Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-27 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK. 1948 MÁJUS 27 SZABAD NÍP A lelki és vallási szabadságot a demokrácia részéről nem fenyegeti veszély — mondotta Halmos G. Ottó katolikus lelkész Az MDP börsodmcgyei konferen­ciáján Halmos G. Ottó szolgálaton kívüli katolikus lelkész hangoztatta, hogy az egyháznak tiszteletben keli tartania az államrendet, semmi szük­ség nincsen a demokratikus állam pénzén élő lelki kultúrmérgezÖkre. Hiába cikkáztatja Mindszenty a lelki terror, az egyházi átok villámait, ehhez semmi oka és joga, mert a lelki és vallási szabadságot a demo_ kráeia részéről nem fenyegeti ve. szély. A szuhakeíUói, ózdi, edelényi, nzu- havölgyi és mázai bányászszvkszcr- veset, továbbá a mázaszászvárj villa­mosé,römü alkalmazottal sürgönyileg követelik a papi reverendába búj, reakció elleni lépésként az egyházi iskolák államosítását. Oyör város és ■ Győr megye Nemzeti Bizottsága, Kecskemét város és Dorog Nemzeti Bizottsága, egyhangú határozatban mondta ki, hogy helyesli a felekezeti iskolák mielőbbi államosítását. Az cdelényi járási pedagógus csoport, a Hirman.fémárugynr, a Telefongyár, Forrás Nyomda, a Konfekció Ipari és Kereskedelmi rt., a Hazai Fésűs- fonó és Szövőgyár dolgozói, az OMTK budai telepe is csatlakoznak az iskolák államosításának követe, léséhez. A Magyar Pamutipar szak- szervezeti nöbizoltsága üdvözli a kultuszminisztert, mert Szittyái Di­nes bjkonykúti plébánosnak igazsá­got szolgáltat. A VAOSz hatvani csoportja aláírásokkal ellátott jegyző, könyvben követeli a kultuszminisz­tertől az iskolák államosítását és táviratban tiltakozik Czapik Gyula egri érseknél a hitűikkel szemben ki­fej'tt lelki terror ellen. Követelik az iskolák államosítását a kőbányai ifjúsági szervezetek, a MAKI üzemi bizottsága, a Salgótar. jani Acélgyár értelmiségi dolgozói,’ az MNDSz rétsági és angyalföldi szer. vezete, a nagynványoM;szászvári, ki ráldi bányászszakszervezet, n Szőregj Petróleumgyúr, 0 Hyár oxigén Vegyi, ipari üzem dolgozói és Eger város nemzeti bizottságfa is. A XII, kerületi Nemzeti Bizottság határozatban helyesli az iskolák ál- lamosíiását. Ezt a határozatot a ke­rület két iskölájánkk sZillö'í érteké?, létén felolvasták. A?.,érdiú'i- iskola ban mindössze ketten szólaltak-fel ellene, egyébként az értekezlet • egy. hangúan a határozat mellett foglal! állást. A németvölgyiúti iskolában s határozat felolvasásakor 10 szülő ki vonult, az óriási . többség azonban helyeselte a határozatot. Különösen kell értékelni ezt az .állásfoglalás! egy olyan kerületben, ahol a válasz, fásokon a szavazatodnak, még több mint felét ellenzéki pártok kap ák. Dobi István nyilatkozata az iskoláit államosításáról Dob£ István az alílbbi nyilatkozatot tette az iskolák államosítása ügyé­ben: — Mi a Kisgazdapártban mindig bíztunk abban, hogy valamennyi egy­ház vezetője idővel megérti tisztessé­ges, a nép érdekében való szándé. kainkat és hajlandó lesz velünk együtt dolgozni, — mondo U Dobi István, a Kisgazdapárt főtitkára, amikor kórházból való távozása u‘án első ízben nyilatkozott a sajtónak idő­szerű politikai kérdésekről. — Békességet kerestünk és kere­künk ma és ezentúl is. Sajnos, azon­ban, úgy látom, hogy elég • sok egy­házi vezető nem békességet akar, ha­nem valami mást. Az iskolákat álla­mosítani akarjuk és ez a Kisgazda- párt akarata is. A nép érdek ben akarunk így cselekedni, a Unitók és tanárok érdekében. A vallást, a val­lásos é!< t-t senki sem akarja meg­sérteni az új államosí'o t iskolák­ban, mint ahogy az eddig működő állami iskolákban sem sértették meg. Szerd lém, ha népünk megfontolná, ezeket a dolgokat és segítségére lenne a kormánynak az iskolapoliti­kai Szándék megvalósításában. Nagy beaiuatók hete lesz a mostani hét. Soha mésr nem ment szezon végén három olyan izgalmai, o.yan ötletes mulatságéi és mtívcfír.i film. mint a . BOSZORKÁNYKONYHA“, n „JÖN A KÁNYÁK" és a „VALAHOL A VOLGA MENTÉN". Ezekről a filmekről beszélni fog egész Budapest! önnek is ott kell lennie, Önnek is látnia kell! (X) Felhívás előfizetőinkhez! Kérjük nyaralni utazó előfizetőin, két, hogy nyaralóhelyük pontos el­mét, a nyaralás kezdetének és befeje. zésének időpontját,, valamint jelenlegi (állandói cinjüket a nyaralás kezdete előtt néhány nappal velünk közölni szíveskedjenek. A Kiadóhivatal. más, mint az állam, nőm tudja vállalni. Ezért kell természetszerűleg az is­kola államosítása mellett állást fog. lalni. Csizmadia István, az Actio Catholics volt vidéki szervezője han. goztafta, hogy & katolikus egyetemis­Üldözik a diákokat, demokáciánkat gvalázzók1 tálkát semmiféle lelki kényszerrel seni léhet rávenni arra, hogy szembe- helyeaked jenek a népi demokráciával és á dolgozók erőfeszítéséivé!. Majd határozati javaslatot fogad­tak el, ameiy szerint a közgazdász egyetemisták tiltakoznak az ellen, hogy a magyar népi demokráciában egyen magas egyházi személyek ka­tolikus vallású állampolgárokat ül­dözhessenek népi d. mokratiku'4 fel­fogásuk miatt. M. gdöbbenésscl veszik tudomá­sul, hogy az egyházi kezekben levő, a nép filléreiből felépült iskolákat demokráciaelíenes uszí- . tás színhelyévé züllesztlk... A közgazdász hallgát-ck teljes erő­vel támogatják a kormány és a nép almapontját az egyházi iskolák álla­mosításának kérdésében. Az UFOSz megyei t'tkárni szerdán értekezletet, tartottak,, amelyen meg­vitatták az iskolák államosítása kér­désében támadt ellentéteket egyház és demokrácia között. Az értekezle­ten határozati javaslatot hoztak, amelyben kimondták, hogy a fele­kezeti iskolák államosítása az egész dolgozó parasztság egye feines érdeke, merj az egyházi Iskolákban az el­múlt három évben semmit sem vál­tozott a szellem és még ma sem törekedtek arra, hogy a pórárztség fiai kellő oktatáshoz jussanak. A im a népi birátkodásé! A napokban járt le a munikás- bíráskodás első, 6. hónapos sza­kasza,. s a sorsolásra! kijelölt új munkásbírák most foglalják el helyüket, Nézzük meg ebből az alkalomból: hogy alakult ki„ hol tart ma a laikus bíráskodás s mi a fejlődés perspektívája. A felszabadulásig a magyar bí­rói szervezetben c-.ak vizsgát .tett, végzett jogászok, úgynevezett szakbírók működhettek. Az első világháború előtt néháhy évig ha­tályban volt az esküdtszék intéz­ménye, melynek lényege: válasz­tójoggal — s ami a múltban eh­hez hozzátartozott, vagyonnal« —r rendelkező pollgárok- közül kisor­solt egyének ítélkeztek. Ez az.in­tézmény azonban' nem . vált 4 be, megszüntették és a népi demokrár cia sem támasztotta fel. ■ Természetesen a -népi' deniokrA- cia rendjében á tiíztán szakbírói rendszer hehi elégítheti ki' a dob gozóknak az igazságszolgáltatás­sal szemben támasztott igényeit. Akadtak hivatásos bírák, akik műíiödésük során , ««gyre jobban elzárkóztak paragrafusaik külön világába — elszakadtak az élettől. Csák az ügyet 'látták és nem az embert, nem a valóságot. Voltak, akik nem is akarták a valóságot, a népi demokrácia valóságát tu­domásul venni. . ,, • A dolgozóknak ezért új bírák kellettek:1 olyanok, akik azonosít­ják magukat a népi demokrácia társadalmával, • harcával és a bí­ráskodást is úgy fogják, fel, mint ezen harc egyik módját azok ellen, akik bűnös tevékenységükkel a dolgozók társadalmát gyengíteni akarják. így született meg a fel­A Nemzeti Diákszövetség áliásfeglalása az iskolai izgatással szemlén A Magyar Diákok Nemzeti Szö­vetségének Örs rá gós Vezetősége ülést tartott., amelyen foglalkozott az egyes iskolákban megindítóit demokrácia-ellenes izgatással és a tmúlás felelőtlen megzavarásával. A vezetőség a következő'határo­zatot hozta: „Az elmulf hetekben nagyrészt egyházi és néhány állami közép- ekolába-n egyes katolikus hitokta- tók vezetésével szervezett usz'tás folyik a népi demokrácia, az iskolák demokratizálása és államosítása el­len. Az uszítok nem riadnak vissza a hazafiasán gondolkodó diákok és pedagógusok megfélemlítésé­től, sem a rémhírterjesztés mód­szereitől. A diákszövetség „Tanulj jobban“ mozgalmában résztvevő egvházl is­kolákba járó diákok ~t üldözik, de. mokrá-ciánikról gyalázó röpiratokat terjesztenek és iratnak alá diákok­kal, rossz hiitánjpiggye1 való fenye­getőzéssel még arra is rákényszerí­tik őket, hogy ugyanezeket a röp­cédulákat szüleikkel is aláírassák. Igv a Lónyay-uteai református Is­kola diákjai közö't Is terjesztett Morva László katolikus hitoktató, a községi Eötvös-gimnáziumban Rfsch Ferenc, a Mária Kongregáció pro fektusa ilyen uszító röpcédulát, amely a népi demokráciát a hitleri fasizmussal hasonlítja össze, azzal rágalmazza a népi demokrá­ciát, hogy vallásellenes és meg akarja szüntetni a kötelező hitokta­tást. A magyar középiskolás diák­ság névében tiltakozunk , az ellen, hogy a tanulást éppen az érettségi szabadulás után a népbiróság in­tézménye: szakbíró vezetésével a demokratikus pártok által kikül­dött népbír&fc, .ítélkeznek a hábo­rús - és népellenes bűnösök felett. A munkásosztály erejének, poli­tikai súlyának megnövekedését a laikus bíráskodás további térhódí­tását követte: a tételes törvények hézagai, túlságosan sok kibúvót engedtek a gazdasági élet külön­féle kárttevöjnek, s a bírói gya­korlat ezeket a hézagokat nem igyekezett betömni. A nép — nö­vekvő hatalma tudatában :— ezt nem nézhette tétlenül. Bíróságot szerveztünk tehát azokból, akik családjukon, osztályukon keresztül legelsősorban szenvedtek a speku­lánsok és csempészek üzelmeitöl. Féléve a nagyüzemek munkásai közül kisorsolt bírák ítélkeznek gazdasági életünk parazitái fölött s hogy kapcsolatuk a való élettel meg ne lazuljon, hat hónaponként új munkásbírákat sorsolnak ki az üzemek dolgozói­igazságszolgáltatásunkban tehát ma már két laikus bírói szervezet működik :* a népbíróság és a mun­kásbíróság. Milyenek voltak az eredmények ? A népbíróságok bíráit a pártok delegálják. Egyes kiküldött népbí­és az osztályvirzsgák előtt hátrálta--!, sák, az Wkolal fegyelmet lazítsák és az iskolát felelőtlenül demokrácia- ellenes . uszításra használják fel. A Magyar Diákok Nemzeti Szö­vetsége megakadályozza a tanu­lást hájráltató. a rendet veszé­lyeztető uszítás továbbfolytatá­sát ég a magyar nép erejére, támasz1- kodva megvédi a demokratikusan gondolkodó és magatartáséi diáko­kat.“ flz év eseménye! Amerikai sztárok filmje: II J5 Boszorkánykonyha“ (FOREIGN CORRESPONDENT) HERBERT MARSHALL JOEL MC CREA LARAINE DAY GEORGE SANDERS .ALBERT BASSÉRMANN MATOL: [DRUM mmi APOLLO CITY rák — pártjaikról véve'a példát — sokáig döcögve é$ kelletlenül szol­gálták ezen a fontos poszton a de­mokrácia érdekeit. Mióta a Kisgazdapárt megtisztí­totta magát az Összeesküvőktől és tartozékaitól, mióta a Szociálde­mokrata Párt is; kilökte soraiból a népi demokrácia ellenségeit és meg lehetett alkotni a népbíróságok és ennek fellebbezési fórumának, a NOT-nak a reformját: a népbírás­kodás javult. Akár.politikai,.akár adminisztratív vagy jogászi szem­pontból nézzük a dolgot, meg kell állapítani, hogy a laikus elem rész­vétele bíráskodásunkban beválik. A népi demokrácia politikai- bí­rósága ma közelijük afelé, aminek lérirtie kell: igazságos, de szigorú ííárci eszköz áz új Magyarország- ellenségeinek ártalmatlanttátéte- lére. H°gy milyen méretű munka várt a népbíróságokra, mutatják mű­ködésük szórná tatai. Három év alatt 40.000 háborús és népellenes bűncselekmény és további 3500, a köztársasági rendet veszélyeztető bűncselékmény került a ncpbiró- ságok elé. Mindebből, 35.000 ügy fejeződött be máig, 10.000 fel­mentő, 18.000 marasztaló, 317 halálos Ítélettel,: a többiben pedig az eljárás ítélet nélkül, szűnt meg. Fellebbezés folytán a Népbírósá­gok Országos Tanácsa elé került 17.000 ügy: 11.500-at fejeztek be eddig és pedig 4.500 ítélettel. Az ítéletek közül 850 súlyosbította, Í.5D0 enyhítette, a többi helyben­hagyta az első ítéletet. A munkásbíróság — melynek hatáskörébe a gazdasági élet biz­tonságát veszélyeztető súlyos cse­lekmények elbírálása tartozik — még csak 6 hónapos múltra te­kinthet vissza. A legnagyobb ügy­forgalma természetesen a buda. ’pesti rnunkásbíróságnalc volt, ősz- szesen 96 ügyben kellett tanácsai? nak dönteni: Eddig 72 ügyben, hoztak 212 vádlott etilen ítéletet. Az ítéletek közül 37 felmentő volt. 6 pénzbüntetésre, 61 hat hónapig, 60 öt évig, 41 tízévig, 5 tizenöt évre és 2 életfogytig terjedő sza­badságvesztésre szólt. . Sokszor túlszigorúnak látszó íté­let hangzott el, de elvitathatatlan, hogy ezek az ítéletek a célnak megfelelőek voltak: megfékeztek az árdrágítók becstelenségét. Mi­óta a munkásbíróságok ítélkeznek a gazdasági paraziták felett, „vállalkozó szellemük" szemláto­mást megcsappant. De a munkás­bíróságok jó munkájának eredmé­nye az is, hogy hatáskörüket — újabb rendelkezésekkel — kiter­jesztették a valutacsalások és a hároméves terv szabotálásai fe. lptti ítélkezésekre is. A laikus bíráskodás, népi de­mokráciánk helyes igazságszolgál­tatási intézményének bizonyult. Ezért hirdeti a Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata: ,.A Párt ... küzd a laikus bírás­kodás elvének kiterjesztéséért, a népellenes elemek kiküszöbölésé­ért a bírói karból, a népi demo- kráeia érdekeinek és jog (Iveinek érvényesítéséért az igazságszol­gáltatásban.“ Ez útmutató arra, miként kell egész bírói szerveze­tünket átszervezni. A bűnvádi és polgári perrendtartás most folyó reformjánál erőtelies helyet kell biztosítanunk a laikus bírásko­dásnak. Oiyan, igazságszolgáltatást aka­runk, mely a való élet követel­ményeivel számol, mely a népi de­mokrácia céljait, rendjét szol­gálja. Ezt pedig csak a gya­korlati életből vett, a demokrácia szellemével áthatott laikus birá.k mentül szélesebb bevonásával ér­hetjük el. Hajdú Gyula dr. A Magyar Textilipari Munkások Országos Szabad Szakszervezetének- 'Üzemfenntartó Szakosztálya f. hó 28-án,' pénteken délután 3 órakor összüizalmi ülést tart a Szakszbrvézét Köznonti Helyiségében. (VT.. Vo-ösmai-ty-u. 33. III.) Meghívók Ézétküklve. „Maga az egyház rúgja fel a krisztusi eszméket“ Egyetemi tanárok és diákok az egyházi reakció ellen A Bolyäy János természettudomá­nyi kollégium vendégül . látta dr. Buzágh Aladár egyetemi tanárt. A közös ebéd u!án Buzágh professzor beszédet mondott, amelyben az isko­lák államosításának kérdéseire is Kitért. — A katolikus egyház veze*ői •— mondotta — termeszd felelt! jogra hivatkoznak, amikor az államosítás ellen szólnak, A krisztusi eszméket azonban maga az egyház rúgj» fel, amikor a szociális gondolkozást ve. szélyesnek tartja. Vádolom a klérust, hogy nCm szolgálja a krisztusi szél- lémét, ha azon az úton halad, am", lyen most van. Az egyház vezetőinek mostani te­vékenységét semmiféle magasabb eszme nem füti, egyszerűen a régi feudál-kapitalista rend védelmében államik ki. Szerencsére, az alsópap­ságban sokan vannak, akik világo­sabban látnak és ahogy a protestáns egyházzal is elsímulóban vannak az ellentétek, ügy a' katolikus egyház és a demokrácia közt lévő differenciát is el lehet bökés úton intézni. Szerdán délben n MEFESz köz. gazdász köre tartott gyűlést és foglalt egyhangú állást az államo­sítás mellett. A gyűlésen dr. Huszár Géza egyetemi tanár is felszólalt és kijelentette, hogy pz iskolafenntartás a modern ' tudomány követelményei mellett olyan nagy terheltet ró az is­kolafenntartókra, hogy azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék