Szabad Nép, 1949. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! * SZABAD NÉP A JíitüntetPtt szentesi gépállomás-alközpont tavaszi manKaversenyre hív a ki az arszSg valamsiiaíi gépállomásának dolgozón Rövidesen megkötik a mezőgazdasági kollektiv keretszerződést Töhbs7ftz néni bűof'sőg óinkul! va^man INDUL A VERSENY Március 1 — ma indul az ú3, szocialista rminkaverzeny. Tíz napja csak, hogy elhangzott a diósgyőri vasasok hívó szava, amely új versenyre szólította a magyar munkásosztályt. De ez a tíz nap is elég volt ahhoz, hogy' a diósgyőri szikra lángralobbantsa szerte az országban, Budapesten-és őzdon, Csepelen és a bányavidéke­ken a versenyszellem tüzet Tíz napja, szombaton tartották izzó hangulatú versenyülésüket a diós­győriek, hétfőn már feleltek a csepeli öntőik, a MÁVAG kazán- kovácsok, a Kislext szövőnői, ked- dft, szerdán — egész héten pedig tucatjával, százával özönlöttek a leveleik, amelyekben az üzemek be­jelentik lelkes csatlakozásukat. A tagnapi napig 429 gyár fogadta el a versenykihívást éj Hem kétséges, hogy az elkövetkezendő napokban újabb száz és száz üzem, a dolgo zók százezrei kapcsolódnak be a versenymozgalomba. Mi az új verseny feladata ? Min­denekelőtt: az 1949-es terv mard: üéktalán végrehajtása, sőt túlszár­nyalása. Nagy feladat vár ránk ebben az évben: iparunknak 27 százalékkal, és ezen belül nehéz­iparunknak 70 százalékkal kell felülmúlnia a háborúelőtti terme­lés szintjét. A versenyző munká­sok jól tudják: ezzel biztosítják a hároméves terv időelőcti megváló' íítását, ezzel teremtik meg a nem­zetgazdaságunkat újjáformáló nagy ötéves terv sikeres megkez­désének feltételeit. Jól emlékeznek arra: minden eddigi verseny icn- )mA.j fulendiilöst hozott ipari ter­melésünkben és ezzel együtt hatá­sosan elősegítette a dolgozók jóié- 'éhek gyors növelését is. Az új munkaversenynek is újabb — az eddiginél is erőteljesebb — fellen­dülést kell hoznia iparunkban. De a tervteljesítés mellé ebben az új versenyben másik központi feladat is sorakozik: az önköltség- csökkentés nagy feladata. Nem őzért új ez a feladat, mintha eddig mitsein törődtek volna az üzemek­ben a termelési költségek leszállí­tásával.- Mégis sosem volt annyira központi kérdés az önkölség csök­kentés, mint ma. Miért? Azért, mert az eddiginél is gyorsabban akarjuk fejleszteni szocialista ipa­runkat, korszerű technikával, gé­pekkel felfegyverezni dolgozó pa­rasztságunkat, biztosítani népünk szociális és kulturális félemelkedé­sét, erősíteni néphadseregünket. A megnövekedett feladatok teljesíté­séhez pedig nem utolsósorban az iparnak kell az anyagi erőforráso­kat biztosítania. Ezért vállalták például az Iparügyi minisztérium­hoz tartozó vállalatok, hogy túl­teljesítik a költségvetés parla­menti vitájakor bejelentett 1200 millió forintos nyereségelőirány­zatot is. Senki sem képzelheti, hogy ilyen hatalmas összeget pusztán felülről hozott intézkedé­sekénél elő lehet teremteni? Nem, ehhez a széles tömegek tevékeny részvételére, önkö’tségcEökkentési mozga’mára van szükség. A mun­kaverseny keretében ezért van döntő szerepe az önköltség csök­kentéséért, vagyis a termelékeny­ség emeléséért, az anyag- és energiatakarékosságért, a gépek jobb kihasználásáért végzett mun­kának. A dolgozó tömegek maguk is felismerik e feladat alapvető fon­tosságát. Kell ,e itt más bizonyíték, mint maguk a vsrsenytervek, a kihívásö’f? Ragádíiik ki például a Ganz Vil’amossági gyár egyik műhelyének, a 416-03 automata műhelynek, a verseaytervét. Pon­tosan előírja ez: a havi 840 órás génáHázi időt 560 órára akarják csökkenteni, a seléjtet le fogják szorítani 0.52 százalékról 0.4 szá­zalékra. Részletesen felsorolják a módszereket is, amelyekkel el akarják érni ezeket a célokat. Persze, hiba volna, ha csak a fel­adatokban vennénk észre változást az előző versenyekhez képest. VáL tozett a verseny politikai jellege is. Néni véletlen az, hogy ezt a ver­senyt nevezzük első ízben szocia­lista versenynek. — De hát miért? -1— vetődik fel a kérdés. — A többi verseny talán nem segítette elő a pzocia! izmus ügyét? Senki sem állítja ezt. Ki tagadhatná, hogy a felszabadulás utáni első májusi verseny is nö­velte a termelést, ezzel erősítette a munkásosztályt, tehát segítette a szocializmus felé való haladást. De ugyanakkor ki tagadhatná azt, hogy 1945, sőt 1948 márciusa, a csepeli felhívás óta is alapvétő változások mentek végbe orszá­gunkban. 1945.b?n még a tőkés­osztály is részese volt a hatalom­nak, ma a hatalom szilárdan a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztályé. 1948 márciusában még az államosítás előtt volt üze­meink nagy többsége. Ma a ver­seny az ipar legnagyobb részében szocialista üzemben folyik. Nem kell sokat bizonygatni, hogy ma a verseny közvetlenül, minden eddigi versenynél közvetlenebbül szolgálja a szocializmus építésének meg­gyorsítását A hatalom ma — a proletár, diktatúra funkcióit betöltő népi dsinoisU - a mmmasosz— tá'yé. Jól tudjuk: a proletárdikta­túra egyik alapvető funkciója a kizsákmányolok elleni harc é3 az imperialisták elleni védekezés mel­lett: a szocialista építés. A szo­cialista építőmunka egyik legfon­tosabb eszköze pedig: a verseny. „Alig lehet kételkedni abban — tanította Sztálin —, hogy a mun­kások r-ii’liős tömegeinek szélesen kibontakozó versenye az adott pil­lanatban épílömunkáhk egyik leg­fontosabb, ha ugyan nem a leg­fontosabb tényezője.“ A hatalom a munkásosztályé. De a hataiom mindenekelőtt foko­zott felelősséget, fokozott kÖtele- zettsógeiest jelent. A szélesen ki­bontakozó versenymozgalom azt bizonyítja, hogy a magyar mun. kásosztály felismeri kötelezettsé­geit. A munkaversenyt nem utol­sósorban azért is nevezhetjük jog­gal szocialista versenynek, mert a munkások minden eddiginél vilá­gosabban látják kötelezettségeiket, mert a versennyel tudatosan a szo­cializmus építésének ügyét akar­ják szolgálni. Aki kételkedik eb­ben, az menjen csak ki néhány üzembe, hallgassa meg a munká­sok véleményét - az új versenyről, vagy olvassa el a Szabad Néphez beküldött munkáslevelekst. Hadd idézzünk egy-kettőt közülük: „Az új versenyszellem — írja például Gerván József Láng-gyári mun­kás — feltétlenül az életszínvonal emelését is hozza magával, de ami a legfontosabb, az utat biztosítja a szocializmus mielőbbi elérés*, hez.“ Vagy pedig Pocsai Béla Munkf-irdemrsiides MÁVAG mun­kás levele: „Én csak annyit tudok rounkatársuim felé szólni, hogy tecn'ék magúkévá a becsületes munkát öntudatosan, mert c"»k tudjuk, megva'ósítani azt a célt. amit kitűztünk: a szocializ­must.“ A szocializmus építésének öntu datos meggyorsítása — erre vál­lalkoznak ma a versenyző munká­sok, ez az új szocialista munka- verseny célja. Pártunk, pártszerve, zeteink fel:data, hogy mozgósít- a dolgozókat e nagy- cél eléré­sére. A francia nép üzen Trumannak: Megvonjak a kormánytól a jogot a támadó Atlanti Szerződés aláírására Az „amerikai kormány ” fel akarja tüggesztetni Thorez elviárs mentelmi jogát rút." A francia közélet legkiválóbb 1. B^.badság-Mozgalom válrirr,'vnnyt haladó személyiségi, írták alá egt az 1 helyi szervezetéhez további aláirá. 4*- e$$!Stt4!k k, Réka- és| dokxL Tagadjátok meg milliószámra a háborút Szerdán hatalmas békeiüntetést rendeznék a béke hívei Párisban A francia „Szocialista’1 pá t orszá­gos tanácsának vasárnapi ülis'n Jules Moch téiügyminiszter bejei,m- l Its hogy folytatják a kommunis­ták ellen indított rendőri hadjáratot. ,.A bolsevizmus elleni- harc folytató. dlk — rikácsolta a belügyminiszter —, a letarlóztatásek nem értei: vé­get. az eddigi, k ulán fijaobafc ' ö,ét­keznek. A rendőrség jiio.t t'Äfb kom­munista katonatisztet hallgat ki." Bár a rendőrség semm'fé’e hivat dós közleményt nem ad U ki a „had­műveletek“ folytatásáról, párisi új­ságíró körökben úgy tudják, hogy . vasárnap Is több házkutatás volt Párisban és vidéken a Kommu­nista Párt több szervezetének székházában. A párisi rendőrség vasárnap a Francia Demokratikus ifjak Szcive.- oégének mintegy - ötven tagját le tor- tózfat a meri. az utcán aláírásokat gyűjtöttek a vietnami háború meg­szűntetése érdekében. Párls több külvárosában össze­tűzésre került «vor a demokra­tikus ifjak és az erőszakosan fel­lépő rendőrség között. Hé,főn korán reggel a Kommu­nista Párt VI. kerülő:i ezékházábél lángok csaptak ki. Á tűz eLJásn után kiderült, hogy '„kmere-tlcn’’ ihetóayüJk íoeeaCoiTai'Miuux gvujó- anyagot helyének el épüKt'bin- A legújafcb terrorint árkedések cloőrorban a. francia nemzetgyűlés és a köztársasági tanács tagjai el. len irányulnak. Eddig húsz kompi untsta képvl. selő és köztársasági tanácsos mentelmi jogának fetfüggeszíéjét kérték. Közöt tűk van Thorez elv- társ is. Az újahb terrorhuljám közepette joggal teszi föl a kérdést a l’Humanité vezércikke: ,, Hitler válóban meg­hajt V A legutóbbi napokban Fran­ciaországban lezajlóit eseményekből — írja a lap — arra lehet követ- keltetni, hogy nem. A háborús uszítás egyre fokozó, dik és teljes nyíltsággal folyik. Ezt bizonyítja De Gaulle pártjának vasárnap kiadott közleménye és Módi kijelentése is, hogy „a bolre- vizmus elten folytatódik a harc". Ezd: az urak szín e versínyt futnak, hogy elnyerjék Yankee milliárdos vezéreik eli.merését. Cselekedeteik mozgrtája az osztályszellem. ’ Ezé±t szolgáltat­ják ki országukat az amerikai tőké. nek és hadseregnek, ezért nem riadnak vissza a háborútól sem, csakhogy a társada’ml föld­rengést megakadályozzák De a francia nép — hangsúlyozta a lap — egyre jobban megérti hol van a helye. Erre mutat az a számtalan levél és távirat, amely Thorez beszédének c'hangzása óta az ország minden ré­széből a Komm un r t i Párthoz ér­kezik. A Francia Béke- és Szabadság. Mozgalom egyébként üzenetet hité zeit Truman elnökhöz; ebben meg­állapítja: ,,A francia kormány meg­tévesztette önt, amikor elhitettfe ön­nel, hogy a francia népet háborúba lehetne vinni az Atlanti Szövetség spanyolfala mögött. A francia nép mag akarja őrizni a népekkel fenn tartott barátságát, t ljesíteni rJrarja az Egyesült Nemzetek Szervezetében vállalt, kötelezettségeit és hű akar maradni-a francia-szovjet szőve t3ég\ szerződéshez, a A francia nép minden idegen tá­madástól meg, akarja-óvni Fran­ciaország területét, ezért meg­vonja kormányától azt a jogot, hogy a vál'alt szerződések meg­sértésével aláírja az Atlanti Egyezményt. A [ranch nép visszautasítja a hábo­A Cv Soir ,,Tagadjál.tok meg mil­liószámra a háborút!*1 című vezércik­kében felhívja a párig,íak-.d, hogy gyűljenek ősszé minél nagyobb szám­ban szerdán c t; a Spor csarnokban Thorez és Duclos el\ társak moghd1.- gattsára. ,A vezérei,kk hangsúlyozna, hogy a francia nép tiltakozik a hábo­A dániai Olborg Városában hn- 'almas tömeggyülóa dltvkozot' Dá­niának az É zakajanli Egy ztmmyh z vájó csatlakozása ellen. Alfréd Jen­sen képviselő , k'jelente'te:- „A dán nép nagyon is jól 'udja mire vezit a tömfoök politikája. Az' mondják, hegy a norvég n4o már Yfffe»# To't',’’ Nem, nem a norvég nép válasz­tott, hanoin a norvég politikusok és a norvég kormány. Éppen ezért,Norvé?ia dö-jtéférek n?m szabad befolyásolni a dán nép elha­tározó-'át ” A TASS he’s'nki jelem ése beszámol arról, hogy a finnuiságíró azöv; tjég végmha'ts bizottsága határozatban megállapítja; az USA háborús propagandája és fegyverkezési versenye fenyő, geti a békét. Rámut t, hogy a háborús propagan­dában azok a reakciós finn újságírók is vétkesek, akik nem követ k a Nem­zetközi Újságíró Szőve ség határoza­tát, hogy az újságíróknak harco’niok kell a háborús hírverés ellem. Brüsszeli jeleid is szerint egyébként vasárnap géppisztollyal és gázálarcoal fel­szerelt belga csendőrosztagok zártál: el a brüsszeli értéktőzsde előtti teret, ahol a hírhedt „európai * egységmozgalom" tar­tott gyűlést. Amikor Churchill szólásra emelke­dett. hogy megnyitó beszédét el­mondja, viharos tiltakozással fogadták, Sokazáz rttpifat hullott lábához a kö­Rómában 15.0'X) ember , gyűlt össze, hogy meghallgassa a Szabadsághar­cosok Szövetsége elnökének tiltakozó beszédét Borghese herceg és Roat a tábornok fasiszta háborús bűnösök szabad'pnfooCsátása ellep. -—; Mjanó- ban szintín Rkts tek a fasiszta Borghese herceg szab: dón bocsátása miatt, A rendőrség gázt használt a tüntetők ellen és a tiltakozó gyű­A Szabad Görög Rádió újabb fel­hívással fordul a világ 'm’n' á=sá- gához, hogy még: Íternír.yebben emelj fel szavát és men se mpg r 1 ivégéésl “1 a tengerész-szakszervEZel és a munkásság letart Glättett veze­tőit­Az athéni és pireuszi rendőrség tömegesen állítja élő az internáló rús uszítók mesterkedései ellen- A kormány gyalázatos elnyomó eszkö­zökkel igyekszik ellensúlyozni a nép megmozdulását. Erre a támadásra á francia népnek azzal kell válaszol­nia, hogy ‘hatalmas mozgalomban agy esül. Most a legfontosabb, a há. borúellenes egység megvalósítása. vetkező felírással: ,.Mit keresnek volt nácik az európai egységmoznalom- ban?!K A tiltakozás megismétlődött, amikor Spaak belga miniszterelnök akart beszélni- A csendörök hatvan tűrtető-, köztük több szenátort és képviselőt őrizetbe vett. H finn KP ítiaö a a ie'szöí: „az ország poiitiltáiát meg keil váloztainU“ A helsinki Tuekanson Sanondt közli Vilié Pessl elvtársnak, a Finn Kommunista Pár;- főtitkárának nyi­latkozz tU' a kormány tevékenységé­ről „A mostani kormány politikája — mondja a többi közöt, a nyilatko­zat T—' olyan elégedetlenséget szült, hogy mind sürgetőbbé válik a kor­mány minél előbbi megváltozta­tása. A nép széles tömegei n«m helyes­lik a kormány politikáját, Fagerholm külpolitikáját, amely romlásba so. dórja az országot. A Kommunista Párt együtt az egész népi demokratikus inozga. lommal, a következő jelszót adta ki: Az ország politikáját meg kell vá'toztatni! Ez azt jelenti, hogy a mostani politi. kát a nép érdekeinek megfelelő de. mokratikus politikával kell felese, rélni, E cél elérése érdekében kell most harcolnunk, ennek pedig lénye­ges feltétele a dolgozó tömegek egy­sége!' 1 <’ lés után kisebb összecsapásokra került sor. A milánói Capróni-Müvek 15.000 munkását és alkalmazottját elbocsá- tet-ák és bejelentettek, hogy a vál­lalat csődbe jutott. A gyárat és a hozzátár ózó két kohászati üzemet már r.'gébben fel akarták számolni, merj kpnkurrenciát jelen elf az ame­rikai tőkével dolgozó milánói Fiat- Müveknek. taboi-ok lakóit és bíróság elé ál ül ja őket.* hogy ett azután kimondják rájuk a 'hniálca (téletet. Valósággal áj terroritüllám söpör végig Görög. erSzá.gon Sok ezer internáltat, S7ámüzöttzt. foglyot, dem ok r; tát és szar Tszervezeti tagokat, valamint 3000 elítéltet -gyón akarnak lövetni. Tömegtüntetések Dániában a háborús tömbpolitika ellen Gázt használt De Gasperi rendőrsége a tüntetők eilen Csődbelutolt a Caoroní 3000 demokratát készülnek meggyilkolni a monarchofasiszták

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék