakszervezet Titkársága Tervszüra áfaiZOfóáztatást! Az Országos Tervhivatalban Béres AndorMára elnöklésével értekezletet tartottak, amelynek célja az áramszolgáltatás tervszerűségének megvitatása. A jelenlegi kapacitás mellett ugyanis a közlekedés, az ipari fogyasztás és az egyéb szükságletek túlságosan igénybe veszik az elektromos energiatermelést. Ezért együttműködést kell létesíteni a különböző erőművek között és az ipari termelés, közlekedés időbeosztásának összeegyeztetésével takarékoskodni kell az elektromos árammal. Az értekezlet bizottságot küldött ki, amely néhány hét alatt javaslatot tesz a Tervhivatalnak. atv’xjle&dll vvt AsvbO'ula jf ,LUjia/i''eÉ£‚x^taj~u/ SzZ/ visb