Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-12 / 232. szám
Szeptember 27. Színházból jövök. A világ leghíressebb színházából, a Stanislavszkij által alapított Moszkvai Művészszínházból. Mindjárt bevezetőben elmondhatom, nem tudom, miről írjak, — az előadásról.?, vagy a közönségről, mert a kettő elválaszthatatlanul forr egybe. Egész nap az járt a fejemben, milyen rosszul tesszük fel mi a kérdéseket, milyen helytelenül állítunk szembe ellentéteket. Akinek kételyei vannak afelől, hogy a tömegek számára nyújtott kultúra nívósüllyedéssel jár — jöjjön ide és nézze meg, mennyire nem mond, ellent egymásnak az „arisztokratikus“ finomság — és a nép találkozása. Ezen az előadáson is folyton a mi kritikánkra kellett gondolnom, idejét múlt stílusvitáinkra, — arra, mennyire a felszínen keresgélünk az ilyen „művészi“ vitákban. Itt a színészek a darab lényegét játsszák a jelenet lényegét, — a színész a legmélyebbről, a legkisebb eszközzel ezt a lényeget fejed ki, — a díszlettervező aláveti magát a darab jelenet követelményeinek — minden járás, minden megmozdulás ezt a lényeget szolgálja, — a fontos jeleneteket úgy tudják kiemelni, hogy észre sem lehet venni, aogyan csinálták — és a legfontosabb: a közönség esténként harminckét színházat tölt meg, pedig bérletek, kedvezményes előadások sincsenek. De ez a harminckét színház is kevés, — a közönség érdeklődését nem lehet kielégíteni. Ez az érdeklődés nem „konjunktúra“, — nem függ gazdasági konjunktúráktól, mint ahogy a Szovjetunió fejlődését sem zavarhatják meg ilyenek, — ellentétben a kapitalista országokétól. ★ Ez az érdeklődés is állandó és mint itt mindennek, korlátlan lehetőségei vannak. És az a tény, hogy esténként minden színház zsúfolva van és az előadások előtt tömegek állnak a pénztár előtt, hátha, valaki visszahozza a jegyet, vagy valamilyen okból nem tud eljönni, nem akadályozza meg a színházat abban, hogy jót produkáljon, sőt emeli a nívóját. Egyrészt így lehet megérteni azt, hogy a színház olyan valószínűtlenül sokat tud próbálni, másrészt azt az óriási lelkesedést, amit a szovjet művész érez. Hiszen a szó szoros érlelm önében, kötelességének tudja, hogy ezt az óriási kulturéhséget minden képes,ségével kielégítse. Ezért olyan alázatos. A művész, ■még a leghatdabb művészi is bizonyos mértékig áru a kapitalista országokban, aki megfizetteti magát és a reklám szolgálatába is állítja képességeit. Mindezeknek a jelenségeknek a nyomát sem lehet felfedezni. Ami máshol pénzkereset — itt hivatás. De ez sem jelent annyit, hogy itt ne fizetnék meg általában jobban a művészeket, mint másutt. Mi a színháznak ilyen fejlődése, ha nem forradalom. Nem az-e az igazi forradalmi fejlődés, hogy az egész nép ilyen lüktető és alig kielégíthető kapcsolatba került a kultúrával? És ellentmond-e ez annak, hogy tisztelik a valódi tradíciókat? Nem. Holnap, után olyan előadást fogok megnézni, ameket Staniszlavszkij 10ttben rendezett és azóta hűségesen és tisztelettel játsszák pontosan az ő elképzelése szerint. Van-e előkelőbb és ünnepélyesebb valami annál, mint amikor a nép ünneplőben beül a maga színházába? Mindenki felveszi a legjobb ruháját. A moszkvai nép nem jár elegánsan, — a mi fogalmaink szerint. Rongyos embert az utcán nem látni, — bármennyire is szeretnék ezt egyesek elhitetni, — de a mi fogalmaink szerinti „elegancia“ is hiányzik. Ám a színházba mindenki a jó ruhájában jön el. A következő jelenetet láttam. Munkásasszony jött az előadásra, hóna alatt újságpapírban Ida csomag. Mint kiderült, a munkahelyéröl jött és a csomagban magával hozta a jobbik cipőjét. Felvette és a1 másikat betette a ruhatárba. Ünnepnapja volt, — színházba jött. Elfogódottan léptem be abba az ■épületbe, amelyen semmi dísz, de a maga puritán egyszerűségében is nagyon szép. Látszik rajta, hogy Sztaniszlavszkij és Nemirovics-Dancsenkó itt csinálták a legnagyobb színházi forradalmat, — nem csak a játékot töltötték meg élettel, — nem csak az előadásról, az épületről is eltávolítottak minden sallangot. 800—900naher fér a nézőtérre, a színpad magas, dle nem nagyon, szeles, a függönyön kis négyszögben hímzett madár, a sirály, Csehov emlékére. A Sirályt is itt mutatták be, mint ahogyan. Gorkijt is, — itt keltették előre Gogolyt, egész sor műremek született a színház indulása óta. Ha sikerül nekünk is új életre kelteni a színházunkat, lesz magyar drámairodalom, gondolom magamban.★ Szétmegy a függöny. Alexej Telesztoj történelmi drámáját adják, Rettenetes Ivánt. Sokan vannak a színpadon. Mindenki mozdulatlanul áll a cári trónteremben. Hosszú szünet — óriási feszültség. Honnan van ilyen erő ebben a mozdulatlanságban? Onnan, hogy ezt a némajátékot is átélik. Nem színészek állnak a színpadon, hanem emberek, élettel teli érdekes figuráik és ezeknek a sorsa árad felünk a szünetből. És most következik Valami, ami hirtelen megnöveli a feszültséget — egy magas kozák hátul alig hallhatóan köhint. Izgalmában nem bírja visszafojtani a köhögését. Semmiség, amit csinál, a kezét sem emeli a szájához, alig hallhatóan köhint — és a többiek szemén látom, hogy nem mernek hátrafordulni. — Képzeljék el, — ez a tömeg, jelenet. Odahaza Maklári Zoli állnak van egy kifejezése, ha nagyon tetszik neki valami (igaz, hogy ez nem igen fordul elő), — azt mondja „sakk matt voltam”. — Az ő kifejezésére gondolok, — engem már legyőztek az első pillanatban. És ezután következett a meglepetések sorozata. A legmeghittebb és legfinomabb jeleneteket is úgy játszották, hogy azok nagyvonalúságukból semmit sem vesztettek. A színpad magasságát ésmélységét használták fel arra, hogy megőrizzék a monumentalitást, a keskeny díszletekben előrehozott jelenetek viszont a benső, finom tónust biztosítják. A második felvonás hatalmas katedrálist ábrázol, az oltár előtt két térdeplő. Itt esküsznek össze a bojárok, itt találkozik Rettenetes Iván először szerelmével és itt akarják őt megölni. Minden más rendező beállította volna az oltárt a színpadra és a felvonást profilban játszatta volna. Itt az oltár már nem volt a színpadon. A nézőtéren kellett elképzelnünk. És a színészek felénk játszották, mintha az oltár előtt lettek volna, a hangjukkal a mozdulataikkal, (az egyik kis gyertyát emeli felénk), de legfőképpen a tekintetükkel, a legfinomabb eszközökkel. A templomnak viszont a háttérben elhelyezett két imádkozó alak adott valószínűtlen mélységet. A szil.netben a múzeummá átalakított folyosón sétál a közönség. Megilletőtvn, halkan beszélgetnek, s ünnepélyesen betartják a menetirányt, mint a francia négyesben. Hazajövet a szálló kapujában találkozom a delegáció többi tagjával. Az Operából jönnek — Klanovát látták, a legnagyobb orosz ballerinát. Újságolják, hogy megkérdezték, mennyi a fizetése — havi hatvanezer rubel. Van, aki megütődik az összeg nagyságán. Megkérdezi a sofőrt, aki hazahozta őket: „Maga mennyit keres havonta?" — „Kilencszáz rubelt“ — feleli „Hogy lehet az, hogy Klanovának 60.000 van, magának csak 900?“ A sofőr értetlenül rázza a fejét: „Nem értem önt, uram. Moszkvában nagyon sok sofőr van, de Klanovánk csak egy.