Szabad Nép, 1947. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-09 / 255. szám

VASÁRNAP, TÍÍH NOVEMBER 9 SZÁZAD NÉP Segítsük a munkanélkülieke­ ­t kimutatnra fekszik előttünk . Egyiket a szakszervezetek •munkaközvetítő hivatalai fják ki Ebből megtudhatjuk, hogy a mun­kát a keresők az elmúlt hónapban is­mnét nagyobb számban jelentkeztek mint bármelyikben is az év többi hónapjai közül. A másik kimutatást az OTI és a MABI tagnyilvántartási osztályától kaptuk. Ez viszont arról tanúskodik, hogy a biztosított műn.­rrások száma tavaly augusztus óba­n 18.291-ről­ 151.509-re, a­­tisztviselőké pedig 169.687-ről u­t AIS-re emelke­d­ett. Az iparban és kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók száma tehát egy év alatt 1­­ százalékkal, a most nyilvántartott munkanélküliek szák­totának majd kétszeresével növekedett. Az OTI és a MABI ellen­tmonda­­nak a munkaközvetítők adatainak Férsz®, gondolhatnánk arra is, hogy ez a­z ellentmondás nem a dolgozó munkások létszámának valóságos emelkedéséből, hanem­­a fokozott el­lenőrzésből és ennek eredményeként a visszaélések számának csökkentésé­ből származik. A Statisztikai Hivatal gyári kutatásai­­azonban nem ezt bi­zonyítják­. 19­8 augusztusa óta egyet, ■len nagy- és középüzemben, sem csökkentették a dolgozók létszámát, ellenben kevés kivétellel mindenütt ■növelték. Világos tehát: a munka­­nélküliek száma nem emelkedett, ha­­nem csökkent s áia lényegesen — 150 ezer emberrel — kevesebb mun­­kanélküli va­n az országban, mint egy évvel ezelőtt volt. R­ossz tehát a munkaközvetítők kimutatása? Ezt mégsem mond­­hatjuk. Hibák,­­ amelyek részben a helytelen adminisztrációból, részben onnan származnak, hogy sok munka­­nélküli nemcsak­ a saját szakmájá­­ban, hanem m­ás szakszervezeteknél is jelentkezik munkára, mert ettől gyorsabb elhelyezkedést remél­ő­ké , végtelenül vannak. A kimutatott lé­számot nagyjából mégis helyesnek fogadhatjuk el, mert a hibák leszá­­m­ítása legfeljebb néhány ezerrel csökkenti is a munkára ténylegesen jelentkezők számát, de azon a tényen mit sem változtat, hogy a munkaerő kínálat emelkedik. De honnan, ha a gyárakból nem bocsátanak el embe­reket ? Többségükben nyilván azok somiból, akik a háború befejezése u­tán a könnyebb keresetet nyújtó fe­kete kereskedelemben keresték meg­­élhetésüket, de most, a normális gaz­dasági élet fokozatos h­elyreállásával ismét a termelő munkába kényszerül­nek. igen sok olyan jelentkező is van, főként nő, aki soha nem dolgozott, de a háború alatt eltartó nélkül ma­­radt és most magának kell kenyerét megkeresnie. Jelentős mérletében nö­­vekedett az oly­aan családok száma is, ahol a férj és feleség egyaránt mun­káb­a jár, vagy akar járni. Kettős következménye van ennek. Először a kereső pályákon elhe­­lyezkedni akarók száma lényegesen túlhaladja a háború előtti színvona­­lat. Ennek ellenére elégedetten álla­píthatjuk meg,­ hogy a munkanél­küliség problémája semmivel sem súlyosabb, sőt sok tekintetben jobb, mint az úgynevezett, békeévek ide­­jén. Pontos adataink ezekből az évekből nincsenek, hiszen ez vajmi keveset érdekelte Horthyékat. De az OTI és a MAPI kimutatásai jó tá­­m­aszpontot nyújtanak az összeha­sonlításhoz. A biztosítottak szá­ma ma huszonhárom százalékkal maga­sabb, mint 1933-ban volt és csupán­­tíz százalékkal marad el az 1938. kári biztosítottak létszáma mögött. Az ipari munkásság 50 százalékát foglalkoztató nagy- és középüze­mekben több ma a dolgozók lét­­száma, mint 1938.ban volt és jóval több az állami és egyéb közhivata­lokban is. A másik következmény az, hogy­­*"*■ gyakorlatlan dolgozók keres­­nek munkát, akik minőségileg nem egészen felelnek meg a követelmé­nyeknek. A vasas, és a magántiszt­­viselők szakszervezete számol be sr­­ról, hogy számos kihe­vet­tü­l­ tag­juk válik ismét munkanélkülivé, mert n­em tudja munkakörét ellátni. .Több fáriss szakszervezettel együtt, — bár y­-je gy­ámú munkanélkülit tartanak ilgován —, sok esetben nem tudnak a munkáltatók megkeresésének ele­­get tenni. Júniusban 1000 ilyen eset­­ről számolnak be ,is lényegesen azóta sem csökkent ez a szám. Egyúttal azt is bizonyítja ez, hogy jó szak­munkás nincs munkanélküli, jó szak­,­munkásban máris hiány van. Ha ez így van mos­t, mennyivel inkább így lesz később, amikor a hároméves terv beruházásai következtében fo­­kozott mértékben fogják keresni a gyárak a szakmunkásokat. Ha pedig az igényeket nem tudjuk kielégíteni, felbecsülhetetlen károkat okozhatunk ezzel a hároméves tervnek, a ma­gyar népn­ek. A silányabb munkaerők beállítása nem oldhatja majd meg ezt a kérdést, mert­ a terv h­lal meg.­­ követelt teljes értékű­ munkát, egy­általán nem, vagy csak hónapok gya­ ’­kor­lata után tudják majd teljesíteni Mindebből önként adódik az első esz­köz, amellyel munkanélkülieket meg kell segíteni. Szakmai és továbbképző tanfolyamokkal elkészíteni a mun­­kára az újonnan jelentkező, képzetlen munkásokat. Ez a munkanélküliség megoldásának távolabbi, de egyálta­lán nem halogatható programja. Ennek megoldása azonban nem menti meg őket a tél nélkülözéseitől. Átmeneti munkához kell tehát őket juttatni. Az adott körülmények kö­zött azonban nincs teljesen kielégítő megoldás. Ilyenkor ősszel a m­unkan­élküliek száma az idényjellegű munkák megszűnése miatt mindig emelkedni szokott. A hároméves terv beruházásai is csak későbben fogják hatásukat éreztetni az iparban és akkor is első­­sorban a ka­nun belüli munkanélküli­séget fogja megszüntetni. Egyedüli megoldás tehát a közmunkák szerve­­zése. A Gazdasági Főtanács leg­utóbbi ülésén hatmillió forintot sza­­vazott meg november hónapban erre a célra, amelyből ötszázezer forintot Budapesten, a többit elsősorban Csongrád, Szolnok, Békés, Dél-Pest, Heves, Hajd­u, Szabolcs és Zemplén vármegyékben, — ahol a munkanél­küliségnek valóságos góc­pontjai ala­­kultak ki —­ fogják közmunkákra felhasználni, összesen 14 000 ember jut- így munkához. A segítség jelen­tőségét fokozza, hogy ma más össze­tételű a munkanélküliek töme­ge, mint a háború előtt volt. Sok közöttük az öt-hat holdas gazda, akiknek e­látása biztosítva van, de földjének megmű­­velése nem köti le egész évre mun­kaerejét. Ezek csak alkalmi munka­­nélküliek. Nagy azoknak a száma is, akik csak most lettek, vagy válnak munkanélkülivé, akik nem irodai és gyári munkával ugyan, de megke­resték a kenyérre­valót. A ténylege­sen segítségre szorulók száma tehát kevesebb a jelentkező munkanél­kü­­lieknél. A közmunkáknál alkalma­­zásra kerülők kiválogatásánál éppen miért, figyelemmel kell lenni erre és esősorban az önhibájukon kívül ré­gen munkanélküli és a valóban elvi­­tatlinok elhelyezéséről kell gondos­­kod­ni. háború előtt szokás volt a szakszervezetekben, hogy egy évben egyszer keresetük bizonyos hányadán munkanélküli szaktársaik megsegítésére ajánlották fel a szer­vezett munkások. Ebből osztottak a rászorulóknak karácsonyra rendkí­vüli segélyt. Ezt újította most fel az Édesipari Munkások Szakszerve■ zete, amikor dolgozó tag­jai elhatá­­zosták, hogy keresetüknek szét szó. Zalákért a munkanélküliek regélye, és éré adják■ Példájukat ti többi szakszervezeteknek is követniük kell. A proletár­önsegély megszervezése közmunkák mellett további jelen­­tős segítséget nyújt az önhibájukon kívül nyomorba jutott munkások­nak. Mindehhez csatlakozik végül az a felhívás, amellyel OH Károly nép­jóléti miniszter fordult a társada­lomhoz és kéri, hogy adományno­cs járuljon hozzá a munkanélkülieket segélyező alap megteremtéséhez. Tudjuk, a munkanélküliek nem segélyt, munkát akarnak. Azt is tudjuk, hogy segéllyel nem lehet megszüntetni a munkanélküliséget. De át kell segíteni a munkanélküli­eket azon a pár nehéz hónapon, amíg hároméves terv annyira fejlődött, hogy valóban megszabadítja — tör­­ténete folyamán első ízben és egy,­­úttal véglegesen — a magyar dol­­ogokat a munkanélküliség rémétől. Sárkány László Garantált minőségű női-, férfi- és gyermek tipuscipők olcsón Halász IV. Múzeum krt. 3 GUMI­LIEBUNG FERENC ékszíjak, hajtószíjak, kötények, iringók, gáz, labor vörös tömlők javítóanyagok, gyermekkoc­sigumik VI. Jókai­ utca 7. Tel.: 129-175. Egy hét alatt 35 százalékkal növekedett a bevetett termet Lassan lemorzsolódnak a spekulációs élelmiszerárak A néhány na­pon csendes, őszi eső , későn ugyan, de megérkezett és az egész országban fokozott erővel és lendülettel folyik a szántás és az őszi vetés. Ha az időjárás kedvező marad, az őszi munkák nagyobb részét elvég­­zik. Hivatalos jelentés szerint november 8-án a helyzet a következő: ősziek alá­ felszántott terület az ok­­tóber 10-i állapottal szemben : 1.936.002 kát. holdról 272.520 holddal 2.209.322 kát- holdra emelkedett. A tavasziak alá felszántott terület 538.256 kát. holdról újabban felszán­tott 60.996 holddal 599.252 holdra növekedett. * Az ősziekkel bevetett terület az okt. 30-i állapottal szemben így ala­­kult: búzával bevetett terület 701.182 holdról 209.813 holddal 999.995 kát. holdra emelkedett. Rozzsal bevetett terület 378.726 holdról 149.499 hold­­dal 537.225 holdra növekedett. Az összes ősziekkel (takarmány, árpa, stb.) bevetett terület 1,333.767 holdról 393.000 újabban bevetett holddal 1,726.841 holdra emelkedett. A bevetett terület október 50 óta te­­hát kereken 35 százalékkal növeke­dett! Az időjárás kedvezőbb alakulása kihat az élelmiszerpiac áraira és az árufelhozatalra is. A spekuláció, amely a tartós szárazság miatt az őszi vetés elmaradására számított, a jövő évi jó értékesítés reményében készleteket halmozott. A szántási és vetési munkálatok megindulásának hálájára hirte­len piacra dobtak lisztet, tojást, szársz­főzd­éket, zsírt. A Zugliszt ára nagyon erősen vissza,­esett és a kínálat emelkedik. A tojás zugforgalmi ára 1.45—1.48 forint volt, most az is esett és már 1.20 forintért is van kínálat. Szó van ar­ról, hogy hamarosan néhány millió darab tárolt tojás kerül piacra s em indította meg az árcsökkenést. A krumplipánik megszűnt és a má­­zsánkint 200 forintos spekulációs krumplira a tulajdonosok erősen rá­fizettek. m. k. Ki felelős érte ? Milliós ráfizetéssel dolgozna és 13.000 kisembert tenne tönkre az állam pénzéből épülő Cardo faipari gyár Az állam pénze — a dolgozók pénze. Aki az állam millióit herdál­ja el, az a dolgozók zsebéből szedi ki a forintot. Ennyit elöljáróban a Cardo Rt történetéhez. A Cardo Faipari R­...nek a háború előtt Győrött volt a telephelye. Ve­­zetője dr Jordán a békeidőben az angliai bútorexpor­tot szorgalmazta, de a háború meg­kezdésével rátért a sokkal jövedelm­zőbb hadiszállításra: kincstári ren­­deléseket teljesített a honvédelmi minisztériumnak. A háború azonban nemcsak jó üzletet jelentett, hanem bombázást is: az ő gyárát is bomba, találat érte. A felszabadulás után — miután kiszabadult a rendőri fel­­­ügyelet alól — Jordán úr is foly­tatni akarta mesterségét. Kibérelte a Gyömrői­ úti Honvédségierők gép­kocsiszínét és ott akarta berendezni a gyárát. Pénze nem volt,­­tehát 1Té­telt kért: 1.700.000 forintot forgó­tőkére, a gyár felépítésére, továbbá 100.000 fontot gépvásárlásra. Nem kért hiába: a hiteleket elkezd­­ték folyósítani, 1947-ben megkezdő­dött az építkezés. Eddig­ már hatal­mas összeget, négymillió forintot fordítottak a gyár felépítésére, béren­­dezésére. Munka közben azonban ki­derült, hogy az eredetileg tervezett összeg egyáltalán nem elég. Ahhoz, hogy az ü­zem működni tudjon, 8—10 millió forintos beruházásra van szük­ség. Hogy mit jelent ez az összeg,­ azt mutatja az is: a hároméves terv az első évben az,egész magyar fa­­i­mi számára kétmillió forintot irá­nyoz elő." Az állam tehát hiteleivel felépíti a Cardo gyárat. De kinek van haszna ebből ? Jordánnak és támogatóinak bizo­­nyára igen. Az államnak, a dolgo­­­zóknak azonban semmiesetre sem-­ Jordán megegyezett ugyan az ipar­­ügyi minisztériummal, hogy a rész­vények, fele a minisztérium tulajdo­nába megy át. Ez azonban a mai napig hivatalosan nem történt meg. De­ ha meg is történt volna, milyen jogon birtokolja Jordán a részvények felét, amikor az állam milliókat fi­zetett, ő maga pedig — a pénzügy­­minisztérium könyvvizsgálójának megállapítása szerint — alig 10— 20.000 forintot. A főkérdés azonban nem is ez. A főkérdés: szükség van-e egyáltalában er­re az üzemre? Nem, nincs rá szük­­ség, mert az új üzem, amely bútor­exporttal foglalkozna, tizenháromezer kisember megélhetését veszélyeztetné. Ennyi kisiparost foglalkoztat ugyanis az asztalosipar, amelynek létfeltétele az export. Az exportszükségletet pedig teljesen fedezni tudja a kis­ipar. Nincs rá szükség, mert ha meg is tudna indulni, lehetetlen volna biztosítani­­ a gyártáshoz szükséges nyersanyagot. Nincs rá szükség, mert az előze­­tes számítások szerint évi 1-2 milliós defcittel működne. A bányák, a nehézipar deficitjét — a régi tőkés irányítás örökségét — vállalta az állam, mert a termelésnek ezek az ágai döntő fontosságúak az ország számára. De súlyos kárt jelent a nemzetgazdaság­­nak az, ha most építenek fel olyan üzemet, amely biztosan deficites lesz — és amely nélkül is nagyon jól meg tudunk lenni. A Cardo Faipar Rt. felépí­ésére fordított többmillió forint — k­árba­­veszett pénz. Ak­ik az ország pénzé­vel támogatták a gyár építését — sú­­­lyen kárt okoztak ezzel az államnak. Kérdezzük: ki a felelős ezért! K 9. FELEJTSE EL osztálysorsjegyét befizetni!! HÚZÁS MÁR novelb­er - én kezdődik r NAGY Hatvany Lajos: Urak, polgárok, parasztok SIKEREK Somerset Maugham: Akkor és most Izgalmas, dokumentum - jellegű vallomás és tanulmányok. Ara kötve 24.— forint Maugham első történelmi regénye: magas irodalom és világsiker ritka találkozása. Ara kötve 30.— forint Révai Irodalmi Intézeti A Szakszervezeti Tanács elnökségeinek fenn való a szakszervezetek vezetőihez, a bizalmiakhoz és az üzemi bizottságokhoz A magyar reakció, a külföldi im­­perialisták magyar ügynökei, szer­vezett, irányított támadást indítot­tak a magyar demokrácia ellen. Rémhírterjesztéssel, háborús hírek propagálásával iparkodnak a kishi­­tűeket, ingadozókat félrevezetni, a magyar demokrácia fejlődését gaz­dasági és politikai téren akadá­lyozni. Ellenforradalmi kémszerve­­­etet leplezett le a demokratikus rendőrség, Pfeiffer, a magyar fa­siszták egyik vezetője, külföldre szö­kött. Most, amikor az üzemek a munkásbírák kijelölését megkezdik, induljanak a szakszervezetek ellen, támadásba, a rémhírterjesztő, há­­borús propagandát terjesztő ellen­­forradalmi megmozdulások ellen. Sorozatos szakszervezeti és üzemi gyűléseken verjék vissza a demo­­kráciaellenes háborús uszítók hazug hadjáratát. A szakszervezetek üzemi szervei a két munkáspárt üzemi szerveivel egyetértésben kövessenek el mindent, hogy csírájában fojtsák el az üzemekbe beszivárgott fasisz­ták tevékenységét. A Margit-hidat november 16-án átadják a forgalomnak A Margit híd félszélességében hat héttel a kitűzött határidő előtt el­készült. A hidat ünnepélyes keretek közt jövő vasárnap, november 16 án délelőtt 11 órakor adja át a forga­lomnak Tildy Zoltán köztársasági elnök. A Dunát átszelő harmadik hídon a megnyitóünnepség után azonnal megindul a forgalom. A vil­­lamosforgalm­at ingajárat biztosítja­

Next