Szabad Nép, 1948. július (6. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-01 / 148. szám
CSÜTÖRTÖK, JÚLIUS SZABAD HÍD Gerő Ernő: Öt év alatt mintegy 22-24 milliárd forintot ruházunk be Megalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége kedden reggel az Újvárosháza nagytermében, tartotta alakuló ülését a Műszaki és TermésztudományiEgyesületek Szövetsége,. Elsőnek J- G. Growth??, az angol tudományos munkások szövetségei nevében szólalt fel. A tudományos szövetségek feladata — hangoztatta *—, őrködni azon, hogy a tudomány és a kutatás eredményei csupán a békét szolgálják. Nagy ünneplés közben emelkedett szólásra Gerő Ernő elvtárs. A Magyar Dolgozók Pártjának nemrég tartott első kongresszusa — mondotta — a Párt programnyilatkozatában a tudományos munkáról szólva alapelvként szögezi le: a tudományos kutatást fel kell szabadítani a tőkétől való függés alól és a nép szolgálatába kell , állítani, mert csak így tudja biztosítani a kutatás és az alkotás szabadságát(Taps.) A természettudományi kutatást — mondja továbbá a programnyilatkozat — össze kell "kapcsolni az ország termelőerői fejlesztésének, természeti kincseinek feltárásának feladataival az állam messzemenő anyagi segítsége mellett. Az eredményes kutatás biztosítására meg kell szervezni a tudományos munka tervszerűségét. Meg kell teremteni a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét. Hazánk gyorsütemű felemelkedése elképzelhetetlen a tervgazdálkodás széleskörű, kifejlesztése és megszilárdítása nélkül. Ezt a célt szolgálja most készülő ötéves tervünk, valamint tízéves villamosítási és tízéves öntözési tervünk is. E tervek olyan feladatok elé állítanak bennünket, melyeknek megoldása parancsolóan megköveteli: a műszaki és természettudományi munkát új alapokra kell helyeznünk országunkban. Az előzetes számítások szerint nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy öt év alatt saját erőnkből nemzetgazdaságunkban 1947. évi januári árakon számítva, mintegy 22—24 milliárd forintot ruházunk be (Taps.)? a hároméves terv beruházásainak közel négyszeresét. Az ötéves terv eredményeként az egy lakosra eső villamosenergia- fogyasztást az 1399. évihez képest hét és félszeresére kell emelni, 216 kilowatt helyett 500 kw-ra. Ugyan,akkor meg kell valósítani az ország összes községeinek viharrhosítását, (Taps ) öt év alatt öntözhetővé kell tennünk az ország egész művelhető területének mintegy 10 százalékát, különösen a szinte állandó aszály, sújtotta Tiszántúl hatalmas területét. Nehéziparunkat előreláthatólag úgy kell fejlesztenünk, hogy termelése az ötéves terv végén az 1946 végére elérendő termelést 75 százalékkal felülmúlja. (Taps) Könnyűiparunkat az új követelményeknek megfelelően korszerűsítenünk kell, korszerűsíteni kell közlekedésünket és meg kell oldani Nagybudapest közlekedésének kérdését. Milliárdokat fogunk beruházni mezőgazdaságunkba, hogy gépesítéssel, műtrágyaellátással, védőszerek alkalmazásával, a rossz minőségű talaj megjavításával, az állattenyésztés minőségi és menynyiségi megjavításával, szociális és kulturális intézmények egész hálózatával kiemeljük a magyar mezőgazdaságot és a magyar falut évszázados elmaradottságából. De természetesen nemcsak falun kell biztosítanunk a szociális és kultúráiig felemelkedést, hanem a városban is. Lakásépítésre, szociális és kulturális intézmények létesítésére az előzetes számítások szerint legalább négy-öt milliárd forintot kell fordítanunk öt év leforgása alatt. E hatalmas feladatok végrehajtásában a kormányzat nem utolsó sorban számít a műszaki értelmiség közreműködésére, odaadó munkájára, vitathatatlan, kipróbált szaktudására. (Taps.) Az új műszaki problémák egész sorát kell megoldani, saját szenünkből Saját kokszot kell iparilag, nagy mennyiségben előállítani. Számos anyagot, melyeket most csak külföldről tudunk beszerezni, hazai, itthon bőven feltalálható anyagokkal kell helyettesítani. Más olyan anyagokat, melyeket jelenleg külföldről nehezen megszerzett valutáért vásárolunk, magunknak kell előállítani. Az eddiginél sokkal fokozottabbfigyelmet kell szentelni a technológiának, nem olyan értelemben, hogy napról-napra változtassuk a technológiai folyamatunkat hanem úgy, hogy a mainál gazdaságosabb folyamatokat dolgozzunk ki és honosítsunk meg. Lényegesen le kell szállítani a termelési költségeket, nem a munkaerő kizsákmányolása révén, hanem jobb üzemszervezéssel, a munka jobb és gazdaságosabb megszervezésével, az energia, anyag, munkaerő gazdaságosabb felhasználásával, a munka termelékenységének növelésével. Ezek a terveink, azt hiszem, reálisak, mindenek előtt azért, mert a hatalom a nép kezében van, (tap8). Nemcsak a politikai hatalom van azonban a nép kezében, hanem a demokratikus államhatalom kezében vannak a gazdasági kulcspozíciók, az ú. n. parancsnoki állások, az államosított ipar, az államosított hitelszervezet, a koordináló szervek, amelyeknek segítségével a gazdasági életet irányítani lehet. Ez a két tényező lehetővé teszi meglevő hatalmas tartalékaink mozgósítását és maximális kihasználását, nemzetgazdaságunk gyors fejlesztése, hazánk gyors felemelése érdekében. A nép akarata, a mérnökök, munkások, parasztok, az összes dolgozók hazaszeretete párosulva a helyes politikai és gazdasági vezetéssel, csodát művelt, mert a hároméves tervet nemcsak megvalósítjuk maradék nélkül, hanem megvalósítjuk egészen bizonyos: két év és öt hónap alatt. (Nagy taps.) Talán ugyanolyan fantasztikusnak látszanak egyesek szemében új célkitűzéseink összegei, mint amilyennek látszottak 1946 decemberében a hároméves terv akkor óriási, mai szemmel nézve szerény céljai. Terveinket a tények, az erőviszonyok helyes értékelése, a gazdasági lehetőségek helyes lemérése, a tudományos elemzés és számítás alapján állítottuk össze. De ezek mellett a konkrét és lemérhető tényezők mellett és ezeken túlmenően van egy olyan tényező is, melyet nem lehet lemérni sem mérőszalaggal, sem kiszámítani logaritmusléccel. Ez a tényező a mi határtalan bizalmunk a magyar népben, nem utolsó sorban a magyar értelmiségben. (Nagy taps) Németh Endre műegyetemi tanár tett ezután ígéretet, hogy a Műegyetem teljes, erővel részt vesz a dolgozók Magyarországának felépítésében. Daniel Florentin francia kiküldött örömének adott kifejezést, hogy meggyőződhetik a magyar tudománynak a felszabadulás óta elért hatalmas eredményeiről. Dimitri Nikolov a bolgár, Stefan Nadasan a román, Otto Koschik az osztrák, Josef Tanzarella az olasz, J- G. Growther az angol, Debabraba Guha Thakurha a hindu, Hermann Waschow a német műszaki értelmiség üdvözletét tolmácsolta. Ezután a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetségéhez való csatlakozását jelentette be: a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Bányászati és Kohászati Egyesület, a Mélyépítő Mérnökök Országos Szövetsége, a Csillagász, a Hidrológiai, e?Kin°tecnikai, a Rövidhullámú Adó egyesületek, a szegedi vegyészkar és az Új Építészek Köre. Az alakuló ülés Gerendás István főtitkárhelyettes javaslatára megválasztotta a vezetőséget. Fővédnök Tildy Zoltán, díszelnök Gerő Ernő, elnök dr. Komondi Zoltán, központi titkár dr. Szomol László lett. A díszközgyűlés Zentai Bélának, a mérnökszakszervezet főtitkárának zárószavaival ért véget. 300 ing keres gazdát a Ludas Matyi olvasói közül! Részletek az e heti Ludas Matyiban. Ara 70 fillér ! Az egy órára eső gyári termelési érték 19*33 forintról 23*98 ra emelkedett Dobi István földmívelésügyi miniszter és HarustyákJózsef elvtárs, a Szaktanács elnöke szerdán rádióbeszélgetés során számoltakbe az aratási kilátásokról és az ipari termelés eredményeiről. Dobi István kijelentette, hogy kenyérgabonatermésünk mintegy 5 millió mázsával több lesz, mint tavaly. Különösen jónak ígérkezik a dunántúli termés, de az alföldi vármegyékben is általaiban túlszárnyalják a múlt évi országos átlagot. * Kukoricából, burgonyából és cukorrépából az elmúlt évhez viszonyítva rekordtermést várhatunk. Hangoztatta, hogy az állam vetőmaggal, műtrágyával, hitellel állatakciókkal és más módon is rendkívül nagy segítséget nyújtott a parasztságnak. Az állam azt várja, hogy a parasztság is tegyen meg a termelés terén mindent, ami tőle telik. Harustyák József elvtárs ipari termelésünk emelkedő irányzatáról beszélt. Alumíniumgyártásunk január óta 25,4, vaslemezgyártásunk 21, cipőgyártásunk 23, 2, pamutgzövettermelésünk pedig 18 százalékkal emelkedett. Januártól májusig az egy órára eső termelési érték a gyáriparban 19,33 forintról — 23,98 forintra emelkedett. „A magyar népi demokrácia — mondta Harus Gyáli elvtárs — hűséget vár a munkásságtól, fegyelmet a termelési frontján és könyörtelen harcot a háború ellen uszító imperialista ügynökök ellen." Olcsóbb textilárut a fogyasztónak Házi ünnepség keretében avatta fel a Kiskereskedők Szövetkezete, a TEKOSz új székházát a Teleki Pál Utca 16. alatt. A régi irodahelyiségek és az eladási osztályok már szűknek bizonyultak, ötvenhatos taglétszámmal indult j916 augusztusában a TEKOSz, amelynek ma 3000tagja van. A szövetkezeti gondolat népszerűsítésével, az igazságos óraelosztással és a nagykereskedői spekulációk (kapcsolás, felár) elleni harccal növelte népszerűségét: az első évben 2,5 millió méter árut hozott forgalomba és 20 millió forint forgalmat bonyolított le, a második évben 4,5 millió méter árat adott el, 35 millió forint forgalmat bonyolított le. A kiskereskedők már eddig is egy százalékkal olcsóbban vásárolhattak a TEKOSz-nál, mint a nagykereskedőnél. „Célunk — mondta Fóthi Vilmos elvtárs, a szövetkezet igazgatója, hogy az országos kamarai körzetekben beszerző szövetkezeteket létesítsünk, ezek csak a rezsiköltséget számítanák fel és így még olcsóbban jutni a textillára a fogyasztóig" ..40 Épülnek az új utak és hidak A közlekedési minisztérium nem lankadó lendülettel folytatja az újjáépítés munkáját. A felszabadulás óta helyreállított mintegy 2100 híd újjáépítése mellett teljesen új hidak építéséhez is hozzákezdenek. Megkezdik — és ez év végéig befejezik — a sajópüspöki Sajó-híd építését. Hasonló eredményekről számolhat, de a minisztérium az útépítés terén is. Az első tervévben 26 millió forint költséggel 235 kilométer hosszúságú bekötőútat építettért és így 74 község kapott kőutat. Legutóbb a Drávafok—Dráva keresztúri bekötőutat adták át a forgalomnak, a környék parasztsága meleghangú táviratban köszönte ezt meg Gerő elvtársnak. A második és harmadik tervévben az eddiginél lényegesen nagyobb összeget fordítanak bekötőutak építésére. Igen jó minőségű az idei magyar húsa A dunántúli átlag 8—9 mázsa holdankint jó termés lesz — megszűnik a burgonyagond A szerdára virradó éjjeli eső megzavarta, de nem hátráltatta az országszerte most már teljes iramban folyó aratási munkát és ez a csekény csapadék a learatott és learatásra váró gabonában kárt nem okozott. Próbacséplések még csak kevés helyen voltak, ezért az átlaghozamról nincs jelentés, de ami a minőséget illeti a szakértők véleménye szerint az idei magyar búza minősége igen jó lesz, mert a beérés nem hirtelen történt, hanem lassan. A tapasztalatok szerint ilyen, beérési folyamat mellett a búza minősége rendszerint kitűnő. A becsléseket illetően a legóvatosabb számítás mellett is, most már megállapítható, hogy körülbelül 19 millió mázsa kenyérgabona termett Magyarországon. Ez a szám felfelé még növekedhet valamivel. A várható kukoricatermés, minthogy ezt a növényt már nem érheti nagyobb baj, 25—30 millió mázsára lehet becsülni. A Dunántúlról mér érkezett jelentés a termésátlagról. Itt ez kifejezetten jónak mondható, amennyiben a Dunántúlon átlag 8—9 mázsa kenyérgabona termett holdanként. A legnagyobb meglepetést azonban az északi vidék, különösen Nógrád jelenti. Ebben a megyében szokott a leggyengébb lenni a gabonatermés, az idén azonban majdnem eléri a dunántúli átlagot. Sajnos, a csapadékeloszlás következtében az Alföldön aránylag gyengébb az átlag: öt és fél mázsa búzából, hat és fél mázsa rozsból holdamként, de így is jóval több, mint a tavalyi átlag. A tavaszi kalászosok közül az árpa és a zab egész országra szóló becslése a következő: 30 százalékkal jobb termés várható, mint tavaly! A cukorrépa átvészelne az összes veszélyeket. Nyugodtan számítani lehet holdanként 100 méter mázsa átlagtermésre, ami azt jelenti, hogy a hozam 40 százalékkal jobb — a legóvatosabb számítás mellett is, — mint tavaly, de ez a szám is növekedhet felfelé. A burgonyáravonatkozóan a szakemberek megállapítása, hogy e pillanatban egyhamadnyival nagyobb termésre számíthatunk, mint tavaly. Ez annyit jelent, hogy nem lesz burgonyagond egy percig sem. Érdekes és fontos fejlődés tapasztalható a napraforgó-termelésben. A vetésterület negyedrészén, vagyis százezer holdon, termelték az idén a gazdák az alacsonytörzsű napraforgót. A dohány nagyon jól fejlődik és közepes termést ígér. Érdekes megemlíteni, hogy 700 holdon ricinusmagot termelnek a gazdák. A háború alatt kötelező volt ennek az olajnövénynek a termelése, most nem. Rendkívül jó hozam várható lucernából és lóheréből. Ez a két legfehérje-dúsabb takarmány erőteljesen befolyásolja majd a szarvasmarha-állomány tejhozamát. " Féléven belül nem lesz munkanélküli építő kisiparos Sípos István, a KIOSz országos Ügyvezető elnöke, hétfőn délután a pécsi Szervezetben tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az anyagelosztásnál az igazságosság elvének kell érvényesülnie. A béranyagot az elmaradt hónapokra is kiutalják. A termelés fokozódása enyhíti az anyagi nehézségeket. Kijelentette, hogy a hároméves terv eredményeképpen féléven belül nem lesz munkanélküli építő kisiparos. Végül rámutatott a szövetkezés fontosságára. A kerékpár ára A „Mit vehetsz mennyiért” című rovatunkban vasárnap megírtuk a kerékpárok árát. Félreértések elkerülése végett most közöljük, hogy az akkor megadott árakat gumik nélkül kell érteni, mert csak így lehetett bemutatni, mennyivel csökkentette a NIK a kerékpár árát. Személyenként kézipodgyászként 5 kiló liszt szállítható engedély nélkül Szabályozták a gabona és kukorica őrlésének és a liszt számlájának módjait. Lisztet csak szállítási engedéllyel lehet egyik helyiségből a másikba küldeni. Kézipodgyászként személyen ként 5 kiló lisztet lehet engedély nélkül számtani. Megbüntették a táppénz-csalókat Kopalcsik Ottó és Kincses István, az Optikai Művek dolgozói meghamisították munkavállalói igazolványukat, hogy az őket jogosan megillető táppénznél nagyobb összeget vehessenek fel az OTI-tól. Az Optikai Művek üzemi bizottsága a két munkást, akik társaik rovására csalárd módon akartak jogtalan előnyökhöz jutni, elbocsátotta, a szakszervezet tagjainak sorából töröltette és a rendőrségen — közokirathamisítás miatt — feljelentette őket. V Kinn k&mz&kiaiémírat értesítése: 33-30%-a szállítja le az alább felsorolt kiadványok árát. VKapható és megrendelhető az ország bármely könyvkereskedésében. regi ar Ft BRISSON KiERRE: Bolond évek színháza — — — — BENOIT PIERRE: Lunegarde (rest íny) — — — — — BARTA GYULA: Mit kell a nő.-nek tudni házasság előtt? JOLETTE: Duó (regény) — DEKANY ANDEAS: Vitézi énekek a XVI századtól a XX. századig— — — — GAUGUIN: Apám regénye GUITRY: Egy szélhámos naplója, (regény) **— — — — HORVÁTH BÉLA:Pepinka szép kisasszony (regény) — LACZKÓ GÉZA: Az örök ripacs (regény) — — — — LESTYÁN SÁNDOR: Repülj fecském. (Reményi regényes élete) — — — — — — MAKRAILÁSZLÓ: Erdély története — — — — — Mit olvassunk? 50 francia regényről mesél Gyergyai Albert— — — — — — Mit olvassunk? 50 skandináv regényről mesél dr. Krcut®e r Sándor — — — — MÓLÉ: Forradalomból a császárság felé .— — -T- — OSVÁTH ILONA: Királyi szolgáló (Szt. Margit regéi PRINZ GYULA: Utazásaim Belső-Ászában — —• —• SHARP MARGERY: Mai lányok (regény)— — — — SIMONE: Mi is az élet? (regény)— — — — — — SZÜTS LÁSZLÓ: Bori Karnison — — — — — — MARCZALI HENRIK: Fűz a föld. Magyarország története . honfoglaláskoréig MARCZALI HENRIK: Nemzet születik. A magyar királyság megalapítása— — Vallási küzdelmek száztzáia, Magyarország története II. Mátyástól III. .Ferdinand haláláig — — — —— VARGHA TERÉZIA: Téglások (regény)— — — — WEYER: Az útiszerelmees (regény) — — — — — ZOLA DENISE: Zola élete, munkája küzdelme — — 26.— 22.-5.-22-14-22.-52.-22*— 22.-44.-22.- 42.-22.-22.— 7.-22.-22.-22.-22-22.-ipjar Ft 8.50 7-— 3.— 7.— 15— 7.— 2.30 16.53) 7.— 7.— 14.— 7— 14— 7.— 7— 7.— 11.— 11.— 11.— 7.— 7 —