Szabad Nép, 1948. augusztus (6. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-18 / 189. szám

SZERDA, 1948 AUGUSZTUS 18 SZABAD NÉP Öt és félmillió forint jutalmat osztanak ki szeptember elején a munkaverseny győztesei között Szeptember első napjaiban kerül sor a munkaverseny során legjobb eredményeket elért üzlenek és munkások megjutalmazására. Öt és fél millió forint jutalomban részesítik azokat a gyárakat és ipari dolgozókat, akik a termelés növelésében, a minőség megjavításában és az önköltség csökkentésében élenjártak. A jutalmazásokkal kapcsolatban felkerestük Lakatos Béla elvtársat, az Országos Munkavergeny Iroda titkárát és megkérdeztük, milyen szempontok szerint osztják szét a rendelkezésre álló öt és fél millió forintot-gúlyosok, lakatosok, fonók, szövök, tablettázók stb. Ezeknek a versenyét országos viszonylatban bíráljuk el és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok 1000—1000 forint jutalomban részesülnek. Ugyancsak 1000—1000 forint jutalmat adunk a kiváló egyéni teljesítményű munkásoknak is. Meg kell említenem, hogy mind a csoportos, mind az egyéni díjazásnál, jutalomban részesülnek a műszaki értelmiségi dolgozók, üzemvezetők, mérnökök, könyvelők, üzemi adminisztrátorok is. Fejenként 3000,1500 és 1000 forint jutalom — Elsősorban az üzemek nagysága szerint, bíráljuk el a gyárakat — válaszolta érdeklődésünkre Lakatos elvtárs. — Minden iparágon belül az üzemeket még nagyság szerint is besoroltuk nagy-, közép- és kisüzemi csoportba. Ezek közül a győztes gyár legjobb műhelyében a legjobb csoport tagjai fejenként 3000 forintot kapnak. Ha például a vegyipari nagyüzemek közül Chinoin nyerné a versenyt, akkor a Chinoin-gyár legjobb üzemrészének legjobb csapata kapja a díjat: a csapat tagjai fejenkint 3000 forintot. Ugyanígy jutalmazzuk a közép, és kisüzemek dolgozóit is. — A második csoportosításban — folytatta Lakatos elvtárs — minden üzem szakmája szerint versenyez. A vasiparban például külön versenyeznek a szerszámgépgyárak, a mezőgazdasági gépgyárak, híradástechtikai gyárak, a vegyiparban, a gyógyszeriparban, nehézvegyiparban, ásványolajiparban és így tovább valamennyi iparágban. Így például, ha a szerszámgépgyártás győztese a WM lenne, akkor a WM szerszámgépgyár legjobb csapatának tagjai 1500—1500 forintot kapnának. Versenyeznek egymással egyes munkacsoportok is, például az észter. s versenybizottságok felelősek az igazságos szétosztásért — Hogyan történik a jutalomban részesülök kiválasztása? — A beérkezett jelentések alapján az egyes szakmák versenybizottságai elbírálják a négy és félhónapos verseny eredményeit és megállapítják az üzemek helyezési sorrendjét. A díjazásra javasolt üzemeikben pedig az üzemi versenybizottságok feladata, hogy kiválasszák azokat a csoportokat és egyéneket, akiket teljesítményük alapján díjazásra érdemesnek tartanak. Az üzemi versenybizottságoké tehát a felelősség, hogy a jutalom valóban megfelelő embereké legyen. Nem nehéz a kiválasztás feladata azokban az üzemekben, ahol a versenytitkárok az Országos Munkaverseny Iroda által megállapított irányelvek szerint az első perctől kezdve kimutatták a legjobb eredményeket elért üzemrészeket és egyéni teljesítménnyel kitűnt dolgozókat is. Annál nehezebb dolguk lesz azoknak a versenybizottságoknak, amelyek eddig nem részletezték üzemrész szerint gyáruk munkaversenyének eredményeit. Ezeket a hiányokat most kell pótolniok mert az arra érdemes dolgozók kiválasztásának súlyos felelősséggel járó munkája az ő feladatuk és minden körülmények között becsületesen kell teljesíteniök. Nagy segítséget nyújt versenybizottságainknak az élmunkásmozgalom — fejezte be nyilatkozatát Lakatos Béla —, hiszen a termelés■ ben legnagyobb számban az élmunkás-jelvény birtokosai tűnnek ki. Munkáscsere a Gázművek Révész-utcai telepén Termelési értekezlet a gázórák minőségének megjavításáról Vörös Révésznek nevezik a Gázművek különböző telepeinek dolgozói a Révész-utcai telepet. Vörös Révész: azt jelenti, hogy a telep dolgozói élenjárnak a termelésben, kitűnnek a munkaversenyben, túlteljesítik a tervet. Most a Vörös Révész kultúrtermében ülnek a Gázművek kirendeltségeinek vezetői, műszaki szakemberek, bizalmiak, munkások. Vannak vagy harmincan- Miért jötk össze ? LŐRINC IMRE, MŰSZAKI IGAZGATÓ: Értekezletünknek az a célja hogy a Gázművek két főosztálya között felmerült műszaki jellegű nézeteltérést megvitassuk. A gázszerelési főosztály szerelői és más műszaki közegek részéről az a panasz érkezett hozzánk, hogy a Révész utcai telepen a munkaverseny során termelt és javított gázmérő órák között sok a hibás. GUTAI ISTVÁN, FŐFELÜGYELŐ: 1948 január elsejétől május végéig összesen 32.919 mérőt szállítottak ki a műszaki telepről. Ezeknek 99 százaléka felszerelésre került. Ebből hat hónapon belüli meghibásodással 2095 érkezett vissza, vagyis 6,3 százalék. Megvizsgáltuk azt is, milyen hiba miatt küldték vissza ezeket. 325 darabot aprólékosan szétbontottunk. Végeredményben megállapítottuk azt, hogy ezek közül csupán 53,89 százalék, tehát alig valamivel több, mint a fele selejtes a mi hibánkból. Ez a százalék teljesen azonos a háború előttivel, amikor pedig jobb volt a gáz és jobb anyagok álltak rendelkezésre. Mi természetesen ezzel az eredménnyel sem vagyunk megelégedve. DOBÓ ISTVÁN, SZERELÉSI FŐTANÁCSOS: Elöljáróban meg kell mondanom, hogy ha a munkaverseny során a műszaki főosztály nem háromszorozta volna meg termelését, még ma is futnánk a méreten gáz után. De mint a „vád" képviselője, bejelentem, hogy 3000 mérőből 118 darabot küldtünk vissza, tehát négy százalékot. Mivel azonban ezt a 118 darabot nem 3000, hanem az eddig felszerelt 1800 között találtuk, a selejt 6 százalék. Ezt a százalékarányt csökkenteni kell. Hiszen a békebelinél jobbat akarunk nyújtani. Ehhez jómagam szükségesnek tartom, hogy a szállítást megjavítsuk, hiszen szállítás közben sok törés, elcsúszás, hiba történik. A mérőket a jövőben feltétlenül ládákban, ketrecekben kell szállítanunk. A NÉMETVÖLGYI KIRENDELTSÉGTŐL Fuchs, a zuglói kirendeltségtől Bahm, a Köztársaság-téri kirendeltségtől Baumgartner, a Ferenc, kirendeltségtől Korcs, a Mártírok-úti kirendeltségtől Bartog, a Lipót-kirendeltségtől Décsi elvtársak állnak fel és elmondják panaszaikat: gyakran kerül egymás után két-három rossz gázmérő a kezükbe, rosszak a vízmérők, sokat kell szerelni a fogyasztó lakásán és így tovább. A Révészutcaiak nevében Simon, Hasznosi, Scharle, Dzivinszki, Gösj, Érsek elvtársak válaszolnak. ,,A hibákért nem, csak mi vagyunk felelősek. Hiba történhet szállítás közben, a szerelők munkája közben és ezer más módon is.’ Érsek István élmunkás így fogalmazza meg a tennivalót: A szerelő elvtársak jöjjenek be legalább három hétre a gyárba, tanulják meg, hogyan kell a készülékeket szabályozni és átállítani. Sinkó u. b. elnök: Én azt javaslom, hogy öt-tíz Révész utcai elvtárs menjen át néhány hétre a kirendeltségekre dolgozni és viszont, ahol megismerkedjünk egymás munkakörével. GUTAI ÉS LŐRINC elvtársak bezárják az értekezletet: Kérjük a szerelő elvtársakat, máskor is jöjjenek el, ha problémánk lesz a termelésben. Segítsenek nekünk az üzemet vezetni. Ma ez az üzemvezetés módja. Nem vezérigazgatók és tanácsosok, hanem mi munkások és dolgozók döntünk a munkáról, szól. Hirdetmény A Magyar Ügetőverseny Egyesület nyitváni pályázást hirdet szeptember 1-től kezdődő hatállyal a versenyterepén lévő I., II. és III. helyi éttermek, illetve büffék, valamint kantin együttes bérletére A zárt ajánlatok f. hó 1- én, déli 12 óréig adandók be az Egyesület könyvelőcégéhez (Kerepesi út 0). A versenytárgyalás f. hó 25-án, déli 1 / n.lovánisan történik. Részletes pályázati feltételek az Egyesület könyvelőcégénél megtekinthetők. A Magyar tibetőverseny Egyesület elnöksége, , ____ Szent István-napján kezdődik a budapesti nemzetközi munkáskórusverseny Szent István-nap nemzetközi munkáskórusverseny kezdődik Budapesten a Magyar Dolgozók Énekkarainak Szövetsége rendezésében. A kilenc külföldi és huszonnégy hazai énekkar versenyéről kedden Székely Endre elvtárs, a Magyar Múzsa ügyvezető igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnökség centenáris ügyosztálya megadott minden anyagi és erkölcsi támogatást a versenyhez. A kórusverseny megnyitó ünnepségét Szent István napján fél 10-kor tartják a Szépművészeti Múzeum A Szabad Föld 1943 május 15-én megtartott kasza-kapu értekezletéről több szerszámmal több kenyeret Nagy Imre, az Országgyűlés Elnékének beszéde és hozzászólások. A füzet a mezőgazdasági szerszámok és a mezőgazdasági gépek gyártásával, megjavító,sóval és fokozásával a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével foglalkozik Ára 50 fillér kapható az MDP szervezetekben és a Szikra bizományosoknál Megrendelhető: Szikra Anyagelosztó, Budapest VIII., Gyulai Pál utca 14 sz. előtt felállított színpadon. Előbb Marosán György elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, a DKOSZ elnöke mond beszédet, majd a kormány képviseletében Nógrádi Sándor elvtárs üdvözli az énekkarokat. Az ünnepség során a külföldi énekkarok eléneklik egy-egy versenyszámukat, a budapesti daloskerület 5000 munkásénekese pedig Kodály két művét szólaltatja meg. A verseny résztvevői — a külföldi vendégek és a hazai együttesek — kora délutántól késő estig valamennyi színpadon fellépnek. A tulajdonképpeni kórusversenyek szombaton fél 10-kor kezdődnek a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. _ A MATEOSZ IS MAVAG TEHERGÉPKOCSIK a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék szállítására 25 százalékos kedvezményt vezetnek be 22-től, vasárnaptól kezdve. Hogyan számolják a létfenntartási költségeket? Talán egyetlen kérdésen sem vitatkoztak még annyit a munkások, mint az életszínvonal alakulásán. Ha időnkérőt kimutatást közöltünk erről és javulást mutattunk ki, sokan válaszoltak azzal, helytelen a megállapításunk, mert a zsír ára például nem csökkent, hanem lényegesen emelkedett. Persze lehet zsírvalutában is mérni a dolgozók reálkeresetének változásait. Csakhogy az ember nem csupán zsírral él. Aki mégis a zsír árváltozásain keresztül akarja megállapítani a dolgozók életszínvonalának alakulását, éppoly helytelenül cselekszik, mint az, aki önkényesen egy más, de olcsóbb élelmezési cikk alapján akarna kedvezőbb képet alkotni. A dolgozók életszínvonalának alakulására egymagában a zsír éppúgy nem jellemző, mint az, ha kimutatjuk, hogy — mondjuk — 26 mázsa tök helyett most 30 mázsát vásárolhat egy munkás a keresetéből. Az életszínvonal alakulását a létfenntartáshoz szükséges összes költségek változásai és ezek mellett a bérek alakulása szabja meg. Nézzük e két tétel közül hogyan számítják ki az egyiket, a létfenntartási költségeket. Maga az elnevezés magyarázza meg: mit értünk létfenntartási költségeken? Mindazokat az élelmezési, ruházkodási és egyéb kiadásokat, amelyek nélkül nem élhet meg az ember. Az ember azt hinné, hogy a nálunk évek óta vezetett létfenntartási költségkimutatásokat ezen az alapon számolja a Magyar Statisztikai Hivatal. Az ő számítási módja azonban nem a szükségletekből, hanem a dolgozók keresetéből indul ki. Adott időpontban megállapítja az átlagos munkáskeresetet és ebből számolják vissza, mit vásárolhat az akkori piaci árak mellett egy négytagú munkáscsalád. A felszabadulás után első ízben a stabilizációkor csinált ilyen számítást a Statisztikai Hivatal. Az összes kiadásokon belül három fő csoportot állapított meg. Az élelmezési, a ruházkodási és a fűtésviágítási költségeket. Külön évként szerepelt a harmadik csoportban a lakbér. Az élelmezési költségeknél figyelembe vették, hány kalóriára van szüksége egy embernek. És hogy ezt az úgynevezett kötelező kiadások levonása után — lakbér, közlekedés stb. — kihozzák, igen nagy mennyiségben nagy kalóriatartalmú, de olcsón megvásárolható főzelékféléket vettek alapul, így például babot és szárazborsót egy hétre összesen két kilót, tehát évenként száznégy kilót. Nagy tételben, 52 kilóval szerepelt a fejeskáposzta is. Gyümölcsből mindig a legolcsóbbat vették és hetenként két kilót számoltak. Marhahúst egy évre 26 kilót ,keteként fél kiló szerepelt ebből a kimutatásban. Egyéb tételek: hetenként 80 deka zsír, 3 és fél liter tej, 4 darab tojás, 25 deka túró, 5 deka vaj, 7 kiló 70 deka kenyér, 8 kiló burgonya, 1 kiló zöldfőzelék és 30 deka hagyma Minden háziasszony tudja, hogy ennyiből túl jó ellátást adni egy négytagú családnak, nem lehet. Még kevesebb kiadást engedett ez a költségvetés a ruházkodási cikkekre Férfiruhából négy évre számoltak egyet, női ruhából egy évre két méter anyagot, cipőt egyáltalán nem, csak talpalást és azt is egy évre egyet A stabilizáció óta lényegesen javult a munkások átlagos keresete és ennek megfelelően helyliszt, főzőlisrt 90 deka, hab, burgonya 10 kg, hús 1.50 kg, szalon,na és zsiradék 90 dkg, tojás 6 darab, tej 4 liter, cukor 1 kg, zöldfőzelék 3 kg, paradicsom 1 kg, ezenkívül hagyma, gyümölcs, kávé, bor, összesen, hetenként 60.000 kalóriát képviselnek ezek az élelmezési tételek. Jóval többet, mint a nyugati hatalmak által megszállt területen a német, vagy az osztrák munkáscsaládok által fogyaszott heti kalóriameninyiség. Most már két évre számolnak egy munkaruhát é® azonkívül ugyancsak két évre egy Hpus szövetből készült ruhát. A korábbi két méter női ruhaanyag helyett most tíz méter szerepel két évre és külön hat méter karton egy évre. Minden családtagra évenként két rend fehérnemű, másfél évenként egy pár cipó és évenként egy pár talpalás. Hogy a legfontosabb háztartási kiadásokat említsük még meg, tűzifából a régi 10 kiló helyett 25 kilogram szerepel. Évenként öt méter ágyneművászon, továbbá szappan, fogkrém és egyéb más kiadások, mint a rádió, újság, mozi és a közlekedés. A lakbérköltségek között ezúttal is az egyszobás lakás bérét számítják fel. Az árakat azoknál az árucikkeknél, amelyeket hatósági áron lehet kapni hatósági áron, a többieket a szabadpiaci áron számolták. Ha összevetjük a két létfenntartási költség-kimutatást, valóban jelentős haladást tapasztalunk Természetesen ez az új kimutatás nem azt jelenti, hogy ma minden munkás így él Magyarországon. Akinek keresete az általános munkáskereseten felül van, ennél jobbéin él. .Aki pedig kevesebbet keres —ennél rosszabbul. És mert nem a tényleges keresetekből indulnak ki, hanem azt számítják ki, hogy mire telik a munkás keresetéből, ellentétben elnevezésével nem tükrözik híven vissza azokat a kiadásokat, amelyek a dolgozók létfenntartásához szükségesek. Hiszen nyilvánvaló, hogy egy munkásember évenként nem egyszer kénytelen cipőt talpaltatni. Egy gyereknek sem két évben egyszer kell ruhát venni. És hetenként — most legolcsóbb gyümölcsként a szilvát számolják — két kiló szilva árának megfelelő gyümölcs is kevés egy négytagú családnak. A Statisztikai Hivatal akkor adna teljes képet, ha a létfenntartási költségek táblázatában nemcsak azt tüntetné fel, mire telik a keresetből, hanem kutatások alapján megállapítaná azt is, mi az, amire a használati cikkek szokásos elhasználódása mellett és a dolgozók anyagi és kulturális szükségletének megfelelően egy négytagú családnak szüksége van. S. L. új létfenntartási költségekkel számol már a Statisztikai Hivatal is. A magasabb bérekből több telik élelmezésre és ruházkodásra. Ennek megfelelően új kimutatásukban a régi tizennyolc élelmezési tétel helyett most harminckettő szerepel. És régiek is nagyobb mennyiségben. Kenyér 7.7 kg, liszt 1.60, rizs, pe- MOST JELENT MEG! Az Iparvállalatok államosításaAz 1945:XLV. tc. és az ezzel kapcsolatos joganyag.) Szerkessttették: dr Világi,y Miklós és dr. Benárd Aurél, Ára 50 forint TÉBÉ KIADÓ VATLA LA JA kiadás. V. József Attila-utca 12. Telefon: 187—282. Centenáris Orvosi Nagyhét lesz szeptemberben Az Orvos Szakszervezet keddi sajtófogadásán dr. Kuli Gyula titkár bejelentette, hogy a szakszervezet szeptember 4. és 12. között Centenáris Orvosi Nagyhetet rendez. A felszabadulás óta ez lesz az első alkalom, hogy a magyar orvosok felveszik a tudományos kapcsolatot a szomszédos népdemokratikus államokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Az orvoskongresszuson ugyanis a világhírű szovjet orvoskutatók, továbbá cseh, szlovák, román lengyel, francia, angolszász és skandináv tudósok is részt vesznek. A külföldi vendégek között van Haldane londoni professzor, a „Marxizmus és tudomány“ című világhírű munka szerzője, Hevesi György, a Stockholmban élő Nobel-díjas magyar tudós, Zorini Attília, a római Folrianini-i intézet igazgatója, Nicolau professzor Bukarestből, Belogrado Prágából, Walgren Stockholmból, Mian Parisból és Hirschfeld mikrobiológus Lengyelországból. Az orvosszakszervezet 22 szakcsoportja külön-külön rendez kongresszust. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 5-én lesz a Zeneakadémia nagytermében. Az Orvosi Nagyhét idején egészségpolitikai és orvostörténelmi kiállítást rendeznek. Ekkor lesz a Semmelweis-emlékmű ünnepélyes leleplezése is a Pázmány-egyetem aulájában. Szerdán Priestley zenés vígjátékival, az „Adám és Évával“ nyílik meg újból a Belvárosi Színház. (*)