Szabad Nép, 1948. február (6. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-03 / 27. szám

KEDD, 1948 FEBRUÁR S SZABAD NÉP „Élüzem“ vándorzászlót kap a legjobb műhely „ Él munkások“ lesznek a NIK új munkaversenyének kiváló dolgozói Valahol sivítanak a szelepek, valahonnan a földet reme­kí­tetve dobban a waffirkalapács. Csikorgó daruk, kanyargó sínek között vezet az út, el­ rozsdáit ócskavashalmaz mellett vörös miniummal virítanak az új híd­­alkatrészek, a beomlott épülettel szemközt sűrű állványból két emelet ma­­fiasságban bontakozik az épülő új üzem. Zsákvászon-kötények görnyed, ■n­ok előre a talicska nyelén, fölöttük egy homlokzaton fehér mészbetűk­­kel a hitvallás: „Munkásegység“. Mindennapos életének sürgő kereszt­­metszetében mutatja arcát a növekvő munkás.narasztdemokrácia bázisa, az államosított nehézipar fontos üzeme: Ganz-hajógyár. Bosszú az út a régi első műhelytől a versenyirodáig: gyalogsétának •— több mint egy negyedóra. Pótolnivalónak, daruval, kalapáccsal több mint egy negyedszázad. Ember a talpán, aki három év alatt megjárja. ★ — Behozzuk három év alatt mind, semivel még hátra vagyunk, behozzuk az elmaradottságot! — bizakodik a versenyiroda vezetője, Könnyei elv­­társ. A falon rohamon unitások arc­­képe, ,Edzőket kövessük!” felirattal, az asztalon számításait, kicsinyített műszaki­­rajzok (újítók beadványa), vastag dossziéban jegyzőkönyvek. *— Folyik az általános munkaver­­seny — magyaruz Környei — a bu­­dapesti MA­VAG, Győri Vágón és a Ganz-hajó hídmű­helye között. Cs.a. vasgyáraink ,3 versenyeznek. Nálunk legutóbb a gépműhely­ esztergályosok nyerteit, októberben meg az öntött. Augusztus—szeptemberben lemarad­­tak, októberben ráhúzták, az elő­­irányzott 160 helyett 18­5 tonnát tel­jesítettek. Az augusztusi öntöttvar. költséget 104 forint kilóbiténfél árról 0.70.re szorították le. —­­Februárban indul az új munkat­­verseny az egyes üzemeken belü­l. Ép ma hirdetjük ki a kazánm­űhelyben, ebédidő alatt. Meghallgathatja. ★ A kazánmű­helyben (negyed 1 óra) mnár befejezték az ebédet. — Elváltsa­n­ak! Jöjjenek köze­lebb. Mindjárt fújnak! Együtt van az üzem mind a 180­0 dolgozója. Figyelő pillantásuk a rajzpapba felkapaszkodott Környez arcán nyugszik. Környes beszélni kezd: — 1948 augusztus 1-ig három ha­jót kell megépítenünk, 140 darab orosz tartálykocsit, a Péti Művek­nek havi 14 darabot kell leszállíta­nunk, be kell fejezni a 3. sz. úszó­­darut, a Mátravidéki Erőműtelep megrendelését. Nem sorolom el min­­det. Munkaalkalom bőven van. Februárban indul az új NIK mun­­k­aver­seny. Az a műhely, amely az elmúlt hatv­ónapos fajlagos teljer.lt.­naéryt a legmagasabban felülmúlja,­­,élüzem“ vándorzászló­, kap. Minden ezer után a legjobb 35 munkás „él, dolgozó“ jelvényt a gépére és igazol­ványt, ékmunkás-zászlót, 200 forintos vásárlási á­llványt, színházba, mo­z­ba kedvezményes jegyet... Az eredményt rajzokon tesszük majd közszemlére, mindenki ellenőrizheti. Szaktársak! Ebben a versenyben vesztes nincs, csak győztes. Győz a dolgozó osztály, az egész magyar nép! Zúgó folytamként csapnak össze a hangok: — Ha folyamatosan kapjuk az anyagot, behunyt szemmel is meg­tudjuk nyerni! — Mit érünk, ha ellopják, amit termelünk ? — Ki lopja el? — Hát mi történt a Nitrógyár­ban? — Szakt­ársa-ala­k! Emelje fel a kezét, aki elfogadja a versenyt! Karok emelkednek. Előbib tétován, öt víz. Aztán a hátsó sorokban is. Vé­gül egész tenyérerdő nyúlik a leve­gőbe. — Te mit emeled a kezed? Nem ebbe a műhelybe tartozol! A meg­sarlitott szégyenkezve le­ereszti a karját: — Egész el is felejtettem, hogy ne­kem nem itt kell szavazni. Bars Sári A NAGY TUDÓS, A SZERELMES ASSZONY, A RADIUM FELFEDEZŐJE: IMIM CURIE Metro—Goldwyn—Mayer—Mopex-film MA PREMIER! Royal Bpsüó, Farum Csütörtöktől At­rium is Gerő elvtárs beszéde a magyar hajózás és a szakszervezetek feladatairól a hajózási munkások közgyűlésén A Magyar Vasutasok és Ha­sok Szak­szervezetének Hajózási Főosztá­lya vasárnap és hétfőn tartotta a szakszervezet székházának felkíszí­­tett nagytermében első kongresszu­sát. Csiping Aruttai elnök megnyitó beszéde, a Szaktanács és a szakszer­vezetek küldötteinek üdvözlő szavai után Gerő Ernő elvtárs közlekedés­­ügyi miniszter szólalt fel: — Három esztendővel ezelőtt nem volt hajózás — mondotta — és sokan azt hitték, hogy a magyar hajózás­­nak örökre vége. Voltak, akik am vettek irányt, hogy ne ne legyen ma­gyar hajózás. Ajánlatokat tettek nekem, hogy a fogságban lévő hajóinkat ad­­juk át jóvátételbe. Mások azzal jöttek, minek is Itt magyar hajózás, kössünk valamely más állammal szerződést és mondjunk le arról, hogy a Du­­nán és a Tiszán magyar lobogók alatt magyar hajók közlekedje­­nek. Mi erre azt mondottuk: Nem! Szi­­génylit és elesettek vagyunk, de nem annyira, hogy a magyar nemzeti lo­bogót áruba bocsássuk. És a hajózá­sunk feltámadt. Jelenleg több géphajónk van, mint 1938-ban volt. Lóerőben uszályhajóink hordóképes­­sége megközelíti a békebelit. Hajó­zásunk kifejlődésével napról napra, hónapról-hónapra növekszik 63 növe­kedni fog a hajózásban foglalkozta­tottak száma.­­ Ugyanakkor, amikor ismét hangsúlyozom, hogy meg kell vál­­tozni a dolgozók viszonyának az államhoz és a termeléshez, ügyel­­nünk kell arra is, hogy ne egyolda­lúig nézzük ezt a kérdést. A szak­­szervezet szerepe a termelés fontos munkája, az önköltség leszállítása mellett az is, hogy továbbra is élére álljon minden olyan követelésnek, amely jogos és teljesíthető. A szakszervezet feladata az is, hogy öntudatos szocialistákká nevelje a dolgozókat. Ez magában foglalja azt, hogy a szakszervezet legyen hordozója a munkásegység és a hajósegység gondolatának. Murányi József titkári beszámoló­­jában a szakszervezet munkájáról és érdekvédelmi tevékenységéről be­­szélt. A beszámoló fölötti vita után a szakszervezeti főosztály 8500 tag­­jártak 60 küldötte ezután megvá­lasztotta a főosztály új vezetőségét. Elnök: Csill­ng Antal, alelnökök: Szaton Rezső és Lengyel János, tit­kár: Paksi Kiss Ottó, titkárhelyet­­tea: Bágyoni József lett­ Vasutasnők köszönete Gerő elvtársnak A Magyar Államvasutak nődolgo­­sói köszönetet mondtak Gerő Ernő elvtárs, közlekedési miniszternek azért a munkájáért, amellyel lehetővé tette számukra, hogy a férfiakkal egyenlő jogokat élvezhessenek. A vas­­utasnők köszönetükben megígérték, hogy mindenütt a munka élén fognak járni. Minden zökkenő nélkül lépett életbe az új textilelosztási rendszer Jól szerepelt hétfői premierjén az új textilelosztási rendszer. A textil­vásárlási igazolványokat mindenütt kiosztották, a kereskedők is meg­kapták a fogyasztói utalványokat, a nyilvántartáshoz szükséges íveket és a felár lerovását szolgáló bélyege­­ket. Megérkeztek a kereskedőkhöz az új árjegyzékek is. Szombaton a szokottnál jóval nagyobb forgalom volt a textil­­üzletekben. Az emberek siettek az üzletekben leadni eddig elhasználatlan textilje­­gyeiket. Azokat a jegyeket ugyanis, amelyeket még szombatig leadtak a kereskedőnél, úgy váltják be, hogy a vételt nem jegyzik be az újfajta vásárlási igazolványba. De a szokat­lanul nagy szombati forgalomhoz hozzájárult az is, hogy egyesek — akik nem ismerték a hétfőn életbe­ lépő új rendszert, — „mindenesetre" még szombaton megvették mindazt, amire a jövő hónapokban szükségük lesz. A hétfői forgalom nem volt na­gyobb a szokásosnál. Akik pamutszövetet jöttek vásárolni a textilkereskedésbe, azoknak türel­­mesen megmagyarázták, hogyan kell beírni a vásárlási igazolványba a té­telt, aláíratták velük a kereskedő ál­­tal­ kitöltött fogyasztói utalványt — és ha kételkedett a kereskedő által kért árban, megmutatták az új árjegyző­­ket is. Mivel a valóságban az új rendszer nem is olyan bonyolult, mint ahogy az első látásra tűnik, a kereskedők is, a vevők is gyorsan megtanulták a módját. A textilelosztást még zavartalanab­­bá tennék akkor, ha kiadnának egy könnyen átte­­kinthető, a hozzá nem értő szá­­mára is világos árjegyzéket, amelyet kötelezően fel kell függ­esz­­teni minden textilüzletben. Panaszok, komolyabb kifogások eddig nem igen hangzottak el. Kisebb, technikai jellegű panaszokkal a kereskedők a Textil­eligazító Irodá­hoz (Andrássy­ út 12.) fordulhatnak. A vásárlási igazolványok kiosztása körül jelentkező esetleges zavarokat a kerületi jegyhivatalok orvosolják. (HUMPHREY) BOGART SCALA—OMNIA Warner—Mopex Martinique A köztársasági elnök jelenlétében megnyílt a Rendő­rakadémia Alig egy hét telt el azóta, hogy demokratikus rendőrségünk fenn­­d­ásának hároméves évfordulóját ünnepelte, máris fejlődésének újabb je­lentős állomásához érkezett: megnyílt a Rendőrakadémia. 1945 tavaszán néhány napi oktatás után, civnruhában, madzagon lógó, ócska puskával állt oda őrhelyére az új demokratikus rendőr. Azóta tanfolyam­ok százai gondoskodtak a rendőrök — őrszemélyzet és tisztek — szakmai kiképzés sérül. Ennek a nagy munkának betetőzése a Rendőrakadémia, amely há­­roméves tanfolyamán az őrszemélyzet legkiválóbb faiból képez tiszteket. Az Akadémiát vasárnap nyitot­a meg Tildy Zoltán köztársasági elnök. Az egykori Böszörményi­ úti csendőr, laktanya udvarán most 150 ragyogóan felszerelt rendőr sorakozik, az Akadémia hall­­hatói. Nyolcvan százalékuk munkás, és pa­­rasztszármazású, mindannyiuk leg­alább egy évet szolgált az őrszemély­zetben — ez ugyanis a felvé­el fel­­tétele. Most legtöbbjük próbarendőr, a főiskoláról mint hadnagyok kerül­nek majd ki. Egymásután érkezik a köztársa­­sági elnök, a miniszterelnök, Nagy elvtárs házeln­ök, Rajk László elv­­társ, belügyminiszter, a Honvéd Kossuth Akadémia küldöttsége. Az ünnepséget Tildy Zoltán beszéde nyitja meg: ,,A magyar demokrácia országána­kát újjáépítő munkájában­­az egyik legnagyszerűbb eredmény demokra­tikus rendőrségünknek megszerve­­zése és kifejlesztése. Rendőrségün­k egész megjelenése, fegyelmezett ma­gatartása, hivatása területén való maradéktalan helytállása, rendünk, közbiztonságunk vilá­gosan mutatják ezeket az ered­­ményeket. De mutatja az a szellem is, amely a rendőrtestületből árad. A nemzet a rendőrségben az építő munka, a népjogok, a sza­­badság, a haladás egyik legfőbb biztosítékát látja s bizalommal, szeretettel tekint a rendőrség tagjaira, vezetőire. A Rendőrakadémia­ jelentőségéről szólva hangsúlyoz, hogy a rendőr­­ségnek szakértelemben is felül kell múlnia az elmúlt korszakok rend­­fenntartó intézményeit. A köztársasági elnök a Himnusz hangjai közben díszes zászlót adott át a Rendőrakadémiának, amelyet a Akadémia parancsnoka, dr. Benkő Károly elvtárs rendőrezredes kö­szönt meg. Beszédében kiemelte, hogy ez a főiskola az első ilyen In­tézmény nemcsak a magyar közbiztonsági szervek, hanem az e­urópai országok rendőrségé­­nek történetében is. „Rendőrakadémikusaink — «­on­­dotta — valamennyien dolgozó né­pünk fiai, méltán szívügyük a ma­gyar demokrácia, meg akarják és a zászló alatt keményen fogunk har­colni a bűnözés és a reakció alvilága ellen.’’ Ezután a kormány, a pártok és a társadalmi szervezetek szalagjait kö­tötték fel a zászlóm, majd az eskü­tétel következett. Az eskü után az akadémikusok, a kivonult dísz­­zászlóaljak, lovas díszszázad és gép­­kocsizó dísz zászlóalj tagjai vonultak meg fogják azt védeni. Ez a zászló drága ereklyénk lesz, mert a haladás, a népi demokrácia rendjét jelképezi el a köztársasági elnök és kísérete előtt. Bem-laktanya A köztársasági évforduló ás a­­köz­ponti kiképző zászlóalj Bem tábor­nokról elnevezett laktanyájának ke­resztelője alkalmából a zászlóalj ben­sőséges ünnepséget rendezett Bem tábornok szobra mögötti laktanyájá­ban. Az ünnepségen megjelent Rajk László belügyminiszter Szebeni Jó­­zsef elv­társ, belügyi államtitkár, a rendőr.Tag tábornoki karának tagjai, a honvédség képviselői és a Budapes­ten tartózkodó lengyel delegáció két rendőrtiszt tagja. Koltai Illés őrnagy, a zászlóalj parancsnoka méltatta Bem tábornok szerepét a magyar szabadságharcban. — Büszkék vagyunk Bem tábor­nokra — mondotta —, aki lengyel származása ellenére a magyar sza­­badság, a világszabadság hőse lett. Woltuska Helena, a lengyel rendőr­ség üdvözletét és szeretőjét tolmá­csol­a. A bensőséges ünnepséget színes szórakoztató műsor követte. Több nehéz munkát pótló gép, több autóbusz, telefon a hároméves terv keretében Az életet könnyebbé tevő tech­nika, gépek alkalmazásában még elmaradtunk a gazdaságban fejlet­­tebb országok mögött. Hároméves tervünkkel behozzuk régi uraink­nak ezt a mulasztását is. Emberi munka helyett gép A bányász hajlott háttal, térdelve vagy hason csúszva fejtette a súlyos csákánnyal a szenet. Pedig három csákányéra nehéz munkáját könnyű­szerrel elvégzi egyetlen gép: a fejtő, kalapács. A terv első félévében -15 új fejtőkalapács könnyíti meg a bányász dolgát, a robbantó­szer számára mély lyukast kell fúrni a kőzetbe. Kézi vé­sővel keményebb szénben 6—8 órát is eltart a nehéz munka. Villanyfúró­val: félórát. Az első terv­ félév alatt 85 új villanyfúró került a bányászok kezébe. Vargyárban mindennapos kép volt az a hat-nyolc munkás, aki görnyed­­ve viszi vállán a sokmázsás vasleme­zeket. Pedig daruval gyorsabb, köny­­nyeb­b lett volna ez a munka. A győri vagongyárban sem a vasöntödében, sem a vast­epen, sem a vagonmű­­helyben nem volt daruberendezés. A terv beruházásainak során mindhá­­rom helyre szerelnek darut — ■ egy, egy ilyen berendezés csaknem fél­­millió forintba kerül, rendelnek. Ezekkel az új autóbuszok­kal csaknem megháromszorozzák a mai állományt, így sűríthetik majd a járatokat a meglévő vonalakon , ezenkívül új vonalakat is indíthat­­nak. Ma már 41.000 telefonelőfizető van is­mét, a beszélgetések forgalma pedig elérte a békebelit- De mivel a gépi lerendezés kisebb a háború előttinél, túlterheltek a vonalak, ezért kell né­­ha várni a búgóhangra. A terv kere­­tében még ez év végén új, legmoder­nebb automatákat állítanak be a Teréz­, József, és Krisztina-közpon­­tokba, sőt már tavasszal elkezdik a kapcsológépek bővítését- Ezzel meg­­gyorsítják a kapcsolást és telefonhoz juttatnak újabb 10.000 embert. Nem kell várni autóbuszra, telefonvonalra Már újra járnak a villamosok, szól a telefon , mégis sokat szid­ják a BESZKÁRT-ot, átkozzák a te­lefont. A hároméves terv keretében „tervszerűen" megszűnik az ok az átkozódásra. Ma alig 120 autóbusz fut a pesti utcákon, ezt is jórészt roncsokból állították helyre. A BESZKART tervének egyik fő pontja a kényelmes autóbuszközlekedés fej­­lesztése. Száz új Chausson-autóbuszt rendeltek meg Franciaországban, to­vábbá ötvenet a MÁVAG-nál. Ezen­kívül előreláthatólag még 50 kocsit 5 Eladó: 1 drb négyhengeres Jünkere-Siesei 50 HP 40­0 ford./perc, üzem­­anyagtartállyal, 1 drb BBC szinkrongen­erátor gerjesztődinamóval, 60 KV A 380/220 V, 50 perc, 1000 ford./ perc., hozzávaló elosztószekrény, nyel. Mindkettő jókarban, üzemképes „Vidéki iparváll“ jeligére a kiadóba.

Next