Szabad Nép, 1948. december (6. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-11 / 286. szám

6 A 30 IPARI SZAKKÖNYVEKET kér dl DCOSMitli-difaj tejeliLmutikáj, a slidé prip paimimkcu, a peqijipau mitikíisújité és a méznek A mimika termelékenységének to­­kozása mellett jelentős fontosságú a minőség kérdése is. A minőség­ munka emeléséhez feltétlenül szük­séges a dolgozók szakmai színvona­lának emelése. Ahogy kalapács nél­kül nehéz szeget bevenni, eszterga­kés nélkül esztergálni, úgy a szak­­könyvek­ tanulmányozása nélkül sem lehet olyan alapos tudásra szert tenni, ami átadható új munkásge­­nerációknak. De jó szakkönyv — kevés van! A meglevőknek nagy részt elavult, nem megfelelő, drága ■— vagy nem is kapható. A szakkönyvek problémájáról kér­deztük meg Rozsos R. Fülöp vas­munkást, a Révész­ utcai Fodor vas­­szerkezeti­ gyár hídszerelő élmunkását. — Az idegennyelvű, főleg német nyelven megjelent szakmunkák a dolgozók nagy többsége számára nem használhatók, — mondja Ro­zsos elvtárs —, mivel a munkásság­nak cs­ak körülblül 12 százaléka ért vagy beszél idegen nyelven. Elkép­zelésem szerint rendszeresen össze kellene gyűjteni a magyar műszaki vezetők, újítók szakmunkáit, könyv formában megjelentetni a szovjet ipari fejlődés vívmányait, találmá­nyait ismertető, a sztahha­­ovista munkamódszereket szemléltetően be­mu­ató eredményeket. Az e­lkép­­zett rész nélküli munkásság számára is érthető megfogalmazásban — olcsó, mindenki által megfizethető áron. Az Első Magyar Gyapjúmosó Kárpát­ utcai üzemében Vanyur Já­nos Kossuth-díjas élmunkás a szakkönyvekről így beszél: — Hat elemim van- Húsz éve dolgozom taxtlgép mellett. Magán­úton tanultam, nagyrészt német könyvekből. A minőségi munkatelje­sítményhez feltétlenül szükséges a jó ipari szakkönyv- Ar"­k közvetlen közelimben dolgoznak azokat min­dig biztatom, tanítom, magyarázom nekik, hogy képezzék magukat, ta­nuljanak. Hogy életszínvonalunk még magasabbra emelkedjék, hogy több cipő, ruha jusson a dolgozók­nak — több jó szakmunkásra van szükség. És hogy szakmunkások le­gyenek — megfelelő szakkönyvekre. Én pillananyilag a kikészítésről sze­retnék tanulni — de nincs miből! A Kerepesi­ úti Ruggyantádra, gyárban két művezető tanfolyam fo­lyik 56 hallgatóval és egy vegyipari továbbképző tanfolyam 200 hallga­tóval. Itt Elefánt Rezső kerék­párköpeny­­vulkanizáló munkásújítóval beszéltünk: ■ — Még évekkel ezelőtt jártam tanfolyamra. Könyv nélkül, jegyze­tekből tanultunk. A tanfolyam hasz­nát azóta is érzem. Valahogy érdek­lődésem, viszonyom megváltozott a munkához.­ Ismerem a gépem — géptant tanultam. Ismerem a nyers­anyagot — vegytant tanultam. Szak­­képze­t­tségem és könyvekből való hozzáolvadás nélkül az újításomra sem tudtam volna magamtól rá­jönni. Az újításom lényege fizikán,­­k tanon alapszik. A felmelegített formán a piszok hie­­­len lehűtésnél felhólyagzik és így sokkal könnyebb az eltávo­l­ása. A magam részéről szeretnék tovább tanulni. És végezetül, mit mond a mérnök, dr. Barta István szaktanfolyam­­vezető, az Első Magyar Gyapjúmosó aligazgatója: — A magyar s­za­kirod­alom nem fe­lel meg a korszerűség követelményei­nek. Felületes, tudálékos külföldi szakkönyvek elnagyolt kivonatolása, amely műegyetemi hallgatók szá­mára készült és nem a szakmunkás­­képzés speciális feladataihoz alkal­mazkodik, nem­ a mindennapi gya­korlati problémák megoldását tartja szem előtt. Részletes, világos, célszerű szakkönyvre van szükség a fejlődő magyar ipar minden ágában. Ahhoz, hogy a szakkönyvkiadás kérdése, még a demokrácia harmadik esztendejében is itt tart, nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy a szakkönyvek kiadója, a Népszava Könyvkereskedés jobboldali szociál­demokrata vezetés alatt állt, Kéthly Anna jegyezte a céget és az üzlet­vezető, Szabados úr, azelőtt a Pfe­f­­fer Ferdinánd-féle „nemzeti könyv­kereskedés" alkalmazottja volt. A régi Népszava Böhm Vilmos, Bán Antal könyveivel házalta végig az üzemeket és a szakkönyvek 80—120 forintos árakon szerepeltek jegyzéké­ben. Kéthlyék a szakkönyvkiadás kérdés­ét elszabotálták, nem fontos, lényegtelen iparágak számára adtak ki drága könyveket­ A Népszava Könyvkiadó a Szakszervezeti Tanács tulajdonába került és a helyzet gyö­keresen megváltozik. Tervszerűen, a szakszervezetek • kívánságai szerint, a mindennapi élet speciális követel­ményeinek megfelelően építilt ki fo­ Hangverseny — XIII. századbeli hangszerekkel Ritka és maradandó élményben volt részük azoknak, akik szerda este a Pro arte antiqua prágai együttes zeneakadémiai hangversenyét hallgathatták. Ezek az elsőrangú csehszlovák művészek — Jaroslav Horák, Václav Marti­­novský, Josef Nekola, Vilém­ Proko­p Mlejnek, Jan Simon és dr. Ladislav Vachulka — azt tűzték ki művészi céljukul, hogy régi korok és kultúrák közösségi zeneművészetét kora­beli hangszereken közvetítik a mának. De ez a közvetítés nem a zenetörténet illusztrálá­­sát szolgálja, hanem a megfelelő kornak e zeneművekben szunnyadó valóságát nyújtja olyan szuggesztív megjelenítési erővel, any­­nyira mentesen mindenfajta külsőséges copf­tól, hogy hatása alól egyetlen hallgató sem tudja kivonni magát. Ez a — tudomásunk szerint egyetlen XIII—XIV. századbeli hang­szereken muzsikáló együttes — valósággal felfedeztette szerda este a budapesti közön­séggel a gótika, a reneszánsz és a prágai barokk csodálatosan idngazdag, eleven és­­népi elemekben bővelkedő társas zenéjét. Sür­gősen szeretnék őket újból hallani, f. fo­ kozatosan a szakirodalom minden ágára kiterjedő szakkönyvhálózatot. Megjelent „Az élmunkások műszaki könyvtára­” című sorozat első 12 kö­tete, vas­, textil-, vegyipari, üvegipari munkásság részére. A sorozat foly­tatódni fog. Beláható időn belül el kell érnünk, hogy a dolgozók tíz­ezrei, a szaktanfolyamok hallgatói ne legyenek könyv nélkül, jó, olcsó, megfelelő, könnyen tanulható segít­séget, modern szakkönyvet kapja­nak a tanulni vágyó, Szakmájukban fejlődni akaró dolgozók a kezükbe! L. M. illllllllllll!lllll!lllll!lllll!llllllllll!llllllllllll!l!llllll!lllllllllllllllllllllll!llllllllllllll!llllll!!llllllllll!llllllllll!lllillllll A szovjet kolhoz laboratóriumában nagyobb terméshozamú búzafajta ter­mesztésével kísérleteznek a kolhozisták közül kikerült értelmiségi fiatalok Balázs Béla — Bartók­ Béláról A Budapesti­ Népművelődési Köz­pont Rákóczi-úti helyiségében meg­rendezett Bartók B­éla nem! ékeste®­ Balázs Béla, a kiváló filmesztéta és író, Bart­ók Béla operáinak szöveg­írója, emlékezett meg a nagy mes­terről. — A társadalmi ellentmondások kérlelhetetlen feltárása, a Duna­­völgyben élő népek sorsközösségéi­nek felismerése, a népi és mű-, úgy­nevezett urbánus kultúra dialektikus összeolvasztása voltak Bartók életé­nek legnagyobb eredményei — mondta Balázs B­éla. Előadás után Bánhalmi György, a Bartók-zenei versenyek legfiat­­abb helyezettje, Bartók zongo­ramű­­veket­­játszott. MAJOR TAMÁS MÁSODIK BESZÁMO­­LÓJÁT TARTJA moszkvai színházi tapasz­talatairól szombaton, fél 1-kor a Vasas székház nagytermében, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és a Szakszervezeti Tanács kulturális osztályának rendezésé­ben. Az előadás után vita. Belépés díjta­lan. .Y­.Y.­ JEHELJENOV 4 zongoraméhésznő de­cember 19-re (a Zenekadémián) hirdetett önálló­­ hangversenye elmarad.­­ KETTŐS JUBILEUMHOZ érkezett a Mű­vész­ / Színház társulata. A „Művézben" vasárnap 50-edszer játsszák az „Édes fiaim"­-at; ugyanezen a napon a színház fiókintézetében, a Kiskamarában század, szór kerül , színre az "­Úriemberek". A da­rabnak egyben ez lesz az utolsó elő­adása, hétfőtől fokozott ütemben készül­nek a színház pénteken sorra kerülő újdon­ságának, Garson Kanin „ócskavas nagy­ban“ című vígjátékának bemutatására. SZABAD NÉP SZOMBAT, 1948 DECEMBER 11 A mozibérletek újabb nagy s­zere A múlt héten beszámoltunk arról, hogy a népszerűvé vált mozibérlet­ből eddig 16.000 fogyott el. Tíz nap alatt majdn­em­­ kétszeresét kap­kodta szét a közönség az eddig el­adott mennyiségnek: 20.832 mozibér­let kelt el. A Lloyd-moziban már alig 250 bérlet áll rendelkezésre, az Olym­­piában összesen 125, a kispesti Ro­­yalban pedig már csak 13 maradt, úgy megrohanták a pénztárakat. Fo­kozza a bérlet népszerűségét a köze­ledő karácsonyi műsor. Aki ugyanis most váltja meg a bérletet, az ingyen láthat olyan fihrysket, mint a „Mese a tűzmadárról" című egész estét be­töltő színes szovjet rajzfilm és az államosított magyar filmgyártás új alkotása, a „Talpalatnyi föld". Színházak­­ és mozik tvuttsora * * * * * * * 8 9 M, Opera: Franciasaláta. Kártya­játék.. Di­vertimento: Majális (El. 5, DM. V- 2, 7). Nemzeti: A fösvény (fél 8) — Magyar: Lélekbúvár (fél 8). — Madách: A béke szigete (fél 8) — Városi: Ifjúsági hang­verseny (3) Rigoletto (All Opera, R. II­, OK VIII 2. 7) — Víg: Estért jóbarát é’-kcan­k • • (fél 8). — Belvárosi: ve­tés . . . (fél 8) — Művész: - Édes fia,an (fél 8) — Kiskamara: Úriemberek (fél 8) — Pesti: önagysága és a, mészáros (fél 8). — Modern: Az­ alvó férj (fél 8). Főváros­ OPer’ett: Csárdáskirálynő (fél 8). Pódium: Az ügyvéd és a férje (8). ~ Royal Revü: Mederevü (fél 8). —­­Jó­zsefvárosi: Ida regénye (fél 8). — Ka­mara Varieté: Régen és most (8). — Optimisták: Apátl­­an vád idejöjjön (fél 9) — Mesebarlang (Bábszínház): Nincs előadás. ATRIUIVI (Telefon: 160-Hrtm­aloc­k 4. negyed 7. fél 9, 955.) v. fi­­ne-CORSO (Telefon: 182—818.) Kalandos vakáció 4. negyed 7. fél 9, v. ü. 2-kor is DÉCSI (Telefon: 121—343.): Ör a békén 5. 7. 9, v­ii. 3-kor is. FÓRUM (Telefon: 189—707.): Hamarodik 4. negyed 7. fél 9, vas. ü. ?.Vn­ ?■­. KÖRÚTI HÍRADÓ (Tel.: 222-499):­­ Magyar filmhíradó (L'iss hazai esemé­nyekkel). 2. Szovjetunió hírei (riportok a szocializmus országából) 3. Magyar világ­híradó (5 világrész eseményei). 4. Egy min­ta­gazdaság a Szovjetunióban (riport a Vörös Október kolhozról). 5. Egészség és sport (művészi francia kultúrfilm).­­ De­mokratikus nők II világ­kongresszusa (az asszonyok békevágyának manifesztuma). 7. Csepürágók (új amerikai rajzfilm). IXOYD (Telefon: 123—043): Őrség a békén 5, 7, 9, v ü 3-kor is. OMNIA (Telefon: 139—693): Ha.m­atodik negyed 1, fél 9, vas. a 2-kor 1. ROYAL APOLLO (T.: 222—656): Kalandos vakáció, fél 5, háromnegyed 7, . . fél 3-ko is SCALA (Telefon: 120—150): Hajnalodik fél 5, háromnegyed 7, 9, v. ü. fél 3-kor is URANIA (Telefon: 136—888): őrs/vh a békén 4, 6. 8. KORZÓ (Újpest): (T-: 293-751): Ínség a békén­­!,. fi­ g. Milyen legyen a jó tánczene? Kétségtelen: a zene talán a leg­közvetlenebbül ható művészet. Éppen e­zért különösen időszerű a kérdés: várjon elég gondot és figyelmet for­­dítottunk-e arra, milyen ze®ét hall­gatnak a tömegek? Eddig a kérdést mindig mint a „komoly” zene prob­lémáját tárgyaltuk. Helytelen módon elmulasztottuk megvizsgálni a leg­szélesebb területen ható zenét, a könnyebb fajsúlyú, szórakoztató z®e­nét, még pontosabban az Úgyneve­zett­ tánczenét. A zenének ez az ága volt minden időben a legszélesed­ő tömegekkel kapcsolatban. Ma sind­­ez másképpen. A legtöbb üzemi, kerületi rendez­vény programváza két részből áll; előadás, vita, megbeszélés, vagy kul­túrműsor, utána tánc. Mire táncolnak várjon a dolgozók? Igen gyakori, hogy előadást hal­lunk a hollywoodi „T­rusfilm“ rom­boló hatásáról, utána pedig „eredeti” amerikai jazzre „ketyeg” az egész társaság. Miért baj ez? — kérdez­hetné valaki. A kérdés feltevői fi­gyeljék meg önmagukon ennek a zenének a hatását. Ugyanaz a reménytelenség értelmetlenség, a valóságból az együgyűségbe való me­nekülés, mint amit az amerikai fil­meken volt alkalmunk megutálni. S megmaradva a filmmel vont pár­huzamnál: hazai jazz-szerzőinnk java­része ott tant, ahol a felszabadulás előtti magyar filmgyártás, szeré­nyebb lehetőségeikkel, de túl akarnak tenni amerikai kollégáik stílusán, már ami a zagyvaságot és nagy­képűséget illeti. Amit a népszerű „slágermagyarázatok“ bizonyítanak, azt, hogy a slágerek szövege végtele­nül ostoba, undorító, ugyanaz áll e slágerek zenéjére is. Természetesnek véljük hogy az éjszakai lokálok kö­zönsége ebben a zenében éli ki nosz­talgiáját a boldog Amerika felé, vi­szont és a zenei amerikanizmus meg­rontja a dolgozók egészséges élet­szemléletét és ízlését. Persze, nem azt kívánjuk, hogy többé ne táncoljunk. Mint ahogy az amerikai filmek reakciós szemléleté­nek leleplezésekor sem kívánjuk, hogy márpedig ezentúl ne járjunk moziba. Nyilvánvalóan t­ét irányban kell felvennünk a harcot a zenei amerikanizmus ellen: 1. széles tö­megek felé meg kell magyaráznak ennek a zenének ízlésromboló, értel­metlen voltát, 2. zeneszerzőinket (első­­sorban a könnyű múzsa művelőit) meg kell nyernünk az új, egészséges tánczene kialakítása érdekében. Ezen a ponton nem szabad megfeledkez­nünk a népi táncmozgalom már eddig is elért népszerűségéről. Bízó-a­nyán­a megoldható tákra, akik az egészséges, új szovjet szórakoztató- és tánczene kialakítá­sában döntően veszik ki részüket, például Alexandrov­ra, Dunajevsz­­kij­re, (a Cirkusz című film nálunk is slágerré vált dala!) Krjukov-ra, (a Szibériai Rapszódia népszerű da­lai!) Hrenikov-ra (az Expressz sze­relem matrózdalát zenész-szakszerve­­zeti főtitkár létére sajátm­aga énekli és harmonikázza a filmen!) Idehaza Ránki György végzett úttörőmunkát ezen a téren (a Tűz című magyar film Zenéje és cigányzenekari nép­dalátiratai.) Ezt a feladatot egy em­ber persze nem végezheti el. Ezért szükséges a széles tömegek igényét ezen a téren felkelteni s ennek az igénynek megvalósítására zeneszer­zőinket megnyerni. Sárai Tibor a szórakoztató zenének népi alapon történő felfrissítése. Annál is inkább, mert ezt a felada­tot a Szovjetunió komponistái már példaadó módon megoldották A kezdeményezés feladatát ná­­lünk is — miként a Szovjetunióban -- jól képzet­t, úgynevezett „komolyt” zeneszerzőknek kell vállalniuk. Gon­doljunk csak az eddigi értelmezés szerinti „komoly" szovjet kompon is­ Egy festő, egy sz obrás? kiállítása Csáki-Maronyák József legújabb festmé­nyein a Balaton a nyári napsütés fényében izzik, a vendéglő-udvarok meleg színekkel festett hangulata, csendéletei szélesen festett előadásukkal optimista művész egészséges látását tükrözik vissza. Képei friss levegőt árasztanak a Balaton színgazdagságát kutató művész ecsetje nyomán. Csáki-Maronyák ro­o­konszcincs felfogású művész, aki kerüli a sejtelmes hangulatokat, a sötét szinek ko­morságát. Egyénisége derűs, életigenlő s ez festészetének fő erénye. Ha formai előadás­módja zártabb, egységesebb lenne, piktúrája gazdagabbá válnék. Somogyi József a fiatal szobrász-generáció egyik izmos tehetsége. Művei erőtől feszül­­nek. A munkásosztály életéből vett témáit nemes pátosszal adja elő. Különösen sikerül­tek bányász-figurái. Ezek a művei élmény­nyel telített alkotások. Partizán-figuráiban már inkább érezni a formalista elemek túl­súlyba kerülését. Somogyi József is nehezen tud szabadulni a kortársak túlzó formalisz­­tikus előadásától. Pedig tud önállót is al­kotni, ha elmélyül a probléma őszinte meg­oldásában, ezt a ,,Fázó asszony"-t és Medvét ábrázoló szobrai tanúsítják­ (Népművelődési Központ, Rákóczi­ út 30.) F. A. E. TÁVIRATBAN KÖSZÖNTÖTTE Szakosító Árpád elvtárs köztársasági elnököt a most megalakult Bartók Béla Szövetség ígére­tet téve, hogy legbiztosabb támasza lesz a szocializmus felé haladó népi dem­okrá­­ciánk kultúrpolitikájának. Mlllllilllilllllllllillllllllllllllll!lilllllllllilllllllllllllllllillll|||||||liillllllllllllillllllllllllUlllllllllllllllilllllillllllllllllllillllllllHIIIIIIIIIIII!lllllll|||lillli!lllillllllllfl1i|||Ullill?!Uh TÁNCSICS (Csepel): őrség a békén 6­8. v. ü. 4-kor is. ADY (220—230): Londoni fiúk 4, 6, 8. v. ü. 2.kor is. ADMIRAL (256—808): Csung-King asszonya (él 5.­­él 7. iél 9. vasárnap­­él 3-kor is Vasárnap délelőtt matiné: Az atomlovas 10 és (él 12­.kor. — ALFA (183—046): 9—12 Orosz kérdés fi. 5. SZ. V. ü. 4-kor is — ALKOTÁS (257 —063): 9—12 Ezt látják a csillagok fél 3. fél 5. fél 7 fél 9. — ASTORIA: 9-12 Lógósok királya háromnegyed­­i, három­negyed 8. v. ü. háromnegyed 4-kor is — BÚKÉ (401—896): 9—12 . Játék a szere­lemmel. fél g. fél 8 v . ü. fél 4-kor is. BELVÁROSI (184—099): Két asszony közt Jobb terem: 4. 6 8. v­­. 2-kor is Bal terem: fi. 7 v. ü. 3.kor is. — BETH­­LEK (225—003): Tengerészbecsület fél 5 fél 7, fél 9, v.­­ 3-kor is. — IPODO­­GRÁF (139—173): Játék a szerelemmé! 4. 6. 8. vasárnap és ünnepnap 2 kor is; balterem­: v. 3, 5. 7 — CAPITOL (135 —820): Londoni fiúk 11. 1 3. 5 7. 9. — CITY (128—129) : Londoni fiúk, 4 6 8. CORVIN (339-933): A győztes ország­­ napja 4. 6 8. _ DAMJANICH: 9—12 Orosz kérdés, fél 4 fél 6. fél 8 v­­. fél 2-kor is. — DÓZSA: 9—12 Leány a talpán, háromnegyed 6. háromn­a y ü. háromnegyed 4-kor is — ELDORADO: 9—12 Kigyúlnak a fények fél 5 fél 7 fél 9. v.­­ fél­ 3-kor is. — ELIT (128— 993): Két asszony közt fél 11 fél 1. fél 3. fél 5 fél 7. fél 9. - ELŐRE: 11—In Egy életen át. 6. 8. v. a 4-’— is. — ÉVA: 9—12 Monte Christo asszon­ya 4 6. 8 V. ü. 2.kor is. — FLÓRIÁN: 9_12 Orosz kérdés fél 5 fél 7. fél 9. vas. é.k­ünn. 3-kor is. — GLÓRIA: 9—12 Ki- 9. V. ü. 2-kor is. — GLÓRIA: 9—12 Ki­gyúrnak a fények 5. 7 v. ü. 3-kor is. HOMÉROS (496—178): Nem élhetek mu­zsikaszó n­élkül fél 1­­él 6, fél 8, vas. cs ünn fél 2-kor is. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné — IPOLY (201—002): 9—12 Leány a talpán fél 5, fél 7 fél 9 v. a fél 3-kor is. — JÓZSEF ATTILA (292—196): Tengerészbecsület 4, 6, 8, v ü. 2-kor is. — HAZÁM (201—541): 9—12 Lenni vagy nem lenni fél 4. fél 6. fél 8, v ii. fél 2-kor is. — HUNNIA (259—441): 9—12 Győzelmes visszatérés 4, 6, 8, v ü. 2- kor is. —­ KAMARA (423—901): Győztes ország egy napja fél 5. fél 7. fél 9 v. ü. fél 3-kor is. — KOSSUTH (126—204): Egy férj fellázad, fél 5, fél 7, fél 9, v . fél 3- kor is. — KULTÚR (389—175)­: 9—12 Kígyóznak a fények, fél 4, fél 6, fél 8, v. ii. fél 2-kor is. — MAROS (136—571): 9— 12 Elsőosztályosok, fél 4, fél 6, fél 8, v. i. fél 2.kor is. — MARX (424—313): Két utolsó mohikán, 4, 6, 8, v­­, 2-kor is — NAP (468—737): 9—12 Elsőosztályosok, 4, 6, 8. v ü. 2-kor is. — NÉP (401—827):­ 9—12 Vasöklü Bogdán fél 6, fél 8, v ü. fél 4-kor is. — ÓBUDA (162—913): 9—12 Rúgnak a tornák, 4, 6. S. v. ü. 2.kor is. OLYMPIA (138—132): Játék a szerelemmel, fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. — OTTHON (136—436): 9—12 Monte Christo asszonya, fél 4, fél 6, fél 8, v. ü. fél 2-kor is. — PALACE 1222—426): Egy férj fellá­zad, 11. 1, 8. 5. 7. 9. — PARTIZÁN: 9—12 f­lsőosztályosai, 4. fi, X van és­­in 2-k­or is PATRIA (221—043): Két asszony közt 4. 6. 8.­ vasárnap és ünnepnap 2-kor is. — PETŐFI (227—128)­ 9—12: L­eány a talpán, fél 4. fél 6. fél 8. v . fél 2-kor is —•­PHÖNIX (421­—399): Leány a talpán 11, 1. 3. 5, 7, 9. — RÁDAY: 9-12 Kastély a ködben, 4. 6. 8. v. v 2-kor is — ROXY (225—419): Játék a szerelemmel, II, 1 3, 7. 9. — SAVOY (138—125): Ráznak a tamnák, 1, fi 8, v v 2-kor is. — STÚDIÓ: Nyomorultak 2. 1i. 8. minden nap — SZA­BADSÁG (209—505): Két asszony közt fél í®1 9- v ü' fél 3-k°r is — TÁTRA (139—430): 9—12 Kinyúlnak a fények 4. 6. 8. v ü. 2-kor is.­­ TINÓDI (224—400): Tengerészbecsület. 4. 6. 8. v ü. 2-kor is .­ TÚRÁN (125—878): Búgnak a tárnák 11. 1. 3. 5. 7. 9. — UGOCSA (161—146): 9—12 Orosz kérdés, fél 4, fél 6. fél 8 — ÚJLAKI­ Orosz kérdés 4, 6, 8, v. a 2-kor is — VlabFA: Leány a talpán, 10, 12 2 4 6 8. — ZUGLÓI: 9—12 Orosz kérdés, ’ fél sí , fél 3-kor is fél 7. fél 9. A kukta k&zécs&teifi k&ktfi/a GORKIJ: Mim Szamgin élete I. Gorkij fő művének első teljes magyar kiadása irodalmi életünk jelentős ese­ménye. 496 oldal, ára: fűzve 18,- Ft kötve 2,4.— Ft PANFJOROV: Virágzó élet A szovjet falu felemelkedésének hősi eposza 264 oldal, ára: fűzve 14,— Ft kötve 20.— Ft

Next