Szabad Nép, 1948. október (6. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-19 / 241. szám

KEDD, 1948 OKTÓBER 29 SZABAD NÉP ­ Munkatársunk párisi telefon Jelentés*­­ Új „Marshal-terv“ készül a nyugati országok belügyeibe való amerikai beavatkozás megkönnyítésére Az atombbizottság hétfői vitájában Warren Austin, az USA kiküldötte kijelentette, hogy Amerika nem h­aj­­landó cs­az atomf­egyver befutását előbb tárgyalni, mint a® amerikai ügynökséggé váló ellenőrzségbizottság kérdését, Ramoldier, Franciaország képviseletiben lényegében csatlakozott Austin megállapításaihoz. A Szovjet­unió nevében Malik válaszolt. Senki sem hiszi el többé azokat a Szeresd meséket" — mondotta —, amelyeket a Szovjetunió álítólagos „hajthatat­­lanságánal”­­terjesztenek, hiszen az amerikai delegáció az, amely mindig megakadályozta a meg­egyezést a Szovjetunió és az atomenergiabizottság többsége között. Az amerikaiak­ irányította többség ellenőrzési terve az, hogy semmiféle ellenőrzést ne léptessen életbe és az USA kezébe adja az atomenergia és az atomfegyverek gyártásának kor­­látlan lehetőségét. A többségi terv értelmében nem gyakorolnának ellen­­ő­rzést az Egyesült Államok nagy atomenergia üzemei felett­ A szovjet delegáció a többségi javaslat ellen fog szavazni — fejezte be beszédét Malik, — de követelni fogja, hogy szavazza­nak a szovjet javaslatról is, mert az a megegyezés egyetlen lehetséges alapja. Ezután a kanadai, az ausztráliai és az angol kiküldött szólalt fel, majd Katz-Luchy lengyel megbízott mutatott rá, hogy a Szovjetunió lé­péseket tett a megegyezés felé, de a többség ragaszkodik az úgynevezett Barich- tervhez. Manuilszkij ukrán megbízott hangsúlyozta, hogy h®. a Baruch-tervet elfogadnák, az atomerő felhasználása a nyersanyagtól kezdve a gyár­tásig az amerikai tőke kezében lenne és az USA kivételével minden országot lefegyeverez­­nének. Atomháború esetén — mondotta — sokat szenvedne a polgári lakosság, ezért a Szovjetunió, amikor állást foglal a terv ellen, a világ népeinek érdekeit képviseli. Jellemző, hogy az USA küldöttsége még a nagyon mér­sékelt indiai javaslatot is e­lveti. Nem lehet megegyezést elérni, ha a több­­ség minden szovjet javaslatot nyom­ban élesen támadni kezd. A Páriában szombaton megnyílt Marshall - terv­ konf­erencián nyilván,­valóvá lett, hogy a Marshal-terv nyíltan, hivata­losan is átalakul az amerikai hadianyagexport fokozásának, a háborús feszültség fokozásának eszközévé. Vasárnap és hétfőn az UNO munká­jától és a Marshall-konferencia hiva­talos munkájától függetlenül, bizal­mas tárgyalások folytak a nyugat­­európai államférfiak között , ezeket a tárgyalásokat hétfőn egy ugyancsak bizalmas Marshall—Bevin—Schuman megbeszélés követte. A tanácskozásokon igen megbíz­ható források szerint Marshall kö­­zölte, hogy a Forrestallal folytatott megbeszélései során meggyőződött arról: Dewey és a Republikánus Párt Dewey elnökké választása után minden erővel követelni fogja a hadianyaga s­ál­lí­tás­okát és a kongresszussal megszavaztatja a katonai szállítások megalapozására szánt kölcsönt. Az amerikai külügy­miniszter a hadianyagszállítási hitel első évi részleteként egyelőre öt­­milliárd dollárról beszélt. Ezen a bejelentésen túl a bizalmas tanács­kozásoknak két főtémája volt. 1. Marshall felvetette az USA és a nyugat európai országok között létesí­tendő katonai szerződések lehető­égét és a brüsszeli paktumot aláíró öt államon kívül megemlítette Kanadát, Olaszországot, Norvégiát, Spanyol­­országot,­ Portugáliát és Írországot, I. Bevitte előadta a „nyugati unió” megerősítésére vonatkozó terveit. Lényegében Churchill lábnyomában haladt: „európai vámun­i” és „európai parlament" fontosságáról beszélt — mert ezek azok a szervek, amelyeken keresztül az USA az eddiginél is ha­tásosabban avatkozhatott bele a Marshall-országok belügyeibe. Hétfőn a késő délutáni órákban az United Press egy sugalmazott jelentésben már beismerte egy ilyen „új Marshall-terv” létezését, de magukról a tárgyalásokról hall­gatott Drajasev, a moszkvai rádió hír­magyarázója a magyar szakszerve­zeti kongresszussal foglalkozva, rá­­mutatott, hogy a magyar szakszer­vezeti mozgalom csak akkor vált az ország politikai gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszó tö­megszervezetté, amikor győzött a népi demokrácia. A szakszervezetek­nek nagy érdemük van az újjáépíté­sért folyó munkában, ők voltak a munkaversenyek kezdeményezői is ők indítottak harcot a munkafegye­lem megszilárdulásáért és az ipa­r termelés növeléséért. A reakciós an­­gol,amerikai sajtó azt állítja, hogy a népi demokráciákban a szakszer­vezetek nem harcolnak a dolgozók anyagi jólétének emeléséért. A ma­gyar dolgozók saját tapasztalataik alapján jól tudják, hogy életszínvo­naluk állandó javulását a népi de­­mokratikus rendszer győzelmének köszönhetik. A moszkvai rádió hétfő reggeli híradásában részletesen beszámolt a magyar Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusának ünnepélyes meg­nyitásáról. Írország teljesen elszakad Angliától Az ír kormány bejelentette, hogy felbontja a brit koronával fennáló utolsó kapcsolatát is, amely lényegé­ben külpolitikai együttműködésre, nagykövetek kinevezésére, szerződé­sek kötésére, stb. vonatkozott. Az ír kérdéssel kapcsolatban rendkívül ér­­dekes az a terv, hogy Írország egye­­sülni akar az Ír sziget északi részén elterülő, Nagybritanniához tartozó Ulster­rel. A londoni The People című lap szerint a két állam egyesüléséről szóló titkos tárgyalások — feltűnő módon — Washingtonban és Ka­nadában folynak. A washingtoni tárgyalásokon Ír­országnak azt is meg kelle­t ígérnie, hogy csatlakozik a nyugati „védelmi" rendszerhez. Leértékelik az olasz lírát Londoni hírek szerint a közel­jövőben Olaszország is követni fogja a francia példát és leértékeli a­írát. Az ország gazdasági életének ki­szolgáltatása a külföldi tőkénak és a munkásság elleni fokozo­t­terrei egyébként összefüggenek. Saciba rendőrsége vasárnap a római pre­­fektúra előtt felvonuló munkásokat könnyfakasztó bombával támadta, sőt a rendőrök fegyverüket is hasz­­nálik. Egy munkás meghalt­, kettő súlyosan megsebesült. Pistáicban 24 órás általános sztrájkra ker­ülnek egész Toscana területén pedig 1 órás sztrájkot tartanak, tiltakozásul az el­len, hogy a rendőrség egy tüntető munkást megölt. Molotov könyve a külpolitika kérdéseiről Megjelent Molotovnak, a Szovjet­unió külügyminiszterének ,,A kül­politika kérdései" című legújabb százalékát kapta, csak 10—15 száza­léknyi kommunista elektor került be­a. e. könyve. A Novo­je­l romja ezzel kap­csolatban rámutat hogy e könyv a háború utáni nemzetközi kérdések sűrített, rendkívül gazdag enciklopé­diája. A könyv 62 beszédet és nyilat­­kozatot tartalmaz, amelyeket Molotov San Franciscóban, Pá­riában, Newyorkban, Moszkvá­ban, Londonban és Varsóban mondott. A könyv megjelenése nagyjelentő­ségű politikai esemény, amely világ­szerte figyelmet keltett. Halálra ítélték a Görög Kommunista Párt lapjának főszerkesztőjét Az athéni vérbíróság halálra ítélte IIOSsos elvtársat, a Görög Kommu­nista Párt Rizoszpalatisz című napi­lapjának főszerkesztőjét, mert lapjá­ban leközölte a Görög Kommunista Párt főtitkárának, Zacharijadesz elv­­társnak nyilatkozatát. Halálra ítéltek 12 más görög antifasisztát is. Ugyanakkor a görög sajtóiroda je­lentése szerint 97 görög szakszerve­­vezeti vezető perében az ügyész több vádlottra halálbüntetést kért. Az Albán Kommunista Párt kiküszöbüli hibáit Tiranai jelentés szerint Tuk Ja­­kova, az Albán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Basleimi vasárnapi számába írt ci­­kében rámutat, hogy az Albán Kommunista Párt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának fejlődését tartja szem előtt és magáévá teszi Lenin és Sztálin útmutatásait. Ennek ellenére az Al­bán Kommunista Párton belül bizo­nyos hibák tör­én­ek, hiányzik ugyanis a demokratikus centralizácó statútuma. A párt szükségesnek tartja a párt belső demokráciája hiá­nyosságainak kiküszöbölését, valamint a kritika és önkritika gyakorlását. Tuk Jakova ezután rámutat, hogy a Párt szervezeteiben elhanyagolták a választások megtartását és a Párt Vezetőit nem választották, hanem ki­nevezték. A demokratikus centralizá­ció hiányában nem lehetet szó a kri­tika és önkritika gyakorlásáról. A jugoszláv példa tanulságos volt az Albán Kommunista Párt részére és a Pártnak most küzdenie kell e hibák teljes kiküszöböléséért. A Párt­­nak Lenin és Sz­álin tanításait kell követnie, mert ily módon nem fog té­­vedni — fejezi be vezércikkét Tuk Jakova. A román minisztertanács elfogadta az egyéves gazdasági tervet Az Állami Tervbizottság elnöke a román minisz­ertanácson előterjesz­tést tett egy általános, az 1949.re szóló gazdasági terv kidolgozására. A­ minisztertanács elfogadta a javasla­ Itot és megbízta az Állami Tervbizott­ságot, hogy készítse el az ál­­alános gazdasági tervet. A bányászok bérharca az árak új felszökkenésének küszöbén még szilárdabbá, még egysége­sebbé vált A devalváció utáni napon — mi­után Lacoste munkaügyi miniszter pontosabban még nem körvonalazott ,megtorló" intézkedéseket helyezett kilátásba — újra feszültebbé vált a helyzet az északi szénvidéken. A sztrájkv­idékek lakossága a csendőri osztagok visszavonását követeli. Vasárnap tartották a Köztársasági Tanács — Franciaország felsőháza — tagjainak választását megelőző úgynevezett elektori választásokat. A szavazásnál a Modri-Giacomibi-féle új választási törvény érvényesült, amely lehetővé tette, hogy a munkás­­körzetekben több szavazat kelljen egy elektor megválasztásához, mint a reakciós körzetekben. így tudták elérni, hogy olyan területeken, ahol a Kommunista Párt a kápvlselő­­váiae®fásokon a Szavazatok 36—10 A szakszervezeteknek nagy érdemük van Magyarország újjáépítésében A moszkvai rádió a szakszervezeti kongresszusról Éjfélkor ér leesett: A francia bányászok a karhatalom visszavonásáig felfüggesztették a bányák biztonsági szolgálatát A Loire-völgyi és a Mosel-megyei bányavidékeken a rendőrség fokozódó erőszakossággal lép fel a sztrájkolók ellen. Több helyen könnyfakasztó bombákat használtak. A rendőri be­avatkozások következtében a Bánya­munkások Szakszervezete elhatároz­ta, hogy a rendőri erők teljes vissza­vonásáig minden francia szénbányá­ban felfüggesztik mind a földalatti, mind pedig a felszíni biztonsági szol­­gálat ellátását. . Amiről „beavatott körök" már régóta suttogtak Franciaországban, amit e suttogással szemben a Queuille­­kormány az elmúlt hetekben több­ször is „megcáfolt“ — végül mégis bekövetkezett. Vasárnap leértékelték a francia frankot. A hivatalos lapban rendelet jelenít meg, amely — bo­­nyolult pénzügyi előírások köntösé­ben — valójában a frank devalválá­sáról intézkedik. Maga a rendelet három pontból áll. Az első pont szerint a dollár árfolya­mát az eddigi hivatalok és szabad­piaci árfolyam közötti középárfolya­mon állapítják meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy dollárért hivatalosan is 263 frankot adnak, az eddigi 214 frank helyett. A frank értéke telve 22­8 százalékkal csök­kent. A második pont elrendeli, hogy a dolláron, svájci frankon és portugál escudón kívül minden egyéb pénz árfolyamát, (tehát az angol fontot is) ezentúl minden hónap elején állapítsák meg. A megállapítás alapja egyrészt az illető pénznemnek a dollárhoz való viszonya, másrészt a dollár párisi középárfolyama. Ezzel nyíltan is bevallja és szentesíti a Queuille-kormány azt, ami lényegé­ben eddig is megvolt a mindennapi gyakorlatban: a francia, pénzügyi rendszer szolgai függését a dollártól, az Egyesült Államoktól. Végül az intézkedés harmadik pont­­ja szerint a németországi francia zó­nában használt frank két anyaország­beli franknak felel meg. Ez a kétféle árfolyam tág teret enged a spekulá­ciónak.★ Mi volt a frankdevalváció célja? A kormány szerint: az export fokozása. A francia kormánykörök „érve“ az, hogy az ország a magas árak miatt nem állta az exportversenyt: a régi valutaárfolyam mellett a kivitel egy­­re nagyobb nehézségekbe ütközött. De megadja-e a devalválás ezeket a nehézségeket? Id­eig..óráig csök­­kentheti, de megoldani nem tudja. A frank értéke a devalválás ered­ményeképpen csökkent, ami azt je­lenti, hogy Franciaország exportcik­keit olcsóbban adhatja el. Pillanat­nyilag tehát versenyképesebb lesz. (Ez egyébként főkép az exportját szintén fokozni akaró Angidlnak je­lent majd komoly versenyt, hiszen Franciaország kevés árut visz ki dol­lárterületre.) De a leértékelésnek ez az exportfokozó szerepe csak teljesen át­­meneti jellegű lehet. A frank érté­­kének 22,5 százalékos csökkentése ugyanis azt is jelenti, hogy Francia­­országnak többet kell fizetnie a be­hozott árukért. S mivel a behozatal döntő részét az USA szállítja, a de­valválás tulajdonképpen azt eredmé­nyezi, hogy Franciaországnak az eddiginél 22,5 százalékkal többet kell fizetnie az amerikai áruért. A behozott árucikkek és nyersanyagok árának ez az emelkedése végső soron meg­­drágítja a francia árukat,­­ tehát emelkedik a francia exportcikkek ára is. Ebből pedig az következik, hogy a devalválás exportfokozó hatása ha­marosan teljesen semmivé válik. •­ A kormány érvelése tehát hamis. Mit hát az igazság, kinek az érdekét szolgálja az intézkedés? Mindenek,­előtt az amerikai tö­céseket, akiknek a parancsára végrehajtották. Szol­gálja azzal, hogy a dollárnak — a fonttal és más valutákkal szemben — kivételes helyzetet biztosít a francia piacokon. Itt felment a dollár értéke, tehát az amerikaiak dollárért az ed­­diginél olcsóbban vásárolhatnak Fran­­ciaországban. Ugyanakkor a Fran­ciaországba szállított árukért 22,5 százalékkal több frankot kaphatnak. Szolgálja másodszor is azzal, hogy élesebb versenyt támaszt az angol exportnak. Márpedig minél nagyobb nehézségei vannak Angliának az export terén, annál inkább rá van szorulva, ki van szolgáltatva az ame­rikai „segítségnek“. Végül amerikai érdekes szolgál azzal is, hogy meg­könnyíti az amerikai tőke behatolá­sát Franciaországba. Az amerikaiak — legalább is a devalválást közvet­lenül követő időkben — olcsóbban tudnak érdekeltségeket szerezni a francia gazdaságban. A devalvációt az amerikai nagy­tőke diktálta. De a francia tőkés­osztály is jól jár vele. A tőkésosztály kezében a pénz leértékelése újabb eszköz arra, hogy az ország gazda­sági nehézségeinek terhét a munkás,­osztály, a dolgozók vállára rakja át. Ez volt az egyik fő célja az el­ső ja­nuári devalvációnak is. Azt megelő­zően, decemberben a munkások bér­­emelést harcoltak ki. A devalváció nyomában bekövetkező áremelkedés — amely azóta több mint 36 száza­lékot tett ki — nemcsak semmivé tette a béremelést, hanem még sú­lyosbította is a francia dolgozók nyo­morát. Ugyanez a cél most is. A francia munkások most értek el 15 százalékos béremelést. Nos, a dévai,­váció nyomán ugrásszerűen emelke­dik például az Amerikából beho­zott szén és búza ára. A szén, a búza és a többi amerikai áru ár­­emelkedése nyomán számítani lehet az árszínvonal általános emelkedé­sére. Ez pedig a francia dolgozók már leszorított életszínvonala ellen jelent újabb támadást K. J. Frank leértékelés a francia dolgozó bőrére A jugoszláv rendőrség csak a Szovjetunió után kémkedik — írja egy amerikai lap Az United States News and World Report című folyóirat „A jugoszláv rendőrség nem törődik az ameri­kaiakkal, mert csak az oroszok után kémkedik” cím alatt közli egyik tu­dósítójának jugoszláviai útjáról szóló jelentését. Az ameri­kai laptudósítót az osztrák határtól Belgrádig hét­ízben tartóztatták fel, de azonnal to­­vább engedték, mihelyt igaz°lta, hogy amerikai. „A látogató első be­nyomása Jugoszláviában az, hogy katona­ államban van. Ez az egyetlen ország egész Európában, ahol 25 mérföldet sem haladhat az ember valamely főbb útvonalon anélkül, hogy fegyveres katonákkal ne talál­koznék." Az amerikai tudósító megfigyelé­seiből két következtetést von le. Az első az, hogy minden intézkedés első­­sorban a Szovjetunió és a Vele szö­vetséges államok ellen irányul. A második pedig az, hogy ,,az ameri­kaiak és más nyugati nemzetiségűek, valamint jugoszláv barátaik szaba­dabban vehetnek lélekzetet, mint a háború befejezése óta bármikor’’. A Prágában megjelenő marxista­­leninista Nova Borba írja: A bel­grádi Politika október 6-i Számában jelenti, hogy Tito fogadta Erin Johnstont, az amerikai filmipari társaság elnökét. Az Associated Press erről így ír: „Johnston, a „Mopex“ amerikai filmköviteli társa­ság elnöke Titoval folytatott kétórás beszélgetése után kijelentette, hogy Jugoszlávia és az Egyesült Államok között létrejött az egyezmény, amely szerint Jugoszlávia a jövő évben 20—25 amerikai filmet vásárol. Jugoszlávia „ filmeket dollárral fizeti.” ­ A külföldi küldöttek is felszólalnak a Szaktanács csütörtöki üzemi gyűlésein A Szakszer­vezeti Tanács nagygyűléseiket tart október 21-én, csütör­tökön a buda­pesti üzemeikben. WM sportcsarnok d. u 4 cm. Ellőadó: Hokis József, a Vasas Szakszervezet főtitkára, Louis Sailland, a Sz­akszerveze­ti Világszövetség főti­ttkára. Ganz vágón fél 5, Pierre Lebrun, a Francia Szakszervezeti Tanács titkára, Piros Lá­sz­ló, a Szaktanács­­ főtitkára. MÁVAG 5-kor Leonid Szolovjev, a Szovjetunió Szakszer­­vezeti Tanácsának titkára, Apró Antal, a Szaktanács főtitkára. LAMP­A­RT, Kőbánya, fél 4-kor Wal Hanninsztoff, a Biolt Vasmun­kás Szövetség országos titkára, Gács László, a Népszava szerkesztője. Standard, 5 órakor Francisek Zupka, a Csehslovák Szaktanács alelnök©, Szántó Miklós, a Szaktanács kultúrosztályának vezetője. Ganz Hajógyár fél 5-kor Blok­ijl, az egységes Holland Szakszervezeti Szövetség elnöke. Vince József, a Szaktanács szociálpolitikai osztályának vezetője. Láng Gépgyár fél 5- kor Kassimir Witaczewski, a Lengyel Szak­tanács elnöke. Horváth Mihály, a Szak­tanács szervezeti titkára. Hoffherr 4-kor Nikola Ionescu, a Román Vasutas Szak­­szervezet elnöke, Kocea István iparügyi miniszter. Fegy­vergyár, Soroksári­ út, fél 5, Piásko Damja­nov, a Bolgár Szaktanács el­nöke, Nemes Dezső, a Szak­tanács titkára. Goldberger. 3-kor Irene Piwowa**ska, a Lengyel Textilmunkások Szakszervezeté­nek alelnöke, Ratkó Anna, a Textil Szak­­szervezet főtitkára. Szuggyantaárugyár, 3-kor Qimo Kocani, az Albán Szakta­nács főtitkára. Harustyák József, a Szak­­tanács elnöke Polgári Serfőző, fél 5-kor, Liu Niag Yi a Kínai Szaktanács alel­nöke Forgács Pál, a Szaktanács külügyi osztályának vezetője Wolfner Bőrgyár, 5-kor. René Verhoo­dt, a Belga Szakta­nács elnökségi tagja, Frank Rudolf, a Szaktanács propaganda-osztályának he­lyettes vezetője. Állami Áruházak (Vasas Székház), 7-kor. Fernando Sanz, az Olasz Szaktanács főtitkára Ratkó Anna a Texta Szakszervezet főtitkára Központi Távíró Hivatal, 2-kor, FIP* Apell a né­met Tribüne főszerkesztője.

Next