Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-03 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! t ; SZABAD NÉP hétköznapi péidányszánsa _ 295.030-re, a vasárnapi 204.00(^01 350.000-re emelkedőit Ganas-vagóngyári bizalmiak levele a dolgosók új viszonyáról a termeléshez VI. ÉVFOLYAM. 253. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZERDA, 194« NOVEMBER 8 KÍNAI TANULSÁGOK - EURÓPAIAK SZÁMÁRA Csang-Kai-Sek északi frontia telies összeomlás előtt áll A demokratikus hadsereg Mukden bevétele után Sanszi tartomány fővárosát ostromolja (V. M.) Kínát szemelték ki annakidején az amerikai imperia­listák kísérleti terepül háború utáni hódító terveik megvalósítá­sára. Miért éppen a négyszázötven­milliós keleti birodalmat? Mert népe 1931 óta úgyszólván szaka­datlan harcban volt a japán fasisz­ták ellen. Azt remélték, hogy ka­tonái kifáradtak, a nyomor közöm­bössé tette az embereket ama esz­mék iránt, amelyekért tizenöt évig harcoltak. Az éhínség évente száz­ezerszámra szedte áldozatait, az infláció tombolt, egyszóval az amerikai tábornokok Kínát tartot­ták a békéért és függetlenségért küzdő népek frontjában a legsebez­hetőbb pontnak. Kína „marshallizálása“ már akkor megkezdődött, amikor a világ még nem is ismerte a hivatalos Mar- shall-tervet. 1946 elején Truman elnök az amerikai vezérkar akkori főnökét, Marshallt küldte el bizal­mas személyi feladattal Csang-Kai- Sek tábornokhoz politikai tanács­adóként. Ez volt Marshall tábor­nok első politikai szereplése. Nyo­mában megjelent a szokásos kísé­ret: kereskedelmi és politikai ügy­nökök, provokátorok és tengerész­gyalogos egységek. Az amerikaiak kölcsönökről, „Kína felépítéséről“, — és természetesen a „nyugati de­mokrácia“, a „véleményszabadság“ megvédésének szükségességéről tárgyaltak, — hiszen ez „szív­ügyük“ a világ minden táján- Köb­ben hétmilliós hadsereget szervez­tek, amellyel megindították a tá­madást az elsősorban Északkíná- ban tömörülő, a japánok kikerge- tésében döntő szerepet vállaló sza­badságharcosok ellen. Kezdetben tnég hadijelentéseket sem adtak ki, hiszen a harc szerintük csak ban­dák, guerillacsapatok, egyes lázadó csoportok ellen folyt- „Néhány hó­nap alatt végzünk a kommunisták­kal — jelentette ki fennhéjázóan 1946 nyarán Csang-Kai-Sek az amerikai sajtó képviselőinek, — ha megkapjuk a megfelelő támoga­tást“ — fűzte hozzá szerényen. Az USA nem is fukarkodott a tá­mogatással. 1948 január elsejéig Csang-Kai-Sek több mint régy- milliárd dollár értékű segítséget kapott; fegyvert, élelmet, nyers­anyagot. A „támogatásért“ Kína minden vasútvonala és a kínai ipar 62 százaléka az amerikai trösztök kezére jutott. Marshall első „tüneményes“ po­litikád szereplésének nem kis része volt abban, hogy a Wall Street urai 1947 januárjában az USA kül­ügyminiszterévé léptették elő, „Az USA legkiválóbb távolkeleti szak­értője“ — ahogy Marshallt Ame­rikában nevezték — kínai szerep­lésén felbuzdulva nekilátott, hogy Európában is megkeresse a maga Csang-Kai-Sek-jeit és Kuomin- tangjait, az* amerikai nagytőkések külpolitikájának engedelmes esz­közeit. De közben Kína egén egyre vészterhesebb felhők tornyosultak az imperialisták fölött. Marshaliék tervében valóban minden tökélete­sen vágott, hiszen Csang-Kai-Sok tábornoki klikkie. a földesursk. a szolgálatukban álló hivatalnoki kar nem haboztak az ország elárulá­sának útjára lépni, hogy a külföldi imperialisták segítségével megvéd­jék uralmukat. Csak egyről feled­keztek meg az amerikai stratégák; a kínai népről, amely a Kínai Kommunista Párt vezetésével nem azért harcolt tizenöt évig a japá­nok ellen, hogy utána Csang-Kai- Sek és Marshall jármát vegye nya­kába. A kínai nép folytatta a har­cot szabadságáért és függetlensé­géért. Ennek a harcnak eredmé­nyeképpen ma pánik és rettegés tört ki Csang-Kai-Sekék táborá­ban és — newyorki jelentés szerint — mély aggodalom az amerikai tőzsdéken. Hétfőn felszabadult Mukden és ezzel egész Mandzsúria a néphad­sereg uralma alá került, amely már betört Sanszi tartomány fővá­rosába is, Csang-Kai-Sek miniszter- elnöke benyújtotta lemondását. Néhány nappal ezelőtt Santung fővárosának elfoglalásakor száz­ezer embert vesztettek a kormány­csapatok. Csang-Kai-Sek kénytelen volt bevallani, hogy „bomlásnak indult hadsereg osztagai közül mind többen állnak át a néphad­sereg oldalára.“ A hivatalos jelen­tésekből kitűnik, hogy a Kuomin­tang csapatok két év alatt 2,641000 embert vesztettek. Jel­lemző a kormányhadsereg harci szellemére, hogy a felszabadító nép­hadsereg egyetlen hadifogságba esett katonájára 208 Kuomintang hadifogoly jut. A néphadsereg egy év alatt 150 reakciós tábornokot ejtett foglyul. A felszabadított terület jelenleg 2,355.000 négyzet- kilométer, vagyis Kína egész terü­letének egynegyede (Franciaország területének négyszerese). A fel­szabadított területen 168 millió ember él. ,A kép vigasztalan —- kesereg a New York Herald Tri­bune —, milliárdokat költöttünk Kínára, da tízszer ennyi segítség sem volna elég Csang-Kai-Sek helyzetének megszilárdítására. íme a kínai polgárháború mér­lege. Marshall bölcs tanácsadásá­nak, az USA támogatásának meg­érett a gyümölcse. De vájjon Csang-Kai-Sekék kudarca különös „kínai tragédia“? Nem, hiszen kí­nai mintára kellett volna megol­dani — az ameriksiak "redeti el­képzelése szerint — az egész világ- helyzetet. És Kina valóban példa lett, de nem úgy, ahogy azt az im­perialisták gondolták. Kína „mar­shallizálása“ megbukott, mert a külföldi imperialisták és a hazai reakciósok lebecsülték a nép ellen­állását, a kommunisták harci el­szántságát. És vájjon gondolhat-e bárki józan fejjel arra, hogy amit nem sikerült megvalósítani Kíná­ban, azt el lehet érni a százeszten­dős harci hagyományokkal rendel­kező francia proletariátus, va«y a hősi olasz nép akarata ellenére? A kínai példa, másra is figyel­meztet egyes felelőtlen, kalandor politikusokat. A haladás erői nemr csak gazdaságilag, politikailag és diplomaciailag állanak a reakció fölött, hanem, a harckészségist ille­tően és katonailag is. A kínai kommunisták a háború után a bé­kés újjáépítés, a nép nyugalmának érdekében együttműködést ajánlot­tak fel Csank-Kai Sefcéknek, de ezek az amerikaiaktól felbiztatva, önhittségükben visszautasították ezt a javaslatot, terrorhoz folya­modtak. gyilkoltak és végül bol­gárháborút provoká’tak. Saját- magúk ásták meg sírjukat. Elpusz­tulnak, megsemmisülnek és ugyan­ié*/ jár mindenki — legyen az Moch. De Gasperi. Marshall, vagy De Gnüie-tábornok, bankár, v-w „szocialista.“ miniszter — aki a nép akaratával, a történelem fejlő­désével szembehelyezkedik. A kínai háború legújabb fordu­latai hatalmas tanulságot jelente­nek a világ számára. A szabadság­szerető népek erőt, bátorságot, hi­tet merítenek a kínai nép hősies harcából. Az ingadozók tanulhat­nak Csang-Kai-Sek kárán. Az el­lenség pedig a kínai reakció sorsá­ban saját sorsa beteljesedését lát­hatja. A kínai demokratikus hadsereg felszabadított /, Mukdent és ezzel Mandzsúria, Kína ipari központja teljesen a demokratikus erők kezébe került- A 22—25 hadosztályból álló szétszórt kormánycsapatok helyzete teljesen reménytelen- A BBC jelen­tése szerint Mukden felszabadítása után a demokratikus hadsereg tovább nyomul előre és Taiuant, Sanszi tartomány fővárosát őst,romolja. A Kuomintang-csapatik északi frontja teljes összeomlás elölt áík Egyes hírek Szerint Csang-Kai-Sek a lemondás gondolatival foglalkozik. Mandzsúria teljes felszabadulása, nak híre a nyugati hatalmaik kor­mányköreiben mély megdöbber.é-t keltett. Az Associat ’d Press szerint az Egyesült Államoknak szembe kell nézniök a „hidegháború” első nagyobb vereségével. A New York Herald Tribune arra céloz, hogy Amerika erőforrásai is kimerülhetnek és kijelenti, hogy az eddiginél tízszerte nagyobb segítség sem lenne elég a. Csang-Kai-Sek-féle uralom megmentésére. Az Associated Press hangsúlyozza: washingtoni illetékes körök szerint a demokra- tikus_ hadsereg egy év alatt felsza­badítja egész Kínát, vagy Kuomin­tang: területén is demokratikus kor­mányt kell alakítani. Megbukott Kína marsfíallizálásának terve Az angol jobboldali sajtó nem -;s igyekszik leplezni, hogy Csang-Kai-Sek kormányának hely­zete reménytelen. A Times vezércikke szerint a nagy­ipari fontosságú Mandzsúria elvesz­tése Dél-Kína szempontjából js érez­tetni fogja hatását. A Daily Mail Így ír: .»Has a néphadsereg elfoglalná Kindt, es a történelem, legnagyobb csapását jelentené a nyugati hatal­makra”. Pierre Courtade a l’Humani ében irt cikkében hangsúlyozza, hogy a hadsereg, amely Mandzsúriá­ban megadta magát, az ameri­kai külügyminisztérium hadse­rege. A dollármilliók, a fegyverszállítmá- nyok és az amerikai tanácsadók kudarcot vallottak a nép akaratával szemben. Kina na rshallizálá sónak terve megbukott. Ebből a szexpont. bél — írja Courtade — a kínai nép győzelme a világ minden független­ségért küzdő népének győzelme, a béke győzelme is. A Monde, a fran­cia külügyminisztérium félhivatalosa megállapítja, hogy a kínai demo­kratikus hadsereg sorozatos győzel­mei bizonytalanná teszik Csang-Kai- S'k számára a Közép-Kína feletti uralmat is. Csang-Kai-Sek kormánya bomlás­nak indult. Vong-Ven-Hao miniszterelnök be­nyújtotta lemondását. Ugyan­csak lemondott Van-Yun-Vu pénzügyminiszter is. Csang-Kai-Sek elfogatta Ve-ht- Huang tábornokot, a mrnazsuriai kínai csapatok főparancsnokát, aki megszökött a veszélyeztetett Mukdcn- ből. Nankingban. a K’ionvntmg-Kina fővárosában pánikhangulat uralko­dik. Számos magasrangú tisztviselő elmenekült a városból. Nyiltan be­szélnek arról, hogy a kormány más városba teszi át székhelyét. Az amerikai kormány újabb gyors­segéllyel próbálja a bomlást fé­kezni- Washingtoni jelentés szerint 5 millió dolláros gyorssegélyt bocsátott fegyvervásárlás céljá­ból a nankingi kormány rendel­kezésére. Az észak-kínai Csingtau kikötőbe két repülőanyahajóból, két könnyű cirkálóból és nyo'c torpedóromboló­rból álló amerikai hajóhad futott be. Az amerikaiak mOst már teljes nyílt­sággal kezükbe veszik a hadjárat vezetését. Nankingban amerikai ka­tonai tanácsadó testületet állítot­tak fel, teljes ellenőrzési joggal­Béketüntetések Burápasxerte A népek harca a békéért a világ minden részében nagy lendülettel fo. lyiik. Vasárnap Olaszország minded nagyobb városában a Szocialista Párt; békegyülést rendeseit. A gyűléseken résztvevő tömegek élesen állást foglaltak a nyugati Unióhoz való csatlakozással szemben. A Norvég Kommunista Párt felhí­vást intézett az ország népéhez és figyelmeztette, hogy a skandináv ál­lamokat is be akarják vonni az ame­rikai vezetés alatt álló katonai tömbbe. A Párt felhívja a norvég népet, hogy harcoljon a békéért és nemzeti függetlenségéért. Ne engedje, hogy az ország idegen hatalmak hídfőjévé váljék. Dániá­ban a tömegek mind fokozottabban szállnak szembe a kormá.ny háborús politikájával A Dán Kommunista Párt felhívásában hangsúlyozza, hogy a dán dolgozók szembeszállnak a Szovjetunió elleni háborús ké­szülődésekkel. Hollandia, több városában kormány, ellenes tüntetések voltak. Tüntetés a londoni USA nagykövetség előtt Londonban az amerikai nagykö­vetrég elet. hétfőn nagyarányú tün­teti® volt a vád alá. helyezett 12 ame­rikai kommunista vezeti mellett. „Vigyétek haza bombázóitokat”, ,.Lc a hazug és kihívó vádakkal'> — kiál­lták a tűni-tök A Daily Worker Manchesterben békeértekezleiot tartott, amelyen több mint félmillió angol mun­kás képviselői jelentek meg. A Teleprcss varsói jelentése sze­rint a lengyel püspöki kar vasárnap felolvasott pásztorlevele fontos vál­tozást jelez a katolikus egyház állásfoglalásában a lengyel népi köztársaság törekvéseivel kapcso. latban. A pásztorleveíet a püspöki karnak még szeptemberben tartott w'ocláwi értekezletén fogalmazták meg és aláírta a nemrég elhunyt Hlond bíboros, továbbá Sapiehci érsek és Lengyelország 21 püspöke. A pász:or]evél hangsúlyozza, hogy a püspöki kar „a régi Wroclawból, Szilézja fővárosából“ szól a kato­likus hívekhez­örömmel állapítja meg, hogy Szilézia, Pomeránia, Warna és Mazury visszatért Lengyelország­hoz. A pásztorlevél közlése szerint a pápa a nyáron kijelentette Sapieha érsek ejőtt, hogy a Vatikán sohasem foglalkozott Lengyelország nyugati Irat árainak kérdéseivel. A Telepress közleménye hangsú­lyozz!, hogy ez a kijelentés ellentét­ben van a pápának a német püspöki karhoz intézett levelével, amely tá­mogatásáról biztosította a német re. vizionistákat és h-ngsúlyozta, hogy a pápa ellenzi Lengyelország nyugat: határait. A lengyel püspöki kar pásztorleve­lében új hangot jelent az a parasz­Rettie, az építőipari vasmunkásul* képviselője hangsúlyozta, lehet, hogy az angol munkások is hamarosan olyan helyzetbe kerülnek, mint a franciák. A békegyülés egyhangú határozatot fogadott el, amelyben az atomfegyverek betiltásátt n jegy. verke zés csökkentését, a Szovjet­unióval és a népi demokráciákkal vájó kapcsolatok kiépítését követeli. Ugyancsak vasárnap ünnepelte a Daily Worker, az Angol Kommu­nista Párt lapja, új székhazának felavatását. Harry Pollitt, a párt főtitkára kijelentette, hogy a Daily Worker az angol nép ügyéért har­col. Marcel Cachin, a l'Humanité fő- szerkesztője a francia munkásság üdvözletét tolmácsolta. Hewlett Johnson, canterbury-i dékán kijelen­tette, rendkívül büszke, hogy a Daily Workerrei kapcsolatban álj és olyan helyzetbe« van, „amelyre min- den keresztény papnak büszkének kell lennie Rákosi elvíáts cikke a „Tartós békéért, népi demokráciáért1* legújabb számában A Román Távirati Iroda bukaresti jelentése szerint megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért” című lap legújabb száma. Maurice TKorcz elvtárs cikkében hangsúlyozza: Fran­ciaországot nem lehet rávenni arra, hogy háborút viseljen a Szovjetunió ellen. Rákosi Mátyás elvtára ,.-Ki­bontjuk a proletár internacionaliz­mus lobogóját“ című cikkében rá­mutat, hogy a nsgy Októberi Fórra- dalom megnyitója volt egy új kor­szaknak: a proletárforradalomnak, amely az egész világon felszabadítja a dolgozókat. G-oHwald, elvtárs, cseh­szlovák köztársasági elnök, cikkében kiemeli, hogy a nagy Októberi For­radalom segítette az osztrák-magyar monarchia népeit önállóságuk kivi- vásában. Az októberi szocialista for­radalom jelentőségével foglalkoznak Bierut és Ana Pauker elvtársak is. Wilhelm Pieck, a Német Szocialista Egységpárt társelnöke megállapítja, hogy a dolgozók a Szovjetunióban látják az elnyomás ellen és a béke érdekében küzdő erők központját. tokhoz és munkásokhoz intézett fel­hívás is, hogy a legnagyobb erőfeszí­téssel működjenek közre a lengyel újjáépítésben. A pásztoriévá! óv minden ka­tolikus hívőt attól, hogy „sötét elemek felbujtására meggondo­latlan cselekményeket kövesse­nek el.” Ez a pásztorlevél — írja a Telepress — első jele ami fc, hogy a katolikus egyház kezdi felismerni: elmarad a fejlődésben és elszigetelődik, ha fenn­tartja elutasító mag: tartását a kor­szerű fejlődéssel szemben. Újra eíhaJaczíotfák az Amerikai KP-veze ők perének íárgyalását A Telepres newyorki jelentés»- sze­rint az Amerikai Kommunista Párt tizenkét vezetőjének hétfőre kitűzött perét ismét elhalasztották. A tárgya­lás megkezdésének új időpontját no­vember 15-re tűzte ki a szövetségi bíró. New Y°rk állam szövetségi bíró­sága határozatával maga is elismerte, hogy az Amerikai Kommunista Párt cs vezetősége a ,,Reichstag felgyujtá- súhoz” hasonló választási színjáték áldozata. A bíróság épülete előtt nagy jőirieg tiltakozott a terv ellen. A lengyel püspöki kar felhívja a népei az újjáépítésben való részvételre

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék