Szabad Nép, 1949. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-13 / 85. szám

■ZBKDA. »«9 XraiLIS IS SZABAD KÉP SZERZŐDÉSSZEGÉS : Amerika és Anglia felrúgja a magyar háborús bűnösök kiszolgáltatására vállalt kötelezettségeit Veesenmayer Ödönt, Hitler teljha­talmú magyarországi megbízottját, aki végrehajtotta Magyarország náci megszállását, aki százezrek haláláért felelős, ezt a hidegvérű, véreskezű­ germán kalandort az amerikai kato­nai bíróság felmentette és szabadon ör­gedte. Amerika és Anglia vádol minket szerződés-zegészeel? Mintha a tolvaj kiabálna „fogd­ meg”-et! A diplomá­cia sima nyelven, de nagyon is dur­ván szokta közölni a két nagyhata­lom immár két esztendeje, hogy me­ Tóbon máskép cselekszik,­mint ahogy azokban a jegyzékekben vállalta, amelyeket ennek aláírásával hitele­sített és szentelte­tt. Ezt hívják ma­gyarul szerződésszegésnek és angolul is megvan rá a megfelelő kifejezés. Vegyünk csak ez alkalommal jegyet Amerika és Anglia szerződés­szegési szériájából, hogy lássuk, mi­lyen körmönfont és agyafúrt módon, de ugyanakkor mennyire ridegen és szem­érmet­lm­ül képes a két nagyha­talom diplomáciája papírrongynak te­kinteni saját írásos kötelezettségeit és máskép eljárni, mint ahogy alá­írással, pecséttel és fenkölt szavakkal »fittel ta. RS Sei? kém!,., ki kei! adni 1043-ban a moszkvai nyilatkozat­ban Amerika és Anglia kötelezet­tsé-t vállalt arra, hogy „a háborús ősöket visszaküldi azokba az or­szágokba , ahol azok szörnyű cseleke­­deteiket elkövették“. Az 1945. évi Londoni Egyezményben ismételten kötelezettséget vállaltak arra, hogy „a háborús bűnösöket annak az or­­szápak adják fel, amelynek területén azok a bűncselekményt elkövették”. Ez röviden azt jeleni­, hogy Ameri­kának és Angliának ki kell adnia a háborús bűnösöket, ahogy az 1945. évi Fegyverszüneti Egyezmény és az 1947. évi Békeszerződés minket köte­les arra, hogy ki kell kérnünk a há­borús bűnösöket és meg kell őket büntetnünk. Mi azóta is annak rendje-módja szerint elfogató paranccsal, diplomá­ciai úton sorra kértük ki a háborús bűnösöket, az amerikaiak és angolok pedig azóta, hogy a Sz­­asi-bandát kiszolgáltatták (ezt is nyílván meg­bánták már) különféle ürügyekkel utazt­ják el kérésünket a­­ fő hábo­rús gonosztevőtől, Horthytól kis tíz, húsz-­­zoros gyilkos nyilas tisztekig gyűjtik és tartalékolják a magyar demokrácia ellenségeit. „Kellő, Winckelmann!“ Az országunkat tönkretevő több német háborús bűnössel együtt m­ég 1945-ben kikértük Veesenmayert, Magyarország egykori ,,Gauleiter”jét és Winckelmannt, az SS legfőbb ma­gyarországi főnökét. Berkel n­e­ki, csak átadták nekünk kölcsön, tanú­vallomásra. Addig itthagyták nálunk vizsgálati fogságban, amíg elmúlt a fejük felől az a visz, hogy netán Kohol vagy Hesa sorsára ju­tik. 1948-ban, amikor az amerikaiak és az angolok már nem ellenségnek, ha­nem jövendő szövetségesnek tekin­­tették a volt háborús bűnösöket, visszakérték ez a két fenevadat is. Ismételt kikérési jegyzékeinket eluta­sították. A két náci hóhér­: vissza kel­lett adni új gazdáiknak. Még sokan emlékeznek arra a je­­lenetre, amely múlt év őszén a buda­­örsi repülőtéren játszódott le: a bu­dapesti ké­t éves vizsgálati fogságban kigöm­bölyödött Winckelmannt, Ma­gyarország egyik sírásóját a magas­­rangú tisztnek járó tisztelettel fo­gadta az átvételre kiküldött amerikai légügyi attasé. —■ Helló! — mondta neki szívé­­lyesem, melegen megszorította a ke­zét és besegítette a repülőgépbe. En­nek a barátkozá­snak már csak ter­mészetes folytatása, hogy százezrek gyilkosát, magyar férfiak, nők és gyermekek hóhérát, Veesenmayert a nürnbergi amerikai katonai bíróság hétfőn ,,bizonyítékok hiánya miatt” felmentette. Amerika így tartja meg szavát... Milotay és a „brit gyakorlat“ is így tartja meg Anglia Miltay István esetébe®, aki éveken át vérbe­­miirtott tollal uszított Amerika és Anglia ellen. Ezt az elvetemült és pénzért mindenre kapható háborús bűnöst ,,őfelsége brit kormánya” vonta el az igazságszolgáltatás elől. Amikor megtudtuk, h°gy Milotay Ausztria brit övezetében tartózkodik, kikértük őt Angliától. Bevinék meg­várták, míg az anszol stupiditásról cikkező ujságférfiú kereket old­t Dél-Amerik­ába s utána jegyzékben elutasították a magyar kiadatási kérelmet. A jegyzék szerint ellenke­zik a br­it gyak­orlattal, hogy bűncse­lekménnyé minősítsenek olyan cse­lekményt, amely az elkövetéskor n­em volt büntethető. Ez magyarul nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy nem lehet megbüntetni a háború sziteit, a népek kiírtait, a tömeggyilkosokat, hi­zen ezeket a fasizmus nem tar­totta bűnösöknek. Amit a fasiszták nem tartot­tak annak, t­ermészetesen nem tartja annak Bevinék „joggya­korlata" sem. Ez eddig a legvilágo­sabb és a legsagmérinetlenebb be­ismerés. Vajta, a fehérfajú A budapesti népbíróság még 1946- ban elfogadási parancsot bocsátott ki Vajta Ferenc, a legelvet­emi­tebb uszító ellen, aki utoljára Szalaés bécsi főkonzsulja volt­ Vajta, ez a minden hájjal megkent kalandor akkortájban is innsbrucki katonai hatóságoknak teljesített besúgói szolgálatot és sike­rült szabályos francia útlevelet sze­reznie. (Neki k­önnyebb volt útlevelet szerezni, mint a lengyel, magyar és bolgár békeküldöttekn­ek most francia beutazó vízumot...) Szabadon utaz­­gatott Ausztr­a, Franciaország és Olaszország között­­ az olasz, francia meg amerikai hatóságok — jóllehet a magyar jegyző ,ekből pontosan tudták, hogy Vajta lelkét Ady­as bűnök ter­helik. — lehetővé tették számára, hogy átkéredzkedjék Fra­ncohoz Mad­­ridiba, majd onnan amerikai beutazó vízummal egy Civiper fedélzetén át­­röpül­jön Amerikába. Vajtát Amerikába érkezésekor Elis Islandern internálták, mert arra Terv-találgatás Mindenekelőtt: a győri program nem volt terv. Tőkés rendszerben csak terv,találgat­ások, terv-jóslások Születhetnek, igazi tervek sohasem! Csak egyetlen példa. Nyilván­való, hogy a fegyverkezési ipar fej­leszt­ése a többi között azt is ered­ményezi, hogy az ipari központik lakossága megnövekedik, hogy a la­káskereslet fokozódik. Magától érte­tődő az is, hogy egy igazi terv en­nek a fokozódó keresletnek figyelmet enart .I. Nem így a kapitalista „ter­vezők !” Hogy a fasiszta háború elő­­képzítéséhez szükséges összeget elő­teremtsék, Darfinyiék megakadá­lyozták, vagy legalább is megnehezí­tett­ék a lakásépítést. Egy esztendő alatt, 1938-tól 1939-ig, 60 százalék­kal csa­,ket­t a lakásépítési tevékeny­ség, az építkezési anyagok term­elése pedig 40 százalékot esett vissza. Ké­sőbb kiderült az is, hogy az előirány­­zott összegek nevetségesen alacso­nyak, a gyakorlat túlhaladta a ter­vet-A piros-fehér-zöld tervk­önyvre még emlékezünk ugy­e valameny­­nyien ? Úgy lapozgattuk, tanul­mányoztuk számait, hogy közben már láttuk is, amint a Martin­kemencéből kicsordul az acél, lát­tuk a traktorokat, az épülő háza­kat, a helyreállított hidakat, az új országot. Jogos volt a bizodiu­­­munk a tervünk Igazi terv volt, reális terv. Az egő év tervelő­irányzatát 108 százalékban teljesí­tettük, az öthónapos tervszakasz 103 százalékos eredményt hozott és az eddigi jelek alapján bizo­nyos, hogy tervcéljainkat hét hó­­nappal rövidebb idő alatt teljesen megvalósítjuk. A hároméves terv teremtette meg az ötéves jen alapjait is, amelyet ugyanúgy végre fogunk hajtani, mint a há­roméves tervet. A tőkések programja kinek az érdekét szolgálta akkor a­­terv"? Kik készítették a győri pro­­gramot? Mindannyian tudjuk: az uralkodó osztályok képviselői, ha rá­gondol­nak hátha — kommuni**®. Mindenesetre a bevándorlási hatóság kihallgatást végző elnöke, amikor a személyi adatok felvételénél meg­tudja, hogy a jövevény Léván szüle­­tett, a biz­onság ked­véért szó szerint a következő kérdést tette fel: — You are of the white race is that corrects (ön biztosan fehér­­fajú?) — Vajta, aki faji Ügyekben már itthon szakértőnek számított, e kérdésből rögtön megértette, hogy jó helyen jár, egy olyan országban, ahonnan csak másokhoz szokt­ak jegyzékeket küldözgetni azzal a szemrehányással, hogy nem bizto­sítják mindenkinek faji különbség nélkül az emberi jogokat, de ahol nagyon is tudják, mi a faji különb­ség. Igenlően válaszolt éa már bi­zonyos volt benne, hogy Ameriká­ban meg fogják védeni a magyar kormány kiadatási kérelmével szem­ben, így is történt. A washingtoni kül­­ügyminisztérium elutasította a Vajta kiadatására vonatkozó magyar k­érel­­met. Egy 1856. évi egye­ményre hi­­vatkozott, amely annak idején az USA és az Osztrák-Magyar Monarchia kö­zött szabályozta a közönséges bűnösök kiadatási eljárását. E szerint Vajtát csak akkor adják ki, ha rábizonyí­tunk valami közönséges bűncselek­ményt. Az nem elég Washington­nak,­ hogy Vajta egyik fő sugalma­zó­ja volt Horthy-Magyarország há­borúba lépésének Amerika ellen. Legalább­is egy ezüstkanál lopását kellene rábizonyítanunk, hogy kiad­* * * Nesmen György nyi, Imrédy, Bornemissza és társai — a háttében pedig Hitler és a né­met fasizmus. Az előirányzott egy­­milliárd pengő 60 százaléka a fasiszta háború elkészítésére ment: a legaljasabb népellenes háború cél­jaira. Ezért üdvözölt­ék a GyOSz urai „örömmel” — ahogy azt a­z 1938 mácius 8 i Függetlenség írja — a kormány pénzügyi politikáját. Egymiliárd pengős beruházások. Hát nem a WM, a Sa­g­­tarjáni, a Dunai Rapülőgépgyár, a Ch­orinok, Ull­­mannok, Weiss-ek, Jend­rassik és társaik gyára nőtt a beruházások nyomán? Hát nem ők­ kaptak meg­­rendeléseket az egymilliárd pen­gőér­t ? Vajjon kinek volt ez jó, ha nem nekik, a grófoknak, báróknak,, nagytőkéseknek! De nemcsak a „rendes”, ,,Szokásos” profitot jelenti egy ilyen ,,terv” a tőkés viszonyok között. Ott volt például az Ipari Munkaszervező Intézet, annak kezén ment keresztül a beruházások egy része. A Vezetőség.­ díszes névsor: Bornemissza Géza, Weiss Alfonz, gróf Teleky Ernő, Rassay Gyula. Ullmann, Chorim Ez az IMI 1913-ban például a nagy konc melle ki­csinek — 225.802 pengő osztalékot fizetett. Egy kis korrupcióval kisebb halak is akadtak a burzsoák Számára fenntartott halastóban, így jutott pél­dául 12.000 pengő malomépítésre bizonyos Ujfalussy Miklósnénak. Nyilván nem hiába volt egy Ujfa­lussy nevű tábornoka Horthynak. Kinek az érdekét szolgálja a mi ötéves tervünk, mik is a fő céljai? Az első, hogy meggyorsítsa orszá­gunk nehéz iparának fejlesztését, mert ez a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgáló könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gé­pesítésének és a közlekedés kor­szerűsítés­ének az alapja. Célja, hogy felszámolja mezőgazdaságunk elmaradottságát, mert ez az útja a dolgozó,a parasztság felemelkedé­sének. Célja, hogy tovább emelje a dolgozók életszínvonalát. Célja, hogy felszámolja a volt uralkodó osztágok műveltségi monopóliumát, hogy megadja a dolgozóknak azt a kultúrát, amely után a múltban oly hiába sóvárogtak. És célja vé­­gül, hogy biztosítsa honvédelmünk fejlesztését, hiszen van már mi­ védenie a magyar népnek. Beruházások — a dolgozók bőrére Kinek a bőrére ment akkor a ..terv” ? A „magyar faj megerősítése” (így mond a Darányi) — a dolgozók élete kíavonásának csökkentését jelen­tette. A létfenntartási index 1938 júniusában 107.9 volt 1940 decembe­­réiban már 127­3, 1941 végére pedig 159.2-ra emelkedett. Igaz, ugyanezen idő alatt emelkedtek a különféle „drágasági pótlékok” révén a béreik is. De hogyan? Az 1938-ban 100-on álló bérszínvonal 1940-ban 115,9-en, 1941-ben pedig 134,9-en állt, a V­a­gyis 24,3 százalékkal a létfenntartási index alett maradt. Más szóval: süllyedt a dolgozók reálbére, nőtt a munkások nyomora., sis ezek — hi­vatalos adatok, a burzsoá statisztika szépítő czdmpi. Felemelték a fogyasz­tási adó kulcsát, bevezettek olyan új adónemeket, amelyek súlyosan terhel­ték a dolgozókat. A fakb­ eevre-más­­ra verték dobra az ege­ket holda® törpebirtokokat, a keservesen meg­szerzett házakat. De a legsúlyosabb baj: a „győri program” beruházásait a kormány elsősorban az Nemzeti Banktól felvett —• és Soha vissza nem fizetett —• „kölcsönökből” fe­­d­ezte­ Ez a pénz e°vre gyorsabb hí­­gulását elért­ék­e­len­­d­ását eredmé­nyezte. 1938—40 között, két év alatt megkétszereződött a bankjegyforga­lom, a fedezeti arány pedig a felére csökkent. Az úri rend minden eszközt felhasznált a­rra, hogy a dolgozók vállára rakja a beruházások minden terhét. Nos, mi is beruházunk Még­pedig valamivel többet, mint a tő­kés urak. Az ő öt évre szóló 4,5 milliárd forintjukat mi 1949-ben, egyetlen esztendő (!) alatt fordít­juk gazdaságunk fejlesztésére. Az öt év alatt pedig csaknem a nyolc­szorosát, 35 miliárdot ruházunk be. Mis ezt a hatalmas összeget úgy teremtjük elő, hogy közben sza­kadatlanul emeljük népünk élet­­színvonalát. Az ideinél kilenc ki­lóval több hús, 4.5 kilóval több zsír, 73 literrel több tej, 5 kilóval több cukor, 8.5 méterrel több pa­­mfltgzövet, 1.3 méterrel több gyap­júszövet jut majd — sok minden más mellett — egy-egy főre az ötéves terv utolsó évében, ü­let­­színvonalunk 50 százalékkal az 1938-as fölé emelkedik. Az ötéves terv a magyar dolgozók számára a felemelkedés eddig­­ nem látott lehetőségét nyújtja, mert most a nép épít­i magának. Révész József A NÉP ÖTÉVES TERVE­­ és az urak győri 1948-ban a magyar nagytőkések és nagybirtokosok már végkép hozzákötőtt­ék szekerüket a német fasizmushoz. Ilit­érék Spanyolország­ban, Ausztriában, Münchenben már érlelték a népek szabadságára törő fasiszta háborút. A magyar uralkodó osztályok számára is szükségessé vált tehát, hogy előteremtsék mindazt, ami lehetővé teszi számukra a támadó rabló háborúban, a konc szétosztásában való részvételt. Fegyver­kezni kaadik. Ez amellett jó üzlet is a burzsoázia számára. Fegyverkezési szándékukat a hitleri ,,négyéves­­­rvek" mintájára a hangzatos ,,ö'érce beruházási terv“ leje le alatt „adták be“ a magyar népnek. Mert hiszen ez volt Darányi Kálmán m­. kir. miniszterelnök úr 1938 március 6-án Győrött elmondott beszédének a lényege. Hírhedtté vált ,,győri program"-ja egész milliárd pengőt (mintegy 4,5 milliárd forintot) irányzott elő „beruházá­sokra“. Állítsák szembe az ő tervüket a miénkkel, az uralkodó osztályok „tervét" a dolgozó nép tervével! Nem lesz érdektelen. V­eesenmay­ert, fővárosunk lerombolásának, száz­ezrek legyilkoltatásának, orszá­gunk kifosztásának legfőbb pa­­rancsnokát az amerikai katonai törvényszék nem találta bűnösnek — felmentette. Veesenmayer a magyarországi háborús bűnösök listáján van, an­nak egyik legembertelenebb figu­rája. A békeszerződés előírja: a háborús bűnösöket ott kell szolgál­­tatni annak az országnak, amely­nek népe ellen bűneit elkövette. A békeszerződés előírja a háborús bűnösök legszigorúbb megbünte­tését Az amerikaiak megtagad­­ták­ Veesenmayer kiadatását és most felmentették őt. Azok mentették fel Veetenma­­yert, a háborús bűnöst, akik Ma­­gyarországot a békeszerződés meg­szegésével vádolják, akik tiltakozó jegyzékeket küldözgetnek emiatt címünkre. De várjon ki szegi meg a békeszerződést ? Talán mi, akik ítélkezünk a háborús bűnösök felett és óvjuk országunkat új há­borúktól? Veesenmayer felmen­tése bizonyítja, hol ülnek a béke­szerződés megszegői. Bizonyítja a felmentő Lését: a tolvaj kiált „fogják meg”-et. az amerikai im­perialisták Magyarországot vádol­­ják a békeszerződés megszegésével Az amerikai katonai bíróság ítélete: szerződésszegés, de ugyan­akkor az amerikai imperializmus hitvallása is. Hitvallás a háború, a népek legbrutalisebb elnyomása mellett. Hitvallás a veesenmayer­, a hitleri módszerek mellett. Hit­vallás, amely azt árulja el, hogy az amerikai imperializmus szeretné felújítani a veesenmayer­ időket Magyarországon. Új 19­44-et kíván nekünk, újra romokban szeretné látni dolgozó népünk nagy művét, idegen béklyóban szabadságunkat. Azok mentették fel Veesenmayert, akik maguk is vecsenmayeri sze­repre, a gyarmati rabszolgatartó szerepére vágynak. A magyar nép ebből az ítéletből mindennél világosabban megért­hette: az amerikai imperializmus ugyanazt a szerepet akarja be­tölteni, amelyet a német imperializ­mus, amelyet Hitler töltött be. Ugyanazt a szerepet akarja betöl­teni és ezért ugyanazokra az em­berekre is támaszkodik, a hitleri uralom kipróbáltjaira. De a ma­gyar nép nemcsak Hitlert, hanem minden imperialistát megtanult gyűlölni. Az amerikai imperializ­mus módszerei és emberei lehet­nek ugyanazok, mint Hitleré vol­tak, de Magyarország nem ugyan­az, mint Hitler idején volt. Ma­gyarország nem nyitott kapu többé a Veesenmayerek és szövetsége­­seik számára. Magyarország soha többé nem lesz imperialisták zsák­mányává. Szervezzük meg Gerő elvtárs előadásának tömeges rádióhallgatását A Kossuth-rá­dió szerdán 18 30 órakor közvetíti Gerő Ernő elvtárs el­őadá­st, amelyet a MDP Politikai Akadémiáján tart „A magyar nép­gazdaság ötéves terve“ címmel. A dolgozók mindenütt nagy érdeklődés­sel várják Gerő elvtárs előadását, ezért pártszervezetekben, lakóházak­ban, tömegszervezetekben és minde­nütt, ahol rádióval rendelkeznek, a készüléket helyezzék el úgy, hogy a beszédet minél többen hallgathassák. Megindult az ercsi-dunapentelei 25 km-es útszakasz építése Nemrég indult meg a Budapest—* Mohács­i állami közút Ercsi—Duna­­pentele közötti 25 kilométeres sza­kaszának átépítése, mintegy 27 mil­lió forintos költséggel. A munkákon állandóan 960 munkás dolgozik* Rácalmáson 5­8 kilométeres szaka­­szon már elkészült a betonburkeri lat, az útvonal többi részén pedig nagy lendülettel készítik elő a földi­munkákat Már nyereséggel dolgozik a debreceni bőrgyár A debreceni bőrgyár a régi ro­asz­vezetés hibájából állandóan deficites üzem volt. Az államosítás időpont­­jában súlyos tartozásokkal terhekkel került állami tulajdonba. A Bőripari Igazgatóság szanálási programot dolgozott ki s ezt teljes sikerrel végrehajtotta- A szanálás sikeres elvégzéséért Bérczi Pál vállalatveze­tőt, Dobi Mihály párttitkárt, Szat­mári László vb. elnököt Wilhelm Klára kiváló munkást pénzjutalom­mal és elismerő oklevéllel tüntette ki az iparügyi miniszter. Háromszeres termelési kiesést szüntetett meg egy kőműves-brigád A Salgótarjáni üveggyár fazekas­­kemencéjét 1935-ben külföldi munká­sok építették. Melle­tük, csak­­ mint másodrendű munkások dolgozhattak a magyar kőművesek, akik ugyanazt a munkát végeztek — a külföldi munkások bérének harminc száza­lékáért. Az utolsó átépítés óta eltelt kilenc esztendő erősen megviselte a kemencét, úgyhogy termelése állan­dóan csökkent, majd a kemence hasz­­nálhatatlanná vált. Újra át kellett építeni. A német szakmunkások át­építési munkája hat hétig tartott, a magyar szakmunkások ezt a munkát munkaversenyben három hát alatt végezték el, így a termelést három héttel előbbe kezdhették el, mint ter­vezték. A kemence átépítését Stett­gerwald Jenő főpallér, Szalatovics Zoltán és Szabó István kemence­­kőművesek irányításával 15 főnyi kőművesbrigád végezte. Ugyanez a brigád jelenleg az országban levő egyetlen Owens-rendszerű automa­tikus palack fúvó­gép Üvegolvasztó­­kem­ék­éjének átépítésén dolgozik. Húsvéti gyermeküdültetés! Az állandóan nyitva lévő „Pipiske”­­üdülőben, Pipiske-út 7. T. 361—916 Az Arosa-társasház mögött ötszöri étkezés. Mérsékelt árak. Városi iroda: Fürst Sándo­­­ utca 9. fszt. 1. Telefon: 127—804

Next