Szabad Nép, 1949. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZABADNEP „Oj otthonunk felépítéséértm Túlhaladtuk a két és félmilliót! Áprilistól júliusig 1316 millió forint beruházás Ma: Rádióműsor TAVASZI ÉPÍTÉS (R. R.) Rákosi elvtárs két leg­utóbbi beszédéből kibontakozott mindnyájunk előtt a magyar nép biztató jövője. Az ötéves terv a szó szoros értelmében új országot épít majd a mai Magyarország helyébe. Olyan országot, amelynek fejlett, erős ipara van, ahol a falu egyre ’inkább leküzdi elmaradott­ságát, mind jobban utoléri a vá­ros színvonalát. Olyan országot, ahol a dolgozók jóléte rohamosan emelkedik. Hiba volna azonban, ha elme­rülnénk pusztán abban, hogy a jövünkbe tekintünk és eközben megfeledkeznénk arról, hogy eljö vendő sikereink feltételeit most teremtjük meg. Most — a három­éves terv utolsó évében — kell megszilárdítanunk azokat a had­állásokat, amelyekről azután harc­ba indulhatunk az ötéves terv győzelmiéért. Hároméves tervünk mind na­gyobb eredményeket hoz, de na­gyobb feladatokat is ró az or­szágra. Tavasz van — és ez nem­csak a természet megújhodásának időszaka, hanem az emberi munka fellendülésének is. A mezőgazda­ságban most kezdődnek a tavaszi munkák, a falvakban, városokban megindult az építkezés. Három­éves tervünk beruházási, építke­zési programja újabb rekord ered­ményekkel kecsegtet ezekben a hónapokban. * Az 1949-es tervév első negyedében 169 millió forin­tos beruházást irányoztunk elő a mező gazdaság fejlesztésére — áp­rilis, május és június hónapokban 245 millió forintra emelkedik ez az összeg. Újabb traktorállomáso­kat kap segítségül a dolgozó pa­rasztság, újabb falvakba vezetik be a kultúrát hozó villanyfényt, újabb területeket hódítunk el az öntözéssel az aszály elől. Az épít­kezések megindulásával fokozott lendületet kapnak ipari beruházá­saink. Az első negyedév 269 mil­lió forintja helyett 358 millió fo­rintot fordítunk iparunk fejlesz­tésére,- ennek is döntő részét — 90 százalékát — nehéziparunk kapja. Szinte ugrásszerű az emelkedés azoknál a beruházásoknál, ame­lyek közvetlenül éreztetik hatásu­kat a dolgozók életszínvonalának emelkedésében. A lakásépítésre, a szociális és kulturális beruházá­sokra gondolunk, amelyeknek elő­irányzata a második negyedévre 89 millió forintról 215 millió fo­rintra növekszik. Ötezer városi la­kás, kétezer korszerű falusi csa­ládi ház épül fel ebben az évben, jórészüket már most tavasszal megkezdik. A Ganz villamossági- bam új, ezer személyes öltözőt és mosdót építenek a munkások. Cse­pelen, Diósgyőrött, Újpesten, Bu­dapest tizenegy pontján új tanonc- otthonok falait húzzák fel. A tavasz minden évben az épít­kezések időszaka. De soha Ma­gyarországon még ilyen arányú építkezést, beruházási tevékenysé­get nem hozott, mint az idén. Meg­állapíthatja ezt bárki, aki a fővá­■ ifc ■■ ■■■ ■■■ i i ros, az ipari kerületek utcáin jár és lépten-nyomon építkezési állvá­nyokat, készülő épületeket lát. De még pontosabb képet kaphatunk erről, ha a számokat kérdezzük meg. Az elkövetkező három hónap­ban háromszor akkora összeget fektetünk be a kohászat, vas-, fém- és gépipar fejlesztésébe, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A villamosenergiatermelés fejlesz­tésére szánt összeg 724 százalék­kal emelkedett. A fővárosi és vi­déki városi lakások, bányászkoló­niák építésére 1948 második ne­gyedében 15.6 millió forintot for­dítottak — most hatszor annyit: 94.6 milliót. Kórházak, csecsemő- otthonok építése 4.3 millióval sze­repelt tavaly — az idén több, mint négyszeres összeggel: 18.8 millió­val. Beruházásatuknak, építkezéseink_ nek ez a meggyorsulása —- mun kásosztályunlc, dolgozó népünk nagy siliere, tervgazdaságunk nagy jelentőségű eredménye. De nem volna helyes, ha erről szólva csak az eredményekről beszélnénk és hallgatnánk a még kiküszöbö­lendő hiányosságokról, a még meg­oldásra váró feladatokról. Kettőt említünk csak. Az egyik teendő: meggyorsítani beruházási terveink végrehajtásának ütemét. Igaz, be' fektetéseink egyre növekednek. De ugyanakkor igaz, az is, hogy nem egy beruházás végrehajtása során bizonyos késés, némi elmaradás' mutatkozik; Rajta kell lennünk, hogy a beruházások alapos előké­szítésével, megszervezésével, foko­zott ellenőrzéssel gyorsítsuk meg" valósításuk tempóját. A másik teendő — amit éppen most, a tavaszi építkezések meg­indulásakor kell kiemelnünk — az építési költségek további leszorí­tása. Kétségtelen, hogy amióta Gerő elvtárs az Egyesülési Kon­gresszuson felhívta a figyelmet erre a kérdésre, — értünk el némi eredményt ezen a téren. A tipus- bérházak építésénél például tavaly 2.070 forint költség jutott a „lakófelület“ (a lakószobák terü­letének) egy-egy négyzetméterére. Az idei építkezéseknél ez a költség lement — az építésügyi miniszté­rium számításai szerint — 1.530 forintra. De ezzel az eredménnyel semmikép sem elégedhetünk meg. hiszen a háború előttihez képest az építkezések még mindig arányta­lanul drágák. Gazdaságosabb ter­vezéssel, az épületek egyes alkotó­elemeinek tömeges előgyártásával, tipizálással és főkép az építkezés gépesítésével kell a költségeket még lejjebb szorítani. Feladat van tehát ©lég. De az, hogy ilyen nagy feladatokra, min­den eddiginél nagyobb beruházási program végrehajtására bátran tu­dunk vállalkozni — megnöveke­dett erőnket bizonyítja. A mostani tavaszon nemcsak a természet ki- virágzása önt derűt, életörömöt, optimizmust a dolgozó milliók szi­vébe, hanem ennek az erőnek a tu­data, a hároméves és az ötéves terv bíztató jelene és jövője is. 450 millió békét követein dolgozó képviseletében KI össze a párisi béke-világkongresszus béke híveinek fokozniok kell éberségüket és szolidaritásukat“ — írja a Novo|e Vremja Mialatt a washingtoni kormány és nyuga^ csatlósai az Atlanti Egyez­mény aláírására készülnek, a béke hívei milliószámra csatlakoznak a Párisban tartandó békevilágkongresz- szushoz. Az előkészítő bizottsághoz eddig beérkezett jelentkezések szerint már 450 millió ember sorakozott fel a béke hatalmas táborába. A Novoje Vremja „Terjed a bé­kéért folyó küzdelem” című cikké­ben a többi között megállapítja, hogy a népeik bókeszeretö erői vi­lágszerte egységbe tömörülnek az új, vérizivatiar megakadályozására. Beszámol ezután a párisi béke- világkongresiszussal kapcsolatban a földkerekség minden táján folyó nagyszabású előkészületeikről. Szerte a világon a béke hívei bi­zottságokat létesítenek, megválaszt­ják kongresszusi kiküldötteiket. A lap ezután rámutat, hogy a rtéwyorki békekongresszus ha­talmas sikere óriási mértékben eíőbbrevitte a világbéke arcvo- naiának megalakítását. A newyorki siker az amerikai re­akciós sajtó hisztérikus kirohanásait váltó'tá ki. A kongresszus amerikai résztvevőit — köztük Shapley tanárt — megfenyegették, hogy az Ameri- kaellehes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság elé állítják. A Hea-rst-iröszt- höz tartozó Daily Mirror szerint a kongresszuson résztvett neves mű­vészek zeneszerzők, karmesterek s más értelmiségiek névjegyzéke feke-. telistaként szolgál majd' a hatóságok és a tnonopóltökések számlára. Az ame­rikai vezetökörö'knek e kongresszus munkája ellen irányuló erőfeszítései elárulták azt a félelmet, amelyet a népek békemozgalma az Észak- atlanti Egyezmény alkotóiban kelteit. Az angol és amerikai imperialisták hajlamosok arra, hogy túlbecsüljék saját erejüket s lebecsüljék a háború ellenzőinek erejét. Ezért most a leg* fontosabb, hogy a béke hívei fokozzák szolidari­tásukat és éberségüket. Végétért a romániai értelmiségiek békekongresszusa A romániai értelmiségiek országos békekonferenciája csü örtökön délben végétért. A beterjesztett határozati javallatot .a kongresszus- .résztvevői egyhangúlag elfogadták. Az értekez­let hakirozaiában kimondja: Romá­nia a Szovjetunió- vezetése alatt áltó' béketáborban tovább harcol a hábo­rúra uszító imperialisták ellen a béke, a kultúra és a haladás védelme érdekében. A kongresszus tagjai ezután egy­perces néma csenddel adóztak a most elhunyt Ni-kolaj Gamalea szovjet tu" dós emlékének. A kongresszus üdvözlő] evelet inté­zett Sztálinhoz, valamint levélben je. lentiette be a Világszövetségnek a bétáé érdekében hozott' határozatát­A kongresszus alkalmából rende. zeit sajtó- és könyvkiállít,ást csütör­tökön délután ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották. '• b _ A M arshall-terv végzetes csapást mérhet az USA gazdasági életére — mondja Taft szenátor Eles támadások Anglia ellen a« amerikai Szenátusban Az angol belügyminiszter béketüntetéstől fél — nem engedélyezi a május elsejei felvonulást Az angol alsóház csütörtöki ülé­sén Ede belügyminiszter egy kér­désre válaszolva kijelentette, hogy „mindazok a felvonulások, amelyek hasonlóak a londoni Szakszervezeti Tanács által az előző években ren­dezett májusi felvonulásokhoz, két­fogva ezekre is alkalmazni kell a londoni rendörföparancsoknak azt a rendeletét, amely megtiltja a politi­kai felvonulásokat London területén, beleértve a május elsejei felvonulá­sokat i?.” Ezzel az ürüggyel fiKotta be a. bé-ketüiytet-ésektől félő belügy­miniszter a május elsejei felvo­óégkivül pojitijtai jellegűek. Ennél- nuiást, A norvég képviselöházban ked­den vitatták meg az Adanti-egyez- ményhez való csatlakozás kérdését. A parlament karzatáról a hallgató­ság hatalmas transzparenseket eresztett le a tárgyalóterembe, ame­lyeken a következő felírások voltak; -,Nem kérdezték meg a nép' véle­ményét!’1 ,,Nem akarjuk az Atlamti- egyezményt!’ Az elnök azokban ki- üríttette a karzatot és a nép tika- k°'zásia ellenére felharalmazta a kormányt az Atlanti-egyezmény alá­írására. A hHupmnité csütörtöki vezércik­kében megállapítja': az a körülmény, hogy Salazar bejelentette Por[ugália csafakozását az Atlanti Egyezmény­hez, Franco csatlakozásának az elő­készítését jelenti. Salazar csatlako­zása megmutatja azt a hasonlóságot, ami az Atlanti Egvezmény és a fa­siszták hírhedt antikoménprn szer­ződésé között van — írja a l’Huma- nité. Az amerikai imperialisták egyes köreinek felfogását európai .'.szövet­ségeseikről” egyébként szemléltetően mutatja Taft szenáfornak a Köztár- saságiPárt egyik vezérének újabb támadása a Marshall- „segély” Angliának szánt elő­irányzata ellen. Taft a takarékosság szükségességé­ről beszéli és kijelentette, hogy „a mostani gazdasági hanyat­lás idején végzetes csapást mér­het az amerikai gazdasági élet­re“, ha nem csökkentik a ki­adásokat. ,,Az Anglia számára előirányzott 940 millió dollár túlságosan nagy összeg“ — mondót a. Anglia, amerikai Segít­séggel fejleszti termelőképességét, hogy azután döntő, rohamra indul­hasson az amerikai, kivitel ellen". Pénzt adunk Angijának •— folytatta Taft —. hogv fejlessze gépkocsi, iparát és versenyezzen velük. Pénzt adunk arra, is, hogy kiépítse légifor­galmi vállalatait, amelyek gyilkos versenyben állanak, légiforgalmi vál­lalatainkkal. Meggy ó'zó'désem szerint Anglia gazdasági talpraállításának meg lassítása nekünk határozottan használna es az angoloknak sem ártana. Anglia készíthet terveket, gazda­sági helyzetének megjavítására, de az USA nem köteles ezeket a terve­ket finanszírozni” — fejezte be angnlellenes kirohanását Taft Sze­nátor. A vita során hasonló szellemben szólalt fel Wiley és Malone szenátor is. Jenner szenátor kijelentette: „az a veszély fenyeget, hogy az USA tönkremegy más országok segítésé­ben”. í A szenátor "fopor.zékolva tilta­kozott a Marshall-„,segély“ meghosz­sZabbitá-sa ellen. Az Atlanti Szerző­désről szólva Jenner hosszasan fej­tegette, hogy kidobott pénz a megbízhatatlan európai szövetségesek támoga­tása. Amerika, „szocialista" barátairól ki­jelentette, hogy ezek veszély esetén „patkány módjára” viselkednének. „fi béke megvédésére sürgősen egyesülnie kell a francia munkásosztálynak — írja a l'Humanité A párisi lcHumanité csütörtöki vezércikkében Etiehne Fajon elv­ers De Gaulle keddi provokációs nyilatkozatával kapcsolatban a többi között megállapítja: a szerda dél­utáni L\% Croix már rámutatott, hogy De Gaulle célja a nemzet- gyűlés feloszlatása, ezt kővetően pe­dig új nemzetgyűlés összehívása. ;járási választásokon alkalmazott választási törvényhez hasonló új törvény segítségével, : amely „kom- munisicimenteS‘‘ -törvényhozást bizto­sítana De Gaulle számára. Fajon elvtárs ezután rámutat: Mi baráti szellemben a szocialista dolgozók elbírálására bízzuk ezeket. a tényeket. Nem kívánjuk megsér­teni eket azzal, hogy helyeslést té­telezünk fel részükről még abban az esetben sem, ha tulajdon pántjuk hasznot húzhatna a választási mód­szereikből. A Szocialista Párt azonban 150 mandátumot veszített a járási ■ választásokon és e veszteségből csak a pártütök a gaűllcisták, a Vichy-rendszer hívet, egyszóval a reakció emberei húztak hasznot. akiket ® Szocialista Párt vei. zetä'i ültettek vissza a nyeregbe• Jól tudjuk, hogy a szocialista dolgozók nem helyeselhetik ezfc a politikát. Közös eszményeink, közös érde­keink és elsősorban a béke meg­védéséért a munkásosztálynak sürgőben egyesülnie kell! — fejezi be vezércikkét Fajon elv­társ. Clementis: A béketábor politikai, erkölcsi és hadvezetési fölényben van Vladimir Clementis dr. csehszlo­vák külügyminiszter a Cseh Ifjú­sága Szövetségnek a. keletcsehor­szági Hradex-Kralovehen rendezett gyűlésén . mondott, beszédében a többi között kijelentette, hogy nem hisz egy harmadik világháborúban, mert „a világ békés és háborús erőinek tüzetes és öncsalás nélkül végzett vizsgálata arra a következ­tetésre vezet, hogy a béketábor nemcsak politikai és erkölcsi,, ha­nem egyben hadvezetési fölényben is van, így tehát bármelyik támadó saját létével játszik, ha a béketábor ellem támadó háború előidézésére gondolna”. * Fel kell támasztani az ellenállási mozgalmat a béke megmentésére — mondotta Joliot-Curie elvtárs A Francia Gondolat Kongresszusa síkra szállott a béke mellett. Felszó­lalt Joliot-Curie elvtárs, a világhírű atomfudós is. Az amerikaiakat kiszolgáló francig .kormány elhatározta a fran­cia tudományos kutatás felszámolá­sát. A francia atomenergia-kutatást halálra ítélték az amerikai mono-' póHumok védelmében. Fel kell fá_ 'masztani ellenállási mozgalmat _I.’ mondotta Joliot-Curie — és mint! egykor a fasizmus ellen, most a béke megteremtése érdekében kell ös\sze, fognunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék