Szabad Nép, 1948. október (6. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-19 / 241. szám
KEDD, 1948 OKTÓBER 29 SZABAD NÉP Munkatársunk párisi telefon Jelentés* Új „Marshal-terv“ készül a nyugati országok belügyeibe való amerikai beavatkozás megkönnyítésére Az atombbizottság hétfői vitájában Warren Austin, az USA kiküldötte kijelentette, hogy Amerika nem hajlandó csaz atomfegyver befutását előbb tárgyalni, mint a® amerikai ügynökséggé váló ellenőrzségbizottság kérdését, Ramoldier, Franciaország képviseletiben lényegében csatlakozott Austin megállapításaihoz. A Szovjetunió nevében Malik válaszolt. Senki sem hiszi el többé azokat a Szeresd meséket" — mondotta —, amelyeket a Szovjetunió álítólagos „hajthatatlanságánal”terjesztenek, hiszen az amerikai delegáció az, amely mindig megakadályozta a megegyezést a Szovjetunió és az atomenergiabizottság többsége között. Az amerikaiak irányította többség ellenőrzési terve az, hogy semmiféle ellenőrzést ne léptessen életbe és az USA kezébe adja az atomenergia és az atomfegyverek gyártásának korlátlan lehetőségét. A többségi terv értelmében nem gyakorolnának ellenőrzést az Egyesült Államok nagy atomenergia üzemei felett A szovjet delegáció a többségi javaslat ellen fog szavazni — fejezte be beszédét Malik, — de követelni fogja, hogy szavazzanak a szovjet javaslatról is, mert az a megegyezés egyetlen lehetséges alapja. Ezután a kanadai, az ausztráliai és az angol kiküldött szólalt fel, majd Katz-Luchy lengyel megbízott mutatott rá, hogy a Szovjetunió lépéseket tett a megegyezés felé, de a többség ragaszkodik az úgynevezett Barich- tervhez. Manuilszkij ukrán megbízott hangsúlyozta, hogy h®. a Baruch-tervet elfogadnák, az atomerő felhasználása a nyersanyagtól kezdve a gyártásig az amerikai tőke kezében lenne és az USA kivételével minden országot lefegyevereznének. Atomháború esetén — mondotta — sokat szenvedne a polgári lakosság, ezért a Szovjetunió, amikor állást foglal a terv ellen, a világ népeinek érdekeit képviseli. Jellemző, hogy az USA küldöttsége még a nagyon mérsékelt indiai javaslatot is elveti. Nem lehet megegyezést elérni, ha a többség minden szovjet javaslatot nyomban élesen támadni kezd. A Páriában szombaton megnyílt Marshall - terv konferencián nyilván,valóvá lett, hogy a Marshal-terv nyíltan, hivatalosan is átalakul az amerikai hadianyagexport fokozásának, a háborús feszültség fokozásának eszközévé. Vasárnap és hétfőn az UNO munkájától és a Marshall-konferencia hivatalos munkájától függetlenül, bizalmas tárgyalások folytak a nyugateurópai államférfiak között , ezeket a tárgyalásokat hétfőn egy ugyancsak bizalmas Marshall—Bevin—Schuman megbeszélés követte. A tanácskozásokon igen megbízható források szerint Marshall közölte, hogy a Forrestallal folytatott megbeszélései során meggyőződött arról: Dewey és a Republikánus Párt Dewey elnökké választása után minden erővel követelni fogja a hadianyaga sállításokát és a kongresszussal megszavaztatja a katonai szállítások megalapozására szánt kölcsönt. Az amerikai külügyminiszter a hadianyagszállítási hitel első évi részleteként egyelőre ötmilliárd dollárról beszélt. Ezen a bejelentésen túl a bizalmas tanácskozásoknak két főtémája volt. 1. Marshall felvetette az USA és a nyugat európai országok között létesítendő katonai szerződések lehetőégét és a brüsszeli paktumot aláíró öt államon kívül megemlítette Kanadát, Olaszországot, Norvégiát, Spanyolországot, Portugáliát és Írországot, I. Bevitte előadta a „nyugati unió” megerősítésére vonatkozó terveit. Lényegében Churchill lábnyomában haladt: „európai vámuni” és „európai parlament" fontosságáról beszélt — mert ezek azok a szervek, amelyeken keresztül az USA az eddiginél is hatásosabban avatkozhatott bele a Marshall-országok belügyeibe. Hétfőn a késő délutáni órákban az United Press egy sugalmazott jelentésben már beismerte egy ilyen „új Marshall-terv” létezését, de magukról a tárgyalásokról hallgatott Drajasev, a moszkvai rádió hírmagyarázója a magyar szakszervezeti kongresszussal foglalkozva, rámutatott, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom csak akkor vált az ország politikai gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszó tömegszervezetté, amikor győzött a népi demokrácia. A szakszervezeteknek nagy érdemük van az újjáépítésért folyó munkában, ők voltak a munkaversenyek kezdeményezői is ők indítottak harcot a munkafegyelem megszilárdulásáért és az ipar termelés növeléséért. A reakciós angol,amerikai sajtó azt állítja, hogy a népi demokráciákban a szakszervezetek nem harcolnak a dolgozók anyagi jólétének emeléséért. A magyar dolgozók saját tapasztalataik alapján jól tudják, hogy életszínvonaluk állandó javulását a népi demokratikus rendszer győzelmének köszönhetik. A moszkvai rádió hétfő reggeli híradásában részletesen beszámolt a magyar Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusának ünnepélyes megnyitásáról. Írország teljesen elszakad Angliától Az ír kormány bejelentette, hogy felbontja a brit koronával fennáló utolsó kapcsolatát is, amely lényegében külpolitikai együttműködésre, nagykövetek kinevezésére, szerződések kötésére, stb. vonatkozott. Az ír kérdéssel kapcsolatban rendkívül érdekes az a terv, hogy Írország egyesülni akar az Ír sziget északi részén elterülő, Nagybritanniához tartozó Ulsterrel. A londoni The People című lap szerint a két állam egyesüléséről szóló titkos tárgyalások — feltűnő módon — Washingtonban és Kanadában folynak. A washingtoni tárgyalásokon Írországnak azt is meg kellet ígérnie, hogy csatlakozik a nyugati „védelmi" rendszerhez. Leértékelik az olasz lírát Londoni hírek szerint a közeljövőben Olaszország is követni fogja a francia példát és leértékeli aírát. Az ország gazdasági életének kiszolgáltatása a külföldi tőkénak és a munkásság elleni fokozotterrei egyébként összefüggenek. Saciba rendőrsége vasárnap a római prefektúra előtt felvonuló munkásokat könnyfakasztó bombával támadta, sőt a rendőrök fegyverüket is használik. Egy munkás meghalt, kettő súlyosan megsebesült. Pistáicban 24 órás általános sztrájkra kerülnek egész Toscana területén pedig 1 órás sztrájkot tartanak, tiltakozásul az ellen, hogy a rendőrség egy tüntető munkást megölt. Molotov könyve a külpolitika kérdéseiről Megjelent Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének ,,A külpolitika kérdései" című legújabb százalékát kapta, csak 10—15 százaléknyi kommunista elektor került bea. e. könyve. A Novojel romja ezzel kapcsolatban rámutat hogy e könyv a háború utáni nemzetközi kérdések sűrített, rendkívül gazdag enciklopédiája. A könyv 62 beszédet és nyilatkozatot tartalmaz, amelyeket Molotov San Franciscóban, Páriában, Newyorkban, Moszkvában, Londonban és Varsóban mondott. A könyv megjelenése nagyjelentőségű politikai esemény, amely világszerte figyelmet keltett. Halálra ítélték a Görög Kommunista Párt lapjának főszerkesztőjét Az athéni vérbíróság halálra ítélte IIOSsos elvtársat, a Görög Kommunista Párt Rizoszpalatisz című napilapjának főszerkesztőjét, mert lapjában leközölte a Görög Kommunista Párt főtitkárának, Zacharijadesz elvtársnak nyilatkozatát. Halálra ítéltek 12 más görög antifasisztát is. Ugyanakkor a görög sajtóiroda jelentése szerint 97 görög szakszervevezeti vezető perében az ügyész több vádlottra halálbüntetést kért. Az Albán Kommunista Párt kiküszöbüli hibáit Tiranai jelentés szerint Tuk Jakova, az Albán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a Basleimi vasárnapi számába írt cikében rámutat, hogy az Albán Kommunista Párt a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának fejlődését tartja szem előtt és magáévá teszi Lenin és Sztálin útmutatásait. Ennek ellenére az Albán Kommunista Párton belül bizonyos hibák törének, hiányzik ugyanis a demokratikus centralizácó statútuma. A párt szükségesnek tartja a párt belső demokráciája hiányosságainak kiküszöbölését, valamint a kritika és önkritika gyakorlását. Tuk Jakova ezután rámutat, hogy a Párt szervezeteiben elhanyagolták a választások megtartását és a Párt Vezetőit nem választották, hanem kinevezték. A demokratikus centralizáció hiányában nem lehetet szó a kritika és önkritika gyakorlásáról. A jugoszláv példa tanulságos volt az Albán Kommunista Párt részére és a Pártnak most küzdenie kell e hibák teljes kiküszöböléséért. A Pártnak Lenin és Szálin tanításait kell követnie, mert ily módon nem fog tévedni — fejezi be vezércikkét Tuk Jakova. A román minisztertanács elfogadta az egyéves gazdasági tervet Az Állami Tervbizottság elnöke a román miniszertanácson előterjesztést tett egy általános, az 1949.re szóló gazdasági terv kidolgozására. A minisztertanács elfogadta a javasla Itot és megbízta az Állami Tervbizottságot, hogy készítse el az álalános gazdasági tervet. A bányászok bérharca az árak új felszökkenésének küszöbén még szilárdabbá, még egységesebbé vált A devalváció utáni napon — miután Lacoste munkaügyi miniszter pontosabban még nem körvonalazott ,megtorló" intézkedéseket helyezett kilátásba — újra feszültebbé vált a helyzet az északi szénvidéken. A sztrájkvidékek lakossága a csendőri osztagok visszavonását követeli. Vasárnap tartották a Köztársasági Tanács — Franciaország felsőháza — tagjainak választását megelőző úgynevezett elektori választásokat. A szavazásnál a Modri-Giacomibi-féle új választási törvény érvényesült, amely lehetővé tette, hogy a munkáskörzetekben több szavazat kelljen egy elektor megválasztásához, mint a reakciós körzetekben. így tudták elérni, hogy olyan területeken, ahol a Kommunista Párt a kápvlselőváiae®fásokon a Szavazatok 36—10 A szakszervezeteknek nagy érdemük van Magyarország újjáépítésében A moszkvai rádió a szakszervezeti kongresszusról Éjfélkor ér leesett: A francia bányászok a karhatalom visszavonásáig felfüggesztették a bányák biztonsági szolgálatát A Loire-völgyi és a Mosel-megyei bányavidékeken a rendőrség fokozódó erőszakossággal lép fel a sztrájkolók ellen. Több helyen könnyfakasztó bombákat használtak. A rendőri beavatkozások következtében a Bányamunkások Szakszervezete elhatározta, hogy a rendőri erők teljes visszavonásáig minden francia szénbányában felfüggesztik mind a földalatti, mind pedig a felszíni biztonsági szolgálat ellátását. . Amiről „beavatott körök" már régóta suttogtak Franciaországban, amit e suttogással szemben a Queuillekormány az elmúlt hetekben többször is „megcáfolt“ — végül mégis bekövetkezett. Vasárnap leértékelték a francia frankot. A hivatalos lapban rendelet jelenít meg, amely — bonyolult pénzügyi előírások köntösében — valójában a frank devalválásáról intézkedik. Maga a rendelet három pontból áll. Az első pont szerint a dollár árfolyamát az eddigi hivatalok és szabadpiaci árfolyam közötti középárfolyamon állapítják meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy dollárért hivatalosan is 263 frankot adnak, az eddigi 214 frank helyett. A frank értéke telve 228 százalékkal csökkent. A második pont elrendeli, hogy a dolláron, svájci frankon és portugál escudón kívül minden egyéb pénz árfolyamát, (tehát az angol fontot is) ezentúl minden hónap elején állapítsák meg. A megállapítás alapja egyrészt az illető pénznemnek a dollárhoz való viszonya, másrészt a dollár párisi középárfolyama. Ezzel nyíltan is bevallja és szentesíti a Queuille-kormány azt, ami lényegében eddig is megvolt a mindennapi gyakorlatban: a francia, pénzügyi rendszer szolgai függését a dollártól, az Egyesült Államoktól. Végül az intézkedés harmadik pontja szerint a németországi francia zónában használt frank két anyaországbeli franknak felel meg. Ez a kétféle árfolyam tág teret enged a spekulációnak.★ Mi volt a frankdevalváció célja? A kormány szerint: az export fokozása. A francia kormánykörök „érve“ az, hogy az ország a magas árak miatt nem állta az exportversenyt: a régi valutaárfolyam mellett a kivitel egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. De megadja-e a devalválás ezeket a nehézségeket? Ideig..óráig csökkentheti, de megoldani nem tudja. A frank értéke a devalválás eredményeképpen csökkent, ami azt jelenti, hogy Franciaország exportcikkeit olcsóbban adhatja el. Pillanatnyilag tehát versenyképesebb lesz. (Ez egyébként főkép az exportját szintén fokozni akaró Angidlnak jelent majd komoly versenyt, hiszen Franciaország kevés árut visz ki dollárterületre.) De a leértékelésnek ez az exportfokozó szerepe csak teljesen átmeneti jellegű lehet. A frank értékének 22,5 százalékos csökkentése ugyanis azt is jelenti, hogy Franciaországnak többet kell fizetnie a behozott árukért. S mivel a behozatal döntő részét az USA szállítja, a devalválás tulajdonképpen azt eredményezi, hogy Franciaországnak az eddiginél 22,5 százalékkal többet kell fizetnie az amerikai áruért. A behozott árucikkek és nyersanyagok árának ez az emelkedése végső soron megdrágítja a francia árukat, tehát emelkedik a francia exportcikkek ára is. Ebből pedig az következik, hogy a devalválás exportfokozó hatása hamarosan teljesen semmivé válik. • A kormány érvelése tehát hamis. Mit hát az igazság, kinek az érdekét szolgálja az intézkedés? Mindenek,előtt az amerikai töcéseket, akiknek a parancsára végrehajtották. Szolgálja azzal, hogy a dollárnak — a fonttal és más valutákkal szemben — kivételes helyzetet biztosít a francia piacokon. Itt felment a dollár értéke, tehát az amerikaiak dollárért az eddiginél olcsóbban vásárolhatnak Franciaországban. Ugyanakkor a Franciaországba szállított árukért 22,5 százalékkal több frankot kaphatnak. Szolgálja másodszor is azzal, hogy élesebb versenyt támaszt az angol exportnak. Márpedig minél nagyobb nehézségei vannak Angliának az export terén, annál inkább rá van szorulva, ki van szolgáltatva az amerikai „segítségnek“. Végül amerikai érdekes szolgál azzal is, hogy megkönnyíti az amerikai tőke behatolását Franciaországba. Az amerikaiak — legalább is a devalválást közvetlenül követő időkben — olcsóbban tudnak érdekeltségeket szerezni a francia gazdaságban. A devalvációt az amerikai nagytőke diktálta. De a francia tőkésosztály is jól jár vele. A tőkésosztály kezében a pénz leértékelése újabb eszköz arra, hogy az ország gazdasági nehézségeinek terhét a munkás,osztály, a dolgozók vállára rakja át. Ez volt az egyik fő célja az első januári devalvációnak is. Azt megelőzően, decemberben a munkások béremelést harcoltak ki. A devalváció nyomában bekövetkező áremelkedés — amely azóta több mint 36 százalékot tett ki — nemcsak semmivé tette a béremelést, hanem még súlyosbította is a francia dolgozók nyomorát. Ugyanez a cél most is. A francia munkások most értek el 15 százalékos béremelést. Nos, a dévai,váció nyomán ugrásszerűen emelkedik például az Amerikából behozott szén és búza ára. A szén, a búza és a többi amerikai áru áremelkedése nyomán számítani lehet az árszínvonal általános emelkedésére. Ez pedig a francia dolgozók már leszorított életszínvonala ellen jelent újabb támadást K. J. Frank leértékelés a francia dolgozó bőrére A jugoszláv rendőrség csak a Szovjetunió után kémkedik — írja egy amerikai lap Az United States News and World Report című folyóirat „A jugoszláv rendőrség nem törődik az amerikaiakkal, mert csak az oroszok után kémkedik” cím alatt közli egyik tudósítójának jugoszláviai útjáról szóló jelentését. Az amerikai laptudósítót az osztrák határtól Belgrádig hétízben tartóztatták fel, de azonnal tovább engedték, mihelyt igaz°lta, hogy amerikai. „A látogató első benyomása Jugoszláviában az, hogy katona államban van. Ez az egyetlen ország egész Európában, ahol 25 mérföldet sem haladhat az ember valamely főbb útvonalon anélkül, hogy fegyveres katonákkal ne találkoznék." Az amerikai tudósító megfigyeléseiből két következtetést von le. Az első az, hogy minden intézkedés elsősorban a Szovjetunió és a Vele szövetséges államok ellen irányul. A második pedig az, hogy ,,az amerikaiak és más nyugati nemzetiségűek, valamint jugoszláv barátaik szabadabban vehetnek lélekzetet, mint a háború befejezése óta bármikor’’. A Prágában megjelenő marxistaleninista Nova Borba írja: A belgrádi Politika október 6-i Számában jelenti, hogy Tito fogadta Erin Johnstont, az amerikai filmipari társaság elnökét. Az Associated Press erről így ír: „Johnston, a „Mopex“ amerikai filmköviteli társaság elnöke Titoval folytatott kétórás beszélgetése után kijelentette, hogy Jugoszlávia és az Egyesült Államok között létrejött az egyezmény, amely szerint Jugoszlávia a jövő évben 20—25 amerikai filmet vásárol. Jugoszlávia „ filmeket dollárral fizeti.” A külföldi küldöttek is felszólalnak a Szaktanács csütörtöki üzemi gyűlésein A Szakszervezeti Tanács nagygyűléseiket tart október 21-én, csütörtökön a budapesti üzemeikben. WM sportcsarnok d. u 4 cm. Ellőadó: Hokis József, a Vasas Szakszervezet főtitkára, Louis Sailland, a Szakszervezeti Világszövetség főtittkára. Ganz vágón fél 5, Pierre Lebrun, a Francia Szakszervezeti Tanács titkára, Piros László, a Szaktanács főtitkára. MÁVAG 5-kor Leonid Szolovjev, a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsának titkára, Apró Antal, a Szaktanács főtitkára. LAMPART, Kőbánya, fél 4-kor Wal Hanninsztoff, a Biolt Vasmunkás Szövetség országos titkára, Gács László, a Népszava szerkesztője. Standard, 5 órakor Francisek Zupka, a Csehslovák Szaktanács alelnök©, Szántó Miklós, a Szaktanács kultúrosztályának vezetője. Ganz Hajógyár fél 5-kor Blokijl, az egységes Holland Szakszervezeti Szövetség elnöke. Vince József, a Szaktanács szociálpolitikai osztályának vezetője. Láng Gépgyár fél 5- kor Kassimir Witaczewski, a Lengyel Szaktanács elnöke. Horváth Mihály, a Szaktanács szervezeti titkára. Hoffherr 4-kor Nikola Ionescu, a Román Vasutas Szakszervezet elnöke, Kocea István iparügyi miniszter. Fegyvergyár, Soroksári út, fél 5, Piásko Damjanov, a Bolgár Szaktanács elnöke, Nemes Dezső, a Szaktanács titkára. Goldberger. 3-kor Irene Piwowa**ska, a Lengyel Textilmunkások Szakszervezetének alelnöke, Ratkó Anna, a Textil Szakszervezet főtitkára. Szuggyantaárugyár, 3-kor Qimo Kocani, az Albán Szaktanács főtitkára. Harustyák József, a Szaktanács elnöke Polgári Serfőző, fél 5-kor, Liu Niag Yi a Kínai Szaktanács alelnöke Forgács Pál, a Szaktanács külügyi osztályának vezetője Wolfner Bőrgyár, 5-kor. René Verhoodt, a Belga Szaktanács elnökségi tagja, Frank Rudolf, a Szaktanács propaganda-osztályának helyettes vezetője. Állami Áruházak (Vasas Székház), 7-kor. Fernando Sanz, az Olasz Szaktanács főtitkára Ratkó Anna a Texta Szakszervezet főtitkára Központi Távíró Hivatal, 2-kor, FIP* Apell a német Tribüne főszerkesztője.