Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * •m J rf\ W LE I f-íKJM I Cü / Lüí/ÍJl I Cí\. \ . XíW or ÉLJEN MÁJUS 1! Az első szerelvénnyel érkezett 18@@ hadifogoly betűrendes névsora VI. ÉVFOLYAM 101. SZÁM ÁFA SZOMBAT, 1013 MÁJUS l Äz egyesüli nép májusi élj« írta: Szakosíts Árpád liáspért egyesítésével biztosíthat­juk. Igen, büszkék vagyunk arra, hogy a magyar munkásmozgalom a természetes és a történelmi- lo­gikának megfelelő fejlődését elő­mozdíthattuk. Amit eddig elér­tünk. az egész nép segítségével értül: cl, de ki vonhatná kétségbe, hogy a .magyar újjáépítés nagy­szerű lényeihez, a magyar demo­krácia megerősítéséhez, a magyar népi egység kiformálásához döntő mértékben járult hozzá a két munkáspárt cgyütimülcödése, a munkásosztály egységes cselek­vése. És ha ez lehetséges volt a hazai é3 nemzetközi reakció1 vesze­delmes kísérletei s a jobboldali szociáldemokraták kártékony ak­namunkája éo sorozatos osztály­árulása ellenére i3, mennyivel ha­talmasabb sillerekre nyújt kilá­tást a két munkáspárt egyesü­lése. Magának az egyesülés gon­dolatának kimondása is már ha­talmas lendületet adott a népi erők egyesülésének. A koalíció pártjai egymás után tisztították meg magukat a jobboldali elemek­től és így megvetették alapját a Nemzeti Függetlenségi Front újjáépítésének, amely valóban a.z egész magyar nép politikai ere­jének hatalmas közös szervezete lesz és valamennyi népi erő egy- befoglalója, amely képessé teszi a magyar népi demokráciát roppant feladatai elvégzésére és a. győze­lem útján való gyors előrehala­dásra.-k A népi demokrácia nem vaTamí dektrinér lázálom, hanem a törté­nelmi fejlődés hatalmas útszakasza. Ezt az eddigi eredmények igazol­jál'! hálunk is, a földreformtól az államosításig, a hároméves tervig. A dolgozók érzik, látják és tud­ják, hogy övék ez ország és ma­rinknak építik. És ez nem frázis többé, nőm rczolució, hanem revo- lució, a régi világgal, a régi gon­dolkodásmóddal, a régi szemlélettel szemben. A nép egyesült ereje le­hetővé teszi a társadalomgada- ság gyökeres átszervezését a dol­gozó nép céljainak, életérdekeinek és jövőjének megfelelően. A társadalomgazdaság népi de­mokratikus átszervezése és az eb­ből eredő hatalmas eredmények és sikerek megerősítik a népi demo­kráciát, még szorosabbá teszik a nép egységét, roppant energiákat szabadítanak fel és amint egy szo­cialista író mondotta: a dolgozó népet a munka Hamupipőkéjéből az élet fejedelmévé emeli. Polgári demokrácia helyett népi demokrácia, polgári gazdasági rend helyett szocialista gazdálkodás. Ez a haladás útja, ez a győzelem útja, ez vezet a. munkásosztály vé­dekező harcától, reménységeitől a beteljesülés felé, a beteljesedéshez. És minél több ország népe követi a népi demokráciák országainak népét ezen az úton, annál félelme­tesebbe és legyőzhetetlenebbé válik a béke, a jólét és szabadság frontja, annál .gyorsabban kénysze­rül visszavonulásra az imperialista háborús uszítok szabadságrabló, népellenes és demokráciaellenes re­akciós fpontia. íme: erre tanít ben­nünket a májusi gondolat fejlő­dése és ezek a tanulságok visznek bennünket ahhoz a .felismeréshez, hogy a mi útunk, az. egyesült nép hatalmas májusi útja, az egyedüli helyes út: a béke és szabadság útja a szocializmus győzelmének, minden népek f ölszabudulásának útja. Május elseje valaha és hosszú időn át a munkásmozgalom forra­dalmi költészete volt. Szép álmo­dozások és nagyszerű elhatározá­sok napja. Szocialista énekesek zengték a Május Elseje dicsőségét és- a munka lelkesítő himnuszát. És a menetelő munkások seregei csakugyan lelkesek voltak. Harsá­nyan énekelték: „Nincsen messze már a diadal — Zsarnok önkény, szolgaság kihal — A szabadság napja felragyog — Az eszme él és győzni fog“. Hittek is ebben! Arcuk ennek a hitnek örömétől sugárzott. Érez­ték erejüket a százezres menet büszkén hömpölygő áradatában. Szívükben hordozták a küzdés bá­torságát és akaratát. Robotos hét­köznapjaik végtelen sorában mégis úgy érezték, hogy a győzelem tün­döklő napja még messze, messze van. És csak sok-sok nemzedék múltán veti majd sugarait a fel­szabadult munkás.osztályra. Ez a költészet, Május Elseje gyönyörű romantikája mindig is fontos eleme volt a szocialista munkásmozgalomnak. Több volt mint ünnep. Jövőt idéző program volt. Egy híján hatvan esztendeje annak a párisi nemzetközi szocia­lista kongresszusnak, amely Május Elsejét nemzetközi munkásünnep­nek nyilvánította. A következő esztendőkben csert« Európában a szervezett munkások már munka- szünettel és felvonulásokon ünne­pelték a Május Elsejét, amely így a nemzetközi szolidaritás' harcos ünnepévé emelkedett. Forradalmi jelleget nyert. Minden országok kapitalistái a kényszer és erőszak minden eszközét igénybe vették, hogy a munka beszüntetését meg­akadályozzák, vagy a legszűkebb körre szorítsák. Nem riadtak visz- sza a legkegyetlenebb módszerek alkalmazásától sem. Leleményes­ségük és könyörtelenségük határ­talan volt, oly határtalan, mint a nyárspolgárok gyávasága, maradi- sága és értelmetlensége, melyre ép olyan nyugodtan számíthattak, mint az áilamhatalom fegyveres erejére. És mégis, a májusi gondolat diadalmasan tört előre és a mun­kásosztály egyre hatalmasabb tö­megeinek öntudatát hódította meg és egyre bőségesebb táplálója volt a munkásság cselekvő erejének, míg csak ezen a verőfényes májusi égboltozaton is meg nem jelent az opportunizmus és reformizmus fel­lege. ■A­A szociáldemokrácia, amely va­lamikor tömegeket mozgósított, harcokat -vezetett, hatalmas sztrájkokat lobbantott fel, egy­szerre csak letért a revolució út­járól és átcsúszott a rezolució út­jára. A szavak és a tettek már nem fedték egymást, sőt a szavak, a forradalmi frázisok csak arra valók voltak, hogy elleplezzék a reformista cselekedeteket, a soro­zatos árulásokat. A Nemzetközi Szocialista Iroda ezután is kiadta esztendöről-esz- tendőre májusi deklarációját és ezekben nem volt híja a forradalmi ékesszólásoknak. De a zengőszavú deklarációk mögött már felütötte fejét a bernsteinizmus, a francia miniszterializmus, a békés emész­tés reformizmusa, a megalkuvás és az osztályárulás szelleme. És ezek nyopián természetszerűen kö­vetkezett a munkásmozgalom hősi korszakának lezárása, nagyszerű forradalmi egységének megbom lása. A reformizmusból kinövő inunkásárulás elméletben, gyakor­lati politikában, gyakran fegyver­rel is harcolt a munkásosztály szabadsága és é’etszin vonala ellen. Ez is előkészítette a talajt a fasiz­mus átmeneti győzelméhez, meg­könnyítette két imperialista világ­háború kitörését és ez munkálko­dik ma Nyugaton egy harmadik világháború előkészítésén. Több mint négy évtizede tart a háborúság a marxista-leninista és reformista irányzatok között, de talán soha hevesebb nem volt ez a küzdelem, mint napjainkban és ta­lán soha oly tisztasággal nem mu­tatkoztak meg a határvonalaik sem, mint a második világháború után a munkásmozgalom két irány­zata között s az opportunizmus és reformizmus soha oly szemérmet­lenül nem vetkezett meztelenre, mint most. Az árulás teljessé vált. A jobboldali szociáldemokrácia szégyentelenül az amerikai és an­gol imperializmus karjaiba vetette magát. Töméntelen bizonyítékot so­rolhatnánk frf erre, de keresve sem találhatnánk bizonyítóbb erejű pél­dát, mint az olasz választásokat, amelyre az egész kapitalista világ mozgósította erőjt és amelyre a dollárok temérdek millióit költötte az amerikai imperializmus, a Vati­kán pedig latba vetette a lelkekre gyakorolt egész hatalmát, hogy a reakciót segítse győzelemre. A Népfront csak az olasz népre tá­maszkodott, csak a maga erejét vitte a küzdelembe, csak az igaz­ságba, népének igazságába vetett reményét. Tiszta fegyverekkel har­colt és szegényen. Nem kért és nem kapott külföldről, külföldi barátaitól más támogatást, mint a békét, szabadságot áhítozó népek szolidaritását. És a Mollct-ek, Bu- set-ek és Bevitték és a többiek vájjon melyik oldalra álltak? A szcikadár, áruló, amerikai pénzen élő Saragaték, a háborúra uszító imperialisták, az Európát gyarma­tosítani akaró monopolkapitalis­tái: oldalára. A jobboldali szociáldemokraták, a Marshall-S'íocia'isták végleg el­szakadtak a munkásosztálytól. — Amit az utóbbi hónapokban mű­veltek, áz több volt, múlt a mun­kásmozgalom elveinek és szenemé­nek megtagadása. Az európai sza­badság ügyét, a népek élet érdekeit