Szabad Nép, 1948. április (6. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-01 / 75. szám

VI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ­CSÜTÖRTÖK. 1948 ÁPRILIS 1 N VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD Rákosi máfvás efvtárs beszel április 4-én a sárospataki parasxtnagygyülésen A gyűlést április 4-én, vasárnap délután 6.20 órakor a Rádió közvetíti. A pártszervezetek szervezzék meg a csoportos rádiőhallgatást. (Megváltozott a rádióközvetítés időpontja: nem április 5-én 7 órakor, hanem vasárnap 6.20 órakor lesz a közvetítés) Támadó bSokk és béke-szövetség (G. M.) Kár volna tagadni: a nyugati blokk, amely hosszú vajú_ dás után két héttel ezelőtt szüle­tett, akkor, amikor Angii:!, Fran­ciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg Brüsszelben katonai szerződést írtak alá, torzszülött ugyan, de nem született talva. Él, mozog és fenyegetőzik. Az elmúlt 48 óra is két igen fontos hírt ho­zott tevékenységéről: Francót be­vonják a Marshall-tervbe, ez az egyik; Montgomery tibornagy Brüsszelbe utazik, hogy az ötha­talmi megállapodás katoiai hatá­rozatairól tárgyaljon, ez a másik. Mi azt mondjuk, hogy ;z a szer­ződés békeellenes, népellmes, népi demokrácia-ellenes, szovjet-ellenes, röviden: az amerikai támadó kül­politika egyik fegyvere. Igazunk van ebben? Csak meg kél nézni a szerződés határozatait. Nem is annyira az a lényeges bennük, hogy az öt hatalom katonai segít­séget Ígér egymásnak — olyan fo­galmazással, amely szükség esetén legalább annyira alkalmazható a Szovjetunióra, mint Németország­ra. A hetedik pont a legfeltűnőbb. Ez a régi Szentszövetség példáját követve arra kötelezi a szerződő kormányokat, hogy népeik ellen rmíjtsanak egymásnak f^gvyeres támogatást, „ha a helyzet úgy kö­veten.“ A szerződés bevezető sorai per­sze kötelességszerüen beszélnek egy-két szót Németországról is — de hogy ezt miként kell értékelni, azt e'árulja a New-York Herald Tribune vezércikke, amely így di­cséri a brüsszeli megállapodást: „A katonai szerződés megemlíti Németországot, mint esetleges tá­madót. De azoktól az előnyöktől, amelyeket a németek részvétele (a szerződésben) jelentene, nem lehet eltekinteni“. Persze, hogy nem: a brüsszeli egyezményt az ameri­kaiak kezdeményezték, a „Made in USA“ igazolványt maga Truman állította ki március 17-i beszédé­ben. Az egésznek lényege az, hogy amerikai katonai támaszpont le­gyen Európában. De mit ér egy ilyen támaszpont Nyugatnímetor- szág katonái és hadianyaggyárai nélkül ? Világos tehát, hogy ez a blokk, amelyhez most a Marshall-terv közvetítésével Franco Spanyolor­szága is csatlakozik, nem Német­ország ellen irányul. De ha nem Németország, akkor ki ellen kell olyan hatalmas és hosszú időre szóló katonai szerződést kötni, amilyet a hitlerizmus legnyíltabb támadásainak idején sem tartottak szükségesnek az angol, amerikai és francia kormányok? Ki miatt adja fel Belgium és Hollandia azt a „semlegességet“, amelyet 1940- ben még a két ország független­ségénél és biztonságánál is többre tartott? Sokat válogatni nem le­het, olyan sok nagyhatalom nincs: ha nem Németországról, akkor a Szovjetunióról és a népi demokrá­ciákról van szó. Ha így van, ez egyben azt je­lenti, hogy a nyugati blokk alap­vetően különbözik a keleteurópai szövetségi szerződések hálózatától : ezek védekező jellegűek, amaz pe­dig támadó. Nincs hosszadalmas bizonyításra szükség: mindenki tudja, hogy Franciaországot, Lu­xemburgot vagy Belgiumot, Hol­landiát vagy az angol szigeteket szovjet támadás nem fenyegette és nem fenyegeti. Viszont katonai szerződéseket nem kötnek hiába Ha a brüsszeli megállapodás nem védekező jellegű, altkor támadó. Ezzel szemben tagadhatatlan, hogy a Szovjetuniót és a népi demokrá­ciákat igenis fenyegette és újra fenyegetheti a német támadás ve­szélye. Sőt azzal, hogy az egyesí­tett Nyugat-Németországot cselek­vő résztvevőként bevonták a -Mar­shall-tervbe, még növekedett is ez a veszély. Nem is beszélve arról, hogy Truman és Bevin nem­csak nyíltan támadják a Szovjet­unió és a népi demokráciák politi­kai rendszerét, hanem fegyveres beavatkozással harcolnak ellene Görögországban, a népi demo­kráciák déli határán és ugyanilyen fegyveres beavatkozást helyeznek kilátásba Olaszországban. A Szov­jetunió és a népi demokráciák te­hát csak a köteles óvatossággal járnak el, függetlenségüket védik, amikor ebben a helyzetben szövet­ségi szerződésekkel szentesítik amúgy is meglévő barát: kapcso­lataikat. Más kérdés az. hogy a nyugati blokk hoaseúéletű lesz-e. Azok a megállapodások, amelyeket a népi demokráciák kötöttek egymással és a Szovjetunióval, a teljes gaz­dasági és politikai egyenjogúság elvét valósítják meg, viszont a nyugati blokk országai gazdasá­gilag, politikailag és katonailag Amerika gyarmatává süllyednek. Amerikaiak fogják irányítani ez országok termelését, amerikai fegyverekkel szerelik fel a hadse­regüket. Ebből persze az is kö­vetkezik, hogy míg nálunk a kor­mányok kötötte szerződések a nép akaratát fejezik ki, Nyuga­ton a munkásosztály nagy része, de még a francia és angol bur­zsoázia nem jelentéktelen töre­déke is szemben áll az Amerika uralmát biztosító megállapodá­sokkal. Ehhez járulnak az ellen­tétek a szerződő felek között ■— mindenekfelett a német kérdés­ben, amelyben Franciaország szá­mára szinte lehetetlen elfogadni az angol-amerikai megoldást. És valamenyi szerződő félnek meg­vannak a maga súlyos vitái az USA-val, amely nagyon is kétes­értékű segítségek fejében most például Anglia és Franciaország délamerikai gyarmatbirodalmát akarja átvenni, de egyébként is hatalmasan megfizetteti azt a tá­mogatást, amelyet az angol és francia burzsoáziának nyújt. Mindezek a belső ellentétek per­sze nem erősítik a nyugati blok­kot. Az a szövetségi rendszer, ame­lyet a Szovjetunió és a népi demokráciák a bizalom és barát­ság jegyében építettek ki, amely senkit sem fenyeget, amely a kormányok és a népek egyforma akaratán nyugszik, amelynek mil­liónyi barátja és támogatója van a szövetséges országok határain túl is, alapvetően más, erősebb, mint az imperialisták blokkjai. A Szovjetunió nagyjelentőségű ajándéka: 48-as sássiókat kapunk vissza a Szovjetuniótól Április 4-én, Magyarország fel­szabadításának harmadik évfordu­lójára rendezett ünnepség kereti­ben adja át Kuraszov vezér­ezredes, a Szovjet Hadsereg köz­ponti hadsercgparancsncka a ma gyár népnek azokat a zá-z ókit, melyeket a 18. és 19. rzázad had­járataiban az orosz haderők a magyar csapatoktól zsákmányol­tak. Számszerűit 203 zászló kerül haza köztük a napóleoni hadjára­tok és az 1848-4ff-es szabadság- harc során zsákmányolt zászlók is. A zászlókat, amelyek a magyai nemzet történelmi ereklyéi, külön repülőgép hozza és Kuraszov ve­zérezredes adja át n magyar nén­itek. Szovjet és magyar ré'zröl több beszéd hangzik el az ünnep­ségen. Az ünnepségen résztvesz- nek a rendőrség díszszázadai is.-A­A Szovjetunió baráti cselekedete folytán elsősorban visszakerülnek azok a J/S-as zászlók, amelyeket lOJfl-ben a Szovjetunió egyszer■ már nagylelkűen visszaadott a ma­gyar népnek. Ezek a történelmi ereklyék Horthyék, majd Ssádasi banditái kezén a háborúban eltűn­tek és később ismét a Szovjet Hadsereg zsákmányába kerültek, A Ji8-as zászlókon kívül, mint a hivatalos közlemény mondja, más ereklyék is hazakerülnek régebbi történelmi korszakokból. A törté­nelmi ereklyék átnyujtásának na­gyon mély jelentősége van• Azt jelzi, hogy a Szovjetunió, amely rendkívüli gonddal ápolja népének történelmi hagyományait, ugyan­ilyen megbecsülést érez más népek hagyományai iránt is. Azt jelzi a zászlók átnyujtása,hogy a szabad. ságukat és függetlenségüket, a nemzeti önállóságukat szerető né­pek biztos barátra találnak a Szovjetunióban. Ezért nemcsak hazaérkező erek. Igéinket fogadjuk a legnagyobb örömmel, hanem azt a kezet is, amely ezeket a zászlókat felszaba­dulásunk évfordulóján, a szabad­ságért elesett szovjethösök emléke előtt átnyújtja nekünk. Felháborodás az egész világon az USA ellen Franco támogatása miatt Az amerikai képviselöház kétharmad szótöbbséggel megszavazta Franco Spanyolországának bekapcsolását a Marshall JeTvöe. A javaslatot mind a külügyi bizottság, mind podig a kér- vieelöház hihetetlen sebességgel egyetlen nap alatt hagyta jóvá. A határodat me-'nwitilianV mó-ljn arra enged következtetni, hogy már előzetes döntés volt az ügyben, mi- .elö't a javaslat tulajdonképpen el­hangzott volna. A határozat megdöbbenést kelteit Északamr- rikában és felháborodást az egész világon. I 8 A Telepress hírügynökség vélemé­nyé szerint a Spanyolországgal kar. csolrtbs döntés fordulópontnak Ir- zonyalhat az elnökválasztások szem. pontjától. A7, USA kormánya pénzt ad a gyűlölt spanyolors'ági fasiszta d ktaturának, ami az amerikai vá­lasztók újabb tömegeit sodorja Wa1. lace táborába. Einstein tanár a vi­B lághirü amerikai tudós és humanista is kijelentette már,,, hogy Wallace elnöksége mellett száll síkra. A spanyol fasizmus támogatásának élénk visszhangja támadt. Celler de­mokratapárti képviselő kijelentette, hogy a határozatnak katasztrofális hatása lesz az olasz választásokra. Helen Douglas , kaliforniai képviselő szerint Franco támogatása új fegy­vert ad a baloldal kezébe, amelyet Európa politikai csafaierén jól ki­használhat. Párisi spanyol dómokra'ikus körök első megjegyzése így hangzott: „A spanyol demokraták tíherát egyes', te'ták. Immár mindenki meggyőzöd. I lletett róla. hogy a spanyol kérgén békés megoldása lehetetlenné vetít. A Franco.ellenes spaivro1ok tömegei a• Kommunisti Párt felé fognak for­dulni’” A washingtoni rpanyo! követségről kiszivárgott hír szerint Franco kormánya teljes mérték­ben támogatja az USA-aak a küszöbönálló olaszországi válasz­tással kapcsolatos intézkedéseit és készen áll két korosztály behívá­sára ..elővigyázaíossági rendszabálv"- kénf, tekiijtittel az olaszországi hely­zetre. Az amerikai politUca eme újabb lépését még a jobboldali francia la. nők is úgyszólván pártkülönbség nél­kül igen tartózkodóan fogadják, míg angol részről bizonyos zavar érez­hető, mert Washngton kézzelfogha­tóan bfb.zcnyitotta, hogy a kom. muni.staellenes külpolitika utján nincs megállás s hogy az nyílegyenesen n fasizmus támogatásához vezet. B?. vinnék éis külpolít kai támogatóinak komoly gondot okoz ahnak megm?.. gyarázása, hogy a Washingíon-Lon. don-Madrid tengely és a demokrácia hogyan férnek össze. Is amerikai nagytőke köszöneté a Vatihánnak Az USA spanyolországi politikája szoros összefüggésben vau azzsá a félelemmel, amellyel az amerikai nagytőke az olasz választások kime­netele elé tekint. Truman elnök újabb „személyes megbízottat“ — Myron Taylort — küldött Európába, aki először Madridban fog tárgyalni Francóval, a spanyol külügyminisz­terrel és a pápai nunciussal. Taylor innen tovább utazik Ró_ mába s útjának célja: az Egyesült Államok római követségének, a ke­resztény demokrata párt és a Vati­kán választási tátikájának össz_ hangbahozása. A Tckpress jelentése szerint úgy tudják, hogy Taylor elismerését fejezi ki az amerikai nagytőke nevében XII. Pius pápának az olasz vá­lasztásokba való beavatkozásáért De Gasperi, a Wall Street je­löltje oldalán. Trylor egyben részle'. e-/ni fogja, hogy az USA flottr.tünte'ésekt-n és diplo­máciai támogv'áEon kívül milyen mértékben hsj'nndó a reakciós olasz erők támogatására. A demokratikus népi arcvonal a pápa húsvét vasárnapján elhang­zott szózatát az olasz belpoliti­kába való beavatkozásnak minő­sítette. Togliatti, az Olasz Kommúnis'a Párt fóti kára Bariban 150.000 főnyi tömeg előtt íártott beszédében felszólította a jobboldalt: nyilatkozzék, vájjon haj- landó.e a demokratikus népi arcvonal győzelme esetién szépszerével áten­gedni a kormányha'álmát. Togliattit e kérdés; feltevésére De Gasperi mi- niszerelnök legutóbbi nyilatkozata késztette, amelyből azt a következte, tés; vonta le, hogy a keresztény d?. mokrata kormány a népi arcvonal győzelme esetén sem volna hajlandó lemondani­Török segítség « sörös monnrchn- fasisztáknak? a török külügyminiszter pénteken Athénbe utazik a brüsszeli katonai szövetség mintájára készülő török­görög egyezmény aláírására. A tár­gyalásokat Van Fleet tábornok, a görögországi amerikai misszió pa­rancsnoka mozgatja a háttérből. A monarclio-fasiszta hadsereg képtelen megállni helyét Mar­kosz tábornok csapataival szem- ben. Az Egyesült Államok közvéleményé, nek állásfog1 al'ása lehetetlenné teszi nagyobb sz,ámú amerikai csapatok küldésé;,' így török katonai egysége, két kívánnak bedobni, hogy a monar- cho-fasiszták nagy sárral beharango­zott tavaszi ofíenzívájó már ,a megin­^11}^*?.~Í3(*■ , Az amerikaiak és a görög fasisz­ták terveit azonban állandóan ke­resztülhúzza a demokratikus hadse­reg előrenyomulása, amely a kor. mánycsapatckat Athén felé szorítja vissza. A görögországi angol-amerikai in­tervenció népszerűtlenségére jel­lemző, hogy az angliai kereskedelmi alkalmazottak 370.000 tagot 'Számláló szakszervezete hatalmas szótöbbséggel köve­telte az angol csapatok és a Kü­lönféle nemzetek katonai missziói, nak kivonását Görögországból s aggályokat, hangoztatott a Mar­shall.tervvel kapcsolatban. Az amerikaiak állítólagos „újjá­építést“. szolgáló kölcsönpolitikájának lényegét mindennél világosabban lep­lezi le. az úgynevezett Mundt-indít­vány. amelyet az amerikai képviselő, ház külügyi bizottsága támogat. Ez vétójogot biztosít az Egyesült Álla. mok számára, a Marshall-terv orszá. gaibdn minden olyan külkereske­delmi ügyletben, amely „közvetett módon“ a kcleteurópai demokráciák újjáépítését szolgálhatja. Ez a fel. téfcl korlátlan beavatkozási lehetősé­geket biztosít Amerikának a Mar- shall-tei-v országaiban. A Szovjet unió ragasz­kodik Palesztina kettéosztásához Az USA palesztinai politikája dél­keleteurópai stratégiájának függvé­nye. A készülő görög-török szerződés ugyanis csupán előjátéka volna egy közös tömb alakításának, amelybe Olaszországot és az arab államokat Is bevonnák. Mint a világon minde­nütt, úgy Arábiában is az amerikai imperialisták a legreakciöaabb elemek szőve séget keresik. Ezek a szempontok vezették War­ren Austin amerikai delegátust, amidőn a Biztönsági Tanács keddi ülésén egy szót sem szólt Palesztina kettéosztásáról, hanem azonnali po. litikai és katonai fegyverszünet meg­kötését javasolia. Austin az elejétől végig rosszhiszemű amerikai politi­kára azzal tette fel a koronát, hogy bejelentette: a fegyverszünet meg­valósulása esstén még az ideiglenes gondnokságra vonatkozó indítványát is visszavonja. Gromiko szovjet delegátus vála. szában határozottan leszögezte, hog- a szovjet kormány egyedül az önálló arab és zsidó állam mer , valósítását hajlandó támogat I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék