Szabad Nép, 1948. december (6. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-11 / 286. szám

­ A kormány tagjai (ülő sorban balról-jobbra): Gerő Ernő, Erdei Ferenc, Dobi István, Rákosi Mátyás, Ries István, (álló sor): Posta László, Rosonczy Géza miniszterelnökségi államtitkárok, Vas Zoltán, Csaló István, Ortutay Gyula, Rajk László, Farkas Mihály, Kádár János, Olt Károly, Darvas József és Kossa István HHIIIllliilllllllllllllllllllllliil!llillllll!lllll!llll!illlillllinillllllill!lllltllll!lllllllllllllllllllllll!lllllillllllllllllllliílllllillHllllill!lllllin SZOMBAT*, 1948 DECEMBER 11 SZABAD NÉP Síroky elvtárs, csehszlovák miniszterelnökhelyettes nyilatkozata: A csehszlovák kormány további intézkedéseket tesz a csehszlovákiai magyarok polgári és politikai egyenjogúsítása érdekében66 William Síroky csehszlovák min­iszterelnöki helyettes, a Szlovák Kommunista Párt elnöke fogadta Vozári Dezsőt, az MTI prágai tudó­sítóját, aki a gsehszlovákai magya­rok egyenjogúsításával kapcsolatban néhány kérdést tett fel a miniszter­­elnök-helyette­sne­k. Síroky volt az, aki a Szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának szeptember 27- én tartott ülésén javasolta, hogy a Szlovák Kom­munista Párt foglaljon állást a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának visszaállítása mellett és köve­telje, hogy a csehszlovákiai ma­gyarok a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika szellemében minden polgári, politikai, gazdasági és kulturális jogot megkapjanak. A Szlovák Kommunista Párt ilyen értelmű határozata után a cseh­szlovák kormány október 17-én jóvá­hagyta, a csehszlovák nemzetgyűlés pedig október 25 én megszavazta a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának visz­­szaállításáról szóló törvényt. A ma­gyar újságíró kérdései és Síroky miniszterelnökhelyettes válasza egyéb­ként a következők voltak: — A magyar nemzetiségű Szemé­lyek csehszlovák állampolgárságának visszaállítása után milyen intézkedé­sekre készül a csehszlovák kormány a magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának teljes politikai, gazdasági és kulturális egyen­jogúsí­­tása érdekében? — A csehszlovák kormány a ma­gyar nemzetiségű személyek állam­­polgárságának visszaállításáról szóló törvény­­ végrehajtásával egyidőben tovább­i intézkedéseket tesz a cseh­szlovákiai magyarok polgári és poli­­tikai egyenjogúsítása érdekében. Május 9-én elfogadott népi de­mokratikus alkotmányunk értel­mében a magyarok szabadon szervezkedhetnek politikai pár­tokban, szakszervezetekben, a földmívesek egységes szövetsé­gében, ifjúsági szövetségben és így tovább. Az alkotmány értelmében a magyar nemzetiségű személyek aktív és pasz­­szív választójoggal rendelkeznek. Is­kolaügyi hatóságaink a fennálló tör­vények keretében megszervezik a magyar tanítási nyelvű elemi és kö­zépiskolákat. A közeli napokban megjelenik Szlovákiában az első ma­gyar nyelvű újság és hamarosan ma­gyar kulturális egyesület is alakul. Azok a magyar nemzetiségű személyek, akik ezidőszerint Cseh- és Morvaországban dol­goznak, vagyoni jogaik teljes megtartásával a jövő év május 1-én szervezetten visszatérhet­nek Szlovákiába.­­ Mint vélekedik arról, hogy a magyar közoktatásügyi­ miniszté­rium a Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésére felülvizsgálta a szlovák iskolaügyben folytatott po­litikáját és Ortutay Gyula kultusz­­miniszter Békéscsabán legutóbb egész sor intézkedést jelentett be a magyarországi szlovák iskolák tö­kéletesítésével kapcsolatban ? — Ortutay miniszter beszéde né­zetem szerint komoly bizonyítéka annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar népi demokrácia kor­mánya őszintén felszámolja a régi rendszer nemzeti türelmet­lenségnek és elnyomást je­lentő politikájának maradvá­nyait. Azok az intézkedések, amelyeket a miniszter úr a szlovák iskolapoliti­kával kapcsolatban bejelentett, je­lentős mértékben hozzá fognak já­rulni ahhoz, hogy mindkét oldalon megszűnjenek azok a nacionalista előítéletek, amelyeket az egykori uralkodó osztályok tartottak ébren. — Hogyan ítéli meg a Csehszlo­vákia és Magyarország közötti szö­vetségi és barátsági szerződés közeli megkötésének esélyeit ? — Az elmúlt hetekben gazdasági egyezményt kötöttünk, amely jó ki­induló­pont volt a két népi demokra­tikus állam kölcsönös viszonyával kapcsolatos további lépésekhez. Most készítjük elő azokat a tárgyalásokat, amelyek során a két állam egymás­sal szembeni pénzügyi kötelezettsé­geit tisztázzák. Kialakultak tehát a feltéte­lek a szövetségi és barátsági szerződés megkötésére. — Miben látja, a jövőbeni cseh­szlovák—magyar együttműködés leg­főbb jelentőségét? — Népi demokratikus országaink barátsága jelentős lépés lesz fém­­gazdálkodásunk összehangolása felé. Barátságunk meg fogja erősíteni a demokrácia, béke és szocializmus egységfrontját, amelynek élén a Szovjetunió áll. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Andrej Visinszkij elvtárs, a Szovjet­unió külügyminiszterhelyettese 65. születésnapján ünnepli. Visinszkij elvtársnak igen fontos szerepe volt a Szovjetunió sztálini jogrendszeré­nek megalkotásában. Külügyminisz­­terhelyettessé való kinevezése óta számos nagyjelentőségű nemzetközi értekezleten képviselte a Szovjet­uniót és hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet diplomáciai vezetés egész sor jelentős politikai győzelmet aratott az imperialista országok felett. Leg­utóbb a belgrádi Duna-konferencián, majd a párisi UNO-értekezleten ve­zette a szovjet küldöttséget. Mindkét alkalommal síkraszállt a népi demo­kráciák, közöttük Magyarország ér­dekeinek elismertetéséért. Értesítjük­­ .Vevőinket, hogy a Schuler József Rt. írószergyár városi raktára VI ker., Madách Imre-út 10. számból VII., Rózsa Fereszi-u. 51-53. sz. alá kiítözött Eladás, árukiadás zavartalanul folyik Irodaszerellátó N.V. (Központ: V . Falk Miksa-u. 1.) Cukrászdák, espressók! Ipari célra 2 literes Espressógép-ujdonság Forgalomba hozza: HAJÓS ÉS SZÁNTÓ R.-T. Budapest, V. Falk Miksa_utca ?, szánt Telefon: 421—330. 438—531 3 Az országgyűlés megszavazta a Külügyi Akadémia és a Közgazdaság­­tudományi Egyetem létesítéséről szóló javaslatot Az országgyűlés pént­eki ülését Molnár Imre elvtárs, alelnök nyitotta meg. Napirend előtt Köböl József elv­társ beterjesztette a bizottsági jelen­tést a magyar állampolgárságról, to­vábbá a községi illetőség megszünte­­téséről szóló törvényjavaslatok ügyé­ben. A külügyi akadémia létesítéséről szóló törvényjavaslatot Katona Jenő (kisgazdapárti) előadó nagyszabású expozéban ismertette. Rámutatott: a nép érdekeinek megfelelő külpoli­tikát csak akkor lehet folytatni, ha a régi világ embereinek helyét a kül­ügyi szolgálatban is a dolgozó társa­dalmi osztályokhoz hű és szakmailag is kitűnően képzett fiatal erők veszik át. Ezt a célt szolgálja a külügyi akadémia. A törvényjavaslathoz Parragi György (Balogh-párt) szólt hozzá és azt elfo­gadta. A javaslatot Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi mi­niszter válasza után az országgyűlés általánosságában és részleteiben is megszavazta. Huszti Dénes (kisgazdapárti) is­mertette ezután a Magyar Közgazda­ságtudományi Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Mód Aladár elvtárs szólt hozzá a javasáhhoz az MDP és a Független­ségi Pront pártjai nevében. Az új egyetem — mondotta — következ­ménye, gyümölcse a népi demokrácia győzelmének, de egyben elengedhe­tetlen feltétele is annak, hogy népi demokráciánk új szakaszának, a Sz­ru­ciatizmusba való átmenet megnöve­kedett feladatait megoldhassuk. Mert ehhez ne­mcsak anyagi és fizikai erőkre, nemcsak militárdokra­­ van szükség, hanem új és tudományo­san képzett, népéhez tűzön-vizen át hűséges gazdasági vezető rétegre is. A javaslatot elfogadta. Dénes István (Balogh-párt) hozzá­szólása és Ortutay Gyula közokta­tásügyi miniszter összefoglaló vá­lasza után az országgyűlés ezt a törvényjavaslatot is elfogadta. Tár­gyalták­­m­ég a törvényhozás 1949­ évi költségvetési előirányzatát , azt egyhangúan megszavazták. Az országgyűlés legközelebb a jövőő héten kedden délelőtt 10 órakor tart ülést. Törvényjavaslat a közigazgatási bíróság megszüntetéséről Ries elvtárs igazságügyminiszter­ az országgyűlés pénteki ülésén tör­vényjavaslatot nyújtott be a közigaz­gatási bíróság megszüntetéséről A javaslat szerint a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel kapcso­­latban, ha fennálló törvények, illetve rendeletek értelmében ennek helye van, panasszal lehet élni a pénzügy­minisztériumban levő pénzügyi döntő­­bizottsághoz. A jövőben a szolgálati viszony alapján keletkezett igény te­­­kintetében az illetményügyi döntő­bizottsághoz kell fordulni. Vajda elvtárs nyilatkozata a Tudományos Akadémia helyre­állításánál tapasztalt pazarlásról A Szabad Nép vasárnapi számában közöltük Vajda Imre elvtársnak, a Tervhivatal elnökének nyilatkozatát a takarékosságról. A nyilatkozat a Tu­dományos Akadémia építkezésével is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban az Akadémia elnöke levelet intézett a Tervhivatalhoz, amelyre Vajda Imre elvtárs a következőket válaszolta: A Szabad Nép december 5-i szá­mában megjelent nyilatkozatommal kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levelet intézett hozzám, melyben a közlemény tar­talmának helyénvalóságát kétségbe­ vonja. A tény azonban az, hogy a Tudo­mányos Akadémia helyreállítására az Országos Tervhivatal hónapról­­hónapra jelentős összegeket bocsátott rendelkezésre. Ezeknek rendeltetése az akadémiai épület műemlék jelle­­gének megóvása és háborús kárainak helyreállítása volt. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményeinek és munkat­ermeinek az újjáépítése volt sürgős, hogy az Akadémia tudományos feladatainak eleget tehessen. * Az Országos Tervhivatal nem emelt kifogást az ellen sem, hogy a beru­házásra szánt összegekből a főkönyv­táros lakását is helyreállítsák az elő­irányzott tudományos jellegű munk­á­­latok elvégzése után. Ez azonban nem jelenthette azt, hogy az idei augusz­tus, szeptember és október hónapok­,­ban végrehajtott munkálatok számára kiutalt 125.000 forintból több mint 75.000 forint fordíttassék a főkönyv­­tárosi lakásnak a takarékosság hívá­­napjait meghaladó mértékű helyre­állítására. Közleményem nem a Magyar Tu­dományos Akadémia intézményével kívánt foglalkozni, nem is a jelenlegi főkönyvtáros személyével, aki az épít­kezésre szánt összegek felhasználásá­val bizonyára nem is foglalkozik, hanem magával a ténnyel, amelynek általános jelentőségére, Rákosi elvtárs november 17-i beszédében felhívta at közvélemény figyelmét ?4- AQ&gSIMA, AmSUffK­BA telhtoA­A abG/^qma o€caó&@~­­Qsdtk

Next