árulták cl! Ügynökeivé vá'tak a háborús uszít óknak, ez imperializ­mus banditáinak. Politikájukat nem lehet az eltévelyedés jelzőjé­vel sem illetni, csak egyetlen jelző fedi ezt a politikát pontosan és félreérthetetlenül: árulás! De ez már a küzdelmes út vége és innét az út már a dolgozók nagy egysége felé visz. Fáradsá­gos út lesz. de a dolgozók milliói­nak egyre nagyobb tömegei hagy­ják faképnél az áruló jobboldali szociáldemokratákat. És a nehéz út végén, amely a munkásmozga­lom kettészakadásától a dolgozók diadalmas egységéig vezet, újra eggyé válik, ami egy volt. •ff Igen, mert elérkeztünk a nagy útra, a nagy májusi útra, amelyen már nemcsak az ipari proletariá­tus menetel a felszabadulás felé, hanem az egész dolgozó nép, minthogy a szocializmus som pusz­tán és egyedül az ipari proleta­riátus ügye már, hanem az egész dolgozó népé. Sorainkban van im­már a helye a munkásokon kívül a dolgozó parasztnak, az értelmi­ségi embernek is, va,gyi3 minden dolgozónak. Megváltozott a de­mokrácia értelme is, mert meg­változott a társadalom struktú­rája és a gazdasági rend belső szerkezete is. Az utolsó .évtizedek szociális küzdelmeiben egyre na­gyobb tért hódított az a feli-mé­rés, hogy a munkásosztálynak szövetségre kell lépnie a falvak dolgozóival, a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel. Ez a szö­vetség a polgári, formális demo­krácia szűk kereteiben nem me­hetett és nem mehet végbe. A tör­ténelmi fejlődés mór tani szaka­szának az égés- dolgozó népei egyesítő népi demokrácia felel meg. Ennek a népi demokráciának az útjára léptek a felszabadult ovszá.gok dolgozói és ez a cél le­beg ez imperialista hatalmak el­nyomott,. de öntudatosodó dolgozó milliók előtt is. Egyre tisztábban látszik, hogy ez a nagy út vezet az igazi szabadság, ez igazi egyen­lőség. az igazi tc/ivíriscg filc, ez az út vezet ez igazságosság betel-, jesülées felé. Csak az egységes munkásosz­tály "és a népi demokráciában egyesült dolgozó ngp ereje képes ‘arra. hogy a felbomlásban lévő kapitalista világrend^ helyén fel­építse a szocializmus igazságot tevő, igazságot osztó világát. Ezen az úton elhomályosulnak, később megszűnnek az érdekellen­tétek; a különböző foglalkozási ágak külön érdekei eltörpülnek az egész nép közös céljai mellett. A falu és a város nem ellenlábasa többé egymásnak, a munkátok S3 parasztok érdekei nem külön­böznek az értelmiségi emberek ér­dekeitől, mert hiszen a népi de­mokráciák fejlődésének minden eredménye egyaránt kiterjed min­den dolgozóra. Ez az érdekközös­ség teremti meg a népi demokrá­ciák hatalmas alkotó erejét, ame­lyet nem sorvaszt pártoskedás, nártviszály, érdekharc, amely ki­fejezője az egész dolgozó és al­kotó nép szervezeti és cselekvés­beli egységének. * Ez a nagy út a népi egység, a népi demokrácia útja, mely bele­torkollik a győzelem útjába, mely a gondolattól a valóságig viszi a dolgozók millióit, élükön a szerve­zett, öntudatos munkásosztállyal, melynek egysége feltétele és biz­tosítéka a nép megbonthatatlan egységének. Ez a munkásosztály vógigküzdötte a történelmi fejlő­dés minden korszakát, az eszmé- léstől az alkotó szocializmusig, legjobb tudója a történelmi tör­vényszerűségeknek, arra rendelt osztálya a társadalomnak, hogy vezetője legyen a népek felszaba­dításáért folyó históriai küzdelem­nek. Ez a munkásosztály látja leg­világosabban a fejlődés útját és ismeri legjobban a tőkés termelési rend természetrajzát. De ez a munkásosztály a legfogékonyabb az ideológiai fejlődés tényei iránt is. Megteremtette a marxizmus el­méleti alapjaiból és termékeny talajából eredő lenini—sztálini ta­nításokat, melyek megmentik a munkásosztályt cs a dolgozó töme­geket az eltévelyedéstől és nélkü­lözhetetlen iránytűt adnak a he­ladó népek kezébe. Boldogok és büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nap rálépett a győzelem útjára és, hogy,ezen az úton egyik döntő lépést a két nagy munkáspárt együttműködése megteremtésével mi tehettük meg és hogy ezen az úton a gyors és sikeres előrehaladást a két raun­A Máramarusszigeu'e érkezett magyar nádit ugiyou' egy csuporba. ót. .1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék