Szabad Nép, 1948. december (6. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-11 / 286. szám
6 A 30 IPARI SZAKKÖNYVEKET kér dl DCOSMitli-difaj tejeliLmutikáj, a slidé prip paimimkcu, a peqijipau mitikíisújité és a méznek A mimika termelékenységének tokozása mellett jelentős fontosságú a minőség kérdése is. A minőség munka emeléséhez feltétlenül szükséges a dolgozók szakmai színvonalának emelése. Ahogy kalapács nélkül nehéz szeget bevenni, esztergakés nélkül esztergálni, úgy a szakkönyvek tanulmányozása nélkül sem lehet olyan alapos tudásra szert tenni, ami átadható új munkásgenerációknak. De jó szakkönyv — kevés van! A meglevőknek nagy részt elavult, nem megfelelő, drága ■— vagy nem is kapható. A szakkönyvek problémájáról kérdeztük meg Rozsos R. Fülöp vasmunkást, a Révész utcai Fodor vasszerkezeti gyár hídszerelő élmunkását. — Az idegennyelvű, főleg német nyelven megjelent szakmunkák a dolgozók nagy többsége számára nem használhatók, — mondja Rozsos elvtárs —, mivel a munkásságnak csak körülblül 12 százaléka ért vagy beszél idegen nyelven. Elképzelésem szerint rendszeresen össze kellene gyűjteni a magyar műszaki vezetők, újítók szakmunkáit, könyv formában megjelentetni a szovjet ipari fejlődés vívmányait, találmányait ismertető, a sztahhaovista munkamódszereket szemléltetően bemuató eredményeket. Az elképzett rész nélküli munkásság számára is érthető megfogalmazásban — olcsó, mindenki által megfizethető áron. Az Első Magyar Gyapjúmosó Kárpát utcai üzemében Vanyur János Kossuth-díjas élmunkás a szakkönyvekről így beszél: — Hat elemim van- Húsz éve dolgozom taxtlgép mellett. Magánúton tanultam, nagyrészt német könyvekből. A minőségi munkateljesítményhez feltétlenül szükséges a jó ipari szakkönyv- Ar"k közvetlen közelimben dolgoznak azokat mindig biztatom, tanítom, magyarázom nekik, hogy képezzék magukat, tanuljanak. Hogy életszínvonalunk még magasabbra emelkedjék, hogy több cipő, ruha jusson a dolgozóknak — több jó szakmunkásra van szükség. És hogy szakmunkások legyenek — megfelelő szakkönyvekre. Én pillananyilag a kikészítésről szeretnék tanulni — de nincs miből! A Kerepesi úti Ruggyantádra, gyárban két művezető tanfolyam folyik 56 hallgatóval és egy vegyipari továbbképző tanfolyam 200 hallgatóval. Itt Elefánt Rezső kerékpárköpenyvulkanizáló munkásújítóval beszéltünk: ■ — Még évekkel ezelőtt jártam tanfolyamra. Könyv nélkül, jegyzetekből tanultunk. A tanfolyam hasznát azóta is érzem. Valahogy érdeklődésem, viszonyom megváltozott a munkához. Ismerem a gépem — géptant tanultam. Ismerem a nyersanyagot — vegytant tanultam. Szakképzettségem és könyvekből való hozzáolvadás nélkül az újításomra sem tudtam volna magamtól rájönni. Az újításom lényege fizikán,k tanon alapszik. A felmelegített formán a piszok hielen lehűtésnél felhólyagzik és így sokkal könnyebb az eltávolása. A magam részéről szeretnék tovább tanulni. És végezetül, mit mond a mérnök, dr. Barta István szaktanfolyamvezető, az Első Magyar Gyapjúmosó aligazgatója: — A magyar szakirodalom nem felel meg a korszerűség követelményeinek. Felületes, tudálékos külföldi szakkönyvek elnagyolt kivonatolása, amely műegyetemi hallgatók számára készült és nem a szakmunkásképzés speciális feladataihoz alkalmazkodik, nem a mindennapi gyakorlati problémák megoldását tartja szem előtt. Részletes, világos, célszerű szakkönyvre van szükség a fejlődő magyar ipar minden ágában. Ahhoz, hogy a szakkönyvkiadás kérdése, még a demokrácia harmadik esztendejében is itt tart, nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy a szakkönyvek kiadója, a Népszava Könyvkereskedés jobboldali szociáldemokrata vezetés alatt állt, Kéthly Anna jegyezte a céget és az üzletvezető, Szabados úr, azelőtt a Pfeffer Ferdinánd-féle „nemzeti könyvkereskedés" alkalmazottja volt. A régi Népszava Böhm Vilmos, Bán Antal könyveivel házalta végig az üzemeket és a szakkönyvek 80—120 forintos árakon szerepeltek jegyzékében. Kéthlyék a szakkönyvkiadás kérdését elszabotálták, nem fontos, lényegtelen iparágak számára adtak ki drága könyveket A Népszava Könyvkiadó a Szakszervezeti Tanács tulajdonába került és a helyzet gyökeresen megváltozik. Tervszerűen, a szakszervezetek • kívánságai szerint, a mindennapi élet speciális követelményeinek megfelelően építilt ki fo Hangverseny — XIII. századbeli hangszerekkel Ritka és maradandó élményben volt részük azoknak, akik szerda este a Pro arte antiqua prágai együttes zeneakadémiai hangversenyét hallgathatták. Ezek az elsőrangú csehszlovák művészek — Jaroslav Horák, Václav Martinovský, Josef Nekola, Vilém Prokop Mlejnek, Jan Simon és dr. Ladislav Vachulka — azt tűzték ki művészi céljukul, hogy régi korok és kultúrák közösségi zeneművészetét korabeli hangszereken közvetítik a mának. De ez a közvetítés nem a zenetörténet illusztrálását szolgálja, hanem a megfelelő kornak e zeneművekben szunnyadó valóságát nyújtja olyan szuggesztív megjelenítési erővel, anynyira mentesen mindenfajta külsőséges copftól, hogy hatása alól egyetlen hallgató sem tudja kivonni magát. Ez a — tudomásunk szerint egyetlen XIII—XIV. századbeli hangszereken muzsikáló együttes — valósággal felfedeztette szerda este a budapesti közönséggel a gótika, a reneszánsz és a prágai barokk csodálatosan idngazdag, eleven ésnépi elemekben bővelkedő társas zenéjét. Sürgősen szeretnék őket újból hallani, f. fo kozatosan a szakirodalom minden ágára kiterjedő szakkönyvhálózatot. Megjelent „Az élmunkások műszaki könyvtára” című sorozat első 12 kötete, vas, textil-, vegyipari, üvegipari munkásság részére. A sorozat folytatódni fog. Beláható időn belül el kell érnünk, hogy a dolgozók tízezrei, a szaktanfolyamok hallgatói ne legyenek könyv nélkül, jó, olcsó, megfelelő, könnyen tanulható segítséget, modern szakkönyvet kapjanak a tanulni vágyó, Szakmájukban fejlődni akaró dolgozók a kezükbe! L. M. illllllllllll!lllll!lllll!lllll!llllllllll!llllllllllll!l!llllll!lllllllllllllllllllllll!llllllllllllll!llllll!!llllllllll!llllllllll!lllillllll A szovjet kolhoz laboratóriumában nagyobb terméshozamú búzafajta termesztésével kísérleteznek a kolhozisták közül kikerült értelmiségi fiatalok Balázs Béla — Bartók Béláról A Budapesti Népművelődési Központ Rákóczi-úti helyiségében megrendezett Bartók Béla nem! ékeste® Balázs Béla, a kiváló filmesztéta és író, Bartók Béla operáinak szövegírója, emlékezett meg a nagy mesterről. — A társadalmi ellentmondások kérlelhetetlen feltárása, a Dunavölgyben élő népek sorsközösségéinek felismerése, a népi és mű-, úgynevezett urbánus kultúra dialektikus összeolvasztása voltak Bartók életének legnagyobb eredményei — mondta Balázs Béla. Előadás után Bánhalmi György, a Bartók-zenei versenyek legfiatabb helyezettje, Bartók zongoraműveketjátszott. MAJOR TAMÁS MÁSODIK BESZÁMOLÓJÁT TARTJA moszkvai színházi tapasztalatairól szombaton, fél 1-kor a Vasas székház nagytermében, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és a Szakszervezeti Tanács kulturális osztályának rendezésében. Az előadás után vita. Belépés díjtalan. .Y.Y. JEHELJENOV 4 zongoraméhésznő december 19-re (a Zenekadémián) hirdetett önálló hangversenye elmarad. KETTŐS JUBILEUMHOZ érkezett a Művész / Színház társulata. A „Művézben" vasárnap 50-edszer játsszák az „Édes fiaim"-at; ugyanezen a napon a színház fiókintézetében, a Kiskamarában század, szór kerül , színre az "Úriemberek". A darabnak egyben ez lesz az utolsó előadása, hétfőtől fokozott ütemben készülnek a színház pénteken sorra kerülő újdonságának, Garson Kanin „ócskavas nagyban“ című vígjátékának bemutatására. SZABAD NÉP SZOMBAT, 1948 DECEMBER 11 A mozibérletek újabb nagy szere A múlt héten beszámoltunk arról, hogy a népszerűvé vált mozibérletből eddig 16.000 fogyott el. Tíz nap alatt majdnem kétszeresét kapkodta szét a közönség az eddig eladott mennyiségnek: 20.832 mozibérlet kelt el. A Lloyd-moziban már alig 250 bérlet áll rendelkezésre, az Olympiában összesen 125, a kispesti Royalban pedig már csak 13 maradt, úgy megrohanták a pénztárakat. Fokozza a bérlet népszerűségét a közeledő karácsonyi műsor. Aki ugyanis most váltja meg a bérletet, az ingyen láthat olyan fihrysket, mint a „Mese a tűzmadárról" című egész estét betöltő színes szovjet rajzfilm és az államosított magyar filmgyártás új alkotása, a „Talpalatnyi föld". Színházak és mozik tvuttsora * * * * * * * 8 9 M, Opera: Franciasaláta. Kártyajáték.. Divertimento: Majális (El. 5, DM. V- 2, 7). Nemzeti: A fösvény (fél 8) — Magyar: Lélekbúvár (fél 8). — Madách: A béke szigete (fél 8) — Városi: Ifjúsági hangverseny (3) Rigoletto (All Opera, R. II, OK VIII 2. 7) — Víg: Estért jóbarát é’-kcank • • (fél 8). — Belvárosi: vetés . . . (fél 8) — Művész: - Édes fia,an (fél 8) — Kiskamara: Úriemberek (fél 8) — Pesti: önagysága és a, mészáros (fél 8). — Modern: Az alvó férj (fél 8). Főváros OPer’ett: Csárdáskirálynő (fél 8). Pódium: Az ügyvéd és a férje (8). ~ Royal Revü: Mederevü (fél 8). —Józsefvárosi: Ida regénye (fél 8). — Kamara Varieté: Régen és most (8). — Optimisták: Apátlan vád idejöjjön (fél 9) — Mesebarlang (Bábszínház): Nincs előadás. ATRIUIVI (Telefon: 160-Hrtmalock 4. negyed 7. fél 9, 955.) v. fine-CORSO (Telefon: 182—818.) Kalandos vakáció 4. negyed 7. fél 9, v. ü. 2-kor is DÉCSI (Telefon: 121—343.): Ör a békén 5. 7. 9, vii. 3-kor is. FÓRUM (Telefon: 189—707.): Hamarodik 4. negyed 7. fél 9, vas. ü. ?.Vn ?■. KÖRÚTI HÍRADÓ (Tel.: 222-499): Magyar filmhíradó (L'iss hazai eseményekkel). 2. Szovjetunió hírei (riportok a szocializmus országából) 3. Magyar világhíradó (5 világrész eseményei). 4. Egy mintagazdaság a Szovjetunióban (riport a Vörös Október kolhozról). 5. Egészség és sport (művészi francia kultúrfilm). Demokratikus nők II világkongresszusa (az asszonyok békevágyának manifesztuma). 7. Csepürágók (új amerikai rajzfilm). IXOYD (Telefon: 123—043): Őrség a békén 5, 7, 9, v ü 3-kor is. OMNIA (Telefon: 139—693): Ha.matodik negyed 1, fél 9, vas. a 2-kor 1. ROYAL APOLLO (T.: 222—656): Kalandos vakáció, fél 5, háromnegyed 7, . . fél 3-ko is SCALA (Telefon: 120—150): Hajnalodik fél 5, háromnegyed 7, 9, v. ü. fél 3-kor is URANIA (Telefon: 136—888): őrs/vh a békén 4, 6. 8. KORZÓ (Újpest): (T-: 293-751): Ínség a békén!,. fi g. Milyen legyen a jó tánczene? Kétségtelen: a zene talán a legközvetlenebbül ható művészet. Éppen ezért különösen időszerű a kérdés: várjon elég gondot és figyelmet fordítottunk-e arra, milyen ze®ét hallgatnak a tömegek? Eddig a kérdést mindig mint a „komoly” zene problémáját tárgyaltuk. Helytelen módon elmulasztottuk megvizsgálni a legszélesebb területen ható zenét, a könnyebb fajsúlyú, szórakoztató z®enét, még pontosabban az Úgynevezett tánczenét. A zenének ez az ága volt minden időben a legszélesedő tömegekkel kapcsolatban. Ma sindez másképpen. A legtöbb üzemi, kerületi rendezvény programváza két részből áll; előadás, vita, megbeszélés, vagy kultúrműsor, utána tánc. Mire táncolnak várjon a dolgozók? Igen gyakori, hogy előadást hallunk a hollywoodi „Trusfilm“ romboló hatásáról, utána pedig „eredeti” amerikai jazzre „ketyeg” az egész társaság. Miért baj ez? — kérdezhetné valaki. A kérdés feltevői figyeljék meg önmagukon ennek a zenének a hatását. Ugyanaz a reménytelenség értelmetlenség, a valóságból az együgyűségbe való menekülés, mint amit az amerikai filmeken volt alkalmunk megutálni. S megmaradva a filmmel vont párhuzamnál: hazai jazz-szerzőinnk javarésze ott tant, ahol a felszabadulás előtti magyar filmgyártás, szerényebb lehetőségeikkel, de túl akarnak tenni amerikai kollégáik stílusán, már ami a zagyvaságot és nagyképűséget illeti. Amit a népszerű „slágermagyarázatok“ bizonyítanak, azt, hogy a slágerek szövege végtelenül ostoba, undorító, ugyanaz áll e slágerek zenéjére is. Természetesnek véljük hogy az éjszakai lokálok közönsége ebben a zenében éli ki nosztalgiáját a boldog Amerika felé, viszont és a zenei amerikanizmus megrontja a dolgozók egészséges életszemléletét és ízlését. Persze, nem azt kívánjuk, hogy többé ne táncoljunk. Mint ahogy az amerikai filmek reakciós szemléletének leleplezésekor sem kívánjuk, hogy márpedig ezentúl ne járjunk moziba. Nyilvánvalóan tét irányban kell felvennünk a harcot a zenei amerikanizmus ellen: 1. széles tömegek felé meg kell magyaráznak ennek a zenének ízlésromboló, értelmetlen voltát, 2. zeneszerzőinket (elsősorban a könnyű múzsa művelőit) meg kell nyernünk az új, egészséges tánczene kialakítása érdekében. Ezen a ponton nem szabad megfeledkeznünk a népi táncmozgalom már eddig is elért népszerűségéről. Bízó-anyána megoldható tákra, akik az egészséges, új szovjet szórakoztató- és tánczene kialakításában döntően veszik ki részüket, például Alexandrovra, Dunajevszkijre, (a Cirkusz című film nálunk is slágerré vált dala!) Krjukov-ra, (a Szibériai Rapszódia népszerű dalai!) Hrenikov-ra (az Expressz szerelem matrózdalát zenész-szakszervezeti főtitkár létére sajátmaga énekli és harmonikázza a filmen!) Idehaza Ránki György végzett úttörőmunkát ezen a téren (a Tűz című magyar film Zenéje és cigányzenekari népdalátiratai.) Ezt a feladatot egy ember persze nem végezheti el. Ezért szükséges a széles tömegek igényét ezen a téren felkelteni s ennek az igénynek megvalósítására zeneszerzőinket megnyerni. Sárai Tibor a szórakoztató zenének népi alapon történő felfrissítése. Annál is inkább, mert ezt a feladatot a Szovjetunió komponistái már példaadó módon megoldották A kezdeményezés feladatát nálünk is — miként a Szovjetunióban -- jól képzett, úgynevezett „komolyt” zeneszerzőknek kell vállalniuk. Gondoljunk csak az eddigi értelmezés szerinti „komoly" szovjet kompon is Egy festő, egy sz obrás? kiállítása Csáki-Maronyák József legújabb festményein a Balaton a nyári napsütés fényében izzik, a vendéglő-udvarok meleg színekkel festett hangulata, csendéletei szélesen festett előadásukkal optimista művész egészséges látását tükrözik vissza. Képei friss levegőt árasztanak a Balaton színgazdagságát kutató művész ecsetje nyomán. Csáki-Maronyák rookonszcincs felfogású művész, aki kerüli a sejtelmes hangulatokat, a sötét szinek komorságát. Egyénisége derűs, életigenlő s ez festészetének fő erénye. Ha formai előadásmódja zártabb, egységesebb lenne, piktúrája gazdagabbá válnék. Somogyi József a fiatal szobrász-generáció egyik izmos tehetsége. Művei erőtől feszülnek. A munkásosztály életéből vett témáit nemes pátosszal adja elő. Különösen sikerültek bányász-figurái. Ezek a művei élménynyel telített alkotások. Partizán-figuráiban már inkább érezni a formalista elemek túlsúlyba kerülését. Somogyi József is nehezen tud szabadulni a kortársak túlzó formalisztikus előadásától. Pedig tud önállót is alkotni, ha elmélyül a probléma őszinte megoldásában, ezt a ,,Fázó asszony"-t és Medvét ábrázoló szobrai tanúsítják (Népművelődési Központ, Rákóczi út 30.) F. A. E. TÁVIRATBAN KÖSZÖNTÖTTE Szakosító Árpád elvtárs köztársasági elnököt a most megalakult Bartók Béla Szövetség ígéretet téve, hogy legbiztosabb támasza lesz a szocializmus felé haladó népi demokráciánk kultúrpolitikájának. Mlllllilllilllllllllillllllllllllllll!lilllllllllilllllllllllllllllillll|||||||liillllllllllllillllllllllllUlllllllllllllllilllllillllllllllllllillllllllHIIIIIIIIIIII!lllllll|||lillli!lllillllllllfl1i|||Ullill?!Uh TÁNCSICS (Csepel): őrség a békén 68. v. ü. 4-kor is. ADY (220—230): Londoni fiúk 4, 6, 8. v. ü. 2.kor is. ADMIRAL (256—808): Csung-King asszonya (él 5.él 7. iél 9. vasárnapél 3-kor is Vasárnap délelőtt matiné: Az atomlovas 10 és (él 12.kor. — ALFA (183—046): 9—12 Orosz kérdés fi. 5. SZ. V. ü. 4-kor is — ALKOTÁS (257 —063): 9—12 Ezt látják a csillagok fél 3. fél 5. fél 7 fél 9. — ASTORIA: 9-12 Lógósok királya háromnegyedi, háromnegyed 8. v. ü. háromnegyed 4-kor is — BÚKÉ (401—896): 9—12 . Játék a szerelemmel. fél g. fél 8 v . ü. fél 4-kor is. BELVÁROSI (184—099): Két asszony közt Jobb terem: 4. 6 8. v. 2-kor is Bal terem: fi. 7 v. ü. 3.kor is. — BETHLEK (225—003): Tengerészbecsület fél 5 fél 7, fél 9, v. 3-kor is. — IPODOGRÁF (139—173): Játék a szerelemmé! 4. 6. 8. vasárnap és ünnepnap 2 kor is; balterem: v. 3, 5. 7 — CAPITOL (135 —820): Londoni fiúk 11. 1 3. 5 7. 9. — CITY (128—129) : Londoni fiúk, 4 6 8. CORVIN (339-933): A győztes ország napja 4. 6 8. _ DAMJANICH: 9—12 Orosz kérdés, fél 4 fél 6. fél 8 v. fél 2-kor is. — DÓZSA: 9—12 Leány a talpán, háromnegyed 6. háromna y ü. háromnegyed 4-kor is — ELDORADO: 9—12 Kigyúlnak a fények fél 5 fél 7 fél 9. v. fél 3-kor is. — ELIT (128— 993): Két asszony közt fél 11 fél 1. fél 3. fél 5 fél 7. fél 9. - ELŐRE: 11—In Egy életen át. 6. 8. v. a 4-’— is. — ÉVA: 9—12 Monte Christo asszonya 4 6. 8 V. ü. 2.kor is. — FLÓRIÁN: 9_12 Orosz kérdés fél 5 fél 7. fél 9. vas. é.künn. 3-kor is. — GLÓRIA: 9—12 Ki- 9. V. ü. 2-kor is. — GLÓRIA: 9—12 Kigyúrnak a fények 5. 7 v. ü. 3-kor is. HOMÉROS (496—178): Nem élhetek muzsikaszó nélkül fél 1él 6, fél 8, vas. cs ünn fél 2-kor is. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné — IPOLY (201—002): 9—12 Leány a talpán fél 5, fél 7 fél 9 v. a fél 3-kor is. — JÓZSEF ATTILA (292—196): Tengerészbecsület 4, 6, 8, v ü. 2-kor is. — HAZÁM (201—541): 9—12 Lenni vagy nem lenni fél 4. fél 6. fél 8, v ii. fél 2-kor is. — HUNNIA (259—441): 9—12 Győzelmes visszatérés 4, 6, 8, v ü. 2- kor is. — KAMARA (423—901): Győztes ország egy napja fél 5. fél 7. fél 9 v. ü. fél 3-kor is. — KOSSUTH (126—204): Egy férj fellázad, fél 5, fél 7, fél 9, v . fél 3- kor is. — KULTÚR (389—175): 9—12 Kígyóznak a fények, fél 4, fél 6, fél 8, v. ii. fél 2-kor is. — MAROS (136—571): 9— 12 Elsőosztályosok, fél 4, fél 6, fél 8, v. i. fél 2.kor is. — MARX (424—313): Két utolsó mohikán, 4, 6, 8, v, 2-kor is — NAP (468—737): 9—12 Elsőosztályosok, 4, 6, 8. v ü. 2-kor is. — NÉP (401—827): 9—12 Vasöklü Bogdán fél 6, fél 8, v ü. fél 4-kor is. — ÓBUDA (162—913): 9—12 Rúgnak a tornák, 4, 6. S. v. ü. 2.kor is. OLYMPIA (138—132): Játék a szerelemmel, fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. — OTTHON (136—436): 9—12 Monte Christo asszonya, fél 4, fél 6, fél 8, v. ü. fél 2-kor is. — PALACE 1222—426): Egy férj fellázad, 11. 1, 8. 5. 7. 9. — PARTIZÁN: 9—12 flsőosztályosai, 4. fi, X van ésin 2-kor is PATRIA (221—043): Két asszony közt 4. 6. 8. vasárnap és ünnepnap 2-kor is. — PETŐFI (227—128) 9—12: Leány a talpán, fél 4. fél 6. fél 8. v . fél 2-kor is —•PHÖNIX (421—399): Leány a talpán 11, 1. 3. 5, 7, 9. — RÁDAY: 9-12 Kastély a ködben, 4. 6. 8. v. v 2-kor is — ROXY (225—419): Játék a szerelemmel, II, 1 3, 7. 9. — SAVOY (138—125): Ráznak a tamnák, 1, fi 8, v v 2-kor is. — STÚDIÓ: Nyomorultak 2. 1i. 8. minden nap — SZABADSÁG (209—505): Két asszony közt fél í®1 9- v ü' fél 3-k°r is — TÁTRA (139—430): 9—12 Kinyúlnak a fények 4. 6. 8. v ü. 2-kor is. TINÓDI (224—400): Tengerészbecsület. 4. 6. 8. v ü. 2-kor is . TÚRÁN (125—878): Búgnak a tárnák 11. 1. 3. 5. 7. 9. — UGOCSA (161—146): 9—12 Orosz kérdés, fél 4, fél 6. fél 8 — ÚJLAKI Orosz kérdés 4, 6, 8, v. a 2-kor is — VlabFA: Leány a talpán, 10, 12 2 4 6 8. — ZUGLÓI: 9—12 Orosz kérdés, ’ fél sí , fél 3-kor is fél 7. fél 9. A kukta k&zécs&teifi k&ktfi/a GORKIJ: Mim Szamgin élete I. Gorkij fő művének első teljes magyar kiadása irodalmi életünk jelentős eseménye. 496 oldal, ára: fűzve 18,- Ft kötve 2,4.— Ft PANFJOROV: Virágzó élet A szovjet falu felemelkedésének hősi eposza 264 oldal, ára: fűzve 14,— Ft kötve 20.— Ft