Szabad Nép, 1947. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-02 / 274. szám
'VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZA NÉP « fai V. ÉVFOLYAM, 271 SZÁM EMELI! ARA 40 FILLÉR & oítál» a tSpirSfiassiiRf Jegyeket ^.Szigorú intézkedétek a renz kenyeret $&tő pékek allen Tls&fa gyapjú tipsiinovef, rf?ip a flawcil és olcsó seijcra készöl karácsonyra KEDD, IS .47 DECEMBER Francia munkásárulók (G. M.) ,Az imperkpistolk tab- Utcai eszközeinek fegyvertárában •— állapította meg a kommunista pártok lengyelországi nyilatkozata két hónappal ezelőtt — különleges szerepet tött be a jobboldali szocialisták áruló ■ politikájának felhasználása, aldknek típusa Frant.ciaországban Blum, Angliában Attles és Berm, Németországban Schumacher, Ausztriában Renner és Schärf, Olaszországban Saragat stb.* Magyarországon akadtak, akiik ezt a megállapítást tagadták. Nyugaton nem tagadják. Antwerpenben a szocialista értekezleten különböző nyugati szociáldemokraták teljes nyíltsággal olyan politikát követeltek, amely „a Kiarshall-terven és az antikommunizmuson épül fel“. Ez legalább világos beszéd. De a legutóbbi franciaországi események — a kommunista lapok nyomdáinak és szerkesztőségének megszállása, a sztrájkoló bányászok ellen felvonuló tankok, a Saint Étienne-i munkásokra tüzelő gépfegyverek — ugyancsak világosan beszélnek arról, hogy mit jelent el a „Made in USA“ védjegyű Szociáldemokrata politika a taunkások, a dolgozó nép számára. Ha valaki előtt egy pillanatig is kétséges volna, hogy a francia Szociális Párt politikáját Amerikában csinálják, csak szemügyre kell venni az amerikai politika franciaországi céljait és Blimiék tevékenységét. A kettőnek kísérteties azonossága rögtön kiderül. Mit akarnak az amerikaiak Franciaországban? .Külpolitikai téren meg akarják szerezni az országot, támadási tervük előretolt támaszpontjának. Sranciaországnak csatlakoznia kellene a szovjetellenes blokkhoz, ami egyebek közt azt is jelentené, hogy Franciaországnak elemi létérdekeit megtagadva, hozzá kell járulnia Németország katonai erejének újjáépítéséhez. A francia belpolitikában pedig az amerikai trösztök fő célja az, hogy a nagynyugateurópai köztársaság gazdaági életét minél tökéletesebben amerikai ellenőrzés alá helyezzék. Erre való a francia viszonylatiján — a Marrshall.terv. Nem kell sokat magyaráznunk, hogyezeket, a célokat az amerikaiak csak akkor érhetik el, ha a francia nemzeti érdekeket védő, az ország politikai és gazdasági függetlenségét őrző francia munkásosztálynak erejét megtörik, a munkásosztály pártját, a nagy Francia Kommunista Pártot meggyöngítik. Ki tagadhatja, hogy a franciaszocialisták szinte a felszabadulás pillanatától kezdve ezért az amerikai célért dolgoztak? A Szocialista Párt volt a faltörő kos, amely rést ütött a munkásegység falán. Blum Volt az Amerikára támaszkodó, a szovjetellenes külpolitika legfőbb fsussólója és ideológusa. Ramadier volt az, aki — az amerikai imperrratisták általános külpolitikai offensiváljának megindulásakor — végrehajtotta a francia kormány „megtisztítását“ a kommunistáktól. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik annak a gazdaságpolitikának a kezdeményezése, aely egyrészt a francia munkások elnyomorodását, a dolgozók életszínvonalának állandó csökkentét jelentette,, másrészt előkészítette a francia ipar visszafejlesztését, az amerikai tüské behatolását és korlátlan urálisát Franciaországban. Felesleges tovább bizonygatni: a francia grotuslista párt, az amerikaiak útját járta, s ezért érkezett el odáig,hogy mezére, Eum, a francia nemzetgyűlésben „a namaszká kommunionus veszélyéről“ beszélt és m ilyen az ő szocializmusuk — „csak az Egyesült Államok nagylelkűségétől“ várta Franciaország megváltását. Mi, magyar kommunisták, számtalanszor rámutattunk a ,,ramadieriamus“ veszélyeire és lelepleztük a francia szocialista s párt vezetőinek árulását, nemcsak a francia munkásosztályai, hanem a világ minden országaesaik munkásaival szemben. Felháborító, hogy nemcsak kezdetben, amikor a frontok a kevésbé csapsa ennek előtt talán még nem voltak egévs világosak, hanem, későbben is, amikor Ramadiec rendőrei a francia munkásaik botozását szovjetellenes provokációkkal tetézték, voltak olyan jobboldali elemek a magyar minkásmozgalomban, akik enyhítő, körülményeket, mentséget kerestek Ramadier számára, sőt ebben a munkásárulóban a „demokratikus szocializmus” képviselőjét fedezték fel. Ez a „demokratikuszocializmus“ azután a napokban eljutott odáig, hogy Robert Schuman kormányát támogatta, ebben a kormányban elfogadta, —hogy csak a legfontosabbakat említsük— a belügyminiszteri és a munkaügyi tárcát. A francia szocialisták tehát felelősséget vállaltak azért a kormányért, amelynek sztrájkellenes, munkásellenes, szabadságellenes törényjavaslata Noskenak is becsületére vált volna. Esiga új rabszolgatörvényt, amely , gúzsba akarja kötni és el akarja némítani a francia munkásosztályt, a szocialisták általánosságban elfogad- ták. Ezen a hallatlan áruláson már nagyon keveset változtat az, hogy a munkások harci kedvét látva, egyes szocialista vezetők ingadozni kezdenek és bizonyos aggályokat hangoztatnak a törvény részletes tárgyalásánál. Már csak azért is kétes értékű ez a késő bánat, mert közben ugyanezek a szocialista vezetők folytatják egységbontó kísérleteiket a Szakszer- vezeti Szövetségben, igyekeznek hátbatámadni a sztrájkoló munkásokat. Igen, a francia szocialisták az amerikai imperialisták ügynökei, De Gaulle szálláscsinálói, Noske utódai. Ahogy a nagy sztrájk terjed, újabb és újabb tízezrei: teszik le a szerszámot, megáll Parisban a Metro és megállnak a vasutak, senki sem kételkedhetik többé abban, hogy a franci munkásosztály egyetlen pártja a Kommunista Párt, hogy a munkások ,hűcéses faj lelkesen, fegyelmezetten követik a szakszervezeteket és pártjukat a nehéz hangban. A „törvényes terror“, amit Schumanék szocialista segédlettel a nemzetgyűlésben készítenek elő, éppen úgy nem tudja megtörni a francia nép hatalmas megmozdulását, mint a csendőrség és katonaság „törvénytelen terrorja“. A harc folyik — mint a központi sztrájkbizottság kiáltványa mondja — ,rt végső győzelemig.*. A magyar vasasok, vasutasok, építőipari és boripari munkások távirata a Francia Szakszervezeti Szövetséghez kifejezi az egész magyar munkásosztály együttérzését a francia karikásosztállyal nehéz küzdelmében. De ez a határozat egyben ítélet jó az árulók felett. Az „amerikai párt“ provokációira és egységbontó kísérleteire két és félmillió munkás sztrájkra Még a minisztérium tisztviselői is beszüntették a munkát (Párisi tudósítónk jelenti telefonjon) Az egyre erőlködő rendőri és katonai nyomda ellenére a sztrájkmozgstor örúrokörör terjed egész Franciaországben. Az ipari tevékenységet — amennyiben egyéb sztrájkok még nem érintették —az elektromos centrálék leállátért jóformán teljesen megbénítja. Az első következmény az voti, hogy déli 13 óra után be kellett szüntetni a Metro forgalmát. Hétfőn este a sztrájkban álló vasasok, vasutasok, postások, építő munkások, vegyi, és 1961. Ipariak, tanárok és tanítók száma több, mint két és félmillió. Hétfő reggel óta hat francia megy®«» a’Valsemft a sztrájk. Maraggal megyeik szakszervezeti tanácsának felhívására Gard, Alpen- Maritmas, Haute-Garonne, Loire, Altiéra és Hérault megyéje dolgái példás egyöntetűséggel sztrájkba álltak. Számos helyről jelentenék eart, bár a megyékből zavargásolmt és inciden-viket, a sztrájkoló! azonban mindenüit Vitran ellenálltak a retifleri támadásoknak. Ugyancsak számos helyen viszont sem a rendőrség, sem a katonaság nem vett hajlandó rubamra indulni a sztrájkolóit ellen. Párisben a helyzet a következő. Az elektronixRégian a, Pária melletti b. ry kóviXTót ma reggel, leállt, emiatt kellett célba B. a hiero forgalmát is beszüntetni. A Másik, Pária melletti központ, amely Virrybso van, szintén sztrájkban áll. Még kat másik Pária melletti centráléban ma délután szavaznak. Tizenegy Páris melletti centrálé már több napja sztrájkol. Arai a gázt illeti, a Párást ellátó négy gázgyár nem dolgozik, Pária körvrtkán öt másik gázgyár sztrájkol. A rovüls ztérban«ir, személyzeti» hétfőn lépett sztrájkba. Leállt m, monica, a frontharcosok és teái károsultak minisztériumnkban, a prefektúrákon, a belügyminisztériumban, a német tipgek Isormamrybfast Ges Agán és a szajnamigpei közoktatási hatóságok irodáiban. Strancisország minden gránbányavidékén általános a .Eztrájk. Az északi bányavidékensúlyos össseütközések voltai. Lillé környékén katonaság nyomult be egy bányába. A sztrájkolók megszólaltatták a Szirénákat és a bányászok kitonulták a faktból, hogy megvédjék a bányát. A sírak elenére, hogy a szatordaság tankokkal támadta meg a bányászokat, , Végül is a sztrájkolók fogteltik el a bányát. Természetivel a munka nem kezdődött újra nem sikerült sárgákat bevinni a bányába. Egyébként is: röminén olyan jelentés teljesen hamse, amely szeerint a munkát bárból is újra falvezanák. Az országos központi sztrájkbizottság nyiatko-zatot áttett ad, melyben kijelenti, hogy a kormány javaslatai elogádfentatismok, s ezért 6 millió tagját a harcnak a végsé új Seelemag v.V. folytatására hívta fel. A CGT központi választmánya héttőn féltizenegytől háromig ülésesett. A kiadott kormüniké hangsúlyozza, hogy» a kormány és » OUT l öril tftrj»vala»oi zsákutcába jutottak, azokat befejezetteknek kell tekinteni. ,K«m lette^ Szó ilyen tárgyalások újrafelvételéről — mondja a CGT nyilatkozata, — ha tényleg étetbe lépnek azok a bűnös törvényjavaslatok, amelyekről most szavaz a parlament. A törvényjavaslat első pontját, amely 80 000 tartalékos mozgósítására vonatkozik, tudvalevőleg a parlament megszavazta, csak fi,koraiuunisták szavaztak eliana. A mátodik pontot, amely arról szól, hogy 6 scén ptél 6 étig terjedhető fegyházzal lefintetnels mindenkit, áld sztrájkot szerrel, hétfőn éjszaka még tárgyalta a Kft. maia. A francia »»ociatist» párt poltikája egyértelműen a sztrájk ellen irányul, a munkaellenes törvényt támogatják. BiVib elvtárs a nemzetgyátésban leleplezte, hogy Prech belügyminiszter szervezi azokat a provonkációkat, amelyeket a kormány indokul beséít a javaslat mellett. A szakszervezzti egységmegbontás, «ára, irányivá törekvésilk msgbuhol' a francia vomkának végérvényesen elfordultak a B»m., Ramadier- és Koch-féle szocialisták', pl. Hetemen Iroee Tito bejelentette, h iuissiuis serérfiifáliási enfaziaénsiál Magyarországgal és Romániával A békeszerető, demokratikus országok közötti kapcsolatok megerősödéséről adott Tito tábornagy nagyjelentőségű nyilatkozatot bulgáriai látogatása után. A külföldi sajtó képviselői részére. Kijelentette, hogy a jugoszláv,bolgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény ne itt csal, a két ország közötti kapcsolatokat szilárdítja meg, hajlom az egész világra nézve nagy jelentőséget. A két nép felszámolta a múlt viszályait és megakadályozza, hogy a Balkán újból a háború tűzfészkévé váljék. Bejelentette, hogy Jugoszláviának a Bulgáriával kötött egyet. Uranyhozhasonló egyezménye van Albániával és **a»déliába« át ugyaneben egyeseményt kötni It Magyarországgal és albániával is. A jugoszláv orszsággyűlés a szkupstina finnepi ülésén Tito a bolgár, jugoszláv szerződésről beszélt és a federációról, amit a bolgár tömegek követeltek Tito bulgáriai látogatása alatt. , ,,VJ. nem írtatik alá federációt — mondta —, a határok formálisan felalállnak, de eg visttmökörlé«kukkéi mindent »jegteszünk, hogy a határok lényegében meg. v szűnjenek. ' ♦ /& lengyel munkásrgyynézgettv érc TienSyslo'Kisfáiba* VasSmup tövispótlék a két munkáspárt együtműködéséröl szóló megáT.gpogás aláírásának első évfordulóját. A Robotnik, a Lengyel Munkás,párt (Komamunista Párt) lapja hangsúlyozás, hogy a két munkáspárt szoros együttkeíűködése tette lehetővé Lengyel,z ország újjáépítését és a népi «demokratikus állam alapjainak lerakását. . Robotszik emlékeztetem, hogy a megállapodás az egységes munkáspárt megvalósítását tervezi , és foglalkozik ennek a kérdésnek a jellegi állásával. Kienveli a lap azt is, hogy az együttműködésből a lengyel kontinntustélalatt és szocialistákiusk egyforma előny© származott. Eltt legjobban az bizonyítja, hogy a megállapodás aláírása, óta mindkét párt egyformán re,őrzőnek hétszere, néj'e ome'.ts taglétszámát. Czipratiszewics míniszsterelnök, a Lengyel Szocialista Párt elnöke az évfordulóra írt ünnepi Cikkében azt mondja, hogy aki ftem tudja , elcép. zehn, milyen lett volttá Lengyelország helyzete a két muzjeáspárt erriattműködése nélkül, az tekintsen Franciaországra, és olassországra. Czyróńkielwjcz . utal arra is, hogy a kífertjövőben megtartandówroczlawii szocialista kongresssus étc.szakaszt jelent majd- a Lengyel Szocialista Párt út. járt az egységes font felé. Quss partizánok diseszscmiéje twentorában Az olasz munkásság és a partizó,nők erélyes, fegyelmezett fellépése ,kihátrálásra kényszerítette a kormányt, amely fegyveres ősz. Knecnapást akart kirobbantani Milanóban a haderő és a partizánok között. Toglatti, az Olesz Koomunista Bárt főtitkára, az Unkában írt vezércüikében hevesen támadja a kihívó al elő mögött álló, Sceiba sfelügyTnmnifiS tért és hangsúlyozza, hogy nem retor, hanem csak a partizánok és a katonaság higgadtságéul ráült, hogy tervezett összecsapás nem követi.’, cet- be, Togliatti kijelentette,’ hogus olasz kommunisták nem riatták a összeütközést, de az enellárási'nor golora tanulságai alapján nyugodt»n állíthatják, hogy a harc vesztese nem öle termésnek. A cikk végén követelte a kormány lemondását és a valamennyi cív.nnkratikus pártot mrgák.afoglalsi kormány megalakítását. Genovában, a város főterén, apai Ussánccapatos díszszemlét tartotta! Vasono ezredes, aki a«?akolaszorssá felszabaditésakor a Indábraítéltem sokait kivégezte. .10.000 főnyi hallgatóság előtt mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Partizánok mért, akárcsak a múltban, szembesztással a fasizmussa!. Olaszországban egyébként nag feltűnést keltett a Rómában megjelenti napilapnak, a Rom. Daily Americanneks, a jelentés hogy az ország területén lévő amerkai csapatok kivonását, bizonytala időre elhalasztották. A nagy izgalmat okozó hírt később megcáfolta az United Press amerikai hírszolgálati iroda washingtovi jelentése.