Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-27 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK- 1948 MÁJUS 27 SZABAD NÉP „A munka nálunk becsület és dicsőség dolga" (Vígan leng a fincson zászló a Kistext fonó- és szövőgépein — 7-fe 25 személyes terítéket! mondja a pestszentlőrinci Kis Fészek vendéglő tulajdonosa a pincérnek. — Milyen társaság számára ? — Melósok a Kistextből. — Ki fizeti a vacsorát? A tulaj megvonja a vállát: — Még nem tudom. Majd akiről kiderül, hogy hátrább áll a munkaversenyben. Ami színigaz, mert a Kir c.r-ben odáig jutott már a versenylendület, hogy például Tóth István és Brasis Ferenc munkacsoportjai — a 15-ös ssgyópari egyes és kettes szakmánya— amikor elhatározták, hogy összemérik erejüket, egy lépést sem tettek a vállalatvezetőnél, hogy az szaladjon az Országos Munkaversenybizotsághoz, meg a Gazdasági Főtanácshoz a győztes csoport számára jutalmat, kérni, hanem egyszerűen megállapodtak abban, hogy a vesztes parti fizeti a győztes part számára a vacsorát. Most egyébként Tóth István partija fizeti a vacsorát, de az vesse rájuk az első követ, akinek munkacsoportja szintén 115 százalékos áttaggal marad le másodiknak. És ehhez hasonló példákat tucatjával lehet találni az üzemben. A szövődében egymáshoz lérogatnak műszak után a munkásnők, megnézni, hogy mekkora termelést mutat a másik órája. Tömegével alakulnak ki versenyző párok — nyolc ilyen pár versenyez már hivatalosan, neveik, teljesítményeik ott láthatók a táblán. Még a villanyszerelők műhelyén is hatalmas tábla hirdeti, hogy részt vesznek a munkaversenyben Ha a kinti melegből bemész a f° nóda kánikulájába, a szállongó pamuttól pelyhes lobogó piroslik a szemedbe , Csíki Béláné gépe fölött. Vándor László ez, 60 ilyen van az üzemben, minden hét végén a legjobbak következő hétre gépükre fütik a lobogót. Ha valaki háromszor nyeri meg a zászlót, szép selyem mását végleg megkapja. Hazaviheti, Csíki elvtársnő már harmadszor tűzte ki a vándorzászlót, már számolgatja is, hogy otthon melyik falra szegelje fel. Ha hátrafordulsz, egy másik zászlót látsz Szabó Ferencné gépén. Hogy büszke-e rá? — Mindenkelek dicsősége ez, nekünk is, a vezetőségnek is, az üzemnek is — mondja. Ebben a pillanatban ér oda Brinsa Józsefné a bizalmi és nevetve jegyzi meg: — Rólunk is elmondhatják már Lenin elvtárs mondását: „A munka nálunk becsület és dicsőség dolga." Akárhány üzemben ellenőrzöm. Bringa elvtársnő nem túlzott, ötletes táblák özöne figyelmeztet a munkaversenyre a termekben. Az udvaron egyetlen lézengőt nem látni. Amikor a szövődében megkérdezem a szintén vándorzászlós gépen dolgozó Val Máriát, hogy hányadszor nyerte meg a zászlót, elpirul, úgy mondja, hogy még csak először. A ki készőben vagy négy férfi, köztük a mester magyarázza, hogy milyen „derék nevelés" a Katona Margit, az első nő, aki ott a nyonsó műhelyben megkapta a zászlót. Az eredmények ezek: A fonodában az egy munkaórára eső fejteljesítmény 1948 januártól március 15-ig átlagban 1.97 kiló vor. A 16.ik munkahéten már 2.27, a 17-ik héten pedig 2.90 kiló is. A termelés ilyen arányos növekedésének magyarázata: a főnök vállalták, hogy a kétoldalas rendszerről áttérnek a háromoldalas rendszerre és 112.4—500 orsó helyett 6SG—750 orsót kezelnek. Ugyan már ez is a minte, mert 6 gép az SS közül már ezen a héten 5 oldalas rendszerben megy és jövő héten újabb 8 gépen indul meg a négyoldalas termelés. Hogy kedvvel veszik-e a fonóda elvtársnői ezt a nagyobb megterhelést? Soktól megkérdeztem. Mind azt válaszolta: „Természetesen, hiszen mi vállaltuk." A szövődé az előbb említett időpontokban 7.76, 5.67 és 5.81 méteres óránkénti fejteljesítményt mutathat fel. A magyarázat: 10—15 százalék, har a jobb fonalellátás segítette az üzemet. Ugyanannyival a munkaverseny lendülete, A többi is a racionalizálási intézkedéseknek köszönhető. De ezeket a raconalizálási intéz-,kedéseket tekintélyes részben megint csak maguk a munkások javasolták és ahol többletmunka elvállalásáról volt szó, lelkesen vállalták. A kikészítő sem szégyenkezhet: az óránkénti fejtéljesítmény 14.3, 18.01, 20.08 méter! Emellett — és erre ők különösen büszkék — a hibás, vagy nem elsőrendű anyagok arányát 1.2 százalékról 0,825 (ilyen pontosan tudják!) százalékra csökkentették. Mindezeket az adaókat pedig, szépen emelkedő grafikonokon bárki megszemlélheti a Kistext bejáratánál, abban a szép új nemzetiszínűre festett faépítményben, amely a munkaverseny híreit és statisztikáját közli és őt áll a régi, kicsi szekrény mellett, amely immár nem elegendő erre a célra. Gombó Pál A SELEJT: sá — A verseny? — A munkafegyelem: szilárd.^ A verseny szellem: lelkes. A termelést.. emeljük. Azonban... És itt kényes pontra csúszik a ceruza hegye: a selejt magas! Papírlapok kerülnek elő a fiókból, aztán logarléc csillan meg Vastag elvtárs kezében ... — A termelés. —■ a hároméves ferv előírányzatához képest — 22 százalékkal növekedett. Fajlagos teljesítményünk a versenyben 10,60 forintról 14,76 forintra ugrott. A Diósgyőri Vasgyár erőtelepének kazánját, jóval az előírt idő előtt befejeztük, — sorolja a fiatal mérnök, de én nem tudom levenni a szemem a durva számokról:. 21.0 százalék!: a selejt! Azt mondom: így eltorzul a verseny elvtársak. És lehet, hogy igaza van Vastag elvtársnak: „Nem azért magas a selejt, mert verseny van!“ .• Mégis hadd feleljek, de azért van verseny, hogy csökkenjen a sejt! Persze, hogy nemcsak a Rock Gépgyárról van szó! Sajnos, a selejttermelés számos más gyárban is emelkedik. De hát ez nem lehet vigasz, még kevésbé mentség számunkra. — Ait írtátok ide: „Termelj többet,, jobban éisls“, írjátok utána ezt is: a sok selejt az életszínvonalat rontja! Tehát: le a séléjttel! ~ — Héé! Vigyázz elvtárs! A vészes kiáltás a kemencénél dördül , aztán szétcsapott a homályos üzemben . .. Kormos arcok emelkedtek: — Mi a baj?! —ütődött elő a fogak közül. A következő pillanatban a kérdés markok ökölbe szorultak: a kemencéből vadul, vastag sugárban zúdult a folyékony bíborvörös vas — a földre!.. ■ Az öntőmester villámos szemekkel nézett körül. A munkások homlokzárcalva lesték a fortyogó, pokoli ..tócsává," kémődött vas lávát. Látszott rajtuk, ngy fáj nekik, mintha a cipőjüt be fotyeto. ... — Ezt már az ördög sem tudja megfékezni. • • A nyíláét elzáró samost megsérült. — Hogy történt? Mindenki elkomorul. X. elvtárs szavai törik meg a csendet: a legutóbbi lecsappalásnál egy kicsit „hideg" volt a vas ... talán egy kevés „ráfagyott“ a tég fára és a leeresztésnél kimozdította azt. . .. — Húsz mázsa vas — odavan! Kezdhetjük elölről" Ez tegnav történt. Ma „csak a dugó* lökte, ki a a vas és „mindössze 500 kg folyott él. Vastag elvtárs szerint 500 kg vas olvasztásához 25 mázsa koksz szükséges. Húsz mázsává! tehát kereken 100 mázsa koksz égett, el — „potyán". „Higgje el, máshol is így van“ — jegyzi meg a fiatal verseny titkár. „De nálunk hamarosan nem lesz így. Nem és nem — mondja egy munkás. És látszik, komolyan mondja. Szereti a munkáját. És szereti az osztályát, a népet, amelyért dolgozik. -ér — A selejt temetőben vagyunk. — Ez is „döglött"? — awatok egy, — szemre szén —, óriási, hengerre. A terv megbizott, leguggol: — Damea. Nézze meg: ezért! A henger megmunkált heseja, kb. egy tenyérnyi helyen, — lyukacsos. Nem jobban, mint egy szelet saj‘. — Ezért? — Ezért. A henger torkán egy 30 éves gy*r*k könnyen átsétálhat. FNs*›'*‹é: haj gélgyzrtm'ter 8 'Va: «versen kiöntve: 4009 Ze›Ze. Megmunkálva: S.500 kiló. — A kár? — HA*... úgy jó— 50 000 forint körül. .. Egyetlen darabnál? — Igen... közel egy hó,napig „izzadtunk” rajtéi... és ››* van. Ez már a második... Április: 3171 selejt óra. A selejtórákra kifizetett munkabér: 9723 forint. Továbbá: hatalmas energia és üzemanyag veszteség. Százezrekről van szó: 100.000 forintokról és százezrek érdekéről. Itt csinálni kell valamit elvtársak. ★ — De mit? Ökölbe szorul a munkások márka. Nem Siránkoznak, figyelik a munkát . Hiszen nem gyere, kik, jól tudják, hogy a selejt — visszaüt az életcsínvonalra. Talán nem, jó a nyersvas ... azért sok a selejt. Vagy, hogy az öntödénk meglehetősen avult. A daru sem jó. De hát, lehet, hogy mégsem ez az oka! Lehet, hogy bennünk van a hiba, csszészorítja az ajkát, kiépítjük az egyéni felelősség rendszerét, fokozzuk az éberségét... Egy biztos: az előfordult hibákból leszűrjük a tapasztalatokat , és a jövőben ugyanazon a ponton nem botlunk meg mégegyszer... Mikor a fér-fihalmazra nézek, ezt gondolom: mind a darab egy,egy sárbak tett kenyér a magyar nép kenyeréből. És elhiszem, hogy a Röckgépgyár dolgozói nagyon komolyanmondják: le fogjuk törni a selejtrt! Fajta elvtársak! Szabó Béla MIT VEHETSZ, mennyiért ? Letörik a nagykereskedők és spekulánsok drágítását, olcsóbb lesz a burgonya és a főzelék, lesz marhahús Napok óta bőséges a felhozatal a nagyvásártelepre , a háziasszonyok mégis üres szatyorral térnek haza. A piacokon még este is valóságos hegyek maradtak főzelékfélékből, a méregdrága húsra is alig akadt vevő. Elöljáróban meg kel állapítani, hogy a háziasszonyok panasza részben jogos , de részben alaptalan. Elfelejtik ugyanis azt, hogy a legtöbb zöldségféle mély primőr, más zöldségféléknek viszont elmúlt az idényük. Általában mindig a május végi hetek voltak a legnehezebbek. Hasonlítsuk össze az idei árakat a tavalyival. (Nagybani árak.) A tavalyi és az idei árak láthatjuk, ez árak alacsonyabbak , de még távolról sem elég alacsonyak. A háziasszonyok joggal reméllék, hogy a kedvező terméskilátások, a hatalmas arányú kínálat sokkal lejebb szorítja az árakat. Mi hát az oka a drágaságnak ? A magas árak főokozója: a nagykereskedelem drágítása és a spekuláció- A nagykereskedők drágítják a burgonyát és a zöldborsót A fogyasztóközösig elsősorban az újburgonya árcsökkentésére számít. Szerdán reggel a nagyvásártelepi nagykereskedők — bár a felhozatal erős volt — újra, az előző napi 7 forintos áron akarták „Indítani". Számlát vásárlásaikról nem tudtak, vagy nem akartak bemutatni és csak hatósági felszólításra szállították le áraikat a részükre még faunáig alaposankifizetődő 6,50 forintra. Hasonló volt a helyzet az ugyancsak nagy tömegével érkezett zöldborsónál is. Itt a nagykereskedők már hajnali háromnegyed ötkor — amikor még nem alakulhatott ki az erős kínálat képe — eladták az előző napi áron áruikat. Csak akkor szállították le, pillanatok alatt 70 fillérrel a nagybani árat, amikor Tasnádi Sándor elvtárs városi tanácsnok lezáratta Hárai Béláné nagykereskedő üzletét. Harsiné titkos könyvelést vezetett és már öt óra előtt felvette az előlegeket (az előző napi áron számolva) vevőitől. Az előző napinál jóval alacsonyabban vásárolt áruról szóló számlák bemutatását pedig megtagadta. A burgonya és zöldborsó ára ezek után a délelőtti órákban erősen esett, ez magával vonja a többi árucikk árcsökkenését is , de valamennyi (beleértve a burgonyát és zöldborsót is) árucikk további árcsökkenése csak a következő piaci napon lesz érezhető. Kikapcsolják a fölösleges közvetítőket A további visszaélések elkerülése végett a jövőben reggel fél 6 előtt nem kezdheti meg az árusítást a nagykereskedő. Intézkedés történt, hogy a vidéki piacok naponta telefonon jelentsék az ottani termelői és vásárlási árakat. Ugyanakkor erélyesen intézkedtek, hogy a Budapestről vidékre utazgató közvetítőket kikapcsolják az elosztásból. Szerepe volt a spekulációnak a tojás áremelkedésében is. Egy budapesti nagykereskedő például egymaga 40.000 tojást vásárol fel vidéken, 1 fillért ígérve rá a tojás darabjáért. A fővárosban eddig 10 millió tojást tároltak, a tárolást azonban most egy időre felfüggesztik. Ezzel ,és erélyes hatósági közbelépéssé letörik a tojás árát. A piaci áralakulásra, a spekuláció letörésére jövő héten döntő fordulat következik: a piacokon bőségesen lehet majd kapni marhahúst. A közért is önállóan fog vágásokról gondoskodni és ez szintén megkönynyíti a húsellátást. Az egyre fokozódó felhozatal és az erélyes hatósági közbelépés rövidesen biztosítja az olcsó piacot. mi máj. 18 1948 máj. 18. Zöldhagyma 0.35— 0.90 0-29—9.50 ’ Kelkáposzta 4.00— 8.00 1.00—3.00 Újkalalábé és. 5.00—19.00 1 50—3.90 Fejes saláta 0.50— 1.30 0.20—0.35 Sóska 2.50— 4.00 1.80—3.00 Zöldborsó 9 00—11.00 3.90—4.53 Petrezselyem 2.00— 3.50 1.20—1.30 MUNKÁSOK ÉS ÜZEM A BOON-TÉGLAGYÁR békéscsabai telepe. Mikor még magántulajdonban volt a gyár, a tulajdonos semmiként sem akarta újjáépíteni a gyár egyesszámú kemencéjét. Az államosítás után a dolgozók azonnal hozzáláttak a kemence újjáépítéséhez és rövidesen üzembe is helyezik. 250.000 téglával termelnek többet az új kemence megindulásával és újabb 200 munkásnak biztosítanak állandó munkaalkalmat. ★ NAGYON A SZÍVÜKRE VETTÉK A CHINOINBAN, hogy a gyáruk nem került az élüzemek közé. Most fokozott mértékben láttak munkához és míg a verseny kezdetén a gépkapacitásuk ■ nak csak 40 százalékát használták ki, ezt most felemelték 80 százalékra. A verseny során kísérletezték ki azt is, hogyan lehet az inzulint belföldön előállítani. -k „ÖNFEGYELEM, MUNKAKE8Z- 8EG, minőségben nagy segítség” hirdeti egy tábla a debreceni bőr-és cipőgyárban. A munkások meg is fogadják a verses figyelmeztetést és amíg eddig egy pár cipőnél 5 deka papírt használtak el, most 3 dekára csökkentették. Karácsonykor kétszáz olyan cipő volt, amelynek nem volt párja, ma már csak négy párnélküli cipő van. Lovászi József és Fanyóczki Pál kevteszáz pár cipőt varr egy tűvel. Régen egy tű 50 párra is alig volt elég.„ A ..MINISZTÉRIUM” szó is kezd, egyre kevésbé egyértelmű lenni az ..aktanyésztés” és „semmittevés” szavakkal. Az iparügyi minisztérium legtöbb osztályán már igen komoly munka folyik, határidőre dolgozzák fel a fontos problémákat, így eshetett meg, hogy az egyik tisztviselőt vasárnap délelőtt egy altiszt kereste üzenettel. Az üzenet a következő volt: „A tanácsos elvtárs kért előadó urat, hogy azonnal fáradjon be a hivatalba és a szombat estére ígért kimutatást készítse el.” Hja, a nép hivatalában nem lehet többé amerikáz. 9 Népszava műszaki újdonságai! Bártfai—Mocsári: A korszerű galvanizálás kézikönyve (III. kiadás) Keménykrómozás, aluminiumoxidálás, fémcsiszolás-fémszinszés és aluminiumszinezés Ara S3.— Ff Balogh Arthur: Gyorsdieselmotorok (n. bővített és javított kiadás) Általános rész, tüzelőanyagelőkészítés, a tüzelőanyagszivattyú, tüzelőanyagszelep, szívó, és nyomóvezetékek, különleges berendezések, kenés. Ara 10.— Ft Nagy J. Zoltán: A traktor (Vonójármű) (II. jav. és bővített kiadás) A traktor működése, kezelése és javítása kérdésekben és feleletekben. 300 ábrával, traktor rendeletekkel. Ára 42.— Ft Köves Antal: Hidraulika és gyakorlati példák gyűjteménye. 230 ábrával és 135 kidolgozott példával. Hidrosztatika, hidrodinamika, csővezetékek, csatornák, hidrometria. Ára 80.— Ft Reminiczky Károly: Tüzeléstechnikai zsebkönyv. Tüzelőberendezések üzembentartása, hibák kutatása, kiküszöbölése, racionalizálása, stb. Ara 50.— Ft Rádió compass, útmutató az 1948 évre, 282 ábrával. A rádiótechnika, vevőkészülékek technikai fejlődése, a rádiótechnika elméleti alapjai, konstrukció, rádióipari készítmények. Ára 25.— Ft Vidéki megrendeléseknél kérjük az összeget, +3% forgalmi adó. por jó és csomagolási költséget 5960. sz. csekkszámlánkra előzetesen beküldeni. Zeuszává könyvkereskedés Budapest, VTI., Erzsébet körút 17. Telefon: 220—026, , 223__447.