Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-19 / 42. szám

2 Ötmillió forint hitel a tavaszi szántásra A tavaszi szántási munkákra a földművelésügyi kormányzat öt­millió forint hitelt biztosított a dolgozó parasztság részére. A szántási hitelből elsősorban a földművesszövetkezetek, földbérlő­­szövetkezetek és termelőszövetke­zeti csoportok részesülnek és azok az igaerővel nem rendelkező dol­gozó parasztok, akiknek földjük a hitel igénybevétele nélkül felszán­­tatlan maradna. A hitelben része­sülő köteles a gépállomást, vagy ahol ez nincs, a­­földművesszövet­kezet traktorát igénybevenni. A hiteligénylők kéréseikkel for­duljanak az Országos Szövetkezeti Hitelintézet szakszövetkezeteihez és ott megkapják a szükséges részletesebb felvilágosításokat. Nem írásszakértők a közönséges szélhámosok Egy megszökött zsaroló álhír­lapír­ó-házaspár leleplezése illetékes hely közli: Az utóbbi napokban Ausztriában felbukkant egy Magyarországról ki­­szökött házaspár, Sutner László és felesége Fischer Hanna, akiik azt ál­lítják magukról, hogy a Mindsszenty. ügy „írásszakértői“ voltak. Illetékes hely megállapítja, hogy Sutner László budapesti szerkesztő­ségekben jól ismert álhitl­apí­ró, aki­nek a magyar igazságügyi és nyo­mozási hat­óságokhoz so­ha semmi kapcsolata nem volt. Felesége vég­­zett ugyan alkalmi munkákat a bu­dapesti törvényszék számára, azon­ban a Mindszenty-ügyhöz nem volt semmi közze. Lutner Lászlónak és fe­leségének­­ minden állítása merő kita­lálás és közönséges szélhámoskodás, amelynek célja csak az, hogy a Mind’Szenty-ügy kapcsán pénzt csal­janak ki. Magyar részről jellemző­­nek tartják, hogy egyes nyugati sajtóorgánumok beugranak két nyil­vánvaló szélhámos átlátszó meséi­nek. Százharmincnégyezer katasztrális holdra a dolgozó parasztsággal megkötötték a cukorrépa-termelési szerződést Az államosított magyar cukor,­ipari vállalatok vezetői pénteken or­­szágos értekezletet tartottak, s meg­beszélték mindazokat a feladatokat, amelyek a cukorár csökkentéséhez vezetnek. Balla Ferenc, a Cukoripari Köz­pont vezérigazgatója bejelentette, hogy a bevetendő cukorrépaterület összesen 180.000 kat. hold. A magyar cukoripar a mai napig 134.000 kat. holdra kötött szerződést a dolgozó parasztsággal a szövetkezeteken ke­resztül. A szerződéskötésiek jelentő­ségét — mondotta — különösen emeli az a tény, hogy a kulákok teljes kizárásával történt. Leleplezett és elítélt feketevágók­ Az államrendőrség gazdasági ren­dészeti főcsoportja folytatja országos razziáját a feke­tevágók, zsír-és­ nem­­szolgá­ltatók ellen, őrizetbe került Szántó Elek 103 holdas és Hajdú Jó­­zsef 118 holdas karcagi zsírosgazda — mindketten több sertést vágtak feketén, de egyetlen gramm zsírt nem szol­gáltattak be a közellátásn­ak. Mohácson Puchi József hentesmester került őrizetbe, saját bevallása sze­rint egy hét alatt négy sertést vágott feketén. Pucs Bálint leánycs­oki hen­tes és állat nagykereskedő, Hazai Heim János kölkedi hentes és Torma Lajos hegyszentmártoni malomtulaj­donos kerültek még csütörtökön őri­­zetbe feketevágás miatt. Ugyanekkor egymásután kerülnek az uzsora­bíróságok elé (soronkívüli tárgyalások kitűzése után) a leleplezett feketevágók. Szegeden Fekete István húsiparost négyhómpi börtönre ítélték. Csa­ná­don Kapitány János zsírosgazdát egy hónapra, Szabó Gyula hentest két­­hónapi fogházra, Szentesen Oláh Pál hentest egyhónapi börtönre, 800 fo­rint pénzbüntetésre, Kaposváro­tt Franczia Béla nagygazdát két hó­napra ítélte­k. Az abaújmegyei uzs­ora­­bíróság Józsa András zsíro­sgazdát 40 napi,­ Le­nkó Jánost hatheti, Zsiri Lajost egyhónapi, a hollófői Szabó Jánost két­ hónapi elzárásra és 500 fo­rintra ítélte. A dejtári Varga Béla, Oréczy Ferenc, Varga Károly, Lenért Sándor két-két hónapot és 1000-­ 1000 forint pénzbüntetést kapott. A nógrádmegyei uzsorabíróság Mihály Gergelyt (35 holdja van) kis­ hónapi börtönre és 1000 forint pénzbünte­tésre ítélte. Élmunkás-Akadémia márciusban Deák József elvtárs, a Szakszer­vezeti Tanács élm­unkás-felelőse az élmunkás­ és újító­ mozgalom tovább­fejlesztésével kapcsolatban nyilatko­zott. — A mun­kaverseny keretében ma már nem elégedhetünk meg azzal, — mondotta­ —, hogy a munka csupán egyéni teljesítmény elérésére korlá­tozódjék. A kiváló eredmények el­érése mellett szükséges, hogy élmunkásaink és újítóink mun­katársaikat oktassák, tapaszta­lataikat átadják és ezzel­ biztosítsák, hogy a ma­gukéval együtt emelkedjék az összes dolgozók teljesítménye. Feltétlenül szüksé­ges, hogy élmunkásaink és újítóink az ipar területén meglévő tartalékok felkutatása közben­­ magasabb fokú szaktudást nyer­jenek, így jutottunk el az Élmunkás-Aka­­démia megszervezésének kérdéséhez. Az Élmunkás-Akadémia előrelátha­tóan márciusban indul. Az előadó­­képző anyaga négy főtárgy lesz: 1. az üzemen belüli szervezés, 2. a munka előkészítése, 3. az üzemen belüli anyagmozgatás, 4. a norma kérdése. A helyi viszonyoknak meg­felelően beiktatnak egy ötödik elő­adást is, például a vasiparon belül az öntödék selejtcsökkenésének kérdé­sét, a textiliparban a minőség javí­tását, a konzervgyáraknál a dobozok előállí­ási költségének csökkentését, stb. Az Élmunkás­ Akadémiát elő­ször öt döntő szakmában: a bá­nyaiparban, vasiparban, textil­iparban, vegyiparban és az élel­mezési iparban szervezik meg. Hallgatósága e szakmák legfonto­sabb részeiben dolgozó élmunkások közül kerül ki. Ha az Akadémia jó eredménnyel végződik, a­ szervezést kiterjesztik a többi szakmára is. Az Élmunkás­ A­kadémiára olyan dolgo­zóknak kell bekerülniök, akiket az üzemek munkásai a maguk soraiból választottak, megfelelő előadókész­séggel rendelkeznek és a tanultakat tovább tudják adni munkatársaik­nak. Az Álmunkás­ Akadémiát a Munka­­tudományi Intézettel együtt a szak­szervezeteken belül szervezik meg. Kellő idő­ben gondoskodnék arról,­­ hogy az általánosítható újításokat képekben, rajzokban, modellekben bemutassák, hogy az élmunkások ezeket továbbadhassák. Gyárlátoga­tásokat is szerveznek majd és ott az újításokat munkaköziben mutat­ják be. SZEREZHETIK BE A NEMZETI VÁLLALATOK ÉS KÖZHIVATALOK DOL­GOZÓI JÖVŐ ÉVI TÜZELŐJÜKET JELENTKEZÉS MUNKAHELYENKÉNT A TÜZELŐANYAGMEGBIZOTTNÁL.«§]! SZABAD NÉP SZOMBAT, 1949 FEBRUÁR 19 . Bolgár-Magyar Bizottság alakult Szófiában A Bolgár Hazafias Front Nemzeti Tanácsa mellett Bolgár-Magyar Bi­zottság alakult. A bizottság elnöke Trajcso Koszion, helyettes minisz­terelnök, alelnöki Rajkó Domjanov, titkár pedig Slavinszky lett. A bi­zot­ság rendezésében Szófiá­ban nagy sikerrel bemutatták a „Talpalatnyi föld” című magyar filmet. A gabona- és lisztszállítás újabb szabályozása A Közellátási Hivatal új rendelere értelmében a búza, rozs, kétszeres és árpa vámcseretelepről a malomba, a telep által kiállított szállítójeggyel igazolvány nélkül szá­llítható. A kl­órok lisztet a malom által kiállított szállítójeggyel ugyancsak igazolvány nélkül szállíthatják vissza a vámcse­retelepre. A Malomipari Közpon cí­mére feladott legfeljebb tíz kiló súlyú gabonaminta és legfeljebb két kiló súly észtminta szállítási igazol­vány nélkül adható fel. Gyár­látogatásokat, közös értekezletet rendeznek a textilipari és textilkereskedelmi alkalmazottak A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének új székházá­ban a textilipari és a textilkereske­­delmi alkalmazottak küldöttei közös értekezletet tartottak, ahol megvitat­ták a termelés és jó elosztás problé­máit. Ligeti László, a KAOSz főtitkára hangsúlyozta:" az­­értekezlet célja, hogy szoros kapcsolatot teremtsen az iparcikkeiket­­ előállító vállalatok, a kereskedelem között,, a fogyasztók ér­­dekében. Az értekezlet elhatározta, hogy a kereskedelmi alkalmazottak fokozottabb képzése érdekében tex­tilipari szakiskolát létesítenek, rend­­szeresítik a gyárlátogatást és a közös értekezletek tartását. Gyilkosság Irakban Most volt egy esztendeje annak, hogy a Perzsiával, Szaúdi,Arábiával, Szíriával és Transzjordániával ha­tá­ros Irak népe felkelt, az ellen a kor­­mány­ ellen, amely eladta az országot az angolszász ,olajérdekeltségeknek. Az évfordulót Ernest Bevin, Anglia „munkáspárti“ külügyminisztere — aki már többízben meghatottsági­,­ remegő hangon jelentette ki, hogy „szíve együtt dobog a munkásokkal" — úgy ünnepeltette meg iraki csatló­saival, hogy kivégezhette Fahad elvtársat, Irak Kommunista Pártjának főtitkárát s a párt két másik vezetőjét. Fahadot és két társát felaka­s­z­itták Bagdadban s a bírák az „iraki bün­­tető törvénykönyv 89. §-ra hivatkoz­­tak”, amely szerint Irakban tilos kommunistának lenni• Miért tilos? Miért kellett meghal­nia Fah­ad elvtársnak és két társá­nak? Miért Bevin és az angol mun­­­kásárulók felelősek végső fokon ezért a gyilkosságért. Irak megfelel ezekre a kérdésekre. Az országot az angol monopól­iuniakkal szorosan együttműködő korrupt feudális urak és törzsfő­nö­­kök kis csoportja kormányozza. A monopóliumok 'mögött" teljes súlyával ott állanak „őfelsége szoc­ál­demokratái", ott áll az angol munkáspárti kor­mány. Sőt: a brit kormány nemcsak támogatja ezeket a monopóliumokat, ha­nem maga is monopózistává vál. Irak ily módon a jobboldali szociál­demokrácia, a nagytőke és a feudális elnyomás összefonódásának egyik legjellemzőbb példája. Az ország leg­­főbb ura az Iraki Petróleum, Társa­ság, amelynek­­minden harmadk rész­vénye az Angol-Iráni Olajtársaság kezében van. Ami az Anga Iráni Olajtár­saságot s­ert, annak a rész­vénytöbbsége az angol munkáspárti kormányé. Beviné még a datolya is, amely az olaj uten az ország­ legkomo­lyabb jövedelmi forrása. Az angol, vagy angol ellenőrzés alatt álló monopóliumok —­ mint a keres­kedelem minden ágára — orré :a rá­tét ék a kezüké". Az olajat és datolyát, az export, és import-vállalatokat, a bankokat és szállítócégeket Berlin katonái őrzik. Az ő tisztjei képezik ki a földesurak és törzsfőnökök engedelmes hatal­mára vigyázó és angol fegyverekkel felszerelt, katonaságot, az ő szak­értői ülnek a minisztériumokban. Mit jelent Irak népe számára Be­vin, a monopóliumok és a feudális utak szövetsége ? Erre angol hivata­los statisztikák adnak választ. 1939 óta az életszínj mm­al roha­mosan csökkent. A lakossá­g 94 százaléka írástudatlan. Bagdadban és környékén 800.000 la­kosra 60 elemi iskola jut. Évenként egyszer minden ötödik ember malá­riát kap. A lakosság fele trachomas, rengeteg a tüdőbajos. Mr. Bevin nagyobb dicsőségére összesen 528 orvos — „gondozza" eze­ket­ a nyomorgó, kizsákmányolt mil­liókat, — de ezek közül is 350 Bag­dadban, a fővárosban lakik. Száraz adatok ezek — de jellem­zően megmutatják, hogyan nőnek össze a munkásárulók a monopolis­ fákkal és a földesurakkal, s szövet­ségük hogyan igyekszik mind kez­ksetlenebbé, mind véresebbé tenni a kizsákmányolást. Megmutatják azt is,­­ éppen a kommunisták azok, akik egyedül következetesen harcolnak e hármas elnyomó ellen, a kommunisták azok, akik maguk mögé tudják sorakoztatni az ország demokratikus erejét- Az angol kül­ügyminisztériumban­ is tudják ezt — s ezért kellett Fahad elvtársnak a Bevin ácsolta bitófán meghalnia. Nemcsak ezért, Fahadot és társát­ már 1947 januárjában letartóztatták. Öt hónappal később halálraítélték őket, de az országban oly elemi erő­vel tört ki a felháborodás, hogy az ítéletet 20 évi kényszermunkára változtatták. Újabb hirtelen előkap­kodott „vádak" alapján került újra a­­ bíróság­ elé az ügy — s a hóhé­roknak sürgős volt a dolog. Sürgős volt, mert Fahad —­ és a kommu­nisták — nemcsak az olajmonopó­­liumok politikáját akadályozták, nemcsak Mr. Bevin kormányán­ak osztalékai ellen harcoltak. Fahad elvtárs, pártja és népe élén a békéért küzdő­­ egy olyam területen, amely ma Első­rendű fontosságú azokban a terveké­ben, amelyeket Bevin és tengerentúli gazdái snőnek a Szovjetunió ellen. Tudjuk, hogy ezeket a terveket sorozatos kudarcok érik Kínától Skandináviáig, s tudjuk, hogy a né­pek harcos ellenállása egyre jobban növekszik a háborús uszítókkal szem­ben. Fahad elvtárs meggyilkoltatása nyílt leleplezése az imperialisták és cinkosaik fasiszta módszerének. Úgy is fogják végezni, mint a fasiszták. ÚJ ÉLET AZ ÚJ KÍNÁBAN Ú­­ élet tijn­őn­liti a kínai nép­hadsereg által felszabadított területe­ken­ Régen a rosszul megművelt földek nagy földbirtokosok tulajdo­nában voltak, a fejletlen ipart a kí­nai reakciós feudális rendszer nem támogatta, a dolgozók éhbérért áll­tak munkába. A népet, tudatlanság­­ban tartották. Ma a felszabadított területeken kö­zösen megművelt gazdag földek te­rülnek el, rövid idő alatt új vasútvo­nalak nőttek ki a földből. A felsza­badított városokban villamoskocsik robognak az utcákon, egyre több autóbusz és taxi várja az utasokat, a nagyvárosok utcáin kitűnő a vilá­gítás, Karbinban, Mukdenban na. Ponta új üzletek nyílnak, cigare­ta, ételi ital bőségesen kapható, a mozik, színházak zsúfoltak. A felszabadított Kínában napról, napra kevesebb a rosszul táplált em­ber. Prostituáltak nincsenek, a fiatal lányok eladása — ami azelőtt Kíná­ban szokásszámba ment — ma már tilos­ a régi „adás-vételi szerződések” érvénytelenek. Emelkedett a dolgo­­zók keresete­ A nők egyenlő mun­káért egyenlő bért kapnak. A növekvő élelminvonal és a népi hadsereg nagy diadalainak alapja a megvalósított földreform, s az összes fontos iparágak álla­mosítása. A nép életszínvonalának emelkedésével együtt a felszabadí­tott területeken virágzásnak indult a kulturális élet is, a hosszú szá­zadokon át elnyomod és tudatlan­ságban tartott nép nemcsak a poli­­tikai hatalmat, hanem a­ kultúrát is birtokba veszi. Az úgynevezett határmenti terü­leteken például a lakosság kilencven százaléka írástudatlan volt, nyo­morban élt, a népet sámánok és ku­­ruzslók ,,gyógyították”. Csak egy városban a sámánok és ráolvasók keze alatt 277 beteg halt meg. Ma ebben a városban számos orvos dol­­gozik. Az egész felszabadított területen 19­48 őszén több mint száz tan je­lent meg. Mindegyik lapnak levele­zője van a falvakban is. A határ­menti területeken­­­3000 iskolát állí­­tottak fel. Orvosi, művészi­, köz­gazdasági főiskolák, természettudo­mányi akadémiák, egyetemek, fő­iskolák egész sora kezdte meg mű­ködését. Sandum­ban, Cinikusban, Dunpeisamban, Fen­zi kerületben a két évig tartó harcok ellenére 20 ezer diák végzett főiskolát, 8022 elemi és középiskolát nyitottak meg, amelyben 280.000-en tanulnak. A három kerület falvaiban 1340 mű­kedvelő csoport alakult 22­00 tag­­gal. A fel«*i*I»adHo«t­­rrillerek­ fői«« kóláin a nép fiainak és lányainak, tízezrei tanulnak. Sok köztük az olyan diák is, aki a Kuomintang Kína távoli területeiről szökött ide. Százával és ezrével, a börtönt és életüket kockáztatva szöktek át az arcvonalom San bájból, Namkingból Kantomból. Ide jöttek, mert tudták, hogy a Szabad Kinátoak a kultúra a nép ügye. Új irodalmi mozgalom bontakozik ki, amelynek alapja az igazság keresése, a nép szolgálata, a széles tömege­k részére hozzáfér,­hető, egyszerű és érthető nyelven írott irodalmi alkotások létrehozása. Egyre nő a marxizmus-len­ini­zmus klasszikus alkotásainak népszerű­sége- Marx, Engels, Lenin és Sztálin főbb munkáit már lefordították kí­nai nyelvre és tömeges pél­dá­ny­­szám­ban adták ki. A szovjet írók művei is széles körben elterjedtek. Ugyanakkor Sanghajban és egész Kuomintan­g-Kínában a dollármilliók tömegei sem tudják megakadályozni az inflációt, a növekvő nyomort, az állandó zavargásokat. Az amerikai tudósítók is beszámolnak arról, hogy Sanghaj kikötőjében ezrével torlód­nak össze a bárkák és csónakok. Rémült főtisztviselők, gazdag keres­kedők próbálják elhagyni a várost. A kínaiak többsége azonban re­ménykedve várja a felszabadító had­sereget. A tények, a mindennapi élet tanítja meg őket arra, mi a különb­­ség Szabad Kína és Kuomintang- Kína között-

Next