Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-09 / 33. szám

SZERDA, 1949 FEBRUÁR 9 SZÁZAD NÉP A Norvég Kommunista Párt kiáltványa: Mwwégses népe szembeszáll ■Ellául! Egyezményhez való ©sail®ls@sás Senyével A Norvégiának átnyújtott szovjet javaslat a béke komoly megerősítése Az AFP oslói jelentése serint a Norvég­ Kommunista Párt hétfőn kiáltványban felhívta a norvég né­pet: szálljon szembe azzal a tervvel, hogy Norvégia csatlakozzék az Atlanti Egyezményhez. A kiáltvány utal arra, hogy a meg­nemtámadási szerződést elő­erjesztett szovjet javaslat komoly megerősítése a békének. Lange norvég külügyminiszter ez­alatt Washingtonban tárgyal és csak február 11 körül érkezik vissza Os­lóba. Illetékes helyen közölték, hogy a norvég kormány a külügyminisz­ter hazaérkezése után válaszol a leg­utóbbi szovjet jegyzékre. Washing­ts a jelentés szerint egyébként Lange hét­főn fél óra hosszat tárgyalt Acheson amerikai külügyminiszterrel, majd a külügyminisztérium egyes osztályve­zetőivel folytatott megbeszéléseket. A minisztérium közleménye megál­lapítja, hogy Lange „különböző kér­dések tanulmányozása céljából" jött Washingtonba. A közlemény szerint a hétfői megbeszéléseken az „ál­talános biztonságot" érintő kér­désekről tárgyaltak, „beleértve az Északatlanti Egyezményt és a Skandináv egyezményt is." A Telepress washingtoni jelenté­sében megállapítja: egyhangú wa­shingtoni vélemény szerint Lang® semmiféle kötelezettség vállalására nem jogosult washingtoni tanácsko­zásai során. A norvég és svéd tömeg­­til­akozás, valamint a svéd burzsoázia vonakodása a háborús tömbökben való részvételből nagyon lehi­ette az angol-amerikai imperialista kalandért lelkesedő dán háborús uszítókat is. Norvégia Acheson és Truman szá­mára „Skandinávia vezető országa’’ lett — írja a Telepress. Langet a figyelem minden jelével elhalmozzák, ugyanakkor Boheman svéd követnek — akinek kormányára Washington úgy látszik neheztel — két óra hos­z­­san'­ kellett várakoznia az amerikai külügyminisztériumban anélkül, hogy bárkivel beszélhete­t volna. A párisi l’Humanité „A döntő kérdés most a béke védelme­’ című vezércikkeiben foglalkozik azzal a nyomással, amelyet Amerika gyako­rol Norvégiára, hogy a Szovjetunió ellen irányuló katonai támaszponto­­kat létesítsen ebben az országban. A lap megállapít­ja,­ a katonai támaszpontok létesí­tése miatt sürgetik a norvég kormányt, hogy csatlakozzék az Atlanti Szövetséghez és ezért idézték Washingtonba a norvég külügyminisztert. A Szovjetunió a béke bástyája- A Norvégiának tett megnemtámadási szerződés javaslata, valamint a Nor­végia irányában foly­tatot­t szovjet baráti politika is ezt bizonyítja. — állapítja meg végül a l’Humanité­ politikájának igazi irányítója. Külön hadsereget és csendőr­séget tart fenn, kezében tartja a pénzforgalmat eldönti, kik lehetnek a kormány tag­­jai. Az úgynevezett Császári Bank, amely a perzsa bankjegy kibocsátást és a teljes külkereskedelmet intézi, 1946 óta az angol kormány kizáró­lagos tulajdona. Amikor a Császári Bank engedménye két évvel ezelőtt lejárt, az angolok 1949 március 1-ig meghosSzabbitfattäk■ A második világháború után az országban ugrásszerűen megnövekedett az imperiansta­­eliami népi mozgalom, s a Tu­­deh-párt vezetésével a külföldi koncessziók, az angol—iráni olaj­szerződés és a Császári­ Bank felszámolását követelte. Az iráni kormány most a sah eleni merényletet igyekszik felhasználni arra, hogy a mesterkedéseit, leplező és a független, demokratikus Irán­ért harcoló Tudeh-pártot törvényen k kívül helyezze. Az olasz nép nem akar fegyvert fogni Ksjeteurópa ellen“ „Az olasz nép az Atlanti Szerző­­dés ellen“ címmel kommentálja a l‘Humanitéban Marcal Cachin elv­­társ a Monde római tudósítójának cikkét, amelyben az olasz nép heves tiltakozásá­nál számol be az Atlanti, illetve a Földközi-tengeri Egyezmény­hez való csatlakozás ellen. A római francia és angol követ meg­hívta Sforza olasz kü­lügyminisztert a hírhedt „Európai Tanácsot“ elő­­készítő londoni tanácsbizottságba — írja Cachin elvtárs—, az olasz nép azonban már válaszolt: Olaszország ne csatlakozzék az Európai Tanács­­hoz, amely az öt nagyhatalom közös vezérkarához való csatlakozás elő­játéka. Ne csatlakozzék az Atlanti Szerződéshez, mert nincs más lehe­t­séges támadó, mint azo­k a vezér­­karok, amelyek a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen készítenek elő háborút. Olaszország belső helyzete békét követel. Az olasz népet nyugta­lanság tölti el jelene és jövője miatt. Ezért nem akar háborút ás békét, függetlenséget, kenyeret követel. Nem akar fegyvert fogni Kelet-Európa el­len, főként akkor, amikor Sztálin ismét békét ajánlott a világ népeinek — fejezi be cilakét Cachin elvtárs. Sztálin elvtárs bédenyi labholm­ának visszhangja „A világ népe úgy tekint­ az amerikai kormányra, mint új háború szervezőjére Newyorkból érkező Telepress je­lentés szerint az Amerikai Szlávok Kongresszusa felhívta szervezeteit és Roosevelt politikájának minden hí­­vét: követeljék Truman elnöktől vá­lasztási ígéreteinek megtartását. A felhívás emlékezteti Truman elnököt arra, hogy a választási hadjárat során állást foglalt a közvetlen ame­rikai-szovjet tárgyalások mellett- Meg kell változtatni az ameri­­kai külpolitikát — mondja a fel­­hívás. Truman és Acheson ma­gatartása miatt az egész világ úgy tekint az amerikai kor­mányra, mint egy új világháború szervezőjére. A londoni Reynolds News úgy ma­gyarázza Truman magatartását, hogy a sztálini ajánlat elfogadása „a Marshall-polit­ika folytonosságának­­megsa­k­vítását teküitett­e volna.” A lap ugyan­akkor kénytelen rámutatni, hogy ez a politika eddig sem járt si­kerrel s „a háborít elkerülhetet­lenségének őrült elmélete“ már nem gyakorol semmiféle hatást Martfa Dill-Európa országainak as­szonyai is megmozdulnak a béke ér­etekében. Az Olasz Nők Országos Szövetsége határozati javaslatban mutatott rá: Sztálin békenyila­t­­kozatra döntő lépés e®on az úton, amely a nagyhatalmak közti együtt­működés megjavítá­sának és a nemzet­közi megértés politikájának újrafel­­vételéhez vezet. „A Miliászenty e egy csúfos vereség” — vallja be a nyugati jobboldali sajtó A M­i­ndszent­y - Der külföldi vissz­hangját továbbra is a zavar és meg­döbbenés jellemzi. Ennek megfelelően a londoni Times kommentárjában kénytelen megállapítani, hogy a ma­gyar kormány valóban kívánja és fel is ajánlotta a megegyezést az egy­háznak. Az angol sajtó zavarát egyébként jól tükrözi a jobboldali Sunday Express cikke. A lap „saját­­ságos esetnek” tartja a tárgyaláson történteket és budapesti kiküldött tudósítójának jelentésében kénytelen részletesen ismertetni Mindszenty be­ismerő vallomását. A francia reakciós sajtó sincs könnyebb helyzetben, s kínos zava­rában néha el is szólja magát így például a szélsőjobboldali Croix azt írja: „Mindszenty ártatlanságát még írásbeli tények sem dönthetik meg.” Az ugyancsak jobboldali Combat már inkább tekintetbe veszi a ténye­ket. A lap Budapest­re küldött tud­ó­­sítója a többi között azt írja: ,,Mind­szenty magatartása aligha alkalmas arra, hogy őt a Nyugat szemében mást m­á avassa.“ Különösen jellemző a jobboldali Párisien Libéré megállít­­at­ása. Ez a lap kereken bevallja: ,,A bíboros ügye a reakció c.nfo- vere­ségét jelenti­” A gaullerrti France Soir kénytelen bevallani, hogy „M.in­­saenty maga'aíjasa minden e'öze'és jóslást megcáfol'. A bíboros vallo­mása közben a legkisebb fáradtság jelét sem múlatta." Az iráni néppárt betiltása Néhány nappal ezelőtt — máig is felderítetlen körülmények között — merényletet követtek el a perzsa sah ellen. Az események azóta többszörö­sen bebizonyít­ották, hogy az iráni kormány a merénylet­­ provokációra, a demokratikus mozgalom elnyomá­sára akarja felhasználni. A legutóbbi jelentések szerint ostromállapotot rendeltek el, több mint 60 lapot kt­­iltottak és el­rendelték a demokratikus Tudeh­­párt (néppárt) feloszlatását, mert a kormány szerint „a párt mű­ködése ellentétbe kerül az ország függetlenségével és védelmével.“ A provokáció mögött ugyanazok a­ hatalmak állanak, amelyek megvásá­rolták Irán „függetlenségét“. A 17 millió lakosú, több mint más­félmillió négyzetkilomé­t­ren elterin­t Iránnak (régi nevén: Perzsia) fontos szerepe van földrajzi helyzete és rendkívül gazdag nyersolajforrásai miatt. Irán északi szomszédja a Szovjetunió, nyugatról és délről Tö­rökországgal, Irakkal és Szaúd- Ará­biával határos, keleten pedig közös határa van Afganisztánnal. Az olaj azonban nem Iráné. Az évente csaknem 10 millió tonnát adó kutakat az Angol- Iráni Olajtársaság aknázza­k , de az amerikai Standard Oi tröszt húsz évi időtartamra rent­­dzsőelési jogot kapott az Angol- Iráni Olajtársaság részvényei­nek 40 százaléka felett. A társaság­­ és az ügyvitelét irányító Standard Oil valójában Irán Szerdán általános sztrájk kezdődik Anconában Az APP római jelentések szerint Ancona tartomány valamennyi köz­­ségének munkanélküli lakosai hatal­mas éhség­tüntetést rendeztek. Az egész tartományból többezren An­cona városába vonultak, ahol kije­lent­­ték, hogy addig nem hagyják el Anconat, amíg a prefektus meg nem ígéri, hogy megfelelő rendszabályok­kal gondoskodnak róluk és munkát biztosítanak. Az éhségtüntetés t­ámo­­gatására szerdán az egész tarto­mányban általáno­s sztrájkot hirdet­­tek. Nem adnak gabonát az amerikaiaknak a délkoreai parasztok A dél-koreai kormány nagy bíro Hágókkal és házkutatásokkal fényt, gáti a gazdákat, ha február 18-án nem szolgáltatják be az előírt gabona­­meltnyisége­t- A parasztság ennek el­lenére nem hajlandó erissíte­ni a gabonabeszolgál­atási tervi­g. Pályázati Sü­szdelmézig Somogy vármegye marcali• közkór­­­házánál egy altiszti és egy g­ápészi állásra minisztertanácsi hozzájárulás alapján pályázatot hirdetek. A pályá­­z­atok a kő­ház igazgatójához címezve Nyújtandók­ be. 19­19 március hó­­-i g A-a állások illetményét a 4950/1918. Komi rendelet szabályozza. A kér­vényhez a követ­kezés mellékletek csa­­tolaintók: 1. Születési anyakönyvi ki­­vonat. 2. M­agyar honokSárrt igazló hatósági bizonyítvány. 3­60 napnál írem régibb előéletit hatósági, erkölcsi, valamint a családi állapotot igazoló bizonyítvány 4. Közszol­ggá­lat ra alkal­mas szre­llemű és testi épséget igazoló újkeletű tisztiorvosi bizonyítvány ’ 5. Szakkép ■•■ettrséeret igazoló okmá­nyok 6 Sajátkell rövid életleírás. 7. Tgazolóbi­zottsági határozata 8. Eset­­leg PkS eddigi alkalmaztatásról szóló re­pködés­i b­­­zort y­í tv­án­y. Marcali,­ 1949 február hó 1. s­r. SCHUSTER JENŐ, kórházi igazgató főorvos. A Kra­vcsen­ko-ügy: az amerikai gengszterpolitika legújabb veresége ..Hogyan gyártották Kravcsenkot?- ez volt a címe a cikknek, amely több mint egy esztendővel ezelőtt jelent meg a párisi Leires Fran­caises című hetilapban. A cikk el­mondotta, hogyan szedtek fel a „Sza­­badságot választottam” című sz°v­ jetellenes hazugság-biblia későbbi ,,íróját” egy washingtoni csapszék padlójéb­ól az amerikai titkosszol­­gálat ügynökei. Elmondotta, hogy ugyanaz a titkosszolgálat hogyan szervezett 48 óra múlva sajtófoga­dást Kravcsenkó számára, s hogyan hozatta le nyilatkozatát a New-Yor­k Times-ban. Goebbels Das Reich-je és a náci rádió nyomban átvették a nyilatkozatot. A New-York Times szerkesztőit és Kravcsenkó „meg­mentőit’’ nem zavarja ez. Nem za­varta őket az sem, hogy Kisinevnél, Szabászt­ápolnál, Sztan­iszlávnál még állt a harc és Tarnopolnál éppen, az interjú napján indultak döntő ro­hamra a szovjet katonák a nácik ellen. Így „gyártották” az amerikai kémszolgálat ügynökei Kravcsenkót, az árulót. S a Letres Francoises lep­lezte először, hogy éppen így gyár­­tották az áruló helyett „A szabadsá­­got választottam” című könyvet is, amelyről azt gondolták, hogy a szov­­jetelitev­es propaganda egyik legha­tásosabb fegyvere lesz. Is fegyver most elsült — de visszafelé. Kravcsenkó megbízóinak nem volt elég a sokmillió példányban, sok nyelven sokszorosító­­ hazugság. Ta­nítómesterük, Hiller jött az eszük­ben, aki azt mondotta: A legna­gyobb hazugságot is el lehet hitetni az emberekkel, ha elég sokszor ismé­teljük.” A KravcSenkco-gyárosok elég nagynak tudták a maguk hazugsá­gát, méltónak a hitleri ,,bölcsességre ” Utasították hát Kravcsenkót, hogy perelje be a könyv megszületésének valódi történetet leleplező Letres Fr­ancaises-t. Ennek a­ pernek a tárgyalásait lesi most Paris és ez az a per, amely a közvetlen megbízók és Mr. Krav­­csenko különleges ostobasága foly­tán a szovjet else*TM* úsztás történe­­tének, egyik legdöntőbb kudarcává i­ír­l. Kravcsenkó ugyanis — s ez ..A szabadságot választottam” legméltóbb kritikája úgy látszik, nem volt­ haj­landó elolvasni a könyvet, amelyet neve felhasználásával írtak az ame­rikai tikosszolgálat szakértői, a megbízók pedig a legkönnyebben el­­lenőrizhető tényekre vonatkozólag sem­ hallgatták meg az áruló fandá­­sát. Hiszen Kravcsenkó — ha­ ma­radék eszé■ összeszedi — talán fi­­­gyelmeztette volna az amerikai tit­kos­szolgálat buzgó Szónokait: ne írják Ordzsinikidze volt szovjet népbiztosáról azt, hogy ,,tisztogatás áldozatául cselt és minden róla el­nevezett utcát ét ker­esz isitek”. Az áruló, aki évtizedekig élt a Szovjet­­unióban, nyilván figyelmeztette volna őket arra: ne írják azt, hogy ,,Ashábad városát Sz­a­ina­badra ke­­resztelték’'■ Ha Kravcsenkó taná­csát kikérik ,,Saját könyve’’ meg­írásánál, talán nem történhetett volna, hogy a bíróság asztalára he­lyezett legújabb vjet térképeken nem kevesebb, mint hét helység viseli Ordzsonikidze nevét, s nem derült volna ki, hogy „a­ Sztalin­­asnadra keresztelt, Ashabad városa” több mint 1zer kilométernyire van — saját ma­gától. Ezeken a részleteken talán segíttetett volna Kravcsenkó - de ez sem segíth­etett volna Kravcsenkót. Hiszen például Jean Baby, az egyik legnevesebb fran­cia történettudós kimutatta, hogy a „szovjet atrociázsokról“ szóló meg­rendítő leírások csaknem szóról,szóra megegyeznek a náci gonoszt­ettekkel foglalkozó nürnbergi jegyzőkönyvek szövegével, s a Szovjetunióra szórt átkok, pontos idézetek Goebbels rádió, felszólalásaiból és propagandairatai­ból. Az áruló megvásárlóinak bár­­gyúsága odáig terjedt, hogy az angol fogalmazványból nem készítettek orosz nyelvű fordítást, így Kravcsenkó a tárgyaláson nem tudta felmutatni saját könyve kéziratát és ügyvédei kényszeredett mosollyal vallották: a Kanadában kiadott ukrán nyelvű for­­dításokat nem oroszból, hanem angol­ból készítették, Kravcsenkó egyik tanúja, az orosz születésű Kiszilop pedig beismerte a bíróság előtt, hogy orosz létére németül olvasta a könyvet­. Ez történik a tárgyalóteremben- S hogy a kihallgatások során felvetődő szenny nem egyszerűen csak ostoba­ság termete, hanem pontosan időzí­tett része az amerikai külpolitika uszító hadjáratához kapcsolódó geng­­szt­er­izmusnak, s arról maga Szav­­csenko tanuskodik. Hiszen idegessé­gében ő maga kottyantotta ki a tár­gyalóteremben. ,Azért emeltem vádat éppen Franciaországban, mert a Francia Kommunista Párt erejénél fogva megérdemli,­­ hogy foglalkoz­zanak vele.“ Erre kellett volna hát a per. Kravcsen­ko úr, az amerikai titkos­szolgálat; a könyvet Amerikában finanszírozó, Rockefeller és Clark államüggvész érdekeltségeihez tartozó Curion Trust Company foglalkozni akar a Francia Kommunnista Párttal“’. S a könyvet Franciaországban nyilvános­­ságra hozó Self kiadóvállalat, meg a mögötte álló, Svájcba menekült francia fasiszta kollaboránsok­at rés­i­­zelő Lubomac és Gutzwiller bank­­ is „foglalkozni akar a Francia Kom­munista Párttal”, Moch belügymi­­niszter úrnak,­­meg az USA külügy­­minisztériumának, belügyminiszté­riumának és rendőrségének is, ha­sonló szándékai voltak. Ők tették le­­hetővé, hogy Ki­ancsenko Paul Ked­rin névre szóló hamis iratokkal utaz­hasson Franciaországba. Olyan szépen ki volt tervelve mindez. A lakáj gazdái” — írja a Pravda — elhatározták, hogy éppen most kell megsértődnie, éppen azokban a napokban, amikor újra hevesebb a hajsza a francia kommunisták ellen, amikor Newyorkban bíróság előtt állanak az Amerikai Kommunista Párt vezetői s amikor leghangosabb a zaj az Új­szakatlanti Szerződés körül.“ Az amerikai gengszter­poltikának ez a legújabb, Kravcsenko-féle haj­­lása közvetlenül kellett volna, hát, hogy szolgálja az USA támaszel­lemű politikájának legújabb kísérle­­teit. A Kravcsenko-komédia bukása párisi Palais de Juttée tárgyaló,­termében ezért nemcsak egyszerűen egy mocsk­os és ostoba rágalomhad­járat kudarcát jelzi. A párisi tár­gyalóteremben újabb súlyos veresé­­get szenvedett az az egész amerikai gengszter­politika, amelynek az USA­­nagy politikájához­­ fűződő kapcso­latait a nyári hónapokban oly éle­sen leplezte le az amerikai ember, rabló fehér gárdista bandák és a Su­te Departement kapcsolatait fel­táró Kaszjenkina­ ügy. Ezeken a tárgyalásokon kiderült: Kravcsenkokat „gyártó” bandita, politikusok é­s verik az amerikaiak egész háborús politikája akkor is a vádlottak padjára ker­ül, ha eredeti­­leg, t jog szerint ú a. banditák a vád­lók s egy csatlós állam osztálybíró­­ságának egész szervezete támogatja is őket. (S-­e ) A Bolgár Hazafias Arcvonal Országos Tanácsa & Sziáliai nyilatkozatról és arc­­lanki Szerződésről Szófiából jelentik. A Bolgár Ha­zafias Arcvonal Országos Tanácsa megvitatta a nemzetközi helyzetet. Az ülésről kiadott közlemény meg­állapítja, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetet az imperialista országok terjeszkedő és támadó szel­lemű politikája okozza, amely fi­­gelmen kívül hagyja a jant,m­ég a potsdami egyezményt. A Tanács teljes mértékben egyetért a Szovjet­unió külügyminisztériumának az Északatlanti Szövetségről tett kije­lentéseivel. Népünk igazi örömmel fogadta Sztálin nyilatkozatait — hangsúlyozta a közlemény —, ame­lyek kedvező alapot teremtettek a békés megegyezés számára. A bol­gár nép nevében határtalan hálán­kat nyilvánítjuk a Szovjetunió iránt, amely bátran és szilárdan védi a népek békéjének és együtt­működésének ügyét. Újabb baloldali előretörés a frakció pótvízmiszínsokon­ Párisi jelentés szerint a baloldali ellenállók listája a Vasárnap megtar­­to­tt községi pótválasztáson Grassen­­ben 11 mandátumot szerzett az 199­7-e­s választásokon elért 9 mand­á­­tummal szemben. A kommunista je­löltek is ezen a listán, indultak. A harmadik utas pártok négy mandá­tumot vesztettek az előző évi válasz­tási eredményhez képest. Az Észak­­franciaországi Bertaimon­tban a Kom­­munista Párt jelöltjei a szavazatok 10 százalékát kapták. 3

Next