Szabad Nép, 1947. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-02 / 274. szám

'VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZA NÉP «fai & oítál» a tSpiíSfiassiiRf Jegyeket ^.Szigorú inftézkedétek a reiiz kenyeret $&tő pékek allen Tls&fa gyapjú tipsiiwovef, rf?ip(a flawcll és olcsó seijcra készöl karácsonjra V. ÉVFOLYAM, 271 SZÁM EMESl! ARA 40 FILLÉR KEDD, IS .47 DECEMBER Francia munkásárulók Az „amerikai párt“ provokációira és egységbonié kísérleteire '(G. M.) ,Ao imperkßistdk tab- Utcai eszközeinek fegyvertárában •— állapította meg a kommunista pártok lengyelországi nyilatkozata két hónappal ezelőtt — különleges szerepet tőit be a jobboldali szo­cialisták áruló ■ politikájánaJc feb használása; aldknek típusa Frart. cia&rspágban Blum, Angliábani Attles és Bevm,' Németországban Schumacher. Ausztriában Renner és Schärf, Olaszországban Sáragat s'b.* Magyarországon akadtak, aürik est a megállapítást tagadták. Nyugaton nem tagadják. Antwer­penben a szocialista értekezleten különböző nyugati szociáldemo­kraták teljes nyíltsággal olyan po­litikát követeltek, amely „a Äiar- shaü-ierven és az antikommuniz- ynvson épül fel“. % Ez legalább világos beszéd. De B legutóbbi franciaországi esemé­nyek — a kommunista lapok nyomdáinak és szerkesztőségének megszállása, a sztrájkoló bányá­szok ellen felvonuló tankok, a Saint Éti enne-i munkásokra tü­zelő gépfegyverek — ugyancsak világosan beszélnek arról, hogy mit jelent es a „Made in USA“ védjegyű Szociáldemokrata poli­tika a raunkásdk, a dolgozó nép számára. Ha valaki előtt egy pil­lanatig is kétséges volna, hogy a francia Szociálisa Párt politiká­ját Amerikában csinálják, csak Ezemügyre kell venni as amerikai politika franciaországi céljait és Bltmiék tevékenységét. A kettő­nek kísérteties azonossága reg; tön kiderül. Mit akarnak az ame­rikaiak Franciaországban? .Külpo­litikái téren meg akarják sze­rezni az országot, támadási ter­vük előretolt támaszpontjának. IFranciaorvzágiiak csatlakoznia kellene a szovjetellenes blokkhoz, ami egyebek közt azt is jelentené, hogy Franciaországnak elemi lét­érdekeit megtagadva, hozzá kell járulnia Németország katonai ere­jének újjáépítéséhez. ’ A francia belpolitikában pedig az amerikai trösztök főcélja az, hogy a nagy inyugateurópái köztársaság gazda* pégi életét minél . tökéletesebben amerikai ellenőrzés alá helyezzék. Erre való — francia viszonylat­iján — a Mafrshaü.terv. Nem kell.sokat magyaráznunk, hogy •özeket, a célokat az ameri­kaiak csak a&kor érhetik el, ha.a francia nemzeti érdekeket védő, az ország politikai és gardasági füg­getlenségét őrző francia munkás- osztálynak erejét megtörik, a mun­kásosztály pártját, a nagy Fran­cia Kommunista Pártot meggyöngí­tik. Ki tagadhatja, hagy s francia (szocialisták szinte a felszabadulás pillanatától kezdve ezért az ameri­kai célért dolgoztak? A Szocialista. Párt volt a faitörő kos, amely rést ütött ä munkásegység. falán. Blum Volt az Amerikára támaszkodó, a Bzovjeteltenes külpolitika legfőbb fsóssólója és ideológusa. Ramadier volt az. alti — az amerikai impe- • piáüsták általános külpolitikai of- fonsi. vájjanak megindulásakor — végrehajtotta a francia kormány ^megtisztítását“ ' a kommunisták­tól. Ugyancsak az o nevéhez fűző­dik annak a gazdaságpolitikának a kezdeményezése, aiáely egyrészt p francia munkások clnyomorodá- pát, a dolgozók élőtszínvonaJának állandó csökkentét jelentette,, ínásrészt előkészítette a francia ipar visszafejlesztését, az amerikai tóiké behatolását és korlátlan urál­iját Franciaországban. Felesleges tovább bizonygatni: a francia gzo- tóslista párt. az amerikaiak útját |árta, s ezért érkezett el odáig, 'hogy mezére, Eum, a francia nem­zetgyűlésben „í namastbSá kom- munipnus veszélyéről“ beszélt és — ilyen az ő szocializmusuk — „csak az Egyesült Államok nagy­lelkűségétől“ várta Franciaország megváltásét. Mi, magyar kommuntóták. számtalanszor rámutattunk a ,.ra- madieriamus“ veszélyeire és lelep­leztük a francia szocialista • pért vezetőinek árulását, nemcsak a francia munkásosztályai, Jianem a világ minden osrszágáeiaik mun­kásaival szemben. Felháborító, hogy nemcsak kezdetben, amLkot a frontok a kevésbé élápsaanűek előtt talán még nem voltak egévs világosak, hanem, későbben is, amikor Ramadiec rendőrei a francia munkásaik bot ozását ssov- jetsflenes pr o vokációkk al tetéz­ték, voltak olyan jobboldali ele­mek a magyar mimkásmoÉg&Iom- ban. akik enyhítő, körülményeket, mentséget kerestek Ramadier számára, sőt ebfcon a munkás- árulóban a „demokratikus szo­cializmus” képviselőjét fedezték fel. Ea a „demokratikus «ocializ- mus“ azután a napokban eljutott odáig, hogy Robert Sehuman kor­mányát támogatta; eblren a kor­mányban elfogadta, — -hogy csak a legfontosabbakat említsük l— a belügyminiszteri és á munkaügyi tárcát. A francia szocialisták tehát felelősséget vállaljak asért a kor­mányért. amelynek srtrájkellenes, | munkásellenes. skabadságellenes töri7 ényj avaslata Noskenak is be­csületére vált volna. Esi ga áj ral> szolgatörrényt, amely , gúzsba akarja kötni és el akarja némítani a francia munkásosztályt, a'szo-i cialisták általánosságban elfogad-1 ták. Ezen a hallatlan áruláson már nagyon keveset változtat az, hogy a munkások harcikedvét látva, egyes szocialista vesetők in­gadozni kezdenek és bizonyos ag­gályokat hangoztatnak a törvény részletes tárgyalásánál. Már- csak azért is kétes értékű ez a késő bánat, mert közben ugyanezek a szocialista vezetők folytatják egy- ségbontó kísérleteiket a Szakszer-' vezeti Szövetségben, igyekeznek hátbatimadni a sztrájkoló mun­kásokat. Igen: a francia szocialisták az amerikai imperialisták ügynö- ksi, De Gaulle szálláscsinálói, Noske utódai. Ahogy a nagy sztrájk terjed, újabb és újabb tíz­ezrei: teszik le a szerszámot, megáll Parisban a Metro és meg­állnák a vasutak, senkisem kétel-t kediietik többé abban, hogy a francm munkásosztály egyetlen pártja a Kommunista Párt, hogy a munkások .hűcésesaaj lelkesen, fe- gyetmsaotten követik a szakszer­vezeteket és pártjukat a nehéz haneba.n. A „törvényes- terror“, amit Schumanék szocialista se­gédlettel a nemzetgyűlésben ké­szítenek elő, éppen úgy nem tudja megtörni a francia nép hatalmas megmozdulását, mint a csendőr­ség és katonaság „törvénytelen terrorja“. A harc folyik — mint a központi sztrájkbizottság ki­áltványa mondja — ,-rt végső győzelemig1*. A magyar vasasok, vasutasok, építőipari és boripari munkások távirata a Francia Szakszervezeti Szövetséghez kife­jezi az egész magyar munkásosz­tály együttérzését a francia raun- kásositállyal nehéz küzdelmében. De ez a határozat egyben ítélet tó az árulók felett. két és félmillió munkás sztráikía Mé§f minisztérium tisztviselői Is beszüntetlek n munkát ('Párisi tudósítónk jelenti tele­fonion) Az egyre erőtibödó rendőri és Kató. nai nyomda ellenére a sztrájkmozgsiorn örúroLörArn térjed égész FraneíaoraEágbfcn. Az ipari tevékenységet — amennyi, ben egyéb sztrájkok még nem érin. telték —­a/. elektromos oentrálék leálláícft jóformán teljesen megbénítja. Az első következmény az veit, heg? déli 13 óra. után be kel. lett szüntetni n Metro forgalmát. Hétfőn este a sztrájkban álló vasasok, vasutasok, postás«*, építő munkások, vegyi, és 1>6r. Ipariak, tanárok és tanítók száma több, mint két és íéimiJíló. Hétfő reggel óta hat francia megy®«» á’Valfcmft a sztrájk. Ma raggal megyeik szakszervezeti tanácsának: felhívására Gard, Alpen- MariÜmas, Hauté-Garonne, Loire, Aliiéra és Héraúlt megyéje dolgáéi példás egyöntetűséggel sztrájkba áll­tak. Számos helyréi jelentenék ear*, b»? a megyékből zavargásqlmt és fnclden-vikct, a sztrájkoló!; azonban mindenlrtt Vitran ellen­álltak » retiflSri támadásoknak. Ugyancsak számos helyen visEont som » rendőrség, sem a katona, ság vom veit hajtandó ívbnmra indulni a srirájkolóit ellen. PáriSben a helyzet a köveűoezö. Az elektronuxBég^an: a, Pária mollettj b. ry kóviXTOt ma reggel, leállt,‘ emiatt kellett óélb«B. a lie:ro forgalmát is beszüntetni. Á Másik, Pária melletti központ, amely VKrybso va», Bzinlén sztrájkban áll. Még kát másik Pária melletti centráiéBan ma délután sza­vasnak. Tizenegy Párls melletti cent- ráié már több na;pja ertrájkol. Arai S gázt ilieti, a Párást ellátó négy gázgy ár nem doigozik, Pária liöivrt- kán öt másik gázgyár sztrájkol. A ro5ül»ztérltnn«íl; személyzet1» hétfőn lépett sztrájkba. Leállt m, monfca. a froatbarcosok és teái. károsultak minisztériuHnÉbau, a prófektorákon, a belügyminlszté. rlnmban, a. német tipgek IsormámrybfastGesAgán és a s»ajnamsgpei közoktatási hafó. ságok irodáiban. Ii'raucisoívzág minden gzánbáaja- rtdélcén általános a .EZtrájli.' Az északi bányavidéken -súlyos Cssseüt. közásek voltait. Lilié környékén ka­tonaság nyomult be egy bányába. A aztrájkolólt megszólaltatták a Sziré­nákat és a bányászok kit'onukák a faktból, hogy megvédjék a bányát. Aöíiak eHeniére, hogy a Itator.aság tankokkal támadta meg a bányá­szokat, , Végül Is a srtrájkolűk fogteltfk ei ä bánját. Termérnetiv-ec a munka asm kezdő­dött újra nsm sike.riilt sárgákat be. vinni a bányába. Egyébként- is: rolniién olyan jelentés teljesen ha mse, amely sv^xrlnt a munkát bárból Is újra falveranák. A* országos központi sztrdjlibizöft. ság nybatko-Zatot átlóit Td, melyben kijelenti, hogy a kormány jaVáslntal eMogádfeatatlsmok, s ezért. 6 millió tagját a harcnak a végié gj-Seelemág v;V. folytatására hívta fel. A CGT kőzpoetl váiasztmáiya bét. tOa féltizenegytől háromig ülésesett. A kiadott koirunüniké hangsúlyoSza* hogj» a kormány és » OUT l.öril tftr- j»yalá»o!i zsákutcába jutottak, azokat befejezetteknek kell te. hinteni. ,K«m leJie^ Szó ilyen tárgyalá,tok újiafaTvéíeJéről — mondja a CGT nyilatkozata, — ka tényleg étetbslép- nets azok a bűnös törvényjavaslatok, amelyekről most szavaz a parlament. A törvény java slat első pontját, amely 80 000 tartalékos mozgósítására vo­natkozik, tudvalevőleg a parlament megszavazta, csak fi, koraJnunls!ták szavaztak eliana' A m^todik pántot, amely arról szól, \ hogy 6 fcén-píél 6 étig terjed­hető fcgybűzBal bfintctnels min. dejnkit, áld sztrájkot szőrre*, hétfőn éjszaka még tárgyalta a Kft. maia, A francia »»ociaüst» párt poS- tlhája egyértelműen a sztrájk ellen irányul, a munkfceíleues • törvényt táínogatják, BiVi'b elvíárs a nemzstgyátésbas leleplezte, bogg h Pfecb belbgyml. níszter szervezi azo-Uat a prove, káelókat, amelyeket a kormány indokul bős frf á javaslat mellett. A szakszerre3rti egység 'megbontás, «ára, irányivá tőrekvésilk insgbuhol' a francig vvmkäaab végérvényese* elfordultak o B»m., Ramadier- éá Koclt-féle stsodalisták', ól. Hetemen Iroee Tito bejelentette, h iiissiiis seiéifiifüliási eiifaziüéiifi Hl Magyarországgal és Romániával A békeszerető, demokratikus or. sságok közötti kapcsolatok megerő. södé&éröl adott TI tő tábornagy nagyjelKitőséga nyilatlcozatot bul. gérial látogatása után’ & külföldi sajtó képviselői részére. Kijelen­tette, hogy a jugoszláv. !x>lgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény neiftcsal; a két ország kö* . »ölti kapcsolatokat szilárdítja meg, hajtom a» egész világra nézve hagyjelentőségíi. A két nép felszámolta a múlt viszá­lyait ás megakadályozza, hogy a Balkán újból a háború tűzfészkévé váljék. Bejelentetté, hogy Jugoszlá­viának a Bulgáriával kötött egyez. Uiúnyhéz .hasonló egyezménye van Albániával 1 és *-*á»dé5iába« áJ! ugyanUben egyejcményt kötni ftíagyarwsftág- grl és ütKVániával is. A rugo-szláv oriZiággyüléa a szkup- stina íinncpl ülésén Tito a bolgár, jugoszláv szerződésről besaélt éts a fede-iációról, amit a Indgár tömegek követeltek Tlío bulgáriai látogatása alatt. , ,,VJ; úcm írtarsk alá fe«íerácfól — mondta —, a határok formálisan feraiállnBk. de eg.viittmököílé- «kukkéi mindent »jcgteszünk, hogy a határok lényegében meg. v szűnjenek. ' ♦ /& lengyel munkás­rgyynétg ettv érc TienSgsló'Kjsfáiba* VűsSmup tövis- pótlék a két mmkáapá-rt égyS-ttntükö- déséröl szóló megáT.gpogás aláírásá. nak el3ö évfordulóját. A Róbotnfk. a Lengyel Munkái, párt (Komammisía Párt) lapja hangsúlyozás, hogy a két munkáspárt sroros egjvjtl- roííködőse tette lehetővé Lengyel, «ország újjáépítését és a népi «lemokratikus állam alapjainak lerakását. .1 Robótstik emlé3»ztet cm, hogy a megállapodás az egységes munkáspárt me|y valósitását tervezi ’ és foglalkozik ennek a kérdésnek a. jelmZegi állásával. KienveK. a lap Ezt is, hogy az együttműködésből a lengyel konunntűstélaialí é* szocfalistákiusk egyforma előny© származott. Ejft legjobban az bizonyítja, hogy a megállapodás aláírása, óta mindkét pár! egj-formán re; o'Özőn.ek hétszere, aéj'e ome'.ts taglétszámát. C&ípratiMtewics míniststerelnök, a Lengyel Szocialista Fárt elnöke az évfordulóra írt ünnepi Ciltkébe,n art mondja, hogy aki ftsm tudja . oVcép. zehii. milyen lett volttá Lengyelország helyzete a két murjeáspárt err'iütt. működése nélkül, az tekintsen Fran- ctaorspdgra, és otassors&tgra. Czyr«® - kielvjcz . utal arra Is, hogy a kífert- jővőben megtartandó -wroczlavti szó. claUsta kongreaBsus ét*.szakaszt jelent majd- a Lengyel Szocialista Párt út. járt az egységes f-ont felé. Q!uss partizánok disxstscmiéie twentoráhan Az olasz munkásság és a partizó, nők erélyes, fegyelmezett fellépése >h ^hátrálásra kényszjerítette a kormányt, amely fegyveres ősz. Knecnapást akart kirabbantanl Milanóban a haderő és a parti­zánok kiizött. TogVattf, az Öles* Kcanmunistá Bár .főtitkára, az Unkában íi't vezércüi kében hevesen támadja a kihívó ali elő mögött álló. Sceiba IJelügjTnjnifiS tért ős hangsúlyozza, hogy.nem re; to,, hanem csuk a partizánok és a ke tonas&g higgadtságéul ráült, hogy tervezett összecsapás nem követi;’, cet- be, Togliatti kijelentette,’ bog­us olasz kommunisták nem rtuiJ'u a összeütközést, de a7. eüeitáUásl'n)o2 golorá tanulságai alapján nyugodt»: állíthatják, licgjr a harc vesztese! nem öle termő, nek. y A cikk végén követelte a. kormán: lemondását és a valamesnyi cíw.nr kratikus pártot mrgák-.nfogial'j i kormány mogaiakítását. Genovában, a váéos főterén, a. pai UssánccapatoTs díszszemlét tartotta! Vafoiio ezredes, aki ®«?-akolaszorssá felszabaditéjsakór a Indálraífélt Mm sokait kivégezte. .10.000 főnyi ha-llgs lóság előtt mondott beszédet. Hnuj súlyozta, hogy a Partizánok mórt i. akárcsak a múltban, Bzembesríállaí a fasizmussá!. Olaszországban egyébként nag feltűnést keltett a Kómában megjt lenti napilapnak, a Ro»; Daily American.nek p?, a jelentés hogy az ország területén lévő amc>- kai csapatok kivonását. bísonytala időre elhalasztották, A nagy izgalmat okozó hírt ké­sőbb megcáfolta az. United Press amerikai hírszolgálati iroda washing toréi jelentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék