Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-28 / 223. szám

KEDD, 1948 SZEPTEMBER 28 SZABAD NÉP: Pártunk ideológiai színvonalától és összekovácsoltságától országunk, népünk jövője függ Biró Zoltán elvtárs beszámolója után Gerő elvtárs zárszavával véget ért az MDP első országos oktatási értekezlete Szombaton és vasárnap tartotta meg a Magyar Dolgozók Pártja első országos oktatási értekezletét. Vasárnap számunkban ismertettük az értekezlet első napirendi pontjának beszámolóját: Révai József elvtárs beszédét az időszerű elméleti kérdésekről és feladatokról. Révai elvtárs kétórás előadása után vita következett. Marxista-leninista szövetkezeti vezetőket! Elsőnek Hegedűs András elvtárs, az MDP szövetkezetpolitikai osztályának vezetője szólalt fel. A paraszti fejlődés kérdéséhez kapcsolódva, megállapította, hogy szövetkezeteink jelentős része eddig kapitalista úton haladt. Nekünk azonban olyan szövetkezeti mozgalomra van szükségünk, amely a dolgozó parasztságot a kapitalista fejlődés útjáról a szocializmus útjára vezeti. Ehhez olyan káderek kellenek, akik szilárdan állnak a marxistaleninista elmélet talaján. Ezen a téren komoly hiányok mutatkoznak. Szövetkezeti vezetőink sokszor az orruk előtt folyó osztályharcot sem veszik észre. Hegedűs elvtárs számos példát ■Őrölt fel, mennyire félreismerik sokhelyütt a kapitalista veszélyt. Hangsúlyozta, hogy fel kell számolni a „jó kulák"-ról, a „jó" kizsákmányolókról szóló elméletet. Ahol a kulakk „ki lehet egyezni’’, ott rendszerint az történik, hogy elvtársaink behódolnak nekik. Hegedűs elvtárs ezután élesen kikelt azok ellen, akik a termelőszövetkezetek legfejlettebb típusát, a kollektív gazdaságot a régi feudális nagybirtokhoz hasonlítják. Végül azokat a baloldali elhajlókat bélyegezte meg, akik kényszerrel akarnak szövetkezeti mozgalmat teremteni. Marxista dazdaságtani képzettséget Ezután Lukács György elvtárs felszólalása következett, aki a marxizmusnak világnézetként való terjesztését jelölte meg fontos feladatul. A marxizmus világnézet voltának tagadása, a materializmus és a dialektika elhanyagolása a reformizmus hagyományai közé tartozott — mondotta. — Ezek a hagyományok bizonyos fokig még ma is élnek pártunkban, felszámolásuk az ideológiai egység megteremtésének feltétele. Lukács elvtárs ezután a világnézet gyakorlati kihatásairól beszélt. Megállapította, hogy pártmunkásaink tekintélyes részének hiányzik a marxista gazdaságtani képzettsége, így jönnek létre azután az olyan hamis fogalmak, mint a »jó kulák“ , a sajátos kulák — elárulva, hogy hangoztatóiknak fogalmuk sincs a marxista gazdaságtanról, hanem felületes prakticista szempontok szerint gondolkodnak. . A következő felszólaló, Háy László elvtárs, a MAORT-ban leleplezett összeesküvésre utalt. Hogy mindez megtörténhetett — állapította meg .— a többi között annak is következménye, hogy ott dolgozó helyi pártszervezetünk nem volt eléggé tisztánlátó, elméletileg felfegyverzett. Vannak, akik azt mondják, hogy az ő munkaterületükön nincsen szükség elméletre- Sztálin e nézettel vitatkozva megmondotta: van egy tudomány, amelyet mindenkinek, bárhol dolgozzék is, el kell sajátítania, és ez a marxizmus leninizmus.saik többé-kevésbé elavultak. A valóságban a klasszikusok állandó tanulmányozását nem pótolhatja semmiféle más tanulás. A másik nagy segítség marxista felkészültségünk növelésében az élő szovjet tudomány iránytmutató eredményeinek felhasználása. Andics elvtársnő ezután áttért a magyar ideológiai reakció kérdéseire. Felhívta rá a figyelmet, hogy hivatalos történettudósaink és történettudományi intézményeink a centenárium évében alig foglalkoztak 1848- cal, csakhogy ne kelljen régebbi álláspontjukat revideálniuk. Ez a hallgatás, mellébeség és lényegtelen apró kérdésekkel való foglalkozás az egész magyar tudományos reakcióra jellemző. Vörös Gyula elvtárs pártiskolainár a narodhik-ideológia elleni harc szükségességéről beszélt. Igazi tudományos világnézetet! Fogarasi Béla elvtárs hozzászólásában a természettudomány és a marxizmus viszonyának kérdésével foglalkozott. — A klerikális ideológiai reakció — mondotta — ma főképp a természettudomány terén igyekszik a miszticizmus szellemét terjeszteni. Ezt a törekvést elősegíti, hogy természettudósaink nem emelkednek túl szakkérdéseken. Ki kell őket vezetni ebből a helytelen magartásból és terjeszteni kell az igazi tudományos világnézetet Magyar munkásmozgalmi intézet létesül Révész Ferenc elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta: nincs nyugati és keleti szocializmus. Aki a marxizmus-leninizmus elméletéről letér, nem szocialista, hanem a munkásosztály árulója. Ezután arról beszélt, mekkora jelentősége van az elméleti színvonal emelésében a Bolsevik Párt története tanulmányozásának. Réti László elvtárs felszólalásában hiányolta, hogy eddig oly keveset tetünk saját múltbeli harcaink ismertetésére. E mulasztás tette szükségessé, hogy rövidesen felállítsuk a magyar munkásmozgalmi intézetet, amely pótolni fogja a felszabadulás óta e téren elmulasztottakat. Borbás Lajos elvtárs arról beszélt, hogy mi ahelyett, hogy a kollektív gazdaságok kérdésével érdemileg foglalkoztunk volna a harc kikerülésének útját választottuk. Ezzel az opportunista magatartással szakítani kell. Ezután a vitát berekesztették és Révai József elvtárs válasza következett. Bíró Zoltán elvtárs az oktatói döntő feladatairól beszél A marxista klasszikusok és az élő szovjet tudomány Andics Erzsébet elvtársnő felszólalásában szembeszáll azzal a nézettel, amely a marxista-leninista klaszszikusok tanulmányozását feleslegesnek tekinti. Sokan kényelmesebbnek tekintik, hogy csupán rövid, népszerűsítő füzeteket olvassanak el és ezt a kényelmes magatartásukat azzal az okoskodással akarják igazolni, hogy a klasszikusok régen éltek, írás Bundáját átszanj a párisi modellek szerintSehmideg **3 Révai elvtárs: fiz elméleti színvonal emeléséért vívott harc és szakasza kezdődik Bevezetőjében megállapította, hogy vitás kérdések nem vetődtek fel; ez persze nem azt jelenti, hogy minden újonnan felvetett elvi kérdésben teljes a tisztázottság- Szükség van a további tájékozódásra- Ennek az értekezletnek jelentősége nem a kérdések végleges megoldása, hanem az, hogy a figyelmet rátereli egyrészt az elméletre magára, másrészt az ideológiai fronton mutatkozó bajokra, elhajlásokra, amelyek ellen harcot kell folytatni- Révai elvtárs ezzel kapcsolatban erősen hangsúlyozta: vannak olyan bajok és hibák, amelyek ellen nemcsak a felvilágosítás eszközével kell fellépni, ahol cselekvően kell közbelépni (például egyes kapitalista irányban haladó szövetkezetek esetében) , de munkás és szegényparaszti párttagjainkkal szemben főeszközünk a meggyőzés. Pártunknak igen sok paraszt tagja van, aki még nem tette magáévá felfogásunkat a falu szocialista fejlődése tekintetében. Mi nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy az ilyeneknek nincsen helyük a pártban. Helyük van, mert mi a párton belül akarjuk őket nevelni, ahogyan a párton kívül fel akarjuk világosítani az egész dolgozó parasztságot. Andics elvtársnő felszólalására válaszolva Révai elvtárs megállapította: valóban itt az ideje, hogy megkezdjük a harcot a tudományos vonalon megbúvó osztályellenség ellen. Reflektorral kell rávilágítania a reakció burkolt megnyilvánulásaira tudományban és művészetben egyaránt. Hiba, hogy ez eddig is nem történt meg. A marxizmus tudományos művelőinek feladata, hogy ezt a harcot megindítsák, a párt minden támogatást megad nekik. Befejezésül Révai elvtárs hangoztatta, hogy a konferencia nem valaminek a végét jelenti, hanem ellenkezőleg a kezdetét az elméleti színvonal emeléséért vívott harc új szakaszának. Az elmélet nem lehet néhány ember szakterülete. Az egész pártnak, minden párttagnak részt kell vennie az elmélet előrevitelében, ha másképpen nem, úgy, hogy felveti a mindennapi harcnak azokat a kérdéseit, amelyeket az elmélet művelőinek meg kell válaszolniuk. Pártunk marxistaleninista gyakorlatát győzelmek sorozata igazolta. Most arról van szó, hogy ehhez a gyakorlathoz hozzáigazítsuk elmaradt elméleti munkánkat. Révai elvtársat zárszava után a konferencia hosszantartó meleg tapssal ünnepelte. Ebédszünet után az értekezlet második napirendi pontjának referátuma: Biró Zoltán elvtárs előadása következett pártoktatásunk döntő feladatairól. A NÉKOSZ-t „bírálja66 Parragi a Magyar Vasárnapban, károsan, rosszul, helytelenül. Az MDP Politikai Bizottsága is bírálta a NÉKOSz-t. De az MDP bírálata segíti a NÉKOSz-t munkájában, — Parragi agyon akarja ütni. Az MDP a parasztromantikát azért ítéli el, mert ez az ideológia a munkás—paraszt-szövetség gyengítését, a munkásosztály vezető szerepének lebecsülését jelenti — Parragi jobbról támadja a népieseket és a paraszt-kapitalistát állítja oda eszményképnek. Az MDP alapjában véve helyesnek, támogatandónak tartja a kollégiumi mozgalmat — Parragi azért ír a hibákról, hogy megkongathassa a lélekharangot a NÉKOSz felett. Az MDP bírálata hangsúlyozza, hogy a NÉKOSz komoly sikereket ért el a népi értelmiség nevelésében, sőt Révai elvtárs előadása félreérthetetlenül megmondotta, hogy a NÉKOSz-nal ezen a téren missziója van. A kommunista bírálatnak éppen az volt a célja, hogy a NÉKOSz-t alkot,mássá tegye missziójának elvégzésére, hogy a NÉKOSz-t erősítse! Parragi szerint viszont a NÉKOSzmozgalom „élete tévelygés volt, ezért halálán nincs okunk szánakozni". Szánakozásra annál kevésbbé van ok, mert a NÉKOSz nem halt meg, ellenkezőleg: most, a mi bírálatunk után újjászületik. Parragi a mi hátunk mögül, a gyógyuló és erősödő NÉKOSz-ra próbál lövöldözni: ne csodálkozzék hát, ha abba a gyanúba kerül, hogy neki nem a fájt, ami a NÉKOSz-ban rossz, hanem az, ami jó. Bíró Zoltán: s döntő feladata az oktatás színvonalának emelése — Pártunknak — kezdte Biró elvtárs —, ha a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapatának szerepét továbbra is be akarja tölteni, elő kell készítenie minden tagját az előttünk álló, mind jobban kiélesedő harcokra, felfegyverezve őket a marxizmus-leninizmus tanításaival. A az oktatási munka eddigi eredményei... Biró elvtárs ezután az oktatási munka eddigi eredményeit ismertette. Az eltelt három évben felső iskoláinkat, az öt-hathónapos tanfolyamokat 242 elvtárs végezie el, a középfokúakat 2200 elvtárs, az alsófokú 2—4 hetes iskolákat 15.000 elvtárs. Az elmúlt három és fél esztendő alatt esti szemináriumokon és tanfolyamokon 250.000 elvtárs vett részt, ebből több mint 100.000 elvtárs 1948 tavaszán. Munkásakadémiák előadásait körülbelül 8000 elvtárs látogatta, az egyéni levelező tanfolyamokra pedig 8—10.000 tanuló jelentkezett. A szervezett pártoktatás a felszabadulás óta tehát körülbelül 800.000 tanulóra terjedt ki, de minthogy a tanulók egy része többször van számbavéve, körülbelül 150 ezer elvtársra lehet becsülni a tanulásban résztvevők számát. Oktatási osztályunk irányításával megindult a tömegszervezetekben, elsősorban a szakszervezetekben is az oktatási munka. — De pártoktatási hálózaton!? — jelentette ki Bíró elvtárs — nem tudot lépést tartani párttagságunk rohamos növekedésével. Rákosi elvtárs márciusi cikkének figyelmezetésére a tanulási láz olyan széles mértékben terjedt ki, hogy munkánkban nem tudtuk a megfelelő színvonalat biztosítani , ami az oktatási munka felhígulását vonta maga után. Ugyanakkor persze a komoly eredmények sem maradtak el. Megindultak a rendszeres végrehajtó bizottsági szemináriumok, megindult a pártoktatás az üzemekben is. Míg 1946-ban és 47-ben a szemináriumi hallgatóknak csak 10 százaléka került ki az üzemekből, 1948 tavaszán az üzem, tanulók száma elérte a 22 százalékot. Eredményeinkhez hozzátartozik az is, hogy a pártiskolák munkája alaposabb lett és hogy a Szikra Könyvkiadó az elméleti és politikai művek kiadását fokozta. Míg 1945—47-ben 300.000, 1948 első felében 700.000 példányban adott ki marxista műveket. A szemináriumok hallgatói 1.100.000 brosúrát és vezérfonalat szereztek be (hárommillió ív terjedelemben) — körülbelül tízszer annyit, mint 1947- ben. 1948 első felében oktatási hálózatunk annyira kiszélesedett, hogy az elkövetkezendő oktatási évadra az egész pártmunkás aktívát be lehet már vonni rendszeres tanulásba, akkor a pártmunkások jelentékeny része — Budapesten több mint egyharmada, vidéken 60—70 százaléka — nem vett részt a szemináriumokon. Komoly politikai hiba volt továbbá, hogy a szemináriumokban nagyobb, részt nem üzemi munkások, vagy dolgozó parasztok vettek részt, hanem értelmiségi és kispolgári elemek. A hiányos kádermunka eredménye, hogy a pártiskolákon is csökkent a munkások aránya a kispolgári és értelmiségi elemek javára. Míg 1947 júliusáig a háromhónapos iskolát végzettek között a munkások aránya 70, az értelmiségi és kispolgári foglalkozásúaké 14 százalék volt, 1947 októberétől a munkások száma 55 százalékra csökkent, a most induló iskolákén pedig 52 százalékra. Az értelmiségi és kispolgári elemek száma viszont 34 százalékra emelkedett. Hasonló hibát követtünk el az előadók és szemináriumvezetők kiválasztásánál. Ez a hiba leginkább falun tapasztalható, ahol a jegyző, patikus, tanító, kereskedő és iparos szemináriumvezetők sok esetben nagy károkat okoznak pártunknak zavaros tudálékosságukkal és lekezelő viselkedésükkel. Oktatási munkánkban komoly hiba volt végül a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom tapasztalatainak, különösen a SzITK(b)P tapasztalatainak hiányos és rendszertelen ismertetése. Bíró elvtárs ezután így folytatta: — Pártunkban még mindig lebecsülik az elméleti munka és a tanulás jelentőségét és úgy kezelik, mint csak a propagandistára vagy az okatási felelősre tartozó szűk reszortfeladatot. Vannak pártfunkcionáriusok — vezető funkciókban is, — akik úgy vélik, hogy még a legjelentrtéktelenebb gyakorlati munka is fontosabb, mint politikai továbbképzésük. Az ilyen felelős állásban dolgozó elvtársak nemcsak maguk maradtak el a párt fejlődésétől, hanem ezt a maradi szellemet terjesztik a vezetésük alatt dolgozó párttagok között is és bennükk is kifejlesztik a szűk gyakorlatiasság túlbecsülését, az eszmei-politikai fejlődés rovására. ... hibái és hiányosságai — De szólni kell oktatási munkánk hiányairól is. — folytatta Biró elvtárs. A mennyiségi eredmények utáni hajszában elfeledkeztünk munkánk minőségéről. Gombamódra szaporodó szemináriumainkat nem tudtuk ellátni megfelelő képzettségű előadókkal. Ugyan is legközelebbi tervek A következőkben Biró elvtárs az oktatási munka döntő feladatait és programját vázolta. Október elején indul meg 100 hallgatóval a hathónapos, illetve egyéves pártiskola. A háromhónapos központi pártiskolák számát felemeltük 3-ról 8-ra. A megyei és kerületi iskolák időtartamát meghosszabbítottuk háromról négy hétre és számukat 43-ről 50-re, osztályaik számát 52-ről 84-re emeltük fel. A hallgatók száma bennük 1200ról 2000-re szaporodott. Az eddigi tömeges alsófokú Szemináriumok mellett minden pártiskola mellett kiépítünk esti és levelezőiskolákat. Ezzel a rendszerrel biztosítani akarjuk, hogy minden pártmunkás termelőmunkája mellett elvégezhesse a pártoktatás alsó-, közép- és felső iskoláit. De a döntő feladat ma: az oktatás színvonalának emelése. Ennel a biztosítására lényegesen átrostáljuk az iskolák tananyagát. A napokban ünnepeljük Sztálin elvtárs lángeszit Gombatermelésben eredményt akar elérni ! Vegyen színtenyészetei ,.SUPPANM crombacsírát Cím: BELGRÁD-RKP. 21 Teljes termelési tájékoztatás. Szállítás utánvéttel la.