Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-03 / 253. szám

SZERDA, 1948 NOVEMBER 3 ISARHÓ NÉP " Vegyétek észre, hogy megváltozott viszonyunk a termelőeszközökhöz!" A Ganz Vagongyár bizalmi testülete a következőkben szólt a Győri Vagongyár ügyéhez: A Győri Vagongyár állapotairól szóló cikk felelevenítette bennünk azokat az eseményeket, amelyek gyá­runkban is előfordultak. Nem vol könnyű megbirkózni azzal az ellen­­állással, amely hangzatos jelszavakba csomagolva igyekezett: a legtöbbször illetéktelen bért biztosítani. Néha előfordult az, hogy jóindulatú tuda­t­lansággal találkoztunk, de a legtöbb esetben tudatosan károsították meg a közösséget. Nem vi­ts, hogy ebben m­i magunk is hibásak vagyunk, de az­ok az állapotok, amelyek a két párt egyesülése előtt minden egyes kérdésből politikumot formálvá lelhe­tétlenné tették az ügyek helyes kézbe vételét, voltak az okai alapvetően a hibáknak. Ha bárkinek a kérdése elő­térbe került, akkor abból azonnal a várt ügy teremtődött és ez lehetet­lenné tette a megfelelő elnézést. Csak akkor tudtunk megfelelő módon eljárni a kérdésekben, amikor meg­szűnt ez az áldatlan állapot, és már senki sem bújhatott a párt háta mögé, hogy az fedezze el . Megállapítottuk például, hogy a hengerrovátkoló üzemben állandóan 118 százalékot számoltak el. Amikor­­megvizsgáltuk a kérdést, akkor derült ki, hogy a két gépes termelésre meg­állapított norma mellett 3 gépen dolgoztak és ennek a termelését szá­molták el. Súlyosbította a helyzete-­ az, hogy az üzem művezetője maga is hozzájárult ennek a takar­galásához és még közvetlen kérdésünkre is félrevezetett, mert azt állította, hogy két gépért dolgoznak. Ezt az állapotot kifejezett utasításra sem szüntették meg, csak akkor, amikor már a vizsgálat után a gitárvesetőség adott más irányú utasítást. Más helyen előfordult, hogy a he­gts'-fő műhelyben egy segédmank.Is­­nének 1S2 százalékos teljesítményt számoltak el 3,83 forint -l. Ezzel a bérrel ált­­ában ezek eljashatók­, akik a varratok lesalakozását végzik. Amikor utánanézünk a drognak .Ha megkérdeztük a segédmunkásnőt, hogy mi az átlagos munkája, akkor közölte, hogy a dolgozók számára­ tejet hord, hegesztőpálcák­­ vételez,­­tehát egyszerű kézhez adó művel­etek­ben vett részt és nem teljesítmény­bérben dolgozott. Ugyanezen az ősz­­táliyon fordul elő, hogy a művezető „jó f­ű" akarván lenni, a hozzá bi­­osz'd­'ak'i­t ál'a­do­tt szembeál kotja a 'kilkvád­ával. Megje­lent, hogy egyszerűen rátelefonált a kalkulánsra ez-ah hogy ha nem kapják meg az „emberei" a kíván bért, az adott munkára, akkor „felküldi” a hegesz­tőket a kalkulációba. Mr fin pyflvirt­­r.dóvi vált, hogy Paeschl Márton mások ó­ta­ meg­érmétt pénzt jutta­tot­t jogtalanul egyeseknek, azon­nal hatállyal el kellett bocsátani a @/yá, kö-ykéből Előfordult a bérelszámolás meg nem engedhető formái közül az is, hogy egyik művezető a különböző he­lyeken dolg­ozó 4—5 csoport munka­­tárcáját összevonta és úgy számol­­andó el. Ez nyilvánvalóan azt ered­ményezte, hogy a kevésbé lelk­iisme­retes csoportok nem igyekeztek a munkával és így mások szorgalmából jutottak illetéktelen bérhez. Ugyancsak gyárunkban fordult elő olyan eset, hogy segédmunkások hiá­nyában az 5—8 forintos órabérrel dolgozó szakmunkások végezték a különböző munkákat, ami nyi­lván­valóan a munkafolyamat biztosítását jelentette és teljesen jóindulatú ön­tudatos cselekedet volt a szakmunká­sok részéről, akik meg is értették késő­bb, hogy olyan esetben, amikor ilyen munkákat végeznek, csak az alaperő­ bér ill­nek megfelelő, körül­belül 2­10 forintos bér számolható el. Ezek és ehhez hasonló esetek hív­ják fel a figyelmet arra, hogy az addiginál fokozottabb mértékben figyeljük a dolgokat és ráirányítsuk a műhelyvezetők figyelmét arra a tényre, amit minden józan embernek m­eg kell érteni: hogy nem a népszerűség foajhászasa a művezetők feladata, és haetenkink ha annak szüksége mutatkozik, vál­lalnia kell a meztelen tények bemuta­tását dolgozó társai felé. Súlyos hiba volt nem észrevenni a bérdemagógiá­­ban megnyilvánuló jobboldali agi­ciót, amely hangzatos jelszavakba burkolózva igyekezett elégedetlensé­get kelteni a dolgozók között. Amikor megláttuk ezeket a hibákat, azonnal összehívtuk a bizalmi testü­lete­­ utál pedig a műhelyekben dol­gozókkal beszéltük meg a kérdést. Megállapíthatjuk, hogy helyes volt ez a módszer, mert a józan érvek hatá­sára munkástársaink megértették hogy a, meg nem dolgozott munkabér csak látszólag jelezt előnyt még an­nak a számára is, aki kézhez kapja, mert közvetve élet­színvonalának rom­bolását idézi elő. A műhely- és csoport­értekezletek eredményeképpen megindult az eddigi normák átvizsgálása és ma már örömmel számolhatunk be arról, hogy az acélöntőde 26%-al, az agóöntvény- tiszt té műhely dolgozói átlag 20%-al szorosabbra kérték a normák megállapítását. Követték őket a Vagongyár­tás, az 506. kovács­­műhely, az 569. vasöntöde, a Szám­láló-gyári ellenőrzési csoport és leg­utóbb az 5­11. esztergályos műhely és a­ 585. gépműhely, amelyek önként kérték az általuk is helytelennek el­ismert norma 10—00 %-os szigorí­tását. Természetes, hogy ugyanilyen őszintén el kell mondanunk: nem teljes még ezen a téren a megértés. Vannak műhelyeink, hol még min­dig úgy érziük, hogy a tőkésekkel állnak szemben és szűk látókörük képtelenné teszi őket annak meg­értésére, amit már az előbb felsorol­tak tisztán látnak, hogy megváltozott a dolgozók viszonya a termelőeszközökhöz Ennek alapján világos, hogy meg kell változni a dolgozók mentalitá­sának is a termelés viszonylatához. Mi nem veszítjük el türelmünket és éppen a Győri Vagongyárban történt események fokozott mérték­ben igazolják, hogy helyes utat kö­­vettünk eddigi munkánkban, amely­nek eredményeképpen ma már sok helyen sikerült kiküszöbölni a hiba o­kat. Tovább kívánunk haladni ezen az úton. Bízunk benne,­ hogy ennek a kitartó munkának életszínvona­lunk emelkedésében biztos eredmé­­nye mutatkoznak majd. A Ganz Vagongyár bizalmi testü­lete nevében: Borsos Árpád főbizalmi, Pillér Elek u. k., Fekete Lajos, Szőke Lajos, Mi­­kolnyi János, Kelemen Kálmán, To­mas István, Marosi István, Pető Sándor, Varga Sár­­ier. Egyszerűsítik a főváros ügyvitelét Városfrisségü­gyi orvossá­g létesül A főváros egészségügyi kérdései­vel eddig a tisztifőorvosi hivatal és öt ügyosztály, a VII., IX., X., XI. és a XII. foglalkozott. Köböl Jó­­z­ef elvtárs, a fővárosi törvény­hatóság elnöke kedden délután fo­gadta őt sajtó képviselők. Közölte, hogy pártközi ét­­kezleten vitatták meg a főváros egészségügyi­ szerve­zetét és elhatározták, hogy az öss­­szes közegészségre vonatkozó ügye­ket a városegészségügyi ügyosztályba tömörítik. A tisztifőorvosi hivel.il is ide fog fertőzni.­­ A városegészségügyi ügyosz­tály felrdítása — mondotta Köböl elvtárs — lehetővé teszi egységes egészségügyi politika folytatását. Köböl elvtárs végül hangozt­a­t­i, hogy" a­ közigazgatás más területein is egyszerűsíteni fogják az ügyvi­telt és fokozzák ez ellenőriést, így elsősorban a fővárosi pénzkezelés, a kulturális és népművelési munka, valamint a közmunkák terület­én. A főváros átveszi az államfől azokat az eredményeket, amelyeket­ az a közigazgatás egyszerűsítése terén felmutat. Habfaul OT tagság után igényb­evehhető az OTI-orvos A múltban a mezőgazd­sági bizto­sítottak, ha igénybe akarták venni az OTI betegségi szolgáltatásait, 28 n­aps előzetes tagságot kellett iga­­zolniuk. Most új rendelkezést adott ki az Intézet, amelynek értelmében már 8 napi tagság is elég ahhoz, hogy heveny megbetegedések esetén '­7. OTI betegségi szolgáltatásai igénybe­­vehetők legyenek. A fiú: Mancika, csakhogy végre a karomban tarthatom. A gép: Azért úgy mellékesen az én karbantartásomról is gondoskodhatna. !l!ll!lt!!l!lll)l!lill!li!ii!ill!IIIIIIIiillllll!ílllliil!l!!ll!illllllli!llill!lllliliHlillllll!lil!lllillll!lllílllllillilil!ll!!illliII!lllllll 99Védelmet, munkát, megélhetést biztosítunk minden kiutasított magyar bányásznak“ A Bányász Szakszervezet a következő táviratot intézte a Francia Bányamunkások Szakszervezetének: A magyar munkásság teljes szolidaritással áll a harcoló francia bányamunkások mellett. A Bányamunkások Szakszervezete védelmet, munkát és megélhetést biztosít minden magyar munkásnak, akit a francia rendőrség az ottani küzdelemben való részvétel miatt kiutasít. Jó szerencsét! Magyar Bányamunkások Szakszervezet® Zgyerka János főtitkár A turubániai dolgozók és fiszellaitellé imsaels bénfészekék­ A Szakszervezeti Tanács a követ­kező közleményt juttatta el a la­punkhoz: Az ötödik hete sztrájkban álló francia bányamunkásság harcainak támogatására megmozdult a magyar dolgozó társadalom. Már a szakszervezeti kongresszu­­son megtörtént az első felajánlás, a Bányamunkás Szakszervezet részé­ről 100.000 forint összegben. Azóta az üzemek egész sorában indult moz­galom a proletárszolidaritás jegyé­ben és egymásután ajánlják fel kere­sőjük bizonyos számlé­ját, az impe­rialistákkal élet-halál küzdelmet foly­tató francia bányászok javára. Különösen ki kell emelnünk Tata­­bánya dolgozóinak átdozó­i készségét és nagy lelkesedését, amellyel ezt az ügyet felkarolják. A magyar dol­gozók növekvő politikai öntudatára vall, hogy megértették saját sorsuk, jövőjük összefüggését azzal a harc­cal, amelyet Nyugateurópa dolgozói vívnak az imperialistákkal és az azokat kiszolgáló kormányokkal. Megértik, hogy amilyen mértékben élesedik ez­ a harc, olyan mértékben kell erősíteni a munkások nemzet­közi összefogását és azt a segítséget, amelyet a felszabadult országok dol­gozói nyújtanak küzdő társaiknak. ★ A demokratikus magyar honvéd­­ség cs­ pattistei is, átérezve a fran­cia bányászsztrájk nemzetközi jelen­tőségét, zsoldjukból gyűjtést indítot­tak a francia bányamunkások ré­szére. A honvédelmi minisztérium dolgozói pedig egyhangúan elhatároz­ták, hogy fizetésük egy százalékát a francia bányászok sztrájkalapjának juttatják. ÚJ IDŐK IRODALMI INTÉZET újdonságai Olcsó bolti ár — szép kiállítás — építő irodalom Új magyar regények JOGSIK LAJOS MÁNDY IVÁN SOÓS MAGDA A fekete kecske A húszon­egyedik Láncszem A magyar és szlovák parasztok viz utca Egy gyárüzem és egy emberi lélek táját mutatja be a kitűnő író a a megváltozott szociális boldogság színhelye, amely mindenütt még. újjáépülését irja meg a tehetséges földreformot megelőző időben. fiatal író bátor, első regényében­ valósul, ahol az élet realitásait tudó. Ara kötve 20’.— Ft. másul veszik Ára kötve 20-50 Ft. Ára kötve 18.— Ft. Klasszikus irodalom —­művészeti irodalom — tudományos irodalom Ösztönök világa Homéroszi L’art Hongrois öröklés — ösztön — Sors­himnuszok sorozatának új kötetei gazdag tájé­koztatást nyújtanak Dr. Benedek István orvosprofesszor EGEI JÓZSEF műve a mélylélektan súlyos problé-Devecseri Gábor műfordításiban je. FERENCZY BÉNI másra ad izgalmas választ.­lent meg az I.Odysseiá­-val azonos művészetéről. Kötetenkint 32 oldal m­űmelléklet, színes műlap. Ára kötve 48.­— Ft. kiállításban. Ára kötve 18.50 Ft. Egy-egy kötet ára 12.— Ft. Új kiadások — állandó sikerek ERIC KNIGHT KARINTHY FRIGYES B. S. ALDRICH Lassie hazatért Tanár úr kérem! És lámpást adott A hűség és kötelesség, a jóság és A modern magyar irodalom mű­kezembe az Úr! emberiesség regénye. Észak-Amerika nyugati népvándor­folys­ó bölcsének immár klasszikussá lábának, a rögtöző generációnak küz­delmes, színes története. Ára kötve 21— Ft. vált kötete. Ára kötve 16.50 Ft. Ára kötve 16— Ft. Kaphatók minden könyvkereskedésben 10.788 helyet 1­4.309 munkaóra A Ganz Hajógyár Kossuth Lajos és Thomas Elek brigádja ismét szép példáját mutatta az igazi munkaver­­seny-szellemnek. A Thomas-brigád a Szaktanács XVII. kongresszusának tiszteletére el­vállalta és végrehajtotta a VII. számú tengeri hajó légvezeté­kének idő előtti elkészítését. Ezt az eredményt most túlszárnyalva, a Kossuth-br­igád a VIII. tengerihajó légvezetékének munkáját még rövi­­debb idő alatt fogja elkészíteni. Ha­sonló lendülettel folyik a munkaver­seny a hídműhelyi élőmunkásé-, a szerelő-, a gépműhely­- és a villany­­szerelő-brigád munkájánál is. Terv­szerű együttműködésük nyomán 10.188 munkaóráról 1X­9 órára csök­kenteték a „portáldarub” egyik munkamenetének idejét. A borsodnádasdiak határozata a selejtről A Szabad Nép vasárnapi száma be­számolt a Borsodnádasdon tartott ,,selejt-megbeszélés’‘-ről. A Borsod­­nádasdi Lemezgyár dolgozói most a hibák kiküszöbölése érdekében hatá­rozati javaslatban foglalták össze a legközelebbi tennivalókat. A tíz pont­ból álló határozat sorra végzi a hibák megszüntetésének gyakorlati módo­zatait, épp úgy, mint az ideológiai feladatokat. Megállapítja a határozat, hogy szükség van nemcsak a munka menetének megreformálására, hanem a továbbtanulásra, a szakképzettség továbbfejlesztésére is és éppen ezért szaktanfolyamokat fognak indítani. A határozati javaslat utolsó pontja pe­­dig így hangzik: Továbbfejlesztjük dolgozóink politikai öntudatát, h­ogy így a munkaverseny minőségi felmem­lésé­vel még inkább „ dolgozó ne­ste ” népi demokráciát szolgáljuk.

Next