Szabad Nép, 1948. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI SZABAD NÉP TífUf jflnoh hp^vnotoJója 1 moszkvai útiról Megalakult a Szivar Szaiiadsá^iarcos Szövetség Műnk at fir sank riportja Szabad Görögországról VI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR KEDD, 1948 MÁRCIUS 2 A magyar demokrácia föléihez és leiemelkedéshez vezet — mondotta felhatalmazási beszédében Dinnyés miniszterelnök \ Az országgyűlés hétfőn a pénz. ügyi tárca költségvetésének tárgya, lásával folytatta ülését. Több felszó­lalás után az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfo­gadta. -Befejezésül Nyárády Miklós ^pénzügyminiszter válaszolt a. vitá­ban elhangzott észrevételekre és be­jelentette, hogy a költségvetés ösz- szoállításánali, szerkeze ének meg. változtatására irányuló munka fo­lyik. Beszélt az egyenes- és közve­tett adók arányában az egyenes adókra vonatkozó emelkedésről, ami sokkal igazságosabb, mintha a köz­vetett adókat kellett volna. emelni. Ami a pénzügyminisztérium tiszti, karát illeti, fontosnak tartja, hogy a jövöb-n a szakértelmen belül a tíemok-t'E tikfis szempontok jobban érvényesüljenek és a juttatások egyenes arányban legyenek a vég­zett munkával. Ezzel rz 1947—48. évi állatni költ­ségvetést az országgyűlés elfogadta. Molnár Erik elvtárs beterjesztette a Moszkvában kötött magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Bejelentésé 1 a Ilá-v baloldalán nagy tapssal fogadták- Következett a felhatalmazási tör. vényjavaslat tárgyalása. Szentiványl Lajos (FGP) exnozéja után nagy fi­gyelem közben Dinnyés Lajos ml. nisrterelnök emelkedett szólásra. A kormány tagjai közül számosán megjelente!; és a képviselői padsorok is megteltek A miniszterelnök bevezetőben meg­állapította. hogy az eltelt néhány hónap, a magyar demokrácia gazda­sági és politikai sikerekben eltelt gazdag időszaka volt. Olyan komoly eredni ér->kre hivatkozhatunk, mint demokráciánk gazdasági megszilár­dulását leginkább kifejező dejicltmeníes költségvetés, a ké­rőmévé» lerv hatalmas beruházá­sai, a magyar reakció fölött elért . újabb jelentős győzelmek. Erre az időszakra esik, szomszéda­inkkal kötött államközi szerződések sora ös a napokban irtuk alá a ha­talmas Szovjetunióval azt a szerző­dést, amely a magyar demokrácia eddigi legnagyobb külpolitikai sikere. (Hatalmas taps a Hás baloldalán)- Ezek a szerződések biztosítanak ben. nünket. hogy nem fenyeget az el. Szigeteits égnek a veszélye, hogy a nemzetközi reakcióval szemben nem állunk többé egysük népünk hala­dásáért folyó küzdelmünkben. (He­lyeslés a baloldalon). A miniszterelnök ezután az újjá­építés terén elért gazdasági eredmé­nyek számszerű adatait ismertette s a többi közöt; megállapította, hegy a dolgozók ma már több ruhát, több cipőt, több kultúrát tudnak vásárolni. AZ országgyűlés viharos tetszésnyil. vánííása közben jelentette ki, hogy a demokrácia harmadik esztendejében benyújtott dgfici'.mentes költségveté­sét nem külföldi segítséggel, hanem saját erejéből érte el. Mindezeket a nagyszerű gazdasági eredményeket nem érhettük volna el ha nem sikerült volna az össze! ve. reséget mérni a magyar reakcióra. — Kétségtelen — folytatta — hogy vannak még nehézségeink, külső és belső ellenségeink. Mégis az elmúlt hónapok éppen azt bizonyítják, hogy demokráciánk súlyos válságok nélkül oldja meg feladatait. Egyre' tö'.b jele van annak, hogy so­kan azok közül, akik eddig elutasító bírálattal nézték, vagy várakozó ál. lásnon on voltak, most a demokrácia felé forduljak, mert meggyőződtek, hogy a demokratikus rendszer a nyu­godt eletet biztosítja, jóléthez cs fel. emelkedéshez vezet. Dinnyés miniszterelnök ezután is­mét külpolitikai kapcsolataink fej-°- drséröl beszélt. Rámutatott, bogy a Szovjetunió azért fordult barátsággal hazánk felé, azért kötött velünk kő!, csönös segélynyújtási és egyéb szer­ződéseket, mert a magyar demokráciában meg­bízható és értékes szövetségest lát. {Nagy taps.) A magyar demokrácia eddigi sikereinek ez a szerződés a koronája, legfőbb elismerése annak, hogy jó útón járunk. Amikor Mosz. kvábcai aláírtuk a szerződést, — mon­dotta emelt hangon Dinnyés minisz- erelnök —, akkor az egyáltalán el. érhető legnagyobb biztosítékot sze. reztük hazánk függetlensége, népünk szabadsága számára. Ennek az elismerésnek eredménye, hogy a hadifoglyok hazahozatalának ügyét is rendezni lehetett, amiért az egész magyar nép nevé­ben mondunk köszönetét Sztálin ge- neralisszimusznak. — Hazánk a szabadság, a demo- krácia és a béke tényezője left s ez­zel Magyarország nemzetközi tekin­télye barát ég ellenség szemében egyaránt megnövekedett. így a mi sikerünk hozzájárult ah. hoz, hogy Csehszlovákiában nem az összeesküvők, a* imperi­alizmus kiszolgálói, hanem a dol­gozó nép győzedelmeskedett. A csehszlovák nép győzelmét szívből üdvözöljük, mert a csali demokrácia megerősödése a mi megerősödésünk is, mert az ottani reakció veresége egyúttal a magyar reakció veresegét is jelenti. — Elért eredményeinket biztató kezde nek tekintjük és további sjke. refltet várunk. Bíztatást nyújt erre •az, hogy a Függetlenségi Front Pártjai ma közelebb vannak egymáshoz, mint valaha. A demokratikus pártok szorosabb összefogásának új alapon való meg. szervezése a következő hónapok egyik legfontosabb feladata. Beszé­dét így fejezte be: — Bel- és külpolitikánk egyértel­műen népi demokratikus mivolta nem jelen: elszigetelődést. Gazdasági kulturális kapcsolatot kívánunk fenntartani minden ál­Nagykövetségi rangra emsiik a budapesti és a mositai magyar küvelsSgst Mint a Magyar Távirati Iroda je­lenti: a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Szövetségének kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya elhatározták, hogy budapesti, Illetve moszkvai kövérségeikéi nagykövet­ségekké alakítják át és ennek megfelelően követeiket nagyköveti rangra emelik. lammal, amely e kapcsolatokat nem akarja függetlenségünk alá. ásására kihasználni. (Hosszantartó taps a Húz minden oldalán.) A miniszterelnök ezután az egyes tárcák megvalósításra váró tervei közül ismertette a legfontosabbakat. Szünet után Barankovics István (Néppárt) hangoztatta az állam és az egyház közti megegyezés szük­ségességét. Kijelentette: örömmel üdvözölnék az egyház hivatalos ve­zetőinek olyan megnyilvánulását, amellyel a köztársaságot és annak törvényeit maradéktalanul elismerik. Hosszas elméleti fejtegetésekbe bo­csátkozott az eszményi egyházról és hangoztatta, hogy az állam és egyház közti megegyezés keresésé­nél, ki kell kapcsolni a személyi kérdéseket. A javaslatot nem fo. gadta el. Kádár János: Magasabbrendü munkaerkölcs él a demokrácia új embertípusában Ezután került sor az MKP vezér­szónokának. Kádár János elvtárs. nak a beszédére. Hangoztatta, hogy ez a deficitmentes költségvetés a magyar demokrácia sikerét és a népnek a reakció fölült aratott újabb politikai győzelmét jelenti. Bányászatunk, iparunk és mezőgaz. daságunk lendületes fejlődése a mun. kasok és parasztok hösj erőfeszítésé: dicséri, ehhez járul az ér eimiség se­gítsége. A munkások és parasztok felé szálló köszönetünk mellett a nép mellé áiló értelmiségnek is köszönjük a demokrácia eredményeit. Hangoztatta, -hogv nem elégedhe. tünk meg eddigi eredményeinkkel, további nagy feladatok várnak meg. oldásra. A hároméves terv .befekte. tése nek összege valamivel az elő. irányzott alatt maradt. De az ország erőfeszítése leküzdi ezt az átmeneti lemaradást, sőt emelni tudjuk élet. színvonalunkat. A demokrácia új embertípusa „Ezeket a feted,a tokát csak ak­kor tudjuk megoldani, — mondta Kádár elvtárs — ha többet termelünk, új munka- fegyelmet teremtünk. Ez a folyamat már elkezdődött r. bányákban, üzemekben, sőt a földe­ken is megindultak a munkaverse­nyek, március 15-én ped’g nagysza­bású Országos Munkaverseny kéz- dődik. A munkának már olyan szé­les körben ismert hősei vannak, mint Tóth Antal a WM-gyárban, BaiJc.r Oszkár a diósgyőri esztergá­lyos, Baráth Antal, a Ganz Hajó munkása, Manhoffer Antal ózdrób Márton Ilonka az óbudai Fehérítő, gyárból vagy' Molnár Eszter sop­roni textilmunkásnő. A paraszti dol­gozók közül a mennyiségi és minő­ségi termeiésben hasonlóképpen ki­tűnt ifi. Viski János Gáborjáéiból, a tiszakürft Molnár György», vagy a Kátoly községben Kassapovica An­drás. S mindezek csak kiemelkedő egyénei az egyes szaporodó seregnek, a demokrá­cia áljai formált új ember- típusnak, amelyben egy» magasabbrendü mun­kaerkölcs testesül meg-“ Kádár elvtárs ezután a szövetkeze­tek fontosságúról beszélt, üdvözöl!e azt. hogy ma már a nem munkás, párti demokratikus sajtó is helyesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a mun. kásságtó) és parasztságtól kíván fo­kozottabb munkát az ország érdélre, hanem a vezető kormányzati szervek­től is meg kell követelni, hogy jól lássák el feladataikat. Mindazokat, akik ezt akadályozzák, el kell távolítani helyükről. A kül­ügyminisztériumban lefolyt^ tisztog-a tás jó eredménnyel já^t- A kor­mánynak meg kejl fontolnia: nem kellene-e más minisztériu­mokban és hivatalokban is ha­sonló rendszabályokat foganato­sítani, a mur.ka megjavítására. v A munkásosztály tel jes egysége Kifejtette ezután Kádár elvtárs, hogy a termelő munka politikai fel­tételei jelentősen megjavultak a múlt évi nagy változások után. A magyar demokrácia kiemelkedő fontosságú eseménye a jobboldali Szociáldemokrata irányzat politikai veresége. Mi, kommunisták régóta hangoztattuk, hogy a jobboldali szociáldemokrácia a kapitalista és imperialista re­akció legveszedelmesebb erői közé tartozik. Ez; a jobboldalt azért lehetett most megverni, mert a többi imperialista ügynökségeket, a Nagy Ferenc, Su­lyok. és Pfeiffer-féle irányzatokat már korábban felszámoltuk és így a szociáldemokrata jobboldal komoly szövetség nélkül maradt, őszinte örömmel üdvözöljük baloldali szo­ciáldemokrata elvtársainkat a jobb­oldal ellen folytatott sikeres harcuk közepette, amellyel felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek az egész magyar demo. kráciának. Sikert kívánunk küszöbön álló kongresszusuknak, amely a jobb­oldal eltávolításával lehetővé teszi a munkásosztály teljes egységének megvalósítását." Az MKP megerősödése ,,A magyar demokrácia jövőjére legdöntőbben kiható változás azon. ban, az MKP erejének gyors növe­kedése. Városokban és falun, jelen­tős tömegek indultak meg pártunk felé, köztük sokan olyanok, akik az MKP keretein belül kapcsolódnak be először a politikába. Mi ebben a je­lenségben a népet és a demokráciát következetesen szolgáló politikánk elismerését látjuk. , Az MKP újabb nagy megerősö­dése a demokrácia és reakció erőviszonyait döntő módon meg, változtatta — a demokrácia javára. A demo­krácia minden híve számára meg­nyugtató jelenség lehet ez, mert a mi politikánk alapelve az volt és a jövőben ts az lesz, hogy nyugodt, válságmentes fejlődést biztosítunk népünknek és ha­zánknak. Minden erőnkkel a békés, zavartalan alkotó munkát akarjak szolgáin'. Egy nyugodt és gyors fejlődés érde­kében hirdettük már az első naptól kezdve nz összes demokratikus erők összefogásának politikáját. Ezen a felfogásunkon nem változtattunk akkor sem, amikor az ország legerő- seb pártja lettünk. Sőt, azóta még szilárdabb lett a koalíció és mi szeret- nők. ha a magyar nép összes demo­kratikus erőinek szövetsége még szorosabb lenne, mint amilyen eddig volt. Kádár elvtárs ezután a Baranko. vies-pártról szólott és hangoztatta, hogy ennek a pártnak működésében alig találkoztunk az épi ő ellenzéki bírálattal, annál inkább a demokrácia rágalmazásával. „Egyetlen, a nép ér­dekeit célzó javaslatunk sem, volt — mondta —, mert nem tekihthe jük ilyeneknek a csendőrök számára nyugdíj követelését, vagy a tőkések magas adóját kifogásoló panaszaikat. Ezért komolyan figyelmeztetjük Ba­rankovics képviselő urat és pártját, nincs szüksége a magyar népnek a Nagy Ferenc, Sulyok és Pfeif, fér áldatlan aknamunkájának folytatására. Megegyezés az egyházzal Barankovics beszédére válaszolva kijelentette Kádár elvtárs: a maga részéről elismeri, hogy tökéletes ál. Iám nincs. A mi demokráciánk som ökéletes. De Barankovics egy ideális egyházról beszélt, pedig hasznosabb lett volna, ha a képzeletbeli egyház mellett a valóságos történeti egyház. zal is foglalkoznék. Azzal az egy. házzal, amely 1848-ban a Habsburgok mellé állt, a magyar nép függetlensé­gével szemben. Vagy azzal az egyházzal, amely Franco gyilkos rendszerét támogatta. „Nekünk — mondotta — nem egy ideális, elképzelt egyházzal kell meg. egyeznünk, hanem a valóságban meg­levővel, és mivel a valóságos egyház és a demokrácia közti megegyezés akadályozói között személyek nagy szerepe; játszanak, nem kapcsolha'. juk ki a megegyezésnél a fenti kér. déselket. Ki kell jelentenünk, hogy mi, magyar kommunisták az egyház és a demokrácia megegyezését és békés viszonyát kívánjuk.“ A magyar demokrácia és az egyház is maradandó rendszerek. Nemzedé­keken át fognak élni egymás mel­lett és semmi kétség, hogy előbb, utóbb létrejön köztük a megegyezés. De nem mindegy, hogy ez mikor tör. ténik. A magyar nép érdeke azt kívánja, hogy ez a vitás kérdés mi­nél előbb megoldódjék, de ez csak köztársaságunk, demokráciánk, de­mokratikus intézményeink elfogadá. sának elvi alapján jöhet létre. A katolikus vallásű magyarok milliói nem helyeslik sem a pasz- szi vitás reakciós rögeszméjét, s a legitimizmus kísérletéhez sem fogják magukat kötni, mintahogy ezt ©gyesek szeretnék. Többségük, a papság jelentős része is elfogadja a demokráciát, sőt a katolikus tö­megek, tevékeny részesei a magyar demokrácia győzelmének. Ezért re­méljük, hogy a vitás kérdések ren­dezése nem késik sokáig.“ Kádár elvtárs hangoztatta, hogy a magyar demokrácia tovább; fejlődé­sének be’ső feltételei állandóan ja­vulnak ,,Az urak elvesztették a há­borút, de a magyar nép jó úton van, hogy megnyerje önmaga számára a békét. Erre mutat az a három szer. zödés, amelyet a haladó emberiség élén álló Szovjetunióvá), a dicső Ju. goszjáviával és a baráti Romániával kötöttünk. Ezzel a szabadságé» a béke frontjának nemzetközileg is jelentős ténye, zöi lettünk". Hangoztatta, hogy rz imperialisták­kal szemben álló békefront győzel­mét jelentik a csehszlovák események Is, amelyek így a magyar demokráciát is erősítik. „Szabadok vagyunk — mondta oe- fejezésül Kádár elvtárs —, a ma­gyar nép lemosta a magyar névről azt a gyalázatot, amelyet az urak bűnei és árulásai hoztak rá. Felzárkóztunk az emberiség élén járó nemzetekhez és ma emelt fővel ünnepeljük szabadságunk századik évfordulóját. Munkával telve a kezünk, bizalom­mal teli a szivünk, ügy érezzük, a munkánkat el fogjuk végezni. A fel­hatalmazást, magam és pártom ne. vében elfogadom“ — fejezte be a Ház viharos tapsaí között beszédét Kádár elvtárs. A felhatalmazási vitában felszólalt még Gróh József (KNT), majd Csala István (FKGP). Az ülés befejezése előtt Nyárády pénzügyminiszter vá­laszolt Z. Nagy Ferenc képviselőnek a parasztság adóztatása ügyében el­hangzott észrevéelére. A felhatalma­zási vitát kedden folytatják és előre­láthatóan. az ülés megszakításával, sorra kerül a Moszkvában február 18-án aláirt magyar.szovjet barát. sági és kölcsönös segélynyújtási szer. zödés becikkelyezéséről szóló törvény, javaslat tárgyalása is, amelyről Gyön­gyösi János, a külügyi bizottság elő. adója a hétfői ülésen már be térj e tette a Jelentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék