Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-27 / 120. szám
CSÜTÖRTÖK, 1948 MÁJUS 27 SZABAD NÉP A lelki és vallási szabadságot a demokrácia részéről nem fenyegeti veszély — mondotta Halmos G. Ottó katolikus lelkész Az MDP borsod megyei konferenciáján Halmos G. Ottó szolgálaton kívüli katolikus lelkész hangoztatta, hogy az egyháznak tiszteletben kell tartania az államrendet, semmi szükség nincsen a demokratikus állam pénzén élő lelki kultúrmérgezőkre. Hiába cikkáztatja Mindszenty a lelki terror, az egyházi átok villámait, ehhez semmi oka és joga, mert a lelki és vallási szabadságot a demokrácia részéről nem fenyegeti veszély. A szuhakertói, ózdi, edelényi, nzuhavölgyi és mázai bányászszakszerveset, továbbá a mázaszászvári villamosé,roma alkalmazottai sürgönyileg követelik a papi reverendába búj, reakció elleni lépésként az egyházi iskolák államosítását. Ggör város és ■ Győr megye Nemzeti Bizottsága, Kecskemét város és Dorog Nemzeti Bizottsága, egyhangú határozatban mondta ki, hogy helyesli a felekezeti iskolák mielőbbi államosítását. Az edelényi járási pedagógus csoport, a Hirman fémárugyár, a Telefongyár, Forrás Nyomda, a Konfekció Ipari és Kereskedelmi rt., a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár dolgozói, az OMTK budai telepe is csatlakoznak az iskolák államosításának követeléséhez. A Magyar Pamutipar szakszervezeti aőbizottsága üdvözli a kultuszminisztert, mert Szittyai Dénes bakonykúti plébánosnak igazságot szolgáltat. A VAOSz hatvani csoportja aláírásokkal ellátott jegyző,könyvben követeli a kultuszminisztertől az iskolák államosítását és táviratban tiltakozik Czapik Gyula egri érseknél a hitűikkel szemben kifejett lelki terror ellen. Követelik az iskolák államosítását a kőbányai ifjúsági szervezetek, a MAKI üzemi bizottsága, a Salgótarjáni Acélgyár értelmiségi dolgozói, az MNDSz rétsági és angyalföldi szervezete, a nagyaványos,szászvári, királdi bányászszakszervezet, a Szőregi Petróleumgyár, a gyár oxigén Vegyi, ipari üzem dolgozói és Eger város nemzeti bizottságra is. A XII. kerületi Nemzeti Bizottság határozatban helyesli az iskolák államosítását. Ezt a határozatot a kerület két iskolájának stille'i érteke?, létén felolvasták. A?.,érdiúti iskolában mindössze ketten szólaltak fel ellene, egyébként az értekezlet egyhangúan a határozat mellett foglal állást. A németvölgyi úti iskolában a határozat felolvasásakor 10 szülő kivonult, az óriási többség azonban helyeselte a határozatot. Különösen kell értékelni ezt azállásfoglalást egy olyan kerületben, ahol a választásokon a szavazatodnak, még több mint felét ellenzéki pártok kapák. Dobi István nyilatkozata az iskolái államosításáról Dob£ István az alábbi nyilatkozatot tette az iskolák államosítása ügyében: — Mi a Kisgazdapártban mindig bíztunk abban, hogy valamennyi egyház vezetője idővel megérti tisztességes, a nép érdekében való szándékainkat és hajlandó lesz velünk együtt dolgozni, — mondom Dobi István, a Kisgazdapárt főtitkára, amikor kórházból való távozása után első ízben nyilatkozott a sajtónak időszerű politikai kérdésekről. — Békességet kerestünk és keresünk ma és ezentúl is. Sajnos, azonban, úgy látom, hogy elég sok egyházi vezető nem békességet akar, hanem valami mást. Az iskolákat államosítani akarjuk és ez a Kisgazdapárt akarata is. A nép érdekben akarunk így cselekedni, a Uniták és tanárok érdekében. A vallást, a vallásos élett senki sem akarja megsérteni az új államosító iskolákban, mint ahogy az eddig működő állami iskolákban sem sértették meg. Szereném, ha népünk megfontolná, ezeket a dolgokat és segítségére lenne a kormánynak az iskolapolitikai szándék megvalósításában. „Maga az egyház rúgja fel a krisztusi eszméket“ Egyetemi tanárok és diákok az egyházi reakció ellen A Bolyay János természettudományi kollégium vendégül látta dr. Buzágh Aladár egyetemi tanárt. A közös ebéd után Buzágh professzor beszédet mondott, amelyben az iskolák államosításának kérdéseire is kitért. — A katolikus egyház vezetői— mondotta — termeszd felek! jogra hivatkoznak, amikor az államosítás ellen szólnak. A krisztusi eszméket azonban maga az egyház rúgja fel, amikor a szociális gondolkozást veszélyesnek tartja. Vádolom a klérust, hogy nem szolgálja a krisztusi szellemét, ha azon az úton halad, amlyen most van. Az egyház vezetőinek mostani tevékenységét semmiféle magasabb eszme nem fűti, egyszerűen a régi feudál-kapitalista rend védelmében államik ki. Szerencsére, az alsópapságban sokan vannak, akik világosabban látnak és ahogy a protestáns egyházzal is elsimulóban vannak az ellentétek, úgy a katolikus egyház és a demokrácia közt lévő differenciát is el lehet békés úton intézni. Szerdán délben a MEFESz közgazdász köre tartott gyűlést és foglalt egyhangú állást az államosítás mellett. A gyűlésen dr. Huszár Géza egyetemi tanár is felszólalt és kijelentette, hogy az iskolafenntartás a modern tudomány követelményei mellett olyan nagy terheket ró az iskolafenntartókra, hogy azokat más, mint az állam, nem tudja vállalni. Ezért kell természetszerűleg az iskola államosítása mellett állást foglalni. Csizmadia István, az Actio Catholics volt vidéki szervezője hangoztatta, hogy a katolikus egyetem is- Nagy bealvatók hete lesz a mostani hét. Soha most nem ment szezon végén három olyan izgalmas, olyan ötletes mulatságos és mtívcsíri film, mint a „ BOSZORKÁNYKONYHA“, a „JÖN A KÁNYÁK" és a „VALAHOL A VOLGA MENTÉN". Ezekről a filmekről beszélni fog egész Budapest! Önnek is ott kell lennie, Önnek is látnia kell! (X) Felhívás előfizetőinkhez! Kérjük nyaralni utazó előfizetőinket, hogy nyaralóhelyük pontos elmét, a nyaralás kezdetének és befejezésének időpontját,, valamint jelenlegiállandós cinjüket a nyaralás kezdete előtt néhány nappal velünk közölni szíveskedjenek. A Kiadóhivatal. táskát semmiféle lelki kényszerrel sem lehet rávenni arra, hogy szembehelyezkedjenek a népi demokráciával és a dolgozók erőfeszítéseivel. Majd határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint a közgazdász egyetemisták tiltakoznak az ellen, hogy a magyar népi demokráciában egyen magas egyházi személyek katolikus vallású állampolgárokat üldözhessenek népi demokratikus felfogásuk miatt. Megdöbbenéssel veszik tudomásul, hogy az egyházi kezekben levő, a nép filléreiből felépült iskolákat demokráciaellenes uszít tás színhelyévé züllesztik... A közgazdász hallgatók teljes erővel támogatják a kormány és a nép almapontját az egyházi iskolák államosításának kérdésében. Az UFOSz megyei titkárai szerdán értekezletet, tartottak,, amelyen megvitatták az iskolák államosítása kérdésében támadt ellentéteket egyház és demokrácia között. Az értekezleten határozati javaslatot hoztak, amelyben kimondták, hogy a felekezeti iskolák államosítása az egész dolgozó parasztság egyetemes érdeke, mert az egyházi iskolákban az elmúlt három évben semmit sem változott a szellem és még ma sem törekedtek arra, hogy a pórtrztség fiai kellő oktatáshoz jussanak. Üldözik a diákokat, demokáciánkat gyalázzák• A Nemzeti Diákszövetség állásfoglalása az iskolai izgatással szemlén A Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének Országos Vezetősége ülést tartott, amelyen foglalkozott az egyes iskolákban megindított demokrácia-ellenes izgatással és a túlás felelőtlen megzavarásával. A vezetőség a következő határozatot hozta: „Az elmúlt hetekben nagyrészt egyházi és néhány állami középkolában egyes katolikus hitoktatók vezetésével szervezett usztás folyik a népi demokrácia, az iskolák demokratizálása és államosítása ellen. Az uszítók nem riadnak vissza a hazafiasan gondolkodó diákok és pedagógusok megfélemlítésétől, sem a rémhírterjesztés módszereitől. A diákszövetség „Tanulj jobban“ mozgalmában résztvevő egyházi iskolákba járó diákokat üldözik, demokráciáinkról gyalázó röpiratokat terjesztenek és iratnak alá diákokkal, rossz hislánypiggyel való fenyegetőzéssel még arra is rákényszerítik őket, hogy ugyanezeket a röpcédulákat szüleikkel is aláírassák. Így a Lónyay utcai református iskola diákjai között is terjesztett Morva László katolikus hitoktató, a községi Eötvös-gimnáziumban Risch Ferenc, a Mária Kongregáció prefektusa ilyen uszító röpcédulát, amely a népi demokráciát a hitleri fasizmussal hasonlítja össze, azzal rágalmazza a népi demokráciát, hogy vallásellenes és meg akarja szüntetni a kötelező hitoktatást. A magyar középiskolás diákság nevében tiltakozunk , az ellen, hogy a tanulást éppen az érettségi és az osztályvizsgák előtt hátrálta-t,sák, az okolai fegyelmet lazítsák és az iskolát felelőtlenül demokráciaellenes uszításra használják fel. A Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége megakadályozza a tanulást hátráltató, a rendet veszélyeztető uszítás továbbfolytatását és a magyar nép erejére, támaszkodva megvédi a demokratikusan gondolkodó és magatartásos diákokat.“ Am a népi bíráskodásé! A napokban járt le a munkásbíráskodás első, 6. hónapos szakasza, s a sorsolásra kijelölt új munkásbírák most foglalják el helyüket. Nézzük meg ebből az alkalomból, hogy alakult ki, hol tart ma a laikus bíráskodás s mi a fejlődés perspektívája. A felszabadulásig a magyar bírói szervezetben csak vizsgáttett, végzett jogászok, úgynevezett szakbírók működhettek. Az első világháború előtt néhány évig hatályban volt az esküdtszék intézménye, melynek lényege: választójoggal — s ami a múltban ehhez hozzátartozott, vagyonnal —l rendelkező pollgárok közül kisorsolt egyének ítélkeztek. Ez az intézmény azonban nem vált be, megszüntették és a népi demokrácia sem támasztotta fel. ■ Természetesen anépi' demokrácia rendjében a tisztán szakbírói rendszer deki elégítheti ki a dolgozóknak az igazságszolgáltatással szemben támasztott igényeit. Akadtak hivatásos bírák, akik működésük során , egyre jobban elzárkóztak paragrafusaik külön világába , elszakadtak az élettől. Csak az ügyetlátták és nem az embert, nem a valóságot. Voltak, akik nem is akarták a valóságot, a népi demokrácia valóságát tudomásul venni. . .. • A dolgozóknak ezért új bírák kellettek: olyanok, akik azonosítják magukat a népi demokrácia társadalmával, • harcával és a bíráskodást is úgy fogják, fel, mint ezen harc egyik módját azok ellen, akik bűnös tevékenységükkel a dolgozók társadalmát gyengíteni akarják. így született meg a felszabadulás után a népbíróság intézménye: szakbíró vezetésével a demokratikus pártok által kiküldött népbíró fo,ítélkeznek a háborús és népellenes bűnösök felett. A munkásosztály erejének, politikai súlyának megnövekedését a laikus bíráskodás további térhódítását követte: a tételes törvények hézagai, túlságosan sok kibúvót engedtek a gazdasági élet különféle kárttevőinek, s a bírói gyakorlat ezeket a hézagokat nem igyekezett betömni. A nép — növekvő hatalma tudatában ,— ezt nem nézhette tétlenül. Bíróságot szerveztünk tehát azokból, akik családjukon, osztályukon keresztül legelsősorban szenvedtek a spekulánsok és csempészek üzelmeitől. Fél éve a nagyüzemek munkásai közül kisorsolt bírák ítélkeznek gazdasági életünk parazitái fölött s hogy kapcsolatuk a való élettel meg ne lazuljon, hat hónaponként új munkásbírákat sorsolnak ki az üzemek dolgozóiigazságszolgáltatásunkban tehát ma már két laikus bírói szervezet működik : a népbíróság és a munkásbíróság. Milyenek voltak az eredmények ? A népbíróságok bíráit a pártok delegálják. Egyes kiküldött népbírák — pártjaikról véve a példát — sokáig döcögve és kelletlenül szolgálták ezen a fontos poszton a demokrácia érdekeit. Mióta a Kisgazdapárt megtisztította magát az Összeesküvőktől és tartozékaitól, mióta a Szociáldemokrata Párt is kilökte soraiból a népi demokrácia ellenségeit és meg lehetett alkotni a népbíróságok és ennek fellebbezési fórumának, a NOT-nak a reformját, a népbíráskodás javult. Akár politikai,akár adminisztratív vagy jogászi szempontból nézzük a dolgot, meg kell állapítani, hogy a laikus elem részvétele bíráskodásunkban beválik. A népi demokrácia politikai bírósága ma közelijük afelé, aminek sérkite kell: igazságos, de szigorú srárci eszköz az új Magyarországellenségeinek ártalmatlanttá tételére. H°gy milyen méretű munka várt a népbíróságokra, mutatják működésük számnázatai. Három év alatt 40.000 háborús és népellenes bűncselekmény és további 3500, a köztársasági rendet veszélyeztető bűncselekmény került a népbíróságok elé. Mindebből, 35.000 ügy fejeződött be máig, 10.000 felmentő, 18.000 marasztaló, 317 halálos ítélettel, a többiben pedig az eljárás ítélet nélkül, szűnt meg. Fellebbezés folytán a Népbíróságok Országos Tanácsa elé került 17.000 ügy, 11.500-at fejeztek be eddig és pedig 4.500 ítélettel. Az ítéletek közül 850 súlyosbította, 1.500 enyhítette, a többi helybenhagyta az első ítéletet. A munkásbíróság — melynek hatáskörébe a gazdasági élet biztonságát veszélyeztető súlyos cselekmények elbírálása tartozik — még csak 6 hónapos múltra tekinthet vissza. A legnagyobb ügyforgalma természetesen a budapesti munkásbíróságnak volt, öszszesen 96 ügyben kellett tanácsaiknak dönteni. Eddig 72 ügyben, hoztak 212 vádlott elllen ítéletet. Az ítéletek közül 37 felmentő volt. 6 pénzbüntetésre, 61 hat hónapig, 60 öt évig, 41 tíz évig, 5 tizenöt évre és 2 életfogytig terjedő szabadságvesztésre szólt. . Sokszor túl szigorúnak látszó ítélet hangzott el, de elvitathatatlan, hogy ezek az ítéletek a célnak megfelelőek voltak: megfékezték az árdrágítók becstelenségét. Mióta a munkásbíróságok ítélkeznek a gazdasági paraziták felett, „vállalkozó szellemük" szemlátomást megcsappant. De a munkásbíróságok jó munkájának eredménye az is, hogy hatáskörüket — újabb rendelkezésekkel — kiterjesztették a valutacsalások és a hároméves terv szabotálásai feletti ítélkezésekre is. A laikus bíráskodás, népi demokráciánk helyes igazságszolgáltatási intézményének bizonyult. Ezért hirdeti a Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata: .,A Párt ... küzd a laikus bíráskodás elvének kiterjesztéséért, a népellenes elemek kiküszöböléséért a bírói karból, a népi demokrácia érdekeinek és jogelveinek érvényesítéséért az igazságszolgáltatásban.“ Ez útmutató arra, miként kell egész bírói szervezetünket átszervezni. A bűnvádi és polgári perrendtartás most folyó reformjánál erőteljes helyet kell biztosítanunk a laikus bíráskodásnak. Olyan, igazságszolgáltatást akarunk, mely a való élet követelményeivel számol, mely a népi demokrácia céljait, rendjét szolgálja. Ezt pedig csak a gyakorlati életből vett, a demokrácia szellemével áthatott laikus birák mentül szélesebb bevonásával érhetjük el. Hajdú Gyula dr. tíz év eseménye! Amerikai sztárok filmje: N 15Boszorkánykonyha“ (FOREIGN CORRESPONDENT) HERBERT MARSHALL JOEL MC CREA LARAINE DAY GEORGE SANDERS ,ALBERT BASSERMANN MATOL: [DRUM mmi APOLLO CITY A Magyar Textilipari Munkások Országos Szabad Szakszervezetének 'Üzemfenntartó Szakosztálya f. hó 28-án, pénteken délután 3 órakor összbizalmi ülést tart a Szakszervezet Központi Helyiségében. (VT.: Voösmarty-u. 33. III.) Meghívók szétküklve.