Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-26 / 273. szám
PÉNTEK, 1948 NOVEMBER 26 SZABAD NÉPE Az országgyűlés elfogadta a jegyzői állások államosításáról szóló törvényjavaslatot A magyarcsehszlovák árucsereforgalmi egyezmény Az országgyűlés csütörtöki ülésén a vármegyei és községi állások állami állásokká való átszervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a jobboldal egyik pártja, a Barankovics-párt szónoka és egy ugyanebből a pártból kilépett és most „párton kívüli” képviselő ismét felhasználta az alkalmat a népi demokrácia elleni támadásra. Az önkormányzat védelme ürügyén — mintha az önkormányzat csorbításáról lett volna szó — nyíltan is és alattomosan is dicsőítették „a régi jó nemesi vármegyét”, a „kiválóan képzett régi jegyzőket” és úgy állították be, mintha a régi vármegyében és a régi jegyzőben testesült volna meg a múltban ,,tisztán és demokratikusan.** a népakarat. Sőt a Barankovics-párt szó-Zöld Sándor elvtárs belügyi államtitkár előadói jelentésében rámutatott, hogy egyes vármegyei és községi állások állami állásokká való átszervezése a népi demokratikus állam követelményeinek felel meg és egyben teljesülése a jegyzői kar régi óhajának. Nemzetgazdaságunk fejlődése tervszerűen és pontosan működő közigazgatást kíván. Ez csak akkor valósítható meg, ha az irányítás egységes, összefogott s a helyi szempontokon kívül döntően érvényesíti az országos szempontokat. A törvényjavaslat szerint a járások főjegyzői, járási jegyzői, továbbá a községi jegyzői, a közjegyzői, a közigazgatási, az adóügyi és a segédjegyzői állásokat állami állásokká szervezik át. Társadaalmi fejlődésünk üteme megköveteli, hogy minden helyre a legalkalmasabb embereket állítsuk. Ezt a követelményt csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a megüresedett helyek betöltésénél a döntés helyi érdeken felülálló szerv — jelen esetben a belügyminiszter — kezében van. A válogatás a jövőben nem kevés, hanem minél nagyobb számú jelölt közül történik. A kinevezési elv nem sérelmes az önkormányzatra, mert az önkormányzatok jelentőségét, az állami feladatkört elnöka odáig merészkedett a nemesi vármegye védelmében, hogy azt állította: „a múltban a vármegye, ha Mással nem, a passzív rezisztencia révén a függetlenség védője volt" és célzott arra, mintha a munkások és parasztok államában a vármegyére hasonló feladatok hárulhatnának. Az országgyűlésnek a Függetlenségi Frontba tartozó pártjai viharos jelenetek közben utasították vissza ezt a durva demagógiát. Az országgyűlés ülését Molnsár Imre elvtárs nyitotta meg, majd Hajdú Gyula elvtárs, igazságügyi államtitkár jelentést terjesztett be a büntető törvényszék fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Ezután került sor a napirendre látó funkciók betöltésének módja nem érinti. Zöld elvtárs beszámolóját a Függetlenségi Front pártjai lelkes tapssal fogadták. Ezután Kádár János elvtárs, belügyminiszter benyújtotta a magyar állampolgárságról továbbá a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslat részletesen felsorolja a magyar állampolgárság megszerzésének jogcímeit, szabályozza, hogy a magyar állampolgár milyen esetekben veszti el állampolgárságát. Kádár elvtárs benyújtotta a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot is. Jóború Magda elvtárs az alkotmány és közjogi bizottság jelentését terjesztené be a nők teljes egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat ügyében. Több más jelentés és egy rövid házszabály-vita lezajlása után áttértek a napirenden szereplő javaslat tárgyalására. Keleti Péter István (Barankovicspárt) támadta a javaslatot, ősi „demokratikus" jogintézményekre, a vármegyei és községi önkormányzatokra hivatkozott. Bzücs Ferenc (Parasztpárt): — Ma a magyar népnek nem kell harcolnia saját kormányával. (Viharos taps a baloldalon.) Keleti Péter István: — Nana. Nem lehet még valami „török veszedelem", képviselő úr? Vagy talán már elásták a háború magját? Ezekre a szavakra a baloldalon többen közbekiáltják: ,,Ez a képes beszéd hasonlít Mindszenty prédikáicióinak célzásaira! Tudjuk, mire gondol!” Keleti Péter István a törvényjavaslatot nem fogadta el. Tisza József (MDP) pártunk nevében szólt a javaslathoz. Megállapította, hogy a vármegyei és községi állások átszervezése újabb lépést jelent a feudális csökevények felszámolásában. A Barankovics-párt ezekre a szavakra viharosan kiáltozni kezdtek, úgyhogy az elnöknek meg kellett szólaltatnia a viharcsengőt. A törvényjavaslatot elfogadta. A vármegyeháza nem maradhat a reakció fészke A törvényjavaslathoz ezután még Kiss László (Kisgazdapárt) szólt hozzá és örömmel elfogadta. Dénes István (Balogh-párt) is elfogadta a javaslatot. Pócza Lajos (pártonkívül a Keletihez hasonló demagóg módon támadta a javaslatot és dicsőítette az „ősi vármegyét", mintha az a nép érdekeinek védelmezője lett volna és nem fordítva, az elnyomásé. A javaslatot nem szavazta meg. Zöld Sándor elvtárs előadó válaszában leleplezte Keleti Péter István és tárnái céljait. A zsírosparasztságnak ezek a képviselői a vármegyeház védelmével, az ilyenfajta „ősi jogok" fenntartásával azt szeretnék, ha ezek a szervezetek továbbra is a ,,passzív rezisztencia“ várai, maradnának. Más szóval a reakció főfészkei. Ezt védték a Barankovics-pártiak és Pócza s ezzel megmutatták, hogy szembenállnak a demokráciával. Az országgyűlés ezután általánosságban és részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Törvényjavaslatot szavaztak még meg az országgyűlési választói névjegyzék helyesbítésénk elhalasztásáról. A Ház pénteken tíz órakor tart ismét ülést. Zöld elvtárs: A jegyző a dolgozó nép érdekeinek képviselője lesz Nagyjelentőségű eseményről érkezett meg a hivatalos jelentés: Prágában aláírták a magyar-csehszlovák árucsereforgalmi egyezményt. Néhány nappal előbb írták alá azt a keret-megállapodást, amely öt évre szab irányt a két ország kereskedelmi kapcsolatának. Ez az új egyezmény a jövő év végéig részleteiben határozza meg a magyar-csehszlovák árucsereforgalmat. Mi ad ezeknek a megállapodásoknak különös jelentőséget? Természetesen elsősorban az, hogy gazdaságilag hasznosak mindkét ország számára, elősegítik, megkönnyítik gazdasági fejlődésüket. Magyarország fontos ipari nyersanyagokat és termelőeszközöket hoz be: a nehézipar számára kitűnő minőségű kokszot, vasércet, tűzálló anyagokat, szerszámgépeket, a bányászat részére bányafát, papíriparunk számára cellulózét, stb. Különösen ki kell emelnünk ezek közül a kokszot, nehéziparunk égjük alapvető nyersanyagát, amelyből Csehszlovákia egész szükségletünknek több mint a negyedét szállítja. A szovjet, cseh és lengyel szállítások együtt teljes biztonságot jelentenek e téren nehéziparunknak. Mi a mezőgazdasági cikkekben inkább szűkölködő Csehszlovákiának egyrészt fontos mezőgazdasági terményeket, másrészt fontos iparcikkeket, gépeket, vegyészeti és gyógyszeripari termékeket, izzólámpákat, rádiócsöveket, mérőműszereket, stb. szállítunk. Az egyezmény a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok komoly kiszélesítését jelenti. Ezek a kapcsolatok már eddig is jóval erősebbek voltak, mint a háború előtti években. 1938-ben behozatalunknak 6.7 százalékát tették ki a csehszlovák áruk, az első tervévben már 11.8 százalékát. Kivitelünkben még nagyobb ugrással: 4,1 százalékról 16,1 százalékra emelkedett a csehszlovákok által átvett termékek aránya. Az összes országok közül, amelyekkel az első terv évben külkereskedelmi kapcsolatot tartottunk, mennyiségben Csehszlovákia állt a harmadik helyen, a népi demokrácia országai közül pedig az első helyen. Az új egyezmény most a forgalom mennyiségének újabb erős emelkedését biztosítja. A 14 hónapos megállapodás kerete mintegy 28 millió dollár mindkét oldalon. Teljes végrehajtásával a forgalom jóval több mint másfélszerese lesz az eddigieknek-Persze, nemcsak egyszerűen mennyiségi kérdésről van szó. Az élénk magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom önmagában még nem új jelenség. Horthy- Magyarországnak az összes dumavölgyi országok közül éppen Csehszlovákiával volt viszonylag a legerősebb külkereskedelmi kapcsolata, különösen abban az időben, amikor a német imperializmus befolyása még gyengébben érvényesült. Az tette ezt már akkor is lehetővé, hogy a két ország sok tekintetben gazdaságilag kiegészíti egymást. Az együttműködésnek ma az ad különös jelentőséget, hogy két tervgazdálkodó, népi demokratikus állam kötötte. Csehszlovákia 1949-ben kezdi meg új ötéves tervének végrehajtását, mi hároméves tervünket hajtjuk végre és egy év múlva ugyancsak ötéves terv megvalósításának nagy munkájához látunk hozzá. Magyarországnak is, Csehszlovákiának is olyan a gazdasági szerkezete, hogy feltétlenül rá van utalva a külkereskedelemre. Nagyfontosságú kérdés tehát mindkét ország számára: mennyire tudja külkereskedelmével biztosítani nagyszabású terveinek zökkenőmentes végrehajtását, mennyire tudja külkereskedelmét is tervszerűvé tenni. Annál is komolyabb kérdés ez, hiszen egyre erősödik az amerikai imperializmus részéről az a törekvés, hogy megnehezítse a népi demokráciák számára a fontos nyersanyagok beszerzését, árufeleslegeik eladását a nyugati piacokon. Ha voltak hiányosságok a magyar külkereskedelem tervszerűségében, úgy annak nem utolsó sorban az volt az oka, hogy nem volt még mindig elég erős a külkereskedelmünk a tervgazdálkodó országokkal. A magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezmények különös jelentősége éppen abban áll, hogy — mivel évekre előre irányt szab kereskedelmi kapcsolatainknak — egyik szilárd alapja lehet mindkét állam külkereskedelmi terveinek. Az áruforgalom valóban tervszerű lebonyolítását előmozdítja a® is, hogy mindkét államban már nem kapitalistákon, hanem állami külkereskedelmi vállalatokon keresztül történik. Összefoglalva: a magyar-csehszlovák egyezmény egyik fontos pillére mind a csehszlovák ötéves terv zavartalan végrehajtásának, mind a mi hároméves tervünk időelőtti befejezésének, az új ötéves terv zökkenőmentes, eredményes megvalósításának. Segítője lesz mindkét országnak abban a harcban, amelyet az imperialisták ellen vív gazdasági függetlenségének megvédéséért. Alapja lehet a két tervgazdaság további összehangolásának, szilárd tervgazdasági együttműködés kiépülésének is. Az egyezmény megkötésével megerősödtek a magyar-csehszlovák gazdasági kapcsolatok. Ez pedig jelentős mértékben hozzájárulhat a két nép együttműködésének, barátságának elmélyítéséhez is. Az állami kezelésbe vett MAORT3 szabotőrök által összevásárolt és felesleges alanti leltári anyagok kiárusítását húszmillió forint értékben megkezdte. • drb írtál új Bnicfc személyautó beépített rádióval , Különféle farmotorc* Tát/* tu ökod* (személyautók Egysoros golyóscsapigyak Kétves golyóscsapágyak Kétsoros fix golyócsapágyak Ol dalnyomós golyóscsapágyak Síktárcsás golyóscsapágyak Kuplung golyóscsapágyak Kúpgölgós golyóscsapágyak Síktárcsás görgős golyóscsapágyak Görgős golyóscsapágyak Onbeálló eor golyóscsapágyaik Onbeálló golyóecsetpártyak Kétsoros önbeálló görgős golyóscsapágyak Tűgörgős golyóscsapágyak Cérsze csapágyak Kétsoros önbeálló görgős golyóscsap, ágyaik aludár szegecs vizes köszörűkő épületvasalási anyag öntöttvesető vízvezetéki idomdarabok cipészmüheelyfotózor elé a cipész varrógép, Singer szabó varrógép, Singer gyógyszerek fayenice-lap mnstabilan fekete porfesték fehér zománcfesték makenee nkkersárga porfesték Pompei vörös festék nemes szatmnóber szürke olajfesték zöld olajfesték olajkék porfesték uttrakék porfesték zöldplaj festék oxidsárga porfesték zöld porfesték lombzöld porfesték oxídzöld porfesték oxidvörös porfesték tábori fadobozos hordozható készülék 3/22 automata telefonközpont Clomat 4x30-as telefonközpont 10-es központ doboz 10-1s központ telefongyárt Lecarbon-elem és tartozékok HC-je L. B. központ C. B. 5-ös kapcsolóközpont L. B. 5-ös kapcsolóközpont 8-as vertikális központ Elevest priteg keraelőkászlet 10-es központ tároló telepfeszültségre érő (piros-fehér) postai távirókészülék süllyesztett ksportoló, IAK, bakelit süllyesztett kapcsoló Tumbler A kapcsoló n. Porcellán kapcsoló óndobos, 100 imm-es Ondoboz, 65 mm-es AP elágazó doboz kábel vészizoritólür—16. Ondoboz, 50 mm óndobos fedél stilly, kapcsolóhoz bakelit fedőlap Biztosító dugófej Süllyesztett dugóalja az N’ Mignon biztosító aljzat Gyűrűs közcsavar Biztosító dugó 6. AVas fakék köpömcsigához Kábelsaru, 50 mm Kábelsaru, SOmm ón karmantyú, 19 mm Karmantyú Onkarmantyú, 11 mm Porcelán köpenyesig® Metm reze thorog 90 mm Porcelláncsiga Porcelláncjiga mennyezetráma Fém mennyezetrózsa Porcellán mennyezetrámpattét D. G. 5-ös harang Süllyesztett csengőnyomó Üvegbúra robban átmentés lámpához Sebészeti vatta, 10 gr-oa Gázseb-csomag Szalagfűrész 10—15, 20—36 Fafúró 3 mm-es Gömbszájú fogó 4,5, 5, 9, Szalagfűrész reszelő, 6’‘-oe Asztalosbunkó Csókúp Ford-szerep Ford hengerfejtöműtée Ford szelepvezetőhüvely Ford rúgás csapszeg Különböző csapágyak Kapcsolószekrény légószirénához Köperszalag Opálgömb Hegesztőpálca Amerikai elektróda Henteskötény háromsarkú kendő Körömkere Kerch-motor, 8 hengeres Lanciamotor Stperer-motor Capitainimotor Gumisarokszeg Vörösréz kályhahanger Kpertralemezért öntöttvas fürdőkád W. C. csésze fayence mosdó W. C. tartály zománcozott aszt-jH tűzhely Boroahordó Ajtókilincs lÁdapánt Mosogató alaptelep Zuhany csaptelep Fürdőkádlánc Bűzelzáró Főcsap jelzőtábla VizaldebEömlőteles Kézi zuhanyozó W. C. húzó Csenépkályhaajtó Szúnyogháló Fürdőkád bűzelzáró Tükör Tükörajtó Fogas Tükörosivar W. C. siléadeszka Fayence világítótest Fayence fogkefe tartó Fayence szivacs tartó Fayence szanpantartó Fayence törülközőtrtó w. c. papírtartó W. C kefe hírkefs ruhakefe előrzobafoga* ernyűhartó porvédű ablakossippantyú cserépkályha csempe Érdeklődők írásbeli ajánlatát kérjük a MAORT Központi Iroda- Budapest, V., Roosevelt-tér 5 III.emelet, beküldeni pj VJ-t **■***• «£#** este 4+* t c -š t—% táj a U-j-t-f- oct Ot Lzj^d-Oz, a pttX ’P~: U. e Wire /