Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-13 / 37. szám
2 Szovjet-jugoszláv jegyzékváltás Jugoszláviának a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsában való részvétele ügyében Moszkvából jelenti a TASzSz. iroda. A jugoszláv külügyminisztérium február 1-én a belgrádi szovjet nagykövetségnél átadta a jugoszláv kormány jegyzéket azzal a gazdasági ért kézvel kapcsolatban, amelyet a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia képviselői január 19-én faltöltek és amelyen megalakult az említett országos,Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsa. A jugoszláv kormány jegyzékében meglepetését fejezi ki a felett, hogy Jugoszláviát nem hívták meg az említett értekezletre és kijelenti, hogy ezzel megkülönböztetést alkalmaztak Jugoszláviával szentben, ez pedig ellenkezik a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint az értekezleten ".résztvevő többi ország között kötött szerződésekkel. A jugoszláv kormány hangsúlyozza továbbá, hogy az értekezlet határozatai, különsen pedig az említett Tanács tagállamainak teljes egyenjogúsága megfelelnek nézetének, hogy a jugoszláv kormány — véleménye szerint — ilyen alapokon részt vehetne a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsában. A jugoszláv kormány a továbbiakban a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsában történő részvétele feltételeként a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött szerződésekből származó kötlezetőségek teljesítésének haladéktalan megkezdését és az állítólag Jugoszlávia ellen irányuló propaganda hadjáratmegszüntetését kéri.mokráciák országai nem űznek semmiféle propagandahadjáratot Jugoszlávia ellen, hanem bírálják a jugoszláv kormánynak a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben tanúsított ellenséges politikáját. Nem titok, hogy a jugoszláv kormány megtorlást alkalmaz és letartóztatja a Szovjetunió és a népi demokráciák országai iránt baráti magatartást tanúsító polgárait. Ezeket a megtorlásokat és letartóztatásokéat senki sem minősítheti másnak, mint a Szovjetunió és népi demokráciák országai ellen irányuló ellenséges politika megnyilvánulásának. A Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsa nem egyszerű gazdasági együttműködés céljából alakult, mint amilyen együttműködés a Szovjetunió és Belgium, vagy Hollandia között kereskedelmi téren fennáll. A Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsa azoknak az országoknak szélesebb gazdasági együttműködésére létesült, amelyek tisztességes és baráti politikát folytatnak egymással. A szovjet kormány kívánatosnál tartja Jugoszlávia részvételét a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsában. Jugoszlávia részvétele azonban a Tanácsban csak abban az esetben lehetséges, ha a jugoszláv kormány felhagy a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben tanúsított ellenséges politikájával és visszatér a régi, baráti politikához. A szovjet kormány nem kételkedik abban, hogy csak az ellenséges politika határozott megszüntetése és a baráti politika visszaállítása felelhet meg a jugoszláv nép létérdekeinek, gazdasági jólétének és a jugoszláv állam függetlenségének. A Szovjetunió válaszjegyzéke A Szovjetunió jugoszláviai ügyvivője február 11-én meglátogatta Kardelj jugoszláv külügyminisztert és átadta neki a szovjet kormánynak a jugoszláv kormányhoz intézett következő jegyzékét. A szovjet kormány áttanulmányozta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának február 1-én kelt jegyzékét. A jegyzék a jugoszláv kormány „meglepetését“ fejezi ki amiatt, mert Jugoszláviát nem hívták meg a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia képviselőinek ez év januárjában Moszkvában tartott gazdasági értekezletére. A jegyzék egyben azt állítja, hogy Jugoszláviával szemben „megkülönböztetést" alkalmaztak, ez pedig ellentétben áll a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint az említett értekezleten résztvett többi ország között megkötött szerződésekkel. A szovjet kormány