Szabad Nép, 1948. szeptember (6. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-29 / 224. szám
Felszámolják a társbérleteket — Szerencse, nyomozó úr, hogy még nincs 12 óra — a társbérlőm itthon van. sz&Bag.nip SZERDA, IMS SZEPTEMBER 29 Katyusától a rakétarepülőgépig Ljapunov neves Szovjet fizikus könyvet írt „A jövő távlata” címmel, amelyben rendkívül érdekesen ismerteti a szovjet fizikusok, elektrotechnikusok és aerodinamikusok kutatómunkáját a jövő lökhajtású repülőgépeinek tervezésében. A neves szovjet kutatók között első helyen említi meg Konsztantinov vezérőrnagy munkásságát, aki nagy érdemeket ért el az orosz rakétafegyverek megalkotásában. Konsztantinov érdemeinek köszönhető, hogy a nagy honvédő háborúban a szovjet hadsereg olyan átütő rakétafegyverrel rendelkezett, mint a „Katyusa ” könyv a továbbiakban ismerteti a lökhajtású motorok első alkotóinak, Kibalcsics, Csokolvszkij, valamint Zsukovszkij és Csapligin munkáságát, akik a gázdinamika elméletét dolgozták ki. A könyv foglalkozik a Sztálin-díjas Mikoján, Jakovlev, Lavocskin, Ourebics, Szanov, Tupolev és Iljusin tervezők legújabb munkáival, amelyek a rakétarepülőgépek építésére vonatkoznak. „Sokan feltételezik — írja a szerző —, hogy a lökhajtásos repülőgépek teljesen helyettesítik a szokásos repülőgépeket... Igazuk van-e ? Igen is, nem is. .. mondja a szerző. A lökhajásos motorok szédületes gyorsaságot érnek el. A dugattyús motor nem használható nagy gyorsaságok kifejtésére, viszont a lökhajtásos motor csak nagy gyorsaságga tud haladni. Ljapunov olyan turbinás lökhajtású motorról ír, amely egyesíti a dugattyús és a lökhajtású motort. Az ilyen kombinációs motorral felszerelt, repülőgépek képesek csökkentett gyorsasággal repülni.” ELSÜLLYESZTETT TALÁLMÁNYOK Az amerikai tőkés sajtó és az amerikai politikusok állandóan hangoztatják, hogy csak a kapitalizmusban, a „szabad vállalkozás” rendszerében van lehetőség a technikai fejlődés akadálytalan kibontakozására, a tények azonban mást mutatnak. Tudjuk, hogy a kapitalista országokban a termelés motorja és célja a lehető legnagyobb profit elérése. A profit utáni hajsza azonban nem mozdítja elő a termelést és a technikai fejlődést- Ellenkezőleg, ma már a kapitalizmus feltétlenül hátráltatja a haladást. Örökégő lámpa Nyilvánvaló például, hogy ellenkeznek a vollanykörtegyáros érdekével, ha feltalálnák az örökégő lámpát. Pedig ezt is feltalálták. Az örökégő lámpa lényege az, hogy nem egy, hanem három égő fény- Szám van benne s így, ha egyik kiégett, a másik automatikusan kigyullad, majd amikor ez is elaludt, a harmadik adja tovább a fényt. Ha nem is „örökögő”, mindenesetre ugyanannyi költséggel háromszor olyan hosszú ideig éghetne, mint a mostani körték. Mégsem gyárthattak belőle egyetlen darabot sem, mert ez „sértette“ volna a villanykörtegyárosok érdekeit. 25 perces gramofonlemez Megszámlálhatatlan „elsülyesztett’’ találmányt ismerünk, amelyet nem hoztak forgalomba, mert szembenálltak a gyárosok és a trösztvezérek érdekeivel. Így járt Noel Pemberton-Biling feltaláló is, aki olyan gramofonlemezt készített, amely 25 percig játszott egyfolytában. Az előállítás költsége ugyanannyi lett volna, mint a jelenleg forgalomban lévő lemezeké. Részvénytársaság alakult a találmány gyártására, de végül is nem használták fel, hanem 100.000 fontért eladták egy gramofonlemez-gyárnak, amelynek létét veszélyeztethette volna az ilyen találmánnyal rendelkező konkurrens társaság. Örök zsilettpenge Ugyanez történt az örök zsilettpengével is. A különlegesen edzett acélból készített pengével minden megszakítás és élesítés nélkül a végtelenségig lehetett volna beretválkozni. Ez sem került forgalomba, mert a találmányt a zsilettpengét gyártó trösztök megvásárolták. Tartós műjég Friedrich Gaston amerikai mérnök vegyszert szabadalmaztatott, amelylyel házilag lehetett a rendes jégnél ötször kevésbé olvadékonyabb műjeget előállítani, így tehát a városi lakosoknak hetenkint csak egyszer kellett volna jeget vásárolniok, a falun pedig könnyűszerrel lehetett volna gondoskodni az elszállítandó élelmiszerek megfelelő hűtéséről és a falusi gazdának oly nagy kárt okozó tejsavanyodás is kiküszöbölhető lett volna. De Amerikában éppen abban az időben árasztották el a piacot a ,,frigidaire" néven ismert elektromos és gázhűtők. A gyárosok már milliókat fektettek be a frigidaire gyártásába. Megkezdődtek tehát a tárgyalások. Eredmény: eltűnt a tartós jég, a frigidaire árát pedig felemelték. Rom a nyionharisnya Hasonló „tojástánc“ volt a nylonharisnyák körül is. Az első időben gyártott nylonharisnyák két évig tartottak. A harisnyagyárosok azonban túl hosszúnak találták ezt az időt és többmilliós költséggel sikerült a szál tartósságát annyira elrontaniuk, hogy csak fél évig tartson. Néhány újság ugyan támadást intézett, a harisnyagyárosok ellen, de ezeket „megfelelő eszközökkel” elhallgattatták. Békés atom A kapitalizmus „technikai fejlődését” bizonyítja az atomenergia kérdésre is. Ismeretes, hogy az atomenergiát békés célokra is fel lehet használni. Elsősorban gyógyításra (rák) és villanyáram termelésre. Az Egyesült Államok hatalmas atomenergia telepei azonban az atomenergiának békés célokra való felhasználása helyett inkább „szuper-atombombák” feltalálásán dolgoznak. Lammet du Pont, az atomgyáros és az amerikai kormány ezt fontosabbnak tartja. 600.000 szabadalom Az amerikai trösztök egyébként külön osztályokat állítottak fel a Szabadaknak összevásárlására. Mintegy 600.000 találmány fekszik a nagy amerikai trösztök páncélszekrényeiben s csak néhányat használtak fel a gyakorlatban. Egyedül a Bell telefontársaság 9500 elrejtett szabadalomnak a tulajdonosa, a General Motors autótröszt pedig a rendelkezésére álló találmányoknak mindössze egy százalékát használja fel. A Hearford Empire Company az összes üveggyártással kapcsolatos találmányokat összevásárolta és törvény útján kötetezte az ezen a téren dolgozó feltalálókat arra, hogy szabadalmaikat csak neki adhatják el. Így fest tehát a „szabad vállalkozás országaiban” a technikai fejlődés. A felsorolt példák csak a legjelentősebb találmányokra vonatkoznak. De számtalan más fontos találmányt is , elsülyesztettek, amelyek megkönnyítették volna az emberiség életét. Lendvai Pál Baktériumok az olajkutatás szolgálatában Az elmúlt évtizedekben az olajkutatás terén geokémiai módszereket alkalmaztak. E módszerek azon alapszanak, hogy az olaj lelőhelyei felett a talajban minden it található igen csekély mennyiségű földgáz, amely az olajrétegekből tör fel. Ez a jelenség vonta maga után a geokémiai olajkutató eljárások kifejlesztését. A további vizsgálatok azt mutatták, hogy ennek a gáznak vannak ínyencei, baktériumok, amelyek az olaj- és gázrétegek felett nagy mennyiségben tenyésznek. Ebből támadt az a gondolat, hogy a mikrobiológiát fel lehet használni az olajkutatásra, a talajmintákat meg kell vizsgálni abból a szempontból, vannak-e bennük ilyenfajta földgázt kedvelő baktériumok? E baktériumok jelenléte valószínűvé teszi, hogy a föld mélyén azon a helyen olajforrások vannak. Ennek a módszernek az alkalmazását először G. A. Mogilovszkij mérnökgeológus javasolta, és valóban, ez a módszer megfefelelőnek bizonyult az Észak-Kaukázusban, a Volga mentén és Ukrajnában végzett olajkutatások során. A baktériumos olajkutatás igen egyszerű és olcsó. A földpróba alapján vett földet fertőtlenített üvegtartályokba helyezik. A laboratóriumokban üvegbúra alá teszik a földből vett mintát, majd a búrába 12—14 napi időre metánpropánt vagy egyéb földgázban sűrűn előforduló gázt vezetnek. Ha a földminta tartalmazza az említett baktériumokat,, hatásukra a gáz vegyi átalakuláson megy keresztül. Uj módon a baktériumok jelenléte vegyi úton kimutatható. Hányan hallgatják a Hangos Heti Híradót? Milyen osztályzatot érdemel a Bolond Istók? A RÁDIÓ MUNKÁJA és a közvéleménykutatás Az Orion gyárban már készül a 600 forintos néprádió, ahogyan echnikus nyelven nevezik: a ,Jréps»»Per" Terv gerint az évforgalomba is hozzák az első 20.000 készülékét. Rádiózásunk ezzel lágy lépéssel jut előbbre a cél felé: a magyar radi(5 valóbba nép vajom egyen Szaporodni fog a rádióhallgatók száma, emelkedni fog tehát a ■ádiö felelőssége. Tudja ezt a műsor igazgatósag is, amikor most fokozottabb mértékben igyekszik kipuhatolni mikor melyik ^"sz ekhe! jatják legtöbben s közülük melyik szólt leginkább a szeles tömegekhez. Mintegy tíz hónapja folyik a közvéleménykutatás. Minden rétegéből 500 rádióhallgató szól hozzá hetvőnhétre az elhangzott műsorhoz. A „műsorfigyelők" munkája két kérdésre ad választ-. megmondja, hogy hányan hallgatták az egyes műsorsokat s ^m^yen mértékben elégítették ki a hallgatókat. Lassúk csak, mi volt az eredmény a legutóbb feldolgozott 32. és 33. műsorhéten. -------------.—• A leghallgatot-AktuDOStabb műsorsza _c_fAlw I szombati Hangos Osztála I Heti Híradó volt. A munkásságot 30.5, a parasztságot 43.1, a kispolgárokat 17.7, az értelmiségieket 15.3 százalékban érdekelte. Legkevésbé hallgatott műsorszám volt a vasárnapi ,,Képek, szobrok, rajzok” című, hetenként visszatérő adás. A munkásság 83, a parasztság 5.8, a kispolgárság 5.9, értelmiség 3.4 százalékban hallgatta. Osztályzat szerint vizsgálva az eredmény a következő: a Híradó a legjobb osztályzatot a munkásságtól kapta: 1.1; a további megoszlás: parasztság: 1-4, kispolgárság: 1.6. értelmiség: 1-4. A képzőművészeti riport osztályozása: munkásság: 2.5, parasztság: 1.6, kispolgárság 1.7, értelmiség 1.5. — Igen kevesen hallgatják a Szakszervezeti Tanács adását: munkásság: 4.1, parasztság 7-8, kispolgárság: 3.3, értelmiség: 0. 5. A tetszés aránya: munkásság: 1, parasztság: 1.5, kispolgárság: 1.9, értelmiség: 1. Az osztályzatok azt mutatják, hogy a műsorszám tetszik, a hallgatóság kis százaléka azonban arra figyelmeztet, hogy az adás időpontjában (17.30), a dolgozók legnagyobb része még nem ért haza. I . Hallgatottságban a Irodalmi rádió kabaréja, a osztó Iv . Bokond Istók veze:- I osztaly | A vizsgálat alá vont 33. műsorhéten (Szent István napján) két részletben közvetítették, délben a Margit- szigetről, este a Stúdióból. A két adás százalékaránya: munkásság: 56.9 (este 5.9), parasztság: 66.6 (74.5), kispolgárság: 51.0 (59.4), értelmiség: 41.4 (50.0). A munkásságnál az esti hallgatottság csekély százaléka onnan származik, hogy az esti népszórakozások otthonról azutcákra, terekre csábították a dolgozókat . Az irodalmi osztály adásainak hallgatottsági százaléka is ésosztályzata is igen kielégítő. A Bolond Istók nagy hallgatottsága és osztályzata (munkásság 1.3, parasztság 1.4, kispolgárság 1.5, értelmiség 1.7 )arra mutat, hogy mennyire nagy gondot kell fordítani ennek a műsorszámnak a színvonalára. * I 7 " műsorának feldolgo-A zenei zására hetek óta I osztály nem kapott megbi-------------------zást a Közvélemény kutató Intézet. Talán azért, mert az utóbbi időben a zenei műsor bizonyos szervezeti hibák következtében olyan hanyatlást mutatott, amely remélhetőleg, nem tükrözi a műsor igazi arculatát. A 33. műsorhéten ugyan készült táblázat, abban azonban főleg csak a nemzetközi munkásénekkari hangversenyek helyszíni közvetítései szerepelnek. Ezeknek az adásoknak hallgatási százalékaránya: munkásság 12.5, parasztság 11.2, kispolgárság 12.9, értelmiség 10.1. Osztályozás: munkásság 1.6, parasztság 1.5, kispolgárság 1.3, értelmiség 1.2. A kórusversenyek aránylag csekély munkás-hallgatósága "onnan ered, hogy Nagybudapesten igen sokan közvetlenül, vagy közvetve voltak érdekeltek a versenyben s azok a helyszínen hallgatták meg a műsort. Az adatfelvételek világosan megmutatják a feltörekvő új rétegek jelentős részvételét a rádiózásban. Az arány azonban ne tévesszen meg senkit, mert a februári 415.000.es rádióelőfizető létszámot alapul véve, a munkásság még csak mintegy 25 százalék arányban szerepel az előfizetők között, a parasztság pedig csupán hét százalékkal. Az értelmiségieké 30 százalék, a kispolgárságé 22 százalék. Az „ismeretlen foglalkozásúaké“ (ezek bizonnyal nem a kétkezi dolgozókat képviselik) 11 százalék, végül közületek, iskolák, intézmények öt százalék. A közvélemény- amennyire kutatás, s hasznos, ------------------------------1 annyira , káros is lehet, ha a műsor összeállításánál csupán a műsorfigyelőktől beérkező adatokat használnák fel. Mert a rádió legfőbb feladata nem a közvélemény kiszolgálása, hanem a közvélemény irányítása, jobb irányba terelése az ízlés növelésével, a látókör tágításával. (Teljesen helytelen volna például a „Képek, szobrok, rajzok“ műsorszámot a beérkezett adatok alapján levenni a műsorról. A rossz számarány arra figyelmeztet, hogy a feltétlenül közérdekű műsorszámot jobbá kell tenni.) A cigányzene kérdésében sem az lehet a döntő, hogy a rádió a „közvéleményt“ teljes mértékben kiszolgálja, mint ahogyan az a cigányzene-adások újabb szaporításánál mutatkozik. Emlékeztetőül idézzük a rádió hathónapos munkatervének egyik megállapítását: „Fokozatosak kiszorítjuk a rádióból a dzsentrivilág úrimáris magyamótázását.“ |a „Szív küldisziv-í kését^ - nek szívesen* | fel kell ------------------------------ vetnünk. A műsorszám, hír szerint sokak előtt igen népszerű, de akkor, amikor minden vonalon a színvonal emelése érdekében folyik a küzdelem, akkor nem a „közvéleménynek“ kell döntenie afelől, hogy egy-egy nap hányszor játsszanak el amúgy is elcsépelt, bárgyú slágereket s mondjanak el olyan üzeneteket, amelyek csakis „egy szőke asszony“ s „barna fiatalember“ magánügyei. Ismerjük a rádió távolabbi feladatait s tudjuk hogy ezek a fizetett adások naprólnapra közelebb hozzák a rövidhullámú adások megindítását. Ezek olyan szempontok, amelyek megokolják a „Szív küldi...” műsorra tüzését. A tennivaló tehát az lenne hogy az üzenőket befolyásolják az alkalmas lemezek kijelölésével. A Z kérdése is idejd. A Szünet-1 vánkozik. A je. jel jenlegi németes legkevésbé sem kifejező de annál inkább hatásva dlaszo, olcsó harangjáték helyett miért ne lehetne igazán érték dallamot használni. Milyen móló volna a közeli Bartók-verseny szeleméhez, hogy ha a magyar rád például Bartók egyik népi hangvelű dallamával jelentkezne az élében-A rádió műsora kétségkívül a javulás útján halad, s ezen az úto egy szempont kell, hogy vezesse: nép szolgálata ... Lózsy János Mi a legrosszabb jegyet — 1-est — adjuk beszéd- és értelemgyakorlatból Bevin angol külügyminiszternek, aki az UMO-ban mondott beszédében kifejtette, hogy az angol és amerikai kormány csak országa újjáépítésében támogatja a görög népet. Talán a rövidlátó miniszter szemüvegével lenne baj?