Szabad Nép, 1948. október (6. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-28 / 249. szám
6 A GÖRÖG DEMOKRATIKUS HADSEREG KÉT ÉVE ZAOLTa, október 28-án van két éve annak, hogy Markosz tábornok vezetésével megalakult a görög demokratikus hadsereg főparancsnoksága. Ez a nap fordulópont volt a görög nép életében, amely 8 éve küzd megszakítás nélkül előbb az olasz és a német fasiszták, majd az angol és az amerikai imperialisták által támogatott görög reakció ellen. A görög nép, amely a Görög Kommunista Párt irányításával hősiesen — és sikeresen — küzdött a náci megszállók ellen, nem tűrte, hogy Hitlerek bukása után az imperialisták Görögországot a nácikat kiszolgáló Caldarisz, Zervasz és más görög fasiszták segítségével demokráciaellenes támaszponttá építsék ki és megakadályozzák a görög nép felemelkedését. A háborúban edzett partizánok ismét a hegyek közé vonultak, hogy onnan indítsák meg harcukat az ország felszabadításáért. A helyi pariszdnesojjortok 19116 júniusában körzeti parancsnokságokat létesítettek, majd az 1316 decemberében megtartott karnis népszavazás után — amellyel az angolszászok visszaültették trónjára a népet elnyomó királyt — a scörZet parancsnokok as AntidiaSziabeli Baka faluban tartott értekezletükön elhatározták a további eredményesebb hadviselés érdekében a központi főparancsnokság felállítását. 29116 október 23-án a főparancsnokság megalakulásával és központi haditerv kidolgozásával a görög demokratikus hadsereg a modern hadviselés igényeinek megfelelő tevékenységet kezdet. A főparancsnokság kesébe vette a hátország megszervezését is. A harcosok katonai tudásának és politikai tájékozottságának emelésére körzeti altiszti iskolákat és központi tisztiiskolát létesítettek. A harcokban minden erejükkel részt,vesznek az ifjak és a nők is. Az asszonyok nemcsak az egészségügyi szolgálatban és az utánpótlás megszervezésében, hanem a tényleges hadviselésben is kitüntették magukat. Az átszervezett demokratikus hadsereg megtartotta a partizánok mozgékonyságát és számtalan helyi jellegű harci sikeren kívül, eddig négy döntő győzelmet aratott: meghiúsította az amerikai tüzérséggel és légierővel támogatott athéni kormány 1948-as tavaszi és őszi hadjáratát, az 1948 tavaszi ruméliai offenzívát és legutóbb csúfos vereséget mért a Grammesz-hegységben támadó monarcho-fasiszta hadseregre. A június 15-én kezdődött grammoszi támadás 10 hétig tartó véres harcok után a demokratikus hadsereg teljes győzelmével végződött: a monarcho-fasiszták 10.000 ember veszítettek. A Markosz tábornok vezette demokratikus hadsereg e két év alatt bebizonyította, hogy valóban a nép többségére támaszkodik és a szabadságáért harcoló népet sem dollárok, sem fegyverek tömegével nem lehet legyőzni. Agörög néphadsereg harcosai járhatatlan terepen üldözik az idegen zsaldban álló kormány szétzsáló osztagait A kopár görög hegyvidéken a szabadságharcos nők egy golyószőrős csoportja tör előre Markosz tábornok katonái a harcok ritka szüneteiben, hevenyészett tábori színházban előadásokat rendelnek a sebesültek és a polgári lakosság szórakoztatására $ 1 * 5 r !» CSÜTÖRTÖK, 1948 OKTÓBER 58 ,,/K magyar színész eknek azon az úton Lel! jármofor amelyet a moszkvai Jűvész Színház mutatott meg Ünnepi díszülés a TSemzeti Színházban A moszkvai Művész Színház ötvenéves fennállásának jubileuma alkalmából a magyar színházak szerdán ünnepélyes diszülést tartottak a Nemzeti Színházban. A színpadot erre az alkalomra vörös drapériával díszítették, a háttérben hatalmas felirattal: ,J£öszöiitjiik az ötvenéves moszkvai Művész Színházat!’' Alatta balról Sztaniszlavszkij, jobbról Danesenko hatalmas arcképe diszette a hátteret középen a Művész Színház jelvényével, a „sirály“-lyal. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség soraiban megjelent a kormány képviseletében Ortutay Gyula, közoktatásügyi miniszter, a Szovjetunió részéről Puskin budapesti szovjet nagykövet. A műsort Horváth Ferenc szavalata vezette be, utána Sennyey Vera Sztaniszlavszkij emlékirataiból olvasott fel részleteket. Somlay Artur a magyar színészet nevében mondot meleghangú szavakat, majd Gobbi Hilda felolvasta Major Tamásnak a Művész Színház moszkvai cassünnepélyén elmondott üdvözlő beszédét. Bóka László a kultuszminisztérium nevében szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a Művész Színház megalapításának éve egybeesik a minszki márciusi kongresszus évével. Hont Ferenc előadásában ismerette a moszkvai Művész Színház fejlődésének történetét és hangoztatta, hogy a magyar színészeknek azon az úton kell járniok, melyet a moszkvai Művész Színház mutatott meg. A Nemzeti Színház táviratban üdvözölte a jubiláló színházat. A sürgöny Szöveg.t Bajor Gizi olvasta fel. — A haladó világ egyre teljesebben felszabaduló, egyre eraberebbé váló népe, amikor a színházban saját életét, küzdelmének tükörképét látja mindig egy kicsit Sztaniszlavszkij színházában érezheti, magát. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy immár a magyar Nemzeti Bamház is ezsilatek a színházaknak sorába tartozik. ünneplő szeretetünkkel köszönjük ezt most a moszkvai Művész Színháznak,— mondja többi között a távirat. A dísszülés befejezéseként Jákó Pál, a Színész Szakszervezet főtitkára szólalt fel skiosztotta a színházi, művelődés legeredményesebben dolgo Barták a ,,Kiváló munkáért” kitüntetésüket: Gobbi Hildának, Gábor Miklósnak, Linger Ferencnek, Radnócz Lászlónak, Kemény Lászlónak, Sándor Jenőnek és a pécsi tájszínház vezetőjénk, Horváth Jenőnek. A színházak munkaversenyének elismerő oklevelét Budapestem a Numineti Sz.-. ház, vidéken Vértes Károly társulata kapta. Utána díszelőadás következett: a Nemzeti Színház társulata Gorkij ,Jegor Bulicsov és a többiek’’ című drámáját adta elő. Az ünnephez mindenben méltó, lelkesnangú el-A szovjet sajtó vezércikkekben és tanulmányokban méltatja a moszkvai „Gorkij” Művész Színház fennállási v.k 50. évfordulóját. A Pravda vezércikke megállaptja, hogy a színház jubileuma egyszersmind a szovjet művészet, a szocialista kultúra ünnepe. A színház hatalmas szerepet játszott az orosz nemzeti kultúra, a demokratikus eszmék terjesztésében, ugyanakkor tevékenységében elérte a művészi szépség legmagasabb színvonalát. Ez ■ a kultúra azonban még mindig fejlődik, mert alkotó szellem hatja át, s a kommunizmus megvalósításáért küzdő szovjet népek legmélyebb törekvéseit tükrözi. Az Isvesztija hangsúlyozza, hogy a moszkvai Művész Színház világviszonylatban is a színművészet legkiválóbb művelői közé tartozik. A Nagy Októberi, Forradalom szárnyakat adott a színház fejlődésének és felszínre hozta az igazi művészet alkotó erejét. A Szovjetunió, Legfelsőbb Tanácsa a „Szovjetunió Népművésze” címet adományozta a jubiláló színház művészei közül Olga Androvszkajanak, Alexander Gribov-nak, Klaudia Blanszkaja-tak, Vladimír Jersov-nak, Borisz Ivanovstnak, Viktor Sstanyickj-nek, Vaszilij Topomov-iak és P. Sevcsenko-nak; további 18 színművészt az „Orosz Szövetséges Szovjet- Köztársaság Népművésze” címmel; nyolc művészt pedig az „Orosz Szövetséges Szovjet-Köztársaság Hirdet meg Művésze” címmel tüntettek ki. Ugyancsak a jubileum alkalmából Benin renddel tüntették ki Bogoljubov-ot, Bolduman-t, Kedrov-ot, Olga Kripper-Csehova-1, Pruskin-t, Sztyepanovoit és Jankin-t, a Munka Vörös Zászlórendjével pedig Androvszkajat, Bjelokurovot, Baudim-t, Verbicki-t. A színház negyed-félszázada működő 40 művészének és műszaki munkájának ezenkívül átnyújtották a Művész Színház repülő sirályt ábrázoló emlék jelvényét. A sirály — ez díszíti a színház függönyét ,s — a megnyitókor bemutatott Csehovdarab, a „Sirály" hatalmas sikere után lett a színház jelképe. Ugyanezt a jelvényt juttatták el a Művész Színház több régi barátjának, így a többi között Marija Csehova-nak, a nagy író nővérének és Jekaterina Preskova-nak, Maxim Gorkij özvegyének. adás közönsége fel-felnögö tap- val, Sulyok Máriával, Bánky Zsuzsá. sal köszöntötte a kiváló együtt. val, Gobbi Hildával, Ilosvay Katalintest. élén Somlay Artúrral, as - nal, Básával, Rajczyval, Gáborral ás ezúttal bemutatkozó Majláth Mária-l Makláry Zoltánnal. c/fe eíjiaz imn fal nip, iauiepíi a moszkvai Művész Színház ataeniaes Iiuláílását „Estére jóbarát érkezik...44 (Banutaléa (Víaszíníiánbatt Közel a svájci határhoz, kétezer méter magas hegy tetején, egy idegszanatóriumban ütötte fel főhadiszállását a francia ellenállási mozgalom egyik csoportja. Róluk szól Jacquis Companeea és Iván Noé darabja. A cselekmény érdekes, fordulatos. Bátor a vállalkozás, amelyet „Gérard kapitány” és partizán társai végrehajtanak izgalmas, lebilincselő a kaland, melynek során leleplezik a közéjük befurakodott német kémelhárító tisztet. A nép szabadságharcának fénye feljut ide a havasi szanatóriumba is, de az ellenálás igazi hősei, a legendás kommunista maquisardók mégsem úgy élnek képzeletünkben, mint ahogy Companeez ée szerzőtársának tóba rajzolta őket. .......Ha kell, megteszem újra ...” — cseng a fülünkbe Aragon verséből az, egyik kivégzett kommunista utolsó szava. ,,Hazámért és pártomért ... halljuk szüntelen Eluard, Triolet s a többiek műveiben a maquigárdok jelmondatát, s ott látjuk őket mindig, ahol a harc leghevesebb, hegyeik között vagy párisi ablakok mögött, de mindig együtt azokkal, akiknek szabadságáért küzdöttek: a francia nép fiaival. Az „Estére jóbarát érkezik" szerzői azonban nem a francia ellenállás igazi hőseit, a kommunistákat mutatják. A h©ly és a szereplők kiválasztása megvonja a darab művészi korlátait is. A nagy drámák mindig ott születnek, ahol a valóság a legforróbb, a leggazdagabb, nem pedig havasok idegszanatóriumaiban. Compatteez és Nos hősei mögött nem állnak ott a legbátrabb maguik százezrei, jellemükbe nincs bajpítva a „Kivég- Zaittfis Pártja" tíz- és zSinier mártírjának hőscsé ce. Ezért maradnak rokonszenves voltuk ellenére felületes és kissé hűvös figurák, ezért nincs irodalmi hitelessége a darabnak, a figuráknak. Az előadás, a rendező — Maiton Endre — igyekszik segíteni a bajon. Ennek köszönhető, hogy nem Gerard kapitány szerelmi válsága, nem a bolond Sacha lelkiismereti gyötrelmei, vagy a többi elmebeteg hátborzongató szimptómái kerülnek a darab középpontjába, hanem maga a harc, amely naiv és pantrogizó, de érdekes és magával ragsitó. Kiemelkedő, nagy színészi teljesítmények nemkápráztatják el a nézőt, de az együttes játéka színvonalas, jóütemű és stílusos. Magával ragad Tolnait Klári molerlszívű, érzékeny lányai,skja, megdöbbentő Justh Gyula mániákus őrültje, mulatságos Szilágyi Bea bolond bárónője. Rokonszenves Bárdi, György a maquisard kapitány szerepében, jó lehetne , Iéfi Sándor is, ha nem akarna nőst faragni a német tiszt visszataszító figurájából Rózsahegyi Kálmán néhány mondata, megindító, jó karakterfigura Gáti József Sachaja és Somló István főorvosa. A fiatal Pálos György nagyon tehetséges, de kissé egyszerűbbnek kellene lennie, jól oldja meg feladatát Gombassögi Frida, Göncöl János, Dózsa István és a kis Örkényi Éva. A szép díszletet Neogrády Miklós tervezte,a fordítást Zsoldos Andor jól sikerült munkája. M. M. A magyar kulturáns Szülöttség hazaérketett Bukarrestből A magyar-román művelődési egyezmény végrehajtásáról vegyesbizottsági tárgyalások voltak Bukarestben. A tanácskozásokon résztvevő magyar küldöttség Nógrádi Sándor elvtárs, miniszterelnökségi államtitkár vezetésével Szerdán délelőtt a menetrendrzerű bukaresti gyorsvonattal visszamérkezett Budapestre. KULTÚRHIRADÓ ANKÉT LESZ A BÁBJÁTÉKOKRÓL Írók és képzőművészek részvételével csütörtökön fél 8-kor a Mesebarlang-káosztanazban. A mégis szélesen !, bábjáték irodalomi, képzőművészeti és színházi vonatkozásait tárgyalják meg bemutató keretében. Érdeklődőket szívesen látnak belélpődíj nincs. (Fauray Ede utca 35.) BIGYASt.nOM.IX EST lesz csütörtökön a MAiAt-kultúrteremben, a Magyar-Román Társaság rendezésében. Közreműködik a Tér.sasan Bartók Ada-vegyeskara, a Postás Zenekar, a Magyarország Román Kultúrszövetség Übe csoportja, s a Horváth Árpád, színészkollégium szíjdiszn-együttese. Részédet mond Szirmai István elvtárs, ország. Bűülési képviselő, a MRT főtitkára. (Delei, utcát fél 5.) HERBERT MARSHALL, az ismert angol filmrendező rövidesen Magyarországra érkezik a közoktatásügyi minisztérium és az Országos Filmhivatal vendégeként. A magyar filmművészeti körökkel folytatandó megbeszélései során levetítik elötte a Tűz" és a „Valahol Európában” című filmeket.