Szabad Nép, 1947. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-14 / 233. szám

KEDD, 19. OKTÓBER 14 SZABAD NÉP Vasárnap délelőtt 11 órakor, 44 nappal a kitűzött határidő előtt Tildi Zoltán és Serő Ernő jelenlétében felavatták a hatalmas szolnoki Tiszahidat Veres a. híd, olyan piros, mintha vérrel, emóber gomb­festékkel fes­tették volna be. Úgy piroslik pók­hálós acélgerendázata, az októberi vasárnapi tiszta égen, mint valami vidám gyermekrajz, mint a suga­ragra pincért keleti nap, valami nagy halász túlméretezett acél­­hálója. Az ország legerő­­sebb hídja 150 mA­ter b°öszú, naponta ISO-—150 vonat ha­ladhat rajta át fel. Jel­sebességgel, s olyan teherbíró, hogy a jelenleg használatban levő mozdonyoknál két, azért© súlyosabbak is átmehetnek rajta- Építése 32 millió forintba ke­rült. Hónapok óta most áll üresen elő­ször: a munkások mind elmentek róla- Ott állnak az emelvényen, az emelvény körül a parton, izegnek, mozognak, feszengenek polgári ru­háikban s felszabadulva tör fel be­­lőlük az éljen, mikor befut Tildy elnök és Ger­ö különvonat.. Pest felöl. Olyan erős, mint a nép ... Tildy meghatott, komoly, Gerö elv­­társ pedig keskenyre préseli ajkait, hunyorog, majdnem, könnyezik. Ez az ország legnagyobb hídja, ezt épí­tették aránylag a leggyorsabban, ez a ,,kedvence", nem titok. — Olyan erős ez a híd, amilyen Magyarország­n még nem volt... mert még a magyar nép sem volt soha ilyen erős mint most — mondja beszédében Gerő miniszter. — Csak szabad emberek tudnak így dolgozni, akik demokráciánk minden hibája, visszássága és számos igazságtalan­sága ellenére tudják, hogy amit fel­építenek, az nem lesz többé a kizsák­­mányolóké, hanem a népé, az övéké, a fiaiké lesz. Azután a vezetőkről, a mérnökökről, munkájuk jelentőségé­­ről beszél: — Nem jó demokrata, nem jó hazafi az, aki lebecsüli a vezetés jelentőségét az ország építésében. A vu­dépítők szellemi vezérkara átgom­­bolt tervekkel és határozott cseleke­­detekkel bizonyította be nemcsak mű­szaki rátermettségét, hanem teljes összeforrottságát, is a magyar demo­­kráciával A nemes munkaverseny ott hallgatják mindazok, akikről szó van. Nemcsak a szolnoki híd munkásait nemes versenyszerződést kötöttek a Margit­ híd munkásaival, most azok is itt vannak, s Gerő elv­­társ valamennyiük jelenlétében hir­deti ki a verseny eredményét. A Mar­­git-híd építői ugyan néhány nappal előbb lettek készen a vasszerkezeti munkákkal, d­e a Tisza .híd építői anyagellátási nehézségek folytán 11 napot, a Margit.híd építői viszont a mederpillér javítása miatt hat na­pot vesztettek s igy valójában egy­­szerre lettek készen. A döntőbíróság tehát mindkét csoportot győztesnek nyilvánította i­s Gerő elvtárs, mi­­közben ezt kihirdeti, átnyújtja a szolnoki hídépítőknek a Ma­gyar Kommunista Párt, a Margit­ híd építőinek pedig a közlekedésügyi minisztérium által adományozott ezüst serleget. Ez a verseny több mint egyszerű verseny: új munkastílust jelent. Gerő elvtárs így értékeli: •­ A Kossuth-híd építése roham, munka volt. Az utána következő hi­­daknál a lelkes „rámenés" mellett m­ind nagyobb szerepet játszott a munka tervszerű megszervezése, elő­­készítése és vezetése. A szajoli vasúti híd építésénél mindehhez hozzájá­­rult egy harmadik új vonás, amely­­nek döntő­ jelentősége volt: az öntu­­datos, nemes, megszervezett munka, verseny, amely minden nehézséget, minden műszakilag kiszámított idő­­határt legyőző erőnek bizonyult. Igazságos elosztást! Gerő elvtárs ismeri munkatársak, a hídépítőket. Tudja, hogy ők végzik a legcéltudatosabb, a legszervezettebb rohammunkát. Látogatja őket, közöt­tük jár s így tudja azt is, hogy kö­veteléseik vannak. — Veletek együtt akarjuk és köve­­teljük, hogy mielőbb teremtsék meg a dolgozók bíróságait, amelyek alkal­masak lesznek arra, hogy elrettentsék azokat, akik a nép nyomorán akar­­j­­ak meggazdagodni. Ezért követeli i­s magyar nép, hogy azt amivel az ország rendelkezik, igazságosan osz­­szák el, mindenkinek a munkája sze­­rint. Ha a magyar demokrácia telje­síti a dolgozók e jogos követeléseit — és teljesítenie kell —, akkor bizonyo­sak vagyunk benne, hogy a magyar dolgozók még önzetlenebből, még eredményesebben fogják felépíteni a nép új, szabad, független, erős Ma­gyarországát. — Ez az! — hallatszik a hallgató­­ság soraiból. A tapsviharba — vas, taps az, motorkalapácshoz szokott kezek élesztik — elragadtatott kiál­­tások vegyülnek, ,,gazdájukat" élte­­tik a pesti s szolnoki hídépítők. A munkában elöljáróknak­ Tildy köztársasági elnök emelkedik most szólásra. — Az ország a maga életének kincseit, minden javát azok szá­mára biztosítja, akik részt vesznek a munkában, az építésben. A nem,­set életét vezető magyar k­or­­mányzatnak egy kötelessége van az országban elérhető. Elsősorban h­ogy biztosíts ez számukra az élet­­nek mindazt a javát, amely ebben országban elérhető. Elsősorban azok éljenek az ország javaival, akik erre a munkával rászolgáltak. Beszéde végén Tildy kezet szerít Gerővel. Keményvágású, őszülő fejük mögött ott lobog a vasárnapi ünnep­­ségek háromszinű zászlója a napban. Felharsan a Szózat. A hídépítő mun­kásság előtt ott villog, lobog, ígérke­zik az egész Magyar Köztársaság. A híd is szinte vigyázzban áll, míg szól a zene s látszik,­ nyugodtan várja a mozdonyokat, a tehervonatokat, az egész magyar élet rohanó, sokezer­­tonnás súlyát. rr­ft* 1948 május elsejére megszüntetjük a NIK deficitjét A NIK-nél dolgozó kommunisták határozata Vasárnap délelőtt országos érte­­kezletet tartottak a Kommunista Párt Akad­ímia­ utcai székházában a NIK kommunista vezetői. Az érte­­kezleten Karádi Gyula elvtárs, a NIK főtitkára ismertette az államosított üzemek mai anyagi helyzetét. Elmon­­dotta, hogy 191,6 novemberében nyolcmillió forint értékű árut termel­­tek ezek az üzemek. 191,7 szeptembe­­rében már több, mint 16 millió fo­­rint volt a termelési érték. Egyes üzemekben, mint a nyersvastermelésnél túlhalad­ták az 1938-as színvonalat. A legfontosabb feladat most az, hogy a termelés további fokozása mellett észszerűbb munkaszervezéssel az üzemek jobb kiha­sználásával jövő év május elsejére teljesen megszüntessék a deficitet. Vas Zoltán elvtárs gazdasági tájé­­koztatója után az üzemek vezetői szá­moltak be munkájukról, majd hatá­­rozati javaslatot fogadtak el, amely­­ben egyhangú lelkesedéssel csatla­koznak a Rákosi elvtárs által kitűzött feladat megvalósításá­hoz, hogy a NIK deficitjét 191,8 május elsejére megszüntetik. még ebben a hónapban be kell szolgáltatni a gabona- és lisztfelesleget. A vasárnapi hivatalos lapban meg­jelent kormányrendelet intézkedik a gabona és lisztfeleslegek október 3- ig történő kötelező beszolgáltatásáról és arról, hogy egyes személyek mennyi gabonát illetve lisztet tarthatnak meg saját ellátásukra. Eszerint a gazdák vetőmagjukon kívül (holdan­ként 120 kg búza, 100 kg rozs vagy kétszeres) minden családtag után 240 kiló kenyérgabonát, vagy ennek meg­felelő lisztet tarthatnak vissza. Ugyanilyen mennyiség jár a kommenciós alkalazottaknak is, a visszatartható fejadagból azonban le kell vonni a már megőrölt és fel­­használt mennyiséget. A vetőmagon és fejadagokon felüli mennyiséget ebben a hónapban be kell szolgál­tatni. A beszolgáltatás azokra is vonat­kozik, akiknek birtokában liszt vagy gabona van, de jegyellátásukról nem mondtak le.­Ezek h­avonkint és fejenkint leg­­feljebb 5 kiló lisztet tarthatnak meg, kenyér- és lisztjegyeikről azonban le kell m­ondaniok. Utóbbiak 1948 augusztus 1­ig mon­danak le ellátásukról,­ így fejenkint összesen 50 kiló lszt maradhat bir­­tokaikban. Intézetek, intézmények és vállalatok alkalmazottaik részére csak oly mennyiségű lisztet tarthat­­nak vissza, amelyet hatósági kiuta­­lásra kaptak. A gabona és fisztafelesleg beszolgál­­tatása mindenkire kötelező, akár vo­­natkozik rá a terménybeszolgáltatási rendelet, akár nem. A beszolgáltatás a gyűjtőkereskedő által kiállítandó A, vagy B jelű vételi jegyre történik. A. jegyet a földadóval hátralékban lévők kapnak, B-jegyet pedig azok a 15 holdon felüliek, aki te­rménybeszolgál­tatásukat csak­ részben, vagy egyál­talában nem teljesítették. A beszolgáltatott gabona ára mázsánkin­t 80 forint. Végül közli, a rendelet, hogy a beszol­gáltatást elmulasztók ellen szigorú eljárást indítanak. Nem emelték ki a tűzifa árát Egyik hétfői lap hírül adta, hogy mázsánkint négy forinttal emelik a külföldről behozott tűzifa árát. Az Anyag, és Árhivatal ezzel kapcsolat­­ban közli, hogy a tűzifa árát nem emelték és a tűzi­fakereskedők válto­­zatlanul 25 forintos áron kötelesek vevőiket kiszolgálni, ellenkező esetben árdrágítást követnek el. «­ iszi orosz és angol nyelvtanfolyamok kezdők és haladók részére a Munkaszol­­gálatosok Országos Antifasiszta Szövetsé­gének Központjában (V., Bajcsy -Zsili­v­szky­ u. o. félemelet). Felvilágosítás d.e. 9—1 és d. u. 50^8-ig. Bizalmi testületet választottak a NIK központ tisztviselői A magántisztviselők tizennyolc bi­zalmit választottak, akik közül 12 a Kommunista Párt, 6 a­­Szociáldemo­­krat­a Párt tagja. Nemrég választot­tak bizalmit a műszaki tisztviselők is. Ennek a választásnak eredménye­ként 9 kommunista és 3 szociáldemo­­krata került be a bizalmi testületbe, amely végleges összetételében 21:9 arányban oszlik meg a két munkás­­párt tagjai között. Britannia szállói Budapest, VI., Teré£-krt 39. || A Nyugati p. u közelében. S: Ismét a polgári forgalom szolgálatában Folyó hideg-melegvíz, telefon, fényjelzés minden szobában Saját fölön garázs Hétfőn 87 vágón burgonya érke­zett a nagyvásártelepre. Ebből a mennyiségből történt első ízben a jegyre való szétosztás. A fogyasztók a. K. jegy ellenében egy kiló burgo­nyát vásárolhattak. Ahhoz, hogy minden jegytulajdonos fogyasztó megkaphassa burgonyáját, ISO vá­gón burgonya, szükséges. Hétfőn ter­­rmészetese­n az igényjogosultak teljes szám­­ban nem kaphatták meg je­gyükre a burgonyát, mivel a 87 vagonból csak egy­harmad kerülhetett jegyre szétosztásra, egy­­harmadát tartalékolták, egyharm­ad­­rész pedig üzemi ellátás céljait szol­­gálta. Ennek ellenére hé­tfőn még mindig jelentős feketepiaca is volt a burgo­nyának és bár a burgonya 96 filléres és 1,06 forintos nagykereskedői ára változatlan maradt — jóval az­ 1 .30 fogyasztói ár felett is voltak eladá­sok. Szakértők véleménye szerint ennek több oka van: nem történt intézke­­dés eddig a vendéglátó ipar ellátá­sára, úgyhogy a vendéglősök, luxuséttermek egymás túllicitálásával verik fel a burgonya árát.. A vidékről érkezett jelentések sze­­rinnt nem intézkedtek az 50 kilós burgonyaszállításokról sem. A rendő,­őrség még hétfőn ig egész sor olyan ilegáns kereskedő, feketéző nyomára bukkant, akik — gyakran 50—100 nevet tartalmazó névjegy­­zékkel birtokukban — végeztek vá­sárlásokat és adták fel ezeknek a nemlétező személyeknek, de valójában a feketepiacra a többmázsás b­ur­­gonyaszállí­tólányokat. Súlyos zavarokat okoz az, hogy az üzemi ellátás nincs tökéletesen meg­szervezve: az üzemek egy része már megkapta a burgonyáját, viszon­t a nehézipari üzemek, építőipari munkások stb. jórésze még nem kaptak burgonyát. Sokan — akiknek már megfelelő készletük van — továbbra is igénybe­veszik az üzemi ellátásra kerülő bur­­gonyát. Ugyanez a helyzet a ma­gánháztartásokban is: nagy készletek vannak háztartá­sokban, de ezek ma is szorgalmasan bevált­­ják jegyeiket is. Feltűnő, hogy a JIOSzK alig irá­nyít Budapestre burgonyát, azzal a kifogással, hogy Szabolcsból vidékre küldi. Illetékesek szerint szükség volna e­nnek a felülvizsgálására is. A vidékről érkezett jelentések arról szá­molnak be, hogy ma is nagyban f űzik a szállítási engedély nélküli fuvarozást. Vannak olyan nagykereskedők, akik szállítási engedély nélkül szén ellené­­ben szállítottak és árusítottak bur­gonyát. Súlyos zavarokat okoz, hogy máig sincs meghatározva: a be­­szolgáltatásra kötelezett hat vár­­megye községein, járásain belül ki mennyit köteles beszolgáltatni. Nincs meghatározva, hogy holdam, kint mennyi a beszolgáltatandó mennyiség. . Már most látnivaló, hogy egyes nagygazdák igyekeznek összeköttetéseik révén kijátszani a hatóságokat. Gy. I.­ ­ Helyzet a bársonyafronton amonski ŐRJÁRAT — Mutassa! — Tessék! — A burgonya, a rég nem látott, valóban ott van a kosár­ban. — Hol vette? — Itt, a csarnokban, a K.jegyre. Az érdeklődő néni pillanatok alatt megszámolja: húszan állnak sorban,, érdemes neki is szerencsét próbálni­ A Tolbuchin­ körúti nagycsarnokban még három helyen árulnak burgo­nyát. Ha megvan a burgonya, húst könnyebben lehet hozzá venni. Hosz­­szú idő után hétfőn először kitöltöt­ték a borjúhús árát jelző rovatot: csonttal 8, csont nélkül 11,50 forint kilója. Bőségesen van marha 7­, birka 7, bárány 9, disznóhús csontta 13—14, csont nélkül 17—18 fo­rintért. Olcsóbb lett a libaaprólék: 4—5 forint kilója. Egyelőre van még főzelék is a burgonya pótlására — igaz, hogy meglehetősen drága. Sárgarépa 1.60 —1.80 forint, kelkáposzta 20—30 fil­lérrel olcsóbb, mint, szombaton, 1.20— 1.30 kilója. A karfiol elérhetőbbé vált,­­az árát jelző fekete táblán még ott van a 3.60 halvány jele, de fölé erős vonásokkal mindenhol 3.20-at írtak. A csarnokban sorban állnak zseni­­léért is, a csarnok előtt, viszont tizet is vásárolhatsz jegy nélkül, darabját 1 forintért. Nyáran árusít­­ják a Fővám­ téren és a Váci­ utca végén. A gazdasági rendőrség figyel,­melbe ajánljuk. Ugyanakkor meg­­nézhetnék azt is, hogy kik vásárol­­ják össze a csarnokban a citromot, zellert, zöldséget és petrezselymet, hogy aztán a csarnok előtt 10, 20, 30 filléres felárral árusítsák a tapasz­talatlan vásárlóknak. (—rácz) 3 A munkásbíróságok felállítását sürgették a főváros közigazgatási bizottságában A főváros közigazgatási bizottsága hétfőn délben ülést tartott. Bechtler Péter elnöki megnyitójában üdvö­zölte az új Dinnyés-kormányt, amely mint a munka kormánya, számíthat a fővárosi autonómia teljes tám­oga­­tására. Bognár József polgármester bejelentette, hogy a községi 1,5 mil­liót, az ÁFOSz 1 milliót kapott a GF-től burgonyavásárlásra, míg a főváros maga 2 milliót fordít erre a célra. A kettős ellátást minden élel­­miszernél kiküszöbölik. Millók Sán­dor (SzDP )a Dinnyés-kormány üd­vözlése után Olt Károly elvtársat, az új népjóléti minisztert biztosította a Szociáldemokrata Párt támogatásá­ról. Ezután az aszály okozta közellá­tási zavarokkal foglalkozott s kérte a téli tárolások meggyorsítását, ha szükséges, a termelők legszigorúbb elszámoltatásával is. Földes Mihály fMKPI a fővárosi dolgozók legégetőbb várospolitikai kí­vánságait a következőkben foglalta össze: Protekciómentesen osszák­­ át az ingyen tankönyveket és tanszere­iket. Gyorsítsák meg a burgonya tá­rolását télire. Kezdjék meg a sérült házak és belső berendezésük (vízveze­­ték, WC, stb) kijavítását. Az árdrá­­gítók megfékezésére állítsák fel a munkásbíróságok­­at. Vezessék be a szigorú készletgazdálkodást és gon­­doskodjanak a kisfizetésű lakosság tüzelőszerellátásáról. Legalább 10.000 gyermeket lássanak el télire ingyen cipővel és ruhával. — Hivatalos ada­­tokkal mutatta ki a főváros anyagi­­helyzetéről terjesztett híresztelések valótlanságát. A főváros adóbevételei kedvezően alakulnak. Éppen ezért az új költségvetést legkésőbb decem­ber elsején életbe kell léptetni. Vége­­zetül ismertette a Magyar Kom­mu­­nista Párt nagybudapesti pártbizott­­ságának javaslatait a legsürgősebb városigazgatási problémák megoldá­sára s felszólította a koalíció pártjait a termékeny együttműködésre. Kéri János (Parasztpárti) és Ka­takovics József (PDP) hozzászólásai után Révész Mihály (SzDP) foglal­­kozott az ellátás kérdéseivel. Az el­hangzottakra Bognár­ József polgár, ■mester válaszolt. Három kitűnő író­­— három új mű —három új siker! Bónyi Adorján Lyka Károly Fekete István TűnőMűvészet Tíz szál élet Regény és közönség s századvégen gyertya Regény Ara kötve 34.— Ft. Kötve 26— Ft. Ára kötve 24.— Ft Kaphatók minden könyvkereskedésben U­j Idők-kiadás.

Next