Szabad Nép, 1948. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-27 / 21. szám
KEDD, 1918 .5A.NTZAE 27 SZABAD NÉP A z új Lengyelország TD alak—Wegier dwa bratanki — „a lengyel és magyar két testvér“, mondja a régi lengyel közmondás, s a két nép történelmének sok hasonlósága, évszázados elnyomottságink, szaadságharcaink, közös hőseink, valóban zavartalan barátságunk mind megerősítik a mondás igazságát. A két újjászületett ország demokratikus kormányaira vár népeink további közeledésének és megismerésének feladata, ez a célja a most Budapestre érkezett lengyel kultúrküldötség látogatásának is. Alig van ország, amely a háborúban olyan irtózatos veszteségeket szenvedett, mint Lengyelország. Először rajta gázolt keresztül a német hadigépezet, s a porosz csizma távozásának emlékét feldúlt városok, elpusztított ipartelepek, vízzel elöntött bányák, kiirtott erdők, a romokban heverő Varsó és mindenekelőtt hatmillió elpusztított emberélet hirdették. A legmélyebbről indult el a lengyel nép az új élet felé, a a céltudatos, meg nem alkuvó, partizánharcokban megedződött demokratikus kormányzatának köszönhető, hogy ma Európa élenjáró országai közé tartozik. A felszabadult Lengyelország újjászületésének első gyakorlati eredménye a nagyszabású földbirtokreform volt. Lengyelország háború előtti területein 495.000 család között több mint kétmillió hektár, a visszacsatolt területeken 393.000 paraszt család között három és félmillió hektár földet osztottak fel. Ma a lengyel föld 96 százaléka 10 hektáron aluli kisbirtokos parasztok kezében van s a vetésterületek egyre növekednek. A lengyel törvényhozás 1946 januárjában megszavazta a közérdeket szolgáló iparágak államosításáról szóló törvényt. Ma a következő ipar ágak vannak a lengyel állam kezelésében: szén, vas, érc, szövő, bőr, építő, fa, papír, vegyi, cukor, energiatermelő, elektrotechnikai és fegyverkezési ipar. Az államosítás alól csak a nem elsőrendű fontosságú cikkeket termelő, a kevésbé gépesített, a szezonmunkát végző vállalatok mentesülnek, amelyeknek munkáslétszáma nem haladja meg a 100—200-at. Az államosítás hatalmas lendületet adott a talpraálló lengyel iparnak és bányászatnak. A lengyel bányák kőszéntermelése az elmúlt évben 25 százalékos emelkedést mutatott az előző évivel szemben, a kivitel 13 millió tonnáról 17 milliósra emelkedett . Az ipar nagy többsége 11 hónap alatt teljesítette a lengyel hároméves terv során az első évi feladatokat. Különösen büszkék — és joggal büszkék —a lengyelek szövetkezeti mozgalmukra, amely a Szovjetunió mögött második helyen áll egész Európában. A szövetkezeti vállalatok taglétszáma a mai Lengyelországban meghaladja a hárommilliót; ez Lengyelország egész lakosságának 13 százaléka. Minden 1960 lakosra jut egy-egy szövetkezeti bolt, s az ország szövetkezeti forgalma meghaladja Franciaország, Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia együttes szövetkezeti forgalmát. A Szövetkezetek komoly állami támogatásban részesülnek, éppen legutóbbi átszervezésük alkalmával teremtettek szorosabb kapcsolatot az állam és a szövetkezeti mozgalom között. Mindezeket az eredményeket, a lengyel hároméves terv egyre fokozódó sikereit a lengyel demokrácia csak úgy tudta elérni, hogy a nép többsége szilárdan állt a munkáspártok vezette lengyel kormány mögött. A legutóbbi lengyel választások, amelyek egy évvel ezelőtt zajlottak le, a kommunisták és baloldali szociáldemokraták vezette demokratikus tömb elsöprő győzelmet aratott Mikolajczyk ellenzéki, az angolszász imperializmus útját egyengető „parasztpártja" fölött: a kormányblokk 327 mandátumával szemben Mikolajczykék 24 mandátumot kaptak Mikolajczyk— mint ismeretes — saját pártjának demokratikus gondolkodású elemeivel is szembekerült, s mikor látta hazaáruló politikájának kudarcát, megszökött azországból. A lengyel belpolitika alapja a munkásegység, a kommunisták és a szociáldemokraták zavartalan együttműködése, amely valóban példát mutat Európa valamennyi munkáspártjának. a ma Lengyelországról a világpolitikai események között hallunk, a hírek többnyire Lengyelország nyugati határainak kérdésével kapcsolatosak. A potsdami értekezlet már 1945-ben az Odera és a Nissa folyót jelölte meg Lengyelország nyugati határainak, az 1939-es lengyel határ és az új határ közötti 101.000 négyzetkilométeres területet „visszaszerzett területnek“ nevezve, s ezzel is elismerve azt, hogy a lengyel népnek ősi joga van ehhez a földsávhoz. Az 1910. évi német népszámlálási adatok szerint e területnek 83 százaléka lengyel lakos volt, s csak az erőszakos, emberüldöző porosz politikának sikerült ezt a számot lejjebb szorítani. A potsdami szerződés után lengyel tömegek özönlötték el ezt a területet, amelynek lengyel lakossága ma meghaladja az ötmilliót. A Times akkoriban azt írta: „Lengyelország soha nem lesz képes ezeket a területeket benépesíteni és hasznosítani“, s ma ugyanez a Times kénytelen bevallani: „A nyugati területeket látogatók valóban elcsodálkoznak azon, hogy a lengyeleknek sikerült ilyen rövid, idő alatt újjáéleszteni ezt a földet, ahol ma igazi lengyel atmoszféra uralkodik“. Az újjáéledő német militarista szellem amerikai és angol támogatással ma kísérleteket tesz arra, hogy Németországhoz csatolják vissza ezeket a Lengyelországot joggal megillető területeket. A demokratikus lengyel kormányszilárdan szembeszegült ezekkel a kísérletekkel, s külpolitikája, amely a Szovjetunióval és a keleteurópai demokráciákkal való megingathatatlan barátságon épül, nem hagy kétséget Lengyelország nyugati határait illetően. A most meginduló „magyarlengyel barátság hete“ minden bizonnyal a két nép további megismerését, elmélyülő barátságát fogja eredményezni. Megismerjük a lengyel művészetet és tudományt, testvérnépünk életét, küzdelmeit, eredményeit, s a megismerés során valósággá válnak Petőfi sorai: „Két nemzet volt egyesülve bennünk, 8 mily két nemzet. A lengyel s magyar! Van-e Sors, amely hatalmasabb, mint a két nemzet, ha egy célt akar?“ . Exhumálás A Ganz Vagrongyár területén IX. Villám utca 40.) az ostrom idejából maradt tömegsír rövid időn belül exhumálásra kerül. Felhívjuk ezért Paksi János és, a többi elhantolt ismeretlen nevű, három magyar katona és három magyar polgár hozzátartozóit, hogy az exhumlás ügyében a gyár üzemfőnökségénél 8 napon belül jelentkezzenek. A munkásegység, a szakszervezeti egység hatalmas megnyilvánulása volt a közlekedési alkalmazottak kétnapos kongresszusa a félreérthetetlen munkásegység és szakszervezeti egység fontosságát hangsúlyozta. Indítványozta, hogy a külföldi testvérszervezetekkel munkáscsereakciót létesíthettek, mert ez átkai,mar ad a külföldi tapasztalatok elsajátítására és hasznosításéra. Felszólalt a küldött közgyűlésen Miliók Sándor, az ismert jobboldali szociáldemokrata fő, aki, mint a Beszkárt vezérigazgatója, a Beszkárt nál felfedezett szabálytalanságok és visszaélések kapcsán szembe, került Gerö elvtárssal. Most gúnyos hangon válaszolt Gerö elvtárs beszédének arra a részére, amelyben a munkásegység fontosságát és jelentőségét hangsúlyozta a magyar demokrácia továbbépítése szempontjából. ■ * A további felszólalók, kommunistái és szociáldemokraták éppúgy, mint a közgyűlés hallgatósága elítélték Csillok Sándor munkás, egységellenes magatartását. Tóth I. Géza, a közlekedési alkalmazottak szociáldemokrata ifjúmunkásai nevében felszólalva válaszol Millók kijelentésére: a fiatalok nagyon jól tudják, hogy a munkásmozgalomban az elvégzett munka szerint ítélik meg az embereket és ha a munkásegységet akarjuk szolgálni, a jövőben is Csakis ez a szempont és a munkásosztály érdekei vezethetnek bennünket — mondotta. Marosán György elvtárs, a Szociáldemokrata Párt főtitkár-helyettese lépett, a szónoki emelvényre. Kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párton belül tisztulási folyamat indult. Szembeszállt azokkal, akik a munkásegységet meg akarják bontani, majd a két párt egyesülésének kérdésére érve, hangsúlyozta, hogy szocialista nem mondhat le arról, hogy a munkásosztálynak egy pártja legyen. ,,Ki kell küszöbölnünk a múlt hibáit — jelentette ki — s legfeljebb abban szabad versenyeznünk, hogy ki végez jobb munkát.“ Tóth Mihály elvtárs, az Országos Jegyhivatal élére kinevezett lelépő főtitkár válaszolt végül a felszólalásokra. Egységre, munkára, a fegyelem megszilárdítására hívott fel minden közlekedési munkást. Ezután megválasztották a szakszervezet új — kommunista többségű — tisztikarát. Elnök: Takács István, alelnök: Vándor Sándor és Rádics József, főtitkár: Földvári Aladár, helyettesei: Kovács Antal és Biró Mihály, jegyzői Tóth Géza. A Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezete kongresszusának második napján a többi szakszervezet küldöttei üdvözölték az ország újjáépítésében jelentős szerepet vivő köztekedési munkásokat. Bíró Mihály, az új helyettes főtitkár felszólalásában Sulyok Dezső, Varga Béla, Dissewffy, gróf” és tétszáz ál-ellenálló még mindig földbirtokos Magyarországon Földjeikből 2000 szegény paraszt juttatható birtokhoz A miniszterelnökségen folyik az ellenállási igazolványok felülvizsgálása. Az eredményekről már több tudósítást közölt a magyar sajtó. Annál kevesebb szó esett arról: mi lesz a földdel, amelyet ellenállási érdemek jutalmazásaként hagyott meg vagy osztott ki a magyar demokrácia olyan személyeknek is, akiknek ellenállásiérdemeit a felülvizsgálat során nem ismerik el? Akik kimaradtak A magyar demokrácia megtisztulásában jelentős lépéssel visz bennünket előre annak a hat bizottságnak a munkája, amelyek január 12- én kezdték meg az eddig kibocsátott ellenállási igazolványok felülvizsgálását. A beérkezett több mint ezer kérvényből eddig 186-ot elbíráltak és közülük 42 esetben jóváhagyták, t16 esetben elutasították, 28 esetben pedig függőben tartják az ellenállási érdemek elismerését. A visszautasított kérelmezők között több ismert név is szerepel: Varga István, volt államtitkár, az Anyag, és Árhivatal volt elnöke, Gombosi Zoltán volt államtitkár, Székely Miklós népjóléti államtitkár, Morvai Endre alpolgármester, Papp,Kökényesdy Sándor testőr, tábornok, Keresztes Sándor testőr-őrnagy, Vészi Mátyás, a Polgári Demokrata Pártból kizárt jobboldali képviselő és felesége, Kővágó József volt polgármester, Pauszt Imre könyvkiadó, több magasrangú miniszteriális tisztviselő és egyetemi tanár. Több összeesküvő és dissidens természetesen nem is kérte „ellenállási érdemeinek“ elismerését. De feltűnően kevesen — mindössze , heten — kérték a földbirtokmentesítések jóváhagyását is, farmtörvény alapján az országgyűlés politikai bizottsága által meghozott földbirtokmentesítéseket. Akinek a most működő bizottságok nem ismerik el kiváló ellenállási érdemeit, annak mégis megmarad — a jelenlegi törvények szerint — a „kiváló érdemekért" juttatott föld. 24.000 hold Amiről szó van, az nem semmiség: mintegy 24.000 hold föld van a valódi és hamis ellenállók birtokában; ebből csaknem 300 hold gyümölcsös és szőlő. Ez a birtoktest körülbelül 150 ellenálló kezén van. Jellemző, hogy közülük 33, több mint 20 százaléka herceg, őrgróf, gróf és báró Ennek a 24.000 holdnak egy része bizonyára megmarad a valódi ellenállók kezén Nem tudhatjuk azt sem, mi fog történni például a Mindszenty Józsefnek meghagyott 300 hold földdel. De semmi sem indokolja, hogy ne oszszák szét a nincstelen magyar földmunkások között Varga Béla 300 holdját, vagy a szintén külföldre szökött gróf Dessewffy Gyula 300, a másik összeesküvő, Csicsery Rónay István 100 és Sulyok Dezső 270 holdját.’ Az egyedül helyes megoldás, hogy ellenállási érdemekért csak azoknak mentesítsék a birtokát, akiknek a most működő bizottságok is elismerik a németellenes szabadságharcban tanúsított kiváló magatartásukat. Minél előbb meg kell alkotni ezt a törvényt és akkor eldől, hogy megmaradjanak.e a súlyosossá Malter Béla volt képviselő 100, a Széchenyi, Essterházy, Keglevich, Csekonich Biederman és egyéb grófok-bárók 150—300 holdjai. Hacsak 15.000 hold szabadulna is így fel — és szerény becsléssel legalább ennyinek kell felszabadulnia az igazságos, törvényes rendezés során — az is 2000 szegény parasztcsaládnak jelentene emberi megélhetést nyújtó birtokot. , Itt az alkalom, hogy az álellenállók helyett az építő munka hőseinek, a magyar szegényparasztoknak kezére adjuk ezt a földet is. II. 3. Az érdem odavan — a föld megmarad? 1945-től 1947.ig több mint félezer kérelem érkezett a nemzetgyűlés, majd az országgyűlés politikai bizottságához, amelyben ellenállási érdemekre való hivatkozással kisebb, nagyobb birtokok kisajátítás alóli mentesítését vagy juttatását kérték A mesztesítést a földreformtörvény tette lehetővé. A politikai bizottság bírálta el, hogy kinek hagynak meg, vagy kinek adnak a kisajátított nagybirtokból 300 holdig terjedően ellenállási birtokot. A mostani felülvizsgálat, amelyet a miniszterelnökség folytat, nem érintheti a földre. Az Actio Catholica újabb botrányáról számol be az „Új Hírek“. Ismerteti egy Kiss István nevű esperes-plébános „Ne bántsd a másét!“ című iratát, amely az Actio Catholica 133. számú kiadványaként előzetes felülvizsgálás végett a miniszterelnökség illetékes osztályán fekszik. Ez az irat elejétől végéig a demokráciát támadja. Kifogásolja a munkások és a dolgozók nyaraltatására és kulturális szükségleteinek kielégítésére irányuló akciókat ugyanúgy, mint az államosítást, amelyről nem átalja kijelenteni, hogy a munkakedv, a termelés és az életszínvonal hanyatlásának legfőbb forrása!... Ez az irat méltó folytatása a negyvennyolcas szabadságharc, a földreform, a köztársaság és a demokratikus intézmények elleni sorozatos támadásoknak. Mikor a demokrácia számon kéri az illetők és katolikus egyházi köröktől ezeket a merényleteket, akkor az ,,Új Ember“ lojális hangszerelésben megírt cikkeiben az állam és az egyház viszonyának rendezéséről beszél s arról, hogy az egyház és a demokrácia között az alapkérdésekben nincs ellentét. Ugyanakkor azonban az Actio Catholica ilyen tartalmú Iratokkal akarja ezeknek a tárgyalásoknak megindítását előmozdítani. Lojális hangon megírt cikkek az állam és az egyház viszonyának rendeléséről az egyik oldalon. — támadás a nemzeti hagyományok és a demokrácia alapintézményei ellen a másik oldalon —, ez jellemzi az Actio Catholica kétszínű politikáját. Tudjuk jól, hogy az Actio Catholicát Mindszenty és Horthy bevált emberei vezetik. Ezek — úgy látszik — azt hiszik, hogy orránál fogva lehet vezetni a demokratikus közvéleményt. Meg kell azonban mondanunk félre, érthetetlenül; mindaddig alig lehet szó az állam és az egyház viszonyának kielégítő rendezéséről, amíg az Actio Catholicát a jelenlegi garnitúra vezeti. A demokrácia felé való közeledésnek tettekkel kellene tanújelet adni, az Actio Catholica viszont cselekedeteivel mindeddig csak a demokrácia iránti gyűlöletének adott kifejezést. Ilyen alapon nincs meg ,egyezés — ezt vegyék tudom ásni az uraki TASS jelentés a Magyarországon őrizetbe vett két amerikai tiszt ügyéről A Tase-iroda, jelent a budapesti amerikai követség két katonai beosztottjának a szovjet hatóságok részéről történt állítólagos elhurcolásával kapcsolaban. Pápa környékén a szovjet-orosz katonai helyőrségen feltartóztattak két amerikai katonát, akik feltehetéért felderítés céljából tartózkodtak ott. Az őket feltartóztató szovjet katonai járőrnek érvénytelen okmányokat mutattak fel, amelyeket a már régen feloszlott magyarországi szövetséges ellenőrző bizottság állított ki és amelyeknek érvénye már lejárt. Az amerikaiak őrizetbe vételük ellen ellenállást fejtettek ki és menekülni próbáltak. Személyazonosságuk megállapítása céljából a két amerikai katonai személyt a bécsi szovjet parancsnokságra szállították. A letartóztatottak először itt mutatták elő azokat az okmányokat, amelyekből megállapítható volt, hogy Bernhardt Thielen ezredessel, a budapesti amerikai katonai attasééval és helyettesével, Peter Kapcsok alezredessel azonosult. A két amerikai tiszt a szovjet katonai helyőrség területén való jogosulatlan tartózkodását azzal magyarázta, hogy „útközben“ van Soproniból Budapestre, holott Pápa teljesen kívül esik e két város közvetlen összekötőjától. Közvetlenül személyazonosságuk megállapítása után, ami őrizetbe vételük után csupán néhány órát vett igénybe, az amerikai tiszteket, szabadlábra helyezték. Ezek a tények világosan mutatják — folytatja a közlemény —, hogy az amerikai sajtószervek idevonatkozó tudósításaiknál tendenciózus hazug hírekről van szó, amelyekkel a Magyarországon akkreditált hét amerikai tiszt helytelen magatartását otromba módon igyekeztek igazolni. 3 — A MUNKASEGYBUG .CLUB megnyitó ünnepélyét 2018 január 31-én este 7 órakor tartják. Meghívó igényelhető. V. Sz. Bajza u. 19. Telefon 424-129. MTK. KLUB ÉTTERMEI BAJZA-UTCA 18. VENDÉGLŐS: SALLAY KÁROLY TELEFON: 424—777. SPORTBARATOK TALAIKOZOHELYE TÁRSASVACSORÁKRA. ESKÜVŐKRE KÜLÖN TERMEK. ZENE! POLGÁRI ARAK! TÁNC!