“ Major Tamás: A moszkvai Műves? Színfiá?Lót jövőre... » SZÁZAD KÉP VASÁRNAP, 2017 OKTÓBER 12 Vasárnap lesz Belgrádban a Jugoszláv-Magyar Művelődési Társaság alakuló közgyűlése A belgrádi rádió jelenti: Vasárnap, október 12-én tartják meg Belgrádban a Jugoszláv-Magyar Művelődési Társaság alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen Jovan Veszelinov, a szerb népköztársaság iparügyi minisztere az új demokratikus Magyarország kapcsolatairól beszél. Bolgár államférfiak és művészek látogatása Magyarországon A Magyar-Bolgár Kultúrnapokra október második felében bolgár küldöttség érkezik. A küldöttség tagjai előreláthatólag Jugov belügyminiszter, Kazaszov tájékoztatásügyi mi.államférfi és művésminiszter, Damjemov, a bolgár parlament alelnöke és a Szakszervezeti Tanács elnöke, Popov operaénekes, Mimhailov operaénekesnő és több más gxínhánah mm m maxiit LvMűform * * * * 5 * * 8 Operv( Vasárnap: Rigioletto fii). Don Juan. (7); hétfő: Nincs előadás. — Nemzeti. Vasárnap (Szentpéteri bérlet, fel 3), este (7), hétfő (Megyeri bérlet 1., 7). Az ember tragédiája. — Víg. Vasárnap (fel 4, fel 8) , hétfő (fél 8). ..Így múlik el az életünk. — Belvárosi. Vasárnap (fél 4, fél 8) ; hétfő(fél 8): Egy bála rizs. — Madách. Vasárnap (fél 4): Egerek és emberek, este (fél 8) ; hétfő (fél S): Fiúk, lúskok, kutyák. — Művész Vasárnap (fél 4, fél S) ; hétfő (fél S): Csókos asszony. — Pesti. Vasárnap (fél 4, fél S); hétfő (fél 8): Az idegen gyermek. — Fővárosi Operett. Vasárnap (fél 1. fél 8) ; hétfő (fél 8): 6 vagy 6. — Medgyaszay. Vásárnál* 'fél 4, fél 8) mátfő (fél 8): Kezdhetjük elöbül. — Pódium. Vasárnap: Komikusok vására (fél 8); hétfő: Nincs előadás. — Kamara Varáété. Vasárnap (5, 8) ; hétfő (S): Fafurulya. — Royal Revü. Vasárnap (fél 4. fél 8) ; hétfő (fél 8): Zűrzavar a szerelemben. — Fővárosi Nagycirkusz: Októberi világattrakciók (4, 7). — Népvarielé (Spontcsarnok): Karlini és az őszi műsor (4, 7). ADY: Gázláng, 4, 6. S. szomb., vas. és ann. 2-kor is. — ÁTRIUM, (Tel.: 457— 121); Caesar és Cleopatra, 5, 7, 9, szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — ALFA, Kőbánya: Halálos ölelés, 5, 7, 9, szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — ASTORIA, Kőbánya: Mindenki szeretője, fél 6, fél 8 vas. és ünn. 4, 6, 8. — BETHLEN: Csak neked dalolok, fél 5, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 3-kor is. — BUDAI VIGADÓ: Magam útját járom, fél 5, háromnegyed 7, 9, vas. és ünn. negyed 3-kor is. — BODOGRÁF: Elvesztett boldogság, 4. 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — CITY: Dower fehér sziklái, fél 4, háromnegyed 6, 8, sz., vas. és ünn. fél 2kor is. — CORSO Caesar és Cleopatra, fél 4,6, 8, szomb., vas. és ünn. fél 2-kor is. — CORVIN: Csang King asszonya, és 1947 május 1., (színes,) 4, 6, 8, vas. és ünn. 11-kor is. — DÉCSI: Imádlak, de elválok. fél 6, fél 8, fél 10. sz., vas. és ünn. fél 4-kor is. — DÓZSA: Emlékek szerenádja. 5, 7, 9. szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — ÉVA: Áruló asszony. 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — FLÓRIÁN: Tuskólábú. 5, 7, 9, vas. és finn. 3-kor is. — HOMÉROS: Boszorkányt vettem feleségül. 5. 7 9, vas. és ünn. 3-kor is. — HUNNIA: Bocsánat, hogy élünk. 4, 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — IPOLY, (Tel.: 201—002): Ignác, ő 7. 9. vas 5. és finn. 3-kor is. — JÓZSEP ATTILA: Elvesztett boldogság, fél 5, fél 7, fél 5, vas. és üan. fél 3-kor is. — KORÉS H HÍRADÓ. _ (Tel.: 222—199). Csontkatonák, (színes rajzfilm,) MAFIRT, szovjet és nemzetközi sporthíradó, francia világhíradó. A modern angol bánya. A Sió-csatorna építése. Reggel 9-től este 11-ig. — KAMARA: Imádlak de elválok, 4, 6, 8. szomb., vas. és ünn. 2-kor is. — KOSSUTH, (Tel.: 126-204): Gázláng, 5, 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. — MARX, (Tel.: 424—313)- Londoni éjszakák, 5, 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. — OMNIA, (Tel.: 139—693): Nabonga, 5, 7. 9. szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — OTTHON: Új magyar film, fél 4. fél 6. fél , vas. és ünn. fél 2-kor is. — PALACE: Pánik, 11. 1, 3. 5, 7. 9. — PARTIZÁN: Gilda. 5. 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. PÁTRIA: Kína, fél 5. fél 7. fél 9. vas. és ünn. fél 3-kor is. — PHÖNIX: Halálóra és Segítség örököltem. 11. 1, 3. 5, 7. 9. — ROYAL APOLLO. (Telefon: 222—626): Caesar és Cleopatra. 5. 7. 9. sz., vas és ünn. 3-kor is. — ROXY. (Telefon: 221—419) • Tokiói küldetés. 2. 6. 8. — SAVOY. (Tel.: 138—125): Londoni éjszakák. 5. 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. — SCÁLA. (Tel.: 120—150): Piccadilly. 5. 7. 9. szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — SZABADSÁG, (T.: 259—505): China 5. 7. 9. szomb., vas. és ünn. 3-kor is. — TINÓDY: Kína. 5. 7. 9, vas. és ünn. 3-kor is. — UJBÁN: Tokiói küldetés, háromnegyed 3 5. 7. negyed 10. vas. és ünn. háromnegyed 11. háromnegyed 1-kor is. — TÁTRA: Állhatatos tündér. 4. 6. 8 vas. és ünn. 1. 3, 5. 7. 9. — ÚJLAKI: Alvilág királya és Donald, mint rendőr. 5, 7. 9. vas. és ünn. 3-kor is. — URÁNIA: Csendháborító és 1947 május 1., (színes.) háromnegyed 4. 6. negyed 9 (vasárnap délelőtt 11-kor matiné). — VÁROST: Az alvilág végnapjai, fél 4, háromnegyed 6. 8. — ZUGLÓI Emlékek szerenádja fél 5, fél 7, fél 9. vas. és ünn fél 3-kor is. — SZABADSÁG Újpest, (Tel.: 292—167): Karácsonyi vallomás. 6, S. vas. és ünn. 4-kor is. — TÜNDÉR Újpest, (Tel.: 292—163): Száguldó végzet, fél 6. fél S. vas. és ünnepnap fél 4-kor is. — BÉKE Rákospalota: Végre együtt, fél 6, fél 8, vas. és ünn. fél 4-kor is. — TAVASZ, Rákospalota: Szemben a halállal, 6, 8, vas. és ünn. 4-kor is. — SZÉCHENYI, Pestújhely: Férfiszenvedély, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 5-kor is. — ROYAL Kispest (Tel.: 185—739): Bosszú lovagja, 6, 8, vas. ésünn. 4-kor is. — FLORA, Kispest. Végre együtt. 6, 8, vas. és ünn. 4-kor is. — ÚNIÓ, Pestszentlőrinci A vádlott közbeszól, 6, 8, vas. és ünn. 4-kor is. — FÓRUM, Pestszentlőrinc: Gázláng. 6, 8, v. és ünn. 4-kor is. — KOSSUTH Pestszenterzsébet, (Tel.: 344—478). Szürke fény, 6, 8, vas. és ünn. 4-kor is. — TÁTRA, Pestszenterzsébet: Texasi sheriff és Stan és Pan rendet csinál, fél 6 fél S, vas. és ünn. fél 4- kor is. — TÁNCSICS, Csepel: Csak neked dalolok, 6, 8, vas. és ünn. 4-kor is. Cf.re dérié 3oliol-Tíarie: Á tudomány új útjai Frederic Joliot:Curie elvtárs, a Nobel-díjas, világhírű francia tudós, az atomkutatás egyik vezető alakja, a párisi l’Humanité hasábjain világvisszhangot keltő cikksorozatban számol be a legújabb kutatások jelentőségéről. Curie cikksorozatában megmutatja, milyen sorsdöntő küzdelmet vívnak a haladó emberiség legjobbjai, hogy a modern tudomány korszakalkotó újításait a békéért küzdő ember és ne a gyilkolás szolgálatába állítsák. A Szabad Nép a l’Humanité nyomán közli a Nobel-díjas tudós írásait. A történelem számtalanszor utal arra, mit köszönhetünk a tudományoknak, — gyógyszereket, sikeres harcokat az éhség ellen, az ember felszabadítását a természet féktelen erői alól —, ugyanakkor azonban előttünk van a tudomány vívmányainak számos bűnös értékesítése is. Éppen ez a kettősség, a jó és a rossz harca okozza, hogy a tudomány hol reményt, hol aggodalmakat szül. A szörnyű hatású légitámadások és az atombombák kétségkívül igen súlyos jelenségek s mindannyiunkban aggodalmat, meggondolást keltenek. De a tudósok nem akarnak cinkosai lenni azoknak, akik egy rossz társadalmi rendszer keretén belül önös érdekeikre akarják kisajátítani munkájuk gyümölcsét. Az átmeneti aggodalmakat követnie kell a még nagyobb reménynek. A láthatáron egy új, minden eddigit felülmúló emberi élet lehetőségei nyílnak meg, ebben a reményben folytatja munkáját, a tudós és a mérnök. Nem egy elkövetkező világ számára szóló ígéret ez, hanem a mi életünk programja. Ismereteink, mai tárak, képzeletünk és a múlt példái mind azt bizonyítják: döntő felfedezések küszöbén állunk. Most összegeznünk kell az eredményeket, erőinket s ha kell, áldozatainkat. A haladás szolgálatában vizsgáljuk meg a tuberkulózis vagy a rák elleni küzdelmet. Tudjuk, hogy ezek súlyosabb áldozatot követelnek az emberiségtől, mint akár a háború. Mindenki szeretné, ha ezek a betegségek eltűnnének. De tudjuk-e, hogy a közös erőfeszítés, melyet eltüntetésükre kifejtünk, nem áll arányban a betegségek jelentőségével? Az emberiség az utolsó esztendőkben nagyszerű példáját láthatta a követendő útnak. Egy tudományos felfedezés nyomán tudósok egész sora hatalmas anyagi forrásokkal rendelkezve megvalósította az atomenergia felszabadítását. Sajnos, ma ezt a felfedezést világhatalmi törekvések szolgálatába állították, de nem kétséges, hogy az atomenergia helyes felhasználása megfelelő társadalmi rendszerben határában messze meghaladná Hiroshimát vagy Nagasakit. A tuberkulózis és a rák gyógyítása terén történtek bizonyos felfedezések. A Koch bacillus 1881 óta ismert ,és a rák kétségkívül kémiai eredetű szervi baj. Meg vagyok győződve róla, hogy olyan erőfeszítés, mint aminél az atomkutatás irányában kifejtettek a tudósok, gyors és biztos győzelmet hoznak a rák és a tuberkulózis fölött is. A föld kihasználása beláthatatlan javak lehetőségét nyújtja. Az emberiség nagy része most fél az éhínség,től és talán kevésbé, de fél az energiaforrások kimerülésétől is. Nos, a tudomény mai állása már lehetővé teszi a föld olyan mértékű termelékenységét, hogy a ma kihasznált földréteg egy része bőven fedezné az egész világ élelmiszer szükségletét. A fennmaradó terület olyan növényi termékeket szolgáltatna, amelyek a napenergia felhasználásával a legértékesebb nyersanyagok kiapadhatatlan forrásai lehetnének. Új ipar születhetik így, amely a mikroorganizmusok hatóerejét felhasználva, átalakítja az energiákat. A termelésbe beállított földek így meg-megújuló, kimeríthetetlen energiaforrásokká válnak, vize elpárolog a nap határára, vissza,hull a földre és energiát szolgáltat számunkra a vízierőművek közbeiktatásával. Ez a csodálatos gépezet a napenergiát elektromos energiává alakítja, anélkül, hogy kimerítené a föld energiáit, akár ezredévek alatt is. Ugyanebben a szelemben kell hozzálátni a tengerek, az ár és szapály, a szél energiáinak felhasználtukéhoz. Természetes, hogy az energia felszabadítása olyan új források, bőr, mint az uránium és a thérium, jogosan szült hatalmas reményeket. Ezek valóra is fognak válni. De ezeknek az új energiaforrásoknak az előállításához bányanyersanyagra van szükség és ezek a bányák egy nap ki fognak, merülni. Azt hiszem, hogy a mesterséges rádiumelemek tömeges előállítása az urániumból lehetővé fogja tenni azt az energiatermelést, amelyet ma még csak a természet szolgáltat nekünk. Ilyen, módon módunkban lesz a napenergia felhasználásával újra és újra birtokba venni azokat a felbecsülhetetlen carbonid nyersanyagokat, melyek a bányákból kikerülve, elégetésük során gázok és füst formájában értéktelenekké válnak. Felmérhetetlen lehetőségek Beszélnünk kellene még az örökléstudomány beláthatatlan lehetőségeiről, az élőlényeken létrehozott változtatásokról... de meg kell állanom. A következő cikkekben ki fogom fejteni ezeket a gondolatokat. Az a 300 nemzedék, amely a történelem előtti embertől elválaszt, óriási lépéssel vitte előre sorsunkat, de vajmi kevéssé ahhoz képest, amilyen fejlődés utódainkra vár. Ahhoz, hogy az élet fennmaradjon a földtekén, elég az, hogy víz legyen és a nap felmelegítse a vizet. Tudjuk, hogy ez így lesz milliárd és milliárd éven át. Máris hatalmas és előnyös változtatások lehetségesek életkörülményeinkben. Lássunk a munkához, tüntessük el utunkból egy rossz társadalmi rendszer akadályait s akkor az emberiség munkájának hamarosan meglesz a jutalma. Kiapadhatatlan energiaforrások Az életnek anyagra és energiára egyaránt szüksége van. A tengerek A Thibault-család regénye meghódította Magyarországot Gorkij világhírű, méreteiben, témájában hasonló könyve, az Atamonov-család, eddig nem jelent meg magyar nyelven, de a franca, német, angol, olasz kiadátokat nem győzik újból mondani, mert olyan óriási sikere ven Most véerem hozzánk is eljut, ha nem is könyv formában, t t. még ezen a héten a figúráimon keresztül megismerkedhetünk az „Artamonovc család“ tagjával. (x) Harminc éve jelent mg az „Állam és forrmilom“ Most 30 éve jelent meg a marxista,leninista irodalom egyik legkiválóbb alkotása, Lenin állam és forradalom című műve. Az értekezés szervesen összefügg Leninnek azzal a tételével, hogy a szocializmus egy államban is megvalósítható. A mű legyőzhetetlen szellemi fegyver a világ dolgozói szemében. — A NEMZETKÖZI rádiószervezet jogi bizottságának üléseit ifj. dr. Bogsch Árpádnak, a Magyar Rádió kiküldöttjének indítványára tavaszszal Budapesten folytatják. — Megnyílt a francia képzőművészeti kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A szombat déli ünnepélyes megnyitón résztvett Gauquié francia követ és a magyar művészi élet számos kitűnősége. Bölöni György, a Magyar,Francia Társaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Bassola Zoltán közoktatásügyi államtitkár mondott francianyelvű beszédet. * Új zenekari együttes mutatkozik be vasárnap délelőtt 11 órakor a Vasas Székházban (Költői Anna utca 5. sz.), a „Kultúra Szövetkezet“ rendezésében. A magasrendű műsoron Händel-, Vivaldi-, Mozart, és Weinerművek szerepelnek. Vezényel Mikulai Gusztáv, közreműködik Hidi Márta hegedűművésznő. Az egyes műveket ismerteti Gál György Sándor. A belépőjegyek ára egységesen 3 forint. * BARTÓK UTOLSÓ MŰVÉT, a III. zongoraversenyt mutatta be Prágában a cseh filharmónia kíséretével Böszörményi,Nagy Béla. * LISZT: ESZTERGOMI MISE.IÉT és Francia: ISO. zsoltárai adtál elő ünnepi est közelékert a budavári Xapisboldopasszonyitemplom licereáltuása javára hétfőn este 13-kor a Zeneművészeti Főiskola napi termében. A köztársasási elnök legfőbb védnök, sánc alatt rendezetaházi láncversennet Bárdos Lajos vezényli. Közreműködik: Ráthy Anna, Lennyei Erzsébet, Somotiynini Lajos, Horváth László, a templom énekkara és a Székesfővárosi Zenekar. Justizmord Halálra ítéltek egy férfit, azt állítva, hogy meggyilkolta feleségét. Megszílikas ,, igazságszolgáltatás’‘ végrehajtsa elöl. Nem azért, hogy saját életét mentes — azt már úgyis töikreteték —, de leánya előtt vissza akarja szerezni becsületét, nem akarja, hogy úgy nőjjön fel, mint egy gyilkos gyermeke! És ekkor szokatlan dolog történik, az a világ, vert betörők, pénzhamisítók összefognak és megkezdik harcukat az igazság kidöntéséért a becsületért ... Ki is bérik rengeteg kalandos epizód után azt, hogy ki az igazi gyilkos * című filmben vx)