Szabad Nép, 1948. december (6. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-21 / 294. szám

6 SZABAD HÍP KEDD, 1949 DECEMBERS! MI A VÉLEMÉNYE az üzemi hangversenyekről? Tanulságos közvéleménykutatás a munkásság zenei érdeklődéséről Alig van még egy ága a művészetnek, ahol a „művészet" jegyében annyi merényletet követnének el a tömegek ízlése ellen, mint a muzsika területe. A zene hatóerejénél fogva tehát kétszeresen döntő, hogy a dolgozó tömegek hogyan viszonylanak a zenei megnyilvánulásokhoz. Ez a felismerés irányította a Közvéleménykutató Intézetet, amikor a nagyipari üzemekben közvéleménykutatást végzett az üzemi hangversenyekkel kapcsolatban. Sesíz közül igaz. A munka során 1000 ipari munkásnál és 300, ugyanazokban az üzemekben foglalkoztatott értelmiséginek tették fel a kérdéseket. A megkérdezettek 90 százaléka olyan üzemben dolgozik, ahol üzemi zene- vagy énekkar, esetleg mind a kettő második- Ebben az üzemi zeneéletben vagy énekkari, vagy zenekari tagiként minden ötödik megkérdezett részt vesz. (Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy általánosan is ez az arányszám.) Számszerűtt a munkások aránya ebben a tevékenységben mintegy kétszerese az értelmiségieknek. A jövő közönségének kialakulása szempontjából jelentős kérdés, hogy a zeneéletben tevékenyen részt nem vevők közül mennyien és milyen mértékben látogatják az üzemi hangversenyeket. A statisztika azt mutatja, hogy minden ötödik megkérdezett, tehát 100 dolgozó közül 20 rendszeresen meghallgatja az üzlemi énekkar- és zenekar produkcióit. Arra a kérdésre, mi volt a véleményük ezekről a hangversenyekről, a következő kép alakult ki. Kiválónak találta a munkás hallgatóságból 17.2, az értelmiségiből 26.0 százalék, megfelelőnek 48.5, illetve 34.9 százalék, és nem megfelelőnek 2,8, illetve 1.0 százalék. (Voltak, akik nem válaszoltak.) A számok figyelemreméltóan beszélnek a munkásság fejlett kritikai érzékéről. (tzs imda után, nagy munkaszikista nap ákan külön vizsgálták meg a nem „házi", tehát az üzembe elléfogaó, főként hivatásos zenekarokkal kapcsolatos közvéleményt. A megkérdezetteknek mintegy fele hallgatott ilyen „külső” hangversenyt, amelyeknek tehát igen nagy a vonzóerejük. Arra a kérdésre, hogy mikor és hol legyenek az üzemi hangversenyek a következő a vélemény: túlnyomó többség a munkahelyen, az üzemben tartandó hangversenyek mellett döntet és csak másodsorban a kultúrterem, hajigyerelyterem mellett. A muu’-á'-ság kör'Vmn rom k’s s'om- ban (16,9 százalék) vetődött fel az a kívánság, hogy a lakásukhoz közel első helyen (kolóniában) legyenek a hangversenyek. Igen érdekes a hangversenyek időpontjára vonatkozó válasz A kialakult gyakorlat szerint eddig az üzemi hangversenyeket főként közvetlenül a munka befejezése után tartották- A közvélemény most is igen nagy mért akiben döntött emelje! (traumírás: 33.1, értelmiségi: 30.4 százalék), de ennél is ..több válasz szól a munkaszüneti napokon tartandó hangversenyek mellett (34.3, 369 százalék). Legkevésbé megfelelő időpontnak a® esti órákat tartják. ''-Jsntereternizió beszetei Kérdést intéztek a hangversenyre nem járókhoz is. A többség időhiánnyal magyarázza, a munkások közül sokan azzal, hogy messze laknak, vasúton kell hazajárniok. Csatig elenyészően csekély azoknak a száma, akik a zenéhez való „nem értés”-sel okolják meg távolmaradásukat. (Munkás 1.6, értelmiség 3,2 százalék.) A tanulni vágyást példázza, hogy a megkérdezettek többsége, munkásság és értelmiség egyaránt, a hangversenyek előtt tartandó ismeretterjeszt,ő bevezetők mellett fog. Zárt állást, sis mennyire megkapóan mutatja a munkásságnak a művészet iránti szeretetét, arra a kéreésre, hogy együtt kívánnak-e maradni a hangverseny után is az előadó művészekkel, a munkások hatvan százaléka igennel válaszolt. A számadatok mind arról szólnak, mennyire hasznosak, szükségesek az üzemi hangversenyek. Egyben figyelmeztetnek arra is, hogy főként a hivatásos együttesek és szólisták üzemlátogatásait még nagyobb tervszerűséggel kell folytatni, az eddigi — valljuk be — inkább csak alkalomszerű „kiruccanások" helyett. Haladó művész számára aligha lehet ennél szebb feladat..... (L. J.) Sztálinról... Sztálin elvtátárs ma 69 éves. A Moszkváimul Stílu ban megjelent, rövid életrajzából közöljük ebből az alkalomból az alábbi részletet: fsztálin elvtárs élbe és tevékenysége elválaszt’.tatlanul össze van kapcsolva tanítójának és nevelőjének, Vladimir Iljics Leninnek életével, hősies bolsevik pártunk történetével, a nagy szovjet nép történ®etével Sztálin elvtárs élete ezenkívül őszóta van kapcsolva a nemzetközi munkásmozgalommal és a gyarmati népeknek az imperialista elnyomás elleni nemzeti felszabadító harcával. A nagy vezérek, Lenin és Sztálin vezetése alatt növekedett és fejlődött a Kommunista Internacionále. Miként az I. Internacionále története elválaszt I ia ta l 'arm 1 egybe van forrva Marx és Engels névvel, ugyanúz van egybeforrva a III , a Kommunista Xrt'm&ci'mále töréne Lenin és Sztálin nevével. A Kommuoia Internacionále fontos ez Kp-t játszott az élenjáró munkások igazi munkáspártokba való tömörülése ügyeiben. Befejezvén történelmi szerepét, a Kommunista Intacionále a második világháború időszakában megszűnt. 1943 májusában a Kommunista Internacionále Végrehajtó Bizottságának Elnöksége javaslatot tett a Kominternnek, mint a nemzetközi munkásmozgalom központénak feloszlatására. A Komintern szekciói ezt iavesli,t'-t jóváhgyták. Az összes országok 1munkásainek millió! Sztálinban tanítójukat látják, akinek kkopikus művéből t-n’iffőkén tárni'iák mosr azt, hogyan kell sikerrel harminc az os elye’lenségg’l hogyan leéli előkészíteni - noletsztátus végső győzelmének köfevételeit. Sztálin befolyása — ez a nagy, dicső bolsevik párt befolyása, melyben a kapitalista országok munkásai a munkásosztály mintapártját látják, amely méltó arra, hogy utánozzák. Ennek a párnak vezetése alatt nemcsak megdönteték a kapitalizmust és megteremtették a Szovjet hatalmát , a dolgozók hatalmát, de felépítették a szocializmust is a Szovjetunióban. Az összes országok munkásai tudják, hogy minden szó, amit Sztálin kiejt — a szovjet nép szava, hogy Szívismnak minden szavát követi a ezt A győzelmes szocialista forradalom, a szocializmus felépítése Szovjetunóban, a szovjet nép győzelme a Honvédő Háborúban — e tapasztalatok alapján az egész világ munkásai meggyőződtek Lenin és Sztálin ügyének mély eleven igazságáról. Ma az összes szabadságoztető népek Sztálinban a béke, a biztonság és a demokratikus jogok igazi és tántorthlatalan védelmezőjét látják Joszif Visszarionovics Sztálin — a párt lángelméjű vezére és tanító, mestere, a Szocialista forradalom nagy sztratégája, a Szovjetállam vezetője és hadvezér. Kérlelhetesen, hűség a szocializmus ellenségeivel szemben, mélységes elvhűség, a világos forradalmi perspektívának, a cél világosságának összekapcsol és a cél elérésében kifejtett rendkívüli Szilárdsággal és állhatat°ssággal, a vezetés bölcsesége és konkrét jellege, elszakíthatatlan kapcsolat a tömegekkel, — ezek a sztálini minkastílus jellemző vonásai. Lenin után nem volt még a világon vezér, akinél, olyan óriási, milliós munkás, és paraszttömegek vezetése jutott volna osztályrészül, mint Sztálinnak Sztálin, mindenkinél jobban ért ahhoz, hogyan kell a tömegek forradalmi,lkotó tapasztalatait átalánosítani, vzdeményezésüket felkarolni és fejleszteni, a tömegektől tanulni s tömegeket tanítani, vezetni őket erre a győzelemre. Sztálin egész tevékenysége mintaképe annak, hogyan kapcsolódik össze hatalmas elméleti képesség a forradalmi harc rendkívüli méretű és lendületű gyakorlati tapasztalataival. Mindenki ismeri a sztálini logika ellenállhatatlan erejét, Sztálin elméjének kristályos világosságát, acélos alaaratát, a párt iránti odaadását, a népbe vetett izzó hitét és a nép iránti szeretetét. Mindenki előtt ismeretes szerénysége, egyszerűsége, tapintatossága az emberekhez való viszonyában s könyörtelensége a nép ellenségeivel szemben. Mindenki előtt ismeretes, hogy nem tudja elviselni az üres hűhót, a szájhősöket s Szószátyárokat, a sápítozókat, a rémüldözőket. Sztívín bölcs, óvatos, a bonyolult politikai kérdések eldöntésében, ott, ahol az összes pluszok és mínuszok minden oldalról való számbavétele szükséges. S ugyanakkor Sztálin egyúttal a merész forradalmi elhatározások és fordulatok nagy mestere. Sztálin — méltó folytatója Lenin művének, vagy ahogy nálunk a pártban mondani szokták: Stálin a ma Leninje. Azoknak a szervezeteknek és elvtársaknak, akik 1929-ben, 50. születésnapja alkalmából üdvözölték, Sztálin ezt írta: ,,Jókívánságaikat és üdvözleteiket a munkásosztály nagy pártjának javára írom, mely engem saját képére és hasonlatosságára szült és nevelt. .. Ne kételkedjenek abban, előtársak, hogy én a jövőben is kész vagyok odaadni a munkásosztály ügyének, a proletár forradalom és a világkommunizmus ügyének minden erőmet, minden képességemet és ha kell, minden csepű véremet az utolsó cseppig." Sztálinban látják a Szovjetunió népei hősiességük, honiakhoz való ragaszkodásuk, hazaszeretetük megtestesülését, , Sztálinért! A Hazáért!" — ezzel a kiállással ajkukon zúzták szét a dicső Szovjethadsereg harcosai legádázabb, álnok ellenségüket: — a fasiszta Németországot és tűzték ki a győzelem lobogóját Berlin ormára Sztálinért! A Hasáért!’ — eszel a kiáltássa, ajkukon zúzták szét a Szovjethadsereg és a Szovjet Hajóhad harcosai az imperialista Japánt és megteremtették a Szovjet hatalom határainak biztonságát a Távolkeleten. Sztálin nevét hordta szívében a Szovjetunió munkásosztálya, amikor a Nagy Honvédő Háborúban példátlan munkahőstettet vitt véghez, ellátva a Vörös Hadsereget elsőrangú hadfelszereléssel és hadianyagokkal Sztálin nevét hordta szívében a kolhozparasztság amikor önfeláldozóan munkálkodott a mezőkön, hogy a Vörös Hadsereget és a városokat élelemmel és ipari nyersanyagokkal ellássa. Sztálin nevét hordta szívében a szovjet értelmiség, amikor odaadóan dolgozot az ország védelme érdekében, tökéletesítette a Vörös Hadsereg fegyverzetét, a termelés technikáját és szervezetét és előbbre vitte a szovjet tudomány és kultúrát. Sztálin nevét hordja szívében az egész szovjet nép, amikor sikeresen hegyezti be a háború ütötte sebeket és harcol a népgazdaság és a szovjetkultura új hatalmas fellendüléséért. Sztálin neve — a szovjetnép bátorságának és dicsőségének szimbóluma s újabb hősi tettekre hív nagy Hazánk üdvére. Sztálin nevét hordják szívükben a szocializmus országának ifjai és lányai, pionérjái és pionérlánya. Legforróbb vágyuk, hogy olyanok legyenek, mint Lenin, mint Sztálin, hogy lenini-sztálini ípusú politikai szereplők legyenek. A párt hívó szavát, Sztálin elvtárt hívó szavát követve, építette fel a szovjet ifjúság a Szocialista ipar óriásait, teremtett városokat az őserdőben, épített és épít csodás hajókat, hódítja meg a sarkvidéket, sajátítja el a modern technikát az iparban és a mezőgazdaságban, erősíti hazánk védelmét, végez alkotómunkát a tudományban és művészetben, adta a hősiesség s bátorság példáit a Honvédő Háború harcmezein és az önfeláldozó munka példáit a hátországban a Szovjet Hadsereg győzelméért. A Lenin és Sztálin nevelte Kommunista Ifjúmunkás Szövetség hű segítője a bolsevik pártnak, megbízható fölváltója a kommunizmus idősebb nemzedékének. A Szovjeunió népei sok-sok nyelven éneklik dalaikat Sztálinról. Ezekben a dalokban a Szovjetunió népeinek végtelen szeretete és határtalan odaadása tükröződik nagy vezére, tanítója, barátja és hadvezére iránt. Sztálin neve a népköltészetben összeolvad Lenin nevével. .Megyünk Sztálinnal, úgy mint Leninnel, beszélünk Sztálinnal, úgy mint Leninnel, ő tudja minden gondolatunkat, egész életében rólunk gondoskodik” — olvassuk az egyik pompás orosz népmesében. Sztálin neve a szovjet társadalom erkölcsi és politikai egységének szimbóluma. Sztálin nevéhez fűzi az egész haladó emberiség, minden szabadságszerető demokratikus nép a tartós és szilárd békébe és biztonságba vetett reményeit. „A mi szerencsénk az, hogy a háború nehéz éveiben a Vörös Hadsereget s a szovjet népet a Szovjetunió bölcs és kipróbált vezére — a nagy Sztálin vezette előre. Sztálin generalisszimusz nevével összeforrva vorúdnak be hazánk történelmébe és a világtörténelembe hadseregünk dicső győzelmei. Sztálin, a nagy vezér és szervező vezetése alatt most hozzáláttunk a békés építőmunkához, hogy elérjük a szocialista társadalom erőinek igazi felvirágzását és igazoljuk azokat a legszebb reményeket, amelyeket szert® a világon barátaink belénk helyeznek’’. Hatszáz brigádvezető vett részt az első újpesti szakmaközi brigád-konferencán Szombaton délután tartottál!!: első konferecííciájaika.t Újpest üzemelnek brigádvezetői és élmunícásai 600 brigádtag és élmunkás gyűlt egybe, hogy megvitassál eddigi eredményeiket és rámutassanak hibáikra. A konferrentei előadója, Nagy Mária elvtárs szakszervezeti megbzott megállapította, hogy a brigádmozgalom újpesti viszonylatban is hatalmas lendületet adott a termelésnek. Százával és ezrével érkeznek a különböző gyáraikból a dolgozóik önköltségcsökkentési, újítási javaslatai. Az újpesti gyárak közül kiemelkedik a Chino'cn gyár, ahol 85 hasznos újítási javaslatot adtak a dolgozók. Az újpesti Krayer-gyárban, a vegyészek olyan műgyantát állítottak elő, amely 10 százalékkal olcsóbb, mint a külföldről behozog műgyanta és ezzel 180.000 forint évi megtakarítást értek el. Szép példáját adta a brigádok munkájának a HFS szövődé brigádja, ahol a brigádtagok elvállalták a többi között azt is, hogyha valamelyik szövőgépről betegség miatt hiányzik egy munkás, annak munkáját elvégzik. Megállapította a brigádértekezlet, hogy a termelés kérdése szervesen összefügg a politikai kérdésekkel. Világos példáját mutatta ennek a Budavidéki Textilgyár, ahol többek közöt az üzemi pártcsoport gyengesége tette lehetővé a termelés szabotálását. Amióta a pártcsoport munkája mgjavul, a brigádmozgalom megerősödik. Rendszeres kert gyűléseken beszélik át a problémákat és a fonóda brigádcsoportja kritikát kér a szövődei brigádcsoportoktól. Az újpesti brigádok közül többen mint a Maurner Bőrgyár, a Bőrművek, a Wolfner Bőrgyár, a Furnir és Lemezgyár, a Pannónia Bőrgyár kérték normájuk átvizsgálását. A konferencia határozati javaslatot fogadott el, mely többi között kimondja, hogy az összes újpesti brigádok harcot hirdetnek a termelés további emeléséért és a® üzemek szűk keresztmetszeteinek megszüntetéséért. A brigádok tagjai kötlezik magukat arra, hogy a munkaverseny élenjáró harcosai lesznek és jó példát mutatnak a brigádon kívül dolgozó munkatársaiknak. „Mindszentyt előrerontóbb elsöpri a hívők felháborodása” Katolikus papok Mindszenty ellen Katolikus papok is mind nagyobb számban fordulnak szembe Mindszenty demokráciaelenes politikájával. Békés megyében Palóczy János bélmegyeri katolikus lelkész követelte, hogy az egyház vegyen részt a dolgozókép országépítő munkájában és nyilatkozatát ezekkel a szavakkal fejezte be .-Ez csak úgy lehetséges, ha az együttműködés legfőbb akadálya, Mindszenty prímás távozik egyházunk élérőlLagyovits István és Mátrai Tóth József békéssámsoni katolikus papok azt hangsúlyozták, hogyJendszenty bemocskolja az egyházat s ezért a hívők felháborodása előbb-utóbb elsöpri". A vassari plébános és káplán együttes nyilatkozatukban sürgetik a megegyezést az állam és az egyház között, ugyanakkor leszögezik, hogy készek együttműködni a demokráciával és elismerik a magyar köztársaságot. Ajka község plébánosa így ír: ,Nem helyeslem Mwdssenty prímás Urnak a magyar népi demokrácia ellen intézett támadásait, és az egyház, való,mint az, állam közötti mielőbbi békés megegyezésnek vagyok a híve." Ajka római katolikus egyházközség képviselőtestülete ugyanilyen értelmű határozatot hozott, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be: „Mindszenty építő munkánkban konkolyként él a magyar társadalomban, így mint káros elemet feltétlenül el kell távolítani és követeljük mielőbbi felelősségre vonását” A kongregációk önmagunktól feloszlanak, mert nem hajlandók Mindssenty útját járni Az ország különböző részéből érkeznek jelentések, hogy katolikus ifjúsági egyesületek és kongregációs csoportok elhatározzák feloszlásukat, mert nem hajlandók tovább tűrni, hogy a vallásos nevelés helyett vezetőik demokrácia-ellenes és fasiszta szervezkedésre használják fel őket. Ezért oszlott fel most az Ady Endre (volt piarista) gimnázium Mária Kongregációja is. Dr. Ohmacht Nándor főtisztelendő, a kongregáció vezetője ugyanis arról értesült, hogy az ifjúsági vezetők Mindszenty háborús politikája mellett agitálnak a tanulók között. Szombaton összehívta a kongreganistákat és a következőket közölte velük: ,,A vallásápolás mindenkinek elsősorban egyéni feladata. Továbbra is ápolja mindenki vallását, erre azonban elég tág teret nyújt a hitoktatásideje, vagy a templom —nem kell erre külön szervezet. Felelősségem teljes tudatában, saját elhatározásomból, az elém tárt kétségbevonhatatlan bizonyítékok alapján, amelyek bizonyossá teszik, hogy a kongregációt eltérítették igazi céljától, feloszlatom azt.” Önkéntes feloszlásukat jelentették be az Eötvös József gimnázium és a Gizella gimnázium Mária-kongregációja is A Kanizsai Dorottya gimnázium, újpesti Könyves Kálmán gimnázium, újpesti Felsőipar iskola, a Veres Fáné leánygimnázium és a Told Ferenc gimnázium Mária-kongregációjántak vezetői nyalakkosaiban ítélték el Mindszenty háborúra uszító politikáját. MUNKÁSOK ... A NIK ÖNTÖDEI KONGRESZSZUSA kiemelte a selejt okait és irányt mutatott a selejtcsökkentés módjaira. A kongresszus hatására az öntödék megszigorították a selejt ellenőrzését. A Hoffher gyárban is mutatkozik a kongresszus eredménye. Bevezették a selejtbejelentő könyvek használatát. Ennek segítségével megállapították, hogy a selejtszázalék magas. Csökkentése érdekében hetenkint egy selejt-napot tartanak, amikor kiértékelik az egyheti munkát és megszabják a következő hét tennivalóit. Bevezették az egyéni kartotékrendszert a selejt nyilvántartására és ezen keresztül is ellenőrzik a selejt okait. A MAVAG SZIVATTYÚMŰHELYÉBEN a munkálatoknál, angol gyártmányú Coventry menetvágófejeket alkalmaztak. Bebizonyosodott azonban, hogy a MAVAG által gyártott menetvágó fejek sokkal jobbak. A szivattyúmű elhatározta, hogy a jövőben ezzel fog dolgozni. ★ 2500 DOBOZ KENŐ SAJTOT lehet forgalomképes csomagolásban előállítani naponként Topa Józsefnek, a Dombóvári Vajtermelő Rt. eln inkársának újításával. Másik újítása a vajfeépülőre szerelhető fordulatszámoló, amivel jelentős anyag- és időmegtakarítást ér el a gyár.