Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-15 / 38. szám

KEDD, 1949 FEBRUÁR 15 SZABAD NÉP Még ebben az évben jobb munka­feltételeket teremtenek a kulákoknál dolgozó cselédek számára Nagykőrösön ünnepélyesen felavatták az ezredik DÉFOSz-szervezetet .Gyárak és a földek kéz a kézbe jönnek" — harsan a dal a vontatóról. Hatvan fiatal énekel, a nagykőrösi traktorista-iskola hallgatói. Zászlóik lo­bognak a szélben, Rákosi elvtárs képe díszíti a Hofherreket, szelektor, csöp­őgép sorakozik fel a városháza előtti téren, az egész gépállomás fel­­vonult. Hosszú szekérsor hozza a környék dolgozó parasztságát, az­on százak és százak jönnek hosszú menetben. Motorkerékpárok dübörögnek: a helyi Szabadságharcosok vonulnak, utánuk negyventagú lovascsapat. Csupa parasztlegény. Az EPOSz rendezőgárdája irányítja, a menetek Dísz­szemle van Nagykőrösön: a jobb életért, a kizsákmányolok letöréséért fo­gó harcba induló dolgozó parasztság vonul fel a DÉFOSz megalakítására és a szemlén felvonulnak a munkásosztály kovácsolta fegyverek, a gépek is. A táblák alatt gyülekeznek Nagykőrös és vidéke dolgozó parasztjai: a kis- és középparasztok, földmunkások. Ez a mai nap­­ az ő ünnepük. Erdei Mihály elvtárst Lerázzuk magunkról az elmaradottság kolonna!!! mindegyiket taps fogadja. Akik itt ülnek, ismerik a jelöl­őket és öröm­mel választják őket vezetőikké, akik­nek többsége földmunkás, napszámos, szegényparaszt s ezek mellett ott van a szövetséges középparaszt — és a gépállomásvezető is. Jó kezekbe kerül a nagykőrösi DÉFOSz vezetése. Még egy határozati javaslat: az új DÉFOSz tiltakozik az im­perialisták rágalmazó hadjárata ellen. „Mindszentyt mentegetik aljas hazug­ságaikkal, azt, aki vissza akarta állí­tani a földesurak, bankárok ural­mát!” — mondja a javaslat és a nagykőrösiek felállva tapsolják, he­lyeslik­ szabadságukat, jövőjüket megvédik minden rágalmazással, min­den táma­dással szemben. Vasárnap többszáz községben megalakult a DÉFOSz-szervezet Az ország többszáz községében folytatódott vasárnap a DÉFOSz helyi szervezeteinek megalakulása. Dévaványán Dögei Imre elvtárs, a DÉFOSz ügyvezető elnöke beszédé­ben hangoztatta: csak a magasabb mezőgazdasági kultúrát képviselő szövetkezeti gazdálkodással lehet ver­­senyké­pes termelést előírni. A gyűlés után Papp Andrásné ötholdas új­gazda bejelentette, hogy ebben az évben több társával együtt a szövetkezeti termelés útjára tér, mert ez jobb és biz­tosabb termelési lehetőséget biz­tosít és mentesít a kulákok uzsorájától. Sármelléken Bács Gyula elvtárs, a DÉFOSz főtitkára, Zemplénagár­­don Nánási László, Ócsán Filó Sá­muel volt a DÉFOSz alakuló gyűlés A traktorvezető iskola és a traktorállomás dolgozói felvonulnak a DÉFOSz alakuló gyűlésére A napokban megalakulnak a Népfront népi bizottságai Ezen­ a héten megkezdődik a Magyar Függetlenségi Népfront megyei és budapesti kerületi bi­zottságainak megalakulása. A megyei, budapesti kerületi és peremvárosi népi bizottsá­gok személyi összetételére vo­natkozó javaslatokat, amelyeket a Népfrontot megala­kító pártok és tömegszervezetek megyei, illetve kerületi szervei állítottak össze, a Népfront orszá­gos szervezőbizottsága legutóbb megtartott ü­lésén hagyták jóvá.. Ennek megfelelően a megyei, kerü­leti s peremvárosi népi bizottsá­gok már a napokban mindenütt megalakulnak A közeli hetekben megalakul­nak a Magyar Függetlenségi Népfront községi és városi népi bizottságai is. A megalakulás értekezleteken tör­ténik, amelyeken részt vesznek a demokratikus pártok és társadal­mi s­zervezetek helyi képviselői, a népi és önkormányzati szervek helyi vezetői. Az értekezleteken megválasztott ideiglenes népi bi­zottságok kiküldik képviselőiket a megyei értekezletekre, amelye­ket közvetlenül az országos kon­gresszus előtt tartanak meg. A dolgozó parasztság készülődik a tavaszi mezőgazdasági munkára Tolna megye népi bizottságai meg­tárgyalták a tavaszi mezőgazdasági munka előkészületeit. A népi bizott­ságok értekezletén állást foglaltak a kulákok fény­­hírterjesztő tevékenysége ellen és elhatározták, hogy mezőgazdasági újító bizottságot szerveznek. Borsod megye népi bizottságai el­­rendelték, hogy február végéig be kell fejezni a dűlő- és egyéni vetés­terveket. A termelési versenyt idén nem egyes gazdák között, hanem dühönként szervezik meg. Természe­tesen községek is versenyeznek majd egymással. E versenyek ádázáról a vármegyeház kapujára kifüggesztett táblán állandóan tájékoztatják a közönséget. Versenyt rendeznek a gépállo­mások között is, az önköltség és az üres járat csek. 1 "e-' t­ése érdekében. Szolnok megye gazdasági felügye-l­őségének jelentése szerint a vármiri­gyei vetéstervet már letárgyalták a népi bizottságok. A terv különösen az olajosmagvak termesztésénél irá­nyoz elő jelentős növekedést. Feketén vágó zsfrosparasztot, kulákokkal összejátszó tisztviselőt és henteseket tartoztattak be Három napja tart az Államrend­őrség gazdaságrendészeti főcsoport­ja és a Közeled­ési Felügyelőségek országos ellenőrző razziája. Amerre csak járnak a rendőrségi autók, ahány tolyák-házba .csak betérnek az ellenőrző hatóságok, hogy megala­pítsák: volt-e feketevágás, miért nem szolgáltat­a be a kulák a zsírt — mindenütt ugyanazt tapasztalják. Mindenütt ugyanaz a kép: Agyon­­zsúfolt kamrák, füstölők, teli son­kával, zsíros hordókkal, óriási sza­­lonnatáblákról. György, Patonai, Flórián, Pörge László elv­árj , Szabó Sándor, Csele Erdei eurotárs beszél. Az ezredik DÉFOSz-szervezet alakul ma az or­szágban. Az új tömegs­zervezet létre­hozására azért volt szükség, hogy a falun is szervezettebben har­coljunk a dolgozó nép kizsákmá­nyolása, az igauzsora, a robot ellen. A hatalom ma már szilárdan a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében­ van. _ A paraszt ágnak. ■— ha valób­an hűsé­ges fegyvertárán akar lenni a mu­n­­kásosztánynak — fejlesztenie kell szervezetiességét- Csak így tudjuk le­rázni magunkról a tunyaság, az el­marado­t­tság kólon­cait-Dolgozó parasztságunk át­alakulóban van és ma már messze felette áll a régi paraszságnak. Meg­értene hivó szavunkat — ezt bizo­nyítja, hogy például Nagykörösön a DÉFOSz-ban tö­mörült a város 400 közép, parasztja is. Ezzel jó példát muta­nak az egész ország középparaszt­ságának. A beszéd közben gyakran feldülbö­­rög a tap®. De legerősebben akkor esiette fel, amikor Erdei elvtárs be­jelent­i: „Még ebben az évben dűlőre visszük a kukkoknál dolgozó cselédek megszabott munkaidejét, megszüntetjük, hogy istállóban lak­janak, egy fedél alatt az állatokkal és rendezni fogják munk­abérviiszo­­nyaik­t is!” Lent, a téren, ahol a sora­kozó traktorok körül is ezres tömeg hallgatja hangszórókon a beszédet, a taps erősödik és újra éljenzés száll. Rákosi elvtársat ünneplik a nagy­kőrösi dolgozó parasztok. Patona­i Elek kisgazda-képviselő, maga is középparaszt, a következő szónok: „Bizalommal látjuk, hogy olyan emberek állnak az ország élén és a DÉFOSz élén is, akik jól ismerik a dolgozó parasztság sor­sát!" A Parasztpárt szónoka, Sza­­lánczy János után Nagy Lajos­­ elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja helyi titkára áll a mikrofon elé. „A középparasztság megtalálta helyét a falusi szegénység mel­lett — mondja. — Nagy terveink ko­­moly munkára köteleznek mindnyá­junkat, célunk világos: a minden­kinek boldogabb életet adó szoci­alista Magyarország felépítése!" Egymásután szólalnak meg új és új hangok a hangszórókon keresz­tül, de csak a hang más. Akár mintagazda-asszony beszél, mint Vadó­cz Lászlóné, akár élmunkás, m­int Foksi Ferencné a Grohwinds­­üzemből, az öröm az új szervezet megalakulása fölött és a feladatok felismerése egyforma mindenkinél. Az új vezetőséget egyhangú­­ le-­­vedéssel választják meg. Vágó ,­ hallatszanak a nevek sorban és­­ szónoka. Horváth József (szekszárdi kulák) például nyíltan bevallja: „Két sertést vágtam feketén. Az egyikből azon­­módra felvágását készítettem,, mert ez többit hoz, vevő is akad rá azon­nal — s így nem marad nyoma a kamrában. A másik, engedély nélkül vágott sertés maradványai, sajnos, még itt vannak. Láthatják az urak. Hogy miért raktam el? El akartam tenni dolog­ időre, amikor magasabb szokott lenni a szalonna ára.. . akkor akartam eladni..." Amikor a nyomozók azután körül­néztek a kamrában, nem kevesebb, mint 36 tábla, egyenkint 7 kilós sza­­lonnatáblát találtak. A kulák váltig azt akarta elhitetni: igen, ez mind abból a második ser­tésből való. Persze, nem ez volt a valóság: Horváth József nem kettő, hanem négy s­ertést vágott feketén. De a legszemérmetlenebbek közé a bátai Szabó Mihály sorolható. Sa­ját bevallása szerint rövid idő alatt harminc sertését vágta és árusí­totta, feketén. A rendőrség hétfőn letartóztatta. A háromnapos razzia alapján már megállapítható, hogy azokban a községekben, ahol jártak hatóságok emberei — némiképen, ha nem is ki­­elégítő ütemben, de megindult az őr­­­zetbevételektől megijedt kulákok ré­széről a zsírhátral­ékok beszolgálta­­tása. Országos átlagban a kulákok eddig mintegy 11 százalékát teljesí­­tették zsírbeszolgáltatási kötelezett­ségüknek. Ez a kétségtelenül szabó, fázsra mutató szám­ még így is csak lassan javul. A rendőrségi ellenőrzé­seken kívül a szigorú ítéletek azok. Feketén vágó kulákok amelyek elsősorban vethetnek gátat a további kul­ákszabotázsnak. Néhány nappal ezelőtt feketevágás miatt 5 dunaföldvári kulákot szigorú börtönbüntetés­­sel sújtottak. Néhány órával később Dunaföldvár környékén a kulákok már hordták is be a rájuk kirótt 20—25 kiló zsírt­ Ugyanakkor természetesen éppen az ellenkező hatása van az enyhe íté­leteknek. Kulák és feketéző hentes szövetsége Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kulátság lemondó­­ a további spekulációról, így gondolták: a hen­­teseknél most kisebb a­z ellenőrzés, átadják tehát a sertést feketevágásra a hentesnek, azután majd közös ha­szonnal tovább adják a fekete­piac­nak. Ez a spekuláció sem maradt ti­­tokban. A hétfőre virradó éjszaka már a kulákokkal összeállt húsiparo­­soknál is megkezdődtek az ellen­őrzések. A paksi Farkas Ferenc húsiparos ezen az egyetlen éjszakán négy éven „kuláksertést” vágott. Farkas Pál ugyanennyit, a dim­akömlői Botosé János pedig hármat. Tetten­érés u­tn mindhármukat őrizetlbe­­vette a rendőrség. Pakson a hétfőre virradó éjszaka valamennyi hentes­nél üzemszerűen ment a fekete­ vágás a megbízó kulákok részére. Kraut Mihály, Kindl János, S­itosi András, Magyarfalvi András hentesek egy­­egy sertést vágtak feketén. Egyikük sem menekülhet a börtönbüntetéstől. Kulák-cinkos tisztviselő Molnár Károlynak (valaha a Ke­resztény All­atkereskedők elnöke volt) a Sertés,­ég Zsiradék­forgalmi Nem­zeti Vállalat megbízásából az állami hizlaldáik részére kellett sertést vá­sárolnia. Hogyan vásárolt ?­ Persze Úgy, hogy minél több pénz üsse a markát, a kulák is gazdagodjon Ugyanakkor, a­mit bánta, ha silány átírtok kerültek a hizlaldába! Hat és fél hónap alatt 468 000 forint jutalékot vett fel (ebből „csak” 305 000 forintot je­lentett be és ezután adózott). De hogy a kulák is keressen és az ál­lam is rosszul járjon, silány süldő­ket vásárolt össze. Hogyan tudta el­érni, hogy a hizlaldák hivatalosan át is vegyék ezeket a süldőket? Kisebb--n­agyobb „juttatásokat" adott az átvétellel megbízott tisztviselőknek — saját bevallása szerint júliustól szeptemberig 28 000 forintot, így spekulált Molnár Károly egészen de­cemberig, amíg a nemzeti vállalat el nem távolította. Spekulációi, megvesztegetései azonban teljes egé­szükben csak most lepleződtek le. A rendőrség letar­tóztatta, s a bíró­ság előtt felel majd tetteiért. 3 Csehszlovák mezőgazdaság szakemberek érkeztek Budapestre A csehszlovák földművelésügyi mi­­inisztérium meghívására nemrég ma­gyar állatorvosokból álló bizottság utazott Csehszlovákiába. A magyar állatorvosszakértők csehszlovák szak­­társaikkal együttműködve, taná­csaikkal és a magukkal vitt oltó­anyaggal jelentősen hozzájárultak a Prága környékén fellépett sertészvésés eredményes leküzdéséhez. Most csehszlovák küldöttség vi­szonozta a magyar állatorvosok lá­togatását. Csala István földművelés­ügyi miniszter fogadást adott a cseh­ Szlovák küldöttség tiszteletére. A miniszter vázolta a magyar mező­gazdaság fejlődését és a két nép barátságának, megértésének egyre fokozódó szükségességét hangsú­lyozta. Sirkovszky József képviselő, a csehszlovák földművelésügyi minisz­­ter helyettese, a delegáció vezetője, kormánya üdvözletét és köszönetét tolmácsolta a magyar állatorvosok látogatásáért, segíttegésért és a népi demokráciák együttműködését mél­tatta. A küldöttség a sertéshizlaló telepe­ket, állami gazdaságokat, olóanyag­­termelő intézeteket látogatta meg. Mozgó villanybőrmutató a falvakban A villany népszerűsítésére a® AVIRT ezentúl a helyszínen mutatja be a gazdáknak a villanygépek­ mű­ködését. Az AVIRT gépkocsiműhe­­lye egy hatalmas teherautót mozgó bemutatóteremmé alakított át, amel ly°n a villanytűzhelyen kívül meg­található valamennyi elektromos gép: szecskavágó, kukoricadaráló és mor­zsoló, répavágó. A teherautó -lőszer­e azokat a községeket rá­ngat­ja vé­­gig, ahová most szerelték be a vil­lanyt. Megáll egy pózna előtt, ahon­nan az áramot bevezetik a kocsiba és megkezdődik a bemutató. A gé­­peket megindítják és mindenkinek, aki odaviszi terményét, a gépeken ingyen elvégzik a munkát: da­rá­­lást, morz­ást, stb­ A teher­ u­tán még főzni is fognak és az elkészü­lt ételekből vendégül látják a falu gyermekeit. — A HATVANI EPOSZ. IFJÚSÁG elhatá­rozta, hopp N­orváth Mihály püspöknek és történetírónak, a város volt plébánosának emlékezetét a plébánia épületén márvány­­táblával örökíti meg* NÉGY KÖNYV-NÉGY REMEKMŰ Kosztolányi Dezső PPISiHH A modern magyar iro­dalom klasszik­usává vált Ids regénye Ara kötve 13.50 forint MAXIM GORKIJ Az Artamonovok Ejjy pusztuló város, társadalmi rend és család­történet* Ára kötve 200 forint hikoiAi irmom A KALIFA Magyarország nagy íróvendégfé­­rnek. elbeszé­lsei a Kaukázus né­peinek új életéből Ara kötve 150 forint Tóth Árpád Összes versforditásai Tóth Árpád fordítói versművész l­étének teljes gyűjteménye Ára­ kötve 17.50 forint RÉVAI

Next