Szabad Nép, 1948. november (6. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-13 / 262. szám

SZOMBAT, 198 NOVEMBER 18 SZJNBAD NÉPZ Négyszemközt a számlálólappal ! 28.000 ember felügyeletével, 15 vágón papíron. Szilveszterkor __________________kezdődik a népszámlálás Itt fekszik az asztalon a Szilveszter éjfélkor kezdődő népszámlálás főszereplője, a számlálólap, amelyet kivétel nélkül mindenkiről, nőről és férfiről, csecsemőről és aggastyánról ki leell majd tölteni. Nagyon könnyű dolog interjút csinálni a szánllálólappal. A máskor nehezen pergő kérdések maguktól adódnak. Csak végig kell menni a számlálólap rovatain, betűvetés nehezebben megy, sajátkezűleg kell kitölteniük a lapokat. Egyik-másik biztosnak többszáz kilométert kell majd megtennie az országnak azokon az eldugott sarkain és tanyavidékein, amelyek egymástól távol fekszenek hogy kitöltsék a körzetükbe tartozó 3—400 ember sziámi áló lapját. Háta, lib, napul felptti ? Hatalmas vagyonba kerül a népszámlálás lebonyolítsa!. A biztosok utazási költségeire, napidíjaira és a 16-féle kérdőívhez szükséges 15 vagón papírra, továbbá a kérdőívek kinyomtatására 30 millió forintot irányoztak elő. Idetartozik az is, hogy amíg azelőtt öt-hat évig tartott az összes adatok feldolgozása, most ezt az időt nagyon meg kellett rövidíteni. Egy amerikai vállalat 70.000 dollárért ajánlott kölcsönzésre statisztikai lyukasztógépeket. Ez azonban olyan drága ajánlat volt, hogy el kellett utasítani. Ehelyett 300 új munkaerő, és 1000 külső feldolgozót állítanak munkába és ennek a nagy apparátusnak a segítségével a legfontosabb adatokat már néhány hónap alatt, az egész népszámlálás statisztikai kimunkálását pedig öt év helyett két év alatt fogja elkészíteni a Statisztikai Hivatal. Sok más kérdést is feltesz a Számlálólap A többi között ezeket kérdezi: anyanyelve, iskolai végzettsége, Szakképzettsége, testi fogyatékossága, foglalkozásának tüzetes megnevezése, milyen időszaki mellékfoglalkozásokat folytat, van-e földhaszonbérlete, részesült-e juttatásban az 1945. évi földreform során? E kérdésekből akarják megállapítani: hányan is vagyunk, mit is csinálunk tulajdonképen, milyen népünk korszerinti megoszlása, milyenek lakásviszonyaink , milyen osztálytagozódásunk ? A feleletek a népi demokratikus Magyarország erejének,— annak a változásnak, amely a dolgozó nép esetében végbement— fogják hű tükörképét adni(láng) ülésénél helye és éve? 1868-ben születtem, amikor tartották Magyarországon az első népszámlálást A keresztelőm 1872-ben volt Szentpétervárott, a mai Leningrádban, amikor egy statisztikai kongresszuson a világ minden részéből összejött küldöttek megállapodtak abban, hogy a népszámlálásokat minden nullával végződő esztendőben, _ 1800, 1910, 1920, stb. — kell elvégezni s a december 31-i, Szilveszter éjféli helyzetet kell alapul venni. Ennek a nemzetközi megegyezésnek alapján szerepelnie kell minden olyan külföldi állampolgárnak az összeírásban, aki Szilveszterkor az összeírás helyén tartózkodik — kivéve a diplomáciai testület tagjait, — míg a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a népszámlálásiból kimaradnak. Ha tehát minden országban egyszerre végzik el a népszámlálást, nemzetközi viszonylatban is pontos statisztikai képet lehet kapni. E nemzetközi megegyezéstől eltérően nálunk azért rendezik a népszámlálást kivételesen 1948 Szilveszterén, mert a háború befejezése óta nagy társadalmi és gazdasági változáson ment át az ország. Népünk anyagi érdekei megkövetelik, hogy a változás felmérésével ne várjanak évekig. Családi állapota? Családom, a népszámlálások családja nagyon régi, még az ókorban Heródas rendelte el az elsőt- Voltak magyar őseim is, azok a népösszeírások, amelyeket 1784-től H. József rendeletére kezdtek meg. Nekem, mint számlálólapnak jelenleg 16 testvérem van. Mivel egy ilyen hatalmas statisztikai adatgyűjtést, mint a népszámlálás, csak nagyon alapos technikai felkészültség és hosszas előkészítő munka után lehet megtartani, felhasználva a népszámlálás szervezetét, azzal egyidejűleg különféle egyéb igazgatási összeírást is végrehajtanak Külön tudatkozólapokon állapítják meg, hogy hány lakás és lakásnak használható épület van Magyarországon, a nyíli az analfabéták, az iskolakötes gyermekek és a mindkét szemükre vakok száma. Ezekkel és az ellenőrzéshez szükséges nyomtatványokkal együtt összesen 16-féle kérdőívet készítenek el Foglaltan? Nem kevesebb, mint 28.000 számlálóbiztos foglalkozik majd a népszámlálás lebonyolításával, amely 1949 január 1-től a hónap közepéig fog tartani. Az egyik lakásba hamarabb jutnak el, a másikba később. Az egyik tanyán már az első nap megjelennek, a másikon csak 14-én. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, mindenképpen a Szilveszter éjféli, az „eszmei időpontban“ fennállott helyzetet kell figyelembe venni és ezek szerint, azokat a csecsemőiket, akik 2-án születtek, már nem szabad összeírni, ezzel szemben be kell jelenteni azoknak az adatait is, akik január 1. után hatak meg. A népszámlálással foglalkozó biztosok munkája, különösen a tanyavilágban, nem lesz könnyű. Mert amíg a városban feladatuk csupán a számlálólapok kiosztása és összeszedése faluhelyen és tanyákon, ahol a 50 éve fennálló prízsíprzerré bevezetett és ismert, közszükségleti cikket .gyártó, állandóan foglalkoztatott üzem, családi ok miatt társat keres Mérnök, technikus*, vagy műszakil képzettségű egyének jöhetnek nápuntáéba, 150—200 ezer Ft tőkével. „Komoly vállalat" jeligére TEXZEK hirdetőbe. Szervita-tér 8. Felmentették állásától és őrizetbe vették a fővárosi adóhivatal főigazgatóját Hivatali páncélszekrényében nagy értékeket és fasiszta iratokat találtak Farkas Kálmánt, a székesfővárosi adóhivatal főigazgatóját november elején felmentették e tisztsége alól. A felmentésiről szóló végzést november 11-én kézbesítették. Mielőtt erre sor került volna, váratlanul bizottság jelent meg Farkas hivatalában és felszólították, hogy nyissa ki a páncélszekrényt, mert rovancsolni akarnak és felül akarják vizsgálni működését. A páncélszekrényben a bizottság tagjai nagytömegű értéktárgyakat és sok fasiszta Iratot találtak. Minthogy a páncélszekrényben talált értkek eredetét nem tudta hitelesen igazolni és arról sem tudott számot adni, hogy a fasiszta iratokat miért őrizte a hivatali kasszában, Farkas őrizetbe vették. A nyomozás azt akarja megállapítani, hogy miként kerültek a páncélszekrényben talált nagy értékek Farkashoz és hogy milyen kapcsolatok fűzték a demokrácia, ellenségeihez. Farkas még a hírhedt városházi Wolff-korszakban került hivatalba és politikai pártfogói segítségével 1945- ig adóhivatali igazgatói rangba emelkedett. Az igazoltatáson Farkas ügyesen átcsúszott, mivel ,,igazolta”, hogy antifasiszta volt. Az igazolóbizottság mindössze megdorgálta Farkast azért, mert néhány évvel ezelőtt a hivatalban összeverie az egyik altisztet, mégpedig azért, mert az altiszt a kezében tartott poros adóhivatali főkönyvvel véletlenül hozzáért az adóhivatali igazgató fehér, nyári ruhájához és azt bepiszkította. Farkas ellen több feljelentés érkezett később és a nép bíróság elé is került, de ezt is megúszta. Magatartása a demokráciában sem változott és a székesfőváros közigazgatási vezetőinek feltűnt Farkas költekező életmódja és demokráciaellenes magatartása. A hivatali vizsgálat igazolta a gyanút és Farkas Kálmánt eltávolították a közigazgatásból, ahol a reakció többi ügynöke sem maradhat meg. Napi nyolc-tíz a*Íí munkás-pedagógusai , akik megfogadták a Párt hivő szavát Az Andrássy út 47. szám alatti diákotthon 85 szakérettségire készülő lakójából a hivatalos kimutatás szerint van egy, aki három családtagot, 11, aki kettőt és további 11 egy családtagot tart el. Október 12-e óta, amióta megindult a tanulás, egyre többen gondolnak ami, ami jön: az egyetemre. Pedig mindegyikük egyéves fizetésnélküli szabadságot kapott: ha, nem megy a tanulás, a gyár kapuja nyitva áll előttük. De bíznakbenne, hogy erre nem kerül sor. De ezek nyolcvanötén és a többiek mind, akik megkezdték az egyéves tanfolyamot, amely négy gimnáziumi év anyagára és az érettségire készíti elő őket, úgy érzik: fontos hivatást tölthetnek be, ha megfogadják a párt hívó szavát és pedagógusok, mérnökök, orvosok lesznek. Vannak közöttük lakatosok, vegyipari dolgozók, cukrászok, szabók, elektromosok, szerelők. Jöttek vidékről: Várpalota, Rispető, Szolnok, Pécs, Füzesgyarmat és a Pesti nagyüzemekből. Ebben a kollégiumiban mind tanárnak készülnek. A legtöbben, 45-en a magyar-történelem szakot választották, 18-an földrajz-élettant, 14-en matematika-fizikát, 8-an pedig általános iskolai magyar történelmet. Nem könnyű a tananyag , nem könnyű lépést tartani a hatalmas anyag diktálta tanulási tempóval. Napi 8, néha 10 órát tanulnak. Ebből 5—6 órán át új anyagot, a fennmaradó időben pedig a tanárok úgynevezett gyakorló órák keretében kérdezik őket ki a tanultakból. Matematika tanáruk Erdősi József, így összegezi az első hetek tapasztalatait: — Tanítok a dolgozók iskolájában, tanítok gimnáziumokban, de sehol nem tapasztaltam olyan munkafegyelmet, a tanulásnak azt a lelkes, önkéntes vállalását mint ezeknél , szakérettségire készülő munkásoknál. Itt nem kell semmiféle diákos-gyrekes ellenállást leküzdenem, hogy átadjam nekik a tudást. Nem nehezítik, könnyítik a munkámat. Hogyne könnyítették, amikor minden óra tágítja az ismereteiket és bizonyítja, nincs benne ördöngösség, meg tudják tanulni ők is, amit eddig csak a „felsőbb osztályok“ gyerekei tanultak. Sándor János 19 éves villanyszerelő, Nagy Lajos vegyipari szakmunkás, Fehér János lakatossegéd, a 17 éves legfiatalabb Mónos Imre és a többiek úgy érzik, új világ nyílott meg előttük. Még mindig nehezen hiszik el, hogy semmi más dolguk nincs, mint a tanulással törődni, hogy fülenek, takarítanak helyettük, hogy készen hozzák a reggeli tejeskávét, a déli húst, főzeléket, tésztát, az esti teát és felvágottat, hogy körülöttük mindenki segíteni akar nekik. Megalakították már a tanulócsoportokat és reggel fél 9-kor az egyik asztalnál Petőfi verseit, a másiknál a hangtan elemeit, a harmadiknál az összeadhatatlan általános számokat tanulmányozzák. Kezdeti nehézségek persze még vannak. Például az, hogy nem mindegyik diák kapott még füzeteket és könyveket. Itt és a többi öt kollégiumban a diákok javarésze könyvek nélkül, csupán sajnt -jegyzeteikre utalva kezdhettemeg a tanulást. Ma már jobb a helyzet: több mint 2000 füzet, 500 háromszöget, 300 vonalról 150 rajztáblát, 600 ceruzát osztottak ki az összes kollégium diákjai között. A könyvek kiosztása lassabban megy, de már 900-at azokból is kiosztottak. Az első hetek tapasztalatai mindenesetre bizonyíták: kevés a kultuszminisztérium költségvetésében tanszerekre és tankönyvekre előirányzott 56,000 forint. Vontatottan indul el az ösztöndíjak kiadásais, ma már azonban a szakérettségi kollégiumok 570 diákjából 441 megkapta a 300, 200, 80 forintos havi ösztöndíj felét A tanulás menetét zavaró apró bajokon pedig az egyes kollégiumok gondnoka, vezetősége, maguk a diákok tudnak a legjobban segíteni. Nem szerepel például a költségvetésben külön tétel a diákok fehérneműjének mosatására, az Andrássyúti kollégiumban a helyi költségvetés keretében mégis meg tudták oldani ezt a problémát. Hiányosak a kollégiumok könyvtárai is, de Fejtő Antal például az Andrássy útiban már öt példányban szerezte meg a Shell kőolajgyár könyvtárából, barátaitól Engels: „Család, ádam, magántulajdon” ekönyvét Szentkúti Gyula írja az Andrássyúti kollégium harmadik faliújságjának vezércikkében: „Mi, pedagógusjelöltek, az új szocialista társadalom nevelői kívánunk lenni.” Jó úton indultak el P. Zs. Csak az első 25 gyerek Iő neveltetése költséges...Jrlll&BBS "" fekteti ifiaie és ValadmeA számba igénytelen killiens, de annál „igényesebb" tartalmú könyvecske került a kezünkbe. Néhány idézet belőle elárulja, milyen célzattal íródott a Korda RT. kiadásában 1947-ben megjelent ,egyes oktatás” (jegyesek és házasságra készülő felnőtt ifjak és hajadonok számára írta Müller Lajos S. J.). „Gazdasági ételünk, főleg egyes társadalmi osztályok helyzete leírhatatlanul nyomorúságos és siralmas” — kezdi a jövő felé induló fiatalok lelki buzdítását Müller atya. Megtudjuk azonban, hogy nincsenek jóvátehetetlen bajok. A magyarságot ért bajokat is helyre lehet hozni, ha a fiatalok úgy készülnek fel a házasságra, ahogy ezt Müller atya elkép-zeli. Figyelemre millóak az elképzelései. A , ,paralonaság,ok’” elleni harc fokozatosan átcsap a demontráciaelleresség hangjába. Egy szúrás a protestánsokba, aztán jön a főbűnös: „A korunkban divatossá lett anyagelvű életfelfogás, amely úton-útfélen hirdeti: a gyermek manapság csak amolyan luxuscikk, amelyet csak felváltságos családok engedhetnek meg maguknak“. Szerencsére nem mindenütt van olyan rossz világ .Kanadában — írja Müller atya — nem ritka a húszgyermekes család és van anya, aki 56 gyerekkel dicsekszik ... hagyományos szokás szerint a 26-ik gyerek neveltetésének költségeit a plébánia fedezi’”. Niutanlóképpen minden okos házaspár előtt feltárulnak Amerika szépségei, ahol csak az első huszonöt gyerek költséges, a könyv végképp áttér a virágnyelvről a nyílt beszédre. Az utolsó oldalakon a jegyespár megtudja, hogy: ,Jóasztalain élünk otthon katolikus életet, ha gyermekeinket a közömbös, vagy hitetlen állami iskolák és egyetemek sárkánytorkába vagyunk kénytelenek dobálni. Az ellenséges áramlat folytán katolikus ember ma nem juthat álláshoz, hivatalhoz az országban ...“ Minden katolikus férjnek kötelessége — rendelkezik tovább Müller atya, hogy katolikus szellemű politikai párthoz tartozzál, és annak jelöltjére szavazzon! Megtudja még az ifjú pár, hogy a nemkatolikus sajtót (tehát az Új Emberen, a Szívújságon és a Hazánkon kívül minden egyebet) mint „pokolra csábító kígyókat“ nemcsak ki kell tiltani a család kis paradicsomából, hanem minden eréllyel,el is kell tiporni“, mert előbb-utóbb „megmételyezik a gyermekek, sőt (uram bocsá’) a cselédek lelkét is". A demokratikus sajtó — ez is kiderül a bölcs könyv 79-ik oldalán — minden gonoszságra kitanítja az embereket. „Nincs a tízparancsolatnak tétele, melynek áthágására ne izgatna”. Imé Müller atya tudománya. Értékeljük ? Követeljük betiltását ? Felesleges. A könyv magáért beszél. Ellenben nem felesleges ma sem és a jövőben sem egy kissé jobban utánanézni Müller atyáét jegyeseket és másokat oktató buzgalmának, amely mint látható, kiválóan összeegyezteti a „tudományt” a politikával, a valláserkölcsöt az uszítág és rombolás erkölcsével. SZÁBAD MSP Az angyalföldi pártszervezetes körzetének pártmunkása és ifjúsági vezetője voltam. Egy nagy elhatározás született meg bennem. Az, ami eddig nem valósulhatott meg egy munkásgyermek számára, mégpedig az, hogy katonatiszt legyen. Igen, a demokratikus néphadseregnek tisztje akarok lenni. Autószerelő vagyok s minden törekvésem az, hogy gépkocsizó szakciszt legyen belőlem. Mikor erre az elhatározásra jutottam, sokan próbáltak lebeszélni: — Ne menj! Nincs semmi értelme! — Aztán beszéltek arról, hogy milyen a katonaélet, nincs magánéleted — mondták, — állandóan egzedroztatnak s nem leszel soha szabad; el leszel zárva a külvilágtól s ócska, piszkos ruhában fogsz járni. Természetesen nem hallgattam az ilyen s hasonló beszédekre. Most Szentendrén vagyok s meggyőződtem arról, hogy mit jelent a néphadsereg tagjának lenni• Tíz napja vagyunk itt s már kétszer ■voltunk filmelőadáson s egyszer hult turelőadáson. A kiképzésről pedig nagyon sokat lehetne beszélni. Az alhadnagy bajtársunk, aki a kiképző tisztünk, a legjobb ,,pajtásunk", mindent elkövet, hogy ne szenvedjünk semmiben hiányt. Egzechrozásról és kitolásokról pedig szó sincs. Az alhadnagy bajtárs és a többi tisztbajtárs megmutatják nekünk, a jövendő tiszteknek, hogy milyen a demokratikus tisztikar, amely nem restél a legénységgel együtt játszani, sportolni, politizálni. Ezt azért írom, hogy mindenki tudja meg, hogy a régi horthysta szellemnek vége s az csak a multé. Kemény György honvéd A körúton egy Vegytisztító üzletben ki van írva, hogy 10% kedvezmény azélmunkásoknak. Ezt követendő példaként kellene odaállítani a többi üzlet elé és nymódon még szélesebb körben népszerűsíteni az élőmunkásokat és azt valóságos társadalmi ranggá tenni. Elvtársi üdvözlettel! Héti Zsigmond, Izabella-u 96. Olvastam a Szabad Nép-kampány sikeréről és örültem neki. Ezt az eredményt lehetőleg meg is kellene tartani. Mi, pestkörnyékről bejáró dolgozók, akik vonattal járunk reggel-este, nagyszerűen fel tudnánk használni időnket újságolvasásra, ha a szerelvények megfelelő világítást kapnának. A III. osztályú kocsikban azonban csak 1—2 lámpa pislákol, nagyobb részük teljesen sötét. Tudom hogy a feladatok elvégzése fontossági sorrendben történik, de ez szintét elég fontos lett már. Zalán és Pál cipészmunkás, Rákoscsaba Az Aranyellenőrző Bizottság nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy aranytárgyakat csakis az Állami Zálogház és Árverési Csarnok NV zálogházaiban szabad elzálogosítani. Más helyen történő elzálogosítás 10 évig terjedhető fegyházzalbüntetendő.