a jugoszláv kormánynak ezt az állítását alaptalannak tartja, mert éppen a jugoszláv kormány tanúsít ellenséges magatartást a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben. Ez a tény eleve kizárta Jugoszlávia részvételét a moszkvai értekezleten. A szovjet kormány szükségesnek tartja megállapítani, hogy a jugoszláv kormány a Szovjetunióval szemben tanúsított ellenségei magatartása a legteljesebb mértékben ellenkezik a szovjet,a jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel és Jugoszláviának abban vállalt kötelezettségeivel. Ilyen körülmények között Jugoszlávia kormányának nincs joga meglepetését kifejezni azért, mert képviselőit nem hívták meg az említett moszkvai értekezletre és nincs joga bármiféle megkülönböztetésre hivatkozni. A Tanács tagjainak a jugoszláv kormányjegyzékben említett teljes egyenjogúságára vonatkozóan kiemeli a szovjet válaszjegyzék, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák országainak politikája mindig ehhez az elvhez tartotta magát. Éppen a jugoszláv kormány politikája szegte meg ezt az elvet és igyekszik a dolgot úgy beállítani, mintha az újdonság lenne a Szovjetunió és a népi demokráciák politikájában. Ezzel ismételten bebizonyítja a jugoszláv kormány álszenteskedését. A jugoszláv kormány két feltétel mellett hajlandó a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsához csatlakozni. 1. A jugoszláv kormány kéri, hogy a Jugoszláviával kötött és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák országai részéről állítólag megszegett barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések teljesítését állítsák vissza. A jugoszláv kormánynak ez az állítása egyáltalában nem helytálló és az a célja, hogy félrevezesse a jugoszláv népet. Valójában a jugoszláv kormány szegte meg ezeket a szerződéseket és kötelezettségeket, ellenségessé változtatva a Szovjetunió Iránt tanúsított korábbi baráti politikáját. 2. A jugoszláv kormány kéri az állítólag Jugoszlávia ellen irányuló porpagandahadjárat megszüntetését. Ez az állítás szintén nem helytálló és ugyancsak a jugoszláv nép félrevezetésére irányul. A jugoszláv kormány tudja, hogy sem a Szovjetunió, sem a nép ide Hegedűs László a rmeo, és családja nevében fájdalommal jelenti hogy felesége, Hegedűs Lászlónk sz. Klein Borbála. hó 11-én, 33 éves korában elhunyt Temetése. hó 14-én fél 3 órakor lesz a Kerepesi úti léki köztemetőben. SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1949 FEBRUÁR 18 Amerikai parancsra szabotálja a Biztonsági Tanács a szovjet leszerelési javaslatokat A TASzSz.Iroda newyorki jelentése szerint Malik Szovjet megbízott a Biztonsági Tanács február 10 i ülésén a szovjet leszerelési javaslatok vitája során részletes adatokkal bizonyította, hogy az USA összes katonai kiadásainak összege 1949— 1950-ben több, mint az egész költségvetés 50 százaléka. Az United States News and World Report adatai szerint Anglia katonai kiadásait költégvetésnnek 18,4 százalékáról 20 százalékra emelte fel. Sajtóadatok szerint Franciaország ezévi költségvetésének negyedét fordítja tisztán katonai célokra. A katonai költségvetésük emelkedése együtt jár a fegyveres erők lészámának növelésével — folytatta a szovjet megbízott. —így például az USA Szárazfölde és légi hadereje a háború utáni idők utolsó két évében 30 százalékkal növekedett Malik a továbbiakban részletesen foglalkozott a konkrét intézkedéseket és pontos határidőket megjelölő szovjet leszerelési tervezettel. Kimutatta, hogy az amerikai kiküldött ellenvetései nem állnak helyt. Az USA képviselője például arról akart meggyőzni bennünket — mondotta —, hogy az UNO közgyűlésének határozatában nem történik említés az atomfegyverekről. Ez nem igaz. A határozatnak már a címében is szó van az atomfegyver megtiltásáról. Az atomfegyver megtiltásának és a fegyverkezés csökkentésének legelszántabb ellenfele sem bizonyíthatja, hogy meg lehet valósítani a fegyverkezés csökkentését az atomfegyver megtiltása nélkül. Aki a szokásos típusú fegyverek csökkentéséről beszél — hangsúlyozta Malik — és az atomfegyver megtiltásáról hallgat, az egyszerűen piszkos játékot űz. Az amerikai küldöttnek az az áldása, hogy a Szovjetunió megbízottai, ellenzik az adatgyűjtést a fegyverkezésről és a fegyveres erők létszámáról, szintén nem felel meg a valóságnak. A Szovjetunió küldöttsége az UNO párisi harmadik ülésszakán benyújtott határozati javaslatában annak elrendelését is kívánta, hogy hivatalos adatokat hozzanak nyilvánosságra a Biztonsági Tanács állandó tagállamainak — az USA-nak, Nagybritanniának, a Szovjetuniónak, Franciaországnak és Kínánál, —* fegyveres erőiről és fegyvereiről. A Biztonsági Tanácsnak nincs joga kitérni az igen komoly kötelezettség lejesítése elöl. A Tanácsnak éppen a® a fel a téma, hogy elősegítse az UNO e fontos határozatutak megvalósítását — mondotta végül Malik-Malik beszéde után az amerikai küldött parancsára a Tanács kilenc tagja ebt ’.silatta, hogy a szovjet javaslatokat a fegyverkezési és az atombizottság elé terjesszék. Az angol—amerikai többség a Biztonsági Tanácsban — állapítja meg a TASzSz — nem mert nyílt a fellépni a béke megszilárdtt ára és a világuralomról ábrándozó új támadók ellen irányuló szovjet javaslatokkal szemben Ez a többség gyáván alárendelte magát az USA-süldöttség diktátumának és összeesküvést szervezett a szovjet javaslatok elhallgatására. Azzal, hogy elutasították a fegyverkezés csökkentésére és az atomfegyver megtiltására irányuló javaslatokat, leleplezték magukat, hogy az angol-amerikai támadószellemű tömbalakítók és háborús bújtógatók lestársai. RUHazmi IPARI KÖZPONT rt. !■ Ka kötelékébe tartozó NEMZETI VÁLLAALATOK eladásaikat szövetkezetek,népboltok, kereskedők részére MEGKEZDEK Férfiruhaipari N. V. V., Wekerle Sándor utca 15. szám Típieruhák, kaskaruhák, nadrágok, ballonkabátok, átlátszó esőköpenyek, gyermekruhák stb. Női ruhaipari ?N. V. VII., Somogyi Béla-út I. sz. Női ruhák, női kabátok, kulikabátok, leánykaruhák és kabátok Fehérnemüipari N. V. Kalapipari N, V. V., József Attila-u. 12 sz. Női és férfi fehérneműk, pizsamák és hálókabátok XIV., Gizella-út 44. sz. Nyúlszőr és gyapjú típus- és divatkalapok. — Nyúlszőr, és gyapjútompok Magyar válaszjegyzék a határunkon katonai jelentőségű fényképfelvételeket készítő amerikai alezredesek ügyében A magyar külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: 1949. évi február 10-én Szegeden föltett éjszaka után Peter J. Kopcsak és John Merrill amerikai alezredesek az Amerikai Egyesült Államok budapesti katonai attaséjánál: beorzottai egyik dülőúton néhány méternyire megközelítették a magyar-jugoszláv államhatárt és ott fényképfelvételeket készítettek. A két amerikai tisztnek nem volt engedélye a tatársávban való közlekedésre és fényképezésre, ezt a határőrség udvarias felkérésére nem tudták felmutatni. Az őrség a diplomatáknak kijáró előírásos előzékenységgel felkérte a két amerikai tisztet, hogy az ügy tszárása végett menjeek velük Szegedre. Ezzel az esettel kapcsolatban az USA budapesti követségének február 11-i tiltakozó jegyzékére a magyar külügyminisztérium február 12-én válaszjegyzéket küldött. A jegyzék a szokásos bevezetés után a következőket állapítja meg: „Kopcsak és Merrill amerikai alezredesek február 9-én este érkeztek Szegedre. A Royal-szállóban vettek ki lakást, majd az utcán megszólították Barna Mária és Németh Piroska prostituáltakat, akiknek társaságában végigdorbízották az éjszakát, berúgtak, utána autójukkal — melynek garázsdíját nem voltak hajlandók a garázs tulajdonosnak megfizetni — 10-en eltávoztak Szegedről. Ugyanaznap déltájban a jugoszláv határon egyik dűlőút mentén tíz méterre a határtól két tagból álló határvadász-járőr feltartóztatta az autót, amelyben a két amerikai alezredes polgári ruhában ült és a határt fényképezte. Kopcsak folyékonyan beszél magyarul és saját állítása szerint azért autózott közvetlen a jugoszláv határ mentén, hogy az ottlévő esetleges katonai objektumokat szemügyre vegye, fényképfelvételeket csináljon és meggyőződjék arról, vannak-e ott katonai előkészületek, sőt az őrsöt rá akarta bírni arra, hogy fényképfelvételeit tovább folytathassa. Minthogy határátlépési engedéllyel az autó nem rendelkezett és az igazolvány, amelyet Kopcsák felmutatott és amely szerint az országban szabadon közlekedhet, 1947 december 31.-én lejárt, a határőrség értesítette a szegedi államvédelmi hatóságot és az autót bekísérték Szegedre. Útközben a telefonhívásra odaérkező államvédelmi hatósági szervek felszólították Kopcsákot és kísérőjét, hogy üljenek át az államvédelmi hatóság autójába. Kopcsak ezt diplomáciai állására hivatkozva elutasította, s helyette felajánlotta, hogy az államvédelmi hatóság két beosztottja üljön át az amerikai autóba, amit az utóbbiak el is fogadtak. Amikor az autó Szegeden a hatósági épület elé érkezett és a határvadász százados bement az épületbe, Kopcsak az autót nagy sebességgel Budapest felé indította és a város határán kívül a kocsiban maradt államvédelmi hatósági beosztottal dulakodni kezdett, majd mellének szegzett revolverrel arra kényszerítette, hogy az autóból kiszálljon. Ez a tényállás. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége jól tudja, hogy nem, ez az első alkalom, hogy Kopcsak alezredes garázdálkodása diplomácián, jegyzékváltás tárgyát képezi. Az illetékes magyar hatóságoknál ismételten felmerült az a gondolat, hogy kérjék Kopcsak alezredes eltávolítását, de eddig elálltak ettől, abból a meggondolásból kiindulva, hogy nálánál otrombább módszerrel dolgozó, elővigyázatlanabb és kevésbé intelligens attasét nehezen tudnának az Egyesült Államok a helyébe küldeni. Ez a meggondolás volt az oka, hogy bár Kopcsaknak eddig több mint 40 „munkatársát"* sikerült a magyar hatóságoknak ártalmatlanná tenni, ettől a lépéstől eltekintenek. A folyó hó 10-i incidens azonban a magyar külügyminisztérium szerint olyan durva megsértése a diplomáciai előjogoknak, hogy felkell tennünk a tisztelt követségnek a kérdést: összeegyeztethető-e normális diplomáciai kapcsolatokkal az olyan magatartás, aminőt Kopcsak alezredes tanúsított, nem volna-e ideje, hogy tiltakozó jegyzék helyett eltávolítanák Kopcsak alezredest, mielőtt a magyar hatóságok ezt kérik?“ — fejeződik be a magyar válaszjegyzék. Megalakul a csehszlovákiai magyarok kultúregyesülete A csehszlovákiai magyarok hetilapja, a Pozsonyi ,,Új Szó" február 12-i számának vezércikkében bejelenti, hogy a közljövőben megalakul a csehszlovákiai magyarok kultúr,egyesült ?. A cikkben a lap szerkesztője Lőrincz Gyula azt írja, hogy az utolsó évben nagyon sokan sürgetik, mikor indul meg a kultúrmunka, a kulturális élet Csehszlovákia magyarjai között. Rámutat arra, hogy egyesek olyan színdarabokat akarnak színrehozni, amelyeken a farizmus hatása érződik, mások a földesurakat dicsőítő hamis „népszínműveket” javasol az előadásra. Az „Új Szó” a követezőket írja: ,Itt ezen a téren nagy munka, hivatás vár a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületére; gondoskodni a csehszlovákiai magyarok általános kultúrszínvonalúak felemeléséről; népnevelési, munka a magyarság között; a néppel megismertetni a tudomány, irodalom és művészet komoly élőtökéit. Kultúrmunkánkon keresztül kell bebizonyítanunk, hogy nem a Tisok és Kun páterek, de a Bviezdoglavok és Petőfik, a Ady Endrék és Wolkersk, a Fucikok és József Attilák szelleme, kultúrája jelenti az igazi, szoros és megbonthatatlan kapcsolatot a nemzetek között.“ A cikk a végén megjegyzi: „Előkészületek folynak a közeli hetekben zavtar,dó alakuló közgyűlés megszűrve élére, hogy utána minél gyorsabban megindulhasson a vidéki helykooportok kiépítése és működésbe helyezése. A tömegek nyomására az angol hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra helyezni Max Reimann elvtársat A berlini rádió jelentése szerint szombaton délben Max Reimannt, a Német Kommunista Párt vezetőjét az angol megszálló hatóságok kényesenek voltak a fogházból kiengedni. A megszálló hatóságok meghátráltak a nyugati és a kelet övezetek munkásságának egyéntes tiltakozó mozgalma előtt.