Szabad Nép, 1948. december (6. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-18 / 292. szám

SZOMBAT,­ 1948 DECEMIB att 18 SXALAP MÉP IMBMfIMBMINI mm Önköltség-csökkentés, egységes gyártási típusok, sorozatgyártás I£ossa elvtárs fontos bejelentései a WM műszaki konferenciája második napján Futótűzként terjedt el pénteken reggel a WM-ben a hír a csütörtöki műszaki konferenciáról. Akik résztvettek, büszkén, mesélték a részleteket, a felszokolásokat, a vitatott kérdéseket. A második napra, péntekire még csak fokozódott az érdeklődés. Ismét több mint félezren ülték körül az asztalokat a sportcsarnokban Csepel legkiválóbb dolgozói, majd álltak a mi­krofon elé. •A T­örzs­te­lep 1949 évi terve A pénteki ülést Újvári József ÜB -elnök nyitotta­ meg­, majd Korponai­­Gyula igazgató a Törzstelep 1949. évi műszaki feladatairól tartott elő­­adást. Hangoztatta, hogy az elmúlt év első két hónapjához viszonyítva a telep termelés© forintértékben 49 százalékkal, az egy órára eső­­ fo­­rintérté­k 43 százalékkal, a 100 fo­rint bérre eső termőié® 20 százalék­kal, emelkedett. A bérköltség 12 százalékos csökkenése mellett a dol­gozók átlagos keresete­ 20 százalék­kal emelkedett. Elmondta, hogy a telep jövő évi termelési tervében, a termelés 16 százalékos eme­lését, az egy órára eső termelés 20 százalékos emelését és az ön­­költség 9 százalékos csökkenté­sét tűzték ki célul. Fatují:já,k gépáilotT.áij.tzufaa.t ia, ugyanakkor a jelenleg­­32.200 alkat­résszé, 3100 mérettjen gyártott 140- féle cikk helyett a­ jövőben csak 79 cikket gyártana majd. Ez jelentő­sen elősegíti a sorozatgyártásra való ob­térást is. Végül elmondta, hogy a kutatómunka, kifejtesztésére kísérleti műhelyeiket létesítenek. Több, jobb és olcsóbb cikkeket! Táncos László kereskedelmi igaz­­ga­tó a gyár kereskedelmi feladatai­ról beszélt. Rámutatott a minőség, javítás és az önköltségcsökke­ntés kül- és belkeres­kedelmi fontossá­gára is. „A WMI egyre több, jobb és olcsóbb cikkel akarja ellátni döl­­ffozóknkat­”­ Jövőre már — a tavalyi 70.000-rel szemben — 120.900 kerékpárt, a könnyű motorkerékpárból 4000 helyett 8000-et, varrógépből 3—4000-e­t akarnak ter­melni. Valkó Márton, az ózdi vasgyár — Csepelről odaszármazott — munkás­­igazgatója beszámolt arról, hogy a jövő év­ végére felépül Ózdon Európa legmodernebb ércelő­­készítő üzeme. Ezzel a berendezéssel az olcsóbb ér­cTuc­rbol­ kefogísialani, m’nő-' vü .•A cél: tudunk majd gyártani. Hág­i László, a tör,azt lép helyette., igaz­gatója után. 7.1 törve bolgár keres­kedelmi attasé szólalt fel. örömét faiérte ki, hogy a WM. gyár ilyen fon­őrnek tartja a minőség javítá­sát, mert — min­t mondta­­— a WM gyár sok árut exportál Bulgá­ri­ába. Maleskovics Lajos elmondta, hogy a motorkerékpár üzemben a sorozatgyárt­ásra való áttérés követ­­keztében a fajlagos term­elé­st 80 százalékkal növelték. Jurek Aurél a motorkerékpár gyártás tökéletesíté­séről, Mezei Boldizsár a gépek át­­rendezőivel elérhető időm­e­nt­­ar­í­­tásról. Bori László a brigádanorg­a­lom fontosságáról beszélt. Közösen megérkezett a konferen­ciára Kossa István elvtárs iparügyi miniszter is- A hallgatóság nagy ünneplésben részesítette Koc­sa elv­­társat, amikor az emelvényre lépett. Óraműpontosságává kell tenni a termelést Bevezetőül elmond­a, hogy mint a mun­kaversennyel, ezzel a konferen­ciával is utat mutatott Csepel az­ or­szág dolgozóinak. Ezután rátért az előttünk álló feladatok ismerteségére. Nehéziparunk keresztmetszete szűk és európai viszonylatban nem is volt igazán nehézipar — mondta —a Ki­­széle­ténő nagyarányú beruházások­­kal már miagkezdődött. A feladatok között megemlítette az önköltség csökkentését, a sok­féle cikk gyártása helyett a szükséges típusok kialakítását és ezzel együtt a sorozatgyár­­ttásra való áttérést, mégpedig elsősorban a szerszámgép­­gyár­tásban. Elmondta Kossa elvtáns, hogy a gyártáselőkészítést sokkal jobban meg kell­­szervezni, minden termelési té­nyezőre pontosan ki kell dolgozni és szinte óramű pontosságúvá kell tenni a termelést. ,,Rá kell térnünk a® energia­ normákra is — mondta. — Ezen a téren még a j­ogi raci­on­álsabban termelő gyá­rainkban is nagy pocsékolás folyik." — Sokat beszélünk az önköltség­­csökkentésről is — mondta Kossa elvtárs. — Sokan azonban ezt félre­értik. Azt hiresz­élik egyesek, hogy a bérüket akarjuk csökkenteni. Aki ilyet hire­­tel, az hazudik. Mi az egy termelvénybe eső óráérl­eget akarjuk megváltoztatni. Aki az önköltséget a bérek csökkentésével akarja leszállí­tani, az szembe al­lja magát politi­kánkkal. Az önköltség csökke­­ntésére az iparügyi minisztérium kidolgozott egy általános tervet, amelyet az üze­mek majd részleteznek. Felhívta ér­rtem a dolgozók figyel­mét a bércsalásokra és arra, hogy aki jogosulatlan fizetést vesz fel, az megcsalja munk­atársait. „Szükséges, hogy a munkásság maga lépjen fel az ilyen csalásokkal szentben“. Ezután ez adminisztráció csökkentéséről, a bürokrácia felszá­molásáról, a minőségi normák és a minőségi átvétel bevezetésének szük­ségességéről beszélt. Megemlítette, hogy az új kollektív szerződés már n­em csak a munka mennyiségére, hanem minőségére is t­ekin­tettel lesz- Felhívta a brigádok f­igy­elmét, hogy az öthónapos munkaverseny be­fejeztével feladataik nem szűn­nek meg, vigyék tovább a jó szellemet és le­gyen céljuk minél több brigád meg­alakulásának elősegítése. Végül megemlítette a WM csőgyá­rat, gépgyárat és a Martint, mint ki­emelkedően jól dolgozó üzemeket, majd azokról az­ üzemekről beszélt , amelyek nem teljesítették a tervét. Hangoztatta: nem szabad többé elő­fordulnia annak, hogy rossz minő­ségű anyag menjen ki a gyárból és a WM európai hírnevét rontsa. — Csepelnek nagy része van abban, hogy ráléphetünk a szo­cializmus felé vezető útra. de mindezt csak az MDP vezetésével és szám­ításával érhettük el! Az osztályharc új frontján Újvári József IB alelnök a szak­­szer­vezeteknek a terv megvalósításá­val kapcsolatos munkájáról beszélt. — A mi gyárunkban a megalakult ipari szakszervezet egyik döntő fel­adata — mondta — hogy az osztályharc új frontján, a termelés területén mozgósítsa a dolgozókat a terv végrehajtá­sára. Tervgazdálkodásunkban elért eredmé­nyeink lehetőővé tették a beruházások értékének növekedését. A jövő évi beruházások négyszeres emelkedést mutatnak a mú­lt évihez képest. Elmondta, hogy az ipari­szervez­kedés szorosabbá teszi a kapcsolatot a fizikai és szellemi dolgozók között. Losonczy Imre, az Általános Üze­mek igazgatója beszélt az Általános Üzemek jövő évi műszaki feladatai­ról. Hangoztatta, hogy a harmadik tervévben a WM egy műszaki ész­­szerű-si­fzs segítségével 60 százalékkal csökkenti a fel­használt gáz önköltségét. A WM építési programjának kere­tében 30 üzem és 54 egyéb épület lé­tesül. A vita során dr. Verő Sándor ma­egyetemi tanár beszámolt arról, hogy a fémpor-kohászati kísérletek a jövőben nagyobb ütemben halad­nak majd. Az utolsó felszólaló, Pfeiffer Károly, az, energia osztály főmérnöke elmondta, hogy az ener­giaköltség a termelési költségek nem egészen 8 százaléka, szemben a két év előtti 20 százalékkal. vm­ezt. Népbundák — — 850 Ft-tól Gyermekbundák — 260 Ft-tól Sapkák, muffok stb. Előnyös fizetési feltételek a dolgozóknak!­rv Orr­ Ferenc utca­­i-II. Telefon: 180—033 és 182—288 és VII. Király idea 31. A házépítés új sztahanovista módszere terjedt el a Szovjetunióban. Külön­­böző munkákat (falrakás, ablakberukás, vízvezeték és villany­szerelés, padló­­zás stb.) párhuzamosan végeznek s így nagyon sok időt takarítanak meg. Képünk egy épülő moszkvai házat ábrázol Hllllllllll!ll!ll!lllll!lllll(lllllllliHlllilllllllilllltllllllllllllllllillll!l!lllllllfll(llllllilllllll!!lli!lll!lli!!lll!tllUlüllllllUI N api 6-12 ii<íKÍMlíj&$m&'í£ a dolgosélí 200.000 munkáson és magánalkalmazotton kivül közalkalmazotak, betegek és gyermekek is részt vesznek az 1949. évi akcióban A Gazdasági Főtanács legújabb battárper.sa szerint jövő évben az ál­lam 40 millió forintos költséggel 209.900 dolgo®) üdülésiét biztosítja. Ezek ipari és bányamunkások, keres­kedelmi és ma­gánalkalmazottaik. Ezeken kívül a közalkalmazot­tak (MÁV, rosta, stb.) üdülte­téséről külön gondoskodnak, a gyógyüdü­ltetést és a gyermekek nyaraltatását pedig az OTS, il­letve a népjóléti minisztérium in­tézi. Ezek szerint 164­4-ben lényegesen több dolgozó jut üdüléshez, mint az előző évben. Az üdültetési akciót a Szakszer­vezeti Tanács egyesügeben intézi, így azokat a dolgozókat, akiknek az üzeme nem rend­elke­zik üdülővel, ott helyezik el. Ittől még jut hel/ ré­szükre. Megállapíta­nák azt az ős®s­szeget is, amellyel a dolgozóknak hozzá kell járulniuk a költségekhez. Ez a fizetésük szerint napi 6, 9, illetve 12 forint. Jövőre egy rágás élelembeszürés lesz és így sokkal gazdaságosa­bbbá válik az üzemi ellátás. A Szaktanács magán panziókat is kibérel, ahol a dolgozók ugyanolyan feltételkk­el nyaralhatnak, mint az üzemek üdü­lőiben- Ez biztosítja a kisiparban dolgozók megfelelő nyári pihenését. A nyaralási idő alatt a dolgozók kul­turális igényeit is kielégítik: az érző­­dést kötnek két vándor színtársulat­tal, amelyek ké­t he­tenkén­t magas szín­vonalú előadásokat rendeznek a3 üdülőhelyeiken. A jövő évben január 1-t­ől decem­ber 31-ig tart a szabadságolási idő és ezért az üdültetési akciót az egész évre kiterjesztik. A szabadságra utazók bármikor meg­­kapják az 59 százalékos vasúti kői­vé®g­ényt. A Szakszervezeti Tanács tervbe vette azt is, hogy üdít­­­tési csereakciókat bonyolít le a gz­mszé­­dos népi demokratikus államokkal. Kötelező a házak rendbehozatala 30 millió forint hásratarolásra Három hónapja, hogy megkezdődött a lakób­érpótlék fizetés©, de a GF ha­­tárpárta értelmében az 1949-es év első nyolc hónap­­jában már ötven millió forint áll az építésügyi minisztérium rendelkezésére a külső és belső tatarozások lebonyolítására. A helyrehozásra szoruló épületeket polgármester javaslata alapján 12 épí­ésügyi minisztérium jelöli ki. Főleg két szempont a döntő: először a Sc-Rioro-atonosabb útvonalak mentén fekvő és ízléses, olcsó a tipisedény étkészlet 22 darab 101.5 forint 6 személyes üveg likőrös készlet — — 14.— Ft boroskészlet — — — 19.— Ft vizeskészlet — — — 20.— Ft a többségében munkások lak­ta épületeket hozzák rendbe. Természetesen a tatarozást nem egyes épületeken, hanem összefüggő útvonalakon végzik. Műszaki szervek érképezik fel majd a várost, hogy a legfontosabb munkálatokra elsőnek kerüljön sor. Mindenekelőtt azokat a lét­sítményeket hozzák rend­­e, ame­lyek a ház valamennyi lakóját érdek­lik, (lépcsőház, mosókon­yha, tető­­hiányosságott, kapubejáratok, eresz­csatornáik), de sor kerülhet a liftek helyreállítására is. A­z építésügyi minisztérium tör­vényelőkészítő osztálya már készíti is a megfelelő rendelettervezetet, amely kötelezővé teszi a háztulajdono­sok számára a megfelelő mun­kák elvégzését. Ha a háztulajdonos nem­ rendelke­zik elegendő pénzzel, a külső tataro­zást állam­i kölcsönnel bonyolítják le, a belső helyreállítási munkálatokat azonban a háztulajdonos saját költ­ségén lesz köteles végrehajtatni. Eb­­ban az esetben is részesülhet állami költséghozzájá­rulásban­. A kölcsönt, amelyet évi 5 és fél százalékos ka­mat mellett bocsátanak a háztulajdo­­nosok rendelkezésére, bekebelezik a házra és a házbérjövedelem, vala­mint a hő­­tulajdonos anyagi helyzete Szabja majd meg, hogy mennyi idő­ alatt kell visszafizetni. Ha a háztu­ l­ajdonos n­em hajlandó a szükséges tatarozást végrehajtatni, gondnokot, neveznek ki a munkálatok elvégezte­tésére. Felhívás Az OTI (MABI és Vállalati Pénztárait) biztosítottjaihoz! A Budapesti Kerületi Pénztár körzeti kezelőorvosai f. hó 15-től kezdve hétköznapokon 1­­. 3-tól 6 órá­t tartják tetí­tésrel Az Intézet kéri, hogy az igény­­jogosult családtagok (feleség, gyermek, stb.) és a keresőkép­telen (táppénzes) bet-_ a rendeléseket 3-tól 5-ig vegyék igénybe, hogy az 5—6-ig terjedt időben a körzeti orvos a mun­kából hazatérő biztosítottak rendelkezésére állhasson. fIDANTE“ karácsonya: a szélmszalom­ remeket Füst Milán Véletlen találkozások Kossuth-díjas nagy írónk örökbecsű novellád Kötve 2®.­Keszi Imre A sziget ostroma A kiváló esztétikus irodalmunk új útjairól Kötve 21.50 Hajnal Anna Füzes Egy népmonda költői tökéletes­­ségű feldolgozása Janovits István rajzaival, műnyomópapíron Kötve 16.“ Szimonov Umpdék és éjsekék A világsikerű Sztálin-díjas regény új, olcsó kiadása Kötve 23*50 Richard Wright Feketék és fehérek Néger Iró döbbenetes erejű regénye a színesek tragikus sorsáról Kötve 21.“

Next