Szabad Nép, 1948. február (6. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

Blokkpolitika - függetlenségi politikaNépünk Kiss jövőjében Ki ne emlékeznék Hitler terveire az „új európai rendről“? A győz­tes német imperializmus csizmája alá taposott európai népek kény­szerű egységesítése lett volna ez az „új európai rend“: a Horthyk, Pavelicsek, Nedicsek, Lavalok és­­egyéb Quislangok „föderációja“. Az imperializmus ideológusai már évtizedek óta hirdetik, hogy a nemzetek függetlenségének és önállóságának kora lejárt, a népek külön érdekeit alá kell rendelni az általános érdekeltnek, az ál­lami szuverenitást fel kell áldozni valamiféle közös, nemzetközi ha­talomnak. Arról persze az impe­rialisták szekértolói nem beszél­tek, hogy addig, ameddig a vilá­gon nagy imperialista rablók van­nak, azok a bizonyos „általános érdekek“, amelyeknek a népek kü­lön érdekeit fel kell áldozni, az a bizonyos nemzetközi hatalom, amelynek javára az állami szuve­reni­tásból áldozatot kell hozni, a nagy imperialista rablók érdekei, az ő hatalmuk. Nyilvánvaló pél­dául, hogy Németország és Ma­gyarország föderációi vagy vám­­szövetsége esetén nem a német, hanem a magyar szuverenitás csorbult volna meg, nem a ném­et gazdaságot, hanem a magyart érte­­volna kár. A nemzeti függetlenség elavult­ságát, a gazdasági és politikai önállósággal szemben az államközi blokkokat, vámuniókat vagy „fö­derációkat“ az imperialisták és ügynökeik hirdetik. Az „Európai Egyesült Államok“, az „európai föderáció“, vagy „Páneurópa“ terve az angolszász imperialisták szolgálatában ugyanazt jelentette, mint Hitler programja az „új európai rend“-ről. Nem is Chur­chill majmolta Hitlert, amikor a második világháború után, a Szov­jetunió ellen fordulva meghirdette az angol-amerikai „unió“ és az angolszász imperializmus fenn­hatósága alatt „egyesült“ Európa haditervét, hanem Hitler vette át a német fasizmus hatalomra ju­tása pillanatában már régóta ké­pzen álló imperialista terveket az „európai föderációról“. Az imperialista Marshall-terv jegyében készítik most Londonban a nyugati blokkot. Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kerülnének angol vezetés alá és Anglia révén amerikai vezetés alá. A Churchilll-féle „Egyesült Euró­pa“ felé volna az első lépés ez a nyugati blokk, amelyben fontos szerep jutna az amerikai vazallus­országnak, gyarmatnak és fegy­­vergyárnak, Nyugatnémetország­nak. A vak is látja, hogy ebben a nyugati blokkban Amerika volna az úr, Anglia az ispán, a többiek a jobbágyok. Ezekkel az imperialista blokk- és tömbalakításokkal, egyesülési és „föderációs“ tervekkel Kelet­­európa népi demokráciái nem blokkokat és tömböket, nem vám­uniókat és föderációkat állítanak szembe, hanem nemzeti független­ségük, gazdasági és politikai ön­állóságuk, állami szuverenitásuk megvédésére irányuló készségüket és eltökéltségüket. A jugoszláv­­magyar, a magyar-román, a jugo­­szláv-bolgár, a bolgár-román és a többi barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés, a szerződő felek állami és gazdasági szuvere­­nitásának teljes fenntartása mel­lett jött létre. Segítünk egymás­nak, de függetlenségünk meg­­védelmezésére és a béke fenntar­tására segítünk. Keleteurópa népi demokráciái gazdaságilag is együtt akarnak működni, példa rá a jugo­­szláv-m­agyar gazdasági egyez­mény. De ez a kölcsönös gazdasági segítség nem történik sem egyik, sem másik állam gazdasági ön­állóságának, ipari fejlődésének ro­vására. Ha a népi demokráciák gazdasági és politikai szerződése­ket kötnek egymással, akkor ezt nem azért teszik, hogy egymás­­ja­vára vagy rovására csorbítsák állami szuverenitásukat és gazda­sági önállóságukat, hanem ellen­­ke­zőleg azért, hogy — ha kell, — kö­zösen védjék nemzeti függetlensé­güket az imperialista gyarmato­sítókkal és támadókkal szemben. Ha az imperialisták tömböket ala­kítanak, akkor a népi demokráciák nem válaszolnak rá hasonlóval, hanem a nemzeti függetlenség zászlaja alatt védik népeik béké­jét és építő munkáját. TÍPUS tisztagya­pj­ú fér­fi öl­tö­ny­testhez igazítva, Gutmann­kivitelben 398.­Kamgarnszerfi 288.­4AA. -SsAn. forgalmi adóval együtt Beirtó tó utalvány nélkül kapható GUZMONNSÍROK VII., Rákóczi-út 13. 1 megbízható szaküzlet A newyorki Daily Worker című lap ismerteti Rákosi Mátyás elvtárs nyilatkozatát, amelyet John Stuart­­nak, a lap munkatársának adott Budapesten Az újságírónak Magyar­­ország politikai céljaira vonatkozó kérdésére. Rákosi elvtárs Magyar­­ország belpolitikai helyzetének és gazdasági terveinek vázolása után rámutatott, hogy a magyar demokrácia célja a béke fenntartása az atomdiplo­matákkal és az imperialisták háborús törekvéseivel szemben. Ezek szívesebben látnák, ha békés együttműködés helyett a Dunavölgy kis nemzetei ellenségként állnának egymással szemben, mert ez meg­­könnyítené a reakció mesterkedéseit. Magyarország mindenekelőtt ki akarja építeni baráti kapcsolatait demokratikus szomszédaival. John Start felvetette a kérdést, hogy a keleteurópai országok egy­más közötti egyezményeit egyesek úgy értelmezik, mint Európa többi része és az Egyesült Államok ellen irányuló tömb alakítását. Rákosi elv­tára határozottan megcáfolta ezeket az állításokat és kijelentette, hogy ezek az egyezmények senki el­len sem irányulnak és nem je­­len­tenek tömbalakítást. Céljuk az illető államok kölcsönös jóviszonyának kiépítése, valamint függetlenségük biztosítása. Azok sze­­mében, akik harmadik világháborúra számítanak és jobbágyaikká akarják tenni a kisnemzeteket, ezek az egyez­mények nem rokonszenvesek. Tömbalakulás — mondotta — azokban a nyugati államokban figyelhetők meg, amelyek gaz­daságilag függenek az Egyesült Államoktól és ez USA kölcsönfeltételei által elő­írt bel- és külpolitikát kénytelenek követni. A világszerte tapasztalható háborús félelemre vonatkozólag Rákod elvtárs hangsúlyozta, hogy a háborús félelem, sőt a hábo­rús veszély az amerikai impe­­rializmus kardcsörtető politiká­jának a következménye. Magyarországon és Európa vala­mennyi demokratikus országában azonban csak a fasiszták támogat­­ják a háborús pártot, mert azt re­mélik, hogy egy háború és az ame­rikai reakció segítségével ismét nye­regbe kerülhetnek Megfigyeltem — mondotta — másfél év előtti amerikai utam során, hogy a farmerek, a munkások, a nők és a hadviseltek nem akarják az új háborút kívánó hangokat hallani. „Azon a véleményen van-e, — kérdezte John Stuart — hogy a Marshall-terv elfogadása az illető országok szuverenitásának megsér­­tését jelenti, s ha igen, miért?“ Rákosi elvtárs: „A Marshall-terv kétségtelenül veszélyezteti a benne résztvevő országok függetlenségét. Egy nemzet függetlenségének egyik feltétele az, hogy szaba­don használhassa gazdasági ja­vait. A Marshall-terv ezt lényegében meg­szüntetné s ezzel együtt megszün­­tetné a tervben résztvevő gyengébb államok szuverenitását is." Az amerikai újságíró végül a ma­­gyar-amerikai kapcsolatok iránt ér­deklődött. Rákosi elvtárs rámuta­­tott, hogy az Egyesült Államok külön terrv szerint Amerikába szállítja a magyar demokrácia ellenségeit és rendelkezésükre bocsátja a hivatalos rádiót. Ez a jelenség és még számos más azt mutatja, hogy „az Egyesült Ál­­lamok Magyarország irányában ta­núsított politikája a reakció és nem a demokrácia erőit segíti."­ ­ Az Egyesült Államok politikája a reakció és nem a demokrácia ereit segíti Rákosi elvtárs nyilatkozata a newyorki Daily Workernek SZABAD N1J» VASÁRNAP, 1948 FEBRUAR 1 Tiltakozó tüntetésekre készülnek a francia parasztok a kormány pénzügyi politikája ellen Franciaországban a kormányválság hangulata elmúlt. A szocialisták is­mét bebizonyították, hogy a „harma­­dik erő” politikája, az amerikai nagy­tőke és a De Gaulle-féle újfasiizm­us útját egyengeti. A Schuman­ korm­ány által életbeléptetett pénzügyi rend­szabályokat a francia közvélemény nagy megütközéssel fogadta. Határozottan azonban csak a Kom­munista Párt foglalt velük szemben állást. Az 5000 frankos bankjegyek bevonása a francia gazdák és pa­rasztok körében óriási riadalmat kel­tett, mert a tavaszi gazdasági mun­kák­ megkezdése elő­tt a legkisebb birtokosnak is volt néhány, a múlt­évi termés értékesítéséből származó 5000 frankos bankjegye. A francia gazdák és parasztok február 2-án országos tiltakozó tüntetéseket rendeznek a kormány pénzügyi politikája ellen. A V Humanité a Franciaország és France Spanyolországa közötti ha­­tármegnyitás ügyében folytatott tár­gyalásokról írva hangsúlyozza, hogy francia részről a tárgyalásokat nemcsak kormánytisztviselők, ha­nem volt vichyisták is vezetik így például Bridoux tábornok, a je­lenleg Madridban tartózkodó hírhedt vichyi áruló hosszabb megbeszélést folytatott Francával ebben a kérdés­­ben. A moszkvai rádió lapjelentések alapján beszámolt a tuniszi, marok­kói és algin, nemzeti függetlenségi mozgalmak megerősödéséről. Ezt a tényt az amerikaiak északafriikai propagandájának tulajdonítják. Az USA ugyanis Földközi-tengeri hatal­mát ezen a területen is meg kívánja szilárdítani. De Gaulle és Dulles leg­­utóbbi tanácskozásain erről a kér­désről is szó volt. A jelentés szerint De Gaulle hajlandó lemondani az északafrikai francia gyarmatokról, ha Amerika unalomra segíti. Az amerikaiaknak eddig 876 millió dollárjukba került a görög fasiszták támogatása A Truman.elv kapcsán az USA 350 millió dolláros kölcsönt adott a monarcho-fasiszta athéni kormány­nak. Kiderült azonban, hogy a gö­rög kaland az amerikai imperialis­táknak ennél jóval többe került. Az­­amerikai képviselőházban be­jelentették, hogy Truman kormánya eddig 876 millió dollárt bocsátott az athéni kormány rendelkezésére. A szabad görög rádió a hírrel kapcsolatban megjegyezte: akárhány millió dollárt is küldjenek az ame­rikai imperialisták, ez a segítség sohasem lesz elegendő a görög sza­badságharcosok leverésére. Tildy Zoltán elnök nyilatkozata a Magyar Köztársaság második évfordulóján A köztársasági elnök a Magyar Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából nyilatkozatot tett közzé. Bevezetőül vissza­pill­ars­­tást tesz a magyar nép kétesztendős, hősies munkájára és megállapítja: a nép napi­ többsége megingat­hatatlan bizalommal van a de­mokrácia iránt. A dolgozókban egyre inkább tuda­tosodik, hogy az országot maguké­nak építik, hogy a demokráciát, a felszabadult nép köz­zéranságát épí­tik, amelynek rendje, törvényei és intézményei szilárdan őrzik és biz­tosítják minden időkre teljes és igazi szabadságát, emberi és társa­dalmi jogait. — Eddigi sikereink egyik magya­­rázata, — mondja Tildy elnök nyi­latkozata — hogy népünk Kiss jövőjében. Építő munkánkat nem fáradt embe­rek kötelességteljesítése jellemzi, de a jövőben bízó munkásseregek hite és lelkesedése.­­ Az elért eredmények azt mu­tatják, hogy demokráciánk jó úton jár, veze­tőinek munkája céltudatos, bölcs és helyes volt. Ez a vezetés a dolgozó milliók érde­­keit tartotta szem előtt s nem inga­dozott, amikor a nép kivívott jogait kellett megvédelmezni a reakció bár­hol feltámadó kísérleteivel szemben. Az elmúlt évben a demokrácia őszinte erői szorosabbra zárták soraikat, s ez döntő jelentőségű nemzetünk egész jövője szempontjából. A de­mokratikus erők egyre szilárdabb egység­e minden belső akadályt el fog hárítani a fejlődés útjából, bizalmat keltett kifelé és máris tör­ténelmi jelentőségű külpolitikai eredményeket hozott azokban a ba­ráti egyezményekben­, amelyket már eddig is kötöttünk a szomszéd né­­pekkel. A jövő feladatairól szólva, Tildy elnö­k nyilatkozatában megállapítja: minden erőnk megfeszítésével folytatnunk kell az építést, ki kell küszöbölni az építést akadá­lyozó minden tényezőt és ki ke­ll fejleszteni a demokrácia frontjának teljes, fenntartás nélküli, célokban, munkában és módszerek-­­ ben egyaránt megbonthatatlan egy Só-s gét. II köztársasági elnök és a kormány üdvözlése a köztársaság évfordulója alkalmából A Magyar Köztársaság megalaku­lásának második évfordulója alkal­mából a Szakszervezeti Nőmozga­­lom elnök­sége üdvözölte Tildy Zol­tán köztársasági elnököt, Dinnyés Lajos miniszterelnököt és a magyar kormányt. „Túljutottunk a legsú­lyosabb gazdasági helyzeten, terme­lésünk állandó emelkedést mutat Tudjuk, hogy a demokratikus erők összefogásával, a munkásság erejé­nek megfeszítésével megvalósítjuk a hároméves tervet, mely népünk szá­mára a magasabb életszínvonalat fogja megteremteni,“ — írják töb­bek között. Belgrádi tudósítónk telefon­jelentései így születnek a jugoszlávellenes rémhírek Amerikában Az új Jugoszláviáról a rémhírek és rágalmak serege kering fárad­hatatlanul a „tárgyilagos“ nyugati sajtó hasábjain. De ezek közt is ritkán találni olyan ostobára és hazugra, mint a legutóbbi. A newyorki World Telegram „ér­tesülése“ alapján a United Press, a Reuter és a francia AFP hírszolgá­lati irodák világgá repítették azt a hírt, hogy a jugoszláviai Szremsz­­ka-Mitrovicán élő Emma Debeljak nevű amerikai állampolgárt a jugo­szláv bíróság, halálra ítélte, mert amerikai útlevelet kért és kapott. A hírügynökségek szerint az USA külügyminisztériuma is nyilatko­zott az ügyben, sőt magát Truman elnököt is felkérték, járjon közbe Emma Debelják érdekében. A jugoszláv külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatából fény derült a „titokzatos" ügyre. Valóban élt Szremszka-Mitrovicán egy Emma Debelják nevű asszony, aki Amerikában született jugoszláv szülőktől, de ötéves kora óta Jugo­szláviában él, jugoszláv állampol­gárhoz ment feleségül és saját ké­résére 1947 decem­ber 10-én puffr szláv állampolgársági bizonyítványt állítottak ki számára. Semmiféle ha­lálos ítéletről nincs szó, mindössze a mitrovici hatóságok vizsgálati fog­­ságában van. Senki sem vádolja azzal, hogy amerikai útlevelet kért és kapott. December 19-én azért tar­tóztatták le, mert hosszú ideig rejtegetett lakásán egy Gyura Gyurkovics nevű u­sztása banditát, az usztasa rendőrség egykori ügy­nökét. Amikor december 19-én két jugoszláv milicista megjelent Em­ma Debelják lakásán, hogy a körö­zött fasisztát letartóztassa, az asz­­szony félrevezette a milicistákat, egy másik helyiségbe utasította őket és így lehetővé tette, hogy Gyurkovics rejtekhelyéről rájuk lő­jön. Az egyiket súlyosan meg is se­­besítette. Ez az eset jellemző azokra az ál­hírekre, amelyeket az új Jugoszlá­viáról terjesztenek, mondta a kül­ügyminisztérium szóvivője. Dávid János Éjfélkor érkezettt Román kormányküldöttség utazott Moszkvába Szombaton Groza Péter miniszter­elnök vezetésével román kormány­­küldöttség utazott Bukarestből Mosz­kvába. A küldöttség tagjai Pauker Anna külügyminiszter, Gheorghiu Dej ipar és kereskedelemügyi miniszter és Lothar Radoceanu munkaügyi miniszter. A román kormányküldött­séghez Moszkvában csatlakozik Va­sil­e Luca pénzügyminiszter aki jelen­leg pénzügyi tárgyalásokat folytat a szovjet fővárosban. A román minisztertanács elfogadta a magyar-román barátsági szerződést Pauker Anna, a román külügy­­miniszter előterjesztésére a román minisztertanács egyhangúlag elfo­gadta a magyar-román barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményt. A nemzetközi reakció nem tudott éket verni a dunai népek közé A moszkvai rádió megemlékezett a magyar köztársaság kikiáltásának második évfordulójáról. Hangsú­lyozta, hogy az összeesküvés felszá­molása, a politikai és gazdasági té­ren végrehajtott demokratikus vál­­tozások nagy átalakító hatással vol­tak Magyarország nemzetközi hely­­zetére is. Kudarcot szenvedett a nem­­zetközi reakciónak az a terve, hogy éket verjen a dunai népek közé és Magyarországot a szomszédos népi demokratikus államok ellen uszítsa. A Szovjetunió a sz­ovjet,magyar ke­­reskedelmi egyezmény és a jó­vátételi szállítások többszöri elhalasztása ré­vén hozzásegítette a magyar köztár­saságot a gazdasági megerősödés­­hez is. Schachtot szabadlábra helyezték az amerikaiak A berlini rádió jelentése szerint az amerikaiak támogatásával szabad­lábra helyezték Schachtot, a náci Németország hírhedt pénzügyminisz­terét. Schach­tot azért engedték sza­­badon, hogy személyesen megbeszél­je az angol-amerikai vezetőkkel a Nyugat-Németország részére kidol­gozott iparosítási tervét.

Next