Szabad Nép, 1949. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-18 / 41. szám

SZABAD NÉP Párisi telefonriport a magyar világbajnokságról A magyarok is megmen­tették Amerikával szemben Európának a műkorcsolyázó világbajnokságot — írja a világraszóló Kékessy— Király-győzelemről az egyik francia lap Szerdán késő éjjel 25.000 néző volt szemtanúja a párisi Palais din Sports­man a magyar Kékessy Andrea és Ki­rály Ede világbajnoki győzelmének. A páratlan tehetségű műkorcsolyázó­ pár ezzel, a sikerrel feltette a koro­nát az idei szereplésre: a milánói Európa-bajnokság, a főiskolai világ­­bajnokság után a legnehezebb me­zőnyben is élre került. Hiába az amerikai reklámkampány A világbajnokság külföldi részt­vevői p­­ár napok óta a francia fővá­rosban tartózkodtak. Az amerikai Kenn­edy­ testvérpár a papával együtt jött, aki egyszersmind menedzserük is. Valóságos reklámkampányt in­dított valamennyi francia lapban, elő­zetesen úgyszólván csak Kennadyék fényképét hozták, s csupán egyetlen újság akadt, amely a sorsolás után azt írta: „A magyar Kékessy—Ki­rály-pár nemcsak elsőnek mutatja be a gya­­orlatát hanem az első he­lyen is végez.’z így is történt. A sorsolás szeszélye folytán a­­ pár közül Kék­essyéknek kellett először a jégre lépniök. A tür­kizkék ruhájú magyar lány és az Erocükék öltözetű Király Ede már az első pillanatban döntő sik­ert aratott. Különösen Kékessy volt elemé­ ben, Király Edét szinte magával ragadta. Művészi műsoruk után a pontozó bí­rák — még az amerikai is — szinte egyszerre tartották a magasba a leg­magasabb helyezési számot. Ezután már hibába jött az ame­rikai Kennedy,testvérpár és a többi külföldi, a közönség nagy része csak azt sajnálta, hogy a legjobb párnak kellett elsőnek futnia és így a kö­­­vetkezők teljesítményei már nem nyújtottak Kékessyéknél szebbet és jobbat. Késikos eredményhirdetés éjfél felé járt az idő, amikor va­lamennyi pár végzett gyakorlatával. Az eredményhirdetésnél kiderült, hogy nemcsak a Kékessy­ Király­pár aratott világraszóló győzelmet, hanem szépen szerepelt a rendkívül erős mezőnyben a fiatal Nagy-test­vérpár is, így az első hat helyezett közé két magyar kettős került. Világbajnok: Kékessy-Király 11.35 pont, hét helyezési szám, 2. Kennedy testvérpár (USA) 11.02, 14.5, 3. Hoffner—Davis­ (USA) 10.64, 83, 4. Nagy-testvérpár 10.62, 33, 5. Ratzen­­hoffer-testvérpár (Ausztria) 10-61, 35, 6. Nick-testvérpár (Anglia) 10.54, 49,5. A­­ világbajnok magyar pár bol­dogságtól sugárzó arccal állt a jég­palota közepére, de az ünnepélyes eredményhirdetés késett. Kiderült,, hogy a rendezők olyan bizonyosra vették a® amerikaiak győzelmét, hogy az­­ ő lobogójukat és himnuszu­kat készítették elő. Némi kényszerű szünet után felkúszott az árbocra a magyar zászló és felhangzott a ma­gyar Himnusz. — Ilyen felemelő érzésben még sohasem volt részem — mondotta az ünnepség után Kékessy Andrea, akit Király Edével együtt a fotóri­porterek, operatőrök, autogramvada­­dászok légiója vett körül és csaknem hajnali 3 óra volt, amikor elhagy­hatják a Palais de Sports épületét. Közben a külföldiek már kényte­lenek voltak elismerni a magyar pár tudását. „A magyarost nem lehet sem, pénzzel, sem hírveréssel el­nyomni’ — állapította meg a világ­­bajnokság egyik francia rendezője. Csütörtökön reggelre a francia la­pok is megváltoztak. Valamennyi a magyar párt dicsérte és fényképét közölte. A L’Equipe ezt a címet adta tudósításánál:,, ,,A magyarok megmentették Európa számára a vi­lágbajnoki címet.” Szalás­i­sólia, azután haza A műkorcsolyázó világonlakítság megnyerése utáni ünnepség­ miatt Kékeczy Andrea olyan későn került a szállására, hogy csütötökön reggel 9-kor nem indulhatott a női egyéni versenyen. Most néhány napi pihe­nőt tart, utána Király Edével együtt egy norvégiai meghívásnak tesz ele­get. A tervek szerte­­ még e hónap­ban hazaérkeznek, hogy a jégszezon befejeződése előtt itthon is bemutat­hassák tudásukat. Hegyi Gyula elvtárs, államtitkár, az Országos Sport Hivatal vezetője a következő táviratot intézte a diadal­masan szerepelt magyar versenyzők­höz: ,A Világbajnokság megnyerésé­hez az egész magyar sport­társa­dalom nevében örömmel és szeretettel gra­tulálok■ Megmutattátok, hogy ki­­magasló tudással és akarattal kedve­­zőtlen körülmények között is lehet győzni.” A Világbajnok Kékessy—Király kettős Százezrek számára teremt sportolási lehetőséget a munkára Harcra Kész sportmozgalom A magyar sportéletet gyökeresen átalakító nagyszabású mozgalom megindítását jelentette be csütörtök délután tartott előadásán Keresztes Tibor elvtárs, az Országos Sport Hivatal nevelési osztályának vezetője. A Munkára Harcra Kész sportmozgalom olyan perspektívákat nyit a tömegek és az ország testkultúrája és sportja előtt, amilyenre régebben gondolni sem lehetett. • A mozgalom célja Keresztes Tibor elvtára elsősorban a­rra a kérdésre válaszolt, hogy mi a mozgalom célja. — Feladatunk azoknak a sport mód­­­zereknek a megtalálása, amelyek­kel népi demokráciánkat mind az építés, mind a harc vonalán a legtel­jesebb mértékben támogatjuk — mondotta. — Nem kétséges, hogy a sportban olyan tulajdonságokat le­het szerezni, mint az edzettség, álló­képesség, ötlet­esség, határozottság. Nem vitás az sem, hogy az új sport­­mozgalom széles tömegekben fejleszt­­heti fel ezeket a tulajdonságokat és ezzel elősegíti magát az építést és termelést is. Fiatalságunkat alkal­massá kell tenni arra is, hogy szük­ség esetén a legnehezebb körülmé­nyek között is megállja a helyét. Erősíteni kell hadseregünket, s ehhez a sportnak is hozzá kell járulnia. A Munkára Harcra Kész mozgalom eb­ben azzal tud segíteni, hogy a kato­nai szolgálat előtt olyan tulajdon­ságokat fejleszt­eni a fiatalságban, amelyeket erősíteni a katonai kikép­zésnek is célja. Keresztes elvtárs ezután elmondta, hogy több, mint 100 szakember, tö­megszervezeti vezető, testnevelő ta­nár és szakszövetségi vezető dolgozta ki a terveket. Az idei esztendőt csak próbaévnek tekintik. öregek, fiatalok, férfiak és nők A Munkára Harcra Kész sport­­mozgalomban tíz­esztendős kortól hét csoportban, egészen az 51 éven felüliekig mindenki részt vehet. A próbáztatások, amelyek elméleti és gyakorlati részből állnak április 4-én, a felszabadulás évfordulóján kezdődnek.­ A próbák első részét áprilistól szeptemberig, a másodikat pedig szeptembertől december vé­géig kell teljesíteni. A vidéki próbákat egyelőre já­rási székhelyenkint és városonként, az országban körülbelül 200—200 helyen bonyolítják le. Érdekesek a technikai alapköve­telmények. A próbázó tetszés sze­rint választhatja akár a céllövést, kerékpározást, síelést, természet­járást, vitorlázó repülést vagy még néhány sportágat. A természetjárás­nál igazolni kell meghatározott számú túrán való részvételt. Mindenki a megfelelő helyre Keresztes elvtárs rámutatott, hogy a Munkára, Harcra Kész mozgalom módot nyújt arra: a versenyeken mindenki rátalálhat arra a sportágra, amely részére a legalkalmasabb. Eddig rendszerint véletlenen múlt, hogy valaki megtalálta-e a neki meg­felelő sportágat vagy sem. Papp László olimpiai bajnokot például csak nehezen sikerült rábeszélni arra, hogy inkább ökölvívó legyen, mint labdarúgó. összefoglalva, .p. Munkára Harcra Kész sportmozgalom célja: 1. a dolgozók tekintélyes részét rendszeresen foglalkoztatni a sport területén, 2. alapos testi kiképzésit nyújtani számukra. . egészségüket megjavítani és olyan tulajdonságokkal felvértezni amelyekre mind a termelésben, mind a honvédelemnél szükség van. S. megteremteni az alapját és leh­e­tőségét új élsportolók és rekorderek felfedezésének­. A kormány az Országos Sport Hivatal útján megad minden támoga­tást ahhoz, hogy ezek­et a célokat megvalósítsuk — fejezte be előadását Keresztes elv­társ. A legfőbb biztosí­ték erre Rákosi Mátyás elvtársnak még 101,5-ben tett kijelentése: ,,A testnevelésnek a nemzet életében rendkívüli fontosságot tulajdonít a Kommunista Párt.” Nem kétséges hogy a magyar sport és a Munkára Harcra kész sportmozgalom, to­vábbra is számíthat a Magyar Dol­gozók Pártja és Rákosi Mátyás elv­társ támogatására. Csaknem négyszázzal több sportegyesület van, mint 1940-ben Az Országos Sport Hivatal statisz­tikai osztálya érdekes adatokat álla­pított meg a magyar sportéletről. A kimutatásokból kiderül, hogy a há­ború előtti időhöz képest jelentősen megnövekedett az egyesületek és a különböző versenyeken résztvevő sportolók száma. Az országban 1940-ben 1027 sport­egyesület volt, most pedig 1400. Nagybudapesten 414 egyesület mű­ködik és ezekben az összes szakosz­tályok száma 1074. A legtöbb egyesület az V., X. és a IX. kerületben van. Az I. kerületben mindössze egy sport­egyesületet tartanak nyilván és itt a szakosztályok száma is csupán kettő. A múlttal szemben a legnagyobb emelkedés a labdarúgásban mutatko­zik: 1939-ben mindössze 15.000 iga­zolt játékos volt a Szövetség nyilvántartásában, most pedig 43.542. A labdarúgás után az asztalitenisz következik, ahol 928-ról 5020-ra emel­kedett a versenyzők száma, öttusá­­zással és röplabdázással a háború előtt egyáltalán nem foglalkoztak. Most az előbbiben 432, az utóbbiban 1317 sportoló vesz részt. A népi röplabdabajnokságban összesen 31.7117-en vettek részt, ezek közül 24.271 férfi és 7496 nő. A benevezett csapatok száma 3113 volt, közöttük 613 üzemi és szak­­szervezeti, 1004 MADISz és EPOSZ, 88 karhatalmi egyesületből. Uz ab­l­né a finomfonóból nem­ járt zeneiskolát, másmilyent is alig. Akkoriban, mikor erről szó lehetett volna, a prok­lám­ok ném­­iaen járhat­ók magas iskolába. Nem is szégyem­ a dolgot (rom' tehet ró­la), azt annál inkább restellene azon­ban, ha az új MDP tagsági könyve, csak úgy, ének nélkül osztanák­­see". összeverbuvált hát egy daltcárra valót a műhelyből, meg az előfonó­ból, az ő énekük nyitja majd meg az ünnepséget, úgy, hogy „Elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig”. Ám csak a lányoké volt ez a sors ’’’ a poros, füstös, hideg műhe­lyekben. Ol­ajog Ferenc lakatosé sem volt különb itt a Hitelbank biro­dalmában, a Linum kender-fonóban. Jogtalanság, éhbér — akár a többié. De ennek most már vége. A mun­kásosztály hatalmon van, ez abból is M­egszűnik oicsén kiárusít GRUMFEID edényüzlet­eT.AN­A LUJZA TfIR 3 látszik, hogy a vállalat vezetőhelyet­­tes lett. Ki­ gondolt ilyesmire akár­csak, négy évvel ezelőtt? A párt vitte idáig a dolgot, a győztes pro­letariátus élcsapata, ■ amelyikik ő is tagja. Most kapja meg a tagköny­vét. Nagy ünnep ez: maga vonja fel hát a gyár előtt a rúdra a vörös zászlót.­­ U élsz ízhat tagsági könyvvel ga­z­­dálkodik Berka Lászlóné, az üzemű pár­ttitkár és 15 tagjelölt iga­zolvánnyal. Ennyi maradt a 252 párttagból a felülvizsgálat, a tag­gyűlések után. Nyolc hónapja küzd Berkáné az úri rend maradványaival a gyárban, a tudatlansággal és annak őrzőivel, a gyárapcs­­olokkal. Most úgy érzi itt az új könyvek között, hogy nem végzett rossz munkát. H­a a pártszervezet nem jött volna egye­nesbe, nem folyna négy szeminárium, tömegszeminárum 48 hallgatóval, nem dobálták volna ki az ellenséget, nem teljesít­enék a tervet 100­ száza­lékra, feleennyi tag se maradt volna-t­­ehát m­aradt- Most aztán lehet­­ már építeni erre a gárdára, Horváth Gyuszi, az ezermester meg is­­festette a feliratot az ünnepségre: ,,Új tagkönyvvel előre a­ szocializmus felél Bocsáts­ák tovább, pár­t­inkat, hogy hasonlóvá váljék a nagy Szov­jetunió Kommunnista (bolsevik) Pártjához! Éljen a Központi Vezető­ség és annak bölcs, szerz­ett veze­­tője, Rákosi Mátyás!” — ez a szö­vege. Csikész Józsefné az ünnepi szónok, a kerület új pántlikája­ A műsor csak rövid, hogy a termelés ne károsodjék miatta. Aztán ki-ki megkapja a könyvét, be is teszi a szíve fölé mindjárt, vigyáz is rá na­gyon, el ne veszítse. Nagy tisztesség az ilyen könyv birtokosának tenni Ki kell alaposan érdemelni. Ezt fog­­ják tenni a Lítiumban az ünnep után n­apról-napra. Olajos Ferenc felvonja a vörös lobogót A parti titkár és az új tagsági könyvek A nagy ünnepre megszépítik a munkások a gyárat 19-13 FEBRURIE 18 Filmpropagandisták! Közöljük, hogy ( hó 20-án iron­­ tartunk vetítést MOKÉP közönségszolgálat

Next