Szabad Nép, 1948. augusztus (6. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

AZ UJJAÍPOSÓ —­ CORVIN NYÁRI VASARA SOK FONTOS KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKKET NYÚJT MELLEPŐ OLCSÓ ÁRON. KIJ IDEJÉBEN JÖN NAGYOBB VÁLASZTÉKOT TALÁL! A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZ* ­ Háromnegyed évszázada, hogy „záros kapcsát ereszték mesteri" a Duna két partja között a hídnak, amely Margit nevét nyerte- Az egykori Margit hidat , az öngyil­kosok hídját, ahogy azt Arany Já­nos megénekelte, amelyet francia mérnök tervezett, s amelynek al­katrészeit francia gyár készítette a német gyilkosok semmisítették meg. 1944 november 4-én a fasiszta romboló banditizmus omlasztotta a Dunába széles pillérjeit, rozsdás vasalkatrészeit, s az a robbanás, amely a Margit híd életének véget­­vetett, majdnem egész Magyaror­szág halálba­ hullását is jelképezte-S most, hogy egykori ódon híd megújulva, teljes szélességében újjáépülve újra összeköti Pestet és Budát, most, hogy a magyar demokrácia építő­­akarata az első tervév végére egy ilyen csodálatos műszaki alkotással ajándékozta meg Budapest népét, ebben is egy kis jelkép van. Mind­azt jelképezi az újjászületett Margit­híd, ami az építő, feladatát megoldó demokráciára jellemző: a magyar de­mokrácia dolgozói bármilyen tervet, tett légyen h­at a legnehezebb és a legnagyobb áldozatot igénylő, végre­hajtanak. Az utolsó éjszaka az új hidat bevi­lágító két sor lámpafényében teher­­próbát tartottak a mérnökök és a munkások. Egymás mellett álltak a megterhelt vagonok és autóbuszok, a munkások mérőléceket állítottak fel, mérnökök távcsövek és műszerek fölé hajoltak és megállapították, hogy az új Margit híd erős, teherbíró — készen áll az avatásra. És ez az avatás, ez a hídavatás 1948-ban a magyar demokrácia ko­moly ünnepe. Az új híd építésének története beszámol arról a hallatlan erőfeszítésről, munkaszeretetről, ver­senyszellemről, amely végül is elve­zetett a mai ünnepnaphoz. Az új Margit híd valóban a Terv gyermeke, igazi tervszerű munkával ítészült. Az építés minden mozzanatá­nak megszabták a határidejét , és nem is valami bőven szabták meg. Tizenkét évvel ezelőtt, amikor kiszé­lesítették a hidat, csupán ez a munka 22 hónapig tartott, most pedig a réginél több, mint 3 méterrel széle­sebb híd építése mindössze 15 hónap alatt fejeződött be. Ezt a munkát nem­ lehetett volna ilyen rendkívül gyorsan elvégezni, ha a híd építkezésnek irányítói nem nyúlnak bátran új munkamódszerek­hez. Azelőtt például télen soha nem építettek hidat, mert a jégzajlás meg­akadályozta a cölöpözési munkákat­ Most új munkamódszert választottak és a téli hónapokban a parton szerel­ték össze a híd fél­ főtartóit, ezeket a hatalmas vasíveket, amelyeket az­után az uszod­árak egyszerre emeltek helyükre. A híd építői megmutatták, hogy nem kell félni az új munka­módszerektől, mert ezek a biztosí­tékai a nagyobb eredményeknek. Az új híd is egy láncszem az új ország, a szocializmus építésében és ennek építése igazolta Gerő elvtárs szavait, amelyek szerint: „A népi demokrácia útján szocializmust épí­teni mindenekelőtt azt jelenti, hogy a munka termelékenységét a régi színvonal fölé kell emelnünk". S várjon sik­erül-e új munkamódszerek­kel a Margit híd munkáját javítani? Jobb, gyorsabb, eredményesebb lett-e a hídmunka? A válasz az, hogy a hídépítő munka minden vonalán al­kalmazott új munkamódszer ered­ménye végül is a rövid határidőben megszabott munka hibátlan teljesí­tése. 1936-ban, amikor a Margithidat szélesítették, az egy mázsa hídszer­kezet beszerelésének átlagos ideje 16 óra volt. Az új Margithíd első felé­nek szerelésénél — elsősorban az új munkamódszerek alkalmazása ered­ményeként — már háromnegyedére, 12 órára csökkent az egy mázsa híd­szerkezet beszerelésére fordított idő. A munkát termelékenységét azon­ban nemcsak, sőt nem is elsősorban az új munkamódszer növelte meg, hanem az­­ új szocialista munkaerkölcs A híd másik felét ugyanolyan mód­szerrel készítették, mint az elsőt, mégis ahhoz képest 29 százalék idő­­megtakarítással készült el. Ez azt je­lenti, hogy az egy mázsára fordított szerelési idő a békebelinek "majdnem a felére, előző esztendeinek majd­nem kétharmadára, 8,4 órára csök­­kent.. Ezt az eredményt a munkaver­senyt elindító­ új munkaerkölcsnek köszönhetjük. Ezek az eredmények egyszersmind azt­ is mutatják, hogy a „békebeli” teljesítmény a népi de­mokrácia dolgozói számára nem ideá­­lis határt jelent, hanem olyan átme­neti pontot, amelynél a magyar dől­­gőzök­ jobbat is el akarnak és el is tudnak érni. Az új Margithíd igazi hőse az új munkaerdőölés legkiválóbb hordozói: a magyar hídmunkások A Margithíd munkásai nem riadtak meg azoktól a viszonylag rövid ha­táridőktől, amelyeket a híd tervezői szabtak meg a munkára. A Margit­híd dolgozói versenyeztek abban, hogy a megszabottnál is előbbre hoz­zák a részmunkák határidejét és túlteljesítsék az előírásokat. A híd első fele a múlt esztendőben 44 nap­pal előbb készült el, mint ahogy előírták. Jóllehet a híd második felét már ilyen megrövidített határidővel tervezték, a híd dolgozói e határidőt is közelebb hozták, rádupláztak múlt évi eredményükre: tavaly három hó­nap és három nap alatt, az idén két hónap­is tizenkét nap alatt szerelték össze a hidat. De nemcsak a Margit hídon közvet­len dolgozó munkások mutattak példát az ország többi dolgozójának. A híd maga nemcsak az összeszere­léssel készült, hanem a munkaverseny lázában égő ország gyáraiban is. Rudabánya ércbányászai, Diósgyőr és Ózd kohá­szai, a MÁVAG, a Ganz, a Győri Vágón és még 5 kisebb vasszerke­zeti gyár dolgozói, akik a híd 4.640 tonnányi vasanyagát adták, mind-mind előbb végezték el a rájuk kirótt munkát, mint ahogy vállalták. Ma, a híd átadásának napján, 1948 augusztus elsején, a hároméves terv megkezdésének első évfordulóján, amikor az új hídon „zászlók lenge­nek“, ma, amikor — Arany János szavaival szólva — „fölszenteli a ko­moly hit“ — mindenki érzi, hogy az Új Margithid nem csupán híd, nem egyszerűen műszaki alkotás, hanem annak a „komoly hitnek” a bizony­sága, amely már negyedfél éve egyre erősebben él a magyar dolgozókban, annak a komoly hitnek, hogy a Mar­githid után felépítjük a többi hidat is, új gyárakat építünk, új országot építünk, magunknak építünk, szocia­lizmust építünk. De hát honnan ez a változás? Ha a hídról van szó, erre a kérd­­­ésre mindenki az ország első élmunkása a „hídverő’’ Gerő Ernőnek nevével felel. És méltán, mert ő hordozója, ideálja és el­terjesztője egyszerre a­z új munkastílusnak. A munkát Gerő elvtárs vezette és szervezte: a leg­nagyobb budapesti Duna-híd is a szeretett „hídverő miniszt­er” nevé­­hez fűződik. De aki Gerő Ernőt mond, egyúttal kommunista munkás írást is mond. Gerő elvtársat a Kommunista Párt nevelte, ott sajátította el a kommu­nista erényeket, a népben való bizal­mat, a fáradhatatlanságot, a meg­fontoltságot és a merészséget. Gerő Ernő munkásait, a hídmunkásokat is pártunk nevelte és edzette, amint szerte az országban a dolgozókat a kommunisták töltötték meg az újjá­építéshez szükséges bizalommal és lendülettel. Ha a katasztrófáról-katasztrófára bukdácsoló magyar múlt bizakodó, diadalokkal telt jelenné változott, ha ma rekord­idő alatt épült új Margit­hidat ünnepel a nép, ha, ma új, lelkes, magabízó, munkájának ért­elmát látó dolgozók típusának kialakulásáról beszélhetünk — akkor a hála szavai szálljanak a dolgozó magyar nép felé s pártunk felé, amely sikerről­­sikerre vezeti a dolgozóikat a szo­cializmus útján. G. P. HIDAVATAS 1948-BAN SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1948 AUGUSZTUS 1 Kitüntették a Margithíd és az Úttöröző Vasút építőit Szombaton reggel Gerő Ernő közle­kedésügyi miniszter kitüntette azo­kat, akik a Margitt híd és az Úttörő Vasút épíésénél kimagasló munkát végeztek. Széchy Károly Kossuth-dí­­jas minisztériumi hídoszt­ályvezető ebből az alkalomból kapta , meg mi­­niszteri osztályfőnöki kinevezését. Most adta át Gerő miniszter a Kos­­suth­ érdemrend harmadik osztályát Kolozsvári Lajos szegecsesének, Sá­ros Károly miniszteri osztálytaná­csosnak és Kozma Antal főszereiő­nek. Először került kiosztásra a Munka Érdemérem, melyet a legjobb munkások kaptak meg. Az Úttörő Vasút építésénél végzett jó munká­jáért számos tanonc és úttörő díszes úttörő-kitüntetést kapott. A kitünte­tett úttörők és ifjúmunkások a Sza­badság-szobor kicsinyített mását és úttörő-érmet nyúj­ottak át Gerő Er­nőnek. Gerő Ernő rámutatott arra, hogy a szellemi és fizikai dolgozók előtt ma olyan távlatok nyíltak meg, amilyenekről a múlt rendszerben álmodni sem mertek. Az ország­építés iramára jellemző, hogy az első tervév alatt 13 hónap előírá­sát teljesítettük. A most következő öt hónap alatt majdnem másfél milliárd forintot, vagyis több, mint 126 millió dollárt fogunk a terv beruházásaira fordítani, anélkül, hogy eladtuk volna magunkat a Marshall-terv rabszolgaságának Vasárnap is nyítva tartanak az üdülőhelyeken lévő üzletek A kereskedelem- és szövetkezet­­ügyi miniszter elrendelte — a hét­végi pihenőre utazó dolgozók bevá­sárlásának megkönnyítése érdekében —, hogy az üdülőhelyeken (gyógy­helyeken) levő élelmiszer, és bezárt üzleteket szeptember 30-ig az ország egész területén — Budapest kivételé­vel — vasárnapokon és Szent István napján reggel 8 órától déli 12 óráig nyitva kell tartani. Ez üzletek dol­gozóinak az ünnepnapi munka ellené­ben egyik hétköznapon teljes pihenő­napot kell adni. Angol Park Szabadtéri Színpad Vasárnap, a lip­­­én, d. n. 4 órakor Al­éilatabár és M. Utassy Gizi táncetúdió nemzet­­közi gyermekzene bemutatója 30 gyermekszereplő. 30 külön­­böző tánc! Filléres helyárak 200 forintig, parkbelépővel együtt. A­­WajSfyar Közlöny h­írei Az 1948 július 31-i, 172. számú Magyar Közlönyben a következő ren­deletek jelentek meg: A 20 forintos bankjegyek kibocsátásáról szóló hir­detmény. — Az életbiztosítási szerző­désekből származó igények felértéke­léséről szóló 640—­1946. M. E. rende­let egyes rendelkezéseinek alkalmazá­sáról — A hagyma forgalmának és beszolgáltatásának szabályozásáról. — A tej és tejtermékek beszolgálta­tásának újabb szabályozásáról. — A kötelező ipari szabványokról szóló rendeletek. ­­artus­um. Viss­eang a Nyugat európa édető népeinek megsegítésére a „Chicago Tru­bane” kiadója, Mac Cormick ezredes azt javasolta, hogy a mexikói vad­­kutyák húsával táplálják ezeket a népeket. „Középamerika megszabadul a járványok terjesztőitől és a pestistől, — írja Mac Cormick —­ ugyan­akkor az európaiak millióit ez a kutyahús megmenti az éhhalál­tól. Ami pedig a kutyahús minőségét illeti, hivatkozom Amundsenre, aki azt állí­totta, hogy a kutyahúsból készült bécsiszelet ízletesebb, mint a disznó vagy borjúhúsból készült." Minő önzetlenség. Nemcsak az éhező Európát akarja a kiváló amerikai megsegíteni, hanem előzékenyen átengedi az európaiaknak a jobb kutyahúst és saját népét , silányabb borjú- és disznóhúsra akarja szorítani. •­ Ki a ,,si­­llák" ? — erre a kérdésre akar választ adni a Hazánk. Cikkének hangja „tárgyilagos", látszólag csak adatokat ismertet. De Barankovicsék jól megtanulták azt a meseterséget, hogyan lehet ilyen sorok közé — jónéhány reakciós érvet becsempészni. Először is bebizonyítják azt: kulük olyan kevés van, hogy szinte a tíz ujjunkon meg lehet számolni — tehát nem is jelenthetnek komoly veszedelmet. Másodszor bebizonyítják azt, hogy még annál is keveseb­ben vannak, hiszen a 80 holdas gazdát semmiképp sem lehet annak szá­mítani, csak azok tartoznak ebbe a csoportba, akiknek 50 holdnál na­gyobb a földjük. Harmadszor „finoman" célzást tesznek arra, hogy állami birtok több van, mint amennyi a kulákok földje, tehát­­— ezt a következtetést is le lehet vonni a Hazánk soraiból — ez jelent igázi veszedelmet a kisparasztság számára. Mindebből világosan látszik a cikk igazi szándéka: elbagatellizálni az egész „kulák-kérdés" jelentőségét, elkendőzni azt a veszedelmet, ame­lyet a falusi kizsákmányolok jelentenek a dolgozó parasztság számára. A célja tehát: a kulákok védelmezése. Azt, hogy valóban, ez a cél, bizo­nyítja a cikk egy másik mondata is, amely így kezdődik: „egyelőre nem tekinthető kuláknak.. ." Egyelőre ? Tehát, ha most nem is, de később feltétlenül ,,sor kerül“ azokra is, akiket ma még dolgozó parasztnak nevez a népi demokrácia? Mi a céljuk ezzel a hazug váddal Baranko­­vicséknak? Nem lehet más a cél, mint az, hogy a dolgozó parasztokat is­­— azokat, akikre sem „egyelőre“, sem később nem „kerül sor" — a kulákok oldalára vonja A dolgozó parasztság azonban átlát a szitán. Barankovicsék magyarázata nélkül is — sőt annak ellenére is — jól tudják, hogy ki a kulák. Aszerint harcolnak is ellene. ★ Cyenseelméjűek-e a svájciak ! Azt hisszük, hogy általában nem. De akkor mit gondolhatnak a Neue Zürcher Zeitung magyaro­rszági tudósításáról, amely egyrészt megírja, hogy Magyarország meglepően­­gyorsan magához tért háború okozta sebeiből. Budapest a jólét képét mutatja, a város minden részében szorgalmasan építenek, az egyéni munkateljesítmény magas színvonalat ér el,­­ másrészt azt írja: „csak kevesen keresnek annyit, hogy a puszta életüket fenntartsák". A magyar lakosság többsége ezek szerint éhenhal. Méghozzá szorgalmas építés, magas színvonalú munkateljesítmény közepett hal éhen. Szinte elkép­zeljük, amint a derék svájci olvasók azon töprengenek, hogyan lehet az éhhalál küszöbén hidakat verni, intenzívebben dolgozni. De a Neue Zürcher Zeitung tudósításában nem ez az egyetlen humoros rész. Megírja a lap, hogy az életszínvonal romlása az államosí­tás óta fokozódott és ennek egyik jele: Budapesten a fürdők üresek A szóbanforgó cikk július 16-án jelent meg. Budapesten épp felhőszakadás volt és az előző hetekben is hűvös, esős volt az idő. De a svájci olvasó, aki a pesti Meteorológiai Intézet jelentését aligha olvassa és aki a cikkből azt is megtudja, hogy az elmaradt rétegek bérét felemelik, most azo­n törheti a fejét, hogyan lehetséges, hogy több termelés és magasabb bérek mellett Magyarország elszegényedik. Hogyan tőlt a köztársaság megválasztása. A törvény értelmében a köztársa­sági elnök csak az országgyűléshez intézett­ nyilatkozatában mondhat le és lemondásának megerősítéséhez az országgyűlés hozzájárulása szüksé­ges. Az országgyűlés 15 napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök lemondását fenntartja, az országgyűlés nem ta­gadhatja meg annak tudomásulvé­telét- A köztársasági elnök lemondá­sával az államfői jogkört az új elnök­­­­választásig az országgyűlés el­nöke gyakorolja. Ugyanakkor az országgyűlés öklöké­nek kötelessége gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök megvá­lasztása végett az országgyűlés 30 napon belül összeüljön. A törvény további rendelkezései szerint minden 35-ik életévét betöltött magyar állampolgár, akinek választó­joga van, köztársasági elnökké vá­laszható. Az elnökválasztást jelölés előzi meg. A­ jelölés érvényességéhez az országgyűlés legalább 50 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. Az így megejtett jelölést még a szavazás (filér­­ást előtt be kell nyújtani elnökéhez. Ha a szó­ csak egy jelölt kapta viselők legalább kéthar, jelenlétében a jelölt közt választható elnökké. Ha több jelölt van, az el­i­­asztás titkos szavazással ténik. Első szavazás alapján köztárs­­ági elnökké az választható­ak, az országgyűlés összes tagjai leg­alább kétharmad részének szavaza­tát megkapta­ Ha az első szavazá­son egyetlen jelölt sem kapott többséget, új ajánlás alapján meg kell ismételni a szavazást. Ha ez másodszor sem vezetne eredményre, akkor harmadszor is szavazást ren­delnek el, ezen azonban csak arra a két jelöltre lehet szavazni, aki az előző szavazásnál a legtöbb szava­zatot kapta A harmadik szavazás alapján a köztársasági elnököt egy­szerű szótöbbséggel választják meg- A szavazási eljárást legfeljebb há­rom egymást követő nap alatt be kell fejezni. Egymásután két ízben köztársasági elnökké senki sem vá­lasztható- V. Ke*v­ményes társasutazás "tilív útlevéllel -vezeti tagok számára . '­Tátrába KERL (i. 'RIANSKE LAZNE-ba (Marienbad) az ,,1814 (Budapest, V. Aka­dói főirodájában (B­­IBUSz' egyéb b, 3 Szeptem­. 'ntkezés a,. Vfeásita* 'vánál 10, rv. em.) . Vigadó.utca 1- vidéki menetjegy. és Viga. ‘at az

Next