Szabad Nép, 1948. október (6. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-01 / 226. szám

világ pmnAmiegyesüljetek! SZABAD OKTÓBFR lt ELŐRE A SZABAD NÉPÉRT íí Ma tíz éve, hogy a „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története“, Sztálin elvtárs törté­nelmi jelentó'ségű munkája meg­jelent. A tudományos szocializmus nagy tanítómesterei nem egy olyan művel ajándékozták meg: az embe­riséget, amelyek a mélyenjáró tudományos elemzés és a világos gyakorlati útmutatás remekművei. Sztálin elvtárs inunkája a bolsevik párt történetéről azonban a leg­nagyobb marxista alkotások kö­zött is különleges helyét foglal el, úgy tárgyánál, mint módszerénél fogva. Tárgyánál fogva, mert hiszen a bolsevik párt történetének szük­ségszerűen fel kellett ölelnie alap­vonásaiban az utolsó több, mint fél évszázad történetét, az impe­rializmus valamennyi alapvető problémáját és ellentmondását, amelynek a cári Oroszország mint­egy gyújtópontjában állott. A bol­sevik párt története ugyanakkor a világ legöntudatosabb munkásosz­tályának és a legkövetkezeteseb­ben forradalmi munkáspártjának a története, amely a kor két legna­gyobb alakjának, Leninnek és Sztálinnak a vezetésével új kor­szakot nyitott meg az emberiség történelmében, a szocialista tár­sadalom megteremtésével a világ- történelem legnagyobb fordulatát hajtotta végre. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának történetéről szóló könyv választ ad arra a kérdésre, mi tette képessé ezt a pártot arra, hogy küzdelmeinek minden szakaszában megtalálja a döntő láncszemet és e láncszem megragadásának helyes módját, hogy nemcsak rombolni tudott, eltakarítani a fejlődés út- jából azt, ami régi és elavult volt, hanem nem kevésbbé bizonyult nagynak az alkotásban, az építés­ben, az új társadalomnak a meg­teremtésében. A párttörténetből megtanuljuk, hogy a Bolsevik Párt világtörténelmi sikereinek az volt a forrása, hogy egész politikáját a tudományos szocializmus „grá­nitkemény elméleti alapjára“ épí­tette. Éppen ezért a bolsevik párt története a marxizmus-leninizmus világot formáló, legyőzhetetlen ere­jét hirdeti, megcáfolhatatlan tör­ténelmi bizonyítékául szolgál an­nak, bogy a „marxizmus minden­ható, mert igaz.“ Mivé törpül a burzsoá politika és tudomány nyelvöltögetése a marxizmus ellen, a bolseviki párt történeteitek hatalmas tényei mellett. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja következetesen marxista párt volt és ez nemcsak azt jelentette, hogy mellőzhetetlen feladatának tekintette a szocialista elméletnek a megtisztítását mindazoktól az opportunista ferdítésektől, ame­lyekkel a Bernsteinek, a Kautskyk és Otto Bauerek meghamisítani és elposványosítani igyekeztek. Az új korszak, az imperializmus korszaka új problémákat vetett fel, új fel­adatokat állított a munkásosztály elé, új módszerek alkalmazását tette szükségessé. A Lenin é3 Sztá­lin által vezetett bolsevik párt kö­vetkezetesen marxista pártnak bi­zonyult azért, mert nem mint dog­mát fogta föl Marxnak és Engels- nek a tanait, nem mint „sablonok és előítéletek“ gyűjteményét, ha nem felfedte azok dialektikus magját, azt a módszert, amely ké­pessé teszi az öntudatos munkáso­kat, hogy „helyesen tegyenek fel egy új és nehéz kérdést és lássa­lak hozzá annak megoldásához.“ „Mi Marx elméletét — irta Lenin — egyáltalán nem úgy tekintjük, mint valamit, ami be van fejezve és amihez nem lehel hozzányúlni: ellenkezőleg, mi meg vagyunk győződve, hogy csak a sarkalatos köveit fektette le annak a tudo­mánynak, amelyet a szocialisták minden irányban tovább k e l l, hogy fejlesszenek, hogyha nem akarnak elmaradni az éleitől. Mi azt gondoljuk, hogy az orosz szo­cialisták számára különösen szűk. séges önállóan feldolgozni Marx. nak az elméletét, hiszen ez az el­mélet csupán általános, irányiadé megállapításokat ad, amelyeket máskép kell alkalmazni nevezetesen Angliában, mint Franciaországban, Franciaországban máskép, mint Németországban, Németországban máskép,, mint Oroszországban“ (Lenin összegyűjtőit munkája, IV, kötet, 191. o. oroszul.) A Szovjetunió Kommunista Párt­jának története konkrétan elénk tárja a marxizmusnak — marxiz­mus—leninizrhussá való fejlődését és megcáfolhatatlan történelmi bi­zonyítékokat szolgáltat arra, hogy napjainkban nem lehet marxista az, aki nem leninista. A párttörténetet tanulmányozva lépásről-lépésre nyomon követhet­jük, hogyan nőttek ki a marxiz­mus—leninizmus elméleti problé­mái a közvetlen gyakorlati munka, a mindennapi harc talajából. Lát­juk, mint állította maga a törté' nelmi fejlődés a forradalmi marx isták elé új formában a Párt kér­dését éppúgy, mint a-szövetsége­sek kérdését, a proletárforradalom, az átmeneti korszak állama, a szo­cializmus győzelmének, a szocia­lista társadalomból a kommuniz­musba való átmenetnek roppant problémáit, mint közvetlen, gj'a- korlati kérdéseket, megragadásra váró legközelebbi láncszemeket. Éppen ezért a bolsevik párt törté­nete páratlan erővel demonstrálja a forradalmi marxista elméletnek a gyakorlattal való szerves kap­csolatát, a marxista—leninista pártnak azt a tulajdonságát, hogy elméleti megállapításait a gyakor­latból vonja le, hogy az utóbbit tekinti az előbbi próbakövének. Lenin és Sztálin pártjának a munkásosztály felszabadításáért és a kommunizmus győzelméért foly­tatott küzdelmei folyamán a leg­különbözőbb elméleti, és szerve­zeti, gazdasági és politikai filozó­fiai és művészeti kérdésekre kel­lett választ adnia; tevékenységé­nek ki kellett terjednie, modern társadalmunk szinte minden terü­letére. S valóban a párttörténel a marxizmus-leninizmust a maga univerzalitásában mutatja, mint sokrétű, de egységes és harmo­nikus rendszerét a gazdasági, tör­ténelmi és filozófiai elméletnek, a társadalmi törvények ismeretére épített politikának és szervezés­nek. A könyv olvasásánál szemünk előtt bontakozik ki a marxizmus- leninizmus, mint olyan tudomá­nyos világnézet, amely ugyanak­kor. amikor az emberi fejlődés eddigi eredményeinek lángeszű összegezése, dialektikus módszeré­vel egyúttal a haladásnak, a min­den téren való továbbfejlődésnek beláthatatlan perspektíváit nyitja meg. • , Ellentétben a- idealizmussal — olvassuk a párfförténetben —> amely kétségbevonja, hogy a vi­lágot és a vilá a törvényszerűségeit me gismerhet nök... és azt tartja, bogy a vilin teli van magánvaló dolgokkal (Ding an sich)”, amiket a tudomány soha meg nem ismer, hét, — a marxizmus filozófiai ma­Az amerikaiak megkísérlik Franco Spanyolországának bevonását az Egyesült Nemzetek Szervezetébe A Chúllot-palotában megkezdő­dött a bizottságok munkája, ame­lyet egyelőre — elsősorban a Biz­tonsági Tanács berlini vitájának közeledése miatt — nem kísért túl­ságosan nagy érdeklődés. A bizott­ságok napirendjének összeállítási, mindenesetre alkalmat adott az ame­rikaiaknak í.rr-i, hogy újra műkö­désbe hozzák a választásoknál már „közmegelégedésre“ levizsgázott, szavazógépet. A Biztonsági Tanácsban a berlini vitát a jelek szerint , csak hétfőn kezdik meg. Az imperialisták gyen­geségének légköre, amelyről' tegnap részletesen beszámoltunk, mára már konkrét diplomáciai manővereket is eredményezett. Az UNO amerikai köreiben csütörtökön váratlanul hangsúlyozni kezdték, hogy a Trygve Lie-nek .Berlin ügyé­ben átadott amerikai jegyzék hangja „mérsékelt”. Az amerikai delegáció egyik szóvivője még azt is szüksé­gesnek tartotta közölni az újság­írókkal, hogy „a jegyzék szövege a francia nyomás félreérthetetlen je­leit mutatja”. Az imperialisták ber­lini gyenge, sőt tarthatatlan pozíció­ját jelzi EVatlnak, az UNO közgyű­lés elnökének és az amerikaiak bi­zalmasának csütörtöki nyilatkozata. Evirtt bejelentette, hogy ■■ Bizton­sági Tanács nejn o-cj’atjt meg, a berlini kérdést es így az UNO.köz- gyülés elé fog kerülni”. Evatt nyi­latkozatában gondosan összehan­golt» mondanivalóját az amerikai politikai boszorkánykonyha fötaná. csóréval, John Foster Dulles-szel is. Dulles szerda éjjel hosszabb telefon- beszélgetést folytatott a kortes- körúton levő Dewey republikánus elnökjelölté] majd közvetlenül utána nyilatkozatot tett A többi között ki­jelentette, hogy az USA hajlandó „lemondani” a a nagyhatalmi együttműködés (vétó-jog) elvéről Berlin és az f új tagfelvételek kérdésében. Ez az Evatt.IXilles színjáték azt jelzi, hogy a berlini ügy felvetése csak eszköz. Távolabbi cél: az im_ perialisták számára jogilag és kato­nailag amúgyis reménytelen berlini helyzetet felhasználni a véíó.jog el­len intézett általános támadásra, „bebizonyítani” az UNO egész mai szervezetének ,.hasznárnara1'an:á- gát”, hogy így megpróbálják az amerikai provokációkat köveíkezct’- sen meghiúsító Szovjetuniót kiszórj, tani ebből a szervezetből. Dulleg nyilatkozatának a tagfel­vételekre , vonatkozó része előkészí­tését jelenti az USA egészen nagy­szabású provokációjának: az amerikai delegáció egyik ré­sze azon munkálkodik, hogy Franco fasiszta Spanyolországát becsempéssze az UNO-ba és a szerdán megalakult „nyugat- európai vezérkarba." Dulles ezért Gurnfly szenátort. az USA szenátus katonai bizottsá­gának elnökét külön katonai repülő­gépen Madridba küldte. A szenátor Boatncr tábornok, Forrestal, az USA hadügyminiszter külön meg­bízottjának kíséretében már csütör­tökön bizalmas tárgyalásokat fo]y. tatolí Francoval és Fidel Danila. val, a spanyol fasiszta diktátor ve­zérkari főnökével­Az amerikai delegációhoz közel­álló körök rámutatnak, hogy az USA helyettes vezérkari főnöke, Collín* tábornok éppen tegnap ismerte be: „Nyugateurópa katonai ereje soha­sem volt még ilyen alacsony.” A „nyugateurőpai vezérkari főnök” sze­mélyével kapcsolatos ellentétek még mindig fennállanak. A megfigyelők szerint Am történt még végleges döntés. A konzervatív Daily Mail csütörtöki száma szerint „kétségte­len, hogy — akárki lesz is névleg a főnök, az amerikaiak maguknak követelik majd a legfelsőbb ellen­őrzést.” Gömöri Endre Nem sikerüli az amerikai ügynökök kárlevő munkája Magyarországon v — mondotta a moszkvai Drajascv, a moszkvai rádió túrnia- frivirárója előadásában kdei ént-de: érlherö, hogy a keleteurópai államod» és más országok dolgozói baráti ér. zelmekkel tekintenek a Szovjetunióra, amely már fennállása óra a k s és kö- zépái’amok függetUnzégének és sza­badságának védelmezőjeként lép fel. Az Egyesült Államok és Anglia ezzel éppen ellentétes poli ikát foly.atnak — mondotta. — Az angol-amerikai terjeszkedője mindén essköef felhas:- náltak, hogy Magyarországot meg­fosszák a demokrácia vívmányaitól. Szabotázst és kártevő munkát rádió hírmagyarázója szerveztek meg, hogy tneghfo»- ■ sitsák ■ f.cirnvv al‘v fel: "iba- dult ország újjáépítését. Ezt bi­zonyítja a MAÓRT vezetőségé­nek aknamunkája L és az a kártevő munka, amelyet ame­rikai ügynökök folytattak a magyar vegyi iparban és a me­zőgazdaságban. Az angol-amerikai reakció összees­küvése azonban nem járt sikerrel, az új népi demokratikus Magyarország független ország, amely a felszaba­dító Szovjetunió segítségére támasz, kodik. teriálismusa abból indul ki, hogy a világ és törvényszerűségei teljes mértékben megismerhetők... hogy meg nem ismerhető dolgok a vi­lágon nincsenek, legfeljebb olya­nok, amelyeket eddig még nem is. mertünk meg, de a tudomány ér a gyakorlat segítségével a jövőben ezeket is fel fogjuk deríteni és meg fogjuk ismerni” (95, o.) A Párttörténet ugyancsak rámu­tat arra, hogy a marxizmus-Ienin- izmus a filozófiai materializmus tételeit kiterjeszti a társadalmi élet tanulmányozására is s lehe­tővé teszi, hogy a társadalom tör­ténete megszűnjék „véletlenségek halmazata lenni’1. „...a társadalom történetéről szóló tudomány, a, társadalmi élet jelenség ebiek minden bonyolultsága mellett is éppoly exakt tudománnyá válhat, mint mondjuk a biológia, olyan tudománnyá, amely a társa- dalmi fejlődés törvényeit gyekor, lati alkalmazás céljaira tudja ki­használni-’’ (Párttörténet, 95, o.) Tagadható-e hogy a. Szovjetunió Kommunista Pártja éppen azért tudott páratlan eredményeket el­érni, mert „gyakorlati tevékeny­ségét nem véletlen motívumok, ha­nem a társadalmi fejlődés törvé­nyei" irányították? Éppen azért, mert politikája „a társadalmi anyagi élet fejlődésének reális szükségleteiből“ nőtt ki. éppen azért tudott a munkásmozgalom elméletének és gyakorlatának te­rén általános érvényű megállapí­tásokat adni, olyan megállapításo­kat és felfedezéseket, amelyek az egész nemzetközi munkásosztály, a különböző történelmi, gazdasági és politikai feltételek között dol­gozó forradalmi munkáspártok számára alapjában, kivétel nélkül érvényesek. Természetesen nem a sematikus lemásolás értelmében, hiszen a for­radalmi marxizmus-leninizmus szellemétől mi sem áll távolabb. A bolsevik párt nagy megterem­tői, Lenin és Sztálin soha nem szűntek meg a munkásosztályt arra figyelmeztetni, hogy a szocializ­mus győzelme különböző orszá­gokban szükségszerűen különböző formák között fog végbemenni. „Az összes nemzetek — írja Lenin — eljutnak a szocialitynus. hoz. Ez k'hcrülhetctlen. De nem egyforma módon jutnak cl vala­mennyien, mindegyik sajátos vond. sokat visz be a demokrácia ilyen, ragu olyan formájába, a prole­tariátus diktatúrájának ilyen vagy olyan változatába, a társadalmi élet különböző oldalai szocia­lista átalakításának ilyen vagy olyan ütemébe. Nincs semmi, ami elméletileg fonákabb és gyakoris, tilag nevetségesebb lenne. mint a „történelmi mater a’izmus nevében“ a, jövőt ebben a tekintetben egy­forma szürke színben elképzelni• ’ (Lenin ossz. műnk. 19. kötet, Z30. p, oroszul.) Az egyes országok forradalmi munkáspártjai nem térhetnek ki az elől, hogy az előttiül álló konkrét történelmi feladatok meg­oldásának módját elméletileg és gyakorlatilag kidolgozzák. Kidol­gozzák országuk sajátos viszonyai­nak megfelelően, de a bolsevik párt hatalmas történelmi tapasz­talatainak birtokában a marxiz­mus-leninizmus szellemében. Sztá­lin elvtárs éppen párttörténetében tanít bennünket arra, hogy: „A szocialista forradalom lenini elméletének megbecsülhetetlen je. len töségc nemcsak abbén áll, hagy a marxizmust nj elmélettel gazda­gította és továbbfejlesztette, hanem abban is, hogy forradalmi perspek­tívát ad az egyes országok prole­tárjainak, felszabadítja inioiativá- jukat a. saját nemzeti burzsoáziá­juk elleni előrenyomulásra ... (IjO. oldal.) A Szovjetunió történetéről szóló sztálini mű hatalmas segítséget ad nekünk saját munkásmozgal­munk, országunk As nemzetünk problémáinak megoldásánál. Csak ha hűek maradunk Lenin és Sztálin tanításához, csak akkor tu­dunk hűek maradni saját munkás- osztályunkhoz, tudjuk megoldani dolgozó népünk nehéz problémáit. A bolsevik párt nagy tapasztalatait állandóan szem előtt tartva meg­óvjuk Pártunkat attól, hogy ide­gen osztályok befolyása alá, troc. kist ’ nacionalista, kr.lák ideológia bűvkörébe essünk, aminek szo­morú példáját 'átjuk a Jugoszláv Kommunista Párt Tito-frakciójá- nak gyalázatos tevékenységében. ★ „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történeté“-! joggal tartják a marxizmus-lenin­izmus enciklopédiájának. Jelenleg a legolvasottabb könyv az egész földkerekségen. Nincs a világnak olyan sarka, ahol nem ismernék a dolgozók, nem merítenének belőle erőt és öntudatot. Egyedül a Szov­jetunióban 62 nyelvre van lefor­dítva, s eddig kétszáz kiadást ért el, összesen 34 millió példányban, A marxizmus-leninizmus kéziköny- Ve a magyar dolgozók százezrei számára sztálini iránytű a szo­cializmusért folytatott harcunk­ban, w EGY KÖNYV, amely meghódította a világot Irtat Andres Erzsébet Parisba hüldott munhaíársunh telefon jelentése:

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék