Szabad Nép, 1948. április (6. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-16 / 88. szám

PÉNTEK, 1948 ÁPRILIS 19 SZABAD NÉP A magyar küldöttség emelte ki jelentéktelenségéből az Interparlamentáris Unió nizzai értekezletét — állapítja meg Nagy Imre elvtárs .Taffy Imre, az országgyűlés elnöke, aki a magyar küldőség élén résztvett az Interparlamentáris Unió nizzai értekezletén, csütörtökön délután az Arlberg-expresszel visszaérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron meleg baráti fogadtatásban részesítették.üdvözlésére megjelentek Implon Ferenc és Molnár Imre, az országgyűlés alelnökei, valamint az országgyűlés elnökségének tisztviselői. Nagy Imre elnök a Magyar Távrati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában az Interparlamentáris Unió nizzai értekezletének munkájával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ülések napirendje jelentéktelennek látszott. Az értekezletet a jelentéktelenségből éppen a magyar küldöttség emelte ki azzal, hogy sikerült központi kérdéssé tennie a háborús uszítók és az imperializmus elleni harc problémáját. A magyar küldötségnek kezdeményező szerepe volt a Marshall I.terv és a dollárfüggöny elleni küzdelem kérdésének megvitatása terén. Éppen ezért e politikai körök és a sajtó érdeklődésének középpontjában állt a magyar küldöttség munkája. Úgy indult az értekezlet, mint a római konferencia előkészítése és főképpen szervezeti kérdésekkel akartak foglalkozni. Az imperializmus és a háború elleni harc megvitatásának eredményeképpen megszületett egy kiáltvány a népekhez a háború ellen. Ennek a kiáltványnak előkészítésében 23 ország közül 7 ország vett részt, köztük Magyarország is, annak elimeréseképpen, hogy a kérdés felvetése a magyar küldöttség érdeme. Nagy Imre elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar küldöttség munkája eredményes volt. Az értekezletről egyébként részletesen beszámolnak az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának ülésén és erről a sajtó útján a nagyközönséget is tájékoztatják. — Végtelenül jó érzés hazajönni Magyarországra — mondotta végül Nagy Imre — mert a külföldön tapasztalt nyugtalanság, habozás helyett itt egy magabiztos, erőtől duzzadó, a jövőjében feltétlenül bízó nép építi nagy lelkesedéssel a maga országát és felemelő érzés résztvenni ebben az építőmunkában.. A Salgótarjáni Acélgyár kitűnő versenyeredményei A Salgótarjáni Acélgyár gazdasági szerszámműhelyében az Országos Munkaverseny megindítása óta feltűnően emelkedik a termelés. Az elmúlt héten az üzemi átlag 124 százalékot ért el. Egyénileg különösen kitűnt Szőlős Dezső kapakovács, Miskolczi László fejszekovács, Papnicz János sajtoló, Földi István II. lapátsajtoló, Hajnovits István tengelykovács, Csikós Ferenc villakovács, Lőrincz László szántóvashengerlő. * — Mekis József elvtárs lemondott a Salgótarjáni Acélgyár vezetéséről, mert új, fontos munkakört fog betölteni A felekezeti iskolák tanítói az egyház és az iskolaszék középkori bilincseiben Az általános iskola a demokratikus népnevelés legkorszerűbb intézménye s éppen ezért a katolikus egyházi éstanügyi hatóságok, a helyi iskolaszékeik (amelyeknek szellemi irányítója rendszerint a helyi lelkész) mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák vagy megnehezítsék az általános iskola kialakulását. Jellemző erre a tiszaeszlári eset. Itt a református egyház iskolaszéke az általános iskola továbbfejlesztése céljából együttműködésre hívta fel a helyi római katolikus egyházat, de az teljesíthetetlen és megalázó feltételeket szabott, úgy hogy az akció itt is, mint eddig mindenütt, megfeneklett. Nincs rendszeres természetbeni járandóság A felekezeti iskolák tanítói részben az egyházi főtanfelügyelőség, részben az elavult helyi iskolaszék nyomása alatt vannak, természetbeni járandóságaikat nem kapják meg rendesen és rendszeresen, de ugyanakkor kötelesek az államtól kapott fizetésben visszatéríteni a természetbeni juttatás értékének megállapított összegét. Az a furcsa helyzet alakul ki, hogy míg a tanítóságot a felekezeti iskolákban is az állam fizeti, az igazgatás, a felügyelet, az ellenőrzés az iskolaszék, illetve az egyházi hatóság kezében van. A pedagógusok mándoki csoportjának gyűlésén több tanító is feltárta a felekezeti iskolák pedagógus munkásainak tarthatatlan helyzetét. Györfy József kántortanító elmondta, hogy már három éve nem kapja meg a hívőktől természetbeni javadalmát. Falmay Ferenc kántortanító panaszolta: javadalmai annyira lecsökkentek, hogy nem is tudja, miért látja el kántortanítói teendőit, de tiltakozni alig mer és a szakszervezettől vár segítséget. Több hasonló panasz után kérték a gyűlést, hasson oda, hogy illetékesek sürgősen vizsgálják felül a felekezeti iskolák tanítóinak sanyarú helyzetét, ,hogy a nemzet napszámosai megkapják méltó bérüket, ha másként nem, az állam támogatásával“. Tanító, fizess! Hermann József bánki tanító felszólítást kapott, hogy egy összegben fizesse be a „helyi javadalom" elmaradt összegét A tanító kétségbeesetten állapítja meg, hogy ő és általában az összes felekezeti tanítók helyi járandóságot, természetbeni juttatást egyáltalán nem, vagy nagyon csekély mértékben kapnak. „Hiába minden felszólítás, — írja. A fát nem kapom meg, készpénzjárandóságaimat sem,, viszont nekem fizetnem kell a visszatérítést olyasmi uán is, amit nem kapok meg. Most visszamenőleg 390 forintot követel. Ttok tőlem. Akkor a jövő hónapban miből élek? A helyi iskolaszékek azonban rendszerint kíméletlenül levonják a tanító fizetéséből a visszatérítés összegét. Míg egyrészről az egyházi iskolák tanítója az egyháztól és az iskolaszéktől nem kapja meg a megillető természetbeni járandóságát, az iskolaszék akadályozza mind az iskolák államosítását, mind a demokratikus tanítást. Állami tankönyv tilos! Borsodszentgyörgyön a katolikus felekezeti népiskola három tanítójától egy hadifogságban van. Azóta osztályát Szabó József tanító és egy tanítónő megosztva tanítja. Az Iskolaszék 1947-ben sem gondoskodott a harmadik tanerő pótlásáról a vn és vm. osztály maginal megszervezve. A működő hat osztályban a tanuók száma 175 és ezeiket hat tanító tanítja. A tanulók 70 százalékának nem volt tankönyve, mert katolikus népiskolai könyveket nem, vagy alig kaptak, általános iskolai tankönyveket pedig nem volt szabad rendelni. Most 175 tanuló jár iskolába , tankönyv nélkül és természetes, hogy ilyen körülmények között az eredmény nem kielégítő. Az iskolaszéki ellenőrzés annál szigorúbb. Időnkint az iskolaszéki tagok csoportosan jelennek meg a tanítási órákon és feleltetik a gyermekeket — a maguk módszere szerint. Minthogy nem mindig kapnak kielégítő választ, a „vizit" után maguk az iskolaszéki tagok mesélik község,szerte, hogy a tanítók rosszul tanulnak s ezzel rombolják a pedagógusok tekintélyét. Arról hallgatnak, hogy megakadályozzák az egységes állami tankönyveik használatát _ az iskolákban. ..Nincs krétánk, nincs meg a legszükségesebb nyomtatványunk — írja a tanító, — pedig ezekről az iskolaszéknek kellene gondoskodnia...“ A panaszokkal persze óvatosnak kell lenni, mert a felettes egyházi hatóság szigorúan eljár azok ellen a tanítók ellen, akik panaszukkal aláássák az egyház tekintélyét „Az érsekség nem törődik semmivel Berkes Sándor keresi tanító egyik újság munkatársának feltárta iskolája helyzetét és elmondta, hogy egyik kollegája előző nap a kimerültségtől és nélkülözéstől az osztályban összeesett. A kalocsai érsek azonnal ráírt a katolikus iskolaszékre és a lelkészre: szigorúan vizsgálja ki, hogy Békés Sándor valóban megtette-e a nyilatkozatot, s ha igen, miért állította azt, hogy „mindez azért van, mert az érsekség nem törődik semmivel, a helyi plébános már meg sem hallgatja panaszunkat“... „Tudomására kell adni a nyilatkozó tanítóinak — mondja az érseki leirat, — hogy a kelesi iskolának nem az érsekség a fenntartója, hanem jogilag a kelesi rk. egyházközség és anyagilag a politikai község .. A vizsgálat megindult. A panaszokat feltáró felekezeti tanítónak számot kell adnia, hogy miért beszélt. Minthogy a múltban az ilyen fegyelemsértés sosem maradt megtorlatlanul, a felekezeti iskolák pedagógusainak többsége összeszorított foggal hallgat, tűr és — várja —, mikor szűnik meg "függőségük az iskolaszéktől és az egyházi hatóságoktól, amelyektől nem kapnak semmit, csak stívv megrovásokat, áthelyezést, vizsgálatot, beleszólást és fenyegetést. Rendezik a nyugdíjkérdést Újabban gyakran előfordul, hogy vállalatok nem tudják kifizetni a nyugdíjakat. Így történt ez például a Magyar Olasz Bank és a Duna Gőzhajózási Társaság esetében. Az államosítás során most sok olyan nyugdíjintézet került az állam birtokába, amelyek hasonló mód álllnak és nem tudják kifizetni nyugdíjasaik járandóságát. A kérdés már az elmúlt néhány héten is sok gondot okozott az illetékeseknek. A cél természetesen az volt, hogy a nyugdíjakat minden körülmények között ki kell fizetni. A kérdés egységes megoldására azonban feltétlenül szükség van. Ezért most elhatározták, hogy egységesítik valamennyi állami vállalat nyugdíjpénztárát. A szabadságértívelt harc sohasem hiábavaló — mondta Saalvay elviára a honvédség spanyol köztársasági ünnepségén Csütörtökön reggel a Honvédség Házában a honvéd határőrfőparancsnokság és a határvadászkiképző zászlóalj ünnepséget rendezett a spanyol köztársaság kikiáltásának évfordulójára. Szalvay Mihály elvtárs, vezérőrnagy, a honvédség főparancsnoka, a spanyol szabadságharc legendás hőse, aki a Rákogizászlóalj parancsnoka volt, tartotta az ünnepi beszédet Beszédében megemlékezett a nemzetközi brigádok hősies küzdelméről, a nemzetközi reakció akkori összefogásáról, a szociáldemokraták árulásáról és párhuzamot vont a mai helyzettel. — Ma azonban más a helyzet és más Európa képe,—mondta Szalvay elvtárs. — Ma nem egyedül a Szovjetunió áll a szabadságszerető népek magános bástyájaként, hanem hozzácsatlakoznak a függetlenségüket visszanyert és a szabadságukért küzdő délkéit európai népi demokráciák is. Jegyezzék meg bajtársaim, hogy a szabadságért vivőtt harc sohasem hiábavaló és ha a spanyol forradalom rövid időre el is bukott, az egyetemes szabadság ügyét előrevitte. Mindazok a népek, amelyek készek harcolni a békéért se a szabadságért, mint ahogy mi is készek vagyunk harcolni, ha kell, csak győzhetnek — fejezte be szavait tomboló lelkesedés közben Szalvay elvtárs. Utána Alvaro Guardiola Costa, a spanyol köztársaság magyarországi ügyvivője spanyol nyelven szólt a honvédekhez, végül az ünnepség a Marika című orosz film előadásával ért véget. Új amerikai színes famcsoda Az 1946. év 6 legjobb slágere: Párbaj a Sierrában Lantos Olivér és a PINOCCHIO jazz-együttes Scala Kazal László és a Magyar Revo tánczenekar Városi Színház Felhívás az Üzemi Bizottságokhoz A budapesti Ítélőtáblához tartozó munkásbírák féléves megbízatása e hónap végén lejár. A Saakezervezeti Tanács felkéri az üzemi bizottságokat, hogy a megváltozott politikai helyzetre való különös tekintettel új jelölést, névjegyzéket és nyilatkozatokat kéítsenek a szakszervezetek utasításai szerint és azokat április 20-ig az illetékes szakszervezetekbe adják be. Az ország területén lévő többi ítélőtáblához tartozó üzemek jelöléseiket április 10-ig készítsék el és az illetékes szakszervezeti megyei titkárságaikhoz küldjék be. A jelölések módozatai megegyeznek a múlt évivel, hangsúlyozva a politikai megbízhatóságot. A Táncsics Mihály úszódaru vízrebocsátása 500 bölcsészhallgató egynapos rohammunkája a Ganz Hajógyárban A Ganz Hajógyár dolgozói lelkes munkájának eredményeképpen alig egy héttel a Massandra nevű Dunatengerhajó vízrebocsátása után elkészült az 50 tonnás Táncsics Mihály úszódaru is, amelyet ünnepélyes keretek között csütörtökön délután bocsátottak vízre. Hajdú Ferenc elvtárs, az u. b. elnöke rámutatott, hogy a gyár dolgozói közvetlen a felszabadulás után éjjel,nappal folytatott állandó munkával, kezdetleges eszközökkel, a legnehezebb körülmények közt pontonokat építettek a szovjet hadsereg számára, hogy így elősegítsék további győzelmes harcait. Három év alatt öt 1800 tonnás, egy 2300 tonnás tengerjárót és öt úszódarut építettek. Jóboru Magda elvtárs országgyűlési képviselő beszédében a munkaversenyek eredményességéről Szólva hangsúlyozta: a dolgozók lelkesedését emelte az a körülmény, hogy a®szemek végre a nép kezébe kerültek. Csütörtökön megjelent a hajó gyárban a bölcsészkar 500 hallgatója, hogy egynapos önkéntes rohammimkát végezzen. Felépül az Úttörő Köztársaság Már 100.000 tagja van a mozgalomnak Az Úttörő Mozgalom értekezletre híva össze a demokratikus szervezetek és társadalmi intézmények képviselőit az Úttörő Köztársaság felépítésének ügyében. Szávai Nándor elvtárs, az Úttörő Mozgalom országos elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy ne csak vidám, hanem hasznos gyermekkoruk legyen a fiataloknak. Az Utörö Köztársaságban gyermekek ezrei élhetik saját demokratikus életformájukat. A társadalmi egyesületek bejelentették, hogy a mozgalmat milyen formában kívánják támogatni TELEFON. RIPORTOK Halló •.. VÁRJUK A HADIFOGLYOKAT BEVETVE: 95—98—99 SZÁZALÉK! — it a föld. _____________________________műve* velésügyi minisztérium beszél. Érdekes adataink vannak arról, hogy az egyes megyékben hogyan állnak a vetéssel. Sopronban mindössze 1000 hold (0,9%) maradt bevetetlenül, a második helyen Vas megye áll: 1800 hold, alig egy százaléknyi bevetetlen területtel. Az Alföldön Csongrád megye vézet: csupán 4700 hold (két százaléka a bevetendő területnek) áll még vetetlenül. Északon, aholkevés volt az eső, Zemplén parasztsága tart legelöl, csak 5799 holdat kell még bevetnök. — — Népjóléti minisztérium? Mi újság a hadifoglyok érkezése körül? — Értesítést kaptunk a szovjet hatóságoktól: 20-ára kérték az első Ingajáratot Máramarosszigetre, tehát 20-a után néhány nappal meg kell érkeznie az ^1*3 csoportnak! Foksáriban és Máramarosszigeten népjóléti kirendeltség működik, amely előre felvilágosítja a hazai viszonyokról, új jogaikról a hadifoglyokat és igyekszik segítségükre lenni problémáik elintézésében. Debrecenben 20. óra három hónapra elegendő élelmiszerkészlet várja már a hadifoglyokat. Gondoskodtunk az orvosi szolgálat megszervezéséről. Egyébként a hadifoglyok megérkezésével kapcsolatos munkákat nagyrészt az MNDSz és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége tagjai vállalták magukra* [ 50 ÉJ KOT | “,0r^?°s, K?!' £----------------------! egészségügyi Intézet ? Úgy halljuk, nagyarányú akció indult meg a falu vízellátására— — Hát, sajnos, egyelőre nem is olyan nagyarányú, de megindult. Köztudomású, hogy a magyar falvak többségében a viz rossz. A beküldött vízminták 70 százaléka ivóvíznek nem alkalmas. Ezért a három, éves terv keretében kutakat dpitátik: az idén 50-et, de jövőre már háromszorosát, 150-et. A munkát főleg a keleti megyékben folytatjuk. A feladat nagy: Szabolcsban például gyakran 50—100 méterre kell jó vízért lefútnunk... IRODABÚTORT I* KOCSIS JANOS, tói tegye*, tilalmi V. Árpád.a. U Tele 323—22*.