Szabad Nép, 1948. április (6. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-17 / 89. szám

SZOMBAT, 1948 ÁPRILIS 17 SZABAD NÉP Megszervezik a budapesti és iparvidéki dolgozók gyermekeinek nyaraltatását A minisztertanács törvényjavaslatot fogadott el a volt királyi család alapítványi vagyonának állami tulajdonba vételéről A kormány tagjai Dinnyés Lajos miniszterelnök elnöklésével péntek délelőtt minisztertanácsot tartottak. Napirend előtt Rákosi Mátyás elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a minisz­terelnököt születésnapja alkalmából. A minisztertanács tudomásul vette Szabó Árpád földművelésügyi mi­niszternek súlyos betegségére való hi­vatkozással történt lemondását és hozzájárult Dobi István földművelés­­ü­gyi miniszterré való kinevezéséhez. Elfogadta a minisztertanács a közalkalmazottak összeférhe­tetlenségének újabb rendeleti szabályozását, majd hozzájárult a Statisztikai Zseb­könyv kiadásához. Törvényjavaslatot fogadtak el a volt királyi családi alapít­ványi vagyonnak állami tulaj­donbavé­teléről és jóváhagyták a Gazdasági Főta­nács április 15-i ülésén letárgyalt tervezetet, amely az illetékeiket egy­szerűsítette és az idevonatkozó ren­delkezéseket módosította. A háztulajdont terhelő épületjaví­­tási hozzájárulások feltételeit a kisháztulajdonosok vé­delmének figyelembevételével módo­sították. A Vámjogi törvényben meg­határozott bűnpártolás és szabályta­lanság miatt kiszabható felső pénz­bírság határát az eddigi tízszeresére emelik fel. Hozzájárult a miniszter­tanács állami sókereskedelemi válla­­lat létesítéséhez. Szabályozták a szociális szakszól­­gálat jogviszonyát. Az új rendelkezé­sek szerint szociális titkár a jövőben csak az lehet, aki az­ előírt tanfolyam bevezető vizsgáit sikerrel letette. A népjóléti miniszter egy másik javas­latb­a a szociális igazgatás kormány­hatósági felügyelete szempontjából hozzájárultak a „Nagybudapest szo­ciális igazgatási kerülete" külön szer­­vezéséhez. A gyermeknyaraltatá­sra vonatkozó javaslathoz és a gyerm­ekmani­elyi ál­lások betöltéséhez a minisztertanács hozzájárult. tíz épü­letjavítási hozzájárulás enyhítéséről, Takács Ferenc államtitkár lementásáról nyilatkozott Nógrádi elvtára A minisztertanácsot követő dél­utáni sajtófogadáson Nógrádi Sándor elvtárs, miniszterelnökségi államtit­kár közölte, hogy Takács Ferenc, a földmívelésügyi minisztérium szociáldemokrata államtitkára is benyújtotta le­mondását. A minisztertanács a bejelentést tudo­másul vette. A minisztertanács fel­hatalmazna Fás Zoltán elvtársat, a Gazdasági Főtanács főtitkárát, hogy aláírja 1848. évre a jugoszláv­­magyar jóvátételi egyezményt. A budapesti jugoszláv követségen szombaton délelőtt jugoszláv részről Mrazovics Karlo követ, meghatalma­­zott miniszter írja alá az egyez­ményt. Megkérdezték az újságírók, hogy a volt királyi család alapítványi objektumai közül melyekre vonatko­zik az államosítás? Nógrádi elvtárs közölte, hogy az A­ppony,,bér 1. az­ úgynevezett ,,királyi bérpalota", to­vábbá a Múzeu­m-körút 11. szám alatt lévő bérház, ezenkívül egy budai 8923 négyszögöles telek és a Szabad­­sághegyen egy mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan telek kerül a nép tulajdonába. Szóba került az egyszeri vagyon­­dézsma és vagyonszaporulati adó ki­­egészítéséről szóló rendelet is, amely­­lyel ugyancsak foglalkozott a minisz­tertanács. Az új eljárás szerint a vagyondézsma fizetésére köte­lezett személy a Pénzintézeti Központnál folyószámlája ter­hére h­itelt vehet igénybe és ezt a hitelnyújtó a vagyonárgyra első helyen bekebelezheti. Az épület­­javítási hozzájárulás enyhítése igen széles körre terjed ki. Eddig az volt a panasz, hogy olyan kis háztulajdo­nosnak is meg kellett fizetnie a hoz­zájárulást, aki a saját házán elvé­­geztette a javításokat. Az ilyenek számára a hozzájárulást jelentősen csökkentik és a kétszobás, nem luxuslakásokat magában foglaló há­zak tulajdonosait, ha a tulajdonos maga is benne lakik, két év után mentesítik a hozzájárulás fizetése alól. A gyermeknyaral­tatásra 600.000 forint póthitelt kért Olt Károly elvtárs, népjóléti miniszter. Az összeg felhasználásával buda­pesti és az iparvidéki dolgozók gyer­mekeit nyaraltatják. Nagyon fontos a miniszter-tanács-­ nak az az intézkedése, amellyel mentesítik a haszonbérlet-hátra­­lék fizetése alól azokat, akiknek a hátraléka 1946 és ez azt meg­­előző évekből származik. A rendelkezés­ csak a 30 kataszteri holdat a m­eg nem haladó bérleteiket érinti. Antos István pénzülm­­ államtitkár: éi részvénybejelentési kötelezettség nem jelent újabb államosítást A részvények bejelentéséről és for­galmának szabályozásáról szóló áp­rilis 8-án megjelent kormányrendele­t­­tel kapcsolatban An­tos István elv­társ, pénzügyi államtitkár nyilatko­zatot adott. — A tőzsdei é­r­té­kp­a­p­í­rf­or­gal­om és jegyzés beszüntetésével — mon­dotta Anton elvtársi — a régi 700/1942. ME. rendelet lehetővé tette volna, hogy engedély nélkül jöjjenek létre részvényátruházások és hogy a papírokat jogtalanul külföldre vi­gyék. A részvénybejelentési kötele­zettség tehát sea adóztatási célokat nem szolgál, sem a már eddig ki­adott államosítási rendelkezésen fe­lül újabb államosítási tervet nem je­lent. Az új rendelet biztosítja a tőzs­dén kívüli részvényforgalmat is Bár­­ki szabadon vehet és eladha rész­vényt, csak a 10.000 forintot megha­ladó részvénymennyiség átruházásá­hoz kell —­ hasonlóan az eddigi gya­korlathoz — pénzügyminiszteri en­gedély. A magyar cserkészet és az Úttörő­ mozgalom az egyesülés útján A cserkészet időszerű kérdéseiről tájékoztat:­ a fővárosi napilapok munkatársa®, a Magyar Cserkészfiúk Szövetségéig, vezetősége. A magyar erkész­et vezetői hang­­súlyozták: a cserkészet és úttörő mozga­lom azonos célt szolgál és azonos korosztályt ölel le­: az egyesítésüket célzó tárgyalások foly­nak. A cserkészetnek, amely a múlt­­ban a fasizmus ideológiai frontja volt, az ifjúság demokratikus, haza­fias szervezetévé kell válnia. Surdnyi László országos szervezési vezető megdöbbenéssel emlékezett meg az ,Új Ember“ legutóbbi szám­á­­­ban közölt ,,illetékes egyházi heh­“ nyilatkozatáról, amely munkájuk be­­szüntetésére szólítja fel a katolikus cserkészeket. A cserkészet vezetői visszauta­sítanak minden ilyen zavart kető, illetéktelen beavatkozást. A cserkészvezetők elmondották, hogy a Magyar Cserkész Szövetség nem tarthatta fenn tovább kapcso­latait, a cserkészek nemzetközi iro­dájával, amely nyíltan az imperializmus szolgá­latába szegődött, vezetője Wilson ezredes, az Intelli­­gence Service embere, módszerei a fasizmus módszerei. Figyelem! ML Vasárnap, április 18-án, délelőtt 11 órától nyitva. szottimu­m április 34-én délután 3 órakor ünnepélyes szezonnyitás az összes üzemek működnek, sok újdon­ság és különböző játékok. Teljesen új gyermekpark üzemekkel. Sok új fa és sokezer virág díszíti az egész parkot Naponta Sthammel IQ tagú jazz-zenekar hangversenyez. Száray Márton énekel. ÉTTEREM BUFFET NYITVA! OLCSÓ ÁRAK. NyírMér* A debreceni uzsorabíróság 1946. december hó 19-én E. 6905/1946. 2. számú ítéletével Tóth Ferenc bu­dapesti, I., Gyorskocsi­ utca 8. alatti lakost a közellátás érdekeit veszé­lyeztető vétség miatt kettő hónapos fogházra tettte. Fenti közleményért sem szerkesztőség,­­ a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Negyedmilliárd forint a főváros 3 éves tervének első évi beruházására A belügyminisztérium, illetve az Országos Tervhivatal véglegesen jó­váhagyta a fővárosi hároméves terv első évi előirányzatát. Általános meg­elégedést keltett az a tény, hogy az eredeti 217,2 milliós beruházási kere­tet a felsőbb hatóságok 253.3 millió forintra emelték fel. Ez azt jelenti, hogy az utak és csatornák építésére 23.2 millió, a közoktatásra 5.­1 mil­lió, a közélelmezésre 3.9 millió, szo­­ciálpolitikára 22.6 millió, a­­közegész­­ségügyre 9.6 millió, a városgazda­ságra 2.5 millió és a gépészetre 1.1 millió forint jut. Ezzel egyidőben az Elektromos Művek a Mátrai -­lenti at­léra 91.6, a Gázművek 31.9, a Víz­művek 16.2, a Csatornázási Művek 2.1, a Gyógyfürdők 2.9, a BSzKRT 46.2 milliót, a Községi 550.000, a Kenyérgyár 775.000, a Lóhús.szem­ 621.000 a Temetkezési intézet­ 332.000, a Hirdető Vállalat 520.000, a Házi Nyomda 255 000, a Javító­­műhely pedig 240.000 forintot fordít,­hat beruházásokra. Eredményes munk­aesely a fővárosi üzemekben A fővárosi üzemek munkaver­senye több területen máris igen jelen­ős eredményeket ért el, így például az Elektromos Műveknél és a Gázgyár­nál azelőtt legalább 8 nap keltett egy-egy reklamáció felülvizsgálásá­­hoz és elintézéséhez. Most a rekla­mációkat minden esetben 48 óra alatt elintézik. A Gázgyárnál a mérők ja­­vítása 8 százalékos emelkedést mu­­tat. A községinél eddig 60 percig tartott egy láda elkészítése, most 20 perc alatt készítik el. A nyomdai osz­tályon 22,4 százalékkal több ívet nyomnak ki most egy óra alatt mint azelőtt. A Kenyérgyár p­edig 8 szá­­zalékkal csökken­tette a selejtet. — A BALATON SZEME 81 FÜR­DŐTELEPI rom. kot. kápolna épí­tését rohammunkával befejezték a kommunista pártszervezet tagjai és így lehetővé tették a nyaralók részére az istentisztele­k megtar­tását. A lelki terror szószólót Mihelics Viol­a „Hazánk“ ápri­lis 16. vezércikkében írja, Dobi Istvánnal polemizálva: „Illetékte­len és az egyházi teendők kereté­ben meg nem engedhető politikai beavatkozás lenne az, ha a pap utasítaná a híveket, hogy a ver­senyzők közül melyik párt m­ellé álljanak, azt azonban, hogy mely pátra vagy pártokra n­em szavaz­hatnak, igenis kötelessége konkrét módon is megmondani.“ Tudja mindenki, hogy miről van szó ? Mert mi tudjuk. A kérdés csak az, hogy az urak is tudják-e, mi­lyen tűzzel játszanak? Mi meg­értjük, hogy az egyházi reakció szélső­­jobbszárnya, lelki szemeivel már látja az ügy sóvárgott polgár­­háború lángját, amely — szerin­tük — meg fogja emészteni Olasz­országot. Értjük, hogy a milánói érsek „találmánya“, a Schuster­­féle kommunistaellenes lelki ter­ror, amelynek oly nagy szerepe volt a mai olaszországi helyzet ki­alakításában követendő útnak tű­nik a magyarországi Schusterek szemében. D© ők értik-e, hogy a népi demokrácia Magyarországa nem De Gasperi Olaszországa ? ők tudják-e, hogy aki a munkások, parasztok és értelmiségiek százez­reit egyesítő, a magyar népet ve­zető párt ellen próbálja fordítani a lelki terror fegyverét, az nem­csak a magyar nép legszervezet­tebb, legöntudatosabb élcsapatá­val, hanem szinte az egész néppel kerül szembe ? Leszarad­tak-e az­zal ez egyházi reakció vezetői, hogy aki Magyarországon olasz mintára a jobboldali politika kor­tesévé akarja sljasítani az egyhá­zat, az­ olyan vihart hív ki maga ellen, amelynek évszázados tölgyek is áldozatul eshetnek? Az elmúlt három esztendő még azoknak is szó­ligát néhány példával ezen a téren, akik egyébként nem látnak túl az orrukon. Szerintünk mégis nagyon kétséges, hogy mind­ezzel számot vetettek volna a túlsó oldalon. Mihelcs Vid cikke fecseg valamit arról, — mintegy magya­rázatképen — hogy „Révai József a parlament első ülésein elismerte a választói névjegyzékek kimunká­lásának és a kék céduláknak sze­repét a kormánykoalíció két párt­jának sikerében." Ezt persze az ujjából szopta. Révai elvtárs sem­mi esélyt nem mondott. Ellenben igenis beszélt arról, hogy az egy­házi agitációnak, a gyóntatószék­ben érvényesülő befolyásnak, a fülbesúgásnak kellett hogy döntő szerepe legyen egy olyan párt vá­lasztási sikerében, amelyet azelőtt senki sem ismert, mert nem is lé­tezett- és Mihelics Vid elismeri ezt, amikor megállapítja, hogy „nagy, igen nagy támogatásban részesül­tünk a papság oldaláról“. Eddig titkolták ez­t, mint ahogy eddig azt sem mondták ki nyíltan, hogy a papok megszabják a hívőknek, kikre nem szavazhatnak. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hova tartozik az a párt, amelynek a „Hazánk" a hivatalos lapja? Miholics Vid cikke után nyilvánvaló, hogy a Demokrata Néppárt 87.évesen játszaná el De Gasperi vagy Schuman pártjának szerepét Magyarországon, ha erre a magyarországi viszonyok lehető­séget adnának. Ismételjük: nem adnak, his mi­nél előbb veszik ezt tudomásul a De Gasperi-jelöltek és támogatóik, annál jobb nekik. ÜDVÖZÖLJÜK a kereskedelmi alkalmazottak szom­­baton összeülő küldött-közgyűlését. Harcos tagjaik ott voltak mindig azok sorában, akik nem fordítottak hátat a dolgozó osztályok ügyének, akiket percre sem riasztott vissza• a felszabadulásért folytatott közös harctól a Horthy:fasizmus k­ldötése. A két világháború közötti, sokszor nagyon nehéz küzdelem és megpró­báltatás után számban megsokszoro­zódva gyűlnek most össze a kereske­delmi alkalmazottak XXV-ik küldött, közgyűlésükre. Miről tárgyalhattak régi közgyűlé­seiken, a két háború között? A bér­harcok filléres nehézségeiről, az ál­landóan fenyegető munkanélküliség­ről, szervezeti kérdéseikről. Egy­szóval szakmai problémáikról, anél­kül azonban, hogy saját sorsuk inté­zésébe beleszólhattak volna. Azóta nagyot fordult a világ. Elő­ször, szervezeti életük történetében beküldhették képviselőjüket a parla­mentbe Ligeti László elvtár­s szemé­­lyében, hogy a törvényhozók között hangot adjon a kereskedelmi alkal­­mazottak követeléseinek, s a maguk közvetlen képviseletével is hozzájárul­janak a demokratikus rend kialakítá­sához. Szakmai csoportból erős szerve­­zetté alakultak. Ezzel párhuzamosan szakmai gondjaik országos gondokká növekedtek. Nemcsak szervezetük építésével kell törődniök, hanem jo­­gaikat is úgy kell érvényesíteniök, hogy ezzel segítsék a dolgozók közös küzdelmei, a demokratikus Magyar­­ország gazdasági alapjainak meg­­szilárdításáért. A huszonötödik országos küldött­­közgyűlésükön ezek a feladataik a kereskedelmi alkalmazotttknak és ehhez kívánunk sok sikert. Jobb beosztás és több fizetés a magasabb képzettségű közüzemi alkalmazottaknak A vasárnapi hivatalos lapban jele­nik meg a belügyminiszter rendelet© a közüzemi alkalmazottak illetmény­­szabályzatáról. A szabályzat ki­­mondja, hogy a magasabb képzett­,­séget megkívánó állásokba elsősor­­ban a szolgálat alatt magasabb kép­zettséget megszerzett alkalmazottakat kell kinevezni, így a magasabb kép­­zettségű alkalmazottaknak lehetősé­gük van jobb beosztásra és több fize­­tésre. A kiváló képessé­gű dolgozók közüzemi szolgálatbalépésükkor azon­nal magasabb fizetési osztályba so­rozhatók. Azok a közüzemi alkalma­zottak, akik az emberi szervezetre károsan ható beosztásban működnek, kevesebb várakozási időt töltenek egy-egy fizetési osztályban. A sza­bályzat külön intézkedik az üzemi bizottság hatásköréről. Minden közüzemi dolgozó az erre kijelölt előadó előtt elmondhatja kí­vánságát és sérelmeit. Különös merénylet egy csehszlovák repülőgépen A prágai rádió hivatalos közle­ménye ismertet, amely szerint áprils 6-án a Prága melletti repülőtérről a Brünn-Pozsony irányba felszállt repülőgép ugyanazon es­e a megadott irány helyett München közelében szállt le. Kiderült, hogy az utasok egy része fegyverrel kényszerítette a gép pilótáját, hogy vál­oztassa meg meg az irányt és Münchenbe repül­­jön. A személyzet és az utasok többi része, már visszatér­ Csehszlová­kiába. A repülőgép visszaszolgálta­­tása ügyében diplomáciai tárgyalások lesznek. Határidő előtt elkészült a kiskunsági rizstölő-öntöző csatorna A hároméves terv újabb kiváló eredménye: a kiskunsági „Átok­ csa­­torna" helyén felépült új csatorna, hálózat, amely Kiskunság eddig meg­­művelhetetlen területét látja el víz­zel és 2500 kát. hold új rizsföld léte­sítését teszi lehetővé. Darvas József építés- és közmukaügyi miniszter di­csérettel emlékezett meg arról, hogy a munkálatok 15 nappal az előirány­zott határidő előtt fejeződtek be, a négymilliós beruházást a leggazdasá­gosabban alkalmazták. A miniszter pénzjutalomban részesítette a békés­­szentandrási és gyulai kubikus cso­portot, dicséretet kaptak Dorossma, Jászapáti és Jászberény kubikusai is. B­UDAPEST T. 125-339 VI. RÉVAY U.24 T 128-909 M­eekendre dolgozóknak csoport elhelyezés18 forint

Next