Szabad Nép, 1949. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

T9« AFRTLTS­T SZABAD NÉP Áprilistól júliusig 1316 millió forint beruházás Lezárult az utolsó tervév első ne­­gyede és a másodikba fordulunk. Ha­sonlít­uuk össze 1949 első negyedéve-Mezőgazdaság Ipar Közlekedés ....... Építkezés, kulturális célok Ezek a® emelkedő számok önma­gukban beszélnek: a Székesfőváros, a kereskedelmi vállalatok, az OTX be­­ruház­ósaival együtt az első évnegyedé­ben 1011 millió forint került bér.­Az iparral kell kezdenünk, hisz akár lakásépítésről, akár a mezőgaz­daság gépesítéséről van szó ez egyengeti az utat. Az iparon belül — mint ahogy eddig is volt — a súly­pont a termelőeszközöket előállító­­iparon van. De most még fokozot­tabb mértékben. Az első tervévben az ipa­ri beruházásokra felhasznált összeg 79,6 százaléka, az öthónapos tervszakaszban már 85 százaléka, ma már 90 százaléka jut a termelő­eszközöket gyártó iparra. Áprilisban "105.019.000 forintot kap ez Ipar beruházásokra" Hogy oszlik meg? A vezető szerep a nehéz­iparé: a kohászat, vak-, fém- és gépipar több, mint 35 millió forin­tok beruházásaival a most következő évnegyed beruházásainak összegeit. Hit kaP áprilisban a beruházások keretében a gyár, falu és város, tét, 13.860.000-es a szénbányászat, ezután az erősáramú gépgyártás kö­vetkezik sorrendiben és jelentős ki­sebb beruházásokra kerül sor a könnyűiparnál. (Gyárainki­nt több­ százezer forintos beruházás lesz pél­dául az Elzett-gyárnál, a Magyar Kerámiánál, Magyar Pamut­iparnál, Magyar Fonóiparnál, MÉSz-nél.)­­ Az iparon belüli ilyen megpgzítás teszii lehetővé, hogy a terv év végére a bányászat és az ipar termelése 27 százalékkal meghaladja az 1938 évit, a könnyűipar, a fogyasztási ipar pedig megkapja mindazt a termelő­eszközt, amelyre fejlődéséhez szük­sége van-kétmillió forintból pedig tiszta és világos falusi lakások készülnek. Az évenként visszatérő árvíz se lesz már a régi, legyőzhetetlen el­lenség — többmillió forintot földí­ónak áprilisban árvízvédelmi cé­lokra. 67 és félmillió — a jobb közlekedésért Az Államvasutak áprilisi beruhá­zása 26 millió forint. Vasúti vonalak, a vasúti vonalaikon hidak,­­ és hely­reállított gőz- és villanymozdonyok, motoroskocsik, kétmillió­­ forintért a Széchenyi-hegyi Úttörő-v.-.súr kibőví­­tése — ez­­ek el kezdődk az áprilisi beruházások listája. 1.500.000 forint­ba kerül áprilisban a Lánchíd épít­kezése, 2.350.000 forintba az Árpád­­hídé, n­­gy összegekbe a Szegedi, vá­­sárosnaményi, győri, stb. építkezés. Közutak építésére öt és félmillió fo­rintot fordítanak. 105 millió forint a gyáraknak I. negyedév n. negyedév 169.1 millió Ft 245 millió Ft 269.1 „ 358 165.6 „ 205 89.3 „ 215 házásra — a most következő három hónap­ alatt már 1,316 millió forint. 87 millió a falunak Az­ Ipar fejlesztésével egyrü­tt jár a falu felemelkedése. Egyedül ápri­lisban 20.565.000 forint értékű trak­tort, trak­tor-­ikét, boronát, Horto- faágy,Sziva­ttyút kia­p a falu. Hová kerül a 87.387.000 forintos beruházás többi része ? Egymillió forintnál többe kerül áprilisban a Sómai—Tisza csatorna építése, még többe a Hortobágy öntözési mun­kája és 6 millió forintért öntöző­­berendezések vásárlására kerül sor. Modern baromfitelepek épülnek 21.600.000 forin­tért. Adattenyésztés­­re, szövetkezeti termelő csoportok tenyészeteinek segítésére 11 millió forintot fordítanak. A mezőgazdasági ipar fejlesztése nemcsak a városnak, hanem a falu­nak is érdeke: könnyebb a termé­nyek értékesítése. (A dohányipar 853.000 forint, a cukoripar 915.000 forint, a sör, maláta, édesipar 890.000 forint, a malomipar 1.775000 forint beruházást hajt végre áprilisban.) A jobb falusi közlekedést szolgálja az a hárommillió forint amelyből utak épülnek. A falusi dolgozók jobb tanulási és gyógykezelési lehetőségét pedig az a 2.600.000 forint bizto­sítja, amelyből falusi iskola, tanítói lakás, óvoda, bölcsőde épül. Másik 72 millió építkezésre, kulturális célra Áprilisban Budapesten 4 410.000 forintért, vidéken 62.567.000 forintért épülnek új lakákok. H­atmillió forin­tos beruházással tovább épülnek a bányászkolóniák. Felsorolunk néhány olyan fontosabb beruházási összeget, amelyeket sprotcélokra, üdülők, isko­lák kórházak, tudományos intézetek építésére fordítanak ebben a hónap­ban. 400.000 forint: budapesti Sportstadion. 200.000 forint: vidéki sporttelepek. 100.000 forint: kékesi üdülő. 200.000 forint: harkányi üdülő. 626.000 forint: általános iskolák. 9.254.000 forint: tanoncotthonok (11 Budapesten, azonkívül Csepelen, Újpes­ten, Diósgyőrött, stb.). 1.284.000 forint: főiskolák helyreállí­tása. 7.875.000 forint: OTI rendelőintézetek (Kecskemét, Újpest, Budapest). A debreceni gyermek-, csecsemő­­otthon, a szegedi gyermekklinika, a gyulai tbc-intézet, a Daróczy­ úti kór­ház — ezek még a fontosabb tételek a 72 millió forintból. ,, Új otthonunk felépítéséért** Túlhaladtuk a két és fél milliót! Egy hónapja folyik a gyűjtés a párt­sajtó, a Szabad Nép házára és az eredmény azt mutatja, hogy párt­tagságunk és a páronkívüli, pártunk, kai rokonszenvező dolgozók megér­tették a gyűjtési­ akció jelentőségét. A mai nappal elértük és túlhaladtuk a 2 és fél millió forintot A gyűjtés során számos jelét láttuk a dolgozók szeretettnek és ragaszkodásának a Szabad Nép Iránt, nem egy esetben lehettünk tanúi a proletár áldozatkészség fényes pél­dáinak. A dolgozók felajánlásaikkal a Sza­bad Nép házának felépítéséhez já­rulnak hozzá, de a gyűjtés célja mégsem csupán anyagi természetű. Arról van szó, hogy elvtársaink áldo­zatvállalással kerüljenek közelebb lapjukhoz, a Szabad Néphez. Ahogy tagdíjukkal áldozatot hoznak a pár­­tért, és ezzel nemcsak támogatják a pártot, hanem szorosabbá teszik vele való kapcsolatukat, úgy a Szabad Népért vállalt áldozat­tal kerüljenek közelebb, érezzék magukhoz közelebb állónak a pártsajtót. Az a cél, hogy a pártomkívüli dol­­gozók, a tömegszervez­e­t tagja­i ál­dozatvállalásukkal tudatosítsák ma­guéiban: a Szabad Nép n­emcsak a Magyar Dolgozók Pártjának, ha­nem az egész dolgozó magyar nép­nek harcos segítő társa. A munká­sok, dolgozó parasztok és értelmi­ségiek megértették ezt, erre mutat, hogy a Szabad Néphez írt levelek­­ben gyakran hangsúlyozzák: a fel­ajánlott öss­zeg számukra nem jelen­téktelen, ht­gy ők sok esetben nehéz áldozatot hoztak, de szívesen teszik, mert éppen ebben látják a gyűjtés jelentőségét Az első hónap eredménye tehát mind politikai tartalmát, mind ösz­­­szegszerűségét tekintve kielégítő. De ez csak az első hónap, a gyűjtés pe­dig három hónapig tart. Pártszerve­zeteinknek, a Szabad Nép olvasóinak a dolgozóknak a következő két­ hó­­napban kell bebizonyítaniuk, hogy áldoza­t­vállla­­l­ásu­k, szere­tetmegnyi­l­vánulásuk a Szabad Nép, a párt­sajtó iránt nem csupán fellobbanó szia­gmaláng volt. Minden jel arra mutat, hogy a gyűjtés eredményes­sége a következő két hónapban fe­­lapvódni fog. Vidéki pártszerveze­­teink nagy része csak ezután kiap­­csolódik a gyűjtésbe és ezután kap­csolja be a vidéki dolgozókat. A gyűjtés szervező és aigitációs mun­káját a párttagság jelentős tömege most fogja megkezdeni. Nem egy pártszervezetünk taggyűlésén az elvtársak részéről kialakult az az álláspont, hogy a gyűjtés szervezéséből egyet­len pártmunkás sem maradhat ki, az áldozatvállalásból pedig minden párttagnak ki kell ven­nie részét. Az elvtársak álláspontja ezekben a pártszervezetekben helyes volt A gyűjtés megindítása óta párttag­ságunk nagy többsége most fog elő­­ször párttagdíjat fizetni. A népne­velők feladata hogy minden kom­­munistáradik, amikor párttagdíját fi­zeti eszébe jusson: tagdíjjal támoga­tom a pártot és „Szabad Nép-bélyeg" vásárlásával támogatom a párt saj­tóját. Ez a bélyeg ékessége legyen minden kommunista párttagsági könyvének. A népnevelők feadata a pártonkí­­vüli dolgozók fokozott bekapcsolása is. A népnevelő, ami­kor a pártsajtó érdekeiben agitál, nem elégszik meg azzal, hogy a dolgozók felajánlásaik­kal támogatják a Szabad Népet. 0­g'v:Ön:akkor megmagyarázzuk, mit köszönhetnek a magyar dolgozók az MDP köz­tonti­­ lapjának, konkrét formában rámutatnak arra, hogyan harcol a Szabad Nép a dolgozók mindennapi és távolabbi érdekeiér­t egyaránt. Ez eddig is megtörtént. A népnevelők eddig is népszerűsítették a pártraj'ö', de soha munkájuk ered­­ményét ilyen konkrét formában n©m mérhették­ le. A gyűjtés eredménye mutatja a népnevelők agiitációs mun­kájának eredményességét is. Az elvtársak lendülettel, lelkesedés, sál jó munkával folytassák a gyűj­tést a pártsajtó házáért- Ilyen módon az első hónap szép eredménye után a következő két hónapban mm ma­rad el a további eredmény. A pártot és a párt éles fegyverét, a Szabad Népet erősítjük vele. Március 31-i felajánlások MDP Propagandaanyag terjesztő, I. részlet 760.—, Dunavölgyi Fatelep dol­gozói 190.—, Szakszervezeti Tanács könyvellátó folytatólagos gyűjtése 78.—, Szemere­ utcai Ált. fiúisk. szülői munka­­közösség 50.—, Sarlósi Simon és neje 50.—, özv. Pénzes Károlyné 10.—, Pór Bertalan, festőművész 500.—, MDP Xlll/31 körzet 131.—, Kereskedelmi Bank MDP üzemi szervezete, I. részlet 2085.—, Ke­reskedelmi Bank pártonkívüli dolgozói, I. részlet 753.—, Mester-utcai Ált. Fiú­isk. Tantest, és szülői munkakör. 134.—, MDP XIII. ker. Pártiskola 222.50, Első M. Gazdasági Gépgyár traktor tanf. hallg., Albertfalva 50.—, Hont Ferenc Színművészeti Főiskola főig. 500.—, DÉFOSz helyi szervezet, Jutaspuszta 40.—, MALLERD erdőgondnokság, Surd 28.—, Mészáros Lőrinc Népi kollégium, Szeged 30.90, KISOSz, Csorna 100.—, Al­lami Áruházak Rt. dolgozói 8260.—, Ha­zainé, M. M. 50.—, Dr. Osváth Ákos Szombathely 30.—, Budafoki Galambte­nyésztők 25.—, Gépállomás dolgozói Solt 100.—, NÉKOSz Ady Endre kollé­gium, Vác 40.—, Állami Védőnőképző In­tézet IIi. évfolyam halig. 30.—, Német Aranka, Csepel 19.—, Baromfiért. M­. dolgozói, Törökszentmiklós 186.—, MDP VIII/10-es körzet haladó szem. 40.—, Ál­lami kezelésbe vett látszerész- és fotó üzletek dolgozói folytatólagos gyűjtése 60.—, Halász Tamás üzem­szerv. 15.—, Riedl Antal, Csepel 150.—, MDP Buda­­környéki Járási Kiz. aktívái 61.30, összesen: 49.567.70, Március 30-ig: 2,495.633.95, Eddig összesen: 2,545.201.65 forint. PÁRTKIADVÁNYOK Megjelent füzd­alakban A TAGFELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI címmel KOVÁCS ISTVÁN elvtársnak az MDP Központi Vezetősége 1999 március­­ri ülésén tartott beszámolója. — 32 oldal, ára 50 fillér. —o— A Magyar Dolgozók Pártja Kultúrpoli­tikai Akadémiája (Köznevelési előadások) füzetsorozatban megjelent (3 sz. füzet) Mérei Ferenc: UTÓPIA ÉS VALÓSÁG A MAGYAR NEVELÉSBEN című előadása. — 36 oldal, am­i forint. MDP Nagybudapesti szer­vezeteinek gyűjtése: Forint Nagy budapesti Vasutas szervezet folyt, gyűjt. IV. ker. szervezet foly-10.407.— tatólagos gyűjtése VI. ker. szervezet foly. 5.779.— tatólagos gyűjtése Újpest szervezete foly-7 250 — tatólagos gyűjtése 9.180.— Ganz Villany üzemi szervezete folyt, gyűjt. Békásmegyer szervezete 1.178.— folytatólagos gyűjtése 1.000.— összesen: 34.779.— ÚJ KATONÁK Szélesebbre tárják ma kapuikat az ország laktanyái. Bevonulás van, az 1927-es korosztály, a Kos­suth Akadémia jelöltjei és önként jelentkező fiatalok öltik magukra a magyar néphadsereg büszke egy­enruháját. Az újoncok bevonulását Ma­gyarországon már nem kíséri anyák könnye, fájdalma. A dol­gozó asszony tudja, hogy nyugod­tan bízhatja fiát a néphadseregre. Tudja, hogy újoncnak, közkatoná­nak, munkások és dolgozó parasz­tok egyenruhás fiának lenni többé nem jelent elnyomottságot, leala­­csonyítottságot, szolgai szerepet, szenvedést. Tudja, hogy fiából sza­bad nép szabad katonája lesz, jó sora lesz a laktanyában, megbe­csülik, szeretik. Tudja, hogy fiá­ból nem janicsárt nevelnek saját népe, saját osztálya, családja el­len — ahogy ez a múltban volt —, hanem ellenkezőleg: mélyen beléje vésik, hogy a magyar néphadsereg katonája, leghűségesebb fia a dol­gozó népnek és egyenruhában is ugyanúgy tanul, dolgozik, harcol hazája fejlesztéséért, ahogy a gyárban, a szántóföldeken és iro­dákban harcolnak a testvérei. A dolgozó asszony tudja, hogy a néphadsereg fia testi és szellemi erejét gyarapítja, látókörét kiszé­lesíti, öntudatát, fegyelmét növeli. Nyugodtan engedi a dolgozó asz­­szony fiát a laktanyákba és nyu­godtan is engedheti. A régi kato­nák szeretettel, bajtársaként fo­gadják az újoncokat. A néphadse­reg tisztjei — nemcsak az újak, hanem a régiek is, akik már egy­­gyé forrtak az új hadsereg új szel­lemével — feladatuknak tekintik, hogy a bevonuló fiatalok igazi bajtársai és tanítói legyenek, át­plántálják a néphadsereg új kato­náiba tudásukat, képzettségüket, az ország és a dolgozó nép ügye iránti odaadásukat. Szeretet és megbecsülés várja az új katonákat, de ugyanakkor s­em titkolják el előttük, hogy nem könnyű feladat vár reá­juk. Az új magyar néphadsereg katonái kiváló kiképzést kapnak. Kiképzésük tartalmazza a legkor­szerűbb tapasztalatokat, a győze­delmes Szovjet Hadsereg harcainak tapasztalatait. Komoly, tartalmas politikai kiképzést is kapnak, fej­lesztik bennük a munkásosztály, a dolgozó nép, a magyar népi de­mokrácia iránti odaadást és hűsé­get. A legkorszerűbb harcászati tapasztalatok és a szükséges poli­tikai ismeretek elsajátítása nagyon sok munkával jár, kemény kikép­zést igényel. Csak ilyen kemény munkával nevelhet a néphadsereg jó katonákat, olyanokat, akik mél­tán viselik büszke egyenruháját. Nem titkolják el a bevonuló fiatalok előtt azt sem, hogy a nép­hadseregben szilárd, megingatha­tatlan fegyelem van. Nem vak fe­gyelem, nem egyszerű parancs­szó teremti meg katonáink fegyel­mét, hanem a nevelés, öntudatuk fejlesztése. Ez a kemény munka, kiképzés és a néphadsereg öntuda­tos vasfegyelme is hozzájárul ahhoz, hogy katonáinkat szoros, elválaszthatatlan kötelékek fűzzék az egész munkásosztályhoz, az egész dolgozó néphez, amely ugyancsak nehéz munkát, áldoza­tot és fegyelmet vállalva harcol a termelés, az országépítés arcvona­lán. De sok munkája és kemény ki­képzése mellett is a mi néphadse­regünk kulturált hadsereg. Gon­doskodik arról, hogy katonái ben­sőséges kulturális életet éljenek, művelődjenek, szórakozzanak. Sokat nyújt néphadseregünk a ma egyenruhát öltő fiataloknak, de a néphadsereg is sokat nyer ezekkel a fiatalokkal. Ez az ifjú­ság öntudatos, meggyőződésében, a nép és az ország iránti hűségé­ben erős, mert négy éve járja már a demokrácia iskoláját. Ez az if­júság mondotta el két héttel ez­előtt fogadalmát: „Munkával, harccal és tanulással küzdők né­pünk és az egész világ dolgozóinak békéjéért, szabadságáért, jövő­jéért.“ Ez az ifjúság jól felkészült azokra a nagy feladatokra, arra a komoly munkára, amely a néphad­sereg fiatal katonáira vár. A mi békésszerető népünk fiai azok, akik ma először öltenek ka­tonaruhát magukra. Háborús esz­tendőikben és mérhetetlen háborús szenvedések közepett nőtt fel ez az ifjúság. Megtanulta gyűlölni a háborút s a háborút hozó tőkés, imperialista rendszereket. A nép­hadseregben még jobban megerősí­tik ezekben a fiatalokban a béke szeretetét és a háború gyűlöletét. Megmondják nekik, amikor ke­zükbe nyomják az első fegyvert, hogy aki igazán békét akar, aki eredményesen akarja megóvni ha­záját a háborútól, annak nagyon keményen kell ezt a fegyvert meg­fognia. Megmondják nekik, hogy minél keményebben fogják meg fegyverüket, minél jobban megta­nulják azokat forgatni, annál nyu­­godtabban folytathatják testvéreik az üzemekben, szántóföldeken és hivatalokban munkájukat, annál biztosabb az ország békéje. E röstinitélő bírálási halálra ítélt egy vasútrongáló kalákát Kárteszi György kenderesi 100­­holdas kulá­k március 22-én éjszaka ,a kunhegyesi vasút pályatesten :10 darab sínrögzítő csávást francia­­kulccsal kioldott. A súlyos rongálást a pályaőr észrevette, a közeledő vo­l falu ellensége, a kulákság, a ta­vaszi munkák megindulásával újra megkísérli a szabó ázst. A Bácská­ban, Bát monostoron Janotka János és Szi­dikovics Ferenc kulákok még a szántást sem kezdték el, Zrínyi Tib­án zsírosgazda csak egy töredékét szántotta fel földjének. Nagy bar­acskán Kiss Istvánné és Molnár Ferenc kulákok földjei még érintetlenek, Rémen Brezsga József és Vacsura Mihály kulákok földjük­nek csak egy részét szán­ották fel, a vetéshez még nem láttak hozzá. natot megállította és így megaka­­dályozta a kisiklást. Kárteszi Györgyöt a budapesti büntető törvényszék, mint rögtön­­széló bíróság felelősségre vonta és terrorcselekményéért halálra ítélte. A tavaszi munkát szabotáló kulák­ ellen a hatóság eljárást indított. A bajai rendőrkapitányság lü­te­l­bi­a­ja Felső Illés érsekesiná 80 holdas kulákot lak­­ás miatt h­romhavi elzárásra és 10.000 fort p pénzbüntetésre ítélte. A tolna,megy­­yünkön a rendőrség két szabota Zsírosgazdát őrizetbe vitt. Toln­­amás­iban Beller Andrást ug­yanost engedély nélküli fakitermelésért ta bíztatták le. Igazán Magyar Jam nagygazdát vették őrizetbe, de nem­ fizette ki Cselédje bérét­­ szidta a demokráciát­ Tavaszi munkákat szabotáló kulákokat tartóztattak le S

Next