Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

Kiosztottál kétezer úm­wn Kasnak az almunkástetvanyt Kitüntették az értelmiségi dolgozókat is A Sportcsarnok falai svem először tanúi a munkástömegek fel. ... vonulásának, ők fogadták be a háború­ dúlta Budapest romjai között Rákosi Mátyás első gyűlésére a sokezres tömeget. Azóta évek teltek el. A győzelmes küzdelmek befejezése után­­az új küzdelmek ir­ányvonalát itt tárgyalták meg a két párt pártmunkásai, a szakszer­­vezetek vezetői. Pénteken első ízben jöttek össze itt azért­, hogy ünne­­peljete azokat, akik a termelés területén­­mutattak példát,­­hogyan kell dolgozni az ország, a nép boldogulásáért. Péntek délelőtt érkeztek a budaörsi repülőtérre a­ pécsi MESz. MART élmunkás bányászai, a miskolci és debreceni élmunkások, aki­ket a Szaktanács vezetősége fogadott. A koradélutáni órákban már sün­ tömegben csoportosulnak a főváros üzemeiből az ország minden r­észéből érkező élmunkások a sportcsarnoki ünnepségre. Pontban 8 órakor vonul a díszem­elvényre az ünnepség elnöksége: Dinnyés Lajos miniszterelnök, Harus­tyák József, Kossa István, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Marosán György, Vas Zoltán, Apróztál, Kovács István elv­társak vezetésével. Dinnyés: „A magyar kormány köszönetét tolmácsolom66 ’A londoni dalosversenyen első dr. JB-t, nyert Vasas-dalárda a Himnusz­­­zal nyitja meg az Ünnepséget, majd Harustyák eletáns a Szaktanács el­nöke üdvözölte az élmunkásoka­t és az ünneplésükre, megjelent minisz­terelnököt és a pártok képviselőit. Major Tamás nagysikerű szavala­ta után Dinnyés Lajos miniszterelnök emelkedett stílusra. — Népi egysé­günk töretlen megnyilatkozása a hol­napi május elseje —­ mondotta — és ez szebben nem köszönthetett ránk, mint a munkaverseny ün­­nepével. A magyar nép legbecsületesebb 63 legszorgalmasabb munkásait tüntet­­jü­k ki. . Az élmunkások teljesítményeinek méltatása után a munkaversey or­szágos kiterjedéséről beszélt, majd a demokrácia gazdasági m­egörökö­dl­ésé­nak olyan ha­­lmas eredményeiről emlékezett meg,­­mint a NIK deficit­jének megszüntetése, amelyben nem kis része volt a munkaversenynek.­­ A Szakszervezeti Tanács eddigi munkájáért a magyar kormány legbusásabb köszönetét tolmá­csolom, mert a kormány is tudja, hogy a kitűnő szakszer­vezeti vezetés nélkül ilyen ered­­ményeket nem lehetett volna el­érni. Eddig is segítettük a szakszerveze­tek fejlődését, a jövőben még foko­zottabb mérőkben kívánjuk támo­­­­gatni — jelentett k! Dinnyés minisz­­t­­erelnök. Üdvözlő szavait az é­munu­lkások éltetésével fejezte be, sön élmunk­ás kitüntetést fog­­nak rendszeresíteni. Végül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy helytelen volna ha csak az egyénileg kiváló munkásokat tüntetnék ki, de megfeledkeznének arról, hogy a hároméves terv meg­­valósítását lényegében az üzemek összes dolgozói segítik elő és éppen ezért Gerő elvtárs javaslatára az országos versenybizottság elhatá­­rozta, hogy az élmunkás-jelvény m­ellé éi­­üzemi jelvényt is rendszeresíte­nek, amelyet a verseny egy-egy idősza­kában a legnagyobb teljesítményt nyújtó üzemeknek fognak kiosztani. Percekig tartó tapssal, padjaikról felállva ünnepli a kétezer élmunkás az elnöki emelvényen ülő Gerő Ernő elvtársat, amikor Kossa István elv­társ bejelenti: " A Szakszervezeti Tanács érte­kezlete a most kiosztásra kerülő él­­m­­unkásjelvények odaítélésénél egyhangú határozattal és lelke­sedéssel az első számú élmun­­kásjelvényt Magyarország első élmunkásának, Gerö Ernő elv­­társnak ajánlja fel és azt hiszem, hogy a Szakszervezeti Tanácsnak ez a határozata ország­szerte egyhangú helyeslésre talál Amikor átnyújtom Gerö elv­társnak az első számú élmunkásjelvényt, arra kérem őt, vezessen minket to­vábbra is azon az úton, amelyet számunkra a Magyar Kommunista Párt, pártunk végére, Rákosi Mátyás é® ön, Gerő elvtársi jelöltek ki. Nagy tetszéssel fogadott beszédét Kossa elvtárs az országot fölszaba­dító Vörös Hadsereg, a szovjet nép, Sztálin elvtárs és az élmunkások él­tetésével fejezte be. A k­itü­ntetésese khisaiásai Egymásután sorakoznak az emel­­vény elé a kitüntetett élmunkások, minden szakmából egy-egy. Kossa elvtárs tűzi a mellükre az élmunkás­jelvényt és adja át a többiek jelvé­nyeit, amelyeket majd aztán este a szakszervezetek házi ünnepségén fog­nak a többieknek kiosztani. Skraba Sándor élmunkás beszél: „Köszönetet mondok az éhmunkások nevében a magyar köztársaság kor­mányának és a Szaktanács összes vezetőinek a kitüntetésért Köszönj­­ünk elsősorban a népi demokrácia nagy harcosainak szól, akik a fasiz­mus elpusztításával megteremtették azt a rendszert, amely megbecsüli a munkát, éberen őrködik a dolgozó nép érdekeinek megóvásán, elősegíti szellemi felemelkedésünket. Azt akarjuk, hogy a hároméves ter­vet két és fél év alatt valósítsuk meg, mert tudjuk, hogy a hároméves terv gyümölcsét mii fogjuk élvezni és elő­segítjük vele a népi demokrácia meg­szilárdítását, a szocializmus építését.’’ Kossá elvtárs a verseny eredményeiről A kétezer élmunkás percekig tartó tapsai közben l­ép a mikrofon elé. Kossá Isttván elvtárs a Szakszerve­­zeti Tanács főtitkára. .— Csaknem félmillió dolgozó és több mint 3600 üzem kapcsolódott a munkaversenybe — mondotta. — A verseny eredménye máris kézzel fogható. Nemcsak széntermelésünk, nyers, vas- és gép termelésünk, hanem a közszükségleti cikkek terme­­lése is napról-napra emelkedik. A mezőgazdasági termelési verseny eredményeként a bevetett földterüle­­tek százalék­a­ránya messze felül­múlja a háború előtti bevetett te­­rületet. Mindezekből megállapítható, hogy a Szakszervezeti Tanács helye­sen tette, amikor élére állt a cse­peliek kezdeményezte munkaverseny­­ne­k és azt országos méretűvé ter­jesztette. — Ha a világ dolgozói nagy ünne­pének május elsejének előestéjén már jutalmazni tudjuk a verseny első ré­szében kitűnő eredményt elért dol­gozókat, csak azért tehetjük, mert a versenyiroda a jelentkező több mint 3600 üzem versenytervét felülbírálta és a jószándékú kezdeményezéseket helyes irányba terelte. Most még a verseny első szakaszánál tartunk és ha az eddigi ütemet tartani tudjuk — sőt sok esetben fokozni — bizonyos, hogy a verseny befejezésének idő­pontjáig elért eredményeinkre mél­tán lesz büszke majd a magyar nép. Az élmunkások feszült figyelmét fel kísérve Kossa elvtárs ezután az él­­munkásjelvény rendszeresítéséről be­szélt és hangsúlyozta, hogy azokat tüntetik fe ezzel a jel­­vénnyel, akik egyénileg teljesí­tenek többet és jobbat a köz ér­dekeiért. „Aki pedig a köz javát szolgálja azt az ország egész népének megkülön­böztetett tiszteletben kell részesí­tenie“. — A kitüntetés azonban — mon­dotta a továbbiakban — kötelezett­séggel is jár. Azzal, hogy a jövőben még fokozottabb lelkesedéssel vegye­nek részt a munkaversenyben. A Szakszervezeti Tanács pedig a maga erejéből gondoskodni fog, hogy élmunkásai a kitü­n­­tetés mellett és a többlettelje­­sítmén­y révén jelentkező több­letbéren kívül még egyéb anyagi elismeréshez is jussa­­nak. E helyről is felkérem a kormányt, a miniszterelnök és a miniszter ura­kat, hogy e törekvésükben is támo­gassanak mint ahogy támogatásukat eddig is élveztük — emelte fel hang­ját Kós­a elvtárs, tomboló taps köz­ben. Gerő Ern­ő elvi ár® az első élmunk­ás A továbbiakban arról beszélt Kossa elvtárs, hogy az idő rövid­sége miatt nem lehetett az élmun­­káskitüntetésre beküldött felterjesz­­téseket felülvizsgálni és ezért má­jusban az arra érdemeseknek még ki fogják osztani az élmunkásjel­­vényt. Bejelentette, hogy az értelmiségiek részére is kit­ _ r­m » f­m­o­B kínzó nyyalások percek alatt enyhülést ta- F3JJJ I ö D © K lárnak. Fagyos, lestrapált lábak percek alatt megszabadulnak minden fájdalom r (»iS SS­/' Eí’aj© ©áSV1 tól, ha a melegvízben, melyben W & Bt& SSB «-it »*»■ felold és áztatja lábait 10-15 percig. A tyúkszemek annyira meg­puhulnak, hogy kézzel el­távolíthatók. — MINDENÜTT KAPHATÓ. Szájci 200-as Granto?9n-la 10­ Ft Kristály sír-kup Ff# trj kedvvenményes árjegyzék jön! Belgráder, József-körút *14. Az államosítással a közösséget szolgálja '• a Rothmüller S. fém- és bádogárugyár Budapest XIII, Babér­ utca 7. SZABAD NEKM SZOMBAT, 1948 MÁJUS 1 Kitüntetés az értelmi­­sé­­i dolgozóknak Az ünnepséget Piros László elv­társ, a Szaktanács főtitkári Ivet­ese zárta be: ,,Az élmun­kásoknak arra kell törekedniük, hogy tömegük hó­­napról-hónapra nőjön. Hordják büsz­kén kitüntetésüket és a jövőben is dolgozzanak úgy, hogy senki ne mondhassa, hogy ezt a kitüntetést csak egy rövid időre érdemelték ki. Az első élmunkás ünnepséget a jugoszlávok százötven tagi­ népi dal- és táncegyüttesének szép műsora zárta ide. Autó, motorkerékpár, akkumulátor, villamos berendezés javítása, teker­ceslés, kábelezés flatlantcsík cselés, kábelezés Kézi tengeri morzsoló! Minden vajdasá­gban nélik­ülözh et°11 en. Stoemeket nem sérti, minden kukoricá­hoz alkalmas, ixlanatok alatt lemér. I 7&dl.ia# Ára 6 forint A pénz, előzetes beküldése mellett vi­dékre is szállítaná. Mezőgazdasági szabadalm­K CZIECÉVE­S Budapest, VI. Dessov­ffy-utca 16. Vidéki képvisel­ők jelentkezzenek! A református egyház a demokrácia mellett A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa április 30-i ülésén nagyjelentőségű hatá­rozatot fogadott el. A határozat első pontja szerint a református egyház teljes kész­ségét ajánlja fel az új magyar ál­lami és társadalmi, rendnek min­den olyan szolgálatra, amely hi­vatásából következik. A második pont értelmében az evangéliumi szabadság, igazság és szeretet szelleméből következők­nek látja, tehát helyesli és üd­vözli a­ magyar kormánynak és törvényhozásnak a teljes vallás­egyenlőség megvalósítása felé el­eddig tett lépéseit, s ezeknek a lépéseknek logikus folytatásaként fogadná a vallásfe­kezetekhez csatlakozás teljes önkéntességének biztosítását, amiből következik a reverzális kérdés rendezése is. A harmadik pontban elismeri a Magyar Köztársaágot, alkotmá­nyával, törvényeivel és intézmé­nyeivel és vallja, hogy a köztár­sasági államforma különösen al­kalmas szabad emberek szabad társadalmának felépítésére. A negyedik pont szerint a Szent­­írással egyezőnek látja a nagy­birtokrendszer megszüntetését és a földművesnép földhözjuttatását, a nagyvállalatok közkezelésbevéte­­lét, a mindenkire kiterjedő io­­ciális jobb igazságosság érvénye­sülése érdekében." A református egyház szívesen végzi munkáját olyan társadalomban, amely a dol­gozók, a munkásság, parasztság és értelmiség köréből épült fel. Az ötödik pontban a református egyház kinyilvánítja ,azt a szándé­kát, hogy az egyház és az állam viszonyának minden egyéb vonat­kozásában is bármikor kész a Zsi­nati Tanács a törvényes és alkot­mányos úton történő esetleges re­vízióról tárgyalásokba bocsátkozni. A hatodik pont szerint a Zsinati Tanács tudatában van annak, hogy az új világban és a megvál­tozott viszonyok között az egyház­nál­ is áldozatokat kell hoznia, de bízik abban, hogy a református egyház az új történelmi helyzetben is akadálytalanul tovább teljesít­heti igehirdetési, tanítási, missziós a szere­tet-­munkásságra és az egy­ház kormányzására vonatkozó fel­adatait. A hetedik pontban hálával emlé­kezik meg azokról a magyar dol­gozókról , földművesekről, ipari­ és forgalmi munkásokról, szellemi munkásokról, nem utolsó sorban azokból a magyar nőkről, akik rendkívül nehéz körülmények kö­zött szinte emberfeletti munkára és áldozatokra vállalkozva, meg­indították, fejlesztették és rom­jaiból újjáépítették a magyar nép életét. A nyolcadik pont szerint a re­formátus egyház nem feledkezhet meg azokról, akik akár a maguk, akár a mások hibájából a nagy át­alakulásnak áldozataivá váltak. Amikor azonban az egyház ezek között vallásos szolgálatát végzi, nem engedi magát abba a szerepbe szoríttatni, amelyben az irgalmas­ság szolgálata politikai kísérle­tekre váltódik át. A kilencedik pont szerint a re­formátus egyház a rendkívül fe­szült világhelyzet perceiben intő és kérő szóval fordul saját tagjai­hoz, épp úgy, mint az ország és a v­­ilá­g minden egyházához, felelős államférfijához és minden jóaka­­ratú embereihez, hogy a békét, még a legnagyobb áldozatok árán is őrizzék meg. Ne engedjék ma­gukat semmiféle tetszetős jelszó­val, vagy ígérettel háború és vér­ontás eszközeivé válni, ső­t min­dent kövessenek el a béke ügyé­nek előmozdítására. A tizedik pont végül felhívja a református egyház minden tagját, hogy elhagyva minden meddő bi­zonytalankodást és henye várako­zást, vessék kezüket az eke­­zarvára, ne tekintsenek hátra­felé, hanem vegyék is kl végüket az ország újjáépítésének mindnyájun­kat kötelező nagy munkájából. A Református Egyház Zsinati Ta­nácsának az a határozata, amelyet a­ fentiekben ismertettünk, nagy­ jelentőségű esemény nemcsak a refor­­mát­us egyház és a demokrácia viszo­­nyában, hanem általában a magyar egyházak, és a demokrácia szempont­jából. Azoknak, akik figyelemmel olvas­sák el ezt a határozatot, figyelmét nem kell külön felhívnunk az egyes pontokra. El kell azonban hívnunke a­ figyelmet arra­, hogy a Zsinati Ta­nács c. református egyház legfelsőbb törvényhozó szerve, amely hivatott arra, hogy a református egyház po­­litikáját megszabja, s határozatai ezért kötelező erejűek a református egyházközségekre és hívőkre. A katolikus egyház reakciós körei az elmúlt évek során mindent meg­­tete­k annak érdekében, hogy létre­hozzanak egy ii. ii. „keresztény egy­ségfrontot” a demokrácia­­ellen. Ta­gadhatatlan, hogy ezek a kísérletek értek i­s el bizonyos sikereket a múlt­­ben. Ez a határozat azonban azt mutatja, hogy egyes klerikális reak­ciósok által kezdeményezett „keresz­tény egységfront” — amely fokijá­ban egyházi álarc mögé rejtett reak­ciós egységfront volt — véglegesen meghiúsult. Három esztendő pozitív tapasztalatai meggyőzték a magyar református egyház híveinek és lelké­szeinek zömét arról, hogy a reakciós katolikus körökkel való együttmű­ködés meddő és káros szellemét a református egyház irányításában fel kell váltania a demokráciával ráki együtt­működés egészséges és gyü­mölcsöző szellemének. Ezt a fordu­latot fejezi ki, a Zsinati Tanács hatá­rozata, amelyet épp ezért üdvözlünk. Megalakult Diósgyőrött a Magyar Dolgozók Pártja Hatalmas ünnepség keretében tart­o­­t­a meg csütörtök délután az egye­­sítő taggyűlést az ország egyik leg­nagyobb üzemének, a Diósgyőri Vas­gyárnak két munkáspárti pártszerve­zete. Az ünnepségen az MKP köz­ponti vezetőségét Nógrádi Sándor elvtárs képviselte. A hét folyamán egyesült a két munkáspárt Pusztaszeren is. A Ma­gyar Dolgozók Pártja helyi szerve­zetének megalakulása alkalmából Földes községből sürgönyben üdvö­zölték Rákosi és Szakasits elvtársa­­kat. Lepisünk az ifjpztiáknak Dobi István földművelésügyi mi­niszter felhívta az újbirtokos gaz­­dákat és a falujáró ipari munkáso­­kat, hogy vasárnaponként, amikor vállalatuk gépkocsiján falura men­­nek, együttesen vállalkozzanak arra, hogy a vasúti állomásokról a m­ész­­iszapot a szántóföldekre szállítsák. A mésziszap rendkívül hasznos ta­­lajjavító, alkalmazása holdanként legkevesebb 2 mázsa terméstöbble­­tet jelent. Jelenleg megoldhatatlan nehézségekbe kerül a földekig való szállítása. Ezen a bajon segíthet az újgazdák és a falujáró munkások együttes erőfeszítése, összefogásuk nyomán az egész ország kenyere szaporodik. KROLUPPER MŰVEK X, MONORX UT 1/3 Az államosítás megtörténte után fokoson iramban vesz részt az ország újjáépítésében. Gyártmányai: Vasúti berendezések ősi var­áruk és könny­í­témöntések. Részt vesznek az országos mun­kaversenytreni